Nógrádi Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 9-16. szám)

1958-02-15 / 13. szám

6 NÓGRÁDI Népújság 1958. február 15. A TETTES ISMERETLEN a Az új magyar film történe­tének alapgondolatát az adta, hogy a háborúból itt maradt lövedékek sok-sok szerencsét­lenséget okoztak már a gyer­mekek között. A film mon­danivalója tanulságos. Figyel­meztet, hogy a háború még mindig kísért és még ennyi év után is áldozatokat köve­tel. A kivitelezés azonban már nem sikerült olyan jól. túl­zsúfolt, néhol szinte áttekint­hetetlenül bonyolult. A rosz- szul megírt szövegkönyv miatt legkiválóbb művészeink sem tudják azt nyújtani, amit jog­gal elvárhatnánk tőlük. A filmet Ranódy László ren­dezte. aki a Hintónjáró szere­lem és a Szakadék című film­jeiben használt magyar motí­vumaival méltán hívta fel magára a figyelmet. Ennél a filmnél azonban önmagát megtagadva olasz és francia kollegáit utánozta. A film erősen hasonlít az olasz neó- realista filmekhez, azzal a kü­lönbséggel. hogy művészileg nem ért el olyan színvonalat, mint egyes olasz neó-realista filmek. Mindent egybevetve: új ma­gyar filmünk méltán érdemel dicséretet emberi hangjáért, a feldolgozás módjával azon­ban nem értünk egyet. A film még ebben a hónap­ban több Nógrád megyei film­színházban bemutatásra kerül. 15—17-én Pásztón. 16—19-én a salgótarjáni November 7 filmszínházban, 21—24-én Ete- sen és febr. 27—márc. 1-én Szécsényben vetítik. Házépítés saját erőből Az állami lakásépítési prog­ram mellett államunk köl­csönnel támogatja azokat is, akik saját megtakarításaik se­gítségével kívánnak otthont építeni. 1949 óta 70.000 lakás épült már állami kölcsön se­gítségével, ebből 40.000 az Általános Lakásépítési Ak­ció keretében (30.000 egyéb akciókban: bányászház, árvíz- károsultak, falusi lakásépítési akció stb.). 1957-ben egyedül az Általános Lakásépítési Ak­ció keretében 15.000 család épített saját házat az ország­ban és ebből megyénkben 899 ház készült el annyira, hogy tulajdonosaik az év végére be­költözhettek. Zagyvarónáról A falu főterén impozáns, nagy négyemeletes iskola épí­tését kezdték meg a tél folya­mán. Az iskola építése gyors ütemben halad. Az új épület a korszerű pedagógiai köve­telményeknek megfelelő eme­leti tantermekkel, pedagógus­lakással rendelkezik majd. Az iskolát a tervek szerint az 1958—59-es tanévre már átadják rendeltetésének. —o— Főző-varró tanfolyamot in­dított a szülői munkaközösség a felső tagozatba járó kis­lányok részére, ahol az anyák felváltva vezetik be a gyer­mekeket a főzés-varrás mű­helytitkaiba. A fiúk részére az úttörőcsapat keretén be­lül barkácsoló szakkört szer­veznek, ami annál is inkább értékes, mivel a technikai is­meretek elsajátítása mellett a repülőmodellezésre is meg­tanítják a gyermekeket. —o— Vasárnap délelőttönként a gyermekek szórakozása nem volt biztosítva. Ezen úgy se­gít a tantestület, hogy a nő­tanács és a szülői munkakö­zösség anyagi támogatásával bábszínházát hoznak létre, ahol a gyermekek vidáman tölthetik majd el vasárnap délelőttjeiket. —o— Jól sikerült ismerkedési es­tet rendezett az MSZMP zagyvarónai szervezete. A párt­tagok meghívták azokat a be­csületes pártonkívülieket, akik munkájukkal nagyban hoz­zájárultak a község politikai és társadalmi életének javulá­sához. A meghívottak igen jó hangulatban távoztak, s a pártszervezet úgy érzi, hogy az ilyen baráti találkozók nagyban elősegítik a pártszer­vezet és a tömegek kapcsola­tának helyes kiépítését. A községi kultúrcsoport a közeljövőben mutatja be az „Irány Caracas“ című három- felvonásos színdarabot, amely­nek témája a disszidens ma­gyarok körülményeivel fog­lalkozik. Vízszintes: 13 Déi­keleteurópai tenger. 