Nógrádi Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 26-33. szám)

1958-04-12 / 28. szám

1858. ÁPRILIS 12. NÓGRÁDI Népújság Beszéljünk őszintén a tavaszi munkákról 1 A késői kitavaszodás ko­moly nehézségek elé állítja a mezőgazdasági dolgozókat. A nehézségek — mint mondot­tam — komolyak, de meggon­dolt, tervszerű, kapkodásmen­tes munkával kiküszöbölhe­tők. Sok helyen szóbeszéd tár­gya lett, hogy ezekután érde­mes-e mindent elvetni? Az erre vonatkozó véleményemet röviden úgy fogalmaznám meg, hogy „a tavaszi búza ki­vételével igen.” A jelenleg fennálló és az árnyékát előre­vető nehézségeket a vetések sürgős, jó minőségben való el­végzésével és az utána követ­kező növényápolások időbeni, maradéktalan elvégzésével a minimálisra lehet csökkente­ni A tavaszi kalászosok vetésére sok idő nincsen, áp­rilis hónapban úgyszólván minden növényféleség magját elkeli vetni. Miután a tenyész- ídeje az őszi, és a tavaszi ka­lászosoknak megrövidült, igyekezni kell minden módon arra, hogy fejlődésüket meg­gyorsítsuk, hogy a kánikulai forróságig jól kifejlődjön, ak­kor a beérése ugyan kitolódik, de megfelelő termésre szá­míthatunk. Abban az esetben pedig ha az időjárás június végén, július elején hűvösebb­re fordul — ami megyénkben nem egyszer fordult elő — ak­kor a tenyészidő is meghosz- szabbodik és a terméskiesés megszűnik. Esős időjárás mi­att ha valaki mégsem tudná április havában a kalászosait elvetni, úgy elsősorban a ku­korica vetésterületét növelje, mert ez a növény adja egy­ségnyi területen a legmaga­sabb keményítő értékű hoza­mot. Minden esetre ez csak a végső esetben ajánlatos. Egy­részt, mert ha már — legyen az tsz, vagy egyéni dolgozó parasztnál — kialakult a ve­tésforgó, a növényi sorrend, azt megváltoztatni a későbbi egyenletes termelés szempont­jából káros lenne. Másrészt pedig, ha a munkaigényes nö­vények területe terven felül növekedik és nincsen hozzá megfelelő munkaerő, az be- gyomosodik, megfelelő ter­mést nem ad, a célunkat nem érjük el. Abban az esetben ha a munkaigényes növények te­rületét mégis növelni kell, úgy vetését már gépi növény- ápolásra kell beállítani. A gépállomásokat ez év tava­szán megfelelő mennyiségű, kis területen is könnyen moz­gó univerzális gépekkel lát­ták el, s így a dolgozó pa­rasztok kapásnövényeit is meg tudják művelni, termé­szetesen a szerződéseket ide­jében meg kell kötni. Az a he­lyes módszer, amikor az egy dűlőben lévő egymás melletti parcellákkal rendelkező dol­gozó parasztok gépi kapálási társulásokat szerveznek és egyidejűleg a gépállomásokkal megegyez­nek. A gépi munka ilyen he­lyen könnyebben végezhető, az üresjárat csökken, a gép­állomási dolgozó jobban tud keresni, szívesebben, jqbb munkát végez. A kalászos nö­vények gyors fejlődése érde­kében a sorra kerülő vetések­nél nem szabad sajnálni a mű­trágyával való bőséges alap­trágyázást és különösen az őszi kalászosoknál a többszöri nitrogénes fejtrágyázást, va­lamint a szükségszerű henge- rezést és a vetés irányára va­ló fogasolást, mely egy köze­pes kapálásnak felel meg. Sürgősen meg kell szervez­ni mind a termelőszövetkeze- . teknél, mind a dolgozó parasz­toknál a vegyszeres gyomir­tást. A földművesszövetketze- tek agronómusai és a községi gazdasági felügyelők tartsa­nak községenként vegyszeres gyomirtási bemutatót. Gondos­kodjanak gépi, vagy háti per­metezőkről és megfelelő meny- nyiségű gyomirtó-szerről. Lép­jenek érintkezésbe a Mohorai Növényvédő Állomással, különösen ahol a dolgozó pa­rasztoknak egymás mellett vannak a gyomirtást kívánó parcelláik, kérjék a gépi per­metezést. Ezzel a művelettel is igen sok kézi erőt lehet felszabadítani és a termelést növelni. Kisebb parcellák vegyszeres gyomirtásához már most gondoskodjanak háti permetező gépekről, mert csak úgy lehet idejében eredmé­nyes munkát végezni. Amilyen nagy fontossága van a gépi erő minél nagyobb arányú bekapcsolódásának a növényápolásnál, éppen olyan fontos a növényápolás idejé­ben jelentkező takarmány betakarításánál Meg kell jegyeznem, hogy ez év tavaszán a gépállomások már több gépi erővel vontat­ható kaszálógéppel rendelkez­nek, melyeket a tsz-nél vég­zendő munkák mellett a dol­gozó parasztok is kihasznál­hatnak, különösen akkor, ha a rendsodrót is igénybe ve­szik. A fentiek természetesen nem azt jelentik, hogy az így felszabaduló iga- és kézierőt most már ne használjuk fel. A növényápolás, takarmány­betakarítás idején minden e célokra felhasználható mun­kaerőt mozgósítani, munkába kell állítani, mert csak ezek együttes kihasználása esetén lehet a megkívánt eredményt elérni. Megyénkben az állatte­nyésztéshez feltétlenül szük­séges és a talaj táperejét visz- szapótló pillangósítás jó ütem­ben halad. Ezt a munkát a to­vábbiak során tovább kell fo­kozni. Megfelelő mennyiségű és minőségi apró • vetőmagot bocsátott rendelkezésünkre kormányzatunk. A felülveté- seket a legsürgősebben el kell végezni, miután a csapadékos időjárás folytán azok beállítá­sa, kikelése biztosított. Külö­nösen fontos a pillangósítás mellett a mésziszappal való talajjavítás Termelőszövetkezeteink ezen a vonalon jó munkát végez­tek, mert ez évben a szántóte­rületek 35,4 százalékára kötöt­tek mésziszapos talajjavítási szerződést. Dolgozó parasztja­ink egy pár községben már társuláson keresztül kötöttek talajjavitási szerződéseket, azonban ez csak egy pár ezre­lékét teszik ki a kezükben lé­vő földterületeknek. A továbbiakban kívánatds mind a termelőszövetkezetek­nél, mind az egyénileg dolgo­zó parasztoknál a talajjavítá­si szerződések, illetve azok végrehajtásának minél na­gyobb mérvű fokozása, mert ezzel — a jól végzett szerves- trágyázás mellett — a követ­kező években gyors termésát­lag emelkedést lehet elérni. Gömöri Henrik megyei főagronómus fisztrigádok verseny táblája A szénmedence KISZ fiatal­jai az első negyedévben igen jó munkát végeztek. Külön dicséretet érdemelnek, Inert nemcsak a mennyiségi, a minő­ségi tervet teljesítették túl, hanem anyagmentő brigádo­kat is alakítottak. Ezzel is hozzájárultak az olcsóbb szén termeléséhez. A napokban ér­kezett hír az üzemek KISZ brigádjainak első negyedéves munkájáról. Mátranovákon a legjobb eredményt Láng István 18-fős brigádja érte el. Teljesítmé­nyük átlagosan 124,9 százalék volt. Az elmúlt három hónap alatt terven felül 106 csille szenet küldtek a felszínre. Ménkesen Bakos Sándor 1. KISZ-brigádja egy fejhosszal megelőzte 120,7 százalékos eredményével Szalai József és Tóth Gábor KISZ brigádját. A kányási bányaüzemben Győri Ferenc fejtő KISZ-bri- gádja az első negyedévben 2120 tonna szenet termelt ter­ven felül. Nem maradtak le az elővájó brigádok sem. Sándor János ifj KISZ brigádja ter­ven felül 16 fm, Races Ernő KISZ-brigádja 11 fm-el szár­nyalta túl előírt vágatkihajtá- si tervét. A salgói üzemegységnél a legjobb eredményt Smida An­tal ifj. KISZ brigádja érte el. Terven felül az elmúlt há­rom hónapban 745,6 tonna szenet termeltek. Nem sok­kal maradt el Varga Géza KISZ birgádja sem, amely terven felül 646,1 tonna sze­net termelt. A csapaton dolgozó fiatalok mellett a szál­lító brigádok is jó eredmé­nyekkel büszkélkedhetnek. Fenyvesi Imre 9-fős szállító KISZ-brigádja terven felül 616,3 tonnát, míg Világosi Jó­zsef 6-fős KISZ brigádja 37,7 tonna szenet szállított. Szorospatakon az első ne­gyedévben 12 KISZ brigád 19 fm. vágatszelvény munkálata­it végezte el terven felül és 3812,9 tonna szénnel teljesítet­ték túl termelési tervüket. A legjobb eredményt Juhász Fe­renc fejtő KISZ-brigádja érte el, 319,9 tonna túlteljesítéssel. Hasonló jó eredményt ért el Barabás István, Gácsi Ferenc és Papp Béla KISZ-brigádja. Tiribesen Csegöldi Sándor KISZ-brigádja ért el elővájá- son kimagasló teljesítményt. Első negyedéves tervüket 115 százalékra teljesítették. A nagybátonyi üzemegység­nél Laczkó Géza KlSZ-brigád- ja az elmúlt három hónap alatt termelési tervét 730,4 tonnával teljesítette túl. A kazári bányaüzemnél a legjobb szállító KISZ-brigád Agócs József csapata volt. Az első negyedévben termelési tervüket 569,8 tonnával telje­sítették túl. Hasonló jó ered­ményt ért el Kmett István brigádja is, amely terven fe­lül 455 tonna szenet szállított el. Az előváj ásón dolgozó Telek Gusztáv KISZ brigád­ja terven felül 22,6 fm. vágat­szelvény munkálatait végezte el. Mizserfán igen élénk ver­seny bontakozott ki a KISZ- brigádok között. Kaposvári Ferenc brigádja végül is 73,7 fm. tervenfelüli vágatkihajtás- sal megelőzte vetélytársát a Kossuth-díjas Budavári KISZ- brigádot. A Budavári brigád 7,4 fm. vágatkihajtással ma­radt a Kaposvári brigád mö­gött. A legjobb fejtőbrigád Kővári József csapata volt, akik a negyedév során terme­lési tervüket 2037,4 tonnával teljesítették túl. Hasonló jó eredményt ért el Kós István b. KISZ-brigádja, amely 1557,8 tonnával, és Hajas Mihály ifj. csapata, akik 677,9 tonnával szárnyalták túl termelési ter­vüket. Kisterenyén öt KISZ-brigád az első negyedévben 655,6 ton­na szenet termelt terven fe­lül. A legjobb eredményt Ba- ranyi ifj. István és Szálkái Pál KISZ-brigádja érte el. A zagyvái üzemegység Mar- gittáró üzeménél Tuza József 18 fős fejtőbrigádja terven fe­lül 1069,6 tonna szenet ter­melt. Benkő László 10-fős fej­tőbrigádja is hasonló jó ered­ményekkel büszkélkedhet. Tovább a termelési győzelmek útján szaki intézkedések hatásán túl ennek számottevő oka a munkafegyelem lazulása, a munkaidő kihasználásának romlása. Az igazolatlanul hiányzók száma a szokásosnál magasabb volt az ünnepek után az Acél­árugyárban és a Tűzhelygyár­ban is. Az Acélárugyárban le­maradtak a terv teljesítésével, s ez jórészben szintén a fegyel­mezetlenség következménye. Kétségtelen, hogy az átme­neti időszak, az ünnepi hangu­lat, bizonyos hátrányokkal jár a termelést tekintve. Az élenjáró üzemek példája azon­ban azt is bizonyítja, hogy ezeket a nehézségeket egészen minimálisra lehet korlátozni.. S ez most sürgős tennivaló mindenütt. Vezetők és dolgo­zók közös erőfeszítésével ke­rüljön ismét rendes kerékvá­gásba a gyárak, bányák élete, szilárduljon meg a fegyelem. A kiosztott nyereségrészese­dés bizonyította, hogy érde­mes az év minden időszaká­ban, a hónap minden napján egyenletesen dolgozni, min­den részletében teljesíteni a tervmutatókat. Ha jövőre na­gyobb nyereséggel akarnak zárni a gyárak és bányák — s ehhez nem fér kétség — ak­kor annak alapjait most kell lerakni. A termelési- és munkafe­gyelem gyors helyreállítása eredményezze azt is, hogy nájus elsejére a nemzetközi nunkásosztály nagy ünnepé­re újabb győzelmekről adja­nak számot a nógrádi dolgo­zók, lobogjon továbbra is ma­gasan a szocialista munkaver­seny szelleme. Bányász KISZ brigádvezetők és SZB elnökök tanácskozása — HOLNAP, VASÁRNAP DÉLELŐTT 10 órakor a tröszt tanácstermében értekezletre gyűlnek össze a szénmedence KISZ brigádjainak vezetői és az SZB. elnökök. Értekezleten vitatják meg az ifjúsági bri­gádok helyzetét és feladatát. Mozgalom indult Mizserfán a bányagépek jobb megbecsüléséért (Tudósítónktól) Bányászaink élete 1945 óta nagyon sokat fejlődött. A múltban a legolcsóbb az em­beri munkaerő volt. Gépeket csak itt-ott elszórva lehetett találni a legszükségesebbeket, de ahol lehetett ott is inkább lóval vontattak. 1945 után nagyon megválto­zott a bányák képe. A leg­drágább kincs a dolgozó em­ber lett. A bányászatot még tíz évvel ezelőtt nem lehetett elképzelni csille nélkül és a ké­zirakodás nélküli szénterme­lést. Mizserfa üzem Pálhegy II. körletében 1950-ben bekövet­kezett a nagy változás: Ne várjanak „nagy ügyekre a társadalmi bíróságok ü Nagy szerepük van a társa­dalmi tulajdon védelmében a társadalmi bíróságoknak. A megalakulástól néhány hónap telt el, érdemes visszapillanta­ni, hogyan dolgoznak? Sajnos nagyon sok üzemben arra várnak társadalmi bíró­ságaink ma is, hogy valami rendkívüli dolog történjen, így például 11 bányaüzemből még hét üzemnél nem volt társadalmi bírósági ülés. Té­vedés ne essék, nem ezt kifo­gásoljuk, hogy nem tárgyal­nak minden héten egy-egy ügyet. De ösztönösen vetődik fel azonban a kérdés: mi az oka ennek? Például Mátrano- i vákon már eddig négy alka­lommal ült össze a társadalmi bíróság. De például Kistere­nyén, vágy Zagyván olyan jól áll a népvagyon védelme, a szocialista munkafegyelem, hogy nincs szükség a társa­dalmi bíróság munkájára? Az igaz, hogy a novákiak nem várnak a „nagy ügyre”. Már eddig tárgyalták a munka- fegyelem megsértőinek ügyét, a felelőtlen munka következ­ményét. Nem fordult elő még eddig nagyarányú lopás, (s hisszük, erre nem is kerül sor) mégis négy alkalommal hoz­tak határozatot. Hozzátartozik még a mát- ranováki ügyekhez szorosan a közvélemény alakulása. Ma már egyre több dolgozó látja (a nyilvános tárgyalások alkal­mával), hogy nemcsak az a kár, amit az üzem területéről ellopnak, hanem az is, amit az üzemben okoznak. A má­sik nem kevésbé jelentős ered­mény a becsületes dolgozók összefogása. Eddig sok bá­nyásznak hiányosak voltak az elképzelései a becstelen embe­rekről. Csak azt tartották bű­nösnek, akit lopáson értek. Ma már látókörük bővült, s jogo­san elítélik azt a társukat, aki a bányában verekedik, s ezzel üzemzavart idéz elő; A dolgozók magukénak ér­zik a bányát. Ezt bizonyítja az a felelősségérzet, mennyien megjelennek a nyil­vános tárgyalásokon, vélemé­nyükkel segítik a bíróság ha­tározatát. Kazáron viszont, amikor a patkót lopó Kovács ügyét tár­gyalták, nem egy d'olgozó meg­jegyezte: „Fölösleges ezért a pár forintért ilyen hűhót csi­nálni”; Helyes volt a társadalmi bí­róságok létrehozása ! Ma azon­ban a legfontosabb feladat an­nak a nézetnek a felszámolá­sa, hogy „nagy ügyeket” keres­senek, arra várjanak (melles­leg a nagy ügy rendes bíró­sághoz tartozik). Kövessék a mátranovákiak példáját, s ha kezdetben apróbb, jelentékte­lennek látszó ügyeket tárgyal­nak, kialakul olyan légkör, amely gátat szab mindenütt a pazarlásnak, az üzemi lopás­nak, s megszűnnek a szarkák; a csillék helyett modern gumiszalagok, kaparok, csúzdák szállítanak, a kézi rakodást modern szovjet SZ—153-as rakodógépek végzik. Egy ilyen gép 40 fő munkáját képes elvégezni. A veszélyes farablás meg­könnyítésére Huszár elvtárs egy rablógépet (Huszár-féle farabló) készített. Bányászaink többsége ma már nem idegenkedik, ha­nem szereti igazi segítő­társait. Amíg a csillés bá­nyákban például 45—50 má­zsás a fejteljesítmény, addig a gépesített bányákban 70—80 mázsás, ahol pedig rakodógépek is segítik a munkát már el­érik a 90—110 mázsás fej­teljesítményt is. Idősebb, kiöregedett nyug­díjas bányász bácsik elmond­ják, ma már öröm bányásznak lenini, nem kell réselni, kézi­fúróval fúrni, a csilléket nem kézirudakkal kell kihúzni az hnTvnia* fészkéből, hanem modern hogy a a gépek továbbítják. Nem is be­szélve a rakodógépekről, a gumiszalagról, ami a hosszú csillézéstől menti meg a bá­nyászt. Kérdezzük meg Kaposvári Ferenc csapatvezető elvtár­sat, hogyan látja ő a gépek megbecsülését? — A csapatvezető nyitott szemmel járjon. A csapat használja ki a 480 percet, kí­mélje segítőtársát, a gépet. Ne történjen meg, ha nincs min­den munkahelynek fúrógépje, s elviszik egyik munkahelyről a másikra, hogy a fúrógépet kábelon csüggesztve húzzák, így persze, hogy elromlik a gép és míg a villanyszerelő előkerül s a fúrógép elkészül, eltelik egy-két óra. Koplányi László vájár a Pálhegy II. bányában öröm­mel kezeli az Sz. 153. rakodó­gépet, Elmondotta, hogy na­gyon szeretik a gépet, mert munkájukat könyebbé teszi. Teljesítményére jellemző, hogy 25—30 perc alatt 180—20# mázsa szenet is ellapátol, s emellett szép keresethez is jutnak. De vigyáznak is rá; A gép 1957. májusától állandó­an üzemben van, s csak ki­sebb karbantartás volt raj­ta. A Pálhegy II. körletben több Sz. 153. rakodógép dolgo­zik, amelyekről ugyanezt nem mondhatjuk el. A hibák oka ne megyszer gondatlanság. Pél­dául ha egy nagyobb gépet (rázócsúzdát) 30—40 méterre kell szállítani, akkor a rakodó­gép után kötik és ezzel húzat- ják. Ezután nem csoda, ha a rakodógépben törés keletke­zik és javításba kerül. Vagy egy másik eset. A közelmúlt­ban történt, hogy négy nap alatt háromszor szakították ki az egyik ra­kodógép tömlőjét. Mind a három alkalommal kö­rülbelül 20 liter olajra volt szükség a gép feltöltésére. A gumitömlő értéke szintén je­lentős összegbe kerül. A fejtésben, elővájásban ne robbantsunk a csúzdára. Ez motor égést okozhat, vagy többlet munkát, mert, ha nem bírja a gép a sok szenet kell ellapátolni. Vigyázzunk a gépek üzem- biztonságára, mert ezzel csök­kentjük az önköltséget. Ha olcsón termelünk, több lesz a jövő évi nyereség- részesedés. A mozgalmat segítik a kar­bantartó iparosok is. Vállal­ták, hogy minden héten egy napig az elfekvő anyagból dol­goznak. Szavuk valóraváltását már meg is kezdték. A mizserfai bányászok min­dent elkövetnek, hogy valóra váltsák kormányunk takaré­kossági felhívását. Sok szép termelési győzel­met arattak megyénk gyárai­nak, bányáinak dolgozói az el­ső negyedévben. Az április 4-e tiszteletére kibontakozott mun­kaversenynek nagy szerepe van ezekben a győzelmekben. Ezévi munkánk olyan alapo­kon nyugodhatott, mint az 1957-es esztendő, amikor mun­kásaink tovább öregbítették a nógrádi dolgozók hírnevét. Két szép, vörös győzelmi zász­ló hirdeti, hogy a párt és a kormány nem csalódott me­gyénk dolgozóiban, számíthat rájuk a nehéz feladatok meg­oldásában. Most, amikor új negyedév indult, s tennivalóink semmi­vel sem kevesebbek, mint ko­rábban voltak — mind az ed­digi sikerek, mind a népjólét eddigi színvonalának szilárdí­tása, majd a további emelése megkövetelik, hogy ne követ­kezzen be törés munkánban. A Minisztertanács és a SZOT vörös zászlajával kitüntetett Salgótarjáni Üveggyár dolgozói április első napjaiban is telje­sítették, túlteljesítették tervei­ket, s a munkafegyelemben sem következett be lazulás az ünnepeket követő napokban. Hasonlóan jó eredményekről adhatnak hírt a rónabányai bányászok, akik a napokban nyerték el a* élüzem címet. Mindezek ellenére azonban olyan jelenségek tapasztalha­tók, amelyek figyelmeztetnek. A szénbányászati tröszt pél­dául 9-ig havi tervét 2100 ton­na szénnel túlteljesítette, de 8-án és 9-én már alatta ma­radt a 100 százaléknak, s a 11 bányai üzemegységből 6 szin­tén nem teljesítette előirány­zatát. A szükséges hóeleji mű-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents