Nógrádi Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 26-33. szám)

1958-04-19 / 30. szám

6

NÖGRADI N'épujs'üg

1958. április 19_

Nevelési tanácsadó

Úttörő lettem

Miért legyenek gyermekeink úttörök?

Sok szó esik mostanában fjúságunk neveléséről. Örömnél olvastam a Nógrádi Népújságban is megindított cikksorozatot gyermekeink neveléséről. Szerény tudomásommal is tapasztalatommal én is hoz- •Á kívánok járulni a tanácsadáshoz.

Ha gyermekeink neveléséről isik szó, az emberek általában az iskola oktató-nevelő munkájára korlátozzák gondolataikat. Periig ezenkívül az ifjúság nevelésének komoly tényezője és segítője az ifjúság szervezete. A legifjabbaké a Kisdobos, a serdülőké az Űt- törő és a KISZ szervezet. Ifjúsági szervezeteink nevelőtevékenységéről, ilyenirányú célkitűzéseiről, programjáról szélesebb körökben, a társadalom részéről már kevesebbet tudnak. Ilyen módon kevesebbet is tudnak benne segíteni, pedig mi az ifjúság nevelését — mint az utóbbi időben gyakran mondjuk — társadalmi üggyé szeretnénk tenni.

Én most csak az úttörő szervezetekben folyó nevelő munkával szeretnék foglalkozni, amelyeknek ilyenirányú célkitűzését az úttörők törvénye, a 12 pont rögzíti, összesíti. Olvassuk el ezt a 12 póntot és gondolkozzunk el rajtá.

1. Az úttörő hű gyermeke hazánknak, a Magyar Népköz- társaságnak.

2. Az úttörő erősíti a népek barátságát.

3. Az úttörő híven teljesíti kötelességeit és önként szolgálja a közösséget.

4. Az úttörő ahol tud, segít.

5. Az úttörő jókedvvel dolgozik és megbecsüli mások munkáját.

6. Az úttörő mindig igazat mond és igazságosan cselekszik.

7. Az úttörő szereti szüleit, tiszteli tanítóit és az idősebbeket.

8. Az úttörő igaz, hű barát.

9. Az úttörő bátor és fegyelmezett.

10. Az úttörő edzi testét és fejleszti tudását.

11. Az úttörő szereti, védi a természetet.

12. Az úttörő őrzi csapatának jó hírnevét és a vörösnyakkendő becsületét.

Bizonyára minden olvasóban ébresztenek gondolatokat ezek a pontok, törvények.

Azonban távol állunk még attól, hogy úttörőink mindenben ezek szerint a törvények szerint élnének. Nevelnünk kell őket.

Űttörőink nevelésére különböző formák vannak. Így őrsi, raj- és csapatösszejövetelek. Túrák, kirándulások, táborozások, szakköri foglalkozások. Különböző rendezvények klubdélutánok, karneválok, műsoros előadások, sportversenyek, ünnepi megemlékezések nagy nemzeti és nemzetközi ünnepek alkalmából. Találkozunk munkásokkal, veteránokkal és kiváló emberekkel, üzemlátogatás, stb. formájában. Igen bensőséges és felemelő érzést kiváltó ünnepi esemény úttörőink életében avatásuk, a fogadalom letétele, a csapat névadóinak tiszteletére rendezett ünnepélyek stb.

Ezeken a foglalkozásokon kívül

úttörőink bekapcsolódnak a társadalom számára végzett hasznos munkák elvégzésébe is.

Facsemetéket ültetnek, parkot létesítenek, papírt, fémet és más — nemzetgazdaság számára fontos nyersanyagokat gyűjtenek.

Természetesen, az úttörők foglalkozásairól elmaradhatatlan a játék, a gyakorlati úttörő élet éléséhez szükséges tud nivalók: így a kar, síp, út és morzejelek elsajátítása stb.. Mindezeket a munkákat a legváltozatosabb módszerekkel végezzük, valósítjuk meg úttörőink között.

Miért írtam le én mindezt? Elsősorban azért, hogy ezen keresztül is érzékeltessem milyen gazdag és változatos lehetőségek vannak az úttörők szervetezetében a gyerrrae- kek nevelésére. Tettem ezt azért is, mert talán így sikerült megmutatnom, hogy a 12 pontot hogyan igyekszünk megvalósítani a gyakorlati, mindennapi életben, hogy főként cselekvő és nem beszélő szervezetté vált az úttörők szervezete, ahol szinte észrevétlenül válhatnak magasfokú erkölcsi tulaj donságokkaf rendelkező fiatalokká, majd felnőtt emberekké. Véleményem szerint ezért jó úttörőnek lenni, s ezért is legyenek úttörők gyermekeink. Szükségesnek tartottam mindezeket azért is leírni, mert mint a bevezetőmben említettem, még nem tartunk ott, hogy minden úttörőnk — nem is beszélve a nem úttörőkről — így tudnák ezt, és ehhez nekünk felnőtteknek, pedagógusoknak, szülőknek, a társadalomnak kell hozzásegíteni őket.

