Nógrádi Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 17-25. szám)

1958-03-05 / 18. szám

2 nögrZdi Népújság 1958. március 5 Néhány megjegyzés Gutter elvtárs: „Kíméletlenül harcoljunk a szektásság minden megnyilvánulása ellen“ című cikkéhez Maga az a tény, hogy ilyen kérdés napirendre került a sajtó hasábjain helyesnek, idő­szerűnek tartom, mert a tö­megek megnyeréséért folyó harcban komoly akadályokat gördít a szektásság. amely a salgótarjáni járásban különö­sen megmutatkozik. A cím tehát helyes, azon- ban a tartalom az már ennél sokkal gyengébb. A cikk alap­vető hiányosságai, vélemé­nyem szerint a következőket. 1. Jellemző a cikkre dogma- tizmus. Ez megnyilvánul pél­dául abban, hogy régen ide­jét múlt tételeket állít fel. egyes gyakorlati kérdések megoldását Marxtól vett idé­zetekkel igyekszik megoldani. 2. Mellőzi a történelmi hű­séget s nem mutatja meg azt, hogy a szektásrágnak ma mi­lyen megnyilvánulásai van­nak. s hogyan harcoljunk el­lene. Valahogy úgy van Gutter elvtárs cikkével, mint az a katon*i egység, amely kettő­száz méterről indítja a roha­mot az ellenség állásai ellen és mire odaért, már nincs ereje az ellenség megsemmi­sítésére. 3. Több súlyos elméleti hiba van a cikkben amely felületes munkára enged következtetni. Nézzük meg Gutter elvtárs Cilikének alapvető hiányossá­gait, néhány mondatban: 1. Azt állítja, hogy „az 1840-es években kibontakozott a munkásmozgalom általános harca a proletárdiktatúráért”. Továbbá, hogy „Ezen a tala­jon született meg a proletáriá- tus egységes forradalmi elmé­lete. a marxizmus”. Ebből az tűnik ki. hogy a proletáriátus tudatos politikai harcot folytatott a kapitaliz­mus ellen, mielőtt még Marx és Engels a tudományos szo­cializmust megalkotta volna, (Tehát akarva, vagy akarat­lanul lebecsüli a forradalmi elmélet szerepét). Továbbá az. hogy a proletárforradalmak korszaka a klasszikus kapita­lizmus szakaszában veszi kez­detét. Nem tudom honnan veszi ) Gutter elvtárs ezeket a meg­határozásokat. Igaz. 1848— 49-ben vannak forradalmak a nyugateurópai országokban, azonban ezek polgári forra­dalmak s nem a proletáriátust, hanem a burzsoáziát juttatja hatalomra. Helyes volna, ha Gutter elvtárs áttanulmányoz­ná Lenin „Az imperializmus mint a kapitalizmus legfel­sőbb foka” c. zseniális művét, amelyben Lenin elvtárs elemzi az imperializmus vo­násait. az ellentmondások el­mélyüléseit, az egyenlőtlen fejlődés törvényét s ennek alapján kimutatja az imperia­lizmus rothadó, halódó voltát s rámutat arra, hogy elérke­zett a proletárforradalmak korszaka. De ez a korszak a századunkkal veszi kezdetét és nem az 1840-es években, mint ahogy ezt Gutter elv­társ állítja. Annak érdekében, hogy a proletárdiktatúra megvaló­suljon. egyesíteni kellett a tudományos szocializmust a munkásmozgalommal. amit Lenin és az orosz bolsevikok kemény harcok árán valósí­tottak meg. 2. Azt mondja Gutter elv­társ. hogy Marx és Engels „kidolgozták azokat az általá­nos alapelveket, amelyek alapján egyes országok prole­tariátusa nemzeti sajátossá­gainak ' figyelembevételével eljuthat a szocialista társa­dalomba”. Nem. Gutter elv­társ! Marx és Engels a klasz- szikus kapitalizmus időszaká­ban éltek és dolgoztak. Ők olyan következtetést vontak le — amely abban az időben helyes volt —. lehetetlen az. hogy a proletárforradalom győzelmet arasson egy or­szágban. Marx és Engels úgy vélték, hogy a proletárforra­dalom győzelme csak akkor lehetséges, ha valamennyi előrehaladott országnak — vagy legalább is a civilizált országok többségének — pro­letariátusa együttesen lép fel a kapitalizmussal szemben. Lenin alkotó módon tovább­fejlesztve a marxizmust 1915— 16-ban írt cikkeiben megal­kotta a szocialista forradalom elméletét. Ez az elmélet ki­mutatta. hogy lehetséges a szocializmus győzelme kez­detben eg.y-néhány országban, sőt egy országban is, s lehe­tetlen a szocializmus győzel­me egyszerre valamennyi or­szágban, mert a szocialista forradalom feltételei nem egy­szerre teremtődnek. (Gutter elvtárs erről később maga is beszél, vagyis saját magával kerül ellentmon­dásba.) 3. Helytelen állítása az. hogy Kautzkyt a szektások közé so­rolja. Ez sem igaz, mert Kautzky a proletárdiktatúra, a bolsevizmus ádáz ellensége volt, aki kezdetben szavakban agyán elismerte a marxizmust, azonban elhajlott tőle és meg­hamisította azt. így például az erfurti programból kirekesz­tette a proletárdiktatúráról szóló pontot. Az első világ­háború ideién sorra tette az engedményt az opportunizmus­nak s végül maga is az oppor­tunizmus mocsarába süllyedt. Tagadta a burzsoá államgépe­zet szétzúzásának és a prole­tárdiktatúra megteremtésének szükségességét. A proletár- diktatúra elméletével a maga liberális burzsoá elméletét, a „tiszta”’ demokráciáról szóló elméletét állította szembe. Le­hetne tovább sorolni Kautzky reakciós nézeteit, de úgy gon­dolom ez is igazolja, hogy Ka­utzky nem szektáss, hanem revizionista, tehát áruló volt. (Ezek mellett más. számos elvi hibái is vannak Gutter elvtárs cikkének.) Nem feladata ennek a cikk­nek az, hogy a szektásság je­lenlegi megnyilvánulásaival és ez ellene folyó harccal részle­tesen foglalkozzon (ezzel majd egy másik cikk foglalkozik). Csupán néhány problémára szeretnék a szektássággal kap­csolatban rámutatni. A szektarianizmus is több elvtárs szektás hibába esett, amelynek gyökerei az illegalitás idejére nyúlnak vissza. Napjainkban, amikor a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt politikája helyes, sem jobbra, sem balra nem tér el a mar- xizmus-leninizmustól. A párt- szervezetek munkamódszerei­ben kezd meghonosodni a le­nini vezetési módszer egyre határozottabban szakítunk a szektás merev módszerekkel és magatartással, ami helyes és pozitív. A pozitív vonások mellett azonban megtaláljuk a káros, helytelen szektás vo­násokat is és ha nem lépünk fel ellenük megfelelő erélyes- séggel és módszerrel, akkor nagyon sok kárt okoz a párt­nak. a munkásmozgalomnak. Nézzünk néhány ilyen szek­tás álláspontot járásunk terü­letén. A JB. egyik felelős be­osztásban dolgozó munkatársa a közelmúltban azt a nézetet vallotta és valószínű még ma is vallja, hogy a XX. párt- kongresszus és személy szerint Hruscsov elvtárs már többször katasztrófába vitte a nemzet­közi munkásmozgalmat. Ezt a nézetet a magyar és a lengyel problémákkal támasztotta alá. Továbbá megtalálható az el­bizakodottság, a befelé-fordu- lás, a politikai tömegmunka le­becsülése. Egyesek úgy véle­kednek, hogy minden politi­kai agitációtól többet ér a gazdasági és adminisztratív in­tézkedés. Igaz gazdasági és adminisztratív intézkedésekre szükség van, ezt azonban meg­felelő politikai tömegmunká­nak kell kísérni. Meg kell ma­gyarázni a párt politikáját a széles dolgozó tömegek között és ha a szükség úgy kívánja, ezt többször is meg kell terűn. Ezért helytelen Nemti község­ben több elvtárs véleménye, akik azt állítják, hogy. akik kétszeri elmondásra nem értik meg a dolgot, azt a falhoz kell állítani. De nemcsak magya­rázni kell a párt politikáját, hanem meg is kell hallgatni a széles dolgozó tömegek véle­ményét. Egyes adminisztratív intézkedést meg kell előzni a politikai munkának, például az ellen­forradalmárokat le kell lep­lezni és akkor nem fordul elő olyan, hogy „rossz” lesz a han­gulat akkor, ha egy-két nem kívánatos elemet hatósá­gaink felelősségre vonnak. (Pl.: Nemti, Cered, Somoskő stb. községekben.) Szektás álláspont az is. hogy „nincs megtévedt ember”, csak a „kommunisták a becsületes emberek”. Az üzemi tanácsok választásánál is több helyen kevés pártonkívülit vontak be a munkába. így