Nógrádi Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 26-33. szám)

1958-04-09 / 27. szám

1958. ÁPRILIS 9. NÓGRÁDI Népújság Gondolatok a Nevelési Hónapról A Pedagógus Szakszervezet Területi Bizottságának kezde­ményezésére a megyei műve­lődési osztállyal, a Hazafias Népfronttal, a nőtanáccsal, az úttörőszövetséggel, a KISZ- szel, a TTIT-vel és a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsával egyetértésben április 12-től május 10-ig az egész megyé­ben megrendezzük a Nevelési Hónapot. Vannak akiknek nem sokat mond a Nevelési Hónap elnevezés, másoknak talán kételyeik ébrednek a megrendezéssel kapcsolatban. Ezért szükséges, hogy néhány rövid gondolatban kifejtsük mit akarunk április hónapban és miért akarjuk. Mindenki, akinek a nevelés­sel valami kis kapcsolata van, tudja, hogy az iskolai oktató­nevelőmunka belső, még meg­oldandó kérdésein túl, abban van az ifjúság erkölcsi, politi­kai arculatának szinte legfőbb problémája, hogy egész társa­dalmunk, életünk, a felnőttek — talán szabad ezt mondani — mennyiben segít, illetve se­gítenek, vagy nem segítenek a fiatalok arculatának változ­tatásában, formálásában. Mi a Nevelési Hónap ideje alatt, számítva minden olyan szerv­nek, egyénnek közreműködésé­re és támogatására, aki vala­milyen felelősséget érez a fia­talok iránt, széleskörű pedagógiai propagandát akarunk ki­fejteni annak tudatosítá­sára, hogy ifjúságunk ne­velése egész társadalmunk ügye kell, hogy legyen. Rendezvényeinkkel el akarunk jutni széleskörben a szülők­höz, a különböző tömegszerve­zetekhez, üzemekhez, bá­nyákhoz, intézményekhez, hi­vatalokhoz, stb. E hónapban pedagógiai propagandánk ar­ra fog irányulni, hogy a szü­lők, a család és az egész tár­sadalom felelősségét felkelt­sük az ifjúság nevelése iránt. Ezentúl azt is hangsúlyozni fogjuk, hogy mindenkinek, akinek az ifjúsághoz, a gyer­mekhez köze van, meg kell ismernie az alapvető pedagó­giai kérdéseket. Munkánk két irányú: az egész társadalom segítségét kérve az iskolán kívüli neve­lés kérdésének akarunk meg­felelő hangot adni. Fel kíván­juk hívni a figyelmet a csa­ládon belüli nevelés legfonto­sabb kérdéseire, a közéletben a helyes magatartásra, stb. Konkrét formában hangot akarunk adni annak, hogy mit várunk a társadalomtól a ne­velés kérdésében. Ez idő alatt indítjuk el a patronálási moz-, galmat, tényleges céljának] megfelelően a Szakszervezetek | Megyei Tanácsa elnökségének! határozata alapján. Nevelőink körében is peda-| gógiai propagandát fogunk ki-] fejteni. Ezt azért is fontosnak! tartjuk, mivel nevelőink poli-i tikai módszertani kérdésével! viszonylag törődünk, kevesebb! energiát fektetünk azonban] különböző pedagógiai kérdések! tisztázására. Olyan egy-két főj kérdést szeretnénk megbeszél-] ni nevelőinkkel, amelyek elengedhetetlenek a szó- ! cialista nevelés megváló- ] sításához: szilárd politikai ] meggyőződés társadalmunk ! mellett, a nevelői hivatás i jelentősége, stb. A pedagó- ] gusok körében végzendő ] propaganda munkánk elvi | alapja a szocialista peda- ] gógia. A Nevelési Hónap ideje alatt] a rendező szerveknek az az el-| képzelése, hogy megyénk leg-] kisebb helyiségében is legyen! legalább hetente egy-egy ne-i velési tárgyú rendezvény. A] rendezvények gazdája minden] helyiségben az oktatási intéz-| mény. ] E célkitűzéseinkkel egyet-] értenek és támogatják azokat! a pártszervek is. Nagyon fon-] tos lesz tehát minden fokon] igényelni a pártszervezetek] segítségét elképzeléseink va-j lóraváltásához. Célkitűzéseink