Erre az úttörő nevelő műn kát és nevelési célkitűzéseket ismertető tájékoztatóra véleményem szerint azért is

szükség van, mert a felnőttektől, szülőktől, a családban, utcán és más egyéb helyen gyermekeink sok esetben a mi célkitűzéseinktől eltérő nevelésben, vagy ráhatásban részesülnek.

A mi nevelési célkitűzéseink1 ismertek, amit a 12 pontban^ is leírtam. Mi olyan fiatalo-! kát szeretnénk nevelni, akik1 szívesen tudnak dolgozni kö-i zösségben (őrsi, raj, csapat) a, közösségnek és örülni a közös, munka eredményének. Olyan'

A megyei Úttörő Szövetség irodalmi pályázatot hirdetett az úttörők között. Az alábbi Ivers a pályázat 4. helyezését érte el.

Oh mily szép vagy úttörő élet,

Már úgy vágyódtam utánad,

Régóta szerettelek téged,

S csak most lehetek a társad.

Nyakunkban már a vörös nyakkendő, Melyet vígan lobogtat a szél,

Tudjuk már, hogy mi lesz a teendő, Minékünk csak a tudás a cél.

Be is tartjuk a nagy fogadalmunk, Elfogadjuk minden egyes szavát,

Egyre jobban tanulunk, dolgozunk,,

S a munkánkkal védjük majd a hazát.

Dalunktól visszhangzik az erdő.

Körülöttünk tarkáink a rét, qyvMKO t s.hhtK

Zengi vígan egyre több úttörő, SZEMKO LÁSZLÓ uttorS

A csapatunk vidám énekét. Nógrádszakál

fiatalokat, akik nemcsak ját sikereiknek, hanem mások, barátaik sikereinek — egész távoli vonatkozásban más népek sikereinek is tudnak örülni — ez lelkesíti és büszkeséggel tölti el őket. Olyan fiatalokat, akik — mint törvényük is mondja — ahol tudnak segítenek; ahol az egyéni érdek nem emelkedik a közösség érdekei fölé.

Mit tapasztalhatunk ezzel szemben jó néhány, az úttörő korosztályba tartozó általános iskolásunknál — sok esetben még úttörőinknél is — napjainkban? Milyen nevelési ráhatások érik gyermekeinket?

Sokuknál fellelhető a törte- tés, társaiknak lebecsülése, maguk előtérbe helyezése, idősebbekkel szembeni tiszteletlenség, meghunyászkodás, alkalmazkodás stb. Honnan hozza magával mindezt a gyermek? Társaitól, környezetéből, a felnőttektől látja, esetleg szülőktől tapasztalja. Az ilyen tanulók tartózkodnak, sok esetben a felnőttek tartják vissza őket úttörő foglalkozásainktól.

Pedig egy nyelven kellene már egyszer beszélni gyermekeinkkel, a társadalom túlnyomó, becsületes, jószándékú, haladó többségének felfogása alapján.

Szót kellene értenünk és segíteni őket abban, hogy ne váljanak színlelőkké, meghunyászkodottakká és cinikussá.

Ehhez össze kell fogni valóban társadalmi és állami szerveinknek, igazi, segítőszándékú társadalmi ügyet kell csinálnunk gyermekeink neveléséből. Ez a kérdés nem közömbös sem a párt, sem a KISZ, sem a tanács szerveinknek, de nem lehet közömbös a legkülönbözőbb más szerveknek: üzemeknek, vállalatoknak, hivataloknak, vezetőiknek, dől gozóiknak sem.

Nem lehet számunkra közömbös az, hogy milyen arculatú fiatalok váltják fel majd az időseket.

Ebben a nagyon bonyolult, nehéz munkában kíván segíteni gyermekeinknek és fejtik ki tevékenységüket úttörő szervezeteink. Ezért látom én szükségét annak, hogy gyermekeink úttörők legyenek. Juhász Béla városi úttörő titkár az úttörőház igazgatója

Három hír az úttörők életéből

A Magyar Úttörők Szövetsége csapatokban végzett szorgalmas és lelkiismeretes munkája jutalmáért ez évben 30 úttörővezetőt részesít kéthetes külföldi jutalomüdülésben. Az első csoport — tizenhárom fő — már el is indult a Német Demokratikus Köztársaságba.

Az úttörőcsapatok lelkesen készülnek a nyári táborozásra. Eddig több mint 50 csapat készül részben a megye legszebb helyeire és történelmi nevezetességeihez, részben az ország különböző tájaira; Debrecen, Szolnok, Beregfürdő, Gyula és a Balaton környékére.

Az úttörő szövetség által meghirdetett irodalmi pályázatra több mint nyolcvan igen értékes munka érkezett. Ezek közül sorrendben a legjobban sikerültek: 1. „Édesanyám

mesélte“, Erdős Judit Mátra- novák bányatelepi úttörő, 2. „Táborverés“, Végh Miklós salgótarjáni úttörő, 3. „Fényes csillag ragyog az úttörőélet hajnalán“, Tábori Nóra balassagyarmati úttörő, 4. „Úttörő lettem“, Szemkó László nógr rádszakáli úttörő műve.

VASÁRNAPI FEJTORO

1958. IV. 19.

Ü Felhívjuk az állami válla-s H latok és magánosok figyel-g Ü mét, hogy a Szécsényig Gépállomás megnyitotta

GUMIJA V 1 TÓ §

1 VULKANIZÁLÓ I ÜZEMÉT s

H Az alábbi méretű gumi k= s javítását vállaljuk: s 825X20-as 750X20-as 32X 6-os 600X16-OS 550X16-OS 525X16-OS

M Valamint motorkerékpár^ jj külső és belső javítását.^

H futózás nélkül. A fent em-i§ H lített nagyobb gumik futó-g §f zását is vállaljuk, kivéve a| 32X6-os gumikat. §§ g Fizetési feltétel utánvéttel^ = vagy inkasszóval.

Gépállomás, Szécsényg

IllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllliuillllllllllllllllllllllllllliI

Palóc menyecske szoknyás viseletben, 1857-ből

változás azonban csak a gazdagabb családokat érintette.

A bírtokosztódás következtében kialakult zsellérség és cselédség továbbra is megőrizte — a férfiak — a vászoning és gatya viseletét.

A szegényebb családból származó nők igyekeztek utánozni a gazdagok által kialakított új viseletét, ha nem is minőségben, de legalább mennyiségben és formában. Azok a szegényebb családok, vagy községek (ilyen község Felsőtold) amelyek a versenyt nem bírták, kivetkőztek:

A viselet átalakulásával — tehát a múlt század második felében — a ruha és rajta a hímzés is elszínesedik. A korábban használt fehér hímzést felváltja a piros és kék pamuttal történő hímzés. Majd a későbbi évtizedek során megjelenik a sárga, zöld, rózsaszín és a fentebb említett színek keveréke is.

A múlt század második felében a színes és sokszoknyás viselet kialakulását — Nóg- ráa megyében — a módosabb parasztság gazdasági megerősödése és a textilipar fejlődése teszi lehetővé;

Zólyomi József

(Folytatjuk)

JÓ SZÓRAKOZÁST!

Vízszintes: 1. Uj magyar film. 13. A vízsz. 44. sz. folytatása. 14. Ütőér. 16. Fordított kicsinyítő képző. 18. Előre nyom. 19. Szellemes. 20. Sport. 21. Magyar olimpiai bajnoknő egyik neve (1. kocka kettősbetű). 23. Felkiáltó szó, de jól megnyomva! 25. Idegen pénzegység (y=i). 26. Szovjet futó. 27. Szabadságát tölti. 29. Megkevert mag. 31. Ázsiai állam. 32. Férfinév. 34. Tea — keverve. 36. Híres finn futó volt. 37. Ö — németül. 38. Piros színű bankjegy. 41. Fürge kis állat. 43. Vissza: ők — francia nyelven. 44. Magyar film (folyt, vízsz. 13. sz.-ban). 46. Ablakredőny. 49. A méhlakás. 52. Hírhedt szervezet volt. 53. Férfinév. 54. Majdnem gyors, de németül! 55. Keleti „szent“ könyv. 57. Olasz város, 59. Virágos mező. 61. A bú jelzője is lehet. 62. Ili — keverve. 63. Török méltóság. 64. Madár. 67. Nem kicsi (utolsó kocka kettősbetű). 68. Visszaró! 69. Ékes“ női név. 770. Rés tulajdonító esete. 72. Félig koma. 73. Férjhez menő lány. 74. Jómodor. 76. Két szovjet film.

Függőleges: 2. Omlani kezd. 3. Régi mértékegység. 4. Régi, ősi. 5. Személyemnél. 6. Diplomarövidítés. 7. Férfi becenév. 8. Júlia szerelme. 9. Női név. 10. „Hangnélküli“ látás.

.1. Éktelen szamárhang.