14 Hamis. 15 Állatla- kás. 16 Felkiáltó-szó. 18 Verdi operája. 21 Régi római pénz, 22 Kelek m. hangzói, 24 Lutri része, 25 Fordí­tott vízlelőhely, 26 LP1 27 A vízsz. 25. sz. név­elővel (vissza) 29 Tor­kán leenged. 32 lemá­sol. 33 Ritka férfinév. 35 Határrag. 36 Az építőanyag. 38 Vendég­lők asztalán található. 39 Tetejére tesz. 41 ö nem volt bátor, 42 ROOA. 45 Visz- sza: férfinév. 46 Irodai kapocs. 47 Mutatószó. 49 Gyakori igevégzodés 51 Nagyobb edény. 52 Dunántúli farsangi szó­lás-mondás. (folyt, vizsz 1„ függ. 12, vízsz. 43 függ. 44, vizsz. 54, függ. 55, vizsz. 64, függ. 26, és vizsz. 91 sz. sorokban.) 56 For­dított kicsinyítő képző, 57 Ennivaló, 59 Enni ad 61 Papírra velős, 66 Hangnem, 67 Szovjet autómárka. 68 Vissza: fedd, 69 Betű — kiejt­ve. 70 ' Iparostanuló — régen (folyt. függ. 71- ben). 72 MAÁ. 73 Irány 74 Fordított nyugat-né­met város, 76 Vissza: ADC-részlet, 78 FN. 79 Latin út, 80. Férfi be­cenév, 83 OÁM, 85 Egészséges szervezet, 88 Betű, — kiejtve. 89 Másolópapír. Füqqoleqes: 1 A meg­dolgozott munkáért pénz kiadása, 2 Folya­dék, 3 Fordított női név 4 Szükséges, 5 Nyá­vogni — németül, 6 Po­jáca része, 7 Vissza: hígít, 8 Latin állatmese, VASÁRNAPI FEJTÖRŐ 1958. II. 15. FARSANG... 9 Vissza : vízi növény, 10 Roller fele, 11 Sál, szélei, 17 Teremtő, 19 Rátol m. hangzói, 20 Est — keverve, 21 A lepke, 23 Cukrász-süte­mény, 28 Megkevert adat, 30 Vissza: bibliai alak, 31 Fordított gya­kori családnév, 32 Visz- sza: ő nem bátor, 34 Félig ápol, 37 Növény része, 39 Verssor-vé­gek összecsengése, 40 Deus genitivusa, 43 Főzelék-növény 46 Aka­dály, 48 Kert része, 50 Fájdalomcsillapító, 51 Vissza: és a többi röv. 52 Fogyasztotta. 53 Ritka férfinév, 56. Vissza: állatcsorda, 59 EU. 60 Azonos betűk, 62 Váromladék 64 Őr­járat — röv. (vissza), 65 Vissza: azqp a he­lyen, 68 Vissza: nem Igaz úton járó, 74 Visz- sza: német tagadó szó, 75 Azonos betűk 76 A Ludolf-féle szám 77 Fordított férfinév 79 VTA. 81 Alma ... (szov­jet város), 82 Édesség 84 Vissza angol fiúnév 86 Fordított vényrövi­dítés. 87 Állóvíz, 89 Európai nép, 90 Menni .— angolul. Az o-ó és az ö-ö be­tűk között nem teszünk különbséget! Beküldendő: a far­sangi szólás-mondás, valamint a VASÁR­NAPI FEJTÖRŐ szel­vény február 19-ig. A múltheti kereszt- rejtvényünk helyes meqfejtése: Oldipus ki­rály -— A mohácsi csa­ta — Edmond Rostand — Pönögei Kiss Pál. Könyvjutalmat nyer­tek: Kiss Eleonóra Sal­gótarján. Dénes János Szécsény és Bibók László Salgótarján Teljesítették januári tervüket a gépállomások (Tudósiiónktól.) A tavaszi munkálatok sike­rében nem kis része van a jól kijavított gépeknek. Ép­pen ezért fontos a téli gép­javítás időbeni, minőségi el­végzése. Január hónapban a gépállo­mások a traktorok fő- és fo­lyó javítását 108, illetve 101 százalékra teljesítették. Az «ke- és vetőgépjavítás 4 szá­zalékos túlteljesítést mutat. A tárcsák és cséplőgépek ja­vítási munkálatainál 11, il­letve 2 százalékkal teljesítet­ték túl a tervet. ' A pásztói gépállomáson 2 folyó és 1 főjavítással van­nak előbbre a tervezettnél. Februárban a saját gépeik megjavítása mellett sor kerül a tsz gépeinek rendbehozására is. Élüzemi címre 1957 második félév eredményessége után hat bányaüzemet terjesztettek fel: Róna. Nagybátony, Kisterenye, Mátranovák. Kányás és a Zagyvái bányaüzemet- * Hathónapi jó munkája után 300 dolgozó kapja meg a ki­váló dolgozó oklevelet a szén­medencében. A kiváló dolgo­zók között közel 270 000 forint kerül kifizetésre. A nőtanáes filmbemutatója Szécsényben Szécsényben február 12-én óriási érdeklődés mellett ve­títették a Te és annyi más bajtársad című filmet. A film­előadást a nőtanács rendezte és mindkét előadás teljes be­vételét a Gyermekváros részé­re ajánlotta fel. A film maga olyan tetszést aratott, hogy a második elő­adást már sokkal többen néz­ték volna végig, mint ameny- nyi a mozi befogadóképessé­ge. Akiknek nem jutott hely, remélik, hogy rövidesen újra műsorra tűzik ezt a filmet Szécsényben. Levél a kisterenyei osztályozóról 1956 októberi ellenforra­dalom üzemegységünkre is rányomta a bélyegét. Hatása politikai és termelési téren egyaránt megmutatkozott. Azonban 1957 január 9-én megalakult az üzemi pártszer­vezet, amely fontos feladat­ként tűzte ki a termelés nor­mális megindítását, a bánya­üzemek üres csillével és bá­nyatavai történő ellátását. A legfontosabb feladatnak a szocialista munkaiegyelem megszilárdítását tűztük ma­gunk elé, amelyben nagy se­gítséget nyújtottak a becsüle­tes, élenjáró dolgozók. Ered­ményeinket bizonyltja az is, hogy üzemegységünknél iga­zolatlan hiányzás az 1957-es év második felében nem volt. A széntermelés elősegítése ér­dekében is voltak eredmé­nyeink. Szűk csilleparkunkkal megoldottuk azokat a felada­tokat, amelyek üzemegysé­günkre hárultak. Bizonyítja ezt, hogy mind a kisterenyei, mizserfai, mind a kazári szénbányák az 1957-es évi ter­vüket teljesítették, illetve túlteljesítették. Eredményeink eléréséhez nagyban hozzájá­rult az is, hogy a munkaver­seny olyan méretet öltött, ame­lyet az ellenforradalom előtt nem lehetett tapasztalni. A negyedik negyedévben dolgo­zóinknak 80 százaléka tett szocialista munkafelajánlást, amelyet becsülettel teljesítet­tek is. Mintegy 8000 forint célprémiumot kaptunk, amit dolgozóinknak a termelési ta­nácskozáson osztottunk szét. Az 1957-es év tapasztalatai alapján értékeltük munkán­kat. Megállapítottuk, hogy egyes dolgozóink a reájuk bí­zott járműveket sok esetben nem kímélik. Továbbá hiá­nyosság mutatkozik a bánya­fa- és szenestalbót ellá­tással kapcsolatosan a kazári és a mizserfai szénbányáknál. A bányafaellátás hiányosságá­nak egyik oka az, hogy nem rendelkezünk elég járművel. Ezt még tetőzi az, hogy egyes bányaüzemeknél, mint pél­dául Gyula-tárón, Pálhegy I. üzemnél a bányafa kirakását nem végzik elég gyorsan. A szenestalbót és a csille ellátá­sát nagyban akadályozza a gyakori vagonhiány. A munkaruha-ellátásban is- vannak hiányosságok. Hatvan­nyolc dolgozó nem kapta meg a bakancsot, 27 pedig a mun­karuhát az 1957-es évben. Az elmúlt napokban meg­tartott műszaki értekezleten megszabtuk azokat a feladato­kat, amelyek szükségesek az első negyedév és az ezt kö­vető időszak még eredménye­sebb munkájához. Fő feladatként határoztuk meg a munkafegyelem to­vábbi megszilárdítását, a szo­cialista munkaverseny széle­sítését, valamint dolgozóink nevelését a társadalmi tulaj­don védelmére. Mindezek vég­rehajtásával kívánjuk elérni, hogy a bányász elvtársak ál­tal kitermelt szénmennyiséget az 1958-as évben is zavarta­lanul elszállítsuk, osztályozzuk és a bányafaellátást maradék­talanul biztosítsuk. Lantos Zoltán ott ült Kürti Pis­ta szánkóján, s a többi gyerek be­lekapaszkodva, szinte közösen húzták. Marika nagy kék, bánatos szeme mint a gyémánt úgy csil­logott, a boldog­ság belelopta ma­gát pici szívébe, hogy egész nap ott maradhasson. Elsőnek csúszott le Pistával a dombtetőről, az­tán sorba minden­kire rákerült a sor, szinte ver­sengtek, hogy ki vezesse le a szán­kót. Ott dobogott pici szívük örö­mükben, ahogy repült Marikával a szán. S hogy féltették, úgy vi­gyáztak, hogy fel ne boruljon. Min­den esetben visz- szahúzták, le nem szállhatott, ő volt a nap hőse, a leg- szeretettebb, aki­ért ez a nap oly szép, feledhetet­len. Ezt Marika is érezte. Este, ti­zenhat kis papír­lapot szabott ki, mind egyformára, s minden lapra kis pici rózsabim­bót rajzolt, ahogy egy kis szívből tövisnélküli szár­ral kinő, egy zöld levélkével. Másnap, amikor tízpercben kiürült az osztály, ő bení- maradt. Minden táskába becsúsz­tatott egyet a rajzokból, úgy, hogy azt senki észre ne vegye. Az utolsó pádhoz érve, Kürti Pista táskájába is be­tette, a földrajz­könyv lapjai kö­zé, s a táskát kis szájához emelte és megcsókolta, mert tudta, hogy Pista irányította tegnap a szívek dobogását. S mi­kor a csengő meg­szólalt, egy kis könnycsepp végig­szaladt az arcán, olyan játékosan, mint amikor a kis gidák tavasz- szal a selyemrétre mennek. (Czinke) Tizenhét ragyogó gyermekszem pa­rázslik minden nap az Inászó- bányatelepi isko­lában. Boldog hely ez ... Ide bi­ceg apró léptei­vel Gere Marika, ha nehéz is a já­rás, mert csípőfi­camos, s tél van, csúszós az út. Bent a tanterem egyik tágas szög­letében szokták tízpercben a lánc­lánc eszterláncot játszani s ilyenkor ő nagyon boldog, mert neki jár az elsőség a táncban. Ö áll a kör köze­pén legtöbbször, s hála jeleként mindenkivel forog egy keveset, ha a játékban szabad is a választás. Kint hullott a hó, szinte csilin­geltek a hópely- hek, s a gyerme­ki lelkekben ez a kristálytánc, szirt­ié harangszóvá vált. Olyanná, ami hívta őket a sa­lakbánya domb­hajlatához, mert ott jól csúszik a szánkó. Marika ott ült szokott helyén, a második padban, amikor a tanító bácsi szelíd, me­leg hangján — a hóesésre kinézve a jégvirágos ab­lakon — közölte, hogy holnap szán­kózni megyünk, akinek van, hoz­zon szánkót. Ma­rika lelkében elő­ször zsibongott egy furcsa, szívet- szorító érzés, s el­pirulva a lábára nézett... most jött rá. hogy ő kevesebb a többi­nél, beteg lábacs­kájával nem me­het. Hazabicegve, ott­hon nem ízlett az étel, s korán le­feküdt. Nem tu­dott elaludni. Kis párnácskáján ke­rek foltokban ott voltak a gyerme­ki lélek első cseppjei, sósízű könnycseppek, a lélek pici patak­jából. Reggel nagy gyermekkacagás, mint annyi arany­csengő csilingelt az iskola előtt. Mire Varga ta­nító bácsi meg­érkezett, az iskola udvarán egyetlen gyereket sem ta­lált, s nem tudta mire vélni, hogy mi történhetett. Pár perc múlva nagy boldogság­gal, kipirult arc­cal megérkeztek mind a tizenhe­ten. Marika pok­rócba bugyolálva

Next

/
Thumbnails
Contents