megvalósí-] fására gyakorlati elképzelő-] seink vannak. Mindenhol szü-i lői értekezleteket fogunk tar-! tani és családlátogatásokat] végzünk. Két-három fontos] kérdésről pedagógiai előadá-] sokat szervezünk. Április hó­napban úgy állítottuk össze a megyei Moziüzemi Vállalat­tal filmszínházaink műsorát az egész megyében, hogy minden műsorban legyen legalább egy, az ifjúsággal foglalkozó filmvetítés. Ezeken kívül a rendezésben résztvevő külön­böző szervek biztosítani fog­nak egy-két olyan rendez­vényt. amellyel a nevelési problémák megoldását akarják segíteni. így helyi tanácsaink ünnepélyes tanácsüléseken vi­tatják majd meg az ifjúságot érintő kérdéseket. Nagyobb üzemeknél, ahol lehetséges üze­mi szülői értekezletet kíván­nak tartani a szakszervezet rendezésében. Célszerű lenne összehívni a kommunista szü­lőket és megbeszélni velük gyermekeik nevelésének kér­dését. Tervezzük pedagógiai könyv- ankétok rendezését is. A me­gyei sajtóban április hónapban cikksorozatot kívánunk elin­dítani a családi nevelés leg­égetőbb kérdéseiről és ismer­tetőket fogunk közölni néhány fontos pedagógiai műről. Programunkban egyetlen olyan jellegű rendezvény van, amely már vitákat váltott ki: a nyilvános tanítási nap. El­képzeléseink szerint mi a megyében minden isko­lában az igazgatók által jónak tartott egy délelőttön és délutánon meghívnánk az iskolába a szülőket, amikor résztvehetnének nevelőinknek egy-egy órá­ján. Hogyan lett élüzem a rónai bánya? Ennek lehetőségét továbbra is biztosítjuk és az iskolaveze­tésnek kell eldönteni, hogy kí­vánnak-e élni ezzel. Célunk ennek engedélyezésével az, hogy a szülők nyilvános taní­tási nap alkalmával közvetle­nül is megismerhetnék neve­lőink fáradtságos munkáját. Ezzel is közelebb hoznánk őket iskoláinkhoz. Természete­sen a nyilvános tanítási napot szerintünk is meg kell előznie a nevelők és szülők megfelelő tájékoztatásának. A Nevelési Hónap irányítá­sára megyei operatív bizottság alakult. E bizottság azt terve­zi, hogy a Nevelési Hónapot Salgótarjánban ünnepélyesen nyitjuk meg. Helyesnek tart­juk, ha ilyen megnyitókat rendeznek a járási székhelye­ken, de megyénk minden he­lyiségében április 12-én, vagy 13-án. Az elmondott elképzelések csak egy részét képezik annak, amit a rendező szervek fon­tosnak tartanak a célkitűzések valóraváltására. Bízunk abban, hogy első­sorban a lelkes pedagógus- társadalom, de minden ifjúságunkkal kapcsolatos szerv és egyén is a helyi ötletek sokféleségével se­gíti megvalósítani nemes elképzelésünket: a társadalom ügyévé tenni a Nevelési Hónap ideje alatt és utána a tapasztalatok felhasz­nálásával ifjúságunk nevelé­sének ügyét. Fekete Ottó A rónai bányaüzem dolgozói olyan eredményeket értek el 1957. II. félévében, amelyek alapján elnyerték az élüzem címet. Az eredményeket első­sorban a jó műszaki irányítás, a kommunisták és pártonkívü- liek példamutató munkájukkal érhettük el. Az 1957. II. félévben a ter­ven felül 7600 tonnát adtunk a népgazdaság számára. Az össz- üzemi teljesítmény tervet a II. félévben 107,8 százalékra teljesítettük. Ezt úgy értük el, hogy az improduktív létszá­mot a lehető legkissebbre le­csökkentettük. A II. félévben 23 főt telepítettünk improduk­tív munkáról szénfalhoz. Hogy helyesen gazdálkod­tunk a bányafával, azt mutat­ja az is, hogy a tervezett 0,240 köbméterrel szemben 0,229 köbmétert használtunk fel egy „Megkezdtük a munkát" Sikeres a bányászok újítási versenye A bányászok újítási ver­senye tovább szélesedett. \ benyújtott