Nógrádi Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 9-16. szám)
1958-02-26 / 16. szám
1958. február 26. NÓGRÁDI Népújság 5 A szakszerű gondozás meghozta az eredményt Híre van megyénkben a berkenyéi Petőfi Termelőszövetkezet törzskönyvezett tehenészetének. Pedig nem kevesebb, mint hatvan állattal bíbelődnek az állat- gondozók, melynek fele pontosan harminc a tehén. Persze most még körülményes a munka, mert három istállóban sorakoznak a tiszta, jól gondozott állatok. Mire eljön a május, elkészül az új, korszerű istálló, ahol az is lehetővé válik, hogy az állatokat színük szerint csoportosítsák. így aztán nem csak rendes, tiszta lesz az istálló, de mutatós is. Fusch József gondozó munkanapja, ■mint másik két társáé hajnali fél négygyei kezdődik. Eltakarítja a trágyát, aztán beadja a silót, abrakot. Mert megcsinálták az istállórendet is, melytől eltérni nem lehet. 8 Fitter István a fiatal mezőgazdász, akit az új esztendő hozott a szövetkezethez, szigorúan ügyel is erre. De benéz az istálló- ha, márcsak azért is, tisztaság, rend van-e, megkapják-e az abrakot, takarmányt az állatok? Fehérvári Andrásné fej^nő: el sem hiszik, már nyolc év óta fejek. Egyszóval: az előírás az, hogy hatszáz kilogrammos - állatnak legkevesebb hét kilogramm tejet hell adnia naponta. Bgy ilyen tehénnek napi adagja 5 kiló vöröshere, 30 kiló silótakarmány. De a tehenészetben mind jó tehenek vannak. Bertók István elnök: a tehenészet a mi ne- héziparunk. A fejési átlag 13,7 liter. Nem hiába pályáznak az országos kistehenészetek versenyében az első helyre. Mert itt van például a 9-es Cifra, naponta 23,8 kilogramm tejet ad. így a napi takarmány mellé még 9 kilogramm abrakot is kap, mely búza, árpa és tengeri darából tevődik össze. Fitter Is'tvánnak nagyszerű új elgondolásai vannak a tehenészetben. Most például azzal próbálkoznak, hogy az abrakot etetés előtt langyos vízbe áztatják. így feloldva könnyebben emésztik az állatok, a tej egy-másfél héten belül legkevesebb 4 literrel emelkedik. De a trágyázással, etetéssel Fusch bácsi munkája nem ér véget. Jóformán ' egész napját az állatokkal tölti. Mert munkája mindig akad. Be kell készíteni már előre két napra a takarmányt. Nagy segítségükre van ebben a 17 éves Hoff- ner Antal, aki az egyik istálló melletti csűrben 5 kilogrammos csomagokba köti össze a herét. így aztán az állatgondozóknak nem kell eltölteni a méréssel az időt. Közben aztán a Fitter István mezőgazdász: a rendetlenséget, mint piros vonalat mindenki messziről vegye észre. két fejőnő fél ötkor megkezdi a fejést. Meri Fehérvári Andrásné és társa inkább tíz perccel korábban kezdenek, mint két perccel később. Itt különösen fontos a tisztaság mellett a pontosság. De hát ez- zel még nem volt baj, mert értik a dolgukat. Hát hogy is ne. Fehérváriné mióta tehenészet van Berkenyén, azóta fej. Ennek pedig már nyolc esztendeje. Először 7„ most meg 40—43 egységért havonként. Mondja csak valaki, hogy nem kitartóak az asszonyok. Nemcsak, hogy megszokta ez idő alatt az állatokat, de meg is szerette. Most már ott tart,' tiö&p nem szívesen veszi, ha más feji állatait. No persze ez csak olyankor fordul elő. ha valami baj éri Fehérvárinét, mint például most is. hogy meghúzta a lábát. De hát nem idegen, a nagyobbik lánya segítette ki a bajból, ő fejte a tíz tehenet. Most aztán a kisebbik Ilonkát is megtanítja a mesterségére. Hogy az elmúlt esztendőben is 320 ezer forintot jövedelmezett a tehenészet, úgy tartják számon, mint a termelőszövetkezet nehéziparát. Most is a napi háromszori fejés havonként 9 ezer liter tejet biztosít, melyre le is szerződtek. Ebből a pénzből osztanak aztán munkaegységenként 20 forintot minden hónapban. így aztán Berkenyén az idén is mint 8 év alatt mindig, külöínös gondot fordítanak a tehenészetre. Szántóterületük 