Nógrádi Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 26-33. szám)

1958-04-09 / 27. szám

6 NÓGRÁDI Népu/sőg 1958. ÁPRILIS 9. Minden fiatal a gazda szemével járjon IVem titok, hogy a taka- ■^rékosság különösen az ifjúság érdeke, hiszen, ha ta­karékoskodunk azt mindenek­előtt a jövőért tesszük, amely­nek haszonélvezője a mai if­júság lesz. Érdeke a takarékos­ság a fiataloknak azért, mert az olcsón termelt áru olcsób­ban került a fogyasztóhoz, mert az üzemek nagyobb nye­reségéből, nagyobb részesedést adhatnak a dolgozóknak és to­vább lehet növelni a szociális juttatásokat, segélyeket, az üdülőhálózatot, a tanulási le­hetőségeket és ami különösen fontos a fiataloknak a lakás- építkezést és a bútorgyártást. Nem véletlen tehát, hogy a munkás-paraszt forradalmi kormány takarékossági felhí­vására szinte elsőnek a Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottság a máso­dik teljes ülésén válaszolt, az­zal, hogy elindította a magyar ifjúság takarékossági mozgal­mát, és megnyitotta a KISZ takarékossági számláját. A KISZ Központi Bizottsága határozata nem találta tétlen­ségben megyénk KlSZ-szerve- zeteit. Ismert a Kossuth-lejtősi bányászok filléres mozgalma, amelyet a felnőttek is szívesen támogatnak és amelyhez már több bánya fiataljai csatlakoz­tak. A kossuth-lejtősi fiatal bányászok takarékossági szám­láján kb. 80 ezer Ft van. Több­száz munkaórát végeztek a fiatalok társadalmi közhasznú munkában, főképpen a salgó­tarjáni nagyüzemekben. Most, hogy a KISZ Központi Bizottsága összegezte a sok helyi kezdeményezést ország­szerte széles takarékossági mozgalmat indított el, termé­szetesen mindenekelőtt a KISZ-szervezetekre és bizott­ságokra hárul nagy feladat. Feltétlenül fontos, hogy a KISZ-szervezetek munkájuk során szigorúan szemelőtt tart­sák: bár a takarékossági moz­galom fontos gazdasági kérdés, de emellett fontos eszköze a fiatalok erkölcsi, politikai ne­velésének. A takarékossági mozgalom csakis úgy segíthet valóban a népgazdaságnak, ha sikerül olyan közszellemet megvalósítani, amelyben egy­re több fiatal életelvévé vá­lik a takarékosság és a tár­sadalmi tulajdon megvédése. De fontos az is, hogy a taka­rékossági mozgalomba minél •-------------­-— tö bb KISZ-en kívüli fiatal is bekapcsolódjon. A lehetőség ehhez adva van. Hiszen a ta­karékosság hazafias feladat: hazánk, népünk boldogulását szolgálja, ezért a kiszisták együtt takarékoskodhatnak azokkal a fiatalokkal, akik :nem tagjai a Kommunista If­júsági Szövetségnek. A takarékossági mozgalom nincsen meghatározott és rögzített formákhoz kötve. Mindaz, ami megtakarítást je­lent a népgazdaságnak, kezd­ve az alapanyagokkal, szerszá­mokkal való takarékoskodás­tól, a selejtcsökkentéstől, egé­szen az egyszerű megtakarí­tást jelentő közhasznú munká­ig a KISZ-szervezet takarékos- sági számlájára írható, ameny- nyiben az illetékes üzé'm, ta­nács stb. ezt igazolja. Takarékoskodni ott is úgy kell, ahol és amilyen szükség van rá. A takarékosság nem milliók megtakarításánál kez­dődik. Jó példa erre a Salgó­tarjáni Tűzhelygyár, ahol a kulcsformázók kiszistái javas­latára a selejtcsökkentés ér­dekében most jó homokelőké­szítés megszervezésén szorgos- kodnak és ez komoly megta­karítást jelent majd, de