javaslatok­kal elért népgazdasági eredmény az 1957. évi leg­jobb negyedévéhez képest 400 000 forinttal növeke­dett. A benyújtott újítások szá­ma március 15-ig 113 darab. Ebből elfogadtak és bevezet­tek 64-et. öt javaslat kísérlet­re került. Az elfogadott javas­latok előkalkulált gazdasági 'eredménye 2 336 000 forint. A fenti időszak alatt újítási díj­előleg és újítási díj címén 42 000 forintot jutalomtár­gyakra 17 000 forintot költöt­tünk. A meghirdetett újítási ver­seny az értékes jutalomtár­gyak kiosztásával 3 hónap múlva befejeződik. A ver­seny jelenlegi szakaszában legeredményesebb újítónk Su­lyok István, a nagybátonyi szolgáltató üzem főgépésze, aki négy javaslatával 130 000 forint népgazdasági ered­ményt ért el. Jó eredményei vannak Hatvani Lajos kányá- si lámpakamra kezelőnek, Dancsó Gyulának, Sárai La­jos bányavezetőnek, és Tóth Mihály körletvezetőnek. A féléves versenyidőszak- mak még csak a fele telt el. Ezek a helyezések a II. negyedévben jelentős mér­tékben változhatnak. .Számos újító van az említet­teken kívül, akik több kisebb jelentőségű javaslatok tulaj­donosa és június végéig még kiemelkedhet. Ondrék László Az idény megindulása előtt felkészültek a úudányhalászi Téglagyárban is. Újonnan épült a gép és a présház, va­lamint a raktárhelyiség is. Felszereltek egy nagyobb tel­jesítményű téglaprést, új földkeverőt és két pár sima hengert, egy törőhengert és egy kőadagolót. Az új gépek­hez már elkészültek a szüksé­ges villanymotorok is. A gyár dolgozói szorgalmas munkával biztosították, hogy az elmúlt hét végén már meg­tarthattuk a próbaüzemelte­tést és szombaton megindult a teljes termelés. Az önkölt­ség csökkentése szempontjá­ból figyelemreméltó, hogy dol­gozóink sok, régi alkatrészt hasznosítottak. Azon fáradoz­tunk, hogy április 4-ig néhányszázezer téglát készít­hessünk el. A kedvezőtlen idő­járás hátráltatott bennünket, azonban szeretnénk az így ke­letkezett lemaradást minél előbb pótolni. Erre serkent bennünket a Szécsényi Tégla­gyárral folytatott párosverse­nyünk is. Miklián Pál tonna szénhez. így a második félévben 138 köbméter bánya­fát takarítottunk meg. Több esetben röpgyűléseket tartot­tunk, amelyen elmondottuk, hogy 1 köbméter import bá­nyafa kb. 70 kg zsírba, vagy 112 kg cukorba kerül. Még jobb eredményt ér­tünk el a robbanóanyag fel- használásnál. Tervünket mind­össze 83 százalékra teljesítet­tük és így a megtakarított rob­banóanyag az említett félév­ben 2 121 kg-ot tesz ki. Önköltségi mutatónkat a tervezett 129,49 Ft.tonnával szemben 121,20 Ft/tonnára csökkentettük s így népgazda­ságunk részére 955.878 forintot takarítottunk meg. Simon Ernő bányavezető Igen nagy látogatottságnak örvend a Xagybátony bánya­városi könyvtár. Fiatalok és öregek egyaránt olvasnak, ta­nulnak. A múlt lenézett bányászai előtt ma megnyílt a tudo­mány kapuja. Az energia takarékosság lehetőségei a Salgótarjáni Acélárugyárban A kormány takarékossági felhívása után a Salgótarjáni Acélárugyár energiaszolgál­tató gyárrészlegénél kibővített ülést tartottak. A műszaki beszámoló el­hangzása után számos hasz­nos javaslat született. így pél­dául arra is utaltak a felszó­lalók, hogy az ipari kazánok és gázgenerátorok tüzelés- technikai módszerének javí­tása, a gazdaságosabb tüze­lésre vonatkozó intézkedések kidolgozása, a távozó füstgá­zok fokozottabb hasznosítása, a folyamatos ellenőrzés és a füstgáz elemző műszerek meg­építése sok takarékossági lehe­tőséget biztosítanak. A lakato­sok a használt vízállásmutató üvegek