Nógrádi Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 26-33. szám)

1958-04-03 / 26. szám

6 NÓGRÁDI Népújság 1958. április S. Koratavaszi tanácsok Közeledik a tavasz. Az első tavaszi napsugárral azonban nemcsak életkedvünk éled új­ra, hanem számos olyan betegség is, amelyeket sokszor nem veszünk komolyan. Vannak, akik nem tudnak megszabadulni náthájuktól, sőt a tetejébe kellemetlen homloküreggyulladást kap­nak, vannak, akik tüdőgyulla­dásban betegednek meg, so­kan kisebb bajokról, például a végtagok »szaggatásáról«, fejfájásról, lehangoltságról pa­naszkodnak. Ha meggondoljuk, hogy az eltelt 5—6 hónap alatt milyen kevés fényt és friss levegőt kaptunk, pedig a Nap és a levegő legfőbb éltetőnk, nem csodálkozhatunk, hogy ilyen­kor csökken a test ellenálló­képessége. Számítsuk ehhez hozzá a tavasszal tapasztalható gyakori időjárásváltozást. (ami szintén okozhat beteg­séget), s nem utolsó sorban a friss főzelék és gyümölcs te­kintetében hiányos táplálko­zást. Télen csökken a test C- vitamin tartalma, amelynek pedig különösen fontos szere­pe van a megfázások, a reuma és a bőrbetegségek leküzdésé­ben. Nagyon sokan szenvednek a gyakran emlegetett »tavaszi fáradtságban«. Ezt az igen kí­nos, tartós fáradtságot, amely a teljes közömbösségig fajul­hat, erős fejfájás kíséri. A tavaszi fáradtság ellen szedjünk sok C-vitamint. mert ennek a betegségnek legtöbbször vitaminhiány az oka. Fogyasszunk rendszere­sen citromot. Nedvességre érzékeny reu­mabetegek május előtt ne ves­sék le gyapjú öltözéküket: a tavaszi levegő a jég és hó ol­vadása és elpárolgása követ­keztében még meleg esetén is rendkívül páradús. Különösen a talaj nedves. Ezért tavasszal még akkor se üljünk le a föld­re, ha napközben 20 fokra emelkedik a hőmérséklet. Még szép időben sem szabad egyik napról a másikra, átmenet nél­kül órák hosszat sétálni, mert ez annyira ígénybeveszi a vér­keringést, hogy erősen kime­rülünk. Különösen szívbetegek legyenek óvatosak. Vigyázzunk a tavaszi nap­sugárra is, amely rendkí­vül erős. Napfürdőt először óvatosan, csak öt percig vegyünk és idő­tartamát csak nagyon lassan, fokozatosan emeljük. Sok elő­vigyázatlan napfürdő okozta már a tuberkulózis ismételt fellobban ását. Húsvéti képek cjI pJj'ős tő f áj éj, cl liMAOÍtl I&clő Lkúdái Szinte a világ minden népé­nél ősidők óta megvoltak a ta­vasznak, a természet újraébre- désének ünnepei. A keresz­ténységet megelőző európai kultúrákban is megtalálhatók. A pogánykor tavaszi ünnepé­lyeiben gyökerező szokások egyes elemeit a kereszténység is átvette. Az egész megyében szokásos volt húsvét hétfőjén a locsol- kodás. Régebben a legények a lányokat patakban, vagy a kútnál öntözték vödörrel, hogy „ha férjhez mennek, friss me­nyecske legyen belőlük.“ Kis- hartyánban az olyan lányok­nak, akik elbújtak az öntözkö- dés elől, azoknak kedden nem volt tanácsos a bálba menni, mert a legények először ki­gúnyolták, majd kimuzsikál- tatták onnan. Dejtáron 20—25 évvel ezelőtt ^öaaaszi A t : téli hónapok ideje alatt nemcsak a termé­szet ölt szerényebb szí­neket, az emberek is igyekeznek tompább tónusú ruhákat viselni. Megkívánja ezt az évszázadok óta kiala­kult ízlés, a „szolidaritás a külvilággal...