Nógrádi Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 9-16. szám)

1958-02-12 / 12. szám

VIRÁG F10LITAU.U ■GTISÜRJBTIBI NÓGRÁDI Népuisó vTOOOOOOOOCXXXOOOOOOCXXXXX mm x . • <; * • ” - M : A* MSZMP NÖGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Hl. ÉVFOLYAM 12. SZÁM ÁRA: 60 FILLÉR 1958. FEBRUÁR 12. Előrehaladásunk záloga, a szocialista mezőgazdaság megteremtése Hétfőn Salgótarjánban a megyei tanácson megbeszélésre ültek össze a járási tanácsel­nökök és a mezőgazdasági osz­tályok vezetői. A beszámolót Cser Gyula elvtárs a megyei tanács VB- elnöke tartotta. A beszámolóban részletesen foglalkozott a megye mezőgaz­daságának jelenlegi helyzeté­vel. Leszögezte: a párt és a kormány álláspontja azt, hogy a mezőgazdaság is a szocializ­mus felé haladjon. Értékelte az 1957-es év ered­ményeit- Megállapította a ter­melésben jelentős eredménye­ket értünk el. Növénytermelés­ben az átlagtermések emelke­désénél már világosan megmu­tatkozik. hogy pártunk falusi politikája helyes volt. mert megnőtt a parasztság termelési kedve. A termelőszövetkezetek is bebizonyították javult a munkakedv és a munka- fegyelem. Növénytermelés területén jelentős a takarmánytermő te­rület növekedése. A ter­melőszövetkezetek nem hasz­nálják ki kellően a nagyüzem adta lehetőségeket, ezért inga­dozók a termésátlagok. A beszámoló további részé­ben Cser elvtárs foglalkozott a gyümölcstermelés kérdései­vel. Feladatunk az elkövetke­zendő három évben, hogy 1500 kh-val növeljük az oltvány­szőlő területét. Nagyon fontos, mutatott rá Cser elvtárs, a növénytermelés és állattenyésztés összhangjá­nak a megteremtése. Törekedni kell arra. hogy 100 kh területre legalább 7 tehén jusson. Azután részletesen foglalko­zott a sertés- és juhállomány helyzetével, majd kitért arra, hogy a tsz-eknél kevés a ba­romfiállomány. A múlt évben jelentős ered­ményeket értünk el a legelők és rétek víztelenítésében. Egy év alatt 5000 kh területen víz­telenítettünk. Az egész beszámoló azt tük­rözte. hogy sokáig nem tartható fenn a parcellás gazdálkodás, előrehaladásunk záloga a szocialista mezőgazdaság megteremtése. Szó volt a tanácsok felelős­ségéről is. Nagyon sok helyen a VB-elnökök nem éreznek felelősséget a községükben mű­ködő tsz-ekért. Ezen a leg­sürgősebben változtatni kell! A gépállomásokkal foglal­kozva megállapította Cser elvtárs. a jövőben több politi­kai és gazdasági segítséget igényelnek szövetkezeteink gépállomásainktól. Az előttünk álló feladatok között megemlí­tette a jövőben el kell érni. hogy a munkaegység részese­dés nagyobb százalékát a pénz képezze. A beszámoló után Kazári elvtárs a felvásárlási rendszer­ről beszélt. Felhívta a figyel­met a kibontakozó spekulá­cióra­Tóth B. Gergely elvtárs a 3004-es törvényerejű rendele­tet ismertette. Ezután megvi­tatták a beszámolót. Nyolcszázhatvankétezer forint Salgótarján villany hálózatának bővítésére Salgótarján város jobb vil­lamosenergia ellátásának biz­tosítása az egyik legfontosabb feladata az Északmagyaror­szági Áramszo1 gáltató Válla­latnak és a Városi Tanács­nak. Az a nyolcszáztizenegy közvilágítási lámpa, amely je­lenleg a város éjszakai vilá­gítását biztosítja, korszerűsí­tésre szorul. Ezért erre a mun­kára az ÉMÁSZ saját beruhá­zásából 13.000 forintot költ, szem előtt tartva a régi vá­sártér közvilágításának sürgős megoldását is. 1958-ban a vá­ros jobb energiaellátására sa­ját beruházásból az ÉMÁSZ 612.000 forintot, míg a köz­érdekű hálózat bővítésére — vízellátás megjavítására, a gőzmosodára stb. — a megyei tanács 250.000 forintot bizto­sít. Salgótarján villamoshálóza­tának bővítésére így 1958-ban nyolcszázhatvankétezer forin­tot költenek. OOOtXJOOOOOOOOOOOOOCXOOOOOOOOOOOOOOCXXXOOOOCXXXXX KDnocTYXicrJcwooooooootxxxiocexxxxxootxxxxJooorjooooi A szakszervezetek XIX. kongresszusa előtt As első javaslatok a hányássoktól A magyar szakszervezetek XIX. kongresszusának élőké születi munkájával kapcsolat­ban elnökségi ülést tartott a bányász szakszervezet terüle­ti bizottsága. Az ülés határo­zata alapján — _____ Nagy üzemi gazdálkodásról, Pásztó kulturális helyzetéről, a törvényességről... képviselői beszámoló volt Pásztói! Pénteken este Pásztón. a földművesszövetkezet kultúr- otthonában több mint másfél­száz választó előtt tartott kép­viselői beszámojót Nagy Kál­mán elvtárs. megyénk ország­gyűlési képviselője. Ismertette az országgyűlés januári üléséi. Ennek az ülésnek — mint mondotta — jelentősége abban is kidomborodott, hogy a kor­mánybeszámoló feltárta a hi­bákat, de minden nagyítás nélkül ismertette az eredmé­nyeket is. Elmondotta a kor­mány álláspontját egyes terü­letekre vonatkoztatva- így r>él- dául: Felvetődött az. hogy a kormány adjon amnesztiát az ellenforradalmi bűncselekmé­nyekért börtönben lévőknek. Ennek elsősorban a nyugati sajtóorgánum ad hangot. A kormánynak az az álláspontja, hogy éppen a nyugati sajtó volt az, amely az ellenforradalom ideién bíztatott, félrevezette a becsületes magyar népet, egy­általán nem tanúsított huma­nizmust. Éppen ezért az amnesztia adásában sem követelhet a magvar kormánytól huma­Megtartotta első ülését üzemi tanácsa a Tűzhelygyár Megtartotta első ülését a Salgótarjáni Tűzhelygyár üzemi tanácsa, A nyilvános ülésen a tanács tagjain kívül több műszaki dolgozó és mun­kás is megjelent. Napirenden szerepeltek az üzemi tanács működéséről, hatásköréről szóló rendelet is­mertetése, az 1957-es év vég­rehajtásáról és az ez évi fela­datokról szóló beszámoló, va­lamint a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos teen­dők a gyárban. Megbeszélték az új tervezési és premizálási rendszer bevezetéséből adódó helyzetet is. Élénk vita közepette tár­gyalták meg a tanács ülésén a nyereségrészesedés elosztásá­nak módját. Alapos körülte­kintő munka után szabták meg az elosztás feltételeit. nizmust. amikor az úszí- tásra a nép legjobb fiai, kommunisták vesztették életüket. Szólt Nagy elvtárs beszámo­lójában az életszínvonal emel­kedéséről is- Megállapítható — mondotta —. hogy az elmúlt 12 év alatt jelentős volt az életszínvonal emelése. Növe­léséhez az szükséges, hogy to­vább kell szilárdítani a fegyel­met. Külföldi kölcsönökre nem számíthatunk, hiszen azt visz- sza is kell egyszer adni. A kor­mány parasztpolitikáját ille­tően leszögezte: minden rém­hír ellenére begyűjtés nem lesz, de tovább szervezik a nagy­üzemi gazdálkodás megte­remtését. a termelőszövet­kezeti mozgalmat, úi mó­don. a teljes önkéntesség elve alapján. Az életszínvonal emelésének feltétele a nagyüzemi gazdál­kodás megteremtése. Nagy Kálmán elvtárs be­számolóját vita követte. A fel­szólalók valamennyien helye­selték a párt és kormány ál­lásfoglalását nemcsak a poli­tikai. hanem gazdasági téren is. Többen helyi problémát ve­tettek fel. amelyekre orvos­lást kémek. Ezek közé tartozik Pásztó Kultúrotthonának meg­építése. Ezt kérte Polgári Gyula. Juhász Béla és Kazin- czi János, a gépállomás igaz­gatója. Kazinczi elvtárs mind­járt javaslattal is élt- A gépállomás jelenlegi he­lyéről rövidesen az úi te­lepre költözik át. A kas­tély alkalmas lenne kul- túrotthonnak kisebb át­alakítással. A hozzászólásokban felvető­dött az ifjúság nevelésének problémája is. Nagy József ügyész azt javasolta: ha a gyermek hiányzik az iskolából, a szülőt ne csak pénzzel bün­tessék. Keressenek más bün­tető szankciót is­Szépíteni kell a községet is. Uj parkokat kell létrehozni. A Hazafias Népfront kezde­ményezze. szervezze ezt a mun­kát. Elsőnek mindjárt a vasút­állomás előtti régebbi parkot kell helyreállítani. Nagy Kálmán elvtárs vála­szában azt ígérte: azokat a gondokat, amelyeket helyi erő­ből nem tudnak megoldani, továbbítja, de keresni kell a helyi végrehajtásokat, mert nagyon fontos a helyi erők fel­kutatása. február 17-ig megyénk minden bányájában szak- szervezeti aktívaülést tar­tanak, amelyen a nyilvános vitára bocsátott határozat és alap­szabály tervezetet beszélik meg. A területi bizottság 18- ig gyűjti össze a javaslatokat a továbbítás végett. Az elnökség tagjai részéről máris számos figyelemremél­tó hozzászólás érkezett. így például javasolják annak ki­mondását, hogy a nemzeti jövedelem elosz­tásánál necsak a szakszer­vezetek véleménye alap­ján, hanem azokkal egyet­értésben történjen meg a döntés. További javaslat, hogy az üzemeknél az előléptetések, leváltások és elbocsátások ne történhessenek meg a szak- szervezeti bizottság egyetérté­se nélkül. Kérik, hogy az alap- szabályzatban kapjon helyet külön pontban a tagdíjfizetés is. Javasolják a kedvezményes utazásra jogosító igazolvány egyszeri kiadását felemelni két alkalomra, amely esetleg külföldre is szólna. Az előkészítő munkában résztvesznek a kongresszus küldöttei, a nógrádi bányá­szok részéről: Pothomyik Jó­zsef, Berecz László, Varga Géza és Kristóf Ernő. Munkaegységért segítenek az egyéniek Berkenyén Huszonöt kívülálló jelentke­zett, hogy segít a kapálásnál, az aratás és cséplésnél a ber­kenyéi Petőfi Tsz-nek. A ter­melőszövetkezet tagjai megbe­szélték, hogy a segédkezüket munkaegység szerint számol­ják el. 100 négyszögöl cukor­répa, egy hold kukorica, 200 négyszögöl burgonya megdol­gozásáért, két katasztrális hold gyűjtéséért 45 munka­egység és 500 négyszögöl ház­táji föld jár. A termelőszövetkezet­nek a segítség mellett ezzel a lépéssel az a célja, hogy ismer­jék meg az egyéniek a közös munka menetét, barátkozza­nak meg a termelőszövetke­zettel. Mérlegen egy év munkája a KTSZ-ekben Készülnek a közgyűlésre A gyarmati járás legnagyobb községében, Érsekvadkerten 1952 novemberében alakult a ktsz. Kezdetben sok nehézsé­get kellett leküzdeniök. Az első éveket még veszteséggel zárták. Ezt látva új vezetősé­get választottak, az állam pe­dig több mint 100 ezer forin­tos hitellel sietett a segítsé­gükre. Az elmúlt évet már közel 137 ezer forintos nyereség­gel zárták. Hetvennégyezer forintot tör­lesztettek az állam által nyúj­tott hitelből, jóval többet, mint amennyit a tervezet előír- Végeredményben 76 ezer forint tiszta jövedelemről adhat szá­mot a szövetkezet. Jelenleg Réti István, idős építőmunkás foglalkozik a fiatalokkal, hogy az építőrész­leg szakmunkás utánpótlását biztosítsák. Nem kisebb gond­juk a ktsz elhelyezése, meg­felelő épület biztosítása a to­vábbi bővüléshez. A zárszámadó és vezetőség­választó taggyűlést február 16-án tartják meg az érsekvad­kerti ktsz tagjai. Hétéves munka nyomán A Salgótarjáni Lakáskar­bantartó KTSZ hétéves mű­ködésre tekinthet vissza- 1951- ben alakult 68 taggal. Ma 118 tagja van. Sajnos, különböző spekulatív elemek itt is sok kárt okoztak a kezdeti időszak­ban. Az üzemi pártszervezet is csak 1955-ben alakult meg. Működése azonban hamarosan éreztette hatását. Miután végetvetettek az el­lenforradalom garázdálkodásá­nak és megfelelő vezetés ke­rült a szövetkezet élére, meg­indult a gyors fejlődés. 1957 december 31-ig tör­lesztette a szövetkezet az állammal szembeni adós­ságát, bár az csak ez év szeptembe­rében lett volna esedékes. A február 8-án megtartott köz­gyűlésen már arról számoltak be. hogy a szövetkezet nyere­sége már meghaladja az egy­millió forintot. Az elmúlt évre önkéntesen vállalt hétmillió forintos tervteljesítés helyett 8,9 milliót értek el. Az 1958-as év tervei között szerepel a salakblokk gyártás megkétszerezése, cement és mozaiklap készítés, valamint akkumulátor javító- és töltő­műhely üzembehelyezése. Vál­lalták. hogy a felszámolásra került kisterenvei és pásztói építő ktsz-ek által korábban fel­vett megrendeléseket teljesítik-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents