Nógrádi Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 17-25. szám)

1958-03-05 / 18. szám

2

nögrZdi Népújság

1958. március 5

Néhány megjegyzés Gutter elvtárs: „Kíméletlenül harcoljunk

a szektásság minden megnyilvánulása ellen“ című cikkéhez

Maga az a tény, hogy ilyen kérdés napirendre került a sajtó hasábjain helyesnek, időszerűnek tartom, mert a tömegek megnyeréséért folyó harcban komoly akadályokat gördít a szektásság. amely a salgótarjáni járásban különösen megmutatkozik.

A cím tehát helyes, azon- ban a tartalom az már ennél sokkal gyengébb. A cikk alapvető hiányosságai, véleményem szerint a következőket.

1. Jellemző a cikkre dogma- tizmus. Ez megnyilvánul például abban, hogy régen idejét múlt tételeket állít fel. egyes gyakorlati kérdések megoldását Marxtól vett idézetekkel igyekszik megoldani.

2. Mellőzi a történelmi hűséget s nem mutatja meg azt, hogy a szektásrágnak ma milyen megnyilvánulásai vannak. s hogyan harcoljunk ellene. Valahogy úgy van Gutter elvtárs cikkével, mint az a katon*i egység, amely kettőszáz méterről indítja a rohamot az ellenség állásai ellen és mire odaért, már nincs ereje az ellenség megsemmisítésére.

3. Több súlyos elméleti hiba van a cikkben amely felületes munkára enged következtetni.

Nézzük meg Gutter elvtárs Cilikének alapvető hiányosságait, néhány mondatban:

1. Azt állítja, hogy „az 1840-es években kibontakozott a munkásmozgalom általános harca a proletárdiktatúráért”. Továbbá, hogy „Ezen a talajon született meg a proletáriá- tus egységes forradalmi elmélete. a marxizmus”.

Ebből az tűnik ki. hogy a proletáriátus tudatos politikai harcot folytatott a kapitalizmus ellen, mielőtt még Marx és Engels a tudományos szocializmust megalkotta volna, (Tehát akarva, vagy akaratlanul lebecsüli a forradalmi elmélet szerepét). Továbbá az. hogy a proletárforradalmak korszaka a klasszikus kapitalizmus szakaszában veszi kezdetét.

Nem tudom honnan

veszi

)

Gutter elvtárs ezeket a meghatározásokat. Igaz. 1848— 49-ben vannak forradalmak a nyugateurópai országokban, azonban ezek polgári forradalmak s nem a proletáriátust, hanem a burzsoáziát juttatja hatalomra. Helyes volna, ha Gutter elvtárs áttanulmányozná Lenin „Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka” c. zseniális művét, amelyben Lenin elvtárs elemzi az imperializmus vonásait. az ellentmondások elmélyüléseit, az egyenlőtlen fejlődés törvényét s ennek alapján kimutatja az imperializmus rothadó, halódó voltát s rámutat arra, hogy elérkezett a proletárforradalmak korszaka. De ez a korszak a századunkkal veszi kezdetét és nem az 1840-es években, mint ahogy ezt Gutter elvtárs állítja.

Annak érdekében, hogy a proletárdiktatúra megvalósuljon. egyesíteni kellett a tudományos szocializmust a munkásmozgalommal. amit Lenin és az orosz bolsevikok kemény harcok árán valósítottak meg.

2. Azt mondja Gutter elvtárs. hogy Marx és Engels „kidolgozták azokat az általános alapelveket, amelyek alapján egyes országok proletariátusa nemzeti sajátosságainak ' figyelembevételével eljuthat a szocialista társadalomba”. Nem. Gutter elvtárs! Marx és Engels a klasz- szikus kapitalizmus időszakában éltek és dolgoztak. Ők olyan következtetést vontak

le — amely abban az időben helyes volt —. lehetetlen az. hogy a proletárforradalom győzelmet arasson egy országban. Marx és Engels úgy vélték, hogy a proletárforradalom győzelme csak akkor lehetséges, ha valamennyi előrehaladott országnak — vagy legalább is a civilizált országok többségének — proletariátusa együttesen lép fel a kapitalizmussal szemben. Lenin alkotó módon továbbfejlesztve a marxizmust 1915— 16-ban írt cikkeiben megalkotta a szocialista forradalom elméletét. Ez az elmélet kimutatta. hogy lehetséges a szocializmus győzelme kezdetben eg.y-néhány országban, sőt egy országban is, s lehetetlen a szocializmus győzelme egyszerre valamennyi országban, mert a szocialista forradalom feltételei nem egyszerre teremtődnek.