“ S néha bi­zony türelmetlenül várjuk az első tavaszi napokat. Nem­csak az üdítő levegő miatt, azért is, hogy ránkneheze­dett. sokszor egyhangú, téli ruháinkat végre könnyedébb, színesebb öltözettel válthas­suk fel. Különösen mi, nők várjuk epedve a tavasz jöttét, hiszen ekkor indul meg az olcsóbb divat lavinája, ekkor cserél­gethetjük leggvakrabban ru­háinkat, cipőinket. S van-e férfi, aki nem szí­vesen tekintget egy-egy mel­lette elhaladó, csinosan öltö­zött leányra, vagy asszonyra; van-e apa, aki nem örül a lánya ruháit illető dicsérő szavaknak, s van-e férj. aki nem szívesen halad végig íz­lésesen öltözött asszonyával a tavaszi illatárban úszó utcá­kon? Persze a tavasz, a rét és mező tarkasága senkit sem hatalmaz fel arra, hogy egy­szerre rakja magára a meg­lévő színek összességét: hogy ruhája piros, cipője kék, reti- külje fehér, öve sárga legyen és így tovább. Ugyanakkor az sem helyes, ha valaki túlzott törekvést mutat egy szín vi­selésére. eghelyesebb, ha egy­szerre két, illetve há­rom szín található csak egy-egy öltöze­tünkön. Ízlésesen öltözik fel például az a leány, aki sötét húsvét másodnapján már éj­félkor mentek a legények ön- tözködni. Kihúzták a leányt az ágyból, még az anyja mellől is. Kúthoz vitték és vederrel vizet öntöttek rá. A legénye­ket asztalhoz ültették, sonkát, kolbászt, óbort kaptak. A leány délután leánypajtásával elkül­dött kivarrott zsebkendőben 8—8 hímes tojást azoknak a legényeknek, akik őt megön- tötték. De a legények sem küldték vissza üresen a zseb­kendőt, volt abban sütemény, füge, cukor. Érsekvadkerten húsvét va­sárnapján a legények „tojást hajtani“ jártak, még körülbe­lül 20—30 évvel ezelőtt is. A legények több csoportban jár­ták végig a leányos házakat. Minden lányosház ablafcán be­szóltak, beköszöntek.Az össze­gyűjtött tojást valamelyik ház­nál megsütötték és megették. Ilyenkor hajnalig ettek-ittak, aztán öntözködni mentek. A megevett tojások héját annak aljhoz fehér blúzt vesz piros övvel; vagy aki sárga ruhához fehér cipőt és retikült hord (ez utóbbi esetben egy har­madik szín mindenképpen íz­léstelenül _ hat). Feltétlen ügyeljünk, ha három szín van ruhánkon, — hogy ezekből a színekből csak kettőnek le­gyen nagyobb szerepe. Három egyformán kihangsúlyozott L Egy serény fecs­ke fészket épí­tett az eresz alatt. i Fáradhatat­lanul ' hordta az agyagot, a homo­kot, a pelyvát. Három nap alatt elkészült a fészek. A tavaszi nap­sütésben a fészek gyorsan meg­szikkadt, az agyag és a pelyva meg­kötött, s a fecske szénát hordott bele a szérűskert- ből. Amikor az egyik forduló után szé­naszállal a csőré­ben megjelent a fészkénél, észre­vette, hogy abba beleült egy ve­réb. Elkeseredett csicsergés követ­kezett. Bárhogy vergődött is a kis fecske, a veréb nem akart távoz­ni. A fecske szo­morúan csapon­Fecskék gott otthona kö­rül. A többi fecs­kék segítségére siettek. Fokozó­dott a zaj, de a veréb nem adta meg magát. Erre a fecskék a telefonhuzalra telepedtek. A fé­szek gazdája el­száguldott vala­hová, majd gyor­san visszatért. Csőrében hernyót tartott. Zsákmá­nyát odavitte a fészekhez, s a ve­réb