emel­lett jól megfér az öntödei lá­nyok takarékossága a villany­nyal, amely egyszerűen annyi­ból áll, hogy a reggeli idő alatt az égők nagyrészét kikapcsol­ják. Sokat segíthetnek a fiatal bányászok, ha ügyelnek arra, hogy a munkahelyekre csak méret szerinti fák kerüljenek, A hulladékfa csökkentésével országosan több tízezer köb­méter fát lehet megtakarítani évente, és ismeretes, hogy a felhasznált bányafa 74 százalé­ka import cikk. Nagyjelentő­ségű lehet az anyagmentő bri­gádok munkája, ha felkutat­ják a bányákban és a külszí­nen elfekfő gépeket, motoro­kat, bányafákat stb. Üzeme­inknél nagy lehetőség van az anyagtakarékosságra és selejt- csökkentésre és ami szintén nem lebecsülendő, a fém, pa­pírhulladékok gyűjtésére. Ha az olvasztásra kerülő ócskavas mennyiségét hazai gyűjtések­ből növelni tudná a népgazda­ság, kevesebbet kellene külföl­dön vásárolni és ez nagy de­viza megtakarítást jelentene. Az építőipari KlSZ-szerveze- tek az építőanyagokkal való takarékoskodással segíthetnek. Szakemberek kiszámították, hogy ha a „szokásos” három, négy százalékos téglatörést csak egy százalékkal csökken­tenék, a megtakarított téglák­ból 320 kétszobás családi házat lehetne építeni. De bőven van, lehetőség a takarékossági moz­galomba való bekapcsolódásra a parasztfiataloknak, diákok­nak, úttörőknek egyaránt. A nemrég megalakult falusi ön­kéntes segítőbrigádok a taka­rékossági mozgalom élharco­saivá válhatnak. A mozgalom a KISZ első hosszúlejáratú akciója, bizonyos fokig erejének, te­kintélyének fokmérője. A fel­adat persze nem könnyű és a KISZ megoldani csak akkor képes, ha együtt működik a különböző tömegszervezetek­kel, állami és gazdasági szer­vekkel. A párt és a kormány számít a kiszisták aktív részt- vételére a takarékossági moz­galomban. Minden fiatal a gazda szemével járjon üzemé­ben, falujában, iskolájában és lépjen fel a pazarlás ellen a takarékoskodás érdekében, hi­szen ezzel népének, saját ma­gának tesz jót. Havas Péter Ünnepi szerencse A Balassagyarmati Bútor­gyártó Vállalatnál Szabó Lajos fényezőt nagy öröm érte az ünnepekben. A pénteki Lottó húzáson 4-es találatot ért el. Mint mondotta — pont a leg­jobbkor érte a szerencse — bútort és ruhát szándékozik a nyereményen vásárolni. Sajátos feladatokról tárgyalt a lányok és fiatalasszonyok tanácsa Á Megyei KISZ Bizottság mellett működő lányok és fiatalasszonyok tanácsa leg­utóbb megtartott ülésén a kö­vetkező negyedévben rájuk­A jövő „szakácsai44 A salgótarjáni Rákóczi úti Általános Iskola Dobó Katica úttörő csapata a közelmúltban főzőversenyt rendezett. A paj­tások nagy izgalommal készültek, hiszen a főzés tudományát minden próbázó úttörőnek el kell sajátítani. Finom lekváros gombócot főztek a pajtások. Képünkön éppen a hozzávaló főtt burgon yát hámozzák. (FOTÓ: Szilágyi Szeretettel nevelik őket Sztruhár Jánosné, a felső­petényi nevelőotthon vezetője az otthon kis lakóinak életé­ről ad hirt. Hatvan ovodás­A fák és erdő fohásza Most a „Fák hónapja” al­kalmával a fa és erdő fohász­kodnak és könyörgésüket oly erővel visszhangozzák hazánk apraja-nagyja felé, mit végre mindnyájunknak meg kell szívlelnünk és tudomásul kell vennünk: a fa drága közkincs, s azt megbecsülni minden­ét»-----------— A b ékebál tombola nyerőszámai és nyereményei A Hazafias Népfront megyei irodája szombaton jól si­került, nagyszabású megyei békebált rendezett Salgótarján­ban. A rendezvényen tombola játékot is szerveztek, amely­nek nyerőszámait és nyereménytárgyait az alábbiakban kö­zöljük: Nyerőszám: Pécs 61 Técs 76 189 Moszkva 13 Varsó 39 640 181 Varsó 62 167 39 147 276 785 118 Pécs 37 503 258 576 Varsó 26 163 Moszkva 86 136 Moszkva 53 Varsó 2 Nyereménytárgy: Nyerőszám: hamutatro 300 csiszolt virágváza 779 65 Moszkva 21 Varsó 11 296 847 Varsó 88 255 Moszkva 38 531 Pécs 84 Moszkva 77 81 791 Varsó 90 13 195 Moszkva 90 Pécs 19 213 92 Varsó 36 Moszkva 84 278 Moszkva 89 Moszkva 68 Varsó 38 Varsó 23 festett váza hat talpas likőrös pohár 187 hat csiszolt vizes pohár Moszkva 17 hat talpas boros pohár Moszkva 100 egy tortás készlet 144 egy nagy villanybúra 742 egy hangulatlámpa búra A nyereménytárgyakat a Hazafias irodáján (Salgótarján, Megyei Tanácsház III. emelet) április 15-ig lehet átvenni. 837 Nyereménytárgy: egy hangulatlámpa búra egy villanyernyő egy villanyernyő egy villanyernyő egy zsebkendő tartó egy kerámia kiskosár egy hosszúnyelű fejsze egy hosszúnyelű fejsze egy rövidnyelű fejsze egy rövidnyelű fejsze egy rövidnyelű fejsze egy gereblye egy gereblye egy gereblye egy ásó egy ásó egy ásó egy istállólapát egy istállólapát egy kis kerti kapa egy kis kerti kapa egy horgolt kisterítő egy horgolt kisterítő egy horgolt kisterítő egy kávéőrlő egy kávéőrlő egy háztartási mák­daráló egy háztartási mák­daráló egy háztartási mák­daráló egy háztartási mák­daráló egy tea tűzhely (fő­nyeremény). Népfront megyei kinek emberi és hazafias kötelessége. „Hogyan is élhetne fa nél­kül a falusi és tanyai ember? Hiszen akármihez fog, fára van szüksége.” „Az erdősávok csökkentik a szél sebességét, ezzel megvédik a mezőgazda- sági területeket a gyors ki­száradástól.” „Lejtős területe­ken a fásítás megakadályozza a termőtalajnak eső által való lemosását és ezzel vízmosások és kopár hegyoldalak képződé­sét.” „Mezőgazdaságilag gaz­daságosan nem művelhető te­rületek fásítás útján haszno­síthatók.” „Iparunknak egyik nélkülözhetetlen nyersanyaga a fa.” „Erdős, fás területek le­vegője üde, pormentes és a dolgozók egészségére kedvező. Az erdő mint üdülő és kirán­dulóhely a munkában elfáradt dolgozók felüdülését segíti elő és ezzel a munka termelékeny­ségét növeli.” Évről-évre soktízczer vasú­ti kocsi deszkát, épületfát, bányafát, vasúti talpfát és tűzifát kell drága pénzért külföldről behoznunk. A fő hiba azonban ott van, hogy amink van, azt nem be­csüljük meg és csáki szalmája módjára bánunk vele. Gondol­junk az útszéli és megcsonkí­tott fácskára, melyeket akár neveletlen gyermekek, vagy felelőtlen felnőttek pusztítottak el és a lopással, valamint a szertelen legeltetéssel okozott súlyos erdei kártételekre. Felhasználva a fák hónapja ünnepélyességét a magam, va­lamint az összes fásítók nevé­ben azzal a felhívással fordu­lok megyénk dolgozóihoz, ifjakhoz és nagyokhoz, ható­sági és társadalmi szervekhez, hogy érezzen — ki-ki a maga portáján — felelősséget a nép vagyonának megbe­csülése iránt, melyhez a dolgozók összességének fá­radságos munkájából ere­dő pénzből jutott. Vésőd­jön a szívekbe az a nemes érzés, hogy a