például a margittárói üzemnél 51 főből 47 párttag. Salgó üzemnél pe­dig 55-ből 44 párttag. Ezt a nem megfelelő arányt külön­böző indokokkal magyaráz­zák. A pártoktatásban is számos helytelen szektás nézettel le­het találkozni, amelyekben a legtöbb esetben a kollektíva helyes álláspontot foglalt el például a zagyvapálfalvi bá­nyatelepen egyesek úgy véle­kedtek, hogy külön oktassuk a pártonkívüli dolgozókat, — a kollektíva elítélte ezt. Nád- ujfaluban az időszerű kérdé­sek tanfolyamán, amikor a mezőgazdaság szocialista át­szervezését. vitatták az egyik elvtárs úgy vélekedett, hogy a mezőgazdaságban ugyanúgy mint az iparban, államosítani kell és akkor könnyen és gyorsan megoldódik ez a prob­léma stb. Napjainkban a szektásság elleni harc igaz könnyebb, mert a párt politikája helyes és csak a helytelen módszerek és néze­tek ellen kell fellépni, azon­ban mégsem könnyű, mert a „baloldali” hibás nézetek kép­viselői legtöbbször nem ellen­séges elemek, hanem becsüle­tes elvtársak, olyan elvtársak, akik az ellenforradalom ide­jén is helytálltak, tekintélyre tettek szert területükön. A szektás nézettel és gyakorlat­tal szemben akkor harcolunk eredményesen, ha „nem az egyes emberek, hanem a konkrét hibák ellen harco­lunk”, ha emeljük a káderek, de az egész párttagság eszmei és politikai felkészültségét, ha türelmesek leszünk velük zemben, ha adatokkal és ér­vekkel győzzük meg őket helytelen, káros nézetükről. Szabó István Fontos figyelmeztető fit legfőképpen akkor lép fel, amikor a párt politikájában; baloldali elhajlás mutatkozik.; Miért? Azért, mert a „balol-1 dali” politikai célkitűzéseket! csak szektás módszerekkel és; magatartással lehet végrehaj­tani. „Baloldali” elhajlás és! szektásság az illegalitás évei-j ben is megmutatkozott már. I Gondoljunk a KMP. 1930-ban j megtartott II. Kongresszusán; hozott határozatokra és az azt! követő szektás gyakorlatra.! Például elhanyagolták a kö-j zépparasztok közötti politikai) munkát stb. (Tehát Gutter elv-! társ. nem szabad a szektássá-! got lekorlátozni a felszabadu-! lás utáni évekre.) A kettő szó-] ros összefüggését mutatják az! 1950—51 utáni események is,] amikor a párt politikájában] jelentős „baloldali” elhajlás j volt például a túlzott iparosítás! politikája, a mezőgazdaság túl j gyors átszervezése stb.. ame­lyet egy sor szektás gyakor-3 lati módszer követett. Például! helytelen káderpolitika, tör-3 vényesség megsértése stb. 3 Természetesen a szektásság ] nemcsak akkor jelentkezik,! mikor a párt politikájában | baloldali hibák vannak, pél- ] dául 1945—1948-ban a pártj oolitikája alapjába véve helyes ] volt. azonban ebben az időben) t?gy évvel ezelőtt még a szi­lárduló rend napi híreitől volt hangos az ország. A bányá­szok, a vasutasok, az ipar dolgo­zóinak eredménye országos ese­mény volt, a közvélemény olyan érdeklődéssel figyelte a termelés alakulását, mint talán még soha. Azóta az élet egészséges medrébe került, a termelés t szürke, min­dennapos monoton kattogásába. Eredményeinket nem érhettük volna el a párt, a kommunisták céltudatos vezetése nélkül. A dol­gozó milliók elismerték ezt, ez a part egyre növekvő tekintélyének magyarázója. Az elmúlt események legfőbb tanúsága, hogy a pártszervezetek­nek napról napra meg kell nyer­niük a dolgozók millióinak támo­gató bizalmát. A nemzetközi mun- kásoszállyal szembeni kötelessé­günk is azt diktálja: mindent megtegyünk annak érdekében, hogy soha többé ne ismétlődhes­sék meg az októberi tragédia• Mi a feltétele ennek? Olyan egysé­ges, harci cselekedeteiben egyön­tetű párt léte, amely bírja a nép- tömegek támogatását. A fentebb elmondottak nem ..