Nógrádi Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 9-16. szám)

1958-02-12 / 12. szám

2

NÖGRADI Népújság

1958. február 12.

A munkásosztály politikai harcában való aktív részvétel nélkül nem küzdhetünk eredményesen a revizionizmus ellen

Hozzászólás „A revizionizmus jelentkezése és az ellene folytatandó harc" c. cikkhez

Érdeklődéssel olvasom a Nógrádi Népújság hasábjain azokat az írásokat, amelyek a revizionizmus történeti kialakulásával, illetve az ellene folytatandó harc kérdéseivel foglalkoznak. Én

hozzászólásomban elsősorban Szabó Aladár elvtárs írásához szeretnék hozzászólni.

Meglepett, hogy a szerző — a megvívandó harc szempontjából — csupán azt tartja szükségesnek,. hogy a saját fegyvereinket ismerjük. és értsünk a fegyver forgatásához. Mindez azonban nem elégít ki minket. Ez nem magyarázza meg, hogy miért és mikor semmisíthető meg a revizionizmus. Úgy látszik a szerző sajnálta a fáradságot, hogy elemezze azokat az osztályviszonyokat, amelyek vas-szük- ségszerűséggel kitermelik a revizionizmust, mint eszmei áramlatot. Nem a szubjektív szándékon múlik és nem is csupán az eszmei harcon múlik a revizionizmus megsemmisítése- Itt az osztályviszonyok objektív tény érői van szó. Világosan kell látni: amíg a kispolgári társadalmi rétegek léteznek, amíg a régi tudatformát minden vonatkozásában le nem küzdöttük, amíg ki nem alakítottuk az olyan viszonyokat, amikor egymásra ellentmondásban lévő társadalmi osztályok nem lesznek, addig a revizionizmus ilyen, vagy olyan formában, de szükségszerűen fellép. És a kommunisták azért kommunisták, hogy a fellépő revizionista áramlatokat eszmei és gyakorlati harcban leküzdjék. Itt kérdés a mostani időszakban nem az, hogy megsemmisit- hető-e, vagy sem, hanem az hogy el tudjuk-e szigetelni, tudjuk-e gyengíteni és főbb tételeit meg tudjuk-e semmisíteni. Erre a válasz csak igen lehet.

Lenin 1908-ban azt írta: Ha a geometria sarktételei az emberek érdekeibe ütköznének, minden bizonnyal megcáfolnák őket.

Különösen így van ez a marxizmusnál

magatartásának meghatározása tekintetében. Amikor majd arra kényszerít, hogy a harc hevében különböztessük meg a barátot az ellenségtől, hogy a rossz szövetségeseket elűzzük magunktól, hogy az ellenségre döntő csapást mérjünk.“

Most a harcnak ezt a szakaszát éljük

át, amikor alaposan meg kell különböztetnünk az ellenséget a barátainktól. Amikor a munkásosztály hatalomra jutott, akkor az egyes nézetek sokkal inkább kapcsolatban vannak a gyakorlattal, mint a hatalom megszerzése előtt. Ilyenkor nem közömbös számunkra, hogy valaki revizionista nézetek hirdetője, képviselője vagy sem- A revizionizmus a legtöbb kárt a gyakorlatban okozza. Az elméleti revizionizmus mindenkor és mindenhol a proletárdiktatúra idején bur- zsoá liberalizmushoz vezet. Ahol elterjedtek a revizionista nézetek, ott kézzelfoghatóan mutatkozik ez meg, a gyakorlati munkában és ez érezteti hatását úgy a gazdasági, mint a politikai életben.

Vajó elvtárs cikkét kivéve, a vitacikkekből hiányzik még csak az érintése is a Nógrád megyei problémáknak. Úgy tűnik ezekből a cikkekből, mintha mifelénk csak általánosságban beszélhetnénk revizionista nézetekről. Azonban a valóságban másképp néz ki a helyzet. A revizionista nézetek nagyon hajlékonyak és sokszor nagyon konkrétak, megtalálják társadalmi életünkben azokat a pontokat, ahol a legkönnyebben támadhatnak. Ebből az következik, hogy a revizionizmus ellen ne csak általában, hanem konkrétan is harcoljunk. Nézzük meg Nógrád megye egyik legjelentősebb gyárát, az Acélárugyárat. Hogyan néz ki itt a revizionizmus?

A revizionizmusnak mint mindenütt másutt, itt is „hagyományai“ vannak.

