Nógrádi Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 35-42. szám)
1958-05-17 / 38. szám
NÓGRÁDI NÉPŰJSAG 1958 május 17 Nem hajlandók maguk közé Tenni ? TV em sok, mindössze 12 tagja van a csitári MSZMP alapszervezetnek, amely hivatott a faluban hirdetni, népszerűsíteni a párt politikáját. Rendszeres politikai, felvilágosító munkával mozgósítaniok kell az embereket — a termelőszövetkezet tagjait és egyénileg dolgozó parasztokat egyaránt — a mezőgazdasági termelés állandó növelésére. S mindezeken kívül állandóan erősítenie kell a párt sorait a dolgozó nép legjobbjaival. Ezzel az utóbbival azonban különösen sok a baj, a csitári alapszervezetben. A pártnak például egyetlen asszony tagja sincs. Annál is inkább figyelemre méltó ez, mert a balassagyarmati járás MSZMP alapszervezeteinél nagyon kevés, de legtöbb helyen nincs is asszony párttag. Ennek oka, az elvtársaik befelé fordulása, akik nem hajlandók maguk közé bevenni az asszonyokat. Ili em említek itt mást csak özv. Csábi Gábor- né esetét. Ö volt az ugyanis, aki Csitáron még az ellenforradalom előtt szólt Szenog- rádi elvtársnak, hogy szeretne a párt tagja lenni. Ez azonban — sajnos — nem a csitári kommunisták felvilágosító munkájának eredménye volt. Mert ők igen keveset tesznek azért, hogy elbeszélgessenek a párton kívüliekkel a párt politikájáról célkitűzéseiről, ami érdekli az embereket. Csábiné mióta az eszét tudja szegénységben él. Férje 1944-ben elesett a fronton. Csábiné gürcölt, görnyedt, hogy egyetlen fiának előteremtse a kenyeret, a ruhát. A felszabadulás csinált belőle is, fiából is embert. A fiú most érettségizik. Az egyetemre készül, mérnök szeretne lenni. Anyja a két és fél, három hold földön dolgozik, hogy fia most se lásson szükséget. Nyáron aztán ha a gyerek hazajön együtt dolgoznak. Az ellenforradalom után újra csak jelentkezett, hogy párttag lehessen Most mindinkább megerősödött benne a gondolat — ha nem is tudja szép szavakkal elmondani, hiszen ez az asz- szony maga az egyszerűség. — hogy a pártban a helye. Mert mi lett volna a fiából, ha az ellenforradalmárok terve sikerül? Vállára akaszthatta volna az ócska tarisznyát benne két fő vöröshagymát, egy darab kenyérrel, mert szalonna már nem került volna mellé, mehetett volna napszámba. Dehogy akarja ő ezt. Megtartani a mostani életüket, vigyázni rá, hogy többé ne tudjanak kezet emelni rá. Ezért párttag szeretne lenni, hogy dolgozhasson érte. r| e a kérést most is elu- tasították. Azt mondják, hogy csak azért jön, mert fia érettségi előtt áll, s jobban érvényesülne, ha édesanyja a piroskönyvecske tulajdonosa -lenne. Az olyan taggal pedig, aki csak érdekből jön a pártba már megjárták Csitáron. Feltétlen helyes, az elvtársak gondolkodása, hiszen olyan párttagra semmi szükség, aki előrehaladását, érvényesülését akarja biztosítani a párttagságával. Csábiné azonban már az ellenforradalom előtt közeledett a párthoz, pedig akkor fia messze volt az érettségitől. Az pedig, hogy minden gondolata egyetlen fia körül forog, kinek rendszerünk adta meg a lehetőséget, hogy tudása révén érvényesüljön, — nem bűn. Azonban ettől súlyosabb barikádot is emeltek Csábiné útjába. Azzal vádolják, hogy az ellenforradalom idején olyan kijelentést tett, hogy a kommunistákat mind fe' kellene akasztani. Kijelentését egyetlen párttag nem hallotta. De azért helyt adtak a szóbeszédnek. Amikor azonban Csábiné kérte — szembesítsék vele az illetőt aki hallotta e szavakat, a pártvezetőség egyik tagja azonban azzal hárította el hogy fölösleges lenne, hiszen nem akarnak pletykát. Hely télén elintézési mód