Nógrádi Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 26-33. szám)

1958-04-19 / 30. szám

3958. április 19. NÓGRÁDI Népújság Két Uéhány héttel ezelőtt ter­melési tanácskozást tartottak AZ ERDŐKÜRTI gépállomáson. A tanácskozás ünnepi jelleget öltött, mert a gépállomás vezetősége a párt- szervezet javaslatára nagyje­lentőségű kezdeményezéssel állt elő. Az erdőkürti traktoro­sok nevében a vezetőség a termelőszövetkezeti mozgalom és a gépállomások fennállá­sa 10. évfordulójának tisztele­tére jubileumi versenyt hirde­tett. Versenytársnak a szom­szédos berceli gépállomást vá­lasztották. Ennyit röviden erről a je­lentős termelési- tanácskozás­ról. Most nézzük meg, mi indí­totta az erdókürtieket a jubi­leumi verseny megindítására? Meg volt-e a reális alapja a versenykihívásnak? Ha visszalapozgatunk az 1957-es gazdasági év dekádje- lentéseibe, azonnal megállapít­hatjuk, az erdőkürtiek az év elején jelentkező nehézségek ellenére becsülettel megálltak ■a helyüket, s ha elsők nem is lettek, de ott voltak szorosan ■az első mellett. Külön érdemük, hogy a jó helyezést nem a fuvarozással és egyéb más munkával érték el, mint a pásztóiak, hanem talajmunkával, főleg szántás­sal. Az volt a cél, hogy minél jobb munkát végezzenek a ter­melőszövetkezeteknek, s gaz­daságossá tegyék gépállomá­sukat. Törekvésüket siker ko­ronázta, mert súlyosabb pa­naszt nem lehetett hallani a termelőszövetkezetekben a gé­pi munkára. Kisebb panaszok voltak, de ezt a gépállomás mindenkor igyekezett orvosol­ni. A jubileumi verseny alap­ja Erdőkürtön a tavalyi gaz­daságos termelés. Bebizonyo­sodott, lehet így is gazdálkod­ni. A gazdaságosságban érde­kelt minden dolgozó, minden traktoros. Az elmúlt évet mi­vel nyereséggel zárták, e hó­napban 88 000 forint nyereség- részesedést fizettek ki. A nye­reségrészesedés összege elérte az egy havi átlagfizetés 90,2 -Százalékát. Hogy gazdaságosabbá tud­ják tenni gépállomásukat a dolgozók, nagymértékben •csökkentették az önköltséget. ^Mindennél szebben beszél az a tény, hogy normálholdan- ként 11 FORINTTAL ALACSONYABB volt a munkák önköltsége a Tervezettnél. A pártszervezet és a gépállomás vezetősége e tényekre, valamint a dolgozók szorgalmára alapozva merte javasolni jubileumi versenyt. Természetes, mielőtt a tanács­kozás elé került a dolog, meg­beszélték a dolgozókkal, s az ő javaslataik alapján állították •össze a versenypontokat. gépállomás versenye A versenyfeltételek között nagy helyet foglal el a tavaszi munkák sikeres, jó minőségű elvégzése. Az erdőkürti trakto­rosok vállalták, hogy tavaszi kampánytervüket 110 száza­lékra teljesítik, s a talajmun­kát, amivel általában gépállo­másainkon baj van, 100 szá­zalékosan végzik el. Amikor a versenypontokat összeállították, figyelembe vet­ték a kormány takarékossági felhívását is. így kerültek a versenypontok közé a taka­rékosságra ösztönző feltételek, amelyek szerint kimondják, anyag- és alkatrésznél 7, az üzemanyagnál pedig 5 száza­lékos megtakarítást érnek el. Az erdőkürti traktorosok büszkén jelenthetik: ez évben önköltségi tervük a megyei át­lag alatt van, s ezt meg is tudják valósítani, bizonyítja a tavalyi év is. A versenykihívást A BERCELIEK nem a legnagyobb lelkesedés­sel fogadták. Szerintük na­gyobb eséllyel indulnak az erdőkürtiek, mert nekik jobb a területük, több termelőszö­vetkezet működik körzetük­ben A berceli gépállomás kör­zetében csak négy termelőszö­vetkezetben biztosított katasz­teri holdanként a három nor- málholdnyi munka. Van olyan termelőszövetkezet is, mint a cserhátsurányi Szabadság Tsz, ahol egy kh-ra mindössze 0,83 normálholdnyi munkát szer­ződtek le. Bíznak a berceliek, hogy a versenyfeltételek szerint 10 százalékkal csökkenthető ná­luk is az önköltség. A legna­gyobb problémát, amelytől kis­sé félnek is, a tavaszi kam­pányterv 110 százalékos telje­sítése jelent. Viszont nem fél­nek attól, hogy nem tudják teljesíteni az anyag- és alkat­rész, valamint üzemanyagmeg­takarítási előírást. Van egy pont, amellyel nehezen barát­koznak meg Bercelen. Még­pedig a termésátlagok 3 szá­zalékos emelésével, Azt mond­ják: ez nagyon szép dolog, szí­vesen túl is teljesítenék, s tő­lük telhetőén mindent meg is tesznek ennek érdekében, de ez nem minden esetben a gép­állomástól függ. Hogy még ösztönzőbb legyen a verseny, hat erdűkürti trak­toros PÄROSVERSENYRE lépett hat berceli traktorossal. Urbá- nyi Pál erdőkürti traktoros Karaba János berceli trakto­rost hívta ki versenyre. Ezen­kívül Urbányi Erdőkürtön is választott versenytársat. Lu­kács Dezsővel versenyez. Igaz, Lukács Dezső kisebb feladat­tal ellátott traktoros, mégis jó lesz a verseny, mert az a célja, hogy a jobb traktoros szakmailag segítse a verseny egy közös cél érdekében alatt a kevesebb feladat végre­hajtására képes traktorost. A jubileumi verseny meg­indult. Mindkét gépállomás szilárdan eltökélte, hogy meg­nyeri a versenyt. Előre nem tudjuk melyik gépállomás ke­rül ki győztesen. De egyet tu­dunk: ha a versenyfeltételeket sikerül teljesíteni — s itt nagy feladat vár mindkét gép­állomás pártszervezetére — a népgazdaság, a termelőszövet­kezeti mozgalom lesz a nyer­tes. Kata János MEGJELENT a ZÖLDELÖ GY EPEN AZ IGAZI TAVASZ HÍRNÖKE, A KIS LIBA IS Mit kell tenni a szőlőben ? Ez az időszak a szerves és műtrágyázás utolsó időszaka. Helyes, ha a nitrogén műtrá­gya felét nyitás előtt, a másik felét a virágzás előtt szórjuk ki. A talaj állapota lehetővé teszi különösen a hegyoldalak szőlőinél a metszést. A hegyi szőlők támfal javítása, a vízle­vezetők karbantartása is most időszerű. A szükséges szőlő szaporító anyagot gondosan gyűjtsük be, mert ebben nagy hiányok van­nak. Az alanyvesszők betakarí­tásával nem szabad késlekedni. Nemes szőlőink vesszőinek be­gyűjtését úgy végezzük, hogy itt már a szelekció is érvénye­süljön. a bajba jutottakat? ... Sietnem kell... Anya már biztos aggódik ... Meg aztán, hallottam <a lövéseket, biztos meghaltak... És ha csak megsebesültek? ... Én is könnyen az ő sor­sukra jutok, ha nem érek haza időben ... Ha nem teszel meg minden tőled telhetőt, :te is részese leszel a gyilkosságnak, örökké bántani fog a lelkiismeret, hogy nem is pró­báltál segíteni... Milyen kommunista vagy Te? Apád életét adta a pártért 44-ben, ő biz­tos nem habozna helyedben és a többiek sem,-akik soha nem a saját életüket féltették és -ezer veszély közepette is a közösség érdeke lebegett szemük előtt... Keze lecsúszott a kilincsről és lassan mint az alvajáró megindult — visszafelé. A nyitott előszoba ajtó előtt megtorpant. — Érezte homlokát verejték lepi el és nem tud beljebb menni. Fél az ismeretlen borzalomtól, •amit bent kell látnia. Aztán csak erőt vett magán és lábujjhegyen mint a tolvaj a vilá­gos szoba felé indult. Az ajtóba kapaszkodott a földön heverő, megcsonkított két test láttán. Homlokukon borzalmas véres seb, belőle kis patakocska fo­lyik le végig vállukon, ráalvadva a tőrrel szí­vükre tűzött párttagsági könyvre. Gyomra émelyegni kezdett és úgy érezte, rögtön rosz- szul lesz az iszonyattól. — Szegények ... Már nem lehet segíteni vájtuk, suttogta reszkető ajakkal... Már tá- molygott is volna ki a szobából, amikor a szo­ba távolabbi sarkából halk nyöszörgés ütötte meg fülét. Odanézett. Csak most vette észre mz egyik fotelből lecsüngő élettelennek látszó gyermektestet. A halk nyögés újra fehang- zott. — Él! Talán meg lehet menteni! És az ed­dig gyámoltalan fiú most határozott lett. Erőt adott a tudat, hogy érméje a kis emberkének a léte tőle függ, az ő gyorsaságától. Gyorsan felkapta a pamlagra odavetett kö­penyt, óvatosan belecsavarta a kislányt és már szaladt is vele. Meg sem állt a legköze­lebbi kórházig és átadta a kis sebesültet egy ápolónővérnek... Amikor a műtő ajtaja becsukódott a kis­lány mögött, valami melegség, valami elége­dettséghez hasonló jó érzés áradt szét benne. Megmentik! Aztán eszébe jutott édesanyja és az előtte álló út. Már szaladt is mint akit ül­döznek. A FIATALASSZONY kis szünetet tar­tott, aztán még annyit fűzött hozzá fátyolos hangon: . ~ Talán mondanom sem kell, úgyis ki­találta édesanyám, hogy az az ápolónő én vol­tam, a megmentett kislány pedig Panni. És most itt van nálunk, a mi gyermekünk. Az unokája édesanyám — és anyja vállára haj­totta fejet. Az idős asszony barázdás arcán végigpereg­tek a könnyek, reszkető kezével végigsimította Vera haját és csak annyit tudott mondani el- csukló hangon: kisunokám. A kitárt erkélyajtón illatos tavaszi szél su­hant a szobába, érintésére a vázában megrez- dültek az orgonák, kintről behallatszött Pan­nika csilingelő kacagása. KÁRPÁT JÓZSEFNÉ A cukor és takarmányrépa ültetéséről Cukor- és takarmányrépa ta­lajelőkészítésnél a legfontosabb az egyenletesen átmunkált, ap­ró morzsás, a vetés mélységéig egyenletesen nyirkos, kellő tö­mörségű és mégis jól levegőző, sima vetőágy készítése. Középkötött őszi szántáson az ilyen munkát a következő eszközök egymásutáni mun­kájával érhetjük el: őszi mélyszántás korai simítozása, vetés előtt kultivátor, fogas, simító vagy henger. Laza talajon, ha a sekély vetés még ezután sem volna biztosítható, a könnyű fogas után még egy további henge- rézést adjunk. A hengert köz­vetlenül kövesse a vetőgép. A cukorrépa és takarmány- répa vetésénél a pontos sor­távolságra és a teljesen azo­nos méretű csatlakozó sorok beállítására — a gépi kapá­lás biztosítása érdekében — különös gondot kell fordítani. megszokott medrében folyik, mert a növénytermelési bri­gádvezető úgy irányítja a ve­tést, szakmai segítséget adva az embereknek, hogy különös sebb probléma nem vetődik fel. Hogy a brigádvezető szerepe fontos a termelőszövetkezet életében, ott válik világossá, ahol nincs. Nógrádmegyerben lassan 1000 holdra rúg a tsz földterülete. Gyümölcsösük, kertészetük, állatállományuk, különböző műhelyeik vannak, A brigádvezetőket a kertészet vezetője és az elnök pótolja. Egészségtelen ez az állapot.— Látják ők maguk is, tanulva az idei példán, jövőre a külön­böző termelési ágakat egy-egy ember vezeti, irányítja majd. Egyelőre azonban nem lenne rossz, ha követnék az etesi Haladás Termelőszövetkezet példáját. Ott ugyanis egy-egy feladattal olyan hozzáértő em­bereket bíztak meg, akik az­után, hogy megnőtt a termelő- szövetkezet területe, a brigád vezetését is szakszerűen látják el. Több brigádvezetö felvetette, hogy bizony 1953- tól egészen 1956-ig a téli hó­napok egyikében, amikor alább hagyott a munka, a bri­gádvezetők tanfolyamon vet­tek részt, ahol a szakmai okta­tás, irányítás mellett politikai képzést is kaptak. Helyes, jó megoldás volt ez, hiszen to­vábbi munkájukban nagyon sokat jelentett. Nem ártana ezt a jövőben is bevezetni. Ilyen irányú kezdeményezés már a télen is történt. Hiszen Szé- csényben, a termelőszövetkeze­ti vezetők tanfolyamán brigád­vezetők is tanultak. Az ellenforradalom vihara termelőszövetkezeteink egy- részét megbolygatta, szétosz­latta ugyan, de hiába volt minden igyekezete, a termelő­szövetkezeti mozgalmat alap­jaiban nem rendítette meg. — Ma már nemcsak a tűzpróbát kiállt tagok ragaszkodnak ter­melőszövetkezetükhöz, de egy­re több kívülálló paraszt látja, hogy boldogulásának útja a közös gazdálkodásban rejlik. Azonban a termelőszövetke­zethez nemcsak azért ra­gaszkodik a falusi ember, hogy a család megélhetése biztosítva legyen. Elsősorban azért megy oda. hogy jobban éljen, mint ahogy egyénileg élt, hogy az okos irányítás, jól szervezett, észszerű munka nyomán töb­bet teremjen a föld, több tejet adjon a tehenészet, több jus­son neki is. Ehhez pedig nem elegendő a tagok szorgalma, munkaszeretete, és a hibátlan felső vezetés. Értelmes, szak­mailag és politikailag egyaránt képzett brigádvezetők kelle­nek, hiszen ők szervezik köz­vetlenül a termelő munkát, emberekkel foglalkoznak, te­hát elsősorban rajtuk áll, vagy bukik az évi munka gyümöl­cse: a termés. Éppen ezért úgy dolgozzanak, hogy az. a nagy családnak, a termelőszövetke­zet valamennyi tagjának hasz­nára váljon. VINCZE ISTVÁNNÉ IMI EZÖG AZDASÁGUNK- BAN egyre nagyobb szerep jut a nagyüzemi gazdálkodásnak, a termelőszövetkezeteknek. — Világos ez, hiszen melyik az a parasztgazdaság, amely fel tudná venni a versenyt egy gé­pesített nagyüzemi gazdaság­gal, a munka bármelyik terü­letén. Azonban a termelőszö­vetkezetek irányítása el sem képzelhető megfelelő szakem­berek nélkül. Van már e téren eredmény, hiszen termelőszö­vetkezeteink többségében az elnökök elnökképző iskolán vettek részt, hogy a józan pa­raszti ész, a sok éves tapaszta­lat mellé a közös irányítását, vezetési módszereit is megta­nulják. A nagyobb földterület­tel rendelkező termelőszövet­kezetekben szakképzett agro- nómus dolgozik.. Mindez fontos dolog, azon­ban nem elegendő. Hiszen a termelőszövetkezet kis közös­ségekre oszlik, ahány termelé­si ág, annyi brigád, annyi felé dolgoznak az emberek. A bri­gádok mindegyike egy-egy kis közösség, melynek irányítói, s így a termelés motorjai a bri­gádvezetők. A megye 70 termelőszövetke­zetében mintegy 48—50 brigád­vezető dolgozik. Az ő felada­tuk a termelés megszervezése, irányítása, a végzett munka ellenőrzése, a munkaegység jó­váírása. S nem utolsó sorban ők tartják a kapcsolatot a ve­zetőség és a tagok között. Ko­moly munka ez, amely alapos szakmai és politikai felkészült­séget kíván. Nem elegendő ma már, ha a növénytermesztési brigád vezetője azt tudja, hogy melyik növényt mikor kell a földbe tenni. Magyarázza meg azt is az embereknek, miért kell ezt ilyen módon megcsi­nálni, mennyivel növeli a ter­mésátlagot az időben, megfe­lelően elkészített magágy, a korai vetés, a műtrágya. Tud­nia kell azt is, hogy a nemesí­tett vetőmagból mennyit kell egy hold földbe vetni, hogy sem túl kevés, sem pedig túl sok vetőmagot ne használja­nak el, és a vetés a kívánt sű­rűségű legyen. Hiszen az élen­járó módszerek bátor alkalma­zásával nő a termésátlag, ez­zel pedig növekszik a termelő- szövetkezetek tekintélye a köz­ség gazdái előtt. Ez pedig nem utolsó dolog. Az állattenyésztési brigád­vezetőnél sem szabad megen­gedni egyetlen termelőszövet­kezetben sem, hogy csupán azért van e poszton, mert sze­reti az állatokat. Az állatte­nyésztési brigádvezető, aki fe­lelős az állattenyésztés vala­mennyi munkájáért, az istálló rend, az állategészségügyi sza­bályok betartásáért, a takar­mány gazdaságos felhasználá­sáért. Vajon eledet tud-e ten­ni kötelezettségének, ha járat­lan e kérdésekben? A PALOTÁSI MÁJUS 1. Termelőszövetkezetben az elnö­köt elfoglaltsága akár 3—4 napra is elszólíthatja hazulról — mert ilyesmi is megtörténik — a munka egyenletesen, Felkészült a tavaszra a karancskeszi gépállomás (Tudósítónktól) A karancskeszi gépállomás az elmúlt esztendőben az éves tervteljesítésből 900 normál­holddal maradt adós. Gazdál­kodásuk nem volt kielégítő, így a tervezett nyereségnek mindössze 50 százalékát érték el. Laza volt a munkafegye­lem, s így több halálos baleset fordult elő. Az idén a gépállomás példa­mutatóan készült fel a tavaszi munkákra. A téli gépjavítást az elsők között végezték el, jó minőségben. Nagy gondot fordítanak a tavaszi munkák elvégzésére is. A termelőszö­vetkezetek és földművesszövet- cezetékkel már megkötötték egész évre a szerződést. 3500 normálhold a tavaszi tervük, melynek 50 százalékát a ter­melőszövetkezeteknek végzik. A gépeket már korán tavasz- szal kihelyezték a területekre, hogy amint az idő megengedi, azonnal megkezdjék a tavaszi szántás-vetést. Kössünk baromfi nevelési és hizlaiási szerződés! Az idén kormányzatunk még fokozottabban segíti ter­melőszövetkezeteink és dolgo­zó parasztjaink baromfi-állo­mányának növelését. A most megindult szerződéses barom­finevelési és hizlaiási akció ke­retén belül, valamennyi köz­ségben a földmüvesszövetke- zet a napos állatok igénylése alkalmával szerződést is köt: A szerződési feltételeket a íöldművesszövetkezet a szerző­dő féllel bővebben ismerteti; A szerződést kötő termelőszövetkezetek és dolgozó parasztok a szerző­dés során különböző elő­nyökben részesülnek. Például: kamatmentes hitel formájában elsődlegesen szál­lítják ki részükre a napos álla­tokat, kérésükre fajtiszta állo­mányból elégítik ki őket. Ezen előnyök ellenében a szerződő fél köteles minden 100 darab nevelésre leszerződött napos csibéből 25 kilogramos súlyban — de 90 dekánál nem kisebb súlyú — rántani való csirkét a szerződési feltételek sze­rint 3—4 hónapon belül a föld­művesszövetkezetnek átadni* 1 Képzett brigádvezetéket valamennyi termelhs7nvetkß7ethfi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents