Nógrádi Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 9-16. szám)

1958-02-01 / 9. szám

1938. február 1. NÓGRÁDI Népu/sóq 5 MUNKÁBAN A DOMBASZ-KOMBÁJN MUNKA KÖZBEN A KANÄSZ mint meg­álltunk Ben­czúr Gyula, a festőmű- Ü vészét nagy mesterének § egykori hajléka előtt, a H gondolatok egész serege §| viharzott át rajtam. = Úgy érzetem, hogy a § magyar művészet egyik Ü történelmi forrásánál 1 vagyunk. Forrásnál, g amely hajdan, a festé- g szét, ma a szobrászat p egyik speciális formájá­ig nak remekeit ontja bő- 1 séggel magából. Benczúr Gyula műter­mében nagyszerű irány­ban folyik a művészi munka. A művészet tör­ténetében egyedülálló nagy alkotás készül most itt. A mester. Szabó Ist­ván, a szénbányászat történetének. a bá­nyászember gazdasági és társadalmi harcának alapos ismerője. A mű­vészet történetében egyedülálló, nagy alko­tás készül most Szabó István vésői nyomán. Pista bácsi a szocialista, realista művészet tehet­séges művelője, a szén­bányászat történelmét formálja meg 1753-tól napjainkig. És éppen ez benne az egyedülálló! Bányászokról szól a mondanivalója, azokról az emberekről, akik a természetben és a társa­dalomban egyaránt a leg­nagyobb erőfeszítéssel vívták harcukat a fej­lődés és a saját életük fenntartása érdekében. = Ezt a múltat jeleníti, 1 ezt a jelent örökíti a mi g Pista bácsink! g Nyolc álló esztendeje gt készül a bányászat tör­li ténetét felelevenítő al- g kotás, amely 18 méter g domborműből és 35 da- g rab különböző körplasz- g tikából áll. Ezek azok a g tények, amiket már hal- g lőttünk Pista bácsiról, g Aki ettől többet akar g tudni, kerüljön beljebb H a faragás mesterének g „műhelyébe”. g Pista bácsit éppen g elemében találjuk. Mi­közben ott a terem kö­zepén ingujjra vetkőzve körül-körüljár egy mun­ka alatt álló körplaszti­kán, önfeledten fütyü- részik. hogy „kiállók a kapujába”. No tessék! Maga is elmosolyodott, hogy ilyen észrevétlenül megleptük. Amit ezután elmondunk, azokat már mind Pista bácsitól tud­tuk meg. Valamikor a kilenc- száztizes évek eleién a kisterenyei báró magtá­rának falára húzta az első vonalakat. Más rajzeszköz híján, persze faszénnel. A báró inté­zője akkor elmarasztalta a „művészt”. Körülbelül ezekkel a szavakkal adta ki az utasítást: Nesze itt ez a pénz. vegyél rajta papírost, meg ceruzát, de meg ne lássam, hogy mégegyszer összefirká­lod a magtár falát! Ké­sőbb már íev alak"1f a vélemény : Ezzel a Pista gyerekkel komolyabban kellene foglalkozni, ta­lán még műasztalos is lehet belőle. Nos. hát igaz. azóta sok víz lefolyt a Dunán. A Pista gyerekből Ist­ván lett. azután Pista bácsi, majd nagyapa. S most itt vagyunk a mű­termében és saját sze­münkkel láthatjuk, hogy Szabó István művész, visszavonhatatlan mű­vész, nagytehetségű mű­vész lett. Művei kiállták a mű­értők kritikáját. Alko­tásai megjelentek a ki­állításokon, s nemcsak az ország legkülönbö­zőbb bánya városaiban, de a határainkon túl is megtalálhatók az egy­szerű embereket ábrá­zoló faragásai. Sok műve van Csehszlovákiában, de Kínába, az Amerikai Egyesült Államokba és a Szovjetunióba is eljutott Pista bácsi alkotása. Lehet-e hát tagadni hogy alkotásvágya, mű­vészi hajlamával páro­sulva szétfeszítette a művészélet szűk kereteit TÍIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIUlllllllllllllllllllllllllllHllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllinilllllllll is? Joggal büszke e megmásíthatatlan té­nyekre. e ami min- f M M den eddigi PJ sikerétől többet jelent számára, az most a kö­zeli