Nógrádi Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 26-33. szám)

1958-04-12 / 28. szám

1958. ÁPRILIS 12. NÓGRÁDI Népújság 7 Ikersoros módszerrel vetik a dohányt A Lőrinc-pusztai Dimitrov Termelőszövetkezet tagjai az 1959-es gazdasági évben a ku­koricát ikersoros módszerrel vetik. így jobban kihasznál­ják majd a gépeket, s keve­sebb lesz az egy holdra eső művelési költség is legalább 25—30 százalékkal. Az idén meg már a dohány egy részét is az ikersoros módszerrel ter­melik. Ilyen formán a törés közbeni levél zúzódás kisebb mértékű lesz, mint a már meg­szokott ültetési módszer mel­lett. ifj. SZKLENÁR FERENC Lőrinc-puszta Megjutalmazták a legjobb társadalmi ellenőröket Hazánk felszabadulása 13. évfordulója ünnepén Salgótar­jánban a városi tanács végre­hajtó bizottsága vendégül lát­ta a tanács mellett működő kereskedelmi állandó bizottság társadalmi ellenőreit. A baráti légkörben megtar­tott ünnepségen a városi ta­nács huszonkilenc társadalmi ellenőrt jutalmazott meg. Kö­zülük nyolcat könyvjutalom­ban részesített, huszonegyen pedig oklevelet kaptak. Isméi- egy vizes hír Mint arról már hírt adtunk, a salgótarjáni városi tanács so­kat tesz a város vízellátásá­nak javítása érdekében. Ebben az évben mintegy kétmillió négyszázezer forintot költenek Űj rügy pattan a régi ágon 1945 — a felszabadulás éve az egész ország életében, így az erdőgazdaságok életében is fordulópontot jelentett. Az ura­dalmi erdők állami kezelésbe kerültek, amely új irányt sza­bott a gazdálkodás meneté­nek. Változtatni kellett azon a gazdálkodási módon, amit a múlt erdőbirtokosai folytat­tak. Az erdőket legnagyobb­részt pénzforrásnak tekintet­ték ,s ha kellett sokszor ha­talmas területeket taroltak le nem törődve annak újra te­lepítéséről. Az állományok nagyrészét tarvágások követ­keztében csak sarjról nevelték. Nem törődtek az állományok fajta összetételével, így alakul­tak ki az elegytelen cser, gyer­tyán és tölgy erdők. Az állan­dó sarjaztatás ezekben az el- egyetlen erdőkben végülis a talaj leromlásához vezetett, amit nagyban elősegített az állandó erdei legeltetés is. Gyors pénzforrást jelentett a cserzőkéreg-termelés is, amit főként a fiatal 25—40 éves töl­gyesek rovására végeztek. A magántulajdonú erdőknél a tarvágás kihasználása mellett még egy helytelen mód ural­kodott. Tövön adták el a fát, hogy mentesüljenek a kivágási és szállítási költségektől. így a meglévő újulatot a leterme­léskor nem kímélték. Régi szakembereink egy része hiába tiltakozott a helytelen kezelé­si mód ellen, végül is a birto­kos akaratát kellett teljesíteni. A felszadadulás ezekre a szakszerűtlen és főleg egyéni érdekeket elősegítő szemléle­tekre tett pontot. Üj irány­elveket szabtunk, amelyek a népgazdaság érdekeit szolgál­ják. Az erdők államosítása után az erdőgazdaság dolgozói nagyrészt felújították a föld- birtokosok és kapitalisták ál­tal letarolt erdőket, valamint nagyarányú fásításba kezdtek. A fakitermelésnél az iparifa- termelést 16 százalékról 38 szá­zalékra, az ápolóvágások fa­tömegét 10 százalékról 32 szá­zalékra emelték. A mestersé­ges erdőfelújításoknál és erdő- telepítéseknél a népgazdaság fában mutatkozó szükségleteit figyelembevéve hozzákezdtek az erdők, fa fajösszetételének megjavításához, főképpen fe­nyő és gyorsan növő nemes- nyámak telepítésével. Meg­kezdték a mezővédő erdősá­vok telepítését és a legelők fá­sítását. E munkák végrehajtá­sa során kialakult és meg szilárdult az erdőgazdaság szervezete és emelkedett a dolgozók politikai és szakmai képzettsége. A fokozódó gépesítés egyre jobban tért hódít a Nógrád megyei erdőkben is. A fárad­ságos fadöntési munkálatokat ma már gépekkel végzik. A fűrészgépek berregésétől han­gosak azok az erdőrészek, ame­lyeken a fatermelés folyik. A munkáshatalom megkönnyítet­te az erdei munkások életét, amelyet a felszabadulásnak köszönhetünk. Most, nagy erővel tör elő a tavasz lehellete, új rügy pat­tan a régi ágon, nő, erősödik az erdő, a dolgozó nép erdeje. Homolya József erdőmémök, Litke új vízlelőhelyek felkutatására, újabb kutak bekapcsolására. — Azt is megírtuk már, hogy legközelebbi javulást attól várhat a város lakossága, hogy az EMÁSZ terven felüli munkában elvégzi a Somoskő­újfalu Gedőc-pusztai vízmű villamosítását. A Salgótarjáni Áramszolgál­tató Vállalat teljesítette igére- retét. A tervmunkák mellőzé­sével Molnár László műveze­tő hat tagú brigádjával az egy hetes munkát négy nap alatt elvégezte. Az áramszolgáltató vállalat dolgozóinak kiváló munkája azt eredményezi, hogy e hét végén a Gedőc-pusztai vízmű bekapcsolásával naponta mint­egy 400 köbméterrel több víz jut a város lakóházaiba. n kísérletek egyoldalú megszűntetése a nemzetközi élet középpontjában NEW YORK. Eleonor Roo­sevelt asszony beszédet mon­dott a Virginia állambeli Nor- folkban. Mint az United Press hírügynökség közli, Roosevelt asszony kijelentette: az Egye­sült Államoknak el kell fo­gadnia a nukleáris fegyverkí­sérletek eltiltására vonatkozó szovjet javaslatot még akkor is, ha az Egyesült Államoknak az a véleménye, hogy a szov­jet javaslat csupán „propagan­da-lépés”. PRÁGA. A Nemzetközi Di­ákszövetség titkársága körle­velet küldött a világ diákszer­vezeteinek. A körlevél a diák­ságnak a békéért, az atomhá- borus készülődések ellen foly­tatott harcával foglalkozik. A levél örömmel üdvözli a Szovjetuniónak azt a döntését, hogy egyoldalúan megszünteti az atomfegyver kísérleteket és annak a reménynek ad hangot, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia követni fogja ezt a nagyjelentőségű első lé­pést .a leszerelés problémájá­nak megoldása felé. PÁRIZS. A francia nemzet- gyűlés külügyi bizottságában Pineau külügyminiszter a kommunista bizottsági tagok kérdésére nyilatkozott a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának a nukleáris kísérletekről ho­zott döntése után előállott nemzetközi helyzetről is. Az amerikai álláspontot tette magáévá, amely a kísérleti robbantások megszüntetését a hasadó anyagok katonai célok­ra történő gyártásának ellen­őrzött megszüntetéséhez köti. A francia kormánynak szán­déka — mondotta Pineau — javasolni a kísérleti robban­tások ellenőrzésének megszer­vezését. Ez szerinte kettős előnnyel járna: egyrészt kor­látozná a kísérletek számát és így csökkentené a rádióaktív hatás veszélyét, másrészt elő­segítené* ellenőrző testület ala­kítását. Járási úttörővezető értekezletet tartottak Salgótarjánban Szerdán, egésznapos járási úttörővezetői és szervező tes­tületi értekezletet tartottak Salgótarjánban. Az értekezle­ten több fontos problémát be­széltek meg, a többi között: a szervező testületek feladatát, a KISZ támogatását, a csapat- vezetők elvi szilárdságának fontosságát, az őrsvezető kép­zést és az egyik legfontosab­bat: az úttörők nyári táborO' zásának feltételeit. Hírek a népi demokráciákból A lakásépítkezések alapja: a takarékosság . — Nyilatkozott az OTP. salgótarjáni fiókjának vezetője — Szerkesztőségünkhöz több olyan levél érkezett, amelyben olvasóink arról kérnek tájé­koztatást, hogyan lehet ház­építési kölcsönhöz jutni, mik a feltételei a kölcsön igénybe­vételének. Olvasóink kérésé­nek eleget téve, három kérdést intéztünk Szamoshelyi Jenő elvtárshoz, az Országos Taka­rékpénztár salgótarjáni fiókja vezetőjéhez, aki az alábbi vá­laszt adta: — Nógrád megyében az 1957-es esztendőben 1150 ház építésére engedélyeztünk köl­csönt — kezdte Szamoshelyi elvtárs. — Mint az elmúlt években az idén is jelentős részt kapott megyénk az orszá­gos hitelkeretből. Ez azonban — tekintettel a már nagy számban beérkezett és a még bizonyosan beérkező kérel­mekre —nem jelenti azt, hogy minden igényt ki tudunk elé­gíteni. Természetesen az a cé­lunk, hogy minél több kérel­mező jogos igényét kedvezően elintézhessük. Mindenkinek saját érdeke, hogy már a kérelem benyújtá­sáig minél több saját erőt biz­tosítson. Aki építeni akar, takarékoskodjon. Ennek első­Élő bizonyíték A napokban Salgótarjánba utaztam és két idősebb ember beszélgetéséből sok „rosszat“ megtudtam rólunk, mai fiata­lokról. Többek között a követ­kezőket: „Csak a saját érde­keinkkel törődő, más embert eltipró, könyörtelen emberek vagyunk, akik képesek a más szájából ellopni a falatot azért, hogy nekünk nagyobb jusson.“ Vásár volt Szécsényben. — Majoros Istvánná, — akinek férje előző napon kapott fize­tést — is a vásárba igyekezett. Először kíváncsian széjjel né­zett, de aztán eszébe jutott, hogy legelőször a főzéshez szükséges élelmiszereket vásá­rolja meg. Amikor a pénztár­cához nyúlt, ijedten vette ész­re, hogy nincs a zsebében, pe­dig pár perccel előbb még ott volt. Sírva kereste, de hiába. Otthon a férjének meg sem merte mondani, de oh különös asszonyi természet, a hentes­nél a többi asszony előtt már sírva panaszolta bánatát. És mi történt? A rendőrség egyik dolgozója jelen volt a húsmérésnél. „Majorosné, dél­után jöjjön majd föl a rendőr­ségre“ — mondta. S hogy ne szaporítsam to­vább a szót. Majorosnénak meglett az 550 forintja. Olyan ember találta meg, aki élő bi­zonyíték arra, hogy két öreg utazótársamnak mennyire nincs igaza. Nem volt önző. A pénztárcát rögtön elvitte a rendőrség talált tárgyak osz­tályára, ahol boldog örömmel vette át később a tulajdonosa. Majoros Istvánná Szécsény- ből ezúton mond köszönetét Csorna Lajos alsótoldi lakos­nak becsületességéért. DOMSZKY GYÖRGY Szécsény rendű eszköze a takarékbetét könyv, melyben az elhelyezett összeg bármikor felhasználha­tó. Itt elsősorban arra gondo­lunk, hogy mindenki töreked­jék már saját erejéből is mi­nél több építési anyagot be­szerezni. Azért