Nógrádi Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 9-16. szám)

1958-02-01 / 9. szám

6 NÓGRÁDI Népújság 1958. február 1. A Népfront célja: a hazafias erők tömörítése párt már a 30-as években lerakta innak a nép­frontpolitikának aa alapját, amelyet a felszaba­dulás után is oly hatalmas erővel és eredménnyel folyta­tott tovább. A felszabadulás eiőtt más viszonyok között és más formában és célkitűzés­sel végezte munkáját. Napja­inkban pedig ezeknek a gaz­dag tapasztalatoknak igen nagy jelentősége van egészsé­ges népfrontpolitikánk kibon­takozása szempontjából. A felszabadulás előtt a nép­front programja nem a Ta­nácsköztársaság megvalósítá­sa, a szocializmus kiharcolása volt a közvetlen cél hazánk­ban, hanem a párt vezetésével a fasiszta diktatúra visszave­rése, a béke megvédése, a munkásosztály egységének helyreállítása, a demokratikus Magyarországért harcoló nép­front kialakítása. A párt veze­tésével a népfront ebben az időben ért el sikereket, ha­bár a demokratikus erők ösz- szefogása nem tudta elérni, mégis bizonyos mértékig aka­dályozta hazánkban a fasiz­mus előretörését, amely oly sok szenvedést és pusztítást hozott a magyar népre. A felszabadulás után még fokozottabb szerepet kapott a népfront kormány. A háborús károk felszámolása, békés építőmunka megindítása és mindazok a problémák meg­oldása, amely már az első idő­ben oly sürgetően jelentkez­tek. De a népfront szerepe, szükségessége még inkább fo­kozódott, amikor megszűnt a koalíciós kormány, a párt megteremtette a munkásegy­séget és ezzel egyidőben kü­lönböző pártok letűntek a történelem színpadáról. Mivel hazánkban ma egy pártrendszer van, feltétlen szükség van egy olyan mozga­lomra, amely a párt útmuta­tása alapján összefogja a nemzet hazafias erőit nagy fe­ladataink megoldására. A revizionisták, de a szoci­alizmus más ellenségei is a népi hatalom megdöntése ér­dekében már 1956 október 23- án követelték a többpárt­rendszer bevezetését, amit ké­sőbb Nagy Imre meg is való­sított, mert október 23-a után gombi-módra nőttek ki, illetve • Irkultnk újjá a régi polgári pártok, de semmiesetre sem •zzA a szándékkal, hogy szembeforduljanak az ellen- forrndi lommal, sőt az újjáéle­dő Kisgazda és Petőfi párt, szocialista és kommunistrelle- nes jelszavakat hangoztatva a' népi hrtrlom ellen fordult és * kapitalizmus restaurálását segítették elő. Tehát minden ember előtt így világossá vált, hogy ezek a többpártrend­szert csak arra használták, hogy az országban belső test­vérharcot váltsanak ki és le­gális körülményeket, szervez­kedési lehetőséget biztosítsa­nak a nép ellenségeinek. Arról már szó sem esett, hogy 1948—49-ben megszűnt pártokat viSSzaáUítsák a tökh- pártrendszer ürügye alatt le­hetőséget kerestek a szocializ­mus ellenségei a nyílt színre­lépésre. többpártrendszer nálunk lényegé­ben a munkásosz­tály hatalomból való kiszorítását, a szociálde­mokrata párt megteremtésével pedig a munkásosztály egysé­gének megbontását jelentette volna. A töhhpár+ren^szer bevezetése az ellenforradalom után súlyos hiba lett volna, mert a pártonkívüli hazafias erőknek, akik a szocializmus építésével egyetértenek, a Ha­zafias Népfront keretein be­lül lehetővé válik, hogy ott aktívan tevékenykedjenek tár­sadalmunk fellendítéséért. Az ellenforradalom alatt akadtak akik a Hazafias Nép­frontot szembeakarták állíta­ni a párttal és valami pártel­lenzékké akarták változtatni a népfrontot. Mi nem aka­runk pártellenzéket a nép­frontból, hanem a párt veze­tésével a nemzeti összefogás jegyében az egész népet ma- gábafoglaló (kivéve az ellen­séges elemeket) mozgalommá akarjuk tenni, olyan mozga­lommá, ahol a párttagok és pártonkívüliek egy mozgalom keretein belül harcolnak a közös cél megvalósításáért. Találkozhatunk olyan néze­tekkel is, amely azt tükrözte, hogy a Hazafias Népfrontot akarták az ország vezető szer­vének kimondani. Ezzel meg­tagadva a párt vezető szere­pét. De még napjainkban is vannak olyan megnyilvánulá­sok, mintha a Hazafias Nép­front valami paraszti szerve­zet volna és a munkásoknak talán semmi befolyásuk nin­csen és nem is szükséges. z ellenforradalom egyik tanulsága­ként leszögezhet­jük, hogy marxis­ta-leninista párt nélkül szoci- ■ lizmust építeni nem lehet, s vissza kell verni minden olyan nézetet, amely csökken­teni akarja a párt vezető sze­repét. De vissza kell verni az olyan nézeteket is, amely a mozgalmon belül a munkás- osztály vezető szerepét akar­ja csorbítani, vagy semmibe­venni. E káros nézetek ellen a leghatásosabb fegyver az, Két hete még a rádió is be­szélt rólunk — emlegették büszkén a szécsényiek, ami­kor ott jártam. Azonnal tudtam, miről van szó. Jómagam is hallottam a ádióból, s előtte írtam arról, mire készül cszécsényi gazda­kör. Sümegi Jánost, a gazdakör vezetőjét reggelizés közben .epem meg. Nagyon szívesen fogad. Ami­kor megtudja, hogy a gazda- őrről érdeklődöm, felcsillan a szeme, örül, hogy az újság ts érdeklődik munkájuk iránt, ügypár baráti szó után, szóba- erül a pesti út is, mert mi­öl is beszélne az ember most, ha nem erről. — Ahogy múlnak a napok, ,z emlékek úgy szépülnek- . Mindjárt az indulás. Egy- egy kupica pálinka. A felesé­gek, gyerekek búcsúzkodása. Amikor Budapest felé kö­zeledtek, egypár embernek megdobbant a szíve. A hat­vanéves Juhász János, az öt­venhatéves Juhász István még nem volt soha a fővárosban. Nem is csoda, ha mindent szinte gyermekes áhitattal szemléltek. Földi Pál, az egyik gazda­kört tag belépése egy kicsit megakasztja a beszélgetés me­netét. Amikor aztán megtudta ő is, miről folyik a beszéd, örömmel bekapcsolódik. így aztán megtudtam Földi gazdától, hogy a Herczeghalmi Kísérleti Gazdaságban a szé- csényi atyafiaknak nagyon megtetszettek a ridegtartásos csikók. A legjobban az tűnt fel nekik, hogy szelídek vol­tak, mint a bárány. Ezt ki is használták a szécsényi gaz­dák. Azonnal összeválogattak néhány pár csikót• Fájt is a szívük, hogy nem hozhatták el. Ahogy visszafelé robogott az autóbusz, az emberek herceg- halmi élményeikről beszélget­tek. Megállapították, tudta az a gazember Metternich, hol kell gazdaságot választani, tudniillik a Metternich-családé volt azelőtt a herceghalmi gazdaság. ha most, amikor a népfrontbi­zottságok és elnökségek ki­egészítését végrehajtjuk, első­sorban a munkásosztály leg­jobbjait választjuk be ezekbe a bizottságokba, mert ez a biz­tosíték az egészséges népfront munka kibontakozásához. Azért a munkásosztállyal kell erősíteni sorainkat, mert a munkásosztály a legforra­dalmibb osztály, amely nem ingadozik a szocializmus épí­tése során és szilárdságát a mozgalomba is bevisz' D' szervezettségénél, öntudatá­nál és kipróbáltságánál fogva is, mert nemcsak saját érde­két, hanem a többi osztály és rétegek érdekeit is képvisel­ni tudja, mert e nélkül saját osztálya érdekeit sem tudná megvalósítani. munkásosztály vezető szerepének biztosítása érde­kében szükséges, hogy a különböző üzemekben dolgozó emberek saját lakóte­rületükön kapcsolódjanak be­le a Hazafias Népfront moz­galom munkájába. Különösen falun a dolgozó parasztokkal közösen dolgozzanak feladata­ink végrehajtása érdekében, annál is