2. Francia-olasz filmalkotás.

5. Jugoszláv film. 17. Mesterember. 20. Finnország. 22. Köztelem része. 24. A kis Gizella.

!6. „Közismert“ orvosság. 28. Vissza: téli ruhadarab. 3<X. kzonos betűk. 31. Hazugság — lémetül. 33. Rezes m. hangzói.

!5. Nyári mezőgazdasági munta. 39. Fordított névutó. 40. ítészben faragta. 42. Névelővel: papagáj név. 45. Szamárhangok. 47. Arra a helyre jegyez. 48. Női becenév. 50. Francia levegő. 51. Vár-omladék. 52. Nyakba valók. 56. Szarvasfajta. 58. A kis kecske. 60. Lekaszálták róla a gabonát. 63. Régi mérték (utolsó kocka kettősbetű). 64. Vissza: viccelődés. 66. Vissza: ilyen a jó kés. 69. Létezz! 71. K-val az elején: szovjet város. 73. Fordított latin kettősbetű. 74. Ö —francia nyelven. 75. Fordított M.

Beküldendő a rejtvényben szereplő hat film címe, valamint a VASÁRNAPI FEJTÖRŐ szelvény. Beküldési határidő: április 23.

Múltheti keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Nógrád megye ifjúságának Lovász József nagy kulturális seregszemléje.

Könyvjutalmat nyertek: id. Sirkó Gyuláné Salgótarján, Nagy Lajos Erdőtar.csa, Papp» Zoltán Nagybárkány, Bede- puszta. — A könyveket postán küldjük el.

Közönségünk szereti a szovjet- és népi demokratikus filmeketA salgótarjáni mozilátogató közönség körében nagy sikere volt a November 7 filmszínházban megtartott népi demokratikus filmnapoknak.

Telt házak előtt vetítették a Béke völgye, a Berlin. Schönhauser-sarok, a Túristaszere~ lem és Svejk, a derék katona című filmeket. De a többi filmek vetítésekor is legalább 90 százalékig megteltek az ülőhelyek.

Világszerte népszerűek a magyar kisfilmek

Szerte a világon nagy sikert aratnak a magyar kisfilmek. Számos kapitalista országban nem ismerik nagy játékfilmjeinket, mert az ország politikai vezetése nem engedi A mi közönségünk számos kisfilmet nem ismerhetett meg, mert az nem fért bele a két órás műsorba, pedig nagyon sokan érdeklődnek a kisfilmek iránt; Ezért most Salgótarjánban április 24-től, szerdától kezdve minden hét szerdáján kisfilm műsor lesz a November 7. filmszínházban. Bemutatásra kerülnek a legújabb, legjobb kisfilmek, híradók. Eddig a világhíradót is ritkán láthatta a közönség, mert ha hosszabb volt a film, nem volt idő, hogy a két óra alatt a magyar híradó mellett ezt is levetítsék: Most erre is sor kerül;

Megyénk népviselete

szült öltözetre.

A férfiaknál a gallértalan vászoning helyett csipkés gal- lérú, bőújjú ing válik divatossá. Elterjed a posztóruha, melynek színe sötét-, vagy világoskék. Erre az időre esik a cifraszűr elterjedése is» A bocskort felváltja a csizma. A hosszú haj helyett a rövid nyírott haj lesz a divat.

A női viselet is megváltozik. A különféle bolti anyagok elterjedése lehetővé tette, hogy az egy szoknya helyett sok szoknyát viseljenek. A szoknya divatja is megváltozik. Amíg a ruházat anyagát maguk készítették el, addig takarékoskodni kellett az anyaggal, azért a ruhák ekkor szőkék és testhezállók voltak. A bolti anyagok elterjedésével bő, ráncos szoknyát kezdenek viselni.

A múlt század második felében végbemenő nagy viseietA múlt század 30—40-es éveiben a fejlődést gátló feudalizmust lassan felváltja az ekkor még haladó kapitalizmus. Az ország vérkeringése gyorsabb lesz. A kibontakozó gabonakonjuktúra, a kiszélesedő kereskedelem, a meginduló textilipar nagy változást idéz elő a népviselet további fejlődésében, alakulásában is. A megyében a gazdasági fellendülés csak a jobbágyfelszabadítás és az azt követő tagosítás után következik be. Nógrád megye parasztságának csak ekkor nyílik alkalma arra, hogy bekapcsolódjék az országban már korábban meginduló pezsgő életbe. A parasztság egy kis része meggazdagszik; Most már lehetővé válik, hogy a parasztság — elsősorban a gazdagabbak — az eddig önellátásra alapuló ruházatát átváltsa gyári anyagokból ké-