(Gutter elvtárs erről később maga is beszél, vagyis saját magával kerül ellentmondásba.)

3. Helytelen állítása az. hogy Kautzkyt a szektások közé sorolja. Ez sem igaz, mert Kautzky a proletárdiktatúra, a bolsevizmus ádáz ellensége volt, aki kezdetben szavakban agyán elismerte a marxizmust, azonban elhajlott tőle és meghamisította azt. így például az erfurti programból kirekesztette a proletárdiktatúráról szóló pontot. Az első világháború ideién sorra tette az engedményt az opportunizmusnak s végül maga is az opportunizmus mocsarába süllyedt. Tagadta a burzsoá államgépezet szétzúzásának és a proletárdiktatúra megteremtésének szükségességét. A proletár- diktatúra elméletével a maga liberális burzsoá elméletét, a „tiszta”’ demokráciáról szóló elméletét állította szembe. Lehetne tovább sorolni Kautzky reakciós nézeteit, de úgy gondolom ez is igazolja, hogy Kautzky nem szektáss, hanem revizionista, tehát áruló volt. (Ezek mellett más. számos elvi hibái is vannak Gutter elvtárs cikkének.)

Nem feladata ennek a cikknek az, hogy a szektásság jelenlegi megnyilvánulásaival és ez ellene folyó harccal részletesen foglalkozzon (ezzel majd egy másik cikk foglalkozik). Csupán néhány problémára szeretnék a szektássággal kapcsolatban rámutatni.

A szektarianizmus

is több elvtárs szektás hibába esett, amelynek gyökerei az illegalitás idejére nyúlnak vissza.

Napjainkban, amikor a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája helyes, sem jobbra, sem balra nem tér el a mar- xizmus-leninizmustól. A párt- szervezetek munkamódszereiben kezd meghonosodni a lenini vezetési módszer egyre határozottabban szakítunk a szektás merev módszerekkel és magatartással, ami helyes és pozitív. A pozitív vonások mellett azonban megtaláljuk a káros, helytelen szektás vonásokat is és ha nem lépünk fel ellenük megfelelő erélyes- séggel és módszerrel, akkor nagyon sok kárt okoz a pártnak. a munkásmozgalomnak.

Nézzünk néhány ilyen szektás álláspontot járásunk területén. A JB. egyik felelős beosztásban dolgozó munkatársa a közelmúltban azt a nézetet vallotta és valószínű még ma is vallja, hogy a XX. párt- kongresszus és személy szerint Hruscsov elvtárs már többször katasztrófába vitte a nemzetközi munkásmozgalmat. Ezt a nézetet a magyar és a lengyel problémákkal támasztotta alá. Továbbá megtalálható az elbizakodottság, a befelé-fordu- lás, a politikai tömegmunka lebecsülése. Egyesek úgy vélekednek, hogy minden politikai agitációtól többet ér a gazdasági és adminisztratív intézkedés. Igaz gazdasági és adminisztratív intézkedésekre szükség van, ezt azonban megfelelő politikai tömegmunkának kell kísérni. Meg kell magyarázni a párt politikáját a széles dolgozó tömegek között és ha a szükség úgy kívánja, ezt többször is meg kell terűn. Ezért helytelen Nemti községben több elvtárs véleménye, akik azt állítják, hogy. akik kétszeri elmondásra nem értik meg a dolgot, azt a falhoz kell állítani. De nemcsak magyarázni kell a párt politikáját, hanem meg is kell hallgatni a széles dolgozó tömegek véleményét.

Egyes adminisztratív intézkedést

meg kell előzni a politikai munkának, például az ellenforradalmárokat le kell leplezni és akkor nem fordul elő olyan, hogy „rossz” lesz a hangulat akkor, ha egy-két nem kívánatos elemet hatóságaink felelősségre vonnak. (Pl.: Nemti, Cered, Somoskő stb. községekben.)

Szektás álláspont az is. hogy „nincs megtévedt ember”, csak a „kommunisták a becsületes emberek”. Az üzemi tanácsok választásánál is több helyen kevés pártonkívülit vontak be a munkába. így például a margittárói üzemnél 51 főből 47 párttag. Salgó üzemnél pedig 55-ből 44 párttag. Ezt a nem megfelelő arányt különböző indokokkal magyarázzák.

A pártoktatásban is számos helytelen szektás nézettel lehet találkozni, amelyekben a legtöbb esetben a kollektíva helyes álláspontot foglalt el például a zagyvapálfalvi bányatelepen egyesek úgy vélekedtek, hogy külön oktassuk a pártonkívüli dolgozókat, — a kollektíva elítélte ezt. Nád- ujfaluban az időszerű kérdések tanfolyamán, amikor a mezőgazdaság szocialista átszervezését. vitatták az egyik elvtárs úgy vélekedett, hogy a mezőgazdaságban ugyanúgy mint az iparban, államosítani kell és akkor könnyen és gyorsan megoldódik ez a probléma stb.

Napjainkban a

szektásság elleni harc

igaz könnyebb, mert a párt politikája helyes és csak a helytelen módszerek és nézetek ellen kell fellépni, azonban mégsem könnyű, mert a „baloldali” hibás nézetek képviselői legtöbbször nem ellenséges elemek, hanem becsületes elvtársak, olyan elvtársak, akik az ellenforradalom idején is helytálltak, tekintélyre tettek szert területükön. A szektás nézettel és gyakorlattal szemben akkor harcolunk eredményesen, ha „nem az egyes emberek, hanem a konkrét hibák ellen harcolunk”, ha emeljük a káderek, de az egész párttagság eszmei és politikai felkészültségét, ha türelmesek leszünk velük zemben, ha adatokkal és érvekkel győzzük meg őket helytelen, káros nézetükről.

Szabó István

Fontos figyelmeztető

fit

legfőképpen akkor lép fel, amikor a párt politikájában; baloldali elhajlás mutatkozik.; Miért? Azért, mert a „balol-1 dali” politikai célkitűzéseket! csak szektás módszerekkel és; magatartással lehet végrehajtani. „Baloldali” elhajlás és! szektásság az illegalitás évei-j ben is megmutatkozott már. I Gondoljunk a KMP. 1930-ban j megtartott II. Kongresszusán; hozott határozatokra és az azt! követő szektás gyakorlatra.! Például elhanyagolták a kö-j zépparasztok közötti politikai) munkát stb. (Tehát Gutter elv-! társ. nem szabad a szektássá-! got lekorlátozni a felszabadu-! lás utáni évekre.) A kettő szó-] ros összefüggését mutatják az! 1950—51 utáni események is,] amikor a párt politikájában] jelentős „baloldali” elhajlás j volt például a túlzott iparosítás! politikája, a mezőgazdaság túl j gyors átszervezése stb.. amelyet egy sor szektás gyakor-3 lati módszer követett. Például! helytelen káderpolitika, tör-3 vényesség megsértése stb. 3

Természetesen a szektásság ] nemcsak akkor jelentkezik,! mikor a párt politikájában | baloldali hibák vannak, pél- ] dául 1945—1948-ban a pártj oolitikája alapjába véve helyes ] volt. azonban ebben az időben)

t?gy évvel ezelőtt még a szilárduló rend napi híreitől volt hangos az ország. A bányászok, a vasutasok, az ipar dolgozóinak eredménye országos esemény volt, a közvélemény olyan érdeklődéssel figyelte a termelés alakulását, mint talán még soha. Azóta az élet egészséges medrébe került, a termelés t szürke, mindennapos monoton kattogásába. Eredményeinket nem érhettük volna el a párt, a kommunisták céltudatos vezetése nélkül. A dolgozó milliók elismerték ezt, ez a part egyre növekvő tekintélyének magyarázója.

Az elmúlt események legfőbb tanúsága, hogy a pártszervezeteknek napról napra meg kell nyerniük a dolgozók millióinak támogató bizalmát. A nemzetközi mun- kásoszállyal szembeni kötelességünk is azt diktálja: mindent megtegyünk annak érdekében, hogy soha többé ne ismétlődhessék meg az októberi tragédia• Mi a feltétele ennek? Olyan egységes, harci cselekedeteiben egyöntetű párt léte, amely bírja a nép- tömegek támogatását.

A fentebb elmondottak nem ..általánosságban” érvényesek, hanem minden pártszervezetnek egyszerű, mindennapi munkájával kell ezt igazolni. A párt egysége — előrehaladásunk záloga• A pártegység hiánya nagy veszélyeket rejt magában.

