Nógrádi Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 26-33. szám)
1958-04-12 / 28. szám
6 NÓGRÁDI Népújság 1958. Április 12. Film-ankétot- fartanak sím, smmmmMBH A Salgótarjáni Városi KISZ-bi- zottság és a Nógrádi megyei Moziüzemi Vállalat közösen rendezi meg a népi demokratikus filmnapok alkalmával a „Berlin, Schönhauser sarok ” című kelet-német film ünnepi bemutatóját A film a kettészakított Berlin fiataljainak életét mutatja be. A bemutató után vita lesz. amelyet Havas Péter, a fiógrád megyei KISZ-bi- zottság titkára vezet. A vagyonbiztosítás társadalmi ügy Szinte naponként lehet olvasni az újságokban, rendőri hírekben, hogy hol itt, hol ott pusztított a tűz, a félelmetes vörös kakas. Útját csupasz, kormos falak, üszkös gerendák, kétségbeesett emberek jelzik. 1957-ben hazánkban több mint 2000 tüzet okozott a gondatlanság. Ezek túlnyomó része elkerülhetővé lett volna. Elszaporodott a gyermekjátékból okozott tüzek száma. A múlt évben 1 300 tüzet okozott a felügyelet nélkül hagyott gyermekek játéka. A szülők könnyelműsége nemcsak vagyonukat, hanem gyakran kicsinyeik életét is veszélyeztetik. Igen, a tüzesetek bizonyos része megakadályozható, de nem mindig. Tűzkárok ezer, «lőre nem látott okból keletkezhetnek. Előfordul, hogy egy hibás kémény, egy kipattanó szikra miatt a tel utcasor leég és sok ember kicsiny háza, szivéhez nőtt holmija válik a tűz martalékává. Gyakran a villámcsapás okoz tüzet. A tűzesetek sajnálatos nagy számát igazolják az Állami Biztosító megyei számadatai is. 1957-ben az I 932 000 forintot fizetett ki kártérítés címén, az összegből több mint 800 000 forintot a tűzokozta károkért térített meg. Az Állami Biztosító az olcsó díj mellet a kockázat körét is kiterjesztette. Kevesen tudják például, hogy ha a villámcsapás a gazda lovát, tehenét, sertését az istállóban, a legelőn vagy az úton elpusztítja, a biztosító a kárt megtéríti. Bár a biztosítás a tüzet nem akadályozhatja meg. s minden kár mindig az egész népgazdaság, az összesség kára is, a biztosítás fontos feladata mégis az, hogy az elemi csapások anyagi következményeit elviselhetővé tegye. És az Állami Biztosító megyei adatai is ezt bizonyítják. 1957-ben például jégkárért 314 500 forint, betöréses lopásért csaknem 114 000 forint, állatbiztosításért pedig több mint 330 000 forintot fizetett ki. Jelentős az az összeg is, amelyet életbiztosítás és balesetbiztosítás címén fizetett ki a vállalat. E kettő összege egy év alatt majdnem megközelíti a 250 000 forintot. S hogy érdemes a vagyont, az életet biztosítani, álljék itt néhány példa. A nógrádmegyeri Petőfi Tsz. istállóját a júniusi vihar összedöntötte. A kártérítés meghaladja a 91000 forintot. Emlékezetes a túrái utasbaleset is. Azért a 30 fillérért, amelyet az utasok a vasúti jegy váltásánál fizetnek, megyénkben három utasnak fizettek ki 15-15 000 forintot a balesetért. Kálló községben a jég pusztított. A kárért a község lakóinak 56 000 forintot fizetett ki az Állami Biztosító. S így lehetne sorolni 1958- ban is. Az eddig kifizetett 182 000 forintból idős Szabó Miklós rimóci lakosnak tűzkár címén 10 580 forintot téritett meg a biztosító. Kis- pál Aranka szurdokpüspöki lakos most kapta meg azt a 4 100 forintot, amelyet balesete után utalt ki a biztositó vállalat. A vagyonbiztosítás társadalmi ügy. Patak községben 17 ház égett le, a kár hatalmas. A leégett tizenhét ház közül csak négy volt biztosítva, tizenhárom gazdának nem fizethettek kártérítést, pedig az a 33 forint, amelyet az évi tűzbiztosításért fizetni kellene, ebben az esetben búsásan megtérült volna. A tavasz küszöbén állunk. Újabb természeti csapásokkal számolhatunk. Itt az