Nógrádi Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 26-33. szám)
1958-04-03 / 26. szám
(958. április 3. NÓGRÁDI Népújság Új iskolák, 384 új lakás, munkásszálló, a vásártéri utak és üzletek elkészítése Mozgalom a készárúk megvédéséért Három kép az építőipar idei tervében "iTudósítónktól) A megyei építőipar ezévi feladatának központi kérdése az iskola és lakásépítkezés. Iskolát építünk Hányás, Rákóczi cs Ménkes bányatelepeken, amelynek átadását augusztus 31-ig vállaltuk. Viszont a határidőt csak akkor tudjuk betartani, ha a tervdokumentációkat a Rákóczi és Ménkes bányatelepi iskolákhoz április első hetében megkapjuk. Sajnos ma még több esetben az a helyzet, hogy a tervdokumentációk tovább készülnek, mint maga az építkezés, igen korszerű, a környék legmodernebb iskolája épül Salgótarjánban az Üjtelepen. A vállalat lakásépítési programja 364 új családi otthon elkészítése. jEbből a salgótarjáni Vásártéren 176, Nagy bátonv ban 64, Nagyorosziban pedig 8 lakás esedékes, a többit a megye területén kívül építjük. Ezentúl az Acélárugyár részére a megyei tanács épülete mögött 34 lakást készítünk. Ezeknek az épületeknek az alagsorában modem üzlethelyiségek is helyt kapnak. Ezeket a lakásokat a kitűzött határidőre — szeptember 1 és december ■31-e között — átadjuk. Ebben az évben átadjuk rendeltetésének a salgótarjáni vásártér újonnan épült házaiban az új fűszer, hús, zöldség és italboltokat, ezentúl új óvoda, cipész és szabóműhely szolgálja majd a dolgozók .igényét. A múlt évben elkészített la- xásök új ruhát öltenek majd magukra. Ugyanis még ezév- ben a hideg beálltáig a külső vakolásokat befejezzük. Sokszáz dolgozó jogos igénye teljesül ebben az évben, amikor a vásártéri sártengert megszüntetjük és rendes" utak készülnek. Határozott célkitűzésünk, hogy ezt a feladatot maradéktalanul elvégezzük. Azonban- hiába készítünk új, pormentes utakat, ha ezzel egyidejűleg a parkosítás nem történik meg. A vásártéren mindezeken xívül még egy gyógyszertár, orvosi rendelő is létesül az ott lakók kívánságának megfelelően. A közszolgáltatásokon kívül vállalatfejlesztésre is fokozottabb gondot fordítunk. Egy 250 személy befogadására alkalmas szállót építünk ebben az évben. A szálló földszintén egy 300 személyes kultúrterem készül majd és egy minden igényt kielégítő üzemi konyha és étkezde. Ezenkívül klubszobákat, a fiatalság részére szakköri helyiségeket biztosítunk. A vállalat ezévi komoly feladata az Acélárúgyár és a Zagyvapálfalvi Üveggyár bővítési munkája. Ezeknél a munkáiknál már korszerű építési módszereket alkalmazunk. Mindent megteszünk azért, hogy az ezévi közel 100 millió forintos beruházási keretet a leggazdaságosabban hasznosítsuk és kötelességünket határidőre teljesítsük. r r Az EHASZ eredményei (Tudósítónktól) A Salgótarjáni Áramszolgáltató Vállalat üzletigazgatósága az 1957 11. félévi munkaverseny során, a miskolci vállalat üzletigazgatóságai között az első helyezést érte el, amiért egy szép ezüstserleget nyert. Az ÉMÁSZ salgótarjáni üzlet- igazgatósága az 1957. évi termelési tervét 103,2 százalékra teljesítette, úgy, hogy az üzemtartási és karbantartási munkálatait is 100 százalékra teljesítette. A jó eredményt az ÉMÁSZ dolgozói is fokozni akarják. Ezt az is mutatja, hogy az 1958 január és február havi tervét az üzletigazgatóság 106,3 százalékra teljesítette, s a márciusi tervteljesítés is 100 százalék fölött lesz. Ez lehetővé tette, hogy 1958 első negyedévében már a mezőgazdaság részére is tudtak az ÉMÁSZ dolgozói segítséget adni. Villamosították az etesi Dózsa, a varsányi Dózsa és a krakkópusztai Haladás termelőszövetkezeteket. 