javítás utján történő újbóli hasznosítását, a tömíté­sek házi elkészítését javasol­ták. Általában az elhangzott ja­vaslatok megvalósítása és a villamosenergia takarékossági intézkedések megvalósítása a következő negyedévben mint­egy 15 000 forint megtakarítást biztosítanak. A műszaki vezetők az álta­lános energiatakarékosság ér­dekében már korábban is tet­tek intézkedéseket és egy éves munkatervet dol­goztak ki. Megindult egy kazánfűtő tan­folyam, amelyen a gazdaságos tüzeléstechnikával ismertetik meg a dolgozókat. Az intézke­dések most a dolgozók támo­gatásával valósulnak meg. Kövessék a példát ] Abban a kemény, állhatatos és a népek fejlődő [reménységétől kísért békeofenzívában, melyet szün­telen megújuló kezdeményezésekkel folytat a Szov­jetunió immár hosszú hónapok óta: döntő jelen- Itőségű fejezet a Legfelsőbb Tanács határozata, [amely kimondja, hogy egyoldalúan megszünteti az latom- és hidrogénfegyver kísérleteket. I A harc az atomhalál ellen nem ért még véget. ]A szovjet kormány döntése önmagában még nem ]hárítja el az emberiséget fenyegető veszélyt. De ]ez a történelmi jelentőségű határozat megeáfol- ]hatatlan bizonyítéka a szocializmus nagy országa ]rendíthetetlen békeakaratának. A tettek nyelvén ] ad csattanós választ azokra a mesterkedésekre, [melyek nyugati oldalról propagandának igyekeztek í feltüntetni a Szovjetunió következetes békefel- [hívásait. ] Ez a határozat végleg kihúzta a talajt azok I lába alól, akik ügyeskedő manőverekkel, ] angolna módjára igyekeznek hétről-hétre I kisiklani a tények ereje, a népek olthatat- ! lan békevágya, tárgyalásokat, megegyezést, leszerelést sürgetők akarata elől. [igen, itt vége a csűrés-csavarásnak, szavakkal va­lló zsonglőrösködésnek, ködösítésnek: hatalmas és [ rnyílt választ kaptak kételkedők és rágalmazók legyaránt: a Szovjetunió miután több alkalommal Csökkentette fegyveres erőinek létszámát, lemon- !dott külföldi katonai támaszpontjairól, most dön­tést hozott: nem folytatja tovább az atom- és ]hidrogénbomba kísérleteket és felhívja a többi or­szágokat, kövessék példáját. [ Nagy alkalmat kapott a világ, hogy kikerüljön laz atomháború halálszakadékából, az esztelen fegy- [verkezési hajsza ámokfutásából, a hidegháború ]őrületéből, elkerülje a katasztrófát és a nemzetközi [enyhülés, a leszerelés, a béke útjára lépjen. Kérdés, lélnek-e az alkalommal azok, akiknek immár érveik [sem maradtak a Szovjetunió újabb lenyűgöző gesz­tusa után? I Ha az utóbbi napok eseményeit nézzük a sö- [tét jelenségek között ott látjuk Nyugat-Német- lország atomfegyverkezését, melyről teljes joggal [állapítja meg a Borba, hogy senkinek, aki a két világháború borzalmait átélte, nem lehet közömbös sem a német militariz- mus újjáéledése, sem pedig az, hogy Német­országot, mely a világot immár kétszer ka­tasztrófába sodorta, most újból felfegyver- zik, mégpedig a legkorszerűbb, legborzal­masabb fegyverekkel. A nyugat-német hadseregnek atommal való fel­szerelése aláaknázza a nemzetközi biztonságot és veszélyezteti a békét. Aggasztó jelenség, hogy az Egyesült Államok lábbal tiporva a fegyverszüneti egyezményt, atomfegyverekkel szereli fel a dél­koreai. hadsereget is. Nem vonta még vissza az USA a Csendes-Öceán térségében tervezett hidro- génbomba-robbantási kísérletekre tett bejelentését sem. Ugyanakkor azonban lehetetlen nem venni tu­domásul, hogy a háború megszállottjainak, a pusz­títás eszeveszett démonjainak maroknyi csoport­jával szemben a világ minden részén a jószándékú emberek