Nógrádi Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 26-33. szám)

1958-04-12 / 28. szám

4 NÖGtäDI mpurs&g 1958. ÁPRILIS It. c4 pásztói járás ét (tét) ól Szurdokpüspöki képek Emelkedik a tsz tagok jövedelme 1957 tavaszán tizenhárom termelőszövetkezet kezdte meg a közös munkát a pásztói já­rásban. A 2500 katasztrális hold földön 351 tag dolgozott. Ugyanazon év őszén a 13 ter­melőszövetkezetből kilenc ak­tívan zárt. Termésátlagaik jó­val magasabbak voltak az egyéni dolgozó parasztokénál. Búzából 33, takarmányga­bonából 34,8, cukorrépá­ból 7,5, kukoricából pedig 8,5 százalékkal termeltek többet holdanként, mint az egyéni gazdák. A termelőszövetkezetek össz­vagyona 10 627 184 forint volt. Egy munkaegység értéke 37,10 forint volt a járásban. A ter­melőszövetkezetek tagságának jövedelme havonként átlago­san 1200 forintot tett ki. De nem ritka az olyan tsz-tag sem, mint Kiss Pál, a kisbá- gyoni Petőfi Termelőszövet­kezetben, aki az elmúlt esz­tendőben havonta 1900 forin­tot keresett. Ezek mellett nőtt a közös vagyon is. 32.141 fo­rinttal lett nagyobb, mint az elmúlt esztendőben. Tehát a termelőszövetkezeti tagok többségének jövedelme elérte a középparasztok jövedelmét. Nagy megelégedéssel fogad­ták a kormány 3 004-es számú rendeletét, amely még nagyobb segítséget ad termelőszövetke­zeteinknek ahhoz, hogy tagja­ik életszínvonala tovább emel­kedjék. A gépi munkadíj, a műtrágyaszükséglet biztosítá­sa mind-mind azt bizonyítják, hogy egyre gondtalanabbúl él­hetnek termelőszövetkezeti pa­rasztjaink. A pásztói járás területén az idén már 15 termelőszövetke­zet készítette el gazdasági tér, vét, melynél a legfontosabb szempont a belterjesebb gaz­dálkodás volt. Négy és félszá­zalékkal csökkentették, a ke­nyérgabona vetésterületét, vi­szont nőtt a szálastakarmány vetése, s így a tervezett állat- állománynak biztosítva lesz a takarmány. Mert az állatállományt ez év­ben 28 százalékkal növe­lik, Elsősorban a tehenek száma gyarapodik, a tervezet szerint 76-al. De fejlesztik a juh- és sertésállo­mányt is, és több termelőszö­vetkezetben újra nevelnek ba­romfit is. A lóállomány ellen­ben csökkeni fog. 1958-ban a 100 holdra eső számosállat eléri a 20-at, még az elmúlt esztendőben ez a szám 17 volt Az idei tervekben kedvező­en alakul az árútermelés is. Még az elmúlt esztendőben a részesedés 77 százalékát ter­mészetben kapták meg a ta­gok, addig az idén már a ter­mészetbeni részesedés 52 szá­zalék lesz. A többit pénzben osztják ki. így a termelőszö­vetkezetben a tagok rendsze­resen munkaegység előleget kapnak. Jó néhány termelőszövetke-! zet kötött már eddig szállítási ■szerződést. 728 mázsa kenyérgabonát, 247 mázsa 1 takarmányga­bonát, valamint 1490 má­zsa kukoricát és 890 má­zsa burgonyát szerződtet­tek. A cukorrépatermelést holdan­ként 8 százalékkal kívánják emelni. A pásztói járás termelőszö­vetkezeti tagsága elindult te­hát azon az úton, amely az egyre javuló élethez vezet. S hogy ez az egyedüli járható, helyes út, azt mi sem bizo­nyítja jobban, hogy egyre nő azon dolgozó parasztok száma, akik életük céljául a közös gazdálkodást választják. így alakult meg az erdőkürti No­vember 7. és a felsőtoldi Elő­re Termelőszövetkezet. Pete Imre Pásztó Vetnek ... • Jelenleg a járásban vetik a ; tavaszi kalászosokat. Legjobb ; eredményt a pásztói és palota- ! si határban érték el. • Eddig elvetették a tavaszi! árpa 80, a herefélék 40 száza-* lékát. A termelőszövetkezetek- ! • nél gépekkel folyik a vetés, ; valamint a simítózás. : Markoff Péter asszonyai már dolgoznak ■* UDTÁK, MIT CSINÁLNAK a pásztói Szabadság Termelőszövetkezet tagjai, amikor elhatározták, hogy kertészetet létesítenek. Mert föld volt hozzá, munkaerő is akadt, s a korán termelt zöldfélékért mindig jól fizet­tek. Ennek már jó pár esztendeje, de a kerté­szet azóta is megvan. Az idén 7 holdon ker­tészeti növényeket termelnek, egy holdon pe­dig dohánnyal próbálkoznak. Markoff Péter már ötödik esztendeje ker­tésze a Szabadság Tsz-nek. Igaz, megszakí­tással, mert egy alkalommal, hogy összekülön­bözött az elnökkel, kilépett a közösségből. De hát aki, mióta csak eszét tudja, kertészkedik, vajon ott tudja-e hagyni munkáját egy ember miatt? Dehogy is lehet ezt megtenni. Markoff is őrlődött miatta nagyon, s hogy egyre töb­bet gondolt a közös kertészetre, a haragból bizony mind kevesebb maradt. Annyira ke­vés, hogy tavaly aztán vissza is jött. A zár­számadásnál már 461 munkaegységre kapta a részesedést, pedig a kertészetben csak feb­ruárban kezdődött a munka. M ±WM OST HAT ASSZONY — a kertészeti brigád — dolgozik mellette. Sőt, hogy vala­mit engedett az idő — mert a föld már ■ szik­kadt, s ha kisüt a nap, egészen tavasz van — jóval több asszony sürög-ferog a kertészetben. A kiásott gödrökbe hordják a trágyát, majd földet telítenek rá. Melegágyat készítenek. — Távolabb a 74 esztendős Juhász néni társával gyepet vág. Ez is a melegágyhoz kell. Juhász néni munkája egyidős a kertészettel. Mióta megvan, itt dolgozik, s oly ügyesen, fürgén végzi dolgát, hogy bármelyik fiatalabbal fel­veszi a versenyt. No azért nincs panasz egyik asszonyra sem. Szeretik a tréfát az igaz, mert ! a tere-fere közben észre sem veszik az idő : múlását, de megy a munka is. Tavaly sem • volt egyetlen egy sem közöttük, akinek mun- ; kaegysége 200-on alul volt. Olyan asszony vi- ; szont akadt — nem is egy —, aki több mint • 300 egységet szerzett. Hí 1T* OST HÁTRA VETETTE őket az idő. ; Mert ha nem hóval köszönt be a tavasz, bi- ; zony a salátát már piacra vihették volna. — ; Mert az üveg alatt erős, üde, zöld fők sora- ! koznak. : — Egy hét múlva — mondja Markoff Péter • — már így is piacon lesznek, sőt nem is kell • már egy hét... j Tavaly 180 ezer forintot hozott a kertészet. ; De az idén is lesz ennyi. Hiszen valamennyi ; melegágy telve apró Zöld növénykékkel, ame- • lyeket februárban, márciusban vetettek el, pa- ! radicsommal, paprikával, káposztafélékkel. ! amelyek most nagyokat nyújtóznak a bágyadt ! tavaszi napfényben. A paradicsom már eléggé : erős, azt most kipalántázzák másik üveg alá. • mert sűrűn kelt, itt már tovább nem fejlődik. ; Ha ezzel végeznek, jöhet sorra a káposzta, ; karfiol, paprika, mert van belőlük bőven. — • Nemcsak a 7 holdat népesítik be, piacra is jut i palánta. Az elmúlt esztendőben is 8 ezer fo- j rintot kaptak érte. : II 1TM EGELENKÜLT hát a Szabadság Tér- ! melőszövetkezet kertészete. Az asszonyok • minden reggel megjelennek, végeznek, amit S tudnak, csak hát az idő alakulna már, mert : nagyon kellene az igazi, rügyfakasztó, erdő- • mezőt zöldbe borító tavasz. ; VINCZE 1STVÁNNÉ • Munkában a földművesszövetkezetek mezőgazdászai A szerződéses növények termeltetésének elősegí­tésére mezőgazdászokat állí­tottunk be földművesszövet­kezeteinknél. A mezőgazdászok szakmai tanácsadással segítik a községek dolgozó parasztjait, s rámutatnak arra, milyen nö­vényeket