napok eseménye lesz. Nem régen ugyanis vendégek jelentek meg a mester műtermében. Makrisz Agamennon vi­lághírű szobrászművész és Luzsica Lajos, a mű­csarnok igazgatója. Meg­tekintették a munkáit és közölték vele. hogy a közeli napokban kiállí­tást rendeznek a bányá­szat történelméről szóló alkotásaiból. A kiállítás AZ IFJÜ BÄNYÄSZ anyagát ezenkívül eljut- tattják az ország minden bányavidékére. Ez az esemény a művészek számára a legtöbbet je­lenti. Gyönyörködve néze­gessük Szabó István munkáit, s Ö lelkesedve beszél minden művéről. Látni, hogy szívét lelkét bele adta. munkaközben külön-külön átélte min­den darabját. — Ez itt a bányász­történelem kezdetét je­lentő dombormű. Azt áb­rázolja. mikor a mese­beli pásztor tüzet rak és a földből kibújt szénré­teg meggyűlik és így fel­fedezi a szenet — ma­gyarázza. — Ez meg — mutat egy hosszú domborműre —, nagyon érdekes tör­ténete van. Nagy baju­szának simogatása köz­ben elmerülten nézi egy sereg vándorlót ábrázoló művét, s így beszélt. — Ez itt egy cipész mester, aki Leobenben élt és ott a bányászok bakancsait javítgatta. Arrafelé akkor nagy munkanélküliség volt. Az ezernyolcszázas évek vége felé aztán kapott egy levelet salgótarjáni rokonaitól, amiben meg­írták neki. hogy itt Sal­gótarjánban új bányát nyitnak és szükség lenne a bányászra. Ez a cipész mester összegyűjtött 14 bányászcsaládot és mint a dombormű mutatja, gyalog indultak el sze­gényes felszereléseik­kel Salgótarjánban. Ezt mesélte el —, de azért a hitelesség kedvéért még a vésőkkel teli asz­talról előkeresett egy könyvet és hozzáteszi: — Itt ebben a könyv­ben is meg van írva ez az eset. ista' bácsi tehát köny­veket forgat, emberektől érdeklődik, keresi, ku­tatja a bányászok élet­tét, múltjukat, jelenü­ket. Ezenkívül nagyon sok az olyan műve, amelyhez személyes él­ménye fűződik. Itt van például az egyik kör­plasztika. amely azt mu­tatja be. hogy a bányá­szok valamikor 15—20 kilométerről fagvos. hi­deg. szeles időben gya­log jártak a bányába. Szinte fázik az ember. amikor ránéz erre a == műre. Igaz művészi mó- §| dón van érzékeltetve, = hogy a bányászok kalap- = ját a szél torzítja el, Ü kissé féloldalt dűlve, ne- g hézkes léptekkel halad- §§ nak céljuk felé. Ü Ez nagyon tetszett M Makrisz Agamennonnak H is — mondja a mester g mosolyogva. Azt mondta, s hogy ebben van a ..szak- = ráment”. De itt egy másik kör- |§ plasztika, amely ugyan- f= csak személyes tapasz- = talatra épült. Ez azt áb­rázolja, amint két csend­őr vasraverve kísér egy bányászt. S bár a művön szinte érezni lehet a bányász arcáról a keserűséget, fájdalmat, a művész még hozzá teszi. — Ez azt ábrázolja, amikor a bányászok már nem bírták a kukorica­kenyéren nem tudtak menni a bányába, hanem kiszökdöstek az erdőbe. A csendőrök azonban mindjárt előrángatták őket. aztán így megbi­lincselve hajtották vé­gig a falun. Mesterművek. igazi mesterművek. Amit a múltból ábrázolt, azon ott is van annak az íze. ott a múlt bénító kolon- ca. A vén meztelen fák életet sugároznak. Hej. ha még élne a kisterenyei báró volt intézője, mél­tán elcsodálkozna, hogy hova fejlődött a Pista gyerek. Ö ly szerényen, g§ oly nesztele M nül készül- g nek ezek a jg nagyszerű alkotások, s §§ az egész Benczúr hajlék |§ maga egy nagy csönd, |j De meg vagyunk róla W győződve, hogy amint |§ ezek az alkotások elin- = dúlnak a kiállítás irá- || nyába, egyúttal hódító g útra indulnak s hangjuk §§ egy igaz nagy történe- ü lem hangjává nőnek. Orosz Béla. Ü FRONTFEJTÉS

Next

/
Thumbnails
Contents