milliói számára gyújtotta ki a remény­ség csillagát a Szovjetunió határozata. A csökö­nyös ellenvetésekbe burkolózása miatt „Mr. No”- nak gúnyolt Dulles elzárkózásával szemben kitárul a népek szíve a „jóakarat konkrét gesztusára” — mely megnyitotta a lehetőséget, hogy a béke kér­dése kijusson a végtelen viták útvesztőjéből és cselekedetté váljék. Az egész világ tesz tanúságot a Szovjetunió békés szándékai mellett és követeli: kövessék a szovjet példát. „Vissza merik-e utasítani a többi atom­hatalmak — veti fel a francia Liberation — azt, hogy elinduljanak ezen az úton? A né­pek előtt szörnyű felelősséget vállalna, aki meg merné ezt tenni.” ' A nyugati diplomácia nyomasztó gondokkal küzd, hogyan enyhítse a szovjet bejelentés hatását. Az amerikai külügyminisztérium nyilatkozata ki­kerüli a nyílt választ a Legfelsőbb Tanácsnak az atomfegyver kísérletek megszüntetéséről szóló ha­tározatára és megpróbálja a leszerelés hívének feltüntetni az Egyesült Államokat. De hisz-e az ilyen nyilatkozatnak az amerikai ember, akinek életszínvonalát hónapról-hónapra süllyeszti a fegy­verkezési hajsza, a háborús kiadások. Mert pél­dául a New-York Post nem hiszi, hanem meg­állapítja vezércikkében: Dulles az az ember akinek el kell ismernie: milyen óriási árat fizetünk majd ezért az atomőrültségért... Az emberiség torkig van az atomrobbantásokkal. Hiszen Japán, India és a nyugati országok számos neves képviselője, a világ tudósainak ezrei nem egyszer kijelentették Russeltől Jolliot Curieig: milyen nagy érdemeket szerez az emberiség előtt az a fél, amelyik megszakítja a nukleáris fegyver- kísérletek láncát. És Japánban, abban az országban, amelyik keserű tapasztalatokat szerzett az atom­fegyver borzalmairól, ahol tizenhárom évvel Hi­rosima és Nagaszaki bombázása után még mindig öl a bomba, a lakosság forró hálával és helyeslés­sel fogadta a határozatot, melyet a béke megőrzé­sének emberséges gondolata hat át. Abban az or­szágban, ahol rákban, fehérvérűségben még mindig halnak olyanok, akiket sugárzás ért, mások formát­lan, torz gyermekeknek adnak életet, ahol a ányok meghamisítják okmányaikat, mert hirosímai nőt nem mernek feleségül venni, ott, ahol Kisi bejelen­tette, hogy az amerikaiaknak joguk van nukleáris fegyvert bevinni Japán területére, a szovjet hatá­rozat után 24 órával az atom- és hidrogénfegyver betiltásáért harcoló országos tanács rendkívüli ülést tartott és nyilatkozatot fogadott el, melyben 35 millió japán nevében mond köszönetét a Szov­jetuniónak a nukleáris kísérletek megszüntetéséért. A harc az atomhalál ellen nem dőlt még el, de kimenetele nem kétséges többé. Ezt a harcot támo­gatja magában Nyugat-Németországban is az a napról-napra hatalmasabb szövetség, mely az egész országban tiltakozó gyűléseket, tüntetéseket szer­vez és felszólította a lakosságot, csatlakozzanak az atomhalál ellen harcoló akcióhoz. És ebben a tábor­ban együtt vannak az indiai Nehru, a francia Joliot Curie, az angol Priestley, az amerikai és nyugat­német tudósok és a sokmillió egyszerű ember, aki élni akar, dolgozni békében, rettegés nélkül, nevel­ni a gyermekeit. Ezek a milliók a világ minden táján nagy bi­zalommal tekintenek a Szovjetunió felé és hiszik, tudják, hogy a szívós küzdelem a bé­kéért, a nyugodt holnapokért előbb-utóbb eredményre vezet, elűzi az atomhalál sötét lidérceit, megszabadítja az emberiséget attól, hogy egy hatalmi őrületében pusztulásba rohanó csoport katasztrófába sodorja a világot-

Next

/
Thumbnails
Contents