A marxizmus, mint elmé let nyilvánvalóan a burzsoázia ellen irányul. Arra irányul, hogy a munkásosztály és a dől gozó nép fokozatosan felszámolja necsak a kapitalista vi szonyokat, hanem a kapitalizmust állandóan szülő kisáru- termelést is. A kispolgárság azonban ragaszkodik régi életmódjához, ahhoz az életformához, amelyben a kapitalizmus idején élt. És azért ők így, vagy úgy, eszmeileg és elméletileg igyekeznek bírálat alá venni a marxizmus-leninizmus alapvető tételeit. Tehát a revizionizmusnak, mint láthatjuk, osztályalapja van. (Ezen az osztályalapon alakult ki az a revizionista nézet, mely szerint a parasztság a kisáruter- melésen keresztül belenő a szocializmusba. Az ilyen badarságokat elméletileg meg tudjuk cáfolni. De az ilyen nézet, ha hatást gyakorol a kisárutermelők tömegeire, rengeteg kárt okoz. Ez az elmélet egyébként fellépett a Szovjetunióban is, ezt a revizionista elképzelést hirdette többek között a renegát Nagy Imre is.)

Lenin a „Marxizmus és revizionizmus“ című művében 1908-ban ezt írta: „Azt, amit most gyakran csak eszmei téren élünk át: a vitákat Marx elméleti helyesbítése körül azt, ami most gyakorlatilag csak a munkásmozgalom egyes részletkérdéseivel kapcsolatban merül fel, mint taktikai nézeteltérések a revizionistákkal, s mint szakadások ezen az alapon — azt a munkásosztálynak kétségkívül sokkal nagyobb méretekben kell még átélnie. Amikor a proletárforradalom minden kérdést ki élez, minden nézeteltérést azokra a kérdésekre összpontosít, amelyek a legközvetlenebb jelentőségűek a tömegek

Az acélárugyárban meglévő revizionista

nézetek közvetlen elődje a volt tisztikaszinó és az olvasókör reakciós, az 1919-es Tanács köztársaság utáni időszak soviniszta ellenforradalmi ideo lógiája, amelyet a klérus kegyelméből Borbély Lajos vezérigazgató úr és neje alakított ki a munkásarisztokraták akkori támogatása mellett. A tévedések elkerülése végett megjegyzem, hogy távolról sem áll szándékomban a volt tisztikaszinó és az olvasókör tagjait ellenségnek tekinteni, de azt azonban le kell szögeznem, a rendelkezésemre álló tények alapján, hogy a tisztikaszinóban és az olvasóegyletben a múlt rendszerben tudományos precizitással terjesztették a soviniszta, nacionalista és klerikális nézeteket.

A gyárban megnyilvánuló revizionista nézetek sokszoros csomagolásban rejtik el igazi mivoltukat. Nem mondják meg nyíltan, mit akarnak revidiál- ni. Nem mondják, hogy ez, vagy az nem tetszik, ehhez gyávák. Inkább dicsérik a múlt rendszert. Egyes műszakiak szerint a munkafegyelem lazasága azért létezik egyes területeken, mert a dolgozóknak túlságosan sok joguk van. Itt titkosan az a szándék húzódik meg: az üzemben a munkások ne élvezzenek jogokat- A marxista-leninista elemzi a jelenségeket és ennek az alapján a marxista azt mondja, hogy a munkafegyelem lazaságát a liberális módszerek, a li oerális nézetek segítik elő az üzemben. Egy üzemben mun kafegyelmet megtartani, az üzemben a termelékenységet növelni, helyes politikai lég kört kialakítani, csak marxis ta-leninista nézettel bíró vezetők képesek. A marxista nézet a szocialista életviszonyok kialakítását kedvezően befolyásolja. A liberális revizionista nézet viszont a fegyelmezetlenséget, a „fuserálást“ és a társadalmi tulajdon lopását segíti elő. Egy pillanatra sem szabad elfelejtenünk, hogy revizionizmus nemcsak elmélet, hanem káros gyakoriad isj mely ellen elméletileg is és gyakorlatilag is harcolni kell. Vannak olyanok is, akik pártirányítást tartják szükségtelennek és a politizálás ellen tiltakoznak. Ilyeneket mondanak: Mi köze van a politikának és a fegyelemnek egymáshoz? Nem egyszer hallottam ilyen mondásokat: a múlt rendszerben nem politizáltunk, mégis volt fegyelem. — Csak arról feledkeztek meg, hogy akkor egészen másfajta fegyelem volt. A nyomor és az éhség korbácsának fegyelme. Ezek úgy látszik vagy nem