ez, hiszen egy asszony becsületén csorba esett, mert a faluban hamar szétszaladt a híre. A lehetőséget pedig, hogy Csábi Gáborné tisztázza magát, — nem adták meg neki. Vagy talán attól tartottak, hogy Csábiné bebizonyítja igazát? Ugyanis Csábi László, akit Szenográdi elvtárs említett, hogy hallotta Csábiné kijelentését nem ezt bizonyította. A pártszervezet ahelyett, hogy kivizsgálta volna az ügyet a szóbeszédre, a falu nyelvére adott. A további beszélgetés so- rán aztán kiderült, miért nincs a pártszervezetnek asszony tagja? Miért nem közelednek feléjük, s miért zárják be a kaput a közeledő előtt? Az asszonyokkal nem érdemes kezdeni. Vallásosak is nagyon, meg aztán nem lehetne párttitokról szó, ha egy is közéjük kerülne. Helytelen ez a felfogás. Védekezésnek pedig átlátszó. Mert nézzük csak. Tett-e valamit a pártszervezet, hogy elbeszélgessenek az asszonyokkal, megmagyarázzák nekik a vallás valótlan tanításait. Ezzel nem dicsekedhetnek, hiszen a párttagok jórésze is az idealista és a materialista világnézet között őrlődik, ez a kettősség érződik munkájukon is. Ami pedig a párttitkot illeti, most egyetlen asz- szony sincs az alapszervezetben, de a titoktartással bizony nincs minden rendjén. Ezt maguk a párttagok is elismerik. A faluban, így Csitáron is a legfontosabb feladat a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Ebben elsősorban a falusi kommunisták tehetik a legtöbbet, de nem szabad lekicsinyíteni az asszonyok szerepét sem a munkában. Hiszen nagyon sok gazdát tart vissza a termelőszövetkezettől otthon az asszony, viszont, sok feleség győzte meg férjét a közös gazdálkodás előnyéről. Éppen ezért kell a csitári MSZMP alap- szervezetnek túllépnie a megfelelő hibákon, alaposabb körültekintéssel, tisztánlátással megvizsgálni Csábi Gáborné ügyét. Amennyiben igazára fény derül ne halogassák tovább felvételi kérelmét, hiszen a cél az, hogy erősödjön a csitári alapszervezet is, becsületes, a falusi emberek legjobbjaival. Vincze Istvánná A francia eseményekről (Folytatás az 1. oldalról.) párt szervezeteit, hogy vegyék fel az érintkezést a szocialista párt és valamennyi köztársasági érzelmű párt és csoport szervezeteivel, hogy végrehajthassák a dolgozók és az antifasiszta erők összehangolt akcióját a törvényesség tiszteletben tartásának kikényszerítésére. A „közüdv-bizottság” megalakulásának hírére Párizsban nagyszabású rendőri intézkedésre került sor a szélsőjobboldaliakkal szemben. A rendőrök meglepték a PPR (Forradalmi Hazafias Párizs válasza Párt) egy gyűlését és 36 személyt a helyszínen letartóztattak. Hajnal felé folytatódtak a letartóztatások és ösz- szesen körülbelül 150 embert vettek őrizetbe. Párizs külvárosaiban a kommunista párt helyiségei előtt bombákat találtak. A bombákat tűzszerészek távolították el. Hasonló bomák robbantak kedden este Bordeaux közelében. és Daxban. VESZÉLYBEN A FRANCIA KORMÁNY! Az ÁFP gyorshírben közölte: a függetlenek azt kívánják, hogy minisztereik lépjenek ki a Pflimlimkormány- ból. Franciaországban rendkívül feszült a helyzet De Gaulle nyilatkozata után. A kommunista képviselő csoport az esti órákban nyilatkozatot adott ki. „De Gaulle megnyilvánulása a köztársaság intézményeinek, a nemzeti szuverenitásnak nagyon súlyos fenyegetését jelenti. A kommunista képviselő csoport a legnagyobb állhatatossággal megismétli javaslatát, hogy a Húszezer békealáirás, különböző ajándékok a Béke-Világtanács és a nőszövetség nemzetközi kongresszusára A Világ Béke Kongresz- szusra és a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség IV, kongresszusára való készülődés, a Népek Barátsági Hónapja, békealáírások, béke ikisgy ülések foglalkoztatják ma a nők százait, ezreit megyénkben is. Sok községben az asz- szonyok a Hazafias Népfronttal közösen tartanak béke kisgyűléseket. 