fa is élőlény, s mint olyat gonddal és szeretettel kell nevel­nünk, ápolnunk, akár gyermekeinket. Ki mint bánik a védtelen madárral és az élőfájával, az úgy visel­kedik embertársaival szem­ben is. A szülők és nevelők tanít­sák a gyermekeket a fa szere- tetére, a mi zöld aranyunk megbecsülésére, mert az em­beriség fa nélkül élni és fej­lődni ezidőszerint nem tud. Nagy István korú. főleg félárva kisgyermek él itt. „Mi azon fáradozunk, hogy az otthonban valóban otthon érezzék magukat. Fő célunk: a családias nevelés. A család szeretetét igyekszünk pótolni mindannyian. Nem is ered­mény nélkül. Gyermekeink mindig mosolygósak, vidámak. Igyekezetünk nem áll egye­dül. az egész megye segít eb­ben. Játékról még a salgótar- iáni fiatalok is gondoskodnak. Most pedig egy újabb kedves, kapcsolatról adhatok hírt, amely a balassagyarmati szo­ciális otthon és a mi otthonunk között alakult ki. A szociális otthon vezetői és az idős gon­dozottak paplanokat, babákat, babaruhákat varrnak gyerme­keinknek. Mi pedig egy kis műsorral készülünk egy pár kedves percet szerezni nekik.” váró legfontosabb feladatokat beszélte meg. Az értekezlet első részében a járási és városi lánytanácsok vezetői beszámoltak eddigi munkájukról. Beszéltek az alapszervezetekben alakuló lánycsoportokról, lányfelelősök választásáról, ami már több helyen megtörtént és jelenleg is folyamatban van. Sok szó esett a KISZ szakköreiről, amelyek nagyon népszerűek. A pásztói járási lánytanács vezetője többek között elmon­dotta, hogy milyen megható volt a pásztói kórház női be­tegeinek az öröme, amelyet a kiszes lányok szereztek nekik azzal, hogy március 8-án em­léklapokkal és hóvirágokkal köszöntötték őket. A betegek nagyon hálásak voltak hogy a fiatalok gondoltak rájuk is. A lánytanács ülésének na­gyobb részét azonban a felada­tok megbeszélése foglalta eh Első helyen szerepelt a fel­adatoknál a június 15-én meg­tartandó Megyei Ifjúsági Ta­lálkozóra való készülés. A lányok és fiatalasszonyok az előkészületekben a fiúkkal együtt résztvesznek, még külön programmal is ké­szülnek. Az ifjúsági ta­lálkozó keretén belül lesz egy lányok és fiatalasszo­nyok találkozója, amire olyan programot állítanak össze, amely minden lányt és fiatal- asszonyt érdekel. Például a KISZ szakkörein készült kézi­munkákból kiállítást rendeznek és a három legszebb ered­ményt elért alapszervezetet megjutalmazzák. Ezenkívül divatbsmutató, kozmetikai ki­állítás, süteménybemutató lesz. A legízletesebb süteményeket készítő alapszervezeteket szin­tén jutalmazni fogják. A lán^tanács munkája ki­terjed arra is, hogy minél több lány és fiatalasszony ve­gyen részt az Ifjúsági Talál­kozó felvonulásában. szép népviseleti ruhában, vagy a KISZ-es lányok világoskék fehér hímzéssel díszített blúzú egyenruhájában. Szó volt ezenkívül még az Anyák-napja előkészítéséről, az óvodák patronálásáról és a KISZ-szakkörök ünnepélyes záróiról, ahol a megyei KISZ- Bizottság emléklapját fogják, átadni a szakkörön résztvett lányoknak és fiatalasszonyok­nak. Két tiribesi bányász levele iN u OKÁN VANNAK, akik feledték a ki­zsákmányolás nehéz rabigáját, csendőr sortü- zek ropogását. Hát én nem feledtem. Dehát ki is tudná elfeledni, és kitörölni szívéből mind­azt a sok