is mondottuk már az előbb, hogy minden­kinek saját érdeke az anyagi hozzájárulás fokozása, mert az engedélyezésnél feltétlenül ar­ra törekszünk majd, hogy el- sorban azok részesüljenek köl­csönben, akik az átlagosat meghaladó anyagkészlettel, vagy takarékbetétkönyvben elhelyezett készpénzzel ren­delkeznek. Hiszen minél több az anyagkészlet, vagy a takarékba elhelyezett kész­pénz, annál kevesebb hitelt kell nyújtanunk, ebből pedig az fakad, hogy többen része­sülhetnek az állami hitelből.. Mivel minden erőnkkel igyekszünk az építkezések gyors és lehetőségekig zavar­talan lebonyolítását biztosíta­ni, valóban mindent elköve­tünk, s megpróbáljuk meg­könnyíteni a szükséges anya­gok megvásárlását is. Döntő jelentősége van itt annak, hogy igyekeztünk a TÜZÉP- telepekkel jó és szoros kapcso­latot teremteni. Külön dicsér­jük a salgótarjáni, kisterenyei, balassagyarmati telepek veze­tőit, akik a legnagyobb meg­értéssel segítik munkánkat.— Sajnos már hosszabb idő óta kevés megértéssel találkozunk a szécsényi telep vezetőjénél, aki nem akar támaszkodni kölcsönös segítő készségünkre. Úgy tudjuk, hogy tégla, ce­ment, mész és burkoló anya­gok tekintetében fennakadás nem lesz. Remélhetjük, hogy a faanyagellátás is kielégítő lesz. Bizonyos nehézségekre számíthatunk tetőfedőanya­goknál és nyílászáró szerke­zeteknél. Itt azonban örömmel jegyezzük meg, hogy az utóbbi időben már megyénkben is kezd elterjedni az előregyár­tott szerkezetek használata, ami elsősorban födémekhez, tetőszerkezetekhez kiválóan alkalmazható. Nagyon fontos, hogy a TÜZÉP-telepeken ezek az előregyártott elemek meg­felelő mennyiségben kaphatók is. Ebben az évben — tudomá­sunk szerint — jelentős men.y- nyiségű cementcserepet is gyártanak majd megyénkben, ami ugyancsak hozzájárul a tetőfedőanyag hiányának eny­hítéséhez. összefoglalva: azt tanácsol­juk az építtetőknek, hogy bát­ran alkalmazzák az előregyár­tott elemeket, cementcserepet és a cement, mész beszerzését lehetőleg az év korábbi sza­kaszában intézzék el — mon­dotta befejezésül Szamoshelyi Jenő elvtárs. KOMÁROM 10 ESZTENDŐS FEJLŐDÉSE A csehszlovák-magyar hatá­ron fekvő ősi Komárom váro­sának képe évről-évre válto­zik. A város új arculatának kialakulására nagy hatással van a csehszlovákiai hajóipar büszkeségének, Közép-Európa legnagyobb hajógyárának, a komáromi hajógyárnak kor­szerűsítése és fejlesztése. A hajógyár közelében új rende­zett kerület épült. A Februári Győzelem óta eltelt 10 eszten­dő alatt Komáromban körül­belül 1 700 család költözött új, kényelmes 2-3 szobás lakásba. Nem messze onnan, ahol a Vág a Dunába ömlik, két új híd épült. Az egyik vasúti, a másik pedig közúti. A leg­utóbbi tíz esztendő alatt Ko­máromban felépült Szlovákia egyik legjobb fogászati klini­kája, megyei anya- és csecse­mőgondozó otthon, új járvány­kórház, stb. kezdte meg mű­ködését. A komáromi dolgo­zók gyermekei új nyolcosztá­lyos középiskolát, napköziket, óvodát, játszótereket, stb. kap­tak. Komárom kulturális éle­tének legfontosabb eseményét jelentette az állandó megyei Magyar Színház megalakulá­sa. A városban most új stadi­on épül, amelyre 14 millió ko­ronát irányoztak elő. A terv szerint egy év múl­va kezdik meg a hajó- és gép­gyártóipari iskola építését. A hajógyár fejlesztésével kap­csolatban két új település épül. KÍNAI katonai ALAKULATOK SEGÍTSÉGE A PARASZTOKNAK A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg különböző egységei tervet dolgoztak ki arra vonat­kozóan, hogyan segítik az idén a mezőgazdaság gyors fejlesztését. Az egyes csapat­egységek elhatározták, hogy emberi, állati, anyagi erővel és műszaki téren sokoldalú segítséget nyújtanak majd a falunak, 0.1 mozgalom a román IPARBAN A bukaresti „Industria Bum- bacului B” textilipari válla­latnál az utóbbi hónapokban alkalmazott műszaki szervezé­si intézkedések és minden egyes munkahely jó előkészí­tése révén a szövőgépek ha­tásfokát 29.41 százalékkal fo­kozták. Februárban a szövő­nők 11.6 százalékkal magasabb termelékenységet értek el, mint tavaly szeptemberben. A kiváló eredmény révén a mun­kásnők átlagkeresete 10 száza­lékkal emelkedett és 7.000 méter textilanyaggal többet szőttek a gépeken. A gyár dolgozói felhívást in­téztek Románia valamennyi szövődéjéhez. Jelszavuk: Fo­kozzuk 1958-ban legalább IC százalékkal a szövőgép hatás­fokát. A bukarestiek felhívá­sát az egész országban megvi­tatták és egymás után csatla­koztak a mozgalomhoz. EDDIG 140.000 JUGOSZLÁV FIATAL JELENTKEZETT az országos Útépítési AKCIÓRA Nemrégen ért véget Zág­rábban a Horvát Népi Ifjúsá­gi Szövetség vezetőségei ülése, amelyen Luka Banovics, a Ju­goszláv Népi Ifjúsági Szövet­ség központi bizottságának tit­kára beszámolt az ifjúsági szervezetek munkájáról és fe­ladatairól. Banovics hangsú­lyozta, hogy a Zágráb és Lju­bljana közötti műút építésére eddig összesen mintegy 140 000 fiatal jelenkezett, jóllehet az idén csak mintegy harmadré­szüket foglalkoztathatják a nagyjelentőségű útépítési ak­ció keretében. A 107 ezer négyzetkilométer területű, 17 millió lakosú Né­met Demokratikus Köztársa­ság az európai népi demokra­tikus államok között a legfej­lettebb iparral rendekező or-: szág'. Ásványi kincsek közül barnaszénben és kálisóban igen gazdag. A nehézipar szá­mos ágazatának (motorgyár­tás, elektromos ipar, vegyi­ipar) központjai alakultak ki az ország déli részén Drezda, Lipcse, Magdeburg, Halle, Karl Marx-Stadt körzetében. Legújabb létesítményei közül Stalinstadt acélművei emel­kednek ki. A Német Demokratikus Köztársaság könnyűipara is igen fejlett. Cottbus körül az Érchegység északi oldalán hú­zódik a textilipar övezete; Lipcse nevét könyvkiadása, Jénáét az optikai ipar, Gotha városát pedig térképei tették világhírűvé. Eisenachban gyártják a hazánkban is jól ismert »Wartburg« gépkocsi­kat. A Német Demokratikus Köztársaság fővárosa Berlin, melynek egy része — Nyugat- Berlin — a Német Szövetségi Köztársasághoz tartozik. A környező mezőgazdasági - kör­zetekből a berlini ipari köz­pont szinte szigetként emelke­dik ki. A Német Demokratikus Köztársaság mezőgazdasági életében a hűvös és csapadé­kos éghajlat, valamint a zö­mében homokos talajok mi­A Német Demokratikus Köztársaság att nagyon fontos szerepet A Balti tenger partján játszik a burgonya és a rozs Rostock és Stralsund hajóépí- termelése. tő ipara rendkívül fejlett.

Next

/
Thumbnails
Contents