30—32 százalékán pillangós növényeket termelnek, mert ezzel lehet igazán teheneket nevelni, nem a savanyú réti szénán. Oly annyira a tehenészettel vannak elfoglalva, hogy sertés- állományuk például nincs is. Már délutánba hajlik az idő, amikor Fusch bácsiék elölről kezdik a reggeli munkát, trágyáznak, etetnek, aztán jönnek tisztán, fehérHoffner Antal: miniden kötegbe pontosan 5 kilo vörösherét teszek. ben a fejőnők, mert a tej csuda kényes dolog. Nagyon vigyázva kell bánni vele. Bizony este nyolcat mutat az óra, amikor bezárul a gondozók mögött az istálló ajtó, hogy átvegye birodalmát Stolcenberger bácsi, az éjjeliőr. Vincze Istvánná Áz idén már könnyebb lesz Még tavaly áprilisban történt. hogy Nógrádsipeken ösz- szejött tíz-tizenkét gazda — olyan négy-öt-hét holdasok — s Petrovics Vince vezetésével elhatározták, hogy géptársulási, növénytermelési szakcsoportot hoznak létre. A földet, a 48 hold tartalékterületet, melyen a gazdálkodást tervezték, a gépállomással szántatják fel, s a magot már közösen vetik a földbe. A termést aztán elosztják a végzett munka arányában. így is lett. Valahogy úgy vannak ezek a gazdák Emelik az állatsűrűséget Majdnem 50 darabbal emelkedik a tehénlétszám a pásztói járás termelőszövetkezeteiben. A szarvasmarha létszám ezzel együtt 130-cal emelkedik.-----------------^ ---------------------Űj baromfi törzsállományok beállítása most, még egyik lábukkal a közös gazdálkodás útját tapossák, másik lábuk az egyéni gazdá’kodás útján jár, mert valamennyinek van szőlője, szántóföldje, melyet a család tagjaival művel. Dehát eddig még nem sok eredmény mutatkozik munkájukban. Igaz, a ház építésénél is az alap lerakása a legnehezebb. az a háládatlan munka. Mikor ezzel készen vannak, a falak felhúzása már könnyebben megy. így vannak Nógrádsipeken is. Az ősszel vetettek A járás tsz-ei 20 anyakocát is kapnak. Az erdőkürti November 7. Tsz ebben az évben 200 darabból álló juh-törzsállományt kap. A pásztói járásban a tsz-ek- nél jelenleg 625 darabból áll a baromfi-törzsállomány. Ebben az évben 600 tojóval és 800 előnevelt csirkével szaporítják az állományt. Az ellenforradalom óta nem volt baromfi- törzsállomány a palotási Május 1. és a jobbágyi Uj Otthon Tsz-eknél. Gyümölcsöst telepítenek Mohorán A mohorai Kossuth Tsz tavasszal 2 kh területen telepít gyümölcsöst. Mihelyt az idő engedi, a munkákat elkezdik. Zöldtrágyázás Balassagyarmatón A balassagyarmati Előre Tsz 20 kh termeten bevezeti a zöldtrágyázást. A zöldtrágyázással kapcsolatban tapasztalatcsere-értekezletet tartanak majd egy későbbi időpontban. A jobbágyi Uj Otthon Tsz 300 darab tojót, a palotási Május 1. Tsz 250 tojót és 500 előnevelt csirkét kap. Felújítják a szurdokpüspöki Béke Tsz elkorcsosult baromfi- törzsállományát is 300 darab előnevelt csirkével. A romhányi II. .Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetben ebben az évben mór biztosították a kertészt. így 16 kh terüEgy kh szántóterületre egy mázsa műtrágyát biztosítanak ebben az évben a nagyoroszi Úttörő, a horpáicsi Lenin, a ugyan tíz holdon vörösherét, de annak haszna csak az idén lesz. A tíz hold búzát és az 5 hold árpát is csak az idén aratják majd. De most mór szerződtek két hold cukorrépára, sőt 6 holdon még árpát szeretnének vetni sörnek, ha biztosít vetőmagot a földművesszövetkezet. Terveztek íehérheréi is, mert ez nem csak jól fizet, de utána kitűnő a föld kalászosnak. Az lenne jó, ha a szóbeszéd valóra válna és a tavasszal valóban alakulna egy juhtenyésztő szakcsoport a községben. Ezzel összedolgozva nagyon jól meglennének, mert lenne bőven trágya a földnek. Persze, hogy a tartalékterületek haszonbére emelkedett, van olyan, akinek elment a kedve a társulástól. Hatan Nógrádsipeken is úgy gondolják, hogy az őszig még maradnak, aztán járják tovább az egyéni utat. De Petrovics Vince így számol: a tíz hold búza ne teremjen sokat, csalt áz adóra valót, a kiadásokra jusson belőle. A többi növényféleség, az árpa, a here. a cukorrépa jövedelme már az övék marad. Mert a község legjobb földjein gazdá’kodnak. Várják is az időt, hogy megkezdhessék a cukorrépa és az árpa vetését. mert ha öten maradnak is, tovább dolgoznak. Dehát az őszig még meggondolhatja magát a hat gazda is, mert addigra már láthatóvá lesz munkájuk eredménye is, az alap után láthatóan emelkedik a fal. V.-né létén termelnek az idén dihy- nyét, tököt, paradicsomot. — Nagyorosziban is várják a' tavaszt. Eddig 10 melegágyat készítettek el. borsosberényi Haladás, a diós- ienői Tolbuchin és a berkenyéi Petőfi Termelőszövetkezetekben. Van már kertésze a romhányi termelőszövetkezetnek Egy kh szántóterületre egy mázsa műtrágya Ahol nincs pártszervezet, megsínyli a munka Megoldásra váró problémák tömegével lehet találkozni a üósjenői Tolbuchin Termelő- szövetkezetben. Ahogy telnek- múlnak az évek a problémák megoldása egyre késik. Ismeretes, hogy még 1949-ben alakult ez a szövetkezet, s eddig minden nagyobb „megrázkódtatást” átélt. Kétségtelen, hogy a tagság jó része szilárd támasza a szövetkezés gondolatának. Erre büszkék is a tagok. De vajon ez a büszkeség elegendő a problémák megoldásához? Nem hinnénk. Ehhez más is kell és ez a más hiányzik ebből a szövetkezetből. A községben az egyénileg gazdálkodók azt mondják, ha a mezőgazdaság szocialista fejlődésének az a helyes útja, ame’yen a Tolbuchin Tsz jár akkor inkább maradjon minden a régiben. Ez nagyon súlyos bírálat, amelyben 'a rosszakarat mellet igazság is van. S ezt az igazságot kell a tsz tagoknak lelkiismeretesebben vizsgálj gatni, ha azt akarják, hogy a munka megjavuljon, s az emberek véleménye is megváltozzon. Az biztos, hogy eddigi munkájukban a falu népétől nem sok biztatást kaptak. A jót soha nem látták meg, csak a rosszat, a hibákat és azt is felnagyítva adták tovább. A gazdák mosolyogtak, amikor a volt cselédek, agrárproletárok elindultak ezen az úton, amely bizony nem a legsimább volt. Az ingadozó, a máról-holnapra is alig látó emberek aztán hibát hibára halmoztak, amelynek az ellenség örült a legjobban. Nem volt könnyű megszokni a közös munkát, a tervezést. A maguk választotta vezetőségnek alig volt tekintélye. Veszekedések, marakodások szinte napirenden voltak. Ilyenkor aztán tanácstalan volt a pártszervezet is. Nyolc év alatt nem nagy politikai munka folyhatott a szövetkezetben, már ezt onnan is meg lehet Ítélni, hogy az ellenforradalom után a tsz volt párttagjai közül nem lépett vissza senki a pártba. A tanácsházán Sebők elvtárs, a VB. elnöke, nem mondható a tsz ellenségének, még sem tud bizakodó lenni a tsz jövőjét illetően. Szerinte a legnagyobb baj az, hogy nincs pártszervezet a szövetkezetben. De nemcsak, hogy párt- szervezet, de még párttag sincs. 1 Helyesen látja a községi pártszervezet és a tanács is, honnan kellene kiindulni. Nagyon furcsa, hogy Diósjenőn, ahol már a legnehezebb időben talpra ugrott a párt, a kommunisták a tsz párttagjairól megfeledkeztek. Őket nem lett volna szabad elhagyni. Többet kellett volna foglalkozni velük, s így nem maradt volna párttag nélkül a tsz. Most úgy néz ki, hogy párt nélkül akarják a Tolbuchin- ban vezetni a közös gazdaságot, építeni a szocializmust. A szó szoros értelmében elmondható ez, mert nem sokat törődnek a községi pártszervezet határozatainak végrehajtásával sem. Ha a pártszervezet meg is beszél valamit az elnökkel — Nagy Józseffel — annak alig van valami látszatja. A párt határozatait az elnök nem tudja valóra váltani, mert az na*gvon gyakran a tagság akaratába ütközik. Igv aztán nem a legjobb a viszony a községi pártszervezet és a termelőszövetkezet között. A pártszervezetnek az a véleménye, gyenge a vezetés a tsz-ben. Ügy mondják az elnök, amit a tagság, a községi pártszervezet, vagy tanács mond, nem veszi figyelembe. így kívülről nagyon könnyű I ezt megállapítani. Nincs köny- nyű dolga az elnöknek. Az intéző bizottságon kívül a népszerűtlennek tűnő feladatok végrehajtásánál nincs mellette senki. Ha lenne pártszervezet, vagy pártcsoport, tudna az elnök a tsz-en belül egy szilárd magra támaszkodni. E nélkül munkája nehéz, s az út amelyet járnia kell göröngyös. Nem térhet ki a felelősség elől a községi pártszervezet sem. Nem lehet egy nehézségekkel küzdő szövetkezetét magára hagyni. A pártszervezeteknek, hogy sorait erősítse, támaszkodni kellene a szövetkezetben megtalálható egészséges magra. Hogyan tud így jó munkát végezni egy falusi pártszervezet, ha nem közeledik a parasztsághoz? Nagyon könnyű azt mondani, hogy a Tolbuchin Termelőszövetkezetből egy embert se mernének javasolni a pártba. Ez a vélemény nagyon lesújtó lenne, ha ez igaz lenne. Mit tett a pártszervezet annak érdekében, hogy a tsz tagsága közelebb kerüljön a párthoz? Ezt kellene vizsgál- gatni a vezetőségnek, a párttagságnak. Nem igaz, hogy a diósjenői kommunisták erre nem lennének képesek. Közelebb a tsz tagságához, mert ezek a tsz tagok hús a mi húsunkból, vér a mi vérünkből. Ezt úgy kell megva- j lósítani, hogy ne tűnjön tolakodásnak. A párt segítőkeze I nehogy a tsz önállóságát ve- ■ szélyeztesse. A pártszervezet ha segíteni akar menjen a tagok közé. Hallgassa meg az ő véleményüket is, s a jó szó erejével győzze meg őket arról, hogy azt a bizonyos munkát, amit éppen el kell végezni másként is meg lehet oldani. Ha látják a tagok, hogy a pártszervezet velük érez, törődik munkájukkal, problémáikkal ők is közelebb kerülnek a párthoz. Ha úgy beszélnek a kommunisták a tsz-tágokkal, mint barát a baráttal, akkor megy a munka, s nem válik a párt- szervezet kívüllálló parancsolgató szervvé. Amint látjuk nagy feladat vár a falu kommunistáira. Segíteni kell az intéző bizottságot, hogy a szövetkezetben minél hamarabb összeszedhesse . azt az egészséges magot, amely a széthúzó érőket meg tudja fékezni. Azután az összetartó erőkre lehetne támaszkodni a gazdaság megerősítésében. Ebben az évben a szövetkezetnek be kell bizonyítani, hogy képes előre haladni. Le kell küzdeni az egy helyben való topogást. A vezetőségnek a sarkára kellene állnia és I őszintén, gerincesen megmondani azoknak, akik gátjai a közös munkának, hogy ez így tovább nem mehet! Aki nem tartja be a munkafegyelmet, arra nincs szükség! Egész biztos a tagság többsége a vezetőség mellé állna. Jelenleg gazdasági téren is sok a tennivaló. Csak néhányat sorolok fel, amelynek megoldása nem tűr halasztást. Lassan összedől egy pajta, mert sajnálnak tőle egy pár kéve nádat. Fel sem épült a sertésíiaztató, de már tönkre megy. A több százezer forint értékű majort is hagyják pusztulni, pedig csak egy vízlevezető árkot kellene ásni, máris vízteleníthetnék. Ide tanult ember kellene, aki az egész gazdaságot áttekintené. Mert hiába jóakara- tú ember az elnök, szakember nélkül ő sem tud megbirkózni a nehézségekkel. Össze kellene fogni a két diósjenői tsz-nek s közösen kellene fogadni egy mezőgazdászt. Csak úgy néz ki jelenleg, hogy félnek az agronó- mustól, a gépál’omástól meg mindentől, ami a munkát megkönnyítené. A fentiekből is kitűnik, ahol rossz a politikai munka, ahol nincs pártszervezet, a gazdaság is kárát vallja. Ezt bizonyítja a diósjenői Tolbuchin Tsz példája is. Sü get az idő. A tsz tagjainak be kell bizonyítani tudnak jobban is dolgozni. Az idei terveket ha maradéktalanul végrehajtják, akkor egy lépéssel előre léphetnek. De ehhez szükséges a tervszerű munka, a párt és tanácsszervek hathatósabb támogatása. KATA JÄNOS