tudják, vagy nem akarják tudni, hogy a politika a gazdaság sűrített kifejezése — miként Lenin mondja. Vannak olyanok is, akik a régi viszonyok idealizálásával foglalkoznak, A régi kizsákmányoló társadalmat úgy akarják beá lítani, mintha nagyon nagy barátságban élt volna a tőkés és a munkás. Nemrégiben meglett férfiakkal beszéltem, akik úgy tüntették fel a gyár kulturális életét, miptha akkor a kulturális színvonal a gyáron belül magasabb lett vo na. mint most. Itt nincs másról szó, mint arról, hogy azokat a kiváltságokat, amelyet a múlt rendszerben 80—120 egyén élvezett a gyárban, azt szépen kiterjesztik minden munkásra.

Az értelmiség köreiben a revizionizmus egyik elterjedt megnyilvánulási formája a szkepticizmus (kéte kedés) a marxizmussal szemben. Ez nézet úgy véli, hogy a marxizmus-leninizmus csak ideológia, de nem tudomány. Ez nézet egyenlőségi jelet tesz marxizmus és a polgári ideológiák között. Vannak mások, akik egészen új tételekkel akarják „kikerekíteni“ a marxizmust. Ez különösen azoknál nyilvánul meg, akik ugyan egy-két művet olvastak klasszikusoktól, és fejükbe szállt a tudás mámoraAz értelmiségiek legfőbb problémája

ott van, hogy közöttük csak kevesen ismerik alaposan marxizmust.

Nemrégiben vettem részt egy konferencián, ahol a kon ferencia vezetők készültek az előadás megtartására és saját konferenciájuk levezetésére. Meglepett készületlenségük.

Úgy látszik, hogy a kézi. könyvtárakból és a járási könyvtárakból hiányoznak marxizmus-leninizmus kiasz- szikusainak a művei. Ezen helyzeten változtatni kell. Meg kell győznünk minden értei miségit, hogy a mindennapi munkája elvégzéséhez elenged hetetlenül szükséges a marxiz mus-leninizmus ismerete. Úgy gondolom, két dolog szükséges a revizionizmus elleni harcra: egyik a munkásosztály politikai harcában való aktív részvétel a párt vona'ának érvényrejuttatásáért, a másik dolog pedig az elmélet elsajátítása és alkalmazása.

I Hrabecz József

►

►

►

^VAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAÁAAAAÁAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA**^.

Az ifjúsági mmika l tapasztalatai Szécsényben

A múlt év utolsó negyedében avatta a szécsényi fiatalság szervezete a maga által helyreállított, romokból újjáépített klubhelyiségét. A lehetőséghez képest be is rendezte, széppé, ízlésessé téve azt. Itt gyülekezik össze az ifjúság legjava minden második péntek este, hogy nevelő oktatásban vegyen részt.

Rokonszenves fiatalember, Telek Béla hadnagy az előadó, a kiegészítő parancsnokság dolgozója. Érdemének tulajdonítható, hogy hallgatóinak száma az előadástól kezdve nem csökken, sőt emelkedik. Persze ebben része van a jó anyagnak is, ami előadásra kerül.

Az eddig ismertetett előadások témája: ki az igazi hazafi, hazafiság, hazai táj, hazafiak-e a nacionalisták?; ismerkedés, barátság. Nem elvont fogalmak ezek, közvetlenül érdekli a fiatalokat és élénken foglalkoztatja őket.

A hallgatóságnak tetszik az előadás, szeret az oktatásra járni. A fiatalok már előző nap készülnek rá és meg-megszólítják egymást, szinte figyelmeztetve, anélkül, hogy erre valaki felhívná a figyelmüket, icsak azért, mert az előadás érdekességével megragadja őket. Tudják a hallgatók, hogy a következő előadások miről szólnak majd. Következő tárgyak: 1. Szerelem;

2. Házasság; 3- Erőnk egysége.

Színessé, változatossá teszi az előadássorozatot a tervezett jogtudományi előadás, melyet dr. Tóth István államügyész tart majd. orvosi előadás, melyet dr. Szőcs József előadásában hallgathat meg a fiatalság.

Az eddigi tapasztalatokat leszűrve, meg kell állapítani, hogy az elmúlt évek oktatásaival szemben az ezévi eredményesebb lesz. Szerencsésebben választotta meg a Központi Vezetőség az anyagot, ennek meg is lesz a gyümölcse, nemcsak nálunk, Szécsényben, hanem, mint a sajtón keresztül is olvashatjuk, az egész országban.

Ha megemlékezünk a jó oktatásról, meg kell azt is mondani nyíltan, nehogy azt higyjék, hogy minden jól megy Szécsényben. Sajnos, az a helyzet, hogy korántsem úgy van. Leszögezhetjük tényként: amióta az ünnepélyes klubavatás megvolt, egyetlen pozitívum az oktatás. Volt ugyan egy közös rendezvény a sportkörrel szilveszterre, de erről jobb nem is beszélni. Meg kell mondani, hogy a nagyközönség csalódását könyvelheti el a két szervezet a rendezvénnyel kapcsolatban.

Mi az oka ennek? Mint Szécsényben mindennek: az egyéni sértődöttség. Ez volt, ami nem engedte, hogy sikerüljön az est. Ezt már időközben a járási KISZ- bizottságon megtárgyaltuk és az illetékesek ígéretet tettek, hogy egyéni érdekeket félretéve dolgoznak majd és a korábbi sikertelenséget feledtetni fogják.

Reméljük, hogy így lesz.

Domszky György

Szécsény

Gépi munkára földmiivesszövelkezetek kötnek szerződést

5 400 000 normálhold gépi munkára kötnek szerződést a szövetkezetek az országban. A gépek kihelyezése után a földművesszövetkezetek gondoskodnak a munkálatok elvégzéséről is. A termelési üzemágak, tagbizottságok létrehozása, szakcsoportok, termelési társulások szervezése mellett most

egy újabb lépéssel segítik a mezőgazdasági termelés növelését.

Kárpitozott bútorok, rekamiék, fotelek, székek, ágybetét, garnitúrák kisiparosnál, fizetési kedvezménnyel kaphatók. Gyönyörű kivitleben. Kérésére fényképes árajánlatot küldök. Kulinyi László kárpitos, Budapest, VT., Majakovszky utca 98/a.

300000000<XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX>0(XXXXXXXXXXXXVvyYyyyywyxyxyy>TOfXyVXVXXXXXX>QO<>OOOOQGQCOO

A kritikátlanságról és a felelős kritikáról

kritika gyakorlása, a szabad véleménynyilvánítás nélkül nem képzelhető el az alkotószellemű, egészséges munka. A kritika annak bizonyítása, hogy komolyan vesszük munkánkat, hogy az a cél vezet: jobbá tegyük az életet, javítsuk a munkát- A dolgozók bírálatára a vezetőnek különös gonddal keU felfigyelnie. A dolgozó, ha látja, hogy. véleményezésének van foganatja, látja, hogy komolyan veszik, — megnő önbizalma és megnő felelősségérzete a közösség ügyeivel szemben.

A kritikai szellem az,

hogy az illetékes szervek hogyan reagálnak a bírálók jelzéseire — tehát nem személyi ügy — a közhangulatot befolyásoló, nagyon fontos kémes, végeredményben népi demokratikus rendünk demokratizmusával függ össze.

Köztudott dolog, hogy az az ellenforradalom közéletünk demokratizmusának szűkítésével járt. Az is tény, hogy napjaink demokratizmusa kiteljesedett; igazolja ezt több más jel mellett az is, hogy megnőtt a társadalmi munkások aktivitása, gyűlések, különböző rendezvények eleven vitaszellemben zajlanak le. Ha most mégsem a kritikai aktivitás kérdésével foglalkozunk, azt azért tesszük, mert néhány helyen olyan egészségtelen jelenségekkel találkozunk, amelyekkel semmiképpen sem érthetünk egyet, amelyek ellen harcolnunk kell.

Nézzük hát a tényeket.

E

gyik bányaüzemünknél dolgozó tudósítónk a szerkesztőségünkbe küldött írásában megbírált egy-két bányai vezetőt. A tudósítást leközöltük. Alig hogy megjelent az írás,, az említett vezetők minősíthetetlen támadást intéztek a bírálni merészelő tudósító ellen. Ki is dolgozták a megtorlás tervét: áthelyezik más üzemhez, természetesen alacsonyabb fizetéssel. A szerkesztőség közbelépése akadályozta meg a terv végrehajtását.

Nem kell különösebb magyarázat a történtekhez. Nyilvánvaló, hogy a „megsértettek“ gyors intézkedésének lényege a példaadás lett volna: annak bizonyítása, hogy így jár az, aki túlságosan bátorodva, bírálni merészel.

A nagyoroszi tsz elnöke elmondotta: — szövetkezetünkben egy időben olyan káros gyakorlat kezdett meghonosodni, hogy a vezetők a személyüket, munkájukat ért bírálatokat egyszerűen intrikának minősítették, hogy így elejét vegyék a „támadásnak.“ Nem egyszer olyan hangokkal is találkozunk, hogy a hibát elkövető vezetők megbirá- lását általában a vezetők „lejáratásának“ bélyegzik, így tompítják le a kritika élét. — Vannak olyanok is, akik a kritika gyakorlásának monopóliumát a vezetőknek szeretnék fenntartani, azt vallva, hogy csak lefelé érdemes bírálni.

így áll a kritika csendesíté- sének ügye.

Mint nem kevésbé káros jelenséget érdemes megemlíteni a kritikátlanságot- Különösen egyes értelmiségi körökre jellemző ez. Valahogy úgy vélekednek: én nem bántok senkit, úgy engem sem támadhatnak. Pedagógus körökben, szakmai kérdésekben megvan a bátor kritikai szellem, de politikai kérdésekben szembetűnő nemcsak a kritikátlanság, hanem az érdeklődés hiánya is. Mint ténnyel, számolni kell ezzel. Mindent el kell követni a véleménynyilvánítás bátorítása érdekében.

A kritikátlanság tulajdonképpen maga is kritika — passzív kritika. Annak bizonyítása, hogy nem érdemes bírálni, nincs foganatja, vagy pedig a bíráló „megégeti“ a kezét és az emberek nem vállalják ezt a kockázatot.

Az üzemi tanácsok megválasztása is szolgált néhány negatív tapasztalattal. Itt kell megemlíteni, hogy nem egy

helyen az egész választást — gondatlan előkészítés után — elintézték 15—20 perc alatt. — Elfogadják az elvtársak X- Y-t? — El. Kézfelnyújtás, s így aztán gyorsan túladtak az egészen. Valahogy ilyenféleképpen történt a Zagyvapál- falvai Üveggyárban is. S nem ez volt az egyetlen hely.

z ellenforradalom sokáig kisért bennünket, öröksége a bizalom átmeneti megingásában is megnyilvánul. — Emlékezzünk csak az októbernovemberi napok igen gyakori kifakadására, amikor az eszmei anarchia elhomályosította sokak látását. Többet semi- lyen funkciót nem vállalok“. így volt. Az ellenforradalmat levertük, de öröksége még sokáig ellenségünk lesz.

Mit „kaptunk“ az ellenforradalomtól? „Szabaddá“ tette a „véleménynyilvánítást“- Szabaddá tette a gyalázkodást, a kommunistaellenességet. Találkozunk ilyen jelenségekkel napjainkban is? Sajnos, igen. Nemrégiben történt: egyes kétesértékű elemek vad rágalomhadjáratot indítottak megyénk egyik köztiszteletben álló kommunista országgyűlési képviselője ellen. Az illetékes szervek nem léptek fel hosszú időn keresztül a rágalmazók ellen, hagyták azokat továbbfutni, a derék képviselőt ily- módon erkölcsileg rendkívül kellemetlen helyzetbe hozták.

Az illető feddhetetlenségét nem lehetett kétségbe vonni, biztosították is az illetékes szervek legteljesebb bizalmukról — de ezzel az ügyet nem lehet lezártnak tekinteni. — Amennyire szükséges az egészséges összhangulat kialakítása szempontjából az építő bírálatnak érvényt szerezni, ugyanannyira fontos a kritika szabadságával szemérmetlenül visszaélők legszigorúbb, ha szükséges, akár büntetőjogi felelősségrevonása.

A kritika szabadságát kérik számon tőlünk egyes „liberális“ bírálóink. Mi az embereket biztatjuk, bátorítjuk, a véleménynyilvánításra és hogy volt ez a felszabadulás előtt? Szabad volt-e akkor a szolgabírót, vagy az igazgató urat bírálni? Nem feledkeztünk mi meg annyira a múltról, hogy feltétlenül válaszolni kellene erre.

endünk nagy ereje, vívmánya, hogy az egyes ember személyes boldogulása és a közösség haladása, jóléte egybeesik. A kritika, a felelős kritika életünk jobbításának eszköze. A kritika bátorításával, a hibák, káros kinövések elleni engesztelhetetlen harcra ösztönzünk. Mindemellett nem engedhetjük, hogy a kultúrnövények mellett az életet pusztító, fojtó „arankák“ is teret kapjanak.

Túrái Lajos