1958 áprilisában kerül villamosításra a Salgótarján Geddcs-pusztai vízmű is, amelynek a városi hálózatba való bekapcsolása megkönnyítené a város szűkös vízellátását is. (Tudósítónktól) A Salgótarjáni Üveggyárban mozgalom indult a félkész- és készáru megvédésére. A gyár kapujában fényképekkel illusztrált tábla mutatja be a helyes és helytelen tárolási módszereket. A kommunisták köréből bizottság alakult, amelynek feladata e gyártmányok védelmének fokozottabb ellenőrzése. Az öttagú bizottság jó munkáját bizonyítja, hogy azóta komoly javulás következett be. Ma már törés következtében nem veszik el annyi1 áru a raktár és a feldolgozó üzemek közötti úton. Az üzemrészekben ellenőrző csoportokat alakítottak a készáruk megvédésére vonatkozó műszaki utasítások megtartásának ellenőrzésére. A gyártmányok megvédéséért indított mozgalomnak különösen nagy a jelentősége, ha figyelembe vesszük, hogy a gyár termékeinek nagyrésze külföldre kerül, s minden egyszázalékos selejtcsökkentés komoly gazdasági eredményekkel jár. Villamosítják Zsunypusztát A Zsunypusztai Dózsa Termelőszövetkezet még azok közé tartozik, ahová nem jutott el a kultúrát jelentő villanyfény. A puszta villamosítására ebben az évben 464 000 forintot biztosít az állam. A munkálatokat már megkezdték. Mintegy 6 kilométeres szakaszon kell kiépíteni a hálózatot. Épül a „ZAGYVA II.“ (Tudósítónktól) A Zagyvapálfalvi Üveggyár az ország egyetlen táblaüveggyára. Három műszakban, éjjel, nappal, ünnepnapokon is gyártja az üveget az iskolák, kórházak, középületek, lakóházak ablakaiba. Ezenkívül jelentős mennyiségű üveget küld közvetlenül, vagy 991 közvetetten külföldre is. A felszabadulás után a hazai szükséglet is óriási módon megnőtt, hiszen az elmúlt években új gyárak, épületek és lakókázak ezrei épültek fel hazánkban. Ez tette szükségessé azt, hogy a régi gyár mellé egy háromgépes Fourcault rendA BÁRNAVÖLGYI bányában szakadozott ruhájú, vézna <emberek agyondrótozott bakancsban, vagy tátongó lyukú gumicsizmákban, de naponta megjelennek. Széntermelésről még egyelőre nem lehet szó. Alig akad töretlen ácsolat, s ami van, azt meg a felgyülemlett víz mosta ki. Veszélyes szakaszokat kell újra biztosítani, míg út nyílik a -szén jövesztéséhez. Máskor tán istenkísértésnek tartanák • í veszélyes munkát, ma erre senki sem gondol. A külszínről a hosszú lejtaknán vállukon cipelik a föld mélyébe a hányáját. Lenn térdigérő vízben végzik a munkát. Lassú •az előrehaladás. Boldogok, ha 24 órában egy-két ácsolatút elkészítenek. A szivattyú nem működik, kézzel szivattyúznak, de az sem ritka, hogy vödörben hordják el a vizet. Az emberfölötti munka teljes embereket kíván. S Novákon ma mindenki átlagon felüli munkát végez. A foguk már vacog a hideg vízben, de nincsen akadáy. Egy a fontos: szén legyen minél előbb. Gátibányán a gépeket már íjra biztonságba tették. Bizony tették, mert nincs áram, 5 nem tudják őket üzemeltetni. A lejtakna közelében 'hatalmas szénpillér fekszik még műveletlenül. Nem tö- •Tődnek most a távolabb lévő ereszkékkel, siklókkal. Itt kezdik a termelést, mert innen jön leghamarabb a szén. Igen ám, de hogyan kerül ki a megrakott csille a 120 méteres lejtaknán a külszínre? Nincs lehetetlenség. A kommunisták lelket öntenek a c süggedőkbe. A párttagok száma már megközelítette az ötszázat. A külszínen egy kézi- csörlőt építenek, s nagy nehézségek árán megindult a szállítás. Felváltva hajtották a csörlőkereket, s egyre több szén érkezett a külszínre. Április első napját már napi 12 vagonos széntermeléssel köszöntötték. * A HORTHY-RENDSZER át- kos öröksége, mert az volt, amely romlásba vezetett, amelynek felszámolásáért folytatott harcban hősök születtek, nem volt könnyű. Fizetésről ebben az időben nem esett szó. A bányászok úgy bántak a bányafával, <j robbanóanyaggal, mint az orvossággal. De hát hogyisne. „Mi lesz, ha elfogy — honnan kapunk újat? Ha nem lesz, ülhetünk otthon“. S valahogy elfeledték azt, hogy bérért dolgoznak. A Simonok, a Forgók, a Földik és a többi derék bányászok a reményt, az élniakarást egy jobb jövőbe vetett hitből merítették. S gyakran elmondták korgó gyomorral: „Csakhogy végre megérhettük. hogy szabadok lettünk“. Gazdag bányásznak számított az, aki műszakba vízben főtt babot vitt. A többség sültkrumplit, s kukoricaeledelt hordott. A kis házak konyhái szintén a szegénységről tanúskodtak. Nem volt probléma, mi legyen az ebéd, mert gan- ca volt ebédre, görhe volt estére. S mégsem volt olyan, aki a műszakból hiányzott, s milyen furcsa, mégsem volt panasz, vagy elégedetlenkedő. * 1945. ÁPRILIS 