Nógrádi Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-8. szám)
1958-01-29 / 8. szám
2 NÓGRÁDI Népújság 195B. január 2». Népünk döntő többsége helyesli és támogatja kül- és belpolitikánkat (Folytatás az első oldalról) évet tekintve a felvásárolt mennyiség 10 százalékkal alatta van az 1955-ös év rekord begyűjtési eredményének. Viszont a falusiak igénye is csökkent a központi készletekkel szemben. Az összlakosság vásárlásai 10 százalékkal csökkentek ebből az árualapból. így a felvásárolt gabona- mennyiség minden újabb behozatal nélkül biztosítja az új termésbetakarításig a lakosság folyamatos ellátását. Kedvező képet mutat az 1957-es év pénzgazdálkodása is. Az adóbevétel 7 százalékkal haladta túl az előirányzatot, a takarékbetétek összege 1958 elején már 35 százalékkal meghaladta az ellenforradalom előtti szintet. A bankjegyforgalom normális szinten stabilizálódott. 1957-ben jelentős mértékben emelkedett a dolgozók életszínvonala. A munkások és alkalmazottak reálbére 14—16 százalékkal növekedett. A parasztság reáljövedelme 8—10 százalékkal volt magasabb, mint 1956-ban. A termélőszövetkezetek által kiosztott munkaegység országos átlaga az 1956-os 33 forintról 1957-ben 41 forintra nőtt. Jelentős eredmény, hogy 1957-ben felépült a tízezer új bányászlakás s összesen mintegy ötvenezer új lakás épült. Kádár János ezután szólott az 1958 évi népgazdasági tervről. Egyebek között megemlítette, hogy az ipar termelését 7.3 százalékkal, a mezőgazdasági termelés színvonalát) 4.6 százalékkal magasabban irányozzák elő. A beruházásokat szerény mértékben ugyan, de növelni kell. S az 1958-as terv célja az, hogy az 1957 decemberéig elért életszínvonalat megszilárdítsa. Külön hangsúlyozta hogy a kormány és az egész társadalom határozott lépést tegyen előre a takarékosság és a népvagyon jobb megóvása terén. Mezőgazdasági termelvényünk külön-külön is magasabb az előző évinél — A mezőgazdasági termelésben — mint ismeretes — 1957-re kenyérgabonára nem volt előírva kötelező vetés- terület. Ennek következtében a kenyérgabona vetésterülete 10 százalékkal csökkent és ugyanannyival növekedett a takarmánynövények vetésterülete. Ez az eltolódás, mivel az állattenyésztés fejlődése is a belterjes gazdálkodás irányába hat, nem egészségtelen. 1957-ben a kenyérgabona kisebb vetésterületen 5 százalékkal nagyobb termést adott az előző évinél. Az egy holdra eső átlageredmény az összes fő terményekből — mint búza, rozs, ősziárpa, kukorica, burgonya, cukorrépa — külön-külön is magasabb volt az előző évi termésátlagnál. Az 1957-es év mezőgazdasági terméseredménye a felszabadulás utáni legjobb év, az 1955-ös eredményeit is meghaladta valamivel. A fő gabonaterményekből a legjobb eredményt az állami gazdaságok érték el, amelyek holdanként búzából 3.9 mázsával, rozsból 2.5 mázsával, őszi árpából 1.9 mázsával jobb átlageredményt értek el, mint az egyéni parasztgazdaságok. Az állami gazdaságok után a termelőszövetkezetek érték el a legjobb termésátlagot, amelyek holdanként búzában 2.1, rozsban 1.8, őszi árpában 0.9, zabban egy mázsával nagyobb átlagtermést értek el, mint az egyéni paraszt- gazdaságok. — Külön kell szólnom a mezőgazdasági felvásárlás eredményeiről. Nyíltan megmondom, igen komoly kérdésként merült fel egy évvel ezelőtt az ország kenyérellátásának gondja, amikor arról kellett dönteni, hogy áttérjünk-e a begyűjtési rendszerről a szabad felvásárlás rendszerére- Mi, bízva parasztságunkban, a szabadfelvásárlási rendszer mellett döntöttünk, amely bevált. Következetes eszmei harcot az ideológia területén Ezután az elmúlt hónapok kulturális eredményeiről szólott, a többmilliós példányszámban megjelenő újságokról, a mozilátogatók számának növekedéséről, könyvkiadásunk fejlődéséről, művészeink és sportolóink nemzetközi sikereiről. Kiemelte a pedagógusok munkájának rendkívüli jelentőségét, s azt, hogy kormányunk nagy erőfeszítéseket tesz az iskolai tanteremhiány csökkentésére. Az értelmiségről szólva a következőket mondotta: — Mi eddig is minden erővel igyekeztünk az értelmiségi dolgozók eszmei és politikai fejlődését megkönnyíteni és segíteni. Ennek érdekében a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány eddig is a leghatározottabban szembeszállt az olyan egyoldalú és káros nézetekkel, amelyek az ellen- forradalmi felkelés után az egész értelmiséget, vagy az értelmiségen belül egész ér telmiségi kategóriákat reakciósnak, vagy revizionistáknak akartak bélyegezni. A kérdésnek ilyen beállítása egyértelmű volna az értelmiség tömegeinek olyan megbélyegzésével, amelyre a magyar értelmiség semmiképpen nem szolgált rá. Tudni kell azonban, hogy viszonylag az értelmiségen belül vannak legnagyobb számban olyanok, akik a burzsoázia nézeteit hordozzák. Mi folytatni, sőt fokozni fogjuk az ideológiai harcot ezek ellen a burzsoá és revizionista nézetek ellen, de nem adminisztratív eszközökkel, hanem a marxizmus- leninizmus eszmei fegyvereivel. Mi nem az emberek ellen, még kevésbé az értelmiség ellen akarunk harcolni, de következetesen akarunk és fogunk is küzdeni az egyes csoportjaikban fellelhető reakciós nézetek ellen, Szólott az irodalom, a filmgyártás, a színházi élet és a kultúra más területén még fennálló hiányosságokról, s hozzáfűzte: meggyőződésünk, hogy az eszmei harcnak és vitának végső eredménye a szocialista kultúra teljes győzelme lesz! Á szocialista társadalom központi kérdése a mezőgazdaság szocialista átalakítása A beszámoló további részében a mezőgazdaság szocialista átalakításának kérdésével foglalkozott. Nem kétséges — mondotta —, hogy a szocialista társadalom építésének központi kérdése jelenleg a mezőgazdaság szocialista átalakítása. A forradalmi munkás-paraszt kormány mező- gazdasági politikája arra irányult és irányul, hogy fejlessze az egész mezőgazdaságot a népgazdaság általános érdekeinek megfelelően, tehát fej'essze mind az állami gazdaságokat, mind a termelő- szövetkezeteket és az egyéni parasztgazdaságokat. — Hogyan alakult a szocializmus alapjainak! építése falun az elmúlt másfél esztendőben? Az ellenforradalmi hullám, a burzsoá reakció sok termelőszövetkezetet erőszakkal feloszlatott, ennél lényegesen kisebb számú pedig a régi hibák következtében a tagság akaratából oszlott fel- Az ellenforradalom leverése után az ilyen, vagy olyan módon felbomlott termelő- szövetkezeteknek több mint fele ismét újjáalakult. Mint látható, sok tekintetben kedvezőbb, egyes vonatkozásban hátrányosabb helyzetben javítjuk a mezőgazdaság szocialistái átalakítására irányuló munkát. Most, az átmeneti megtorpanás után megindulunk és meg is kell indulnunk a fejlődés útján. Meg vagyunk győződve arról, hogy okos szóval, megfontolt, józan intézkedésekkel falun is győzelemre visszük a szocializmus ügyét. Az 1957-es év a termelőszövetkezetek stabilizálódásának éve is volt. Ezt mutatják a számok is. Termelőszövetkezet és szövetkezeti csoport 1956 december 31-én 2.089 volt az országban, 119.000 taggal. Egy évvel később, 1957 december 31-én 3.465 termelő- szövetkezet és termelőszövetkezeti csoport volt 164.000 taggal. Az egyénileg dolgozó parasztgazdaságok 1957-ben megerősödtek a forradalmi munkás-paraszt kormány átgondolt parasztpolitikájának eredményeképpen. — Most felvetődik a kérdés hogy előre kell mennünk a falu szocialista átépítése útján, de hogyan? Mi abból indulunk ki, hogy a kormány politikája, amely egyaránt támogatta a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztság ügyét, helyes volt. E politikának nagy eredménye, hogy az ellenforradalmi támadás időszakában, amikor különösen kiéleződött az osztályharc nálunk, kitűnt, hogy Magyarországon a parasztság nem a burzsoázia, hanem a munkásosztály szövetségese és tartaléka. A burzsoá földesúri rendszer visszaállításának kíséretével szemben mind a termelőszövetkezeti, mind az egyéni parasztság a népi hatalom oldalán sorakozott fel, a munkásparaszt szövetség megerősödött. Mi azt gondoljuk, hogy parasztpolitikánkban semmi szín alatt nem szabad megismételnünk a korábban előadódott fő hibát, a jobbra- balra kanyargást. Ügy véljük, hogy a falu szocialista átalakításán mindennap munkálkodni kell. Ennek érdekében igénybe kell venni a termelő- szövetkezetek munkájának fejlesztését, a példamutatás erejét, a felvilágosító szót. Ugyanakkor kitartunk amellett, hogy a szocializmus legjobb és a valóságban leggyorsabb útja a meggyőzésen alapuló türelmes vezetés. A mi politikánk lényege, az. úgy kell dolgoznunk, hogv az egyénileg dolgom paraszt boldoguljon a termelőszövetkezeti paraszt pedig még jobban boldoguljon és ez vigye az egyénileg dolgozó parasztot a termelőszövetkezet felé. Bízunk abban, hogy az egyénileg dolgozó parasztok látóhatára mielőbb saját udvarának határain túl, az ország, a haza horizontjáig szélesedik ki. Növelni kell az ország kivitelét Kádár János ezután megemlítette. hogy sok kérdés sürgeti a mezőgazdaságban a nagyüzemi gazdálkodás térhódítását. Ha például a magyar népgazdaságot a maga lábára akarjuk állítani, növelni kell az ország kivitelét. A kivitel azonban nem állhat örökké csak ipari termékekből. 1938-ban Magyarország 430 000 tonna búzát exportált- Ezzel szemben a múlt évben búzát hoztunk be az országba 1938-ban 64.000 tonna rozsot szállított ki Magyarország a világpiacra, múlt évben rozsot ugyan nem hoztunk be, de nem is szállítottunk ki egy kilót sem 1938-ban 11.000 tonna árpát vitt ki az ország, a múlt évben behoztunk árpát. Mezőgazdasági termelésünk, bár viszonylag elmaradott, de azért az 1938-asnak felette áll. Ezt az is bizonyítja, hogy a holdanként! termésátlag az 1931—38-as évek átlagához viszonyítva az 1950— 57-es évek átlagában búzánál 0.7 mázsával, az őszi árpánál 2.8 mázsával, a tavaszi árpánál 1.8 mázsával, a kukoricánál 2-3 mázsával magasahb A múlt viszonylag magas mezőgazdasági exportja a népi demokrácia viszonyai között elsősorban azért hiányzik, mert a lakosság, a lakosságon belül pedig a falusi lakosság fogyasztása lényegesen nagyobb mértékben növekedett, mint az egy holdra eső termés. Szerintünk önmagában a fogyasztás növekedése helyes is, jó is. Az ország mezőgazdasági exportját nem olyan úton kell növelni, hogv a magyar dolgozók, munkások és parasztok egyenek kevesebbet, hanem olyan úton, hogy haladjunk gyorsabban a szocialista nagyüzemi gazdálkodás építése útján és termeljünk a mezőgazdaságban is modern eszközökké? többet, jobban és olcsóbban. Például a Német Demokratikus Köztársaság, a Csehszlovák Köztársaság haladottabb mezőgazdasági kultúrájának eredményeképpen a holdanként! átlagos hozam az összes főterményekből mintegy ötven százalékkal magasabb, mint nálunk. Visszautasítunk minden beavatkozási kísérletet belügyeinkbe VITA A LŐ MESTERI INTÉZMÉNYRŐL Mennyi időt, pénzt takarít meg a csapatnak a robbantó vájár ? Az ellenforradalom a bányákban nemcsak a termelést, hanem a bányák biztonsági állapotát és a biztonsági berendezéseket is iparkodott megbénítani, illetve tönkretenni. A bizonytalan helyzet csak akkor ért véget, amikor az üzemekben megalakultak, a párt- és a szakszervezet, s a tröszt felsőbb vezetőségében változások történtek. Közös erővel felszámoltuk a nehézségeket. Ennek az összefogásnak hamarosan megmutatkozott az eredménye, a balesetek csökkentek. 1957. első felében már országosan. Bányaműszaki Felügyelőségünk az első helyre került. A még jobb eredmények eléréséért az elmúlt év augusztusában biztonságos többtermelési mozgalom címen a trösztön belül versenyt indítottunk el. Megragadom az alkalmat, hogy a Nógrádi Népújságban megjelent megállapításokra is válaszoljak, mert az abban foglaltak részben összetartoznak a mozgalommal. Több cikk jelent meg eddig az újságban a robbantó vájárokról, hogy miért nincsenek érdekelve a saját munkahelyükön végezhető robbantással kapcsolatosan. Mind két cikk hiányolta, hogy a robbantó vájárok nincsenek külön megfizetve a robbantásokért és elsősorban ez az oka annak, hogy a vájárok nem szívesen jelentkeznek robbantó vájári tanfolyamra. Magam sem vagyok ellene, hogy a robbantó vájárokat, ha arra mód és lehetőség van. külön ne részesítsék pár százalékos pótlékban. De nem értek egyet azzal, hogy egyedül csak ez az oka annak, ho°v a vájárok tartózkodnak a robbantásoktól. Ennek elsősorban oka. hogy az üzemekben sem a párt. a szakszervezet, az üzemvezetőség, de maga a bányaműszaki felügyelőség sem tett meg mindent a tanfolyamok szervezése érdekében. Nem magyarázta meg annak jelentőségét s így nem is nagyon siettek a tanfolyamokra Mizserfán, amikor rendészeti szemlét tartottam, megkérdeztem az üzemvezetőséget, miért nem szerveznek robbantó vájári tanfolyamokat, hiszen nem súlytóléges bányákban (front és csoportos kamrafejtések kivételével) robbantó vájárok is robbanthatnának és ezzel több lőmester felszabadulna Erre azt a választ kaptam, hogy ők már írásban és élő szóval is felhívták a dolgozókat, de eredménytelenül. Ismerem a mizserfai üzem dolgozóit, szívesen vállalják a robbantást, a felelősséget is, csak érezzék, hogy ebben őket az üzemvezetőség támogatja és annak eredményét érezni fogják. A fenti állításom bizonyítására az alábbiakat említem meg. A kerületi felügyelőségünkhöz tartozó több vállalatnál és üzemnél már régebben bevezették a robbantó vájárokkal végeztetett robbantást. Például a recski ércbányánál. Gyöngyösön, Petőfi-bányán. kisebb mértékben Nagybátonyban és a legeredményesebben a mát- ranováki üzemegységnél. Külön dicséretet érdemel a mátranováki üzemek vezetősége, mert kivétel nélkül, ahol erre engedély van, minden munkahelyen robbantó vájárok robbantanak. Legutóbb 'S december 29-én 34 robbantó vájárt vizsgáztattunk. Hogy mit jelent ez az üzemegységnek? Erre Sárai Lajos bányavezető adta meg a választ. Pénzben igen jelentős összeget tesz ki, továbbá hogy Mátra novák hosszú idő óta termelésben az elsők között van, annak alapvető tényezője a robbantó vájárokkal végzett robbantások bevezetése. Mit jelent ez a munkahelyi dolgozóknak: arra Király, Forgó és Gólyán elvtársak adták meg a választ, akik a vizsgán így nyilatkoztak: „örömmel vállaljuk a robbantásokat, bár tudjuk azt, hogy ez felelősséggel jár”. Amikor említettük az újságcikket ezt válaszolták: „Nem osztjuk a véleményünket vele, mert mi igen is érdekeltté vagyunk téve a robbantásban. Most már mi kérdezzük: Ha egy műszak alatt csr,k kétszer, háromszor robbantunk is, de ha csak egyszer is nem kell várni a lőmesterre öt, tíz percet, néha még többet is, nem megéri ez nekünk? Egy műszak alatt öt, tíz perc három, négy embernek ez egy hőn p alatt közel 250 perc Ha közepes keresetet — 80 forintot — számolunk műszakonként, bizony jelentős összeget trknrítunk meg a csapatnak.” A vizsga ideje alatt többen felkeresték, akik még tanfolyamra nem jártak és érdeklődtek a legközelebbi tanfolyam mikor indul meg, ők is szeretnének azon részt venni. A biztonságos termelési mozgalom még nem ért véget, tovább akarjuk fejleszteni. Bízunk abban, hogy a tröszt összes dolgozói, a párt- és szak- sze-vezet, a bányaműszaki felügyelőség megtesznek mindent, s a siker nem marad el. Bakos József Kér. Bányaműszaki Felügyelőség vezetője A továbbiakban a kormány különböző, a kispolgárokat, a kisiparosokat és a kiskereskedőket érintő intézkedéseiről szólott, s beszámolt a kormány külpolitikai téren vég zett munkájáról. Részletesen beszámolt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának moszkvai ünnepségeiről, amelyen magyar pártós kormányküldöttség vett részt, továbbá különböző kormány- és parlamenti küldöttségek látogatásairól, amelyek tovább erősítették és mélyítették barátságunkat a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal. Kiemelte a múlt évben Moszkvában lezajlott tárgyalásokat, ahol tizenkét szocialista ország és 64 ország kommunista és munkáspártjai tanácskoztak. s amelynek nyilatkozataival a magyar nép mélységesen egyetért. Az ENSZ-szel kapcsolatban mondotta: — A magyar kormány a néptömegek aktív helyes1 ésével és támogatásával határozottan visszautasított minden kísérletet, amely az ENSZ szerveinek alapokmányellenes kihasználásával a Magyar Népköztársaság belügyeib» akart beleszólni. Kádár János ezután hangsúlyozta, hogy népünk döntő többsége szilárdan áll pártunk és kormányunk mellett, s helyesli, támogatja kül- •» belpolitikánkat. Erről tanúskodik többek között az is, hogy például * múlt év augusztus 20-án tartott gyűléseken másfélmillió ember vett részt- A közelmúltban lezajlott szakszervezeti kongresszusokon a küldöttek egymillió szervezett munkás nevében jelentették ki, hogy1 helyeslik és támogatják a kormány irányvonalát. Ilyen értelemben nyilatkoztak a papok budapesti békegyűlésének résztvevői is. — A forradalmi munkásparaszt kormány politikai irányvonala nemcsak és nem kizárólag a párt központi bizottságának irányvonala, hanem irányvonala ez a párt által összefogott és vezetett hazafias népfront-mozgalomnak is, a szakszervezeteknek is, az ifjúsági és női dolgozó' tömegeknek is. A minisztertanács elnöke beszéde befejező részében javasolta, hogy Kállai Gyula művelődésügyi minisztert és őt magát az országgyűlés mentse fel a nagy elfoglaltságot jelentő kormányfunkcióból, hogy a párt Központi Bizottsága titkáraként hatékonyabban tudjon dolgozni. Ugyanakkor államminiszteri funkcióban továbbra is kös- vetlenül kíván segíteni * kormányzati munka politikai vezetésében. A miniszter- elnöki tisztségre javasolta Münnich Ferencet, a miniszterelnök első helyettesének tisztségére Apró Antalt, t művelődésügyi miniszter tisztségére pedig Benke Valériát javasolta. Münnich Ferenc elvtárs, a minisztertanács új elnöke