20 ezer aláírást gyűjtöttek a békeívekre. Sok helyen szép ajándékokat készítenek. Négy nagyon szépen hímzett kendőt készítettek az etesi asszonyok, özvegy Ond- rék Józsefné a nőtanács titkára idős kora ellenére egyike a megye legaktívabb asz- szonyainak. Igazán példaképpé lehet mindenkinek. A négy hímzett kendőt a Hazafias Népfront, a KISZ, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Nő- t tanács nevében küldik ki a Nőkongresszusra. A jánosaknai asszonyok egy gyönyörű horgolt térítőt készítettek, a pásztóiak pedig egy különlegesen szép tűire hímzett asztalterítőt. Homokterenyéről egy szépen' hímzett díszpárnát hoztak be a megyei nőtanácshoz. A Salgótarjáni Acélárugyár területi nőtanácsa egy fokost ajándékoz. Belevésették a magyar címert és a nőtanács nevét. A fokosra kötötték rá a szalagokra fűzött tikettek százait. Pár százat abból a sok millióból, amely írásos bizonyítéka lesz a magyar nők békeakaratának a Nemzetközi Nőszövetség Kongresszusán, amelynek birtokában joggal mondhatják majd el a magyar küldöttek, hogy a mi asszonyaink nemcsak sóhajtoznak a békéért, hanem erélyesen vissza utasítanak minden olyan ténykedést, amely azt veszélyezteti. Gyönyörű szép a Salgótarjáni Üveggyár asszonyainak az ajándéka is. Egy leheletfinom, hatalmas kehely. Ebbe csiszolták bele a kongresszusra szánt üzenetet, i hogy nemzetgyűlés köztársasági pártjai azonnal találkozzanak és hozzák meg a katonai diktatúra és a fasizmus útjának eltorlaszolásához szükséges intézkedéseket a veszélyben lévő köztársaság védelmére.” Nyilatkozott a szocialista párt is: „A köztársaság fenyegetett helyzetben van. Az algériai polgári és katonai felkelés, továbbá De Gaulle manifesztuma azt bizonyítja, hogy megindult a támadás a köztársasági rendszer ellen.” — hangzik a szocialista párt országos vezető bizottságának és parlamenti csoportjának közös nyilatkozata. A szocialisták kapcsolatot keresnek a szakszervezetekkel, a köz- társasági politikai szervezetekkel, hangoztatják, de ugyanakkor a szocialista pártvezetés még e nehéz órákban is kivételt tesz és a CGT—TS a kommunista pártot kirekeszti azok közül a szervezetek közül, amelyekkel a szocialista pártvezetés közös akcióra hajlandó. A jobboldali függetlenek vezetősége 21 szavazattal tíz ellenében úgy döntött, nem engedi, hogy Antoino Pinay tagja legyen a Pflimlin-kor- mánynak. A jelenlegi kormánytervezet kibővítéséi a jobboldali függetlenek nem tartják elegendőnek arra, megvédje a francia Algériát és a köztársaság intézményeit. A jobboldali függetlenek kijelentették: folytatják akciójukat azért, hogy haladéktalanul a „nemzeti ügy” széleskörű kormánya jöjjön létre. Csütörtökön este a Francia kommunista képviselőcsoport tagjai is összeültek, hogy megvitassák, mi a teendő a jelenlegi helyzetben. A CGT nyilatkozatot adott ki. De Gaulle tábornok fedezi a lázadó tábornokokat és a személyi hatalom jelöltjeként lép fel a törvényes kormány ellen — mondja a CGT nyilatkozata. Algírból Párizsba érkezett hírek szerint az algíri köz- üdv-bizottság szóvivője csütörtök délután Algírba érkezett Picard, Soustelle kabi- nettfönöké. Az algíri közüdv- bizottság szóvivője De Gaulle nyilatkozatával összefüggésben közölte, Coty elnök előtt nyitva áll az út, hogy gyors fejlődést adjon a helyzetnek Az algíri köztársasági szocialisták nyilakozatot adtak ki és ebben teljes támogatásukról és bizalmukról