kell termelniük, hogy elindulhassanak a belterjes gazdálkodás útján. A belterjesség felé való lé­pést jelenti a mezőgazdasági termények szerződéses terme- (lése. Földművesszövetkezete­ink elsősorban a cukorrépa termelési szerződések lebonyo­lítását vették át a cukorgyár­tól. Az ősszel vontatottan in­dúlt szerződés kötés. Később nagy lendületet vett, mert a szövetkezetek lelkiismeretes, jó, felvilágosító munkát vé­geztek. A szerződési munkát igen hátráltatták a termelők részé­ről felmerült panaszok, ame­lyeket a későbbiek során or­vosoltak. Kutasó, Kisbágyon, II gépállomási laboratórium munkájának jelentősége 1954-ben állami támogatással a pásztói gépállomá­son talaj- és vetőmagvizsgáló laboratórium alakult azzal a céllal, hogy az itt dolgozó mezőgazdászok alapos vizsgálatok alapján mondjanak szakvéleményt egy-egy gazdaságra vo­natkozóan milyen növények termelése a legérdemesebb, szükséges-e talajjavítás, milyen műtrágyát használjanak stb. Az elmúlt év őszén a pásztói Szabadság Termelőszövet­kezet kérte a laboratóriumot, végezzenek részükre talaj- és vetőmagvizsgálatokat. A feltalaj tápanyagvizsgálata megtör­tént, sőt az idén a termelőszövetkezet 15 vetőmag tétel vizs- gálását kérte. A laboratóriumban aztán megállapították, hogy mennyi vetőmagot kell a földbe tenni, hogy a növény a kívánt sűrűségű legyen. De megállapították azt is, hogy öt tétel a vetőmagvak közül alkalmatlan vetésre. Nagyjelentőségű a pásztói gépállomás laboratóriumának munkája, azonban még mindig akadnak emberek, akik nem sokra értékelik ezt. Pedig a szakszerű vizsgálat is hozzájárul ahhoz, hogy okosabban gazdálkodva többet teremjen a föld, jobban éljenek az emberek. KOLLÁR ANTAL laboratórium vezető Tar községek kérik a cukorré­pa helyi átvételét, mert a nagy távolságra való szállítás elvette kedvüket a cukorrépa termeléstől. Mátraszőllős község azért panaszkodik, hogy tavaly a cukorgyár úgy ütemezte be a cukorrépa szállítást, hogy az a késő őszi esős időre esett, s így ez a szállítást rendkívül megnehezítette. A pásztói szövetkezet elma­radt a szerződéses cukorrépa­termelésnél. Garáb és Kozárd községek területe pedig nem alkalmas e növények termelé­sére. A legjobb eredmény a héhalmi földművesszövetke­zet érte el, ahol a terv 130 kh volt és 134 kh-t szerződtek le. Héhalom mellett Egyházas- dengeleg is szívesen foglalko­zik cukorrépa termeléssel, mert a talajviszonyok itt ked­vezőek a cukorrépa termesz­tésre. Gyakran kifogásolják a ter­melők azt is, hogy cukorjá­randóságukban nem kaphat­nak kockacukrot. Ezt orvosol­ni nem lehet, mert az érvény­ben lévő rendelet szerint csak kristálycukorban kaphatják meg járandóságukat. A tavaszi vetésű aprómag- ■™- termelés a járás terüle­tén vontatottan halad. A dol­gozó parasztság a rossz talaj- viszonyokra, a kedvezőtlen időjárásra hivatkozva nem szívesen köt szerződést a föld­művesszövetkezettel. A múlt­ban szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes közsé­gekben nem mindig volt kifi­zető az aprómagtermelés. Itt azt is figyelembe kell venni, hogy az aprómagtermeléssel járó munkákat nem végezték el az előírásoknak megfelelő­en, időben. A jövőben ezen úgy kívánunk segíteni, hogy a földművesszövetkezet mezői gazdászai megvizsgálják a község határát és javaslatot tesznek a gazdáknak, hogy a meglévő talajviszonyok mel­lett milyen szerződéses növény Vojtck Mihály és Kosik Miklós a pásztói gépállomás traktorosai jól kijavított gépekkel a szurdokpüspöki Béke Termelőszövetkezet földjén dolgoznak. A két traktoros mun­káját még mindig az elsők között tartotta számon a gépál­lomás. Most, hogy az idő elmarasztalta őket, ugyancsak igyekezniök kell, hogy jó hírükön csorba ne essék. . s íiüiíaíEffistia termelése a legkifizetőbb. Gépi szántásra a járásban! az egyénileg gazdálkodók J 2486 kh-ra kötöttek szerző-; dést. A szerződéskötési mun-! kát megnehezítette az, hogy a! gépállomás dolgozói nem min- J dig gondosan végezték mun-; kájukat, a szántást nem sor-; rendben végezték, hanem! azoknak szántottak előbb,: akik külön borravalóval ked-; vaskedtek. A jövőben ezt a; gépállomással közösen megbe- í szélve megszüntetjük. • A járás földművesszövetke-! zetei világosan látják a: hibák gyökereit, s így igyekez-; nek mindent megtenni annak • érdekében, hogy a termelést,! a dolgozó parasztság árúter-í melését elősegítsék. Tóth Pál ; f őagronómus w Varga Tibor, a szurdokpüspöki Béke Tsz tehenésze az 1-es Rózsától naponta 27 liter tejet fej. A termelőszövetkezet istállóátlaga 8,7, a fejési átlag pedig 15,2 liter. A nagyszerű eredményt a jó gondozással és helyes takarmányozással ér­ték el. Eleven népfrontélet A pásztói járásban 980-an dolgoznak a Hazafias Népfront bizottságaiban. A 980 ember között van termelőszövetkezeti tag, egyénileg dolgozó paraszt, munkás, értelmiségi, stb. A járási elnökség munkaterv alapján dolgozik, melyet ne­gyedévenként készítenek el. Márciusban például a járási népfront iroda, a tanács me­zőgazdasági osztálya, és a Pásztói Állami Gazdaság ter­melési bemutatót rendezett, melyen egyénileg dolgozó pa­rasztok és termelőszövetkezeti tagok vettek részt. Kiállítást rendeztek az 1956-os ellenfor­radalmi eseményekből, melyet a járás több községében már bemutattak; De egyre több községi nép­front bizottság is elkészíti ak­cióprogramját, melyben az idő­szerű mezőgazdasági munká­kat, feladatokat rögzítik. A terv az, hogy április 10-ig va­lamennyi községben elkészül­jenek ezek a programok. Az eddig elkészített tervek eléggé reálisak. A népfront bizottsá­gok már eddig is segítették az agrár tézisek ismertetését. Az ő munkájuk is hozzájárul ah­hoz, hogy Cserhátszentivánon az I. típusú termelőszövetke­zeti csoport tagjai termelőszö­vetkezetté alakultak. Aláírta a belépési nyilatkozatot a cser- hátszentiváni népfront bizott­ság elnöke, aki korábban 13 hold földön gazdálkodott. Szi- rákon meg 24 taggal juhte­nyésztő szakcsoport alakult. Hasonló kezdeményezések van­nak Alsótoldon, Kutason, ősz­re pedig Erdőtarcsán, Kálión is szakcsoport alakul; Ecsegen, Palotáson és Pász- tón meg a helyi népfront bi­zottságok nyújtottak segítsé­get a tanácsnak a községfej­lesztési hátralékok rendezésé­hez; A járásban hat községben rendezték meg például az or­szággyűlési képviselő beszámo­lót. Számtalan helyen rendez­tek békegyűléseket, ahol fő­ként a moszkvai békefelhívást ismertették, s fölemelték tilta­kozó szavukat az atom és hid­rogénbombák ellen. Mindezeken kívül a nőta­náccsal együtt különbőz*' egészségügyi előadásokat ren­deztek. A témák között nőgyó­gyászati problémák, valamint a gyermekbetegségek elleni vé­dekezés szerepelt. A népfront bizottságok orvosokat kértek föl előadónak. Részt vállaltak a népfront bizottságok nagy nemzeti ün­nepünk, április 4-e méltó megünnepléséből is, így jut­tatták kifejezésre népünk kö­szönetét felszabadítónk, a i szovjet nép iránt,

Next

/
Thumbnails
Contents