ügyesen el­kapta a_ hernyót. Furcsa volt, amint a kis fecske a sa­ját otthonába be­telepedett verebet etette. Sőt, a töb­bi fecske is segí­tett neki. Nem értettem a fecskék viselke­dését. Azt gon­dolták talán, hogy a veréb megbete­gedett és a kény­szer hajtotta ide­gen fészekbe? Hi­szen a betegnek segíteni kell. így ment ez két hónapon át, ám a veréb nem moz­dult ki. Az ide­gen lakás és az ingyenes táplálko­zás nagyon is megfelelt neki. Erre a fecskék megváltoztatták taktikájukat. A leszámolás vá­ratlanul történt. Néhány fecske sűrű agyagot ho­zott a csőrében, s a fészek nyilasát pillanatok alatt betapasztották. Még hallani lehe­tett a betolakodó elkeseredett csiri- velését, de a fecs­kék már vidáman röpködtek a va- takparton és visz- sza. Közös erővel új fészket építet­tek társuknak. TOTÓ A LOTTÓBAN g Olaszországban is sze- g = rétnek totózni, lottózni, g g Eddig két sportfogadási g Ü rendszer, a „Totooalcio“ g („focitotó“) és a „Toto- = l§ tip“, valamint a Lattá | működik. Tíz tartományi = = lottókirendeltség van; g §= minden tartományban g g külön-külön öt számot g H húznak ki, tehát külön g 1 római, nápolyi, torinói, g § velencei, stb. lottón le- g M hét játszani. g = Az idén húsvétkor in- § s dúl az új „sportfogadás,“ g g amelyben három cső- g 1 portra osztják: az első g s csoport 1—'30, a második g g 31—60, a harmadik pe- g H dig 61—90. Az egyes g g számcsoportok jele a to- g Ü tószelvényekről már jól g g ismert 1, x és 2. Az első g Ü csoporté az egyes, a g g másodiké az x, a har- n = madiké pedig a kettes. A g Ü fogadási szelvényen arra g Ü kell tippelni, hogy a g Ü különböző helyi lottó- g p rendszerekben az első g j= kihúzott szám az egyes, g g az x, vagy pedig a kettes g g számcsoportba tartó- g = zik-e. S hogy a fogadás jp g ne legyen túlságosan g g „könnyű,“ két kiválasz- g g tott lottórendszerből g g nemcsak az első, g g hanem a második g g számra is tippelni kell. g U így összesen 12 lottó- = g számra szól a tippelés. g = A nyertes szelvények g p a 12, 11 és a 10 találato- g = sok. Az olasz polgár g g most törheti a fejét, g g hogy a sok meggazdago- s g dási lehetőség közül va- §j = jón melyiket válassza. = ifillllinUllllllllllllllllllllllUUMIIIIIIIIIIIIIIIÜIIIIIh^ a lánynak a háza előtt, akire haragudtak, felakasztották a fára. Ez a lányra nézve nagy szégyen volt. Ipolytarnócon a lányok hús­vét hétfőjén választották „mátkájukat.“ Az ilyen lánvok között kötött barátság a sírig tartott. Egész megyében általános volt, hogy a lányok Nagypén­teken megmosdottak, hogy szépek legyenek. De ezen a napon az állatokat is megmos­ták, hogy minden betegség ke­rülje őket. Napjainkban már nagyon kevés húsvéti népszokást ta­lálunk a nógrádi falvakban. Helyes lenne, ha az elmúlóban levő húsvéti népszokásokat minél előbb minden faluban összegyűjtenék, mert ez is egyik módja népi, nemzeti ha­gyományaink ápolásának. Zólyomi József Színek d J T: szín ugyancsak rossz hatást kelt a jóízlésű emberekben. arka blúz mellé kizáró­lag egyszínű alj jöhet számításba és for­dítva. Ha az illető öv­vel kívánja viselni ezt a ru­hát, akkor a ruha színeinek egyikével meg kell egyeznie az övnek. Mindemellett még, ha csak kétszínű anyagból áll is ru­hánk, vigyáznunk kell ezek összeválogatására. Nem szükséges, hogy vala­mennyi ruhánkhoz hasonló színű cipőt vegyünk, sőt fe­lesleges. Megszokott dolog, hogy többünknek csak egy-két pár cipője van, s nem cse­rélgethetjük annyiszor, ahány­szor ruháinkat. Általában ta­vasszal tavaszi kabátunkhoz illő cipőt hordunk, s nem nagy tragédia, ha a kabáttól való elválás után cipőnk ugyanaz marad. Ha nagyon jó az idő, legjobb fehér szan­dált hordanunk. Ezt bármely ruhánkhoz felvehetjük. Előfordulhat, hogy egyesek nem tudnak ízléstelen öltöz­ködésükről, mert nem olyan környezetben nevelkedtek, ahol alkalmuk lett volna az ízléses öltözködés elsajátítá­sára. A napokban Salgótar­jánban közfeltűnés tárgyává vált két fiatal leány, akik búza­virág-kék színű kískabátban, ugyanolyan színű csőnadrág­ban. fehér zokniban és bordó cipőben libegtek végig a Rá- kóczi-úton. z emberek: nők és fér­fiak egyaránt megfor­dultak utánuk s rosz- szalóan csóválták fejü­ket. Többen hangosan felne­vettek a komikus látványon. Mindenki szeret divatosan öltözködni s ha igénye jóízlés­sel párosul, senki sem botrán- kozhatik meg rajta. Fenyves Rita Egy iskola életéből A' Minden szülő boldog, ha lát­ja, hogy gyermeke érdeklő­déssel fordul valamely szak­ma, vagy művészeti ág felé. A gyermek érdeklődésének fejlesztésében nagy feladat há­rul a tanárokra, nevelőkre. Éppen ezért komoly fontossá­got kell tulajdonítanunk a szakköri foglalkoztatásoknak. A napokban ellátogattunk a szécsényi általános iskolába, s megkértük Bállá Károly igaz­gató elvtársat, mondja el, ho­gyan működnek szakköreik. Jelenleg öt szakkörük van. Akik fizikai szakkörre jelent­keztek megtanulják, hogyan kell kijavítani elromlott vil­lanyt, rádiót, hangszórót, s ők javítják a szemléltető eszkö­zöket is, melyek használat közben megrongálódnak. Ma is beszereltek egy új villany- kapcsolót, mert a régi eltörött — mondja Bállá elvtárs, mu­tatva a kezében lévő rossz kapcsolóra. Biológiai szakkörünkön a rovar- és növény gyűjtés mel­lett ültetéssel is foglalkoznak gyerekeink. Tavaly tavasszal például jegenyefákat ültettek az iskola négy épületének ud­varába. Egy párat még az idén is ültetnek, csak jöjjön meg a jó idő. Ugyanakkor az iskola udvarait parkosítják. A le­ányiskolában muskátlik virí­tanak majd a nyáron a gyep­szőnyegek közül. A legtöbb érdeklődőt az orosz szakkör vonzza — mond­ja az igazgató elvtárs s közben megismerkedünk Lugos Lász- lónéval, aki lelkesedéssel be- zél szakköréről. A tagok kö­zül húszán folytatnak levele­zést szovjet úttörőkkel — mondja a tanárnő s hama­rosan egy tömeg pionírok ál­ORVOSOK és BETEGEK ANTONIO DE MARTINO professzor, a nagytekintélyű orvos, aki a múlt században a nápolyi klinikát vezette, hall­gatóit egy eszméletlenül fek­vő súlyos beteg ágya köré gyűjtötte össze. Miközben a tudós hosszú előadást tartott a betegség ismérveiről, lefo­lyásáról, a paciens hirtelen fel­nyitotta szemét, csodálkozva meredt az őt körülvevő fehér­köpenyes férfiakra és megkér­dezte: »Kik ezek az idióták?« »Mily szerencsés fordulat«, — kiáltott fel de Martino. »A beteg állapotában határozott javulás állott be ! Már megis­meri környezetét!« * III. MUSZTAFA kalifa ud­varába egyszer híres perzsa orvos érkezett, hogy felajánlja szolgálatait az uralkodónak. De mielőtt alkalma nyílt volna a bemutatkozásra, érdeklődött az egyik udvari embernél, mi­lyen ott az élet. tál írt levéllel dokumentálja beszélgetésünk tárgyát. Egyik levelet fel is olvassa. A szov­jet kislány leírja levelében milyen az időjárás nálunk, be­szél a tájról, családjáról, ma­gáról képet is küld, s miután minden jót kíván levelező tár­sának és családjának, kiket külön-külön említ, család: fényképet kér, hogy megismer­hesse a kislány hozzátartozóit A szakkör tagjai leveleznek még — szintén orosz nyel­ven —francia, csehszlovák, angol és német úttörőkkel. A rajzszakkörön résztvevőt; között akadnak, akik igen ügyésen kezelik a ceruzát, il­letve az ecsetet. Vilini József, Krafft Walter, Hadházy Zsu­zsa VIII. osztályosok és Kékkői Adrienne V-es festései szép . jó munkáról tanúskodnak. A zenei szakkör újkeletű eb­ben az iskolában. Nagy ered­ményekről még nem beszélhe­tünk, hiszen itt a munkát egé­szen az elején, az alaptól kell kezdenie a vezetőnek. A felsoroltak mellett meg­alakult még az iskola pedagó­gusainak kamarakórusa, méh először a nemzetközi nőnap alkalmából adott műsort, amit a közönség nagy tetszéssel fo­gadott. A szakköri foglalkozásokon kívül a tanulók részlvesznek az énekkarban és a színját­szásban. Tehát meg van a le­hetőségük, tehetségük fejlesz­tésére, s szórakozást is bő­ven nyújt számukra az iskola Érdeklődésünkre elmondja az igazgató, hogy az idén végzők közül 31-en sze­retnék folytatni tanulmányai- - kát. Pontosan 50 százaléka a VIII. osztály növendékeinek. »Nagyon egyszerű« — szólt a magyarázat. — »Valameny- nyien, a kalifa is, és mi, az ő szolgái, csak akkor eszünk, ha éhesek vagyunk és akkor is oly mértékletesen, hogy az étkezés után is marad még étvá­gyunk«. »Ha ez a helyzet — felelt a perzsa, — akkor itt nem sok a keresnivalóm«. És azon nyomban elindult egy másik uralkodó udvarába. * »Hány embert küldött mű­vészetével a föld alá?« kérdez­te Nagy Frigyes egy alkalom­mal tréfásan egyik híres or­vostól. Az orvos nem jött zavarba. »Pontosan háromszázezerszer kevesebbet, mint Felség a ma­ga művészetével!« — felelte. A király értette a tréfát és jót nevetett a bátor válaszon. • LÉVRET szülészorvost Ver- saillesbe hívták, hogy segítsé­get nyújtson a trónörökösné­nek a szülésnél. Amikor a trónörökösnek bemutatták, az leereszkedően így szólt: »ön bizonyára nagyon bol­dog, Levret úr, hogy a trón­örökösnének segítségére lehe­tett? Ez nagy hírnevet szerez önnek! »Ha már most nem volna nagy hírnevem — felelte a szülész — akkor ma nem vol­nék itt!« * TRISTAN BERNARD egy szer meglátogatta egy sebész barátját, aki éppen egy véres műtétet fejezett be. Miközben a sebész a szerszámait tiszto­gatta, a látogatójához fordult: »ön bizonyára mészárosnak tart engem...« »Semmi esetre sem, — felel­te Tristan Bemard. Sőt ellen­kezőleg, és alapvető különbsé­get látok a mészáros és a se­bész között!« »Mégpedig?« »A mészáros előbb megöli áldozatát és csak aztán dara­bolja fel!«

Next

/
Thumbnails
Contents