Nógrádi Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 9-16. szám)

1958-02-15 / 13. szám

1958. február 15. NÓGRÁDI Népújság Á pedagógusok tanácskozásai eié Miről lesz szó a Pedagógus Szakszervezet februári taggyűlésein? E hónap végéig megyénk valamennyi iskolájában újra szakszervezeti taggyűlésre jön­nek össze a nevelők. A tag­gyűléseken két fontos kérdés­ről lesz szó: az szb elnökök és bizalmiak tájékoztatása alapján megtárgyalják a de­cemberben megtartott Peda­gógus Szakszervezet V. Or­szágos Küldöttközgyűlése anyagát és megvitatják a Szakszervezetek XIX. Kong­resszusával kapcsolatban vi­tára bocsátott határozati ja­vaslatot és az alapszabályter­vezetet. A pedagógusok országos küldöttközgyűlésével kapcso­latban fő kérdésként kell te­kinteni pártunk és kormá­nyunk melletti állásfoglalá­sunkat. Azt, hogy mi érdekvédel­met csak a párt és a kor­mány jelenlegi politikája mellett tudunk igazán vé­gezni, mert ez a politika a dolgozó nép — és közöt­tük a nevelők — legéletbe­vágóbb érdekeire épül. Szó lesz taggyűléseinken az érdekvédelmi munkáról is. Fontos ezzel kapcsolatban hangsúlyozni, hogy érdekvé­delem alatt nekünk szélesebb fogalmat kell értenünk az anyagi érdekvédelemnél (mint például fizetésrendezés, óra­díjak kérdése stb.). Értenünk kell ezalatt az oktató-nevelő munkának kü­lönböző módszerekkel történő segítését, a pedagógusok poli­tikai nevelését, sport- és kul­turális vonatkozású ténykedé­seinket stb. Ugyanis ezek is a nevelők érdekeit szolgálják. Helyes lesz megvitatni azt a szemléleti módot is, ahogyan országos tanácskozásunk az iskolai kérdésekkel foglalko­zik. Bátran és megfelelő őszin­teséggel nyúlt a pedagóguso­kat és az iskolát érintő kér­désekhez is. Várhatóan sok anyagi kér­dés és egyéb sérelem kerül szóba a taggyűléseken. Adja­nak ennek hangot bátran ne­velőink. A tapasztalat alap­ján lehet ugyanis azt mon­dani, hogy a sérelmek nagy­része megfelelő felelősség- érzettel helyileg elintézhető. Az anyagi kérdésekkel kapcsolatban nem szabad azonban azt elfelejteni, hogy most a jelenlegi élet­színvonal megtartása a legfontosabb feladata kor­mányunknak és valameny- nyi dolgozónknak. így az általános fizetéseme­lésre irányuló elképzeléseket nem lehet helyeselni. Anyagi vonatkozásban szakszerveze­tünk elsősorban a meglévő rendelkezések végrehajtását fogja szorgalmazni (illetmény­földek biztosítása, stb.). A leg­égetőbb problémák közül a kötelező óraszámok csökken­tése, a túlórák felemelése, a napköziben dolgozó pedagó­gusok pótlékainak megállapí­tása és a korrepetálási díj rendezése várható ebben az évben. Nagyon fontos lesz, hogy taggyűléseinken az anyagi kérdéseken túl a nevelőkhöz méltó színvonalon folyjon a vita a többi kérdésekről is. Félreértés ne essék! Az anyagi kérdésekkel való törődés fontos gondja szakszerveze­tünknek. De a vitában felme­rült kérdések nagyrésze már ismert. Azok egyrésze. már megoldódott, egyrésze megva­lósítás előtt áll. Lépjünk tehát egy lépést előre: vitatkozzunk már most az oktató-nevelőmun­ka tartalmi vonatkozású kérdéseiről is taggyűlésein­ken­A magyar szakszervezetek XIX. kongresszusának vitára bocsátott anyagával kapcso­latban helyes lesz a figyelmet a következőkre irányítani: A határozati javaslattal kapcsolatban érintse a vita azt a gondolatot, hogy ha­zánkban a szocializmus épí­tése alapvetően helyes irány­ban halad. Szükséges lesz új­ra hangsúlyozni, hogy az el­lenforradalom a hibák „kija­vításáról“ beszélt, de fő célja a proletárhatalom megdöntése és a világháború kirobbantása volt. Beszéljenek a nevelők arról, hogy az életszínvonalért a szakszervezet is felelős. Nemcsak az elért eredmények szétosztásából kell tehát részt vállalni, hanem az eredmé­nyek kiharcolásából is. Iskoláink vonatkozásában szakszervezetünk nemcsak óhajtja, tehát a magasabb színvonalú, eredményesebb oktató-nevelőmunkát, ha­nem részt is vállal ennek megvalósításában. Vitassa meg taggyűlésünk a határozati javaslat kapcsán a tömegkapcsolati kérdéseinket. Olyan kérdésekkel foglalkoz­zunk, amelyek a dolgozóink­nak is problémái. Az alapszabálytervezettel kapcsolatban elsősorban a II. és IV. fejezet kerüljön vitára. Ezek a pontok foglalkoznak ugyanis a tagság és az alap­szervezetek kérdéseivel, tenni­valóival. Helyes lesz legalább e pontokat külön egyenként is megvitatni. A szakszervezetek XIX. kongresszusának két írásos dokumentumát nyilvános vi­tára bocsátották. A szervezett dolgozók közül nyilvánítsák véleményüket e kérdésekkel kapcsolatban nevelőink *is. Te­gyék szóvá esetleges észrevé­teleiket már a taggyűlésen, de javaslataikat eljuttathat­ják írásban is a megfelelő szervekhez, amelyek majd a sajtóban nyilvánosságot is biztosítanak azoknak. Készüljünk taggyűléseinkre, hogy pedagógusokhoz méltóan foglaljunk állást saját és az egész dolgozókat érintő kérdé­sekben. Fekete Ottó Fokozódó nyugati kormányellentétek a legmagasabb szintű tanácskozás*kérdéseiben Keleten és nyugaton a köz­vélemény szinte egyöntetűen foglalt állást abban a nagy­fontosságú kérdésben, hogy napjaink legégetőbb problé­máit addig míg nem késő, old­ják meg a nagyhatalmak ve­zetői az emberiség hasznára és biztosítsák a békés, nyugodt életet, a békés egymásmellett- élést, az emberi kultúra to­vábbfej lődését. Ma már valamennyi vezető kormányférfinak, vagy politi­kusnak számolnia kell ezekkel a követelésekkel, amely az utóbbi hetekben szinte példa nélküli méreteket öltött úgy a keleti, mint a nyugati világ­ban egyaránt. Ehhez hasonló jelenség tapasztalható a sem­legességet választó hatalmak vezetőköreinél is. Ez a foko­zódó mozgás felszínre dobta azokat az ellentéteket,, ame­lyek az egyes nyugati kor­mánykörök, így elsősorban az Egyesült Államok kormány­köreinek helytelen, a realitá­sokat figyelmen kívül hagyó ténykedéséből ered. Mind több jel mutat arra, hogy változnak az álláspontok e nagyfontosságú kérdésben. Például ha csak arra utalunk, hogy a Benelux államok leg­utóbbi értekezlete, amely fő­leg katonai jellegű volt, szinte feltünéstkeltően nem a napi­renden lévő katonai kérdése­ket, hanem a szovjet kezdemé­nyezés folytán a leszerelés le­hetőségeit vitatta. Hasonló volt az atlanti or­szágok legutóbbi összejövetele is, ahol heves összecsapások és szenvedélyes viták alakul­tak ki a Bulganyin-féle javas­latokra adandó válasz kérdé­seiben. Számunkra nagy meg­lepetéssel szolgál a Spaák-féle állásfoglalás (Spaák az atlanti tagállamok közösségének ve­zetője erősen unionális érzel­mű). Ugyanis ismeretes, hogy Spaák az erőpolitika és a szen­As Egyesült Arab Állam A Közel-Keleti térség két fontos állama Egyiptom és Szíria elhatározta, hogy Egye­sült Arab Állam néven szö­vetségi államot alakít. Az új államszövetség területe 1,170.000 négyzetkilométer, la­kosainak száma 23.800.000 fő. Mindkét ország határain be­lül óriási lakatlan sivatagok találhatók. így Egyiptom 1,000.000 négyzetkilométernyi területéből csupán a Nílus fo­lyó két partján húzódó vé­kony sáv, valamint a folyó deltája, azaz összesen körül­belül 40.000 négyzetkilométer kultúrterület. Szíriában a tengerparti sá­von kívül csak a Libanonnal, Izraellel, valamint Jordániá­val határos területeket műve­lik. Az új államszövetség a világ gazdasági politikájában jelentős szerephez jut azzal, hogy területén keresztűlhú- zódnak a Közel és Közép-Ke­leti olajmezők távvezetékei. Ugyancsak itt vezet keresztül a 165 kilométer hosszú Szuezi Csatorna, a világkereskede­lem egyik legfontosabb vizi- útja. Az új szövetségi állam mindkét tagjának gazdasági életében a mezőgazdaságnak túlnyomó szerepe van, hiszen mindkét ország alig néhány évvel ezelőtt még félgyarmati függőségű volt. A mezőgazda­ság monokkulturális jellegét többek között az is mutatja, hogy az egyiptomi exportban a gyapotkivitel 90 százalékos aránnyal szerepel. A szövet-1 ségi állam mindkét tagjának területén különböző