Nógrádi Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-8. szám)
1958-01-29 / 8. szám
ruAH riouTiUAi iotiiüuitik núgrAdi Népuiső AI MSZMP NÓGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA III. ÉVFOLYAM 8. SZÁM ARA: 60 FILLÉR 1958. JANUÁR 29. Tanácskozik az országgyűlés Az országgyűlés új ülésszaka hétfőn délelőtt megkezdte tanácskozását. Résztvett az ülésen Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Antos István, Apró Antal, Biszku Béla, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Incze Jenő, Kállai Gyula, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Nagy Józsefné, dr- Nezvál Ferenc, Révész Géza, Tansz János, Trautman Rezső, a kormány tagjai, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt e kínai, a lengyel, a román, az NDK, a bolgár, az albán, a jugoszláv, a csehszlovák, a szovjet, a koreai, a mongol, az egyiptomi, az osztrák, az izraeli követ, Svájc rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, a görög királyság ügyvivője, a Vietnámi Demokratikus Köztársaság ideiglenes ügyvivője, a svéd királyság, s India ideiglenes ügyvivője, a francia ügyvivő, valamint a diplomáciai képviseletek számos tagja. Az ülést néhány perccel tizenegy óra után Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az ülésszak tárgysorozatául a Miniszter- tanács beszámolóját és megvitatását, továbbá az 1958. évi népgazdasági terv ismertetését és megvitatását javasolta az országgyűlésnek. A javaslat elfogadása után az elnök bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés 1957 december 21-én berek esztett ülésszaka óta hat törvényerejű rendeletet alkotott. Ezután Kádár János, ay forradalmi munkásparaszt kormány elnöke ismertette a Minisztertanács beszámolóját. KÁDÁR JÁNOS ELVTÁRS ORSZÁGGYŰLÉSI BESZÁMOLÓJÁT TÁRTJA Népünk dönttt többsége helyesli és támogatja kül- és belpolitikánkat — Kádár János elvtárs beszéde — Nyolc hónappal ezelőtt számoltam be az országgyűlésnek a kormány munkájáról — kezdte beszédét a Minisztertanács elnöke. Beszámolóm lényege akkor az volt. hogy az ellenforradalmi felkelés erőivel szemben sikerült megvédeni hazánkban a népi hatalmat, a Magyar Népköztársaság államát és függetlenségét. Most, amikor a kormány újabb nyolc hónapi tevékeny- ségefől számolhatok be. elmondhatom, hogy a múltévi májusi helyzethez képest a Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendje tovább erősödött. A továbbiakban a rendfenntartó és az igazságügyi szerveink elmúlt időszakban végzett eredményes munkájáról szólott. Mint mondotta, a magyar rendőrségnek és bíróságnak mostanában elég nagyszámú rosszindulatú bírálója van, kisebb részt itthon, • nagyobbrészt nyugaton. De még a legrosszindula- túbb kritikus sem tudott egyetlen olyan esetet sem felhozni a magyar hatóságokkal szemben, amelyben bárkit is ártatlanul, el nem követett bűncselekmény miatt vontak volna felelősségre. A kormány továbbra is fontos feladatának tekinti mondotta többek között - hogy éberen őrködjön afelett; illetékes állami szerveink a jövőben is minden eszközzel biztosítsák a törvényes rendet és a törvényességet. A továbbiakban elismeréssel szólt a gyorsan taipraállt határőrség tisztjeinek, tiszt helyetteseinek és katonáinak példás, áldozatkész helytállásáról, s arról, hogy néphadseregünk a múlt év második felére befelezte az újjászervezés alapvető feladatait és rá tért a békeidőben szokásos normális tevékenységre. Az elmúlt nyolc hónap alatt sokat javult az államigazgatási szervek, minisztériumok, a főhatóságok és a tanács- apparátus és egyéb állam- igazgatási szervek munkája is — folytatta. Ezek a szervek a korábbinál lényegesen kisebb létszámmal végzik munkájukat. 1957-ben hatvanhatezer fővel csökkent a termelésben közvetlenül részt nem vevó dolgozók száma, ezen belül az államigazgatási szervek létszáma mintegy 16 ezerrel csökkent. Ezután utalt a kormány által kezdeményezett törvényekre, törvényerejű rendeletekre, amelyek közül például az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendezi az eljáró igazgatási szervek és az állampolgárok jogait, kötelességeit. A tudományos és felsőoktatási tanács létrehozásáról kiadott rendelet a különböző helyeken folyó tudományos kutatás és képzés irányítását szolgálja. A kormányrendelettel létrehozott országos gyermek- és ifjúságvédelmi tanács az elhagyott gyermekek kérdésének megoldására hivatott. A népi ellenőrzésekről szóló törvény állami rendszerünk további megszilárdítását és a gazdasági visszaélések leküzdését segíti. Nagyjelentőségű az üzemi tanácsokról kiadott törvény- erejű rendelet is, amely egyebek között növeli az üzemek dolgozóinak társadalmi aktivitását. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező nyugdíjbiztosítását bevezető törvényerejű rendelet komoly támaszt jelent a mezőgazdasági munkában munkaképtelenné vált. elaggott öreg parasztembereknek, ugyanakkor hasznos a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése szempontjából is. Megszilárdult gazdasági helyzetünk A továbbiakban gazdasági kérdésekről beszélt. Az 1957-es év gazdasági munkájára vonatkozó előzetes adatok — összehasonlítva 1955 adataival — azt mutatják, hogy az illami ipar termelése az első íegyedévben 84, a másodikon 101, a harmadikban 106, negyedikben pedig 117 szá- iléka volt az 1955-ös év ter- ielésénekAz állami ipar egész termelése 1957-ben két százalékkal volt magasabb az 1955-ös évinél. Ennél valamivel nagyobb mértékben növekedett a szövetkezeti ipar és a magánkisipar termelése. Mint ismeretes, a szabad felvásárlási rendszer mellett döntöttünk. Most arról számolhatok be hogy a szabad felvásárlási rendszer bevált, az 1957-es évben ugyan a tojás- és a baromfifelvásárlás akadozott, de ettől eltekintve a naptári évre előirányzott felvásárlási tervet egyetlen, úgynevezett adminisztratív intézkedés nélkül túlteljesítettük. A kormány felvásárolt 855 ezer tonna búzát, 200 ezer tonna rozsot, 176 ezer tonna kukoricát, 111 ezer tonna árpát, 297 ezer tonna vágómarhát és 208 ezer tonna vágósertést a szabad cikkekből- A felvásárlás egyes termékekből még folyik, de az 1957-es naptári (Folytatás a második oldalon) ■> -JOOOOCOOOOOOOCX Nem engedjük tovább, hogy egyesek száz forintokat lopjanak ki zsebünkből — határozták el az acélárugyári kommunisták Mintegy 200 kommunista részvételével tartottak aktívaértekezletet pénteken az Acélárugyárban. A tanácskozás a társadalmi tulajdon védelme érdekében kibontakozó harc jegyében zajlott le. Beszámolót Lengyel elvtárs, a gyár igazgatója tartott. Elmondotta, hogy 1957-ben a társadalmi tulajdon sérelmére több mint 300.000 forintos kárt követtek el a gyárban. Ebből az összegből felépíthették volna a rúdvasüze- mi fürdőt, illetve a nyereségrészesedés két nappal több lenne. Magyarán: egyes emberek több mint 100 forintot kiloptak a gyár minden dolgozójának zsebéből. Megállapította Előtérben a íomegkapcsoiar erősítése és a népművelési munka javítása a balassagyarmati járásban A Balassagyarmati Járási Tanács VB-ülésén a járásban folyó népművelési munka értékelése során megállapították, hogy az nem kielégítő és határozatot fogadtak el, amely megszabja a tennivalókat. A határozat szerint a népművelési csoportvezető kidolgozza azokat az irányelveket, amelyek a népművelési munka megjavításához nyújtanak majd segítséget a helyi tanácsoknak. Ezeket az irányelve ket az eddigi tapasztalatok, a párt és a járási tanács végrehajtó bizottságának a szempontjai alapján és a kulturális állandó bizottság tagjainak a segítségével készítik. A határozat kimondja, hogy a népművelési csoportvezető tartson értekezletet a községi népművelési ügyvezetők részére, amelyen az irányelvek alapján megbeszélik. milyen módon lehetne javítani a népművelési munkán. melyek az akadályok, hogyan lehetne őket elhárítani. A járási tanács végrehajtó bizottsága utasította a községi tanács vb-ket, hogy tűzzék napirendre a község kultúr- munkájának a megvitatását. -------- ■ • ■ -------Re ndbehozzák o szurdokpüspöki kovácsműhelyl" Javítják Szurdokpüspökiben a kovácsműhelyt. A községi tanács úgy határozott, hogy a községfejlesztési alapból 15 ezer forintot fordít a 200 éves épület rendbehozására. A munkát még az idén végzik el. A napirendi pont előadói a járási értekezleten résztvett népművelési ügyvezetők lesznek. A járási tanács vb ezután azt vitatta meg, milyen a járásban a tanácstagok kapcsolata a dolgozókkal, a tanácstagok munkája megfelel-e a követelményeknek. A vb úgy döntött, hogy a községi tanácsok vb-ülé- sen tárgyalják meg a tanácstagi munkát és gondoskodjanak arról, hogy valamennyi tanácstag, aki 1957-ben nem tartotta meg beszámolóját, az tartsa meg január 31-ig. A tanácstagi munkáról szóló vitát különösen gyümölcsözővé tette az, hogy azon részt vettek valamennyi állandó bizottság elnökei és a tömegszervezetek járási vezetői, akik szintén elmondták véleményüket. azt is, hogy az üzemi lopások száma 1957-ben több mint kétszeresére növekedett és igen csekély az az összeg, amely ebből megtérül. A beszámoló és a vita alapján a kommunista aktíva értekezlet kimondotta, hogy fokozni kell az éberséget a lopások megszüntetése érdekében. Pontos nyilvántartást kell vezetni, szigorúan megkövetelni a bizonylati fegyelmet, hogy megszünhessék a pazarlás. A kommunisták péidömutatasa- val, szigorú intézkedésekkel kell biztosítani a fegyelem szi- lárdulását. Kimondották, hogy személyre való tekintet nélkül a legszigorúbban el kell bírálni nemcsak az üzemi lopásokat, hanem a külön- fajta pazarlást, az anyagok. bérek, beruházások gondatlan felhasználóit is. Végül annak a nézetének adott kifejezést az aktíva, hogy a határozott adminisztratív intézkedések mellett javítani kell a politikai, felvilágosító, nevelő munkát is, a társadalmi tulajdon védelme, a kártételek megelőzése érdekében. Széles mozgalom az asszonyok részéről a Gyermekvárosért Sok emberben ébredt fel az adakozás vágya, amikor a Gyermekváros felépítésére megindult a társadalmi összefogás. Már az elmúlt év tavaszán a Hazafias Népfront által indított gyűjtésnél közel félmillió forintot adtak a dolgozók. Azóta az Országos Nőtanács által kiadott téglajegyekből több mint 50 ezer forint értékűt adtak el a nőtanácsok. Az asszonyok sokasága mozdult meg azért, hogy egyetlen téglajegy sem maradjon eladatlanul. Minden lehetőséget felhasználnak erre. Rendeznek teaestet, divatbemutatót, ismerkedési estet, batyubált, táncmulatságot és a tiszta bevétel egyrészét a megyei nő- tanácshoz küldik a Gyermek- város javára. Ezenkívül persze sorra járják ismerőseiket, szomszédaikat, elmondják, milyen nemes célt szolgál ez a pénz és legtöbbször nem találnak bezárt fülekre. Több nőtanács eladta már a megyei nőtanácstól kapott téglajegyeket. Például az Acélárugyár és Üveggyár területi. a mizserfai. kazári. bu- jáki nőtanácsok. Ezen túlmenően folynak a pavilion építés előkészületei, amelyet Heves megyével közösén építenek majd Nógrád megye dolgozói. Az épület azonban egymagában még nem elég. Erre is leginkább a nők gondoltak és különböző mozgalmak indultak meg a megyében azért, hogy ezt a pavillont majd berendezzék és otthonossá tegyék. A legújabb mozgalom, amelyet Nagybátony község nőtanácsa kezdeményezett: a toll-gyűjtés. Igazán túlzás nélkül el lehet mondani, hogy több község, pl. Nógrádmegyer. Bánk, Mátraszőllős és má* községek, asszonyai lelkesen fogadták az ötletet. Több helyen már az a probléma, hogy mibe gyűjtsék és hová küldjék a tollat. Érdeklődésünkre a megyei nőtanácsnál közölték, hogy addig is, amíg az országos nőtanácstól megkapják az egységes párnaméretet, a szövetkezeti nőbizottságokkal közösen oldják meg úgy a problémát, hogy a szövetkezeteknél kapható papírzsákokba gyűjtsék. Majd ha a méretek meglesznek, a megyei nőtanácstól megkapják az értesítést, hogy mi a további teendő. Hegalakult Benczurfalván a Hazafias Népfront bizottsága Január 23-án megalakult a Hazafias Népfront benczurfalvi bizottsága. Az összegyűltek elmondták a népfronttal kapcsolatos elképzelésüket is: elmondták, minek a megvalósítását várják, a megválasztott bizottságtól. Égető probléma a községben a villamosítás. Az összejövetel sok okos gondolatot felszínre hozott.