keserűséget, fájdalmat, amit a Hor- thy-rendszer diktátorai okoztak rajtam kívül még sok százezer munkásnak. Én biztos, hogy nem fogom elfeledni azt sem, hogy az a rend­szer 1929 telén három pici gyermekemmel együtt kirakott a szabad ég alá. De nem fo­gom elfeledni azt sem, hogy miután köztudo­másúvá vált baloldali magatartásom, spiclik­kel, besúgókkal vettek körül, akik a csendőrök­kel együtt teljesen megkeserítették életemet. Állandóan üldöztek, űzött vadként éltem. A csendőrök pedig ott ütöttek, vertek, ahol ép­pen rámakadtak. Munkát is csak nagynehezen kaptam, ellenben a szanálások idején én vol­tam az első, akit elküldték. Végül már sehol- sem kaptam munkát, ezért több társammal együtt 1929-ben elhagytuk Magyarországot és Franciaországba mentünk munkát és kenye­ret keresni. Idegen országban, idegen földön kellett megkeresnünk azt, amit a Horthy- rendszer nem biztosított számunkra. Igen, ezek az emlékek kitörölhetetlenül él­nek szívemben. Ilyenkor, amikor visszagondo­lok minderre, szeretném minden ember fülébe kiáltani: ne engedd, ne hagyd, hogy mégegy- szer visszatérjen a múlt! Ember ne hagyd a jussod! Ne engedd, hogy elvegyék tőled azt, ami a tiéd! őrizd, óvd hazádat minden külső és belső ellenségtől és ha kell ne sajnáld fel­áldozni életedet sem a haza és gyermekeid szabadságáért! Igen, ezt szeretném kiáltani minden ember­nek: ne kívánd soha vissza a 25 éves elnyo­más súlyos rabigáját! Ne engedd mégegyszer megismétlődni 1956. október véres borzalmá­nak napjait sem. MOLNÁR FERENC vájár ÉHÁNY NAPPAL EZELŐTT ünnepel­tük hazánk felszabadulásának tizenharmadik évfordulóját. E nevezetes évforduló alkalmá­ból szeretném pár sorban elmondani a mai fiataloknak a múltban élő ifik és dolgozó em­berek sorsát. 1927-ben kerültem a Nagybátonyi Egyesült Iparművekhez 14 éves koromban. Gyermek voltam, de az akkori társadalmi rendszer ez­zel nem törődöttt. ők csak a maguk hasznát nézték, és azt, hogy minél olcsóbb munkaerő­höz jussanak. Ha valaki úgy gondolja, hogy azért alkalmaztak fiatalokat, mert munkaerő- hiány volt, akkor az nagyon téved, sőt ellen­kezőleg: ebben az időszakban több millió munkanélküli élt Magyarországon. Ha valaki dolgozott nap mint nap, rettegnie kellett at­tól, hogy vajon mikor számolják le, s mikor küldik el. Abban az időben nem nyolc órát dolgoztunk, hanem 12 órát. Munkaalkalom leg­inkább csak télen volt, a nyári időszakban pedig mindenki mehetett, amerre látott. A régi bányatulajdonosokat nem érdekelte az hogy az egyik óráról a másikra kitett mun­kásokkal mi lesz. Nem kérdezték, van-e ke­nyerünk, betevő falatunk. Jómagam is több­ször kerültem a leszámoltak listájára, amikor pedig megtudták, hogy kommunista érzelmű vfgyok, akkor volt csak „hadd el hadd". A csend­őrök állandóan megfigyelés alatt tartottak, s megragadtak minden alkalmat arra, hogy megverjenek. 1942-ben magam is szerveztem és résztvettem egy nagyobbarányú sztrájkmoz­galomban, amiért hadbíróság elé állítottak és elítéltek. Azonban hiába akartak megtörni, nem sikerült. Szilárdan hittem és bíztam ab­ban, hogy egyszer eljön az az idő, amikor megszűnnek szenvedéseim és megpróbáltatá­saim, 1945 meghozta a boldog felszabadulást. SULYOK B. JÓZSEF Tokkant vájár

Next

/
Thumbnails
Contents