ideje, hogy eleget tegyünk kötelességeinknek, védjük vagyonúnkat. Danyi Gyula: Ébred a falu Nemrégiben jelent meg a „Magvető“ gondozásában 15 fiatal költő 105 verse című verseskötet. A műben megyénk egyik tehetséges fia, Danyi Gyula is bemutat néhányat versei közül. A kötetből való az alábbi vers. Ébred a falum, ablak nyílik, szobában asszony énekel. Kollos hívja gatyás csibéit, út csendjét szekér veri fel. S asszonyok^ kapálni jönnek, duzzad a mellük, reng, nehéz, ránézve karjuk se könnyebb, csak szoknyájuk lágy lebbenés. Mögöttük feszes arcú -férfi bányából igyekszik haza, mosakodni és ágyba térni — neki nappal van éjszaka... Szállnak rakodtan a méhek, a gyerek rongylabdát csinál: mozgásban nyer erőt az élet Csak az fárad cl, aki áll! (Danyi Gyula 1926-ban Nemti községben született. Szülei bányászok, ő maga is éveken keresztül bányász volt, majd a debreceni egyetemen tanári diplomát szerzett. Versei Nyár elé címmel jelentek meg 1956- ban.) Értékes nyeremények a könyvsorsjátékon Ismét megrendezik a könyv- sorsjátékot, június 13-án, már hatodszor. Mint eddig mindég, most is nagyszerű nyereménytárgyakat sorsolnak ki a 10 forintos sorsjegyekre. A főbb nyeremények között van: kombinált szekrény, Pannónia motorkerékpár. Televíziós készülék, háztartási gépek, rádiók, 18 napos Fekete-tengeri hajóút, 7 napos prágai utazás, — amelyet két személy repülőgéppel teheti majd meg, — ezen kívül még 5 500 értékes könyv és tárgynyeremény. A könyvsorsjáték érdekessége, hogy minden sorsjegy nyer. A LOTTO E HETI SORSOLÁSÁNAK NYERŐSZÁMAI: Vízszintes: 1. Megyénk művészeti életének nagy eseménye lesz (folyt. függ. 12., függ. 1. és vízsz. 24- ben). 13. Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézet. 14. Skálahang. 15. Szín. 16. Ha megszólal, kezdődik az előadás. 18. Vágta. 21. Nem áll szilárdan. 23. YDG. 26. Papírra veté. 27. Kicsinyítő képző 28. Állat — németül. 29. Szórja. 31. Lágy fém. 32. Férfinév. 34. Sovány ló. 37. A virágtartó. 39. í Európai nép. 40. Kutatja. 42. Ö — németül. 43. Kiejtve: német asztal. 45. Okozat szülője. 46. Klasszikus és 47. Idegen helyeslés. 49. Olaj — idegen nyelven. 51. Szolvákiai község. 53. Női név. 54. Híres magyar feltaláló. 56. Egyiptomi napisten. 57. Tanács — németül. 59. Vigyázó. 60. Szor-szer- ször németül. 61. Derékszíj. 62. Víztartó edény. 63. Több színű. 64. Háziállat. 66. Vissza: főzeléknövény. 67. Személyes névmás. 69. ...akna, nógrádi község. 70. Előd. 71. Szót helyettesít. 73. Görög betű. 74. Agy. 75. Hullatta könnyeit. 78. Mint vizsz. 56. sz. 80. A finom ital. 81. Nem megy el. 83. Szélesre nyílik. 84. Déli étkezés. 86. Menyecske jelzője lehet. 89. Szovjet távirati iroda. 91. Vízi állat. 93 Sapka ellenző. 95. Majdnem após! 96. Ö — németül. 97. Tejtermék. 99. Védelmez. 100. A sav teszi. 102. Személyes névmás. 103. Hangosan 'szól. 105. Zár. 107. Sokat fogunk neki tapsolni a bemutatókon. Függőleges: 2. Mint vízsz. 16. sz. 3. Remeg mássalhangzói. VASÁRNAPI FEJTORO 1958. IV. 12. 4. ÁB. 5. Éke. 6. Pld. a réz. 7. Régi néptörzs. 8. Kezdete. 9. Azonos betűk. 10. FLI. 11. Férfi becenév. 17. Vagy — németül. 19. Hegyi állat. 20. Nem igazi. 22. Csen. 24. Vonat megy rajta. 25. Női név. 28. Szélesre nyit. 30 Papír mértéke. 33. Kiejtve: ig németül. .35. Eredő. 36. Bemegy. 38. Férfi név. 40. Azonos betűk. 41. Ré- • gi fegyver. 44. Régi magyar szó. 45. Nagyvárad román neve. 48. Elszántság. 50. Sokszor ez is pénz. 52. Szovjet város. 55. Megegyezés. 58. Címzésrövidítés. 60. Mint vízsz. 100. sz. 65. OZI. 67. Bekerített terület. 68. így — latinul. 70. Előde. 72. Fémpénzek. 74. Vendéglők asztalán van. 76. TAD. 77. Házikó. 79. Nem ez. 80. Végtelen autó! Német névelő. 