4. Ragyogó nap sütött. Az emberek sokasága a keskeny utakon hullámzott. Az MKP helyisége előtt fúvószenekar játszott. A házakra a nemzeti lobogó mellett a vörös zászlót is kitűzték. Az elcsigázott emberek szemében örömkönnyek fénylettek, ölelgették, csókolgatták egymást boldogságukban. A bányatelep lakói fenékig ürítették a boldogság italát, a szabadságot. — Vége a háborúnak! — Hazánk minden területe szabad lett! — Szabad lett az ország! —t hallatszott mindenünnen a boldog felkiáltás. Nem hirdették drapériák, nem volt művészi dekoráció, ám a bánya-, telep lakóinak életében — fiatalnak, öregnek egyaránt — ez a nap lett azóta is a legnagyobb ünnepe. S úgy érezték, többet kaptak, mintha pengővel, kaláccsal, borral fizették volna őket. A szabadság születésének a derék no- vákiak is részesei voltak. Még nem tudták, mi lesz tovább, de érezték, ezután csak jó és. jobb következhet. Hortobágyi András szerű új üzemet építsenek. Az új létesítmény 57 millió forint beruházási összeget igényel. Az építkezési munkák már nagyban folynak és 1960-ban már az új gyár is hozzájárul ahhoz, hogy jóminőségű táblaüveggel elégítse ki a hazai és külföldi szükségletet. Az új gyár minőségi üveget fog gyártani és ezzel lehetővé válik, hogy idehaza gyártsuk azt a műszaki és tükörüvegmeny- nyiséget, amely a feldolgozó üzemek részére szükséges és amelyet most még külföldről kell behoznunk. Az új gyárban síküvegcsiszoló is lesz, ezáltal megszűnik a csiszolt üveg importálása A rendelkezésre álló beruházási összegből a következő létesítmények valósulnak meg: régi hutacsarnok bővítése, új hutacsamok építése, generátortelep építése, a karbantartó műhelyek korszerűsítése. Az új gyár évi termelése 2 millió négyzetméteren felül lesz és ebből egymillió négyzetméter lesz az úgynevezett minőségi üveg. A dolgozók létszáma az új gyár megindulásával 195 fővel fog emelkedni és újabb szakemberekre lesz szükség. 1958-ban közel 14 millió forint kerül felhasználásra és az építkezés ütemét nézve, minden lehetőség meg van arra, hogy 1960-ban már az új üzem termékei kerüljenek a lakóházak, a vonatok, az autóbuszok ablakaiba. 1Q1Q Egykorú felvétel az acélgyár öntödéjéből. Elcsi- ^ gázott emberek, koraérett fiatalok. "I Ozlíí A tőkésrendszer hagyatéka. Elavult gépek egész-', ségtelen munkakörülmények. 1 Qf5! ß Sajátkészítésű és tervezésű többfokozatú dróthú- * ^zógépek. Gyorsabb munka, új gépek. Kimagasló eredmény a Nógrádkövesdi Kőbányában (Tudósítónktól) A Nógrádkövesdi Kőbánya Vállalat február havi termelése 49 százalékkal meghaladta az előző évek azonos időszakában elért termelését. A kőbánya 1957. évi tervét mennyiségben 116, értékben 115 százalékban teljesítette az előző évi bázishoz viszonyítva. A kitermelt kőanyag szállítását, értékesítését nagyban elősegítette az elmúlt évben létesített korszerű lerakó és felszedő berendezéssel ellátott. Teljesítik az élüzem szint feltételeit a salgótarjáni vasutasok (Tudósítónktól) Hazánk felszabadulásának 13. évfordulója tiszteletére a salgótarjáni vasútállomás dolgozói vállalták, hogy az előírt élüzem szintet túlteljesítik. Ezen elhatározásukat' tett követte. A szinteket nemcsak túlteljesítették, de 1958. első negyedévét balesetmentesen fejezték be. Az első negyedév munkája alapján a kocsi tartózkodási tervet 119,5, az egykocsira eső mozgatási tervet 108,9, a. személyvonatok menetrendszerinti indítását 100 százalékra teljesítették. A második negyedév küszöbén az élüzem cím megszerzése mellett még szebb és jobb termelési eredményekkel a vasutasnap megünneplésére is készülnek. 3000 vagon kő befogadására alkalmas tárolóhely üzembe helyezése. A felszedő berendezés alkalmazásával a vagon rakások folyamatossága a legnagyobb forgalom idején is biztosítható volt. A berceli kötélpálya megerősítésével — melynek munkálatai május hóban fejeződnek be —, a termelés további emelkedése válik lehetővé. A Kőbánya Vállalat a szükséges kőmennyiség biztosításával nagyban elősegíti a dolgozók lakóházainak építését és úthálózatunk további korszerűsítését, folyamatos karbantartását. Ajándékozz húsvétra az ÁLLAMIARUHAZBÖL