ásványi termékek felkutatására nagy­szabású munkálatok indultak meg. Bjgrfsdi Paktum tagja/ fgyéö kötet- keteh orstégok Brit I légi 0 imlrémipm 0 500 Itm r £ RR4 06.S8-2 Derűlátás Moszkvában a csúcstalálkozó lehetőségeit illetően A szovjet főváros politika' köreiben általában derűlátóan ítélik meg a csúcstalálközás megrendezésének lehetőségét. A szovjet főváros politikai köreiben egyébként igen nagy figyelmet szentelnek annak hogy mind Európában, mind pedig a Közel-Keleten szélese­dik az atommentes övezet megteremtését követelő moz­galom m TYYYYYYWYYYYV Y Y YYYYT YYYYY YYYY YY YYYYVT YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY1 TYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYVYV YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY' YYYYYYYYY Zúg a fűrész, dől a fa C send üli a bércet, völ­gyet. A mozdulatlan tájon semmi elet, sem­mi nesz. A bokrok kö­zött nem csicseregnek a ma­darak, s nem csobog a hegyi patak csengő csobogással. — Mintha minden élet örökre el­költözött volna erről a szép tájról. Egy domb után eltűnik minden élet a szemünk elől, csak a lovak ütemes szuszogása hallatszik. Illyés József — az erdészet szakelőadója — mint gondos gazda mutatja az elénk kerülő erdőrészeket. Fiatal fák, majd idősebbek váltogatják egy­mást. Nemsokára megérkezünk oda ,ahol a fakitermelés fo­lyik. Ideje is már, mert a hideg belopta magát a ruhák alá, a cipőbe és nem a legbarátságo­sabb módon cirógatja az em­bert. Még messze vannak a fa­vágók, de már idehallatszik a motorfűrész berregése. Az út két oldalán gondosan berakott ölfarakatok várják az elszállítást. Az ortási erdőrészen va­gyunk. Távol a világtól, Javában folyik a döntés, amikor odaérünk. Négyen is vannak a kidön­tésre váró fa mellett. Antal György, a kerület erdésze ál­landóan a gépek körül forgo­lódik. Meg is tudjuk miért? Mór mondják is. Kutya por­téka ez a gép. Ha a hozzáértő ember leveszi róla a szemét, azonnal leáll. Az erdész elleste már ho­gyan kell a géppel bánni. S így ha megmakacsolja magát, azonnal kezelésbe veszik. IX I agyon megkönnyíti a I \ munkát ez a fűrész — -L T mondja Valkó János gépkezelő. — Egy-két baltacsapás, utána felsír a gép, zúgás, recsegés, máris a föl­dön fekszik a fa. Értik már a döntés mesterségét, akik itt dolgoznak. Nemcsak Valkó Já­nos érdeme ez a sok kidöntött fa, hanem Ponicsán Józsefé is, Matus Istváné is. Amikor a fa kidőlt, nekies­nek a gallyazók és sarangolók. u icye L Egy-két baltacsapás és Tóth István, id. Ponicsán András és Hajdúk András kezenyomán a nagy fatörzsek megtisztítva fekszenek a földön. Szorgalmasabban dolgoznak, mert nem akarják, hogy az új­ság azt írja róluk, lusták. — Talán haza sem mernének menni Legéndre a szégyentől. Persze ettől nem kell tartani a legéndi favágóknak. egéndi favágók — rossz ez az elnevezés. Jobb, ha úgy mondjuk: legén­di emberek. Jól dolgoz­nak, de azért nem favágók. A favágó egész évben az erdőn dolgozik, lehet mondani, erdei ember. A legéndi favágók nem ilyenek, ök télen fát vágnak, tavasztól őszig a földet túrják. Mert ők odahaza Legénden békés szántó-vető emberek. — De hogyan kerültek ma­guk ilyen messzire? — kérde­zem Csonka János bácsitól. — Eljöttünk az erdészünk után — mondja mosolyogva. Nem messzire a tűztől, az egyik motorfűrésszel négy em­ber dolgozik. Kettő emeli a fát, kettő pedig a fűrészt tartja. Ök a darabolok. Dóbiás Mihály, Gerhát János, Matus János és Oravecz Pál — mu­tatja be őket az erdész. — Ki itt a munkacsapat­vezető — kérdezem. — Hajdúk András — hang­zik a felelet. Hivatalosan ó intézi az ügyes-bajos dolgokat. Bár úgy néz ki a dolog, mint­ha Valkó János lenne a vezető Ezen nem vesznek össze a legéndiek, úgy látom. Ebédnél körülállják a tüzel és beszélgetni kezdenek. Na­gyon furcsa, de egyik se süti a szalonnát. Valkó János meg mondja miért. Azért nem, mert sajnálják a lecsöpögi zsírt.-Ebéd közben vidáman fo­lyik a beszélgetés. Tizennégyen dolgoznak a brigádban, s -naponta 28 köb­méter a teljesítményük. Nem favágók, de van akarat ben­nük, s így megy is a munka. Nem hoznak szégyent Legénd­re a pár hónapra favágókká lett földművesek. em messzire, az ortási tisztáson meleg szállás és étel várja az átfá­zott embereket. Hogy az otthoni koszt után ne fáj­jon a szívük, eljött velük Kö­kény Margit szakácsnő is, s szájuk íze szerint főzi a jó va­csorát. KATA JÁNOS ieu juh N' vedélyes szovjetellénesség hí­ve, mégis ha nem is szívből tette, elismerte, hogy szüksé­ges a legmagasabb szintű tár­gyalás, az egymáshoz való kö­zeledés, amely nem más, mint hallgatólagos beleegyezés a békés egymásmellett-élés gon­dolatába. Hogy a Szovjetunió a játsz­mát megnyerte, szinte igazolja az angol kormány állásfogla­lása. nem utolsó sorban az a inéhány Mcmilliani állásfog­lalás, melyek sok kérdésben merően elütnek az Egyesült Államok véleményétől és még ha a közvélemény nyomására is, de megkockáztatták olyan kijelentést tenni, hogy szüksé­ges a megnemtámadási szer­ződés megkötése a különböző rendszerű blokkok között és Anglia ezt a gondolatot támo­gatni fogja. E kérdésben mély ellentét alakult ki a vezető an­gol és amerikai kormánykö­rökben. Az USA továbbra is a radikális erőpolitika folytatá­sa mellett foglal állást, erre utal, hogy Eisenhower szemé­lyes katonai és leszerelési ta­nácsadóját egyszerűen me­neszteni akarják azért, mert meg merte közelíteni az an­gol álláspontot, amely ismere­tes, egy néhány olyan elemet is tartalmaz, amelyet a Szov­jetunió is el kíván fogadni tárgyalási alapnak. Érdekes és feltűnő az a do­log is, hogy néhány héttel ez­előtt közös francia—angol, majd ezt követően közös fran­cia és német külügyminiszteri tanácskozás volt, ahol többek között megvitatták a Buiga- nyin-féle levelekre adandó vá­lasz szövegét. E tárgyalásokon az USA sem nagykövetével, sem megfigyelővel nem képvi­seltette magát. Utána jelentke­zett a sértődöttet játszó was­hingtoni magatartás, amely azóta is mindjobban élesedik. A legmagasabb szintű tárgya­lások előkészítésének idősza­kában nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a legérdekeltebb nyugati hatal­makon belül más jellegű diffe­renciák is felszínre törtek. Az események . „véletlen“ találkozása riadalmat váltott ki az Egyesült Államok körei­nél és minden eszközt megra­gadnak a nyugati államokon belül kitört ellentétek elsimí­tására. Néhány szót a feltételekhez kötött tárgyalásokról. Ismere­tes, hogy a Szovjetunió már jóval korábban, sőt évekkel ez­előtt javaslatok halmazát nyújtotta be az ENSZ és a Biztonsági Tanács elé a de­mokratikus Németország és a Szövetségi Köztársaság egyesí­tése céljából. Ugyanakkor egy sor javaslatot terjesztett be a termonukleáris fegyverek kí­sérletezésének megszüntetésére, továbbá a különböző rakéta tí­pusok kilövőtámaszpontjának felszámolására. Mégis most azt tapasztaljuk, hogy az USA ve­zető körei minden gátlástól mentesen az őrangyal szerepét játszva — védnökséget vállal­tak a német kérdés rendezé­sére, természetesen a saját szájukíze szerint és hasonló­képp az interkontinentális ra­kéták, vagy e rakéták kilövő­pályájának felszámolására. — Persze, a német kérdés rende­zésének problémáit többségé­ben ismeri a közvélemény, s e téren vitathatatlanul a Szov­jetunióé az elsőbbség, ugyan­akkor az interkontinentális ra­kéták beszüntetése nevetséges helyzetbe hozza az Egyesült Államokat annál az oknál fog­va, hogy ezidáig az Egyesült Államok a kísérletezések tö­mege ellenére sem rendelke­zik ezzel a fegyvertípussal. E néhány dolog felvetéséből kiviláglik, hogy rendkívül na­gyok azok az erők, amelyek a kormányok többségét a józan meggondolások felé mozgat­ják és minden bizonnyal azok az ellentétek, amelyek felszín­re kerültek ebben a harcban, még jobban megkönnyítik a tanácskozások előkészítésének nehéz útját. Novák László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents