Nógrádi Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 17-25. szám)
1958-03-05 / 18. szám
i9S*. március 5 NÓGRÁDI Népújság 3 Dolgozóinkat társadalmi tulajdon védelmére neveljük Április 4-re, felszabadulásunk 13. évfordulójára készülve önkéntelenül is visszagondol az ember, hol is kezdtük és hol tartunk ma. A párt vezetésével, a kommunisták személyes példamutatásával dolgozó népünk sok sikert, hatalmas eredményeket ért el hazánk újjáépítésében, majd továbbfejlesztésében. Történt egy és más ebben az országban; a nép vette kezébe sorsának irányítását, a iermelőeszközök a nép tulajdonába mentek át, államosítottuk a gyárakat, bankokat, bányákat. A dolgozók nagy TÖBBSÉGE FELELŐSSÉGET ÉRZETT ÉS ÉREZ aia is a köztulajdonért, mindenért, ami ebben az országban a nép vagyonának számít. Tizennégy éve mesterkedik a külföldi és belföldi reakció elvesztett pozícióinak visszaszerzéséért. 1956 októberében a magyar nép, a szocialista világtábor ellen elkövetett merénylet óriási károkat okozott a magyar nép számára. Az ellenforradalom okozta erkölcsi fellazulás egyenes következményeként leginkább a társadalmi tulajdont sértő cselekmények szaporodtak el országszerte és így a Salgótarjáni Acélárugyárban is. Igaz, hogy a társadalmi tulajdon ellen elkövetett cselekmények elkövetői gyárunk dolgozóinak összlétszámúhoz viszonyítva elenyésző kisebbségben vannak. Ue az általuk okozott anyagi, és méginkább erkölcsi kár rendkívül nagy. Vannak gyárunkban olyanok, akik a dologiakul élethez szokott egykori úri osztály leszármazottjai, akik ha nem is nyíltan, de burkoltan ösztönzik a nem eléggé öntudatos dolgozókat a népvagyon megkárosítására- Sajnos, de valóság, hogy önnek esetenként párttagok, vezető gazdasági funkcionáriusok is engednek- Az 1957-es évben Í75 ilyen lopást követtek el a maguk- -ól megfeledkezett dolgozók, amelyet rendészeti osztályunk fel tudott deríteni s a kár összege: 313 604 forint volt. Ezek a dolgozók, akarva, akaratlanul az ellenséges célki tűzéseket segítették elő. Vem is beszélve arról, hogy a becsületes dolgozók, saját munkástársaik zsebéből egy év alatt 110 forintot tulajdonítottak el: az általuk okozott kár a nyereségvisszatérítésnél két napi munkabér értékével csökkentette az ösz- szeget- Itt még szükséges megemlíteni, ha a felderített lopások összeg« ilyen magas, mennyi lehet az az összeg, amelyet napjainkig «ein lehetett felderíteni. A sok lopás közül említésre méltó az a bűnszövetkezet, amely a rezsi-raktárból 10 080 forint értékű görgős láncot tulajdonított eL Egy másik a technológiai osztály készletraktárából 5 000 forint értékű műszert és optikai lencsét lopott el. Találkozunk azzal is, hogy egy-egv dolgozó a reábízott gépet hanyag, nemtörődöm módon kezeli, amelyből súlyos károk származnak- Ez nemcsak közvetve, de közvetlenül is kihat dolgozóink anyagi helyzetére, a vállalat jövedelmezőségének rombolására- Nem sikerült még eléggé a szocialista tulajdon megvédésére, a munkaeszközök szocialista megőrzésére nevelni dolgozóink egy részét. A HANYAGSÁG «következtében vállalatunknak évente több százezrekre rúgó kára származik. így történhetett meg olyan eset, mint a GSZ. B. üzemben, amikor Tölgyesi Sándor, a présgépbe meleg anyag helyett hideg anyagot tett be. A gép »első hengertengelye eltörött, újbóli elkészítése 17 908 forintba került A kazánháznál a közelmúltban Vas János kazánőr a tápvíz- pótlást elmulasztotta, s így a gőzkazán csövei meglazultak, megfolyósodtak, s az így okozott kár 2 400 forint- Horváth Pál, volt «villanyszerelő a galvanikus horganyzó transzformátorának javítása közben hanyagságból 1 165 forint értékű kárt okozottHogyan védik a társadalmi tulajdont a vezetők? Vezetőink egy részénél is előfordult, hogy nemtörődömség, hanyagság, olcsó népszerűséghajhá- szás következtében súlyosan vétettek és elősegítették a nép vagyonának herdálását. Sok esetben előfordult — különösen a művezetőknél —, hogy elég humánusan bántak a társadabni tulajdon ellen vétőkkel szemben. Ha látták, hogy valamelyik dolgozó dézsmálja vagy pazarolja a társadalmi tulajdont, inkább elfordították a fejüket, nehogy szemtanúi legyenek- Egyes esetekben ők maguk is a társadabni tulajdon ellen vétettek. Például Fleischer Sándor ácsműhelyi csoportvezető, Nagy István ács, Majoros Béla összejátszottak és a vállalattól hivatalos papíron két köbméter deszkát loptak ki, 978,68 forint értékben. A fiatalok között lazult meg legjobban az ellenforradalom után a társadalmi tulajdon iránt érzett tisztelet. Ezt bizonyítja az is, hogy az elkövetett bűncselekményeket 50—60 százalékban fiatalkorúak követik el. GYÁRUNK KISZ SZERVEZETÉNEK ezen a téren komoly erőfeszítéseket kell tennie, s politikai, fel- világosító munkával a fiatalok viszonyát meg kell változtatni a társadalmi tulajdonhoz. Igaz, és őszintén meg kell mondanunk, hogy vállalatunk pártbizottsága, üzemi pártszervezeteink nagy többsége a társadalmi tulajdon fokozottabb védéséhez csak a Lenin Kohászati Művek felhívása után kezdett hozzá. A pártbizottság januárban kommunista aktívaértekezletet szervezett, ahol a megjelent 200 kommunista egyöntetű álláspontja az volt, hogy minden erővel harcolni fognak a társadalmi tulajdon megvédéséért. Az aktívaértekezlet határozatát taggyűléseken megtárgyalták, ahol szintén hasonló határozatok születtek. A taggyűléseket követően műszakonként röpgyűléseken ismertettük a dolgozók között a kommunisták álláspontját a társadalmi tulajdon megvédésével kapcsolatban. A műszaki vezetők részére előadássorozatot tartottak. Agitációs hálózatunk is behatóan foglalkozott a társadalmi tulajdon védelmével- Népnevelő értekezleteken, faliújságokon és hangos híradón keresztül ismertettük a közvagyon megvédésének jelentőségét- ' Agitációs munkánkban felelevenítettük, hogy A KAPITALIZMUS IDEJÉN kel telitett fűrészporral szórják fel- A külföldről drága pénzen behozott kokszot, nyersvasat, téglát, sokszor drága samottéglát is betapossák a sárba, mintha az nem is a nép vagyona volna. Az eddig- végzett nevelő, fel-világosító munkának már tapasztalható az eredménye. Az üzemek vezetői nagyobb gondot fordítanak a társadalmi tulajdon védelmére, mint tették ezt 1957 elején. 1957 negyedik negyedévéhez viszonyítva 55—60 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma. Ennek egyik oka az is, hogy 1957 decembere óta vállalatunknál működik a társadalmi bíróság és a nagy nyilvánosság előtt tárgyalja az elkövetett bűncselekményeket. A jövőre vonatkozóan főfel,adatunknak azt tartjuk, hogy MEGELŐZZÜK a társadalmi tulajdon elleni bűn- cselekményeket és ezt további nevelő, felvilágosító munkával, s a kommunisák, s nem utolsó sorban a vezetők példamutató magatartásával kívánjuk elérni. Olyan esetekben, amikor a nevelő munka dacára a kommunisták vétenek a társadalmi tulajdon ellen, szigorúan járunk el, mint ahogy ezt tettük a februári taggyűlésen is, ahol a társadalmi tulajdon ellen vétő párttagokat fegyelmi büntetésben részesítettük, illetve kizártuk a pártból. Párttagságunk a becsületes dolgozók helyeslik a kommunista at. tiva határozatát, hogy személyekre való tekintet nélkül, szigorúan büntessük meg azokat, ak;k nem értik meg a követelményeket. Arra fogunk törekedni hogy a Salgótarjáni Acélárugyárban olyan légkört teremtsünk, amelyben aljas bűncselekménynek számít a társadalmi tulajdon megkárosítása, a nép vagyonának herdálása. Ehhez kérjük minden becsületes dolgozónak a támogatását. Tóth Pál a Salgótarjáni Acélárugyár pártbizottságának titkáraVITA a burzsoázia rákényszerítette az embereket a kapitalista tulajdon szentségének féltő tiszteletére. Karatur vagy b'abinyi volt .gyár- igazgatók, ha megláttak egy darab vasat, csavart, szeget, téglát, '-agy kokszot eldobva, akkor az illetékes művezetőkkel vetették fel. Most pedig „annyira gazdagok vagyunk”, hogy a gyár belső területét a sikosság ellen szögekCsábi Imre. a Salgótarjáni Üveggyár pártbizottságának titkára: Az újonnan alakult szerv valóban a nép bizalmát élvezi, s bírja az illetékes szervek helyes támogatását is, mert nem a sztrájkot, hanem a szocializmus építését tűzte ki célul. A mi üzemi tanácsunk Érdemes takarékoskodni A Kölcsönös Segítő Takarék- pénztár mint a dolgozók önkéntes egyesülése, már négy éves múltra tekint vissza. A Salgótarjáni Üveggyárban az elsők között alakult meg 62 fővel. Amikor február végén elérkezett a zárszámadás ideje a Kölcsönös Segítő Takarék - pénztár már 137 tagnak közel 110 000 forintot fizetett vissza a kamatokkal együtt. A Kölcsönös Segítő Takarékpénztár az elmúlt befizetési időszak alatt 156 esetben közel 150 000 forint összegben segítette ki taoiait kölcsön formájában. A rendszeres takarékoskodásnak tehát meg volt az eredménye. Az Üveggyár dolgozói mind nagyobb és nagyobb számban teszik magukévá a takarékosság gondolatát. E gondolat népszerűsítéséhez az üzemben igen jól működő Kölcsönös Segítő Takarékpénztár a legjobb propagandista. Az új befizetési időszak március elejével kezdődik és a jelenlegi létszám már megközelíti a 400 főt, a dolgozók által vállalt havi befizetési összeg meghaladja a 30 000 forintot. A Kölcsönös Segítő Takarék- pénztár előnyös és kényelmes takarékossági lehetőséget nyújt. Előnyös, mert a megtakarítások után a legmagasabb, törvényesen engedélyezett betéti kamatot kapják a tagok. Kényelmes, mert a KST a dolgozó munkahelyén működik. Megyénk területén Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak száma 73, a tagok száma közel 7 000 főt tesz ki. A havonta vállalt befizetési összeg megközelíti a 400 000 forintot. Javítsuk a verseny nyilvánosságát Közel 2000 vagon szén terven felül februárban A nógrádi bányászok február hónapban igen szép eredményt értek el. Terven felül 19 300 tonna szenet küldtek a felszínre. A jó eredmények eléréséhez nagyban hozzájárult az a körülmény, hogy minden üzem 100 százalékra teljesítette tervét. A legjobb eredményt a mizserfai bányászok érték el. Havi tervüket 113,4 százalékra teljesítették s ezzel egyidejűleg 5 900 tonna szenet küldtek terven felül a felszínre. Sikeresen zárult az ezüstkalászos gazdatanfolyam Őrhalomban A hosszú téli estéken megyénk dolgozó parasztjai közül csaknem ötszázan vettek részt huszonöt csoportban az ezüst- kalászos gazdatanfolyamon ahol elsajátították a mai korszerű mezőgazdálkodás alap- elveit. A gazdatanfolyamok most a befejezéshez közelednek, s mindenütt megkezdik a záróvizsgákat. Megyénkben elsőnek kedden este Örhalom- ban tartották meg a záróvizsgát, ahol huszonnégyen már a második évben vettek részt az oktatásban. A sikeresen zárult ezüstkalászos gazdatanfolyam hallgatóinak jelvényt és oklevelet adtak át Orhalomban. Takarékos tsz tagok Takarékosan élnek az érsekvadkerti Dimitrov Tsz tagjai. Múlt évi jövedelmükből 72 000 forintot takarékba tettek. Idős Maglódi József betétkönyvébe például 12 500 forintot jegyeztek be. Idős Saját Jó- zsefék meg 8 000 forintot tettek félre az elmúlt évi részesedésből. Ellenek a juhok Ellenek a mesterségesen megtermékenyített birkák a Sziráki Állami Gazdaságban. Mintegy 500 törzs anyát termékenyítettek meg ilyen módon. Az ellés simán megy végbe, szépek, fejlettek a bárányok. A február 10-én megindult ellések 20 százaléka iker bárány. Ma f már megszokott jelenség, hogy a termelésben élenjáró dolgozókat megjutalmazzák nevüket versenytáblára írják, ügy hiszem, nem kell külön bizonyítanom, hogy a dolgozók zöme részt vesz a munkaversenyben harcol a jobb eredmények eléréséért. A mai versenymozgalom mentes a bürokráciától. Nem a minisztérium vagy egyéb más felsőbb szerv utasítására indul meg egy-egy versenyszakasz. S hogy ez mennyivel jobb. úgy hiszem nem fér hozzá kétség. Ezt bizonyítja Csúz Sándor Kossuth lejtési vájár versenyfelhívása is. A műszakiak valamennyien örülnek a dolgozók versenyének, de hát hogyisne. Nem küzd az üzem lemaradással, s ami nem közömbös, prémiumot is kapnak. A csapaton dolgozóknak biztosítják a műszaki feltételeket s ezzel úgy hisszük teljesítették törvényes kötelességüket. Az azonban már egy eléggé vitatott kérdés kihez tartozik a verseny értékelése, eredményeinek nyilvántartása. S itt kezdődik meg a sok munkára, vagy elfoglaltságra való hivatkozás. Persze végül is elkészítik, mert a tröszt utasítása. Természetesen az ilyen értékelésnek a kárát az egyszerű dolgozó látja. Lehet, hogy öt hónapon keresztül teljesítette a a kiváló szintet s eredményét látja. Ám a hatodik hónapban nem látja, hogy egy-két tized százalék miatt még sem lesz kiváló dolgozó. Pedig ha lelkiismeretesen közölnék az elért eredményét. akkor még tudna javítani Ez jár eszembe, a bányaüzemek versenynyilvónosságát vizsgálva. Az elmúlt évben a kazán bányaüzemet lapunk hasábjain megbíráltuk, mivel az üzemben versenynyilvánosság nem volt. Azóta az üzem vezetősége a szurdoki irodánál egy nagyon szép versenytáblát állított fel. Sőt, hogy avatatlan kéz nehogy változást eszközöljön, a táblát nagy lakatokkal lezárták s egy drótkerítéssel el is határolták. Kezdetben naponta kiírták az eredményt a dolgozók örömére, később azonban kifogások merültek fel. Ugylátszik könnyebb a bányásznak megrakni egy csille szenet, mint a versenyesnek az eredményt kiírni. Persze nem csoda, mert a versenyes félti a cipőjét s a tábla körül sár van. S így bizonyos jeles ünnep, amikor a szép táblára eredmény kerül. Eddig mindig úgy tudtára, hogy egy bányaüzem akkor teljesíti tervét, ha a csapatok zöme 100 százalékot teljesít. Kisterenyén azonban nem így van. Például a csigakúti lejt- aknában 15 csapat dolgozik szénfejtésen. A csapatok között nem ritka a 60—70 százalékot teljesítők száma. Mindössze kót csapat teljesített 100 százalékot. S most jön a nem mindennapi esemény. A bányaüzem a csapatok kis teljesítménye ellenére is 136,7 százalékos eredménnyel büszkélkedhet. Ugyan így néz ki a pócsházi bánya eredménye is. Vajon mit szól ehhez az egyszerű bányász? Nem tudjuk. Hiszen ilyen esettel még mi sem találkoztunk. Tizek után azon sem csodálkozunk, ha a terenyci bányászok nem nézegetik a versenytáblát. Vajon nem lenne egyszerűbb a sok tábla közül csak egy. s azt lelkiismeretesen kezelnék? A két rossz üzem után öröm olyat látni, ahol jó. eleven versenymozgalom alakul ki. Mátranovákon nincs lelakatolva. körülkerítve a tábla és a dolgozók mégsem tesznek kárt benne. Itt mindig a friss eredmények vannak. Megtalálható a KISZ-brigádokt61 