általánosságban” érvényesek, ha­nem minden pártszervezetnek egyszerű, mindennapi munkájával kell ezt igazolni. A párt egysége — előrehaladásunk záloga• A párt­egység hiánya nagy veszélyeket rejt magában. Nézzünk egy példát. A Salgó­tarjáni Zagyvái Cépműhely lét­számát tekintve, nem nagyüzem, de fontossága a széntermelés za­vartalansága tekintetében igen je­lentős• Az utóbbi időben nyugta­lanító jelzések érkeznek innen: az ellenfoiradalom előtti idők párt­vezetői közül egynéhány kima­radt az utána szerveződő párt veze­téséből. A kiszorult vezetők, nem­csak a kommunisták, hanem a pártonkivüliek bizalmát is elvesz­tették. így helyes, hogy nem ke­rültek be a vezetőségbe. Október után új elvtárs került a pártszer­vezet élére, de a volt vezetők, egyrészt azért, mert nem volt még elég szilárd a helyzet, másrészt azért, mert az új vezetőség erős kézzel fogta kezébe a gyeplőt — a régi vezetők csendben meghú- zódtak. bár nem hagylak fel ter- vezgetésükkel. hogy ,.visszasze­rezzék a hatalmat” így ment ez sokáig csendben De amikor a pártszervezet titkárát máshová helyezték és elinti a februári tag­gyűlés ideje, kirobbant a sokáig lappangó békétlenság. gphiosep elítélendő módon Sziszkó elvtárs, az október előtti pártszervezet tit­kára és barátai minden eszközzel arra törekedtek, hogy a párthatá­rozat ellenére kiprovokálják, hogy a vezetőséget ne egészítsék ki, ha­nem egyszerűen új vezetőséget válasszanak. A megyei tanácsülés második napján (Folytatás az első oldalról) alapján a viszonyoknak megfe­lelően első helyre került a ve­tésterület szerkezetének meg­változtatása, a pillangósok fokozottabb bevezetése, a nö­vényi sorrend, illetve a vetés­forgó alkalmazása. A belter­jes gazdálkodás követelménye a trágya mennyiségének nö­velése minőségének fokozása és gazdaságos felhasználása. A belterjességhez tartozik az élőmunka csökkentése, a gé­pesítés minél nagyobbmérvű elterjesztése, az állatállomány mennyiségi és minőségi fej­lesztése mellett a termékhoza­mok emelése. Tóth Béla elvtárs beszámo­lója után határozati javasla­tot terjesztett a megyei tanács ülése elé, amelyben többek között kérte: A tanácsülés utasítsa a já­rási és községi tanácsokat, hogy munkájukban elsődleges­ként kezeljék a mezőgazdaság szocialista átszervezőét. Java­solja, hogy a megyei végre­hajtó bizottság biztosítsa a szakigazgatási szervek közre­működését a termelőszövetke­zetek megszilárdítása és fej­lesztésének munkájában, s a termelőszövetkezetek gondjai­nak soronkívüli, érdemben való elintézését. Biztosítani beli a javaslat szerint. hogy megyénk termelőszövetkezetei mi­előbb sok árut termelő és értékesítő szocialista nagy­üzemekké legyenek. A határozati javaslat fel­kéri a végrehajtó bizottságot, hogy a mezőgazdasági osztály olyan szervező tevékenységet folytasson, amelynek alapján megvalósítható megyénk me­zőgazdasági termelésében a növénytermelés hozamának állandó növelése. Ezért bizto­sítani kell a talajok termő­erejének fokozását, a pillan­gós virágú növények terme­lésén, a trágyázás és talajjaví­táson keresztül. Javasolja, hogy az egyéni­leg gazdálkodó parasztság termelésének segítésére vető­magcsere, műtrágya vásárlási szerződéses akció szervezését is fokozzák. Ismertetni kell a belterjes gazdálkodás elő­nyeit. A mezőgazdasági osztály javasolja, hogy a tanácsülés utasítsa a végrehajtó bizottsá­got, hogy a belterjesség elő­segítésére, az állatsűrűrég he­lyes kialakítását állandóan és fokozatosan kísérje figyelem­mel. Az év végéig így el kell érni, hogy a megye — tanácsi szektor — átlagában 2,8 ka­taszteri hold szántóra jusson e"y számos állat. A megyei tanácsülés Tóth Béla elvtárs beszámolója és íz előterjesztett határozati avaslat felett vitát indított, najd a határozati javaslatot elfogadta. A határozati javaslat elfoga­dása után javaslatot tettek a ■negyei legeltetési alap létre­hozására. Munkaverseny a kereskedelemben Az ellenforradalmi esemé­nyek során helyi