inkább, mert a nép­front mozgalom gerince a munkás-paraszt szövetség és ez a szövetség csak a közös munkában, a közös harc fo­lyamán erősödik, és ccéloso- dik meg, mindazon feladatok végrehajtására, melyet a szo­cializmus építése során el kell végeznünk. A fővárosban gazdag prog ram várta a gazdakör tagjait Este az operettszínházban i legjobb helyekről nézték meg a „Kard és szerelem“ címit operettet, amely nagyon tet­szett a szécsényieknek. A szín­ház után megismerkedtek a falusiak a főváros esti életé vei. Voltak a Mátyás-pincé­ben, a János-pincében. A legnagyobb élményül azonban az országház meg tekintése volt. A szakvezető elmondta, idl a múltban parasztember ner, tehette be a lábát. Megille tődve nézegették a gyönyört berendezést. Találkoztak Rónai elvtárssa is, az országgyűlés elnökévei Mindenki nagyon sajnált< hogy Rónai elvtárs csak fél órát tölthetett a szécsény gazdákkal Ez a félóra feled hetetlen lesz, kivált az idő sebbek számára. Ügy beszé7 gettek a gazdák Rónai elvtárs­sal, mint otthon a kapu élőt szoktak vasárnap délután. Juhász István bácsi leg nagyobb élménye az marad hogy beülhetett a miniszter- elnöki székbe. Nagyon tetszett a gazdák­nak a béketanács fogadása Jó magyar szokás szerint egy egy kupica pálinkával kínál­ták meg a falusi vendégeket Péter János távoli országot parasztjainak életéről beszél nekik. Jó érzéssel gondolnak visz- sza a szécsényiek erre az útra. A Kismotor- és Gépgyárban megcsodálták „Fürge“ mező- gazdasági gépet. A gyári mun­kásoknak tetszett a paraszt vendégek tudásszomja, Min­dent nagyon szívesen meg mutattak, megmagyaráztak — Mi tetszett mégis a leg jobban? — kérdezem. — Nehéz lenne megmon dani — felel Sümegi gazdc —, mert nagyon tetszett a Me­zőgazdasági Múzeum, a Her ceghalmi gazdaság, az ország ház, a vezetők, a gyárban o munkások — egyszóval min­den­K. J. MARCZINEK ISTVÁN NAGYON TETSZETT MINDEN VASÁRNAPI FEJTÖRŐ 1958. II. 1. Közmondások: iss Vízszintes: 1. Ausztriá­ban van ilyen táj .12. Ten­geri rabló. 13. Felkiáltó­szó. 15. Vigye kánya! 16. Vissza: a Ludolf-féle szám. 17. Képrámázó. 21. Vissza: angol fiúnév. 23. Fáradt, kedvetlen. 24. Fél hántás (vissza). 25. Megtörtént dolog. 27. Mázoló. 28. Nem tud beszélni. 29. Vizi állat. 30. Azonos betűk. 31. Penész. 32. A testrész. 34. Torkán leenged. 36. Szende, tudatlan. 38. Vissza: öltözet. 39. Sze­rencsém van. 41. Végte­lenül idéz. 42. A vízsz. 34. első és utolsó betűje. 43. Férfinév (utolsó koc­ka két betű). 44. Ésszel felfog. 45. Tojás — ango­lul (kiejtve). 51. Nyelv­tani fogalom. 52. Sűrűn néz. 54. Figyelmeztető. 55. Középső betűjét meg­kettőzve: régi ürmérték. 56. Vissza: a kéz része. 58. Félig arat. 64. Dunán­túli község. 66. Semilyen járművön. 67. A sín m. hangzói. 69. Vissza: Je­gyezd meg jól — latin röv. 70. Odú — keverve. 71. Húz. 72. Azonos be­tűk. 73. Megkevert MEO. 75. A függ. 57. sz. folyt. 78. Terem m. hangzói. 79. Vissza: esze, feie. 80. Van esze. 81, Állat becenév. 82. Szám. B3. Az étel, az ennivaló. 83. Zentai fele. 86. To­rok része 88. Igavonó állat. 89. Kínai név. 92. Kiejtve: rossz — néme­tül (nőnem). Függőleges: 2. Nem dombos. 3. Pala m. hangzói 4. EOK. 5. Vág. 7. Csak középen tiszta. 8. Ne személye 9. Dob szélei. 10. Vissza: vajon testrésze? 14. Az óceán. 18. Vissza: félig kertel. 19. Energia. 22. Nagyobb helyiség. 24. Már nem él. 26. Vidék. 28. Nem — latinul. 33. Válaszolj. 34. Régi fegyverei (3. kocka két betű). 35. A magas­ból a földig nyúló. 37. Ismeretlen. 39. NMM. 40. Vissza: angyal-rang. 47. Kellemetlen betegség. 49. Vissza: a kiejtett betű. 50. A másik oldalra helyez 51. Vissza: a kicsi 53. Cigarettázik. 55. For­dított vonatkozó név­más. 57. Brit evőeszköz (folyt, vizsz. 75.) 59. Európai nép. 62. Házi­állatok. 63. Lókezelő. 65. Vissza: ilyen »helyzet« is van. 68- Buzdít. 74. Mindegy ...............megy. 76 . Juh-hodály. 77. Visz- sza: lopakodik. 83. Néve­lővel: T. 84. TCL. 87. Vissza: egyiptomi nap­isten. 90. Tiltószó. Az oó és az öő betűk között nem teszünk kü­lönbséget. Beküldendő: a rejtvé­nyünkben elrejtett négy közmondás, valamint a VASÁRNAPI FEJTÖRŐ szelvény február 5-ig. A múltheti keresztrejt­vényünk helyes megfej­tése: Luxemburg gróífci — Blaha Lujza — A makrancos hölgy — Olympia. Könyvjutalmat nyer­tek: Banos Mária Ecseft, Öze László Szécsény és Tóth Ferenc Balassa­gyarmat. Ittak, költekeztek és börtönbe kerültek Sajnos, gyakran hangzik el a bíróságon ez a mondat: „A társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezet­ben elkövetett sikkasztás és lopás bűntettében mondja ki a bíróság bűnösnek . . Súlyos milliók tűnnek el az országban olyanok kezén, akik fölött végül is a bíróság mond­ja ki az ítéletet, de akik ad- dio súlyos anyagi és erkölcsi kárt okoznak a társadalomnak. Ezt megakadályozni, ide­jében leleplezni csak a be- . csületes emberek százez­reinek segítségével lehet. Enélkül néha hónapokig űz­hetik aljas tevékenységüket és élhetnek nagy lábon a társa­dalom rovására. Nem lehet ezt csak a rendőrségre bízni. Min­den rendes ember érdeke, hogy az ő kárára senki se lophasson, sikkaszthasson. Egy-egy rafi­náltabb társaság üzelmei néha hónapokig rejtv“ maradnak a rendőrség előtt, holott többek­nek feltűnt már, hogy a társa­ság tagjai tízszer annyit köl­tenek, mint amennyit keres­nek. A szakszerű állattartás eredménye A karancslanujtői Üi Ba­rázda Termelőszövetkezet te­henészetében 11 liter a fejés átlag, istállóátlaguk pedig 10 liter A jó eredmény a gon­dos takarmányozás és a szak­szerű gondozás következmé­nye. Tavaszra készülnek a kisterenyei Vörös Október és a kotyháza-pusztai Kossuth Termelőszövetkezetekben. Gyűjtik a melegágyi trágyát, hogy tavasszal a kertészet­ben időben megkezdhessék a munkálatokat. Szentkút környékén is egész bűnszövetkezet lop­kodta a fát és lopkodott egyebet is. Ittak és költe­keztek, még végre a rendőrség tudomására ju­tott a dolog. Tarnóczi Sándor volt italbolt­vezető, mint orgazda irányí­totta a többieket. A Mátrave- rebély és Szentkút körüli ál­lami erdőt szinte már sajátjá­nak tekintette. A bíróság Kovács Sándort 2 évi börtönre és 1000 forint pénzbüntetésre ítélte és három, évre eltiltotta a közügyektől Tarnóczi Sándort 2 év és hal hónapi börtönre, 1000 forint pénzbüntetésre és három évre a közügyektől való eltiltásra, Sándor Károlyt 10 hónapi bör­tönre, 500 forint pénzbünte­tésre,, Koós Mihályt pedig évi börtönre, 600 forint pénz- büntetésre ítélte és 2 évre eltiltotta a közügyektől A bűn­szövetkezet többi tagjait 6—t hónapig terjedő javító mun­kára ítélte a bíróság. |^ooooooooooooooooooooooooocoooooooöoooor< MÓLNAK BÉIA > HÓPELYHEK Nézem amint szállnak, lengnek házak felett a hópelyhek. Mint a pernye egyre hullnak . 1 , csillagai az azúrnak, s kertek alatt csengő szánon emlékekkel száll az álom . . . Egy asszonyt, a karján gyermek, viszik, viszik a hópelyhek. Már a havas mezőn járnak, szemével száll kisfiának hópelyhekről-hópelyhekre, gügyögéssel kerekebbre nyitogatja a kis zárat, helyet készít új csodáknak, s mint tej fut ki nevetése, így tartja a hóesésbe ... .xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxjooooo

Next

/
Thumbnails
Contents