kezdve a szorospataki-mizser- fai párosversenyig minden. Vajon miért lehet ezt Mátranovákon megcsinálni miért nem lehet Kazáron és Kisterenyén? Három bányaüzem verseny- nyilvánosságát néztük meg. Mint láttuk, sok a tennivaló még ezen a területen. Legfőbb ideje lenne már tisztázni, hogy a trösztnek, vagy a dolgozóknak fontos-e az eredmény értékelés. S még egyet, úgy hiszem, tisztázni kell: nem a dolgozók vannak a ver- senyesért, hanem fordítva. — tob — s Hogyan dolgozzon b az üzemi tanács ? munkájában több párttag is részt vesz. Ezek a kommunisták szívvel-lélekkel állnak pártunk és kormányunk politikája mellett. Véleményem szerint ezt a tanács többi tagjai is magukévá teszik. Továbbiakban jó munkát csak akkor tud majd kifejteni a tanács. • ha tevékenysége a dolgozókkal való helyes kapcsolaton alapul. A párt és a kormány irányvonalát csak úgy tudjuk megtartani, ha rendszeresen megjelennek a tanácstagok részére tartott értekezleteken foglalkoznak a termelés napi problémáival. Ugyanakkor a tanácskozásokon elhangzott véleményeket és határozatokat a legrövidebb úton és érthető módon tudatosítják a dolgozókkal. Például röpgyűléseken. egyéni beszélgetéseken. Varga Sándor, a Salgó tar jani Üveggyár szakszervezeti bizottságának elnöke: Már az első ülés alkalmával igen aktívak voltak a tanács tanács tagjai. Hozzászólásaikkal, jó javaslataikkal segítették az üzem munkáját. Az egy hónapos munkának máris vannak eredményei. Az első ülésen hozott határozatokat a megszabott időre végrehajtott3. Például a termelékenység növelését olyan módon. hogy az ne a fizikai erő növelésével, hanem a meglévő gépek jobb kihasználásával, a kész és félkész áruk veszteségmentes szállításával, tárolásával történjen. Ennek megvalósítására egy öttagú bizottság alakult. Mindjárt java- solta is, hogy a szállító ládákat ne rakják szinten felül üveggel, továbbá javasolták a szállító eszközök és szállítási útvonalak tervszerű, fokozottabb karbantartását. Az üzemi tanács tagjai részt vesznek egyes üzemek átszervezésében is. Ez történt a csomagolásnál és még több helyen. Pontos, hogy az üzemi tanács a jövőben állandóan napirenden tartsa a helyes anyagfelhasználást, a nyersanyagok és készáruk jobb tárolását, a szocialista tulajdon védelmét. Komoly segítséget várok az üzemi tanács tagjaitól, a csökkentett beruházási összegek helyes felhasználásánál. Igen alaposan és körültekintően, valóban a dolgozók szociális körülményeinek javítását. a termelés növelését szolgálják a felhasznált forintok. Segítséget kérek az üzemi tanácstól, hogy fokozottabban foglalkozzon a fiatal dolgozókkal mint szakmai, mind magatartásbeli vonatkozásban. Megjutalmazták a legjobb KISZ export brigádokat Szombaton délután a salgótarjáni Tűzhelygyár kultúr- otthonának klub helyiségébe« gyűltek össze megyénk legjobb KISZ-export brigádjainak tagjai. Az elmúlt negyedév munkáját értékelve 12 export brigád több mint ’ 106 tagját jutalmazták meg mintegy 5000 forint értékű jutalomtárggyal. A jutalmazottak között vannak Ruzsnyák Nándor acélárugyári szegcsomagoló, Kiss Andor tűzhelygyári kulcsformázó, és Kollár János üveggyári kehelyfúvó exportbrigádjának tagjai. Jövedelmező tejüzem Kétszáz liter tejet dolgoz fel naponta a dejtári József Attila Termelőszövetkezet tejüzeme. Az ősz óta működő üzem szép jövedelemhez juttatja a tagokat, hiszen minden liter feldolgozott tejért 4 forintot kapnak. Piacban nincs hiány. A tejszint legtöbb esetben a balassagyarmati kórház veszi át. A vajat a város vendéglőinek szállítják. A fölözött tejnek a sertések nevelésénél veszik, hasznát.
