Nógrádi Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 26-33. szám)

1958-04-30 / 33. szám

Éljen és erősödjék a munkás-paraszt szövetsége a proletárdiktatúra alapja!

Mezőgazdaságunk szocialista átszervezésének útját járjuk. Az aránytalanságról a fejlett ipar és a kisárutermelő mezőgazdaság között, amely elkerülhetetlenné teszi az át-1 szervezést — nem akarok most bővebben szólni. Azt azonban érdemes megemlíteni, hogy míg a kapitalista államokban ez erőszakosan — a kizsákmányolást tovább fenntartva — a földek kisajátításával megy végbe,

NÁLUNK TÜRELMES MUNKÁVAL

fokozatosan nyerjük meg valamennyi dolgozó parasztot, érvekkel, tényekkel bebizonyítva; számukra ez az egyedüli járható út saját maguk és az egész ország érdekében. Lenin elvtárs szerint először szövetkezetekbe kell tömöríteni a falu népét, hogy közelebb jussunk e célhoz. De nem elég csak a szövetkezeti forgalomban részt venni, a termelésre kell szövetkeznie valamennyi dolgozó parasztnak. Bár „ez még nem a szocialista társadalom felépítése, de ez minden, ami e felépítéshez szükséges és elegendő”.

Nézzük csak meg, valóban megtettünk-e mindent, hogy megkönnyítsük az erősen tulajdonosi beállítottságú paraszt számára az útat a közöshöz, ahol megismerkedik a nagyüzemi gazdálkodással, amely jelentős anyagi előnyöket is biztosít számára.

Megyénkben 29 szakcsoport és két termelői társulás működik, a 276 tag 983 kát. hold földet művel közösen. Ezek között aztán van zöldség, gyümölcs, növénytermelői és állattenyésztési szakcsoport, valamint cukorrépatermelői társulás. Kevés ez a szám, ha figyelembe vesszük, hogy megyénkben mindössze 69 termelőszövetkezet dolgozik, kevés, mert a legtöbb község határát még apró parcellák szabdalják szét, dolgozó parasztjaink javarésze még apja, nagyapja

MEGSZOKOTT NYOMDOKAIN JÁR,

egyénileg gazdálkodik.

Ennek oka az is, hogy a földművesszövetkezetek dolgozóinak — akik végeredményben a szakcsoportok gazdái — ténykedése a kereskedelmi és szerződéskötési munkában merül ki. Földművesszövetkezeteinknek a termelésre kell szövetkezetbe tömöríteni a parasztot, mert még nem ezt csinálják, ne csodálkozzanak azon, hogy nincs megfelelő kapcsolat a földművesszövetkezet és az egyénileg dolgozó parasztok között. Világos ez, hiszen a paraszt- ember gondolatát a föld, a paraszti termelés tölti ki. Vajon közel kerülhet-e olyan ember hozzájuk, aki láthatóan nem törődik legfőbb problémáikkal, a termelés segítésével, irányításával? Ha a földművesszövetkezet dolgozói így állnak a kérdéshez, az eredmény nem is marad el. Példa erre - az ipolytamóci gazdák esete. Az alakuláskor 12 holdon kezdték a közös munkát, melyet a későbbiek során annyira megkedveltek, hogy még 54 hold földet kértek. Vetéstervet dolgoztak ki, s a tavasziakat már közösen vetették. Miután a végzett munkát a napszámmal nem tudták reálisan értékelni, bevezették a munkaegységet. A közös munka szeretete, s nem utolsó sorban az ebből eredő anyagi előny révén ott tartanak, hogy hamarosan önálló termelőszövetkezetté alakulhatnának.

Nagyobb gondot kell fordítani meglévő szakcsoportjainkra is. Különösen arra kell ügyelnünk, hogy ne számító, spekulációs tevékenységet folytassanak, hanem azok

A szövetkezés

az egyedüli járható út

Képek

a nógrádmegyeri Tsz-ből

VALÓBAN A TERMELŐSZÖVETKEZETEK ELÖ- ISKOLÄI LEGYENEK.

Ezért fontos a közös alap kialakítása, a közös beruházás, mert ez igen jelentéktelen nálunk. A 29 szakcsoportnak mindössze 25 000 forint a közös alapja, holott nem egy szakcsoport jövedelme elérte az ősszel a 200 ezer forintot. Közös beruházás meg egyszerűen nincs is szakcsoportjainknál. Pedig elkelne az építkezés Patvarcon is. Itt ugyanis egy állattenyésztési szakcsoport működik. A takarmányt közösen vetették, azonban az állatokat egyenlőre otthon tartják. Elzárkóznak a közös istállózás elől. Ilyen esetekben, de a falusi emberekkel mindig kerülni kell az erőszakot. A türelem az, ami eredményt hoz. így volt ez Zabaron is, ahol a közelmúltban elhatározták a gazdák, gyümölcstermelői szakcsoportot alakítanak. A járási tanács küldötte azonban a termelőszövetkezet alapszabályát ismertette az egybegyűltekkel. A gazdák, látva, hogy itt nem az van alakulóban, amire ők számítottak, visszahúzódtak, s a szakcsoport még a mai napig sem alakult meg. Tehát okosan, körültekintően azt kell elérni, hogy

a gazdák maguk jönnek rá: további boldogulásuk útja a nagyüzemi gazdálkodásban rejlik, ők maguk kérjék, hogy tovább léphessenek a termelőszövetkezet felé.

A Politikai Bizottság földművesszövetkezetekről szóló határozata kimondja, hogy a dolgozó parasztok számára biztosítani kell a termelésre való szövetkezés fokozatos és változatos lehetőségeit. Szükséges tehát, hogy megjegyezzük az ebből adódó feladatokat. Elsősorban tisztázni kell az emberekben

MIÉRT IS SZÜKSÉGES A

SZÖVETKEZET

létrehozása,

azt, hogy a parasztság érdekeinek képviselete mellett a paraszti termelést segíti.

Meglévő szakcsoportjainkban pedig a közös munka domborodjon ki. Bár e téren már van eredmény. A MÉSZÖV megyei központja az idén két esetben vizsgálta felül a szakcsoportok működését, s öttől — miután a tagoknak nem a közös munka volt a döntő — megvonta az engedélyt. Most az a cél, hogy valamennyi szakcsoport nyilvántartsa vagyonát, értékeit, hogy ne legyen nézeteltérés az osztozkodásnál. Közös vagyonuk növelésére is van mód.

A MÉSZÖV megyei központj 800 000 forinttal rendelkezi! _ mellyel a szakcsoportok, tér* melési társulások közös be ruházásait segíti. Lényegesei könnyebb lesz már e műnk: egy-két hónap múlva, ami kor is

ELKÉSZÜL A SZAKCSOPORTOK ALAPSZABÄLY- TERVEZETE,

amely aztán megszabja tény- ♦ kedésüket. ♦

Addig is a földművesszövet-1 kezetek járási központjainak | minden segítséget, szakmai j irányítást meg kell adniok a} szakcsoportoknak, hiszen az j utóbbi időben Jétszámuk me- % zőgazdasági szakemberekkel I gyarapodott, melyek feladata ♦ a mezőgazdaság szocialista átszervezésében semmivel sem kisebb, mint a tanácsban dolgozó szakembereké. Azonban nem lehet ebben a munkában magára hagyni a földműves-;; szövetkezetét. A járási párt-;; bizottságoknak és tanácsok-;; nak is támogatniok kell e munkát.

Van tehát feladat bőven, s!! most már közösen, egymást r segítve azon kell munkálkodnunk, hogy valamennyi dolgozó paraszt megértsí, a falu jövője a szövetkezet, a nagyüzemi gazdálkodás;

Vincze Istvánná

Tavasz D

K

ESKENY FÖLDÚTON fut a kocsi. Rügyező fák maradnak mögöttünk, s az árok túlsó oldalán zöldellő vetést borzol a szél. Dejtár felé közeledünk. Bent a faluban ko- csit-kocsi ér. Egyiket ló, másokat ökör húzza. A határba tartanak, mert az idő sürget. A kalászosokat már elvetették, szépen ki is kelt valamennyi. De a burgonyával — mert itt ezzel foglalkoznak leginkább — megkéstek. Pedig már itt van a május.

Varga Pali bácsi háza nincs messze az épülő kultur- háztól. A legszorgalmasabb gazdák egyikének ismerik a faluban. Ottjártunkkor éppen a tornác sarkában kuporgott, burgonyát válogatott.

— Javarésze már ki van — magyarázta — mert a héten szeretném ezt is a földbe tenni.

Igaz, máskor már a kapáláson főtt ilyenkor a gazdák feje. Most meg a márciusi hó hová vetette vissza őket. No, de azért a kedvet a gazdálkodáshoz mégegyszer ennyi hó sem tudná kiölni az emberekből. Mert próbálkoznak itt sok mindennel. Varga Pali bácsi a megmondhatója, hogy; hány félével. A község gaz-, dái cukorrépára, paradicsom-] ra, uborkára, meg borsóra is, szerződtek. Ö maga nemcsak összegyűjti a szerződőket, ha-i nem a legtöbbet szerződő gazdák egyike is. Vetett cukorrépát' 100 négyszögöllel többet, mi'nti az elmúlt esztendőben. A paradicsomot meg a borsót a; hatvani konzervgyárnak szál-í lítja majd a földművesszövetkezet, mert ők vásá-1 rolják meg, nem kell minden egyes termelőnek a 100—200, vagy ennél több négyszögöl föld paradicsom meg uborka1 termésével ide-oda szekerez-' nie.

már üdén zöldéi mind a két tábla. 32 holdon újvetésű takarmányuk is van. A burgonyát is elvetették, igaz, várniuk kellett, hogy felmelegedjen kellően a föld. A vetniva- ló burgonyát már korábban elkészítették. 30 asszony válogatta zsákokba, ment a munka szaporán. Hogy ezzel is megvoltak, az egyik nap csak beállít Teplánszki Ferenc, hogy cserélnének neki burgonyát. Mert a község évek hosszú sora óta termeli azt. A talaj kimerült. Igen sok a beteg burgonya. A földművesszövetkezet most is Szabolcsból hozott 150 mázsát vetni. De Teplánszki gazdát a termelőszövetkezet segítette ki. Mert, hogy ezek minden esztendőben cserélik, a termés mindig szép. Olyan három mázsányit adtak Teplánszki- nak is, mert van nekik bőven.

De mondják, a kívülállók nemcsak akkor keresik fel a termelőszövetkezetet, ha valamire szükségük van. Szívesen elbeszélgetnek ■a tsz tagjaival, megfogadják jó tanácsaikat, mert mitagadás, értik a gazdálkodás módját. Szép a vetésük, az állatukat is meg lehet nézni. Meg aztán, ha úgy

adódik a sor, ők is szívesen segítenek a szövetkezetnek. Mert mi történt a télen is. Fábián Gáspárnak a szecskavágóra volt szüksége. S hogy a termelőszövetkezetnek van kisgépe elég, kisegítették Fábián gazdát is. így aztán nem lesz gond a nyári munka a termelőszövetkezetnek. Mert tavaly is megszorultak a hordásban — segített a falu; A szívességet most is viszonozzák majd.

E,

LEINTE BIZONY korántsem volt ilyen nagy a megértés. Hogy megalakult a termelőszövetkezet, a falu gazdái nem egyszer adtak csodálkozásuknak kifejezést. Mit is akarnak ezek? A gazdálkodáshoz érteni is kell. Sok, sok fáradtságba, erőfeszítésbe került, még a dejtári József Attila Termelőszövetkezet eljutott odáig, hogy az eredmények bizonyították be a szövetkezeti tagok igazát; De azóta aztán szent a béke a termelőszövetkezet és a falu között. Az idei tavasz meg már a nagyüzem fölényéről tanúskodik, a közösség erejét bizonyítva;: a

V-né

Nincs kovács a községben, s így az egyénileg gazdálkodók is a tsz kovácsműhelyében dolgoztatnak. Vörös József és Ficsúr Ferenc tsz kovácsok, Verhói Imre gazda lovát pat~

kolják.

Koplányi György állatgondozó az 50 darabból álló szarvasmarha állomány legszebb tehenét mutatja. A jelenlegi 22 tehén mellé ebben az évben még 15-öt vásárolnak.

Víztelenítik a legelőt Ipoly szögön

Nem sokan, mindössze 500-an lakják Ipolyszög 512 holdas határát, de az emberek szorgalmasak. Ahogy az idő engedett, egy-kettőre elvetették a 35 hold tavaszi árpát és zabot. Hogy a talaj kedvez a burgonyának, azzal is foglalkoznak. De a vetésével még várnak, hogy kellően felmelegedjen a föld. így a gazdák a szőlőt metszik, a gyümölcsösben foglalatoskodnak. Tisztítják a fákat. Öt holdon epret is termelnek.

De az idén még nagy munka vár rájuk. Ugyanis víztelenítik a legelőket. Ezt még

az elmúlt esztendőben megkezdték, s most tovább folytatják mérnöki felügyelettel.

52 sertést hizlalnak

A nagyoroszi Úttörő Termelőszövetkezet az 1958. évi sertéshizlalási akcióban 52 sertésre kötött szerződést Rétsá- gon az állatforgalmi vállalattal. Az állatforgalmi vállalat a sertések kilogrammjáért 14.80 forintot fizet. Ez az összeg azonban 16.80 forintra növekszik, miután a nagyoroszi termelőszövetkezetnél falkásított sertésekről van szó.

K,

ED VÉLIK A KÖZSÉGBEN a műtrágyát is. Most? is négy vagon nitrogén mű-i trágyát használtak fel, de mégí mindig elkelne. Bizony, ami-í kor megérkezett a vasútra alj műtrágya, a termelőszövetkezethez kellett szaladniok,? hogy segítenének a raktárba? szállítani. Mert van azoknak? fogatuk, gépük és ők már? végeztek a vetéssel. Nem? azért mondom, segítettek is,| mert még mielőtt leesett a hói elvetették a 19 hold árpát, 14? hold zabot, a tavaszi fényben^

Több mint 800 holdon gazdálkodik a nagyoroszi Úttörő Termelőszövetkezet 93 tagja.

A belterjes gazdálkodásra va ló törekvés jellemzi munkájukat.

Ez nemcsak abban jut kifejezésre, hogy növelik' a szerződésesen termelt aprómagvak, általában a pillangósok területét, s fejlesztik az állattenyésztést, hanem abban is, hogy fejlesztik öntözéses kertészetüket.

Még a múlt nyáron 17 000 forintos beruházással megteremtették az öntözéses gazdálkodás feltételeit. Az évek óta kialakult kertészet területileg nem növelhető, mert útjában állanak a községi házhelyek. A hét holdas kertészetben a feladat most a jövedelmezőség emelése — mondja Berecz János kertész.

Mit értenek ezalatt a termelőszövetkezet tagjai? Mindenekelőtt azt, hogy versenyképessé tegyék kertészetüket, időben jelentkezhessenek árúikkal a piacon, amikor még jó pénzt hoz a házhoz.

Berecz János ötödik éve kertészkedik a szövetkezetben, de nem szégyelli, hogy jótanácsért gyakran elmegy Gaál János egyénileg gazdálkodó kertészhez, aki mindig nagyon szívesen ad felvilágosítást.

Többéves tapasztalat alapján ebben az évben komolyabb alapra helyezik a kertészetben folyó munkát. Mi sem bizonyltja ezt, jobban, mint a 30 melegágyban zöldellő palánták tömege. A szövetkezet nemcsak saját részére neveli ezeket a gyönyörű paprika, paradicsom karfiol, káposzta palántákat, hanem a tervek szerint eladásra is, a szomszédos termelőszövetkezetek részére.

A palánták árából bőven megtérül a melegágy kezelésébe fektetett pénz és munka.

Versenyképes kertészet

A kilenctagú asszonyokból álló brigád szorgalmasan dolgozik. Még soha nem reklamáltak a munkaegység beírás ellen, mert a brigádvezető mindennap beírja azt.

Ebben az évben legkevesebb 160—180 ezer forint tiszta bevételre számítanak a kertészetből. Egy kh-n termelnek olyan lecsüngő cecei paprikát, amelyből egy kilóra alig megy kilenc darab. Erről az egy holdról 80 mázsás termést várnak. De híre szállt a környéken a nagyoroszi paradicsomnak is. Az idén másfél holdon termelik és szintén 80 mázsás termésre számítanak. A többi területen zöldség- és káposztaféléket termelnek. A kertészeti brigád e hét holdon kívül vállalta az üzemi konyha részére szükséges korai rózsaburgonya megtermelését is.

Távol a városoktól is érdemes kertészkedni — bizonyítja a nagyoroszi példa. Ma változik a falu népe, növekednek igényei, szívesen vásárolják a friss zöldségféléket A nagyorosziak nem félnek, hogy nem lesz piacuk, mert a honvédség és a község jó vevőnek bizonyult. De igénylik a friss zöldségféléket a borsosberényiek, meg a horpá- csiak is. Nem félnek attól sem, ha netán terven felül több teremne uborkából és paprikából. Az idén felállítják savanyító üzemüket s a felesleges árut így értékesítik majd és egyben biztosítják helyben a honvédség téli savanyú ellátását.

Jelenleg folyik a serény munka a kertészetben. Nem mondják ki nyíltan, de sejtetik: szeretnének 20—30 ezer forinttal nagyobb jövedelmet elérni zöldségfélékből a tervezettnél. Ez sikerülhet is, ha a szorgalom mellé az időjárás is segítségükre siet.

Kata János