Nézzünk egy példát. A Salgótarjáni Zagyvái Cépműhely létszámát tekintve, nem nagyüzem, de fontossága a széntermelés zavartalansága tekintetében igen jelentős• Az utóbbi időben nyugtalanító jelzések érkeznek innen: az ellenfoiradalom előtti idők pártvezetői közül egynéhány kimaradt az utána szerveződő párt vezetéséből. A kiszorult vezetők, nemcsak a kommunisták, hanem a pártonkivüliek bizalmát is elvesztették. így helyes, hogy nem kerültek be a vezetőségbe. Október után új elvtárs került a pártszervezet élére, de a volt vezetők, egyrészt azért, mert nem volt még elég szilárd a helyzet, másrészt azért, mert az új vezetőség erős kézzel fogta kezébe a gyeplőt — a régi vezetők csendben meghú- zódtak. bár nem hagylak fel ter- vezgetésükkel. hogy ,.visszaszerezzék a hatalmat” így ment ez sokáig csendben De amikor a pártszervezet titkárát máshová helyezték és elinti a februári taggyűlés ideje, kirobbant a sokáig lappangó békétlenság. gphiosep elítélendő módon Sziszkó elvtárs, az október előtti pártszervezet titkára és barátai minden eszközzel arra törekedtek, hogy a párthatározat ellenére kiprovokálják, hogy a vezetőséget ne egészítsék ki, hanem egyszerűen új vezetőséget válasszanak.

A megyei tanácsülés második napján

(Folytatás az első oldalról) alapján a viszonyoknak megfelelően első helyre került a vetésterület szerkezetének megváltoztatása, a pillangósok fokozottabb bevezetése, a növényi sorrend, illetve a vetésforgó alkalmazása. A belterjes gazdálkodás követelménye a trágya mennyiségének növelése minőségének fokozása és gazdaságos felhasználása. A belterjességhez tartozik az élőmunka csökkentése, a gépesítés minél nagyobbmérvű elterjesztése, az állatállomány mennyiségi és minőségi fejlesztése mellett a termékhozamok emelése.

Tóth Béla elvtárs beszámolója után határozati javaslatot terjesztett a megyei tanács ülése elé, amelyben többek között kérte:

A tanácsülés utasítsa a járási és községi tanácsokat, hogy munkájukban elsődlegesként kezeljék a mezőgazdaság szocialista átszervezőét. Javasolja, hogy a megyei végrehajtó bizottság biztosítsa a szakigazgatási szervek közreműködését a termelőszövetkezetek megszilárdítása és fejlesztésének munkájában, s a termelőszövetkezetek gondjainak soronkívüli, érdemben való elintézését.

Biztosítani beli a javaslat szerint. hogy megyénk termelőszövetkezetei mielőbb sok árut termelő és értékesítő szocialista nagyüzemekké legyenek.

A határozati javaslat felkéri a végrehajtó bizottságot,

hogy a mezőgazdasági osztály olyan szervező tevékenységet folytasson, amelynek alapján megvalósítható megyénk mezőgazdasági termelésében a növénytermelés hozamának állandó növelése. Ezért biztosítani kell a talajok termőerejének fokozását, a pillangós virágú növények termelésén, a trágyázás és talajjavításon keresztül.

Javasolja, hogy az egyénileg gazdálkodó parasztság termelésének segítésére vetőmagcsere, műtrágya vásárlási szerződéses akció szervezését is fokozzák. Ismertetni kell a belterjes gazdálkodás előnyeit. A mezőgazdasági osztály javasolja, hogy a tanácsülés utasítsa a végrehajtó bizottságot, hogy a belterjesség elősegítésére, az állatsűrűrég helyes kialakítását állandóan és fokozatosan kísérje figyelemmel. Az év végéig így el kell érni, hogy a megye — tanácsi szektor — átlagában 2,8 kataszteri hold szántóra jusson e"y számos állat.

A megyei tanácsülés Tóth Béla elvtárs beszámolója és íz előterjesztett határozati avaslat felett vitát indított, najd a határozati javaslatot elfogadta.

A határozati javaslat elfogadása után javaslatot tettek a ■negyei legeltetési alap létrehozására.

Munkaverseny a kereskedelemben

Az ellenforradalmi események során helyi viszonylatban is nagy kárt szenvedett a munkaversenymozgalom, mely a kereskedelem dolgozóit is érintette.