viszonylat­ban is nagy kárt szenvedett a munkaversenymozgalom, mely a kereskedelem dolgozóit is érintette. Bebizonyosodott, hogy a munkaversenymozgalom szük­séges népgazdaságunk fellen­dítésében, az életszint emelé­sére. A salgótarjáni Állami Áruházban két irányban ter­jed a munkaverseny: a terv- teljesítés növelése és az egy főre eső termelési érték eme­lése útján. E feladatok ma­gukba foglalják azt, hogy az áruellátást bő választékban biztosítsuk, ugyanakkor a ter­melékenység emelkedése azt mutatja, hogy vásárlóink elő­zékeny kiszolgálásban része­sülnek. Munkaversenyünk az áruházon belül az osztályok között folyik és párosverseny­ben állunk a Salgótarjáni Kis­kereskedelmi Vállalattal. Belső munkaversenyünk ez- idáig jó eredménnyel végző­dött: 101,3 százalékra teljesí­tettük globális tervünket. Osz­tályaink közül a tervteljesítés terén kiemelhető a konfekció és a háztartási osztályok terv­teljesítése. A Kiskereskedelmi Vállala­tot 9 százalékká múltuk felül a versenyben. E jól megindult munkaverseny kell, hogy to­vább erősödjék s még kultu- -ál’abb kereskedelmet bizto­sítson vásárlóink javára. J„M. z előre megszervezett hozzá­szólók nem bírálták, de támadták a vezetőség tagjait és mindent el­követtek. hogy saját embereik kerüljenek a vezetőségbe. Az egységbontó törekvés rend­kívül káros köv előzményekkel jár• „Kettős kormányzás” alakult ki. Az egyik központja a mégis­csak kiegészített párlvezetőség, a másiké a Sziszkó-féle csoportosu­lás- Elvtelen harc, torzsalkodás folyik közöttük, ez vezeti le a pártszervezet erejét• Ugyávákkor komoly bérproblcmák foglalkoz­tatják az üzem dolgozóit, de a pártszervezet erejét más köti le, nem tud a társadalmi tulajdon védelmével, korrupciós ügyek fon­tosságának megfelelően foglal­kozni. Igen gyenge az üzemben a munkafegyelem, lazult a párlok- lalás rendje, fegyelme. Es a párt- szervezet erejét frakciós tevékeny­ségek bénítják. A Zagyvái Gép­műhelyben történő dolgok azt példázzák, hogy oda a pártszerve­zet cselekvőképessége, ha elvte­len egységbontók megzavarják; a fenti példa azt is mutatja, hogy a párt ügye nemcsak a párt tagjait érintő ügy. A pártonkívüli dolgo­zók nagyon rossz véleménnyel vannak az ilyen vezetésről- Nem kell különösebben magyarázni, hogy ez csorbítja a pártszervezet tekintélyét is. ip’te lehetővé ezt a pártsze- rűtlen. a pártegységgel össze nem egyeztethető elvtelen frakció­zást? Kimondatlanul is támoga­tója az ilyen tevékenységnek a pártszervezel összetétele. Az üzem dolgozói létszámához képest rend­kívül magas a párttagok száma. Tíz dolgozó közül hal párttag. A felvételnél, az átigazolásnál nem nézték meg elég kritikusan kik lehetnek az új párt tagjai — és ez igen nagy hibája az Orosz elvtárs vezette vezetőségnek. Ez a kritikátlanság magyarázza, hogy az intrikázók, frakciós tevékeny­séget folytatók hosszú időn keresz­tül építhették kapcsolatukat, míg aztán a februári taggyűlésen nyíl­tan porondra léptek. A Zagyvái Gépműhely pártszer­vezete akkor tudja betölteni nem kis feladatát, ha megteremti a ve­zetőség és a tagság teljes egysé­gét, ha pártszerütlen frakciózók- kai, az egységbontókkal a legke­ményebb módszerekkel fellép. A zagyvái példa azt is mutatja, hogy ahol meggyengült a pártszervezel munkája, ha csökken hatóereje, azon nyomban felszabadulnak azok a negatív erők, amelyek a fegyelem lazulásához, a hibák el- lussolásához, összejátszáshoz” (erre is van példa a gépműhely­ben), egyre nagyobb, egyre nehe­zebben kijavítható torzulásokhoz vezetnek• Ilyen módon a párt- szervezet teliesen elszigetelődik, elveszti a dolgozók támogatását, párt — rendünk vezető ereje. Ilijén torz kinövések idege­nek a párt életétől• Mindent meg kell tennünk, hogy a pártegység mielőbb helyreálljon a gépmű­helyben. (T. L.)

Next

/
Thumbnails
Contents