83. Halott — németül. 85. Mulatóhely. 87. Spanyol folyó. 88. DLV. 90. Ételízesítőt. 92. Keleti állam. 94. Veszélyben a király. 97. Azonos betűk. 98. ÖLJ. 100. Kínai név. 101. RAN. 103. Kéz mássalhangzói. 104. Távirati hang. 105. LZ. 106. Tara fele. Beküldendő: Vízsz. 1. (folyt. függ. 12., függ. 1. és vizsz. 24- ben), valamint a VASÁRNAPI FEJTÖRŐ szelvény április 16-ig. Múltheti kereszt- rejtvényünk helyes megfejtése: Én őt dicsérem csak, az élet anyját, kinek nővére Szépség és Szabadság, s kinek világa most hajnalodig Könyvjutalmat nyertek: Menus Gábor Szurdokpüspöki, Kiss Irén Salgótarján, Mező Sándor Salgótarján. A könyveket postán küldjük el! Helyreigazítás A Nógrádi Népújság február 1-i számában „3 ember 3 sors” címmel közölt cikk Gömbiczki József és Havas Gyula esetében — sajnos téves információ következtében — nem állja meg a helyét. megfelelő felelősségrevonást szerkesztőség megtette. „Kamasxorsság“ Gondolatok egy könyv olvasása közben T ársaságokban, ankétokon, sajtóban, szaktanácsokon — legutóbb legmagasabb szinten is — mind gyakrabban visszaérő probléma a serdülő ifjúság nevelésének ügye. A kérdés aktualitását az a sajnálatos körülmény adja meg, hogy ifjúságunk fegyelme, kulturáltsága, etikai és morális magatartása ellen igen sok indokolt panasz hangzik el. Kétségtelen viszont, hogy nem közömbös a szocialista életformát építő társadalom szempontjából, hogy a nemzet gerincévé felnövekvő mostani ifjúság minő felkészültséggel kezd hozzá jövőbeni társadalomalkotó, sőt társadalomvezető szerepéhez. A Nevelési Hónap részletes programjának megbeszélésekor a Pedagógus Szakszervezet Területi Bizottságának értekezletén jelen volt újságíró barátunk felhívta figyelmemet Hajós Elemérnek «Kamaszország« című könyvére, mint amely éppen a serdülőkorú ifjúság bonyolult és sokrétű biológiai és pszihikai problémáival foglalkozik, s a szakember hozzáértésével tár fel szülőt, pedagógust, sőt az egész társadalmat egyként érintő súlyos kérdéseket.:: Azóta elolvastam a könyvet, s bár annak elvi megállapításaival nem mindig és nem mindenben értek is egyet, azt mondhatom, hogy Makarenko könyveinek elolvasása óta alig vauiacú A volt részem a szakember érdeklődését ennyire lekötni képes mű élvezetében, mint a Kamaszország elolvasásakor. serdülőkor magatartásának sajátosságainál a szerző tiszta, logikus elemzését adja a serdülő korúak lelki válságának, annak a kettősségnek, ami különösen a fiúknál nyilvánul meg abban a mély meggyőződésben, amely szerint ők már kész férfiak, olyan férfiak, akik méltók a tiszteletre és megbecsülésre, de ezt — s ez adja a fonák kettősségét — környezetük felnőtt tagjai többnyire nem veszik észre, hanem továbbra is gyermekként kezelik őket. Legtöbb esetben ez a kettősség okozza a serdülő és a család közötti kapcsolat meglazulását is. Ennek a lazulásnak megindítását — a szerző szerint — helyesebb a családnak kezdeményeznie, oly módon, hogy bizonyos fokú cselekvési szabadságot a serdülő számára, s ezzel — hallgatólag — elismerni annak felnőtt voltát és felelősséget saját cselekedeteiért. — Ezzel nem értek egyet! Az úttörő szervezetet, a KISZ-t éppen azért hozta létre társadalmunk, hogy a túltengő önérzettel telt s magát inkább felnőttnek képzelő serdülő részére, — aki kényelmetlennek érzi a család gondolkodását, irányító szerepét — a lazuló családi kötelék helyett egy újabb köteléki erőt, a kollektivitásnak egy új formáját nyújtsa, amely képes jó irányba terelni az ifjú felhalmozódott és duzzadó életenergiáját. Miért volna hát helyes ezt a jól bevált s a legjobb kollektív nevelő erőt jelentő családi köteléket éppen a legkritikusabb korszakban a családnak magának meglazítania? ég egy kérdés van, amelynek felvetéséi — a serdülő lelki és testi beállítottságának megértése szempontjából helyesnek és szükségesnek látok ugyan, de annak kezelési módszerét — a saját néhány évtizedes tapasztalatom szerint — nem tartom szerencsésnek. Ez: a serdülő nemi érésének idején a felvilágosítás kérdése. Szerző szerint: «E probléma elől nem lehet kitérni, ennek is meg kell történnie a maga természetes, avatott módján.« Tapasztalatom szerint ilyen felvilágosításra csak nagyon ritkán van szükség a városi gyerekeknek, falusi serdülőknél pedig soha sem. Illyés Gyula írja a «•Puszták népe« című művében, hogy a pusztai gyerek előtt az élet keletkezése és elmúlása szempontjából a fogamzás pillanatától a megha- lásig semmi ismeretlen, semmi misztikus nincs, hiszen minden ilyen jellegű biológiai effektus úgyszólván a szeme előtt játszódik le; De ugyanígy a szemük előtt folynak le ezek az életjelenségek az állatoknál is és a falusi gyerek ezt egészen természetesnek találja. Igen sok 6—7 éves kisgyerektől hallottam a legtermészetesebben, a legmagá- tólérthetőbb hangon elhangzani a kijelentést: «A Mari né- némnek kisbabája lesz«. Szükség van-e még ennek a gyereknek fevilágosításra, vagy szükséges-e ennél a gyereknél a gólyamesét reális szemlélettel pótolni? Nem lesz-e káros a nála természetesen megszerzett és minden különös lelki emició nélkül megnyilvánuló ismereteket — szükségtelenül — bővíteni s felkelteni a kíváncsiságát, az érdeklődését olyasmi iránt, ami eddig egyáltalán nem volt nála problematikus? Ügy vélem, ennél a problémánál a kevesebb — több lesz ! Körülbelül ilyen elgondolások késztették a szerzőt, éppen a falusi serdülőket illetően a következők megírására: «A nemiség titkai őket kevésbé izgatják, mert az állatvilágban szerzett napi tapasztalataik révén természetes úton, maguktól és már korán jönnek rá a sejtelmek nyitjára«. A könyv legértékesebb, terjedelemben is legnagyobb része a családi nevelés kérdéseivel, a családi élet konfliktusainak a serdülőre gyakorolt hatásával foglalkozik. Roppant sok, és igen érdekes esetet sorol fel nevelési tanácsadójából. A felhozott példákat rögtön elemzi és közli a segítés módját is. Nagyon érdekes a következő megjegyzése: «Serdülők és pedagógusok között sokkal közvetlenebb a hangulat a nevelési tanácsadókban, mint az iskolai életben«. — Ezen nem is csodálkozom ! A nevelési tanácsadó körülbelül olyan jellegű intézmény a gyermek, vagy ifjú lelki életét illetően, mint a klinika a fiziológia szempontjából. És mint ahogy a klinikán csak úgy remélhető teljes gyógyulás, ha a patalógikus eset minden körülményét őszintén elmondjuk az orvosnak, épp fgy kell kitárulkoznia a serdülőnek minden körülményre nézve és gátlástalanul, a nevelési tanácsadó lelki klinikáján. Sok-sok tipikus esetet sorol fel, s bár a nevelési hibák kijavításához nyújtott tanácsai — éppen azok ad hominem jellegüknél fogva — nem szolgálhatnak kész receptül, a serdülők nevelésével foglalkozó szülők, nevelők, ifjúsági vezetők azokból rengeteget tanulhatnak, nevelő munkájuk során sokat felhasználhatnak annak tökéletesítése érdekében. könyvet kötelező olvasmányként jelölném ki minden hívatásos nevelőnek; szülőknek pedig ajánlanám, hogy a mindennapi sajtó olvasása után a «Kamaszország« egyógy fejezetét is olvassák el. Meggyőződésem, hogy mire azt végigolvasnák, egyre kevesebbszer hangzanék el az: «ilyen a mai fiatalság« mondás s egyre többen és többen látnák be, hogy ezért a megállapításért s a mögötte fekvő tényékért a felelősség jó- részben minket, felnőtteket, pedagógusokat, apákat, anyákat terhel egyenként és összesen. Balogh László Nőtincs j A \