biztosítják De Gaulle és Sálán tábornokot és kijelentik: „A mozgósítás állapotában állnak a haza szolgálatában.” A nemzetgyűlés pénteken 11 órakor ült össze. Miért kell takarékoskodni? i. Sok embert foglalkoztat ma és kérdést várnak: vajon mi tette szükségessé egy országos takarékossági mozgalom megindítását és a takarékossági intézkedésre vonatkozó határozatot? A párt és kormány azt akarja, hogy a szocializmus építésével egy időben a jó munka nyomán népünk jóléte, szociális és kultúrális ellátottságának színvonala szüntelenül növekedjen. Ehhez az szükséges, hogy jó gazda módjára védjük és hasznosítsuk a rendelkezésünkre álló anyagi eszközöket. Köztudomású, hogy az 1956 októberi ellenforradalom hatalmas károkat okozott és nagymértékben visszavetette a magyar népgazdaság fejlődését. Megyénkben ez a kár termelőeszközökben és készletekben valamint a termelésből való kiesések közel 21 millió forintot tett ki. Az ellenforradalmat követően a termelés hetekre, szinte teljesen megbénult és hosszú hónapokon át rendkívül alacsony szinten mozgott. Nógrád megyében a minisztériumi ipar termelése a korábbi átlagos szintnek 39 százalékára, a helyiipar termelése pedig 82 százalékra csökkent le. Ugyanakkor a lakosság nem kevesebb, hanem több pénzhez jutott. Megrohanták az üzleteket és hosszú sorok álltak a takarékpénztárak előtt, hogy a betéteket felvegyék. A kereskedelmi készletek hetek alatt felére csökkentek, a forgalomban lévő pénz mennyisége ugyanakkor megnőtt. A betétként elhelyezett pénzeknek több mint 55 százalékát vette ki a lakosság a takarékpénztárakból és megyénkben 1956 negyedik negyedévében a tanácsi kereskedelmi szervek forgalma közel 20 MILLIÓ FORINTOS emelkedést mutatott, vagyis a közvetlen infláció veszélye lépett fel. Bármely kapitalista országban, ahol az árukészlettel nem az állam, hanem a tőkések gazdálkodnak, elkerülhetetlenül megindult volna az árak rohamos emelkedésének folyamata, elkerülhetetlen lett volna a dolgozókat mély nyomorba döntő infláció. Ha visszatekintünk az ellenforradalmi események során és azok nyomán kialakult zűrzavarra, a gazdasági élet ákkori bénult állapotára, az inflációs veszélyre, a fenyegető munkanélküliségre, büszkék lehetünk az 1 év alatt megtett útra, a konszolidáció kétségtelenül nagy eredményeire. Amikor hangsúlyozzuk, hogy a múlt évi munkánkban az eredmények a jellemzőék, a pozitív tényezők a túlnyomó- ak, úgy gondoljuk, helyes megemlíteni az elmúlt időszak gazdasági munkájának néhány legfontosabb árnyoldalát, negatív vonását is. Mik ezek a fogyatékosságok? Jelenleg is még drágábban termelünk, mint az ellenforradalom előtt. Minisztériumi iparban 100 forint termelési értéket 95 forint önköltséggel állítottak elő. 1957 III. negyedében 100 forint értékre 99 forint költség jutott. 100 forintonként tehát 4 forinttal drágábban termelünk, mint egy évvel ezelőtt. A 4 forint többletköltség döntő részét a magasabb bérek indokolják, a különbözet egyéb költségtényezők indokolatlan emelkedéséből adódik. Bár a mezőgazdaságban nagyobb a termelés, mint amit terveztünk, de a termelés emelkedése mellett háttérbe szorult a mezőgazdaságban a szocialista építés. Jelenleg a termelőszövetkezetek földterülete lényegesen kisebb, mint az ellenforradalom előtt volt. Több területen a bérek és jövedelmek emelkedésénél indokolatlan aránytalanságok alakultak ki. Nem egy szakmában a helyi, vagy a szövetkezeti iparban dolgozók keresete magasabb, mint az állami iparban. A helytelen bérarányok fokozzák a munkaerővándorlást. A kisipar egyes területein indokolatlan magas jövedelmek jelentkeznek. Emellett, nem egy területen még ma is találkozunk spekulációs jelenségekkel, ku- peokedéssel, kapitalista tendenciák érvényesülésével. Végül nem mondható kielégítőnek a múlt évi munkánk a beruházási tevékenység területén sem. Hogy az egyensúlyt saját forrásokból is igyekezzünk lehetőségeinkhez mérten elősegíteni, kénytelen volt kormányunk erősen csökkenteni a beruházásokra szánt összegéket. Az ezzel kapcsolatos határozat előírta, hogy a viszonylag csekély erőforrásokat a legmagasabb készültségi fokon álló a szerény összegekkel is befejezhető gyorsan eredményt hozó beruházásokra kell fordítani. Ezt a célkitűzést nem sikerült elérni. A befejezetlen beruházások állománya, nem csökkent, hanem emelkedett. 1956 végén 11.6 milliárd, 1957 év végén 13 milliárd forint volt a befejezetlen beruházások állománya. A beruházások üzembehelyezésének aránya 1957 I. félévében volt az utolsó négy évben a legalacsonyabb. Úgy gondoljuk, ezek a legfontosabbak a múlt évi munkánk árnyoldalai közül. Ezekről azért kell beszélni, hogy kijavítsuk munkánk fogyatékosságait. Ismételten hangsúlyozni kell azonban, hogy gazdasági fejlődésünket elsősorban az eredmények, a po-' zitívumok jellemzik. Ezek után válaszra váró kérdés, hol tartunk jelenleg, hogyan állunk a gazdasági egyensúly megteremtése tekintetében? A jelenlegi helyzet megértéséhez elég két tényezőt egybevetni A TERMELÉST ÉS A FOGYASZTÁST Jelenleg a termelés elérte, sőt némileg túlhaladta az ellenforradalom előtti szintet: a fogyasztás viszont 13 százalékkal magasabb, mint az ellenforradalom előtt volt. A fogyasztás és rendkívül alacsony szintű felhalmozás 1957-ben együttvéve több volt, mint az általunk megtermelt nemzeti jövedelem. A fogyasztás emelkedése, a magasabb életszínvonal nagyon jó, nagyon örvendetes dolog, de világosan látnunk kell, hogy a magasabb életszínvonal forrását 1957. évben nemcsak saját munkánk, hanem baráti kölcsönök is képezték. Amikor hazánk az ellen- forradalom után olyan nagy bajiban volt, amikor bénultan állt a népgazdaság, barátaink önzetlen segítségünkre siettek. A proletár internacionalizmus nagyszerű megnyilvánulásának lehettünk tanul. De ezzel nem lehet visszaélnünk. 1958-ban már úgy kell dolgoznunk, hogy a magasabb életszínvonal a magunk erejére támaszkodjék, hogy fogyasztási célokra ne kelljen külföldi kölcsönöket kérni. Ismeretes, hogy a decemberben aláírt egyezmény alapján a Szovjetunió három éves tervünkhöz 300 millió rubel==75 millió dollár beruházási hitelt nyújtott. Ez igen nagy segítség, de nem változtat azon a tényen, hogy a magasabb fogyasztást, a megnövekedett életszínvonalat 1958-ban a magunk erejéből kell biztosítani. Az 1958-ban előttünk álló fegfontosabb feladatokat tehát a következőképpen kell megfogalmazni. A magunk lábára kel! állnunk, a magunk erejéből kell biztosítani a gazdasági egyensúlyt. Megvannak-e ehhez az előfeltételek? — Véleményünk szerint megvan minden előfeltételünk a gazdasági egyensúly saját erőből való biztosításához, de sokkal eredményesebben kell dolgoznunk és szemléletünket is egyben- másban meg kell változtatni. Először stabilizálni kell,, szilárdan meg kell alapoznunk a már kialakult magasabb életszínvonalat. Ez természetesen nem jelenti a fogyasztási alap teljes megmerevedését. 1958-ban így is számottevően emelkedni fog a fogyasztási alap. A bérből és fizetésből élőknél például legalább három tényező hat ilyen irányban. Az elmúlt évben a bérek emelése a különböző foglalLAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: Feszült a helyzet Franciaországban — összehívták a nemzetgyűlést