Bebizonyosodott, hogy a munkaversenymozgalom szükséges népgazdaságunk fellendítésében, az életszint emelésére. A salgótarjáni Állami Áruházban két irányban terjed a munkaverseny: a terv- teljesítés növelése és az egy főre eső termelési érték emelése útján. E feladatok magukba foglalják azt, hogy az áruellátást bő választékban biztosítsuk, ugyanakkor a termelékenység emelkedése azt mutatja, hogy vásárlóink előzékeny kiszolgálásban részesülnek. Munkaversenyünk az áruházon belül az osztályok között folyik és párosversenyben állunk a Salgótarjáni Kiskereskedelmi Vállalattal.

Belső munkaversenyünk ez- idáig jó eredménnyel végződött: 101,3 százalékra teljesítettük globális tervünket. Osztályaink közül a tervteljesítés terén kiemelhető a konfekció és a háztartási osztályok tervteljesítése.

A Kiskereskedelmi Vállalatot 9 százalékká múltuk felül a versenyben. E jól megindult munkaverseny kell, hogy tovább erősödjék s még kultu- -ál’abb kereskedelmet biztosítson vásárlóink javára. J„M.

z előre megszervezett hozzászólók nem bírálták, de támadták a vezetőség tagjait és mindent elkövettek. hogy saját embereik kerüljenek a vezetőségbe.

Az egységbontó törekvés rendkívül káros köv előzményekkel jár• „Kettős kormányzás” alakult ki. Az egyik központja a mégiscsak kiegészített párlvezetőség, a másiké a Sziszkó-féle csoportosulás- Elvtelen harc, torzsalkodás folyik közöttük, ez vezeti le a pártszervezet erejét• Ugyávákkor komoly bérproblcmák foglalkoztatják az üzem dolgozóit, de a pártszervezet erejét más köti le, nem tud a társadalmi tulajdon védelmével, korrupciós ügyek fontosságának megfelelően foglalkozni. Igen gyenge az üzemben a munkafegyelem, lazult a párlok- lalás rendje, fegyelme. Es a párt- szervezet erejét frakciós tevékenységek bénítják. A Zagyvái Gépműhelyben történő dolgok azt példázzák, hogy oda a pártszervezet cselekvőképessége, ha elvtelen egységbontók megzavarják; a fenti példa azt is mutatja, hogy a párt ügye nemcsak a párt tagjait érintő ügy. A pártonkívüli dolgozók nagyon rossz véleménnyel vannak az ilyen vezetésről- Nem kell különösebben magyarázni, hogy ez csorbítja a pártszervezet tekintélyét is.

ip’te lehetővé ezt a pártsze- rűtlen. a pártegységgel össze nem egyeztethető elvtelen frakciózást? Kimondatlanul is támogatója az ilyen tevékenységnek a pártszervezel összetétele. Az üzem dolgozói létszámához képest rendkívül magas a párttagok száma. Tíz dolgozó közül hal párttag. A felvételnél, az átigazolásnál nem nézték meg elég kritikusan kik lehetnek az új párt tagjai — és ez igen nagy hibája az Orosz elvtárs vezette vezetőségnek. Ez a kritikátlanság magyarázza, hogy az intrikázók, frakciós tevékenységet folytatók hosszú időn keresztül építhették kapcsolatukat, míg aztán a februári taggyűlésen nyíltan porondra léptek.

A Zagyvái Gépműhely pártszervezete akkor tudja betölteni nem kis feladatát, ha megteremti a vezetőség és a tagság teljes egységét, ha pártszerütlen frakciózók- kai, az egységbontókkal a legkeményebb módszerekkel fellép. A zagyvái példa azt is mutatja, hogy ahol meggyengült a pártszervezel munkája, ha csökken hatóereje, azon nyomban felszabadulnak azok a negatív erők, amelyek a fegyelem lazulásához, a hibák el- lussolásához, összejátszáshoz” (erre is van példa a gépműhelyben), egyre nagyobb, egyre nehezebben kijavítható torzulásokhoz vezetnek• Ilyen módon a párt- szervezet teliesen elszigetelődik, elveszti a dolgozók támogatását, párt — rendünk vezető ereje. Ilijén torz kinövések idegenek a párt életétől• Mindent meg kell tennünk, hogy a pártegység mielőbb helyreálljon a gépműhelyben. (T. L.)