Nógrádi Népújság. 1957. december (2. évfolyam. 96-104. szám)

1957-12-18 / 100. szám

4 NÓGRÁDI Népújság 1957. december 18. n kisiparosok gondjainak megoldását segíti a tagdíjrendezés Kisiparosságunk jogosan el­várja, hogy munkáját és sze­mélyét megbecsüljék. Ma már senki sem tagadhatja, hogy kormányunk eleget tett en­nek a kívánságnak. A kor­mány ugyanis méltó helyére állította a kisiparosságot az országépítés nagy munkájá­ban. A kormány nyújtotta ked­vezmények országosan évi 140 millió forint megtaka­rítást jelentenek a kisipa­rosság számára. A segítség megnyilvánul a jobb munkakörülményekben, a jobb kereseti lehetőségekben. A segítségért jobb munka jár cserébe. Ennek megvalósítása többek között feltételezi, hogy szervezetünk erős legyen. Csak egy anyagilag jól megalapo­zott kisipari szervezet nyújt­hat tagjainak olyan támoga­tást, amely szükséges a szak­mai tudás és gyakorlat meg­szilárdításához, szociális ügyeink megnyugtató intézé­séhez­Itt kell felvetni azt a kér­dést, hogy kisiparosságunk mennyire becsüli meg szerve­zetét, tehát végső soron saját magát. Ha a jelenlegi három­tól húsz forintig terjedő tag­díjakat nézzük, elénk tárul az igazság, hogy ilyen tagdíjfize­tés mellett nem tudunk lé­pést tartani az élettel. A sokféle jogos igény ki­elégítése anyagi hozzájáru­lás nélkül elképzelhetetlen. A tagdíjrendezés tehát na­gyon is időszerű feladat, ame­lyet számos kisiparosunk már hosszabb idő óta nagyon he­lyesen sürget. Időszerű fel­adat azon oknál fogva is, hogy kisiparosaink aránytalanul ke­vesebb tagdíjat fizetnek, mint a szervezett nagyipari mun­kásság. Érdemes megemlíteni, hogy a tagdíjfizetésben, a jut­tatások mértékében mennyire elmaradtunk a külföldi orszá­gok kisiparosaitól. A lengye­lek például nyolcvan forintnak megfelelő tagdíjat fizetnek, de nem ritka náluk a kétszáz fo­^Q/uiiómíhűif Csütörtök, december 19. Kossuth-rádió: 8.10: Könnyű zene. — 8.55: Édes anyanyelvűnk. — 9.00: A Gyermekrádió műsora. — 9.32: Indulók és dalok. — 10.10: Durhán és Adám kán Afgán népmese rá­dióváltozata. — 10.40: Kamarazene. — 11.00: Versek. — 11.25: Népi zene. 13.00: Pajtás mérleget csinál. Ná- dass József írása. — 13.15: Opera­részletek. — 14.20: Egy falu — egy nóta. — 14.50: Részletek a Vasas Együttesek V. Zenei Fesztiváljá­nak hangversenyéről. — 15.10: Sakk-matt. — 15.20: Ifjúsági világ­híradó. — 15.45: A Gyermekrádió műsora. — 16.10: öt gyár munká­sai és a trolibusz. — 16.20: A Har­lem dalai. — 17.00: Népi zene. — 17.25: New York-i képeslap. — 17.35: Boccaccio. Részletek Suppé ope­rettjéből. — 18.10: Táncdalok. — 18.45: Tudományos híradó. — 19.00: Közvetítés a Petőfi Színházból. — 22.15: Lóversenyeredmények. — 22.20: Roberto Ingles és zenekara játszik. — 23.00: Bartók szonáta két zongorára és ütőhangszerekre. — 23.30: Operettrészletek. — 0.10: Verbunkosok, Petőfl-rádió: 14.20: Tánczene. — 15.20: A külföldi sajtó hasábjairól. — 15.30: Operarészletek, — 16.20: Részlet Titus Popovici »Az idegen« c, regényéből. — 16.40: Tánciskola. Előadás, — 17.10: Munkás-klub­ban. — 17.25: Közvetítés az ans- bachi Bach-hétről. — 18.10: A Gyermekrádió műsora. — 18.30: A végzett hatalma. Részlet Verdi ope­rájából. — 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. — 19.15: Válaszo­lunk hallgatóinknak. — 19.25: Film­zene, — 20.00: Népszerű melódiák. zene. — 20.00: Heti hangverseny, kalauz. — 20.45: Nacionalizmus — vagy hazaszeretet. — 21.05: Rész­letek Dunajevszkij és Kerekes Já­nos operettjéből. — 21.50: Külpoli­tikai kérdésekre válaszolunk. — 22.00: Verbunkosok, népdalok. Szombat, december 21. Kossuth-rádió: 8.10: Zenekari hangverseny. — 9.00: Az Ifjúsági Rádió műsora. — 9.20: A Gyer­mekrádió műsora. — 940: Mexikói dalok. — 10.10: Szép Heléna. Rész­letek Offenbach operettjéből. — 11.00: Versek. — 11.20: Chausson: Versenymű hegedűre. — 12.10: Népi zene. — 12.50: Mi van a köny­vesboltokban? — 13.05: Operarész­letek. — 14.15: Tánczene. — 14.45: A kerek kő. Benedek Elek meséje. — 15.05: Az Ifjúsági Rádió műsora. — 15.25: Világgazdasági negyedóra. — 15.40: Kórusaink életéből. — 16.10: Hirdetőoszlop. — 16.29: Brahms: A-dur szonáta. — 16.40: Zenés hétvége. — 17.00: New York-i képeslap. — 18.15: Szív küldi . . . — 18.40: Láttuk, halottuk, — 19.00: Népszerű zenekari hangverseny. — 20.25: Vidám zenés műsor — 22,15: Tánczene Petőfi-rádió: 14.20: Az opera min­denkié. — 15.20: Horgászok ötperce. — 15.25: Az első szívdobbanás Rá­dióoperett — 18.03: Hans Hotter Schubert dalokat énekel. — 18.23' Lányok, asszonyok ... — 18.38: Nagy slágerek, — 19,05: Tánczene. — 19.40: Egy hír a mikroszkóp alatt. — 20.00: Zenei műsor, — 20.10: Flotow: Márta, vígopera három felvonásban, — 22,45: Zenei műsor. rintos tagdíj sem. Arról már nem szükséges sokat beszélni, hogy az ipartestületek idején a jelenleginek öt-tízszerese volt a tagdíj. A tagdíjrendezés megyénk­ben is megkezdődött. Ez évben végre is hajtjuk ezt a felada­tot, annál is inkább, mert 1958 januárjától az új ipar­törvény életbelépésével köte­lező KlOSZ-tagság lesz. De beszéljünk arról — ez érdekli legjobban a tagságot —, hogy a tagdíjrendezésből eredő összeget mire használjuk fel. Itt van például a szakmai tu­dás fejlesztése. A magyar kis­iparosság önérzetéből fakad, hogy mindig büszke volt és ma is az szakmai tudására. Még a legjobb mesterek is igénylik a legújabb technoló­giai eljárások megismerését. Régen kérik már a kisiparo­sok, hogy szükség volna szá­mukra jól felszerelt kísérleti laboratórium és több korsze­rűen berendezett műhely. Kisiparosaink között sok az ellátatlan, megöregedett tag. A tagdíj rendezéssel lehetővé válik, hogy országosan újabb egyezer tagot vonjunk be a segélyezésbe. A tagdíj rende­zéssel lehetőség nyílik arra is, hogy több tagunkat tudnánk üdülésben, valamint gyógy­kezelésben részesíteni. Terv szerint bővíteni kívánjuk a balatonlellei üdülőt, a sorok­sári szeretetotthont és még több üdülőhely korszerűsítése és újjáépítése van tervben. Tagságunkat élénken foglal­koztatja, hogy munka után szórakozási le­hetőségeket is biztosítsunk számukra. Igen sokan hiányolják, hogy vontatottan halad a klubok létrehozása, a kultúrmunka megszervezése. Ezt az igényt is szeretnénk kielégíteni. Idő­szerű feladat, hogy kibővítsük szakmai könyvtárainkat is. Köztudomású, hogy megyénk-' ben mind gyakrabban merül fel az a kívánság, hogy szeret­nének szervezett kirándulá­sokban résztvenni, megismerni hazánk gyönyörű tájait. Szükséges még megemlíteni, hogy a befolyt tagdíjak 50 szá­zaléka a helyi csoportoknál marad, így lehetővé válik, hogy na­gyobb gazdasági önállósággal intézzék ügyeiket. A tagdíj­rendezés munkája nem köny- nyű feladat. Türelmet, alapos felkészültséget igényel, mert hiszen mindenkivel meg kell értetnünk célját, lényegét és szükségességét. Krisztián István KIOSZ megyei titkársága. BŰNÜGYI hírek Háromtagú női tolvaj banda ügyében a bíróság a napokban hirdetett ítéletet. Magánsze­mélyek sérelmére tolvajszövet­ségben és üzletszerűen elköve­tett lopás miatt özv. Nagy Bá- lintnét háromévi, Angyal Ilo­nát két év és hathónapi, Szé- csi Klárát pedig két évi bör­tönre ítélte a salgótarjáni já­rásbíróság. Mindhárman a bör­tönben ülnek. * Id. Fekete Sándor és ifj. Fe­kete Sándor nemti lakosok december hó 7-én karókkal felfegyverezve támadták meg saját lakásán Orczi Sándort és családját. Az ütlegelések kö­vetkeztében Orczi Sándor és két gyermeke súlyosan meg­sérült. A támadók ellen bűn­vádi eljárás indult. * Egy korábban közölt hírhez. Az SZTK Megyei Alköz­pontja az ügyészség javasla­tára Neuhold Antal salgótar­jáni kisiparos ellen a szabály­sértési eljárást lefolytatta. A vizsgálat megállapította, hogy Neuhold Antal összesen 12 munkavállalóval szemben kö­vetett el bejelentési mulasztást. A vizsgálat eredményeként a rendes bejelentések alapján járó járulékon felül 12 138 fo­rintot rótt ki az SZTK. Ebből a rendbírság 1 895 forint.-------------­K étezer fossor Salgótarján főutcáján egy kis, alig ismert vállalat húzó­dik meg. Csak kevés munkás­sal dolgozik, hat szakemberrel és két tanulóval. Mégis a me­gye minden pontjára eljuttatja munkájának gyümölcsét, sőt az ország több részére is került már az itteni fogtechnikai vál­lalat készítményeiből. Itt készülnek dolgozók ez­rei számára a megrongálódott, hasznavehetetlen fogakat he lyettesítő fém- és lemezes fog pótlások. Hihetetlen termékenység­gel dolgoznak, évente két­ezer fogsor és mintegy 1200 fémes fogpótlás készül el a szakavatott kezek munkája gyümölcseként. Ez olyan vállalat, ahol egyál­talán nem a mennyiség a dön­tő, itt feltétlen minőségi mun­kát kell végezni, mert milli- méternyi pontatlanság is bosz- szúságot, hiábavaló munkát eredményez. A Fekete karácsony című. a disszidálok sorsát bemutató rövid játékfilm utolsó jelene­teit a budai hegyekben forgat­ták. Brüsszelben megrendezett tudományos és turisztikai film- fesztiválon a bolgár Bojáni mester című film nyerte az első díjat. A Hunnia Filmstúdió igaz­gató helyettese, Gárdos György és vezető dramaturgja Köllő Miklós Kievbe utazik, hogy megkezdjék az első szovjet— magyar korprodukciós film, a Kárpáti rapszódia forgtóköny- vének előkészítésével kapcso­latos megbeszéléseket. Oldrich Lipsky csehszlovák filmrendező Jugoszláviában színészeket keres az első cseh­szlovák—jugoszláv koproduk- ciós film, a Hotel St. Stefán számára. 1 A Budapesti Filmstúdió bur- leszk formájában, szatirikus hangnemben készíti el az év utolsó filmhíradóját, amely be­mutatja hogyan készül szil­veszterkor a híradó. i Belgrádban bemutatták a Hanzsekovics rendezésében ké­szült Saját testének ura című filmet, amely a sajtó vélemé­nye szerint az év legjobban si­került jugoszláv filmje.-------------­— egy évben Mégis a szigorú lelkiismere­tességgel párosult munka nem tudta megszerezni még a dol­gozók feltétlen bizalmát. Sok­kal kevesebb a megrendelések száma, mint amennyire szük­ség volna. Mindenkinek saját érdeke az ép fogsor, sokan mégis halogatják fogaik rend- behozatalát. Csak két év alatt több mint százezer forintot for­dított kormányunk e vál­lalat rendszeres munkájá­nak biztosítására. Ma már minden higéniai és szociális körülménynek megfe­lelő helyzetben dolgoznak a hét szobából álló vállalat tech­nikusai. Munkájukat állan­dóan ellenőrzik, az anyagellá­tást gondosan biztosítják szá­mukra. Az állam itt is bebizo­nyította, hogy mennyire fon­tosnak tartja a dolgozók egész­ségvédelmét. A Pannónai Filmsudióban megkezdték a Világos ablak című cseh és a Fájdalom nél­kül című francia film felira­tozási munkálatait. Folyamat­ban van a Hasek: Svejk a de­rék katona című regényének első részéből készült csehszlo­vák film szinkron feliratozási munkája. Ugyancsak írják már a X. Karlovy-Vary-i film- fesztivál díjnyertes filmjének, a Lissy-nek szinkron szövegét A Moszfilm Stúdióban a Háború és béke című Tolsztoj regény megfilmesítésére ké­szülnek. Főúr kérem ... címmel cseh­szlovák szatirikus rövidfilmet készítenek a vendéglátóipar visszásságairól. A macedóniai Vardar Film­stúdió felkészült az első ju­goszláv kinemaszkóp film fel­vételeire. A film címe Mjss Ston affairtje, története 1901- ben játszódik Macedóniában, ahol egy amerikai misszióná- rius nő sorsa összefonódik a macedón felkelés vezetőinek tevékenységével. A film színes változatban készül. Vajon a „Fekete sorozat“ lesz-e az egyetlen forrás, amelyből a francia filmek al­kotói ihletet merítenek — kérdezi a kritikus az Amikor az asszony beavatkozik című Allégret filmmel kapcsolat­ban. Majd megjegyzi: Balzac, Hugo, Moliere, Zola, Voltaire hazájában vagyunk-e, vagy az amerikai comics-ok íróinak szülőföldjén, hogy ilyen filmek készülnek? (A filmen 9 hulla is „szerepel”. A szerk. megj.) Dina de Laurentis olasz filmproducer filmet akar ké­szíteni a nagy szabadsághős, Bolivár életéről. A filmet a vi­lág legnagyobb alkotásának szánja és a külső felvételeket Spanyolországban, Olaszország­ban készíti el. A leningrádi filmstúdióban Üt a csillagokban címmel új ismeretterjesztő film készült. Podskalsky csehszlovák ren­dező befejezte az Ég és föld között című, a bürokráciát os­torozó szatirikus filmjét. Érdekes jugoszláv cikk je­lent meg az Egy kalap esővíz című amerikai filmről és an­nak hatásáról. Amikor a fil­met Génuában bemutatták, egy, a város aranyifjúságához tartozó fiatalember heroin in­jekciót adott be önmagának és meghalt. A nyomozás során be­bizonyosodott, hogy a film a nevelő hatás helyett az ener- felkelti a iránti érdeklődést. De tán több bizalommal kel­lene élni ezzel a lehetőséggel. | vált emberekben kábítószerek — 20.45: Zenei folyóiratszemle. — 21.05: Magyar művészek operett, hangversenye. — 21.50: Lipcse, a könyvek városa. — 22.00: Részletek Muszorgszkij operáiból, Péntek, december 20. Kossuth-rádió: 8.10: Klasszikus operettek. — 8.50: Lányi Sarolta és Várnai Zseni versei. — 9.00: Népi zene. — 9.30: Ezüstkalászos gazda­tanfolyam. — 10.10: Óvodások mű­sora — 10.30: A Pénzügyőrzenekar játszik. — 11.00: Karikás Frigyes novellás kötetének ismerte­tése. — 11.30: Zsákay László gor- donkázlk, zongorán kíséri Bodonyi Anikó, — 12.10: Tánczene, — 13.00: A belterjes gazdálkodás útján. — 14.10: Uttörőhíradó, — 14.35: Népi zene. — 15.15: Szív küldi ... — 16.10: A Fővárosi Zeneiskola szer­vezett tanulóinak hangversenye. — 16.30: Az Ifjúsági Rádió műsora. — 17.00: Mozaikok a párizsi opera tör­ténetéből. — 17.50: Két karácsony. — 18.10: Sport és tánc. — 18.40: Ifjú Figyelő. — 19.00: Népszerű opera­részletek. — 19.40: New York-i ké­peslap. — 20.20: A Lengyel Rádió tánczenekara játszik. — 21.08: Gyer­meknevelés. — 21.24: Zenekari hangverseny, — 23.04: Népszerű melódiák. — 23.30: Monteverdi és Handel operáiból. — 0.10: Dalok. Petőfi-rádió: 14.20: Zenekari hangverseny. — 15.10: Tréfás kóru­sok. — 15.30: Századok a színpadon. — 15.40: Fúvós táncok. — 16.00: Zenés utazás. — 16.40: Anna Frank naplója. — 17.00: ötórai tea. — 17,30: A magyar irodalom története. — 18.00: Művészlemezek, — 19.05: Karácsonyi ajándék, — 19,20: Tánc­Megbabonázott asszony O000000c«xxx30000cxx3000000cx)0cxxx>00c)0cx*xxxx»00cxxx30000cx)000000cjcr Klári félénken ko­pogtatott szülei ajtaján. Közel fél évet élt úgy a faluban, hogy nem is látta apját, anyját. Ke­rülte őket, mint a tüzes parazsat. Most mégis ide kényszerült szégye­nével. Nincs hová men­nie. Hosszúnak tűnt az a fél perc, amíg anyja jól­ismert lépteit meghal­lotta a belülről elrete­szelt ajtón keresztül. Az asszony megbotránko­zással vegyes ijedelem­mel csapta össze kezét. — Jézus, Mária! Hogy mersz idejönni Te lány? Nem szégyelled magad? Klári erőtlenül lépte át a küszöböt és lehaj­tott fejjel állt meg a jólismert tiszta szobá­ban. Idegenül érezte magát. Tehát itt sem lesz otthona, nyugalma. Anyja tovább háborgott, szinte eszelőssé válva dühében és félelmében. — Klári, Klári, eridj innét szépszerével, any- nyit mondok. Ne hozz átkot a mi fejünkre is. A 15 éves kislány most érthetetlenül te­kintett fel anyjára és megcsuklott a hangja. — Átkot? Én? De édesanyám, hiszen olyan nagy a baj, ami vissza­hozott ide. Ekkorra előcsoszogott apja is és szelíd tekin­tetével végigsimította lányát. — Isten hozott kis­lányom... Mesélj, mi van veled? A szerető szóra köny- nyek jelentek meg a leány arcán. De anyja nem engedte meg­enyhülni már-már der- medező szívét. Kemé­nyen rászólt az urára. — Gábor! Te ne avat­kozz bele. Asszonyok dolga ez, majd mi el­intézzük. Lányod szé­gyenét nem lehet szó- nélkül megbocsátani. Az egyedüli legjobb, ha el­megy a háztól. — De hová asszony?! — Mordult fel a férj és életében először fenye­gető villám cikázott ke­resztül a szemén. Fele­sége meglepődve nézett a mindig szelídszavú urá­ra. Beavatkozást nem­tűrő hangon kijelentet­te. — Jól tudod, Klárit megbabonázták. Azt akarod hogy minket is bajba sodorjon? — Miket beszélsz? — kiáltott hangosan az em­ber. — Mintha nem tud­nád — pattogott az asz- szony és összekulcsolta mellén a kezét. — Bele- szállt az ördög ebbe a lányba. Ért is neki va­lamit az anyja intelme! Mindig kérleltem, oko­sítottam, hiába. — • Okosítottad? Hát mond csak, hallott tőled valamit ez a lány arról a bajról, amibe most ő is beleesett? Beszéltél neki szerelemről, házas­ságról? Megmagyaráz- tad-e, hogy mit jelent az, ha egy férfi egy lánnyal szóba áll? Épp ez az! Tőlem nem hallott ilyen ocs­mányságokat. Mégis mi­lyen könnyen odaadta magát. És én még azt hittem, szemérmes, tisz­tességes lányt neveltem. No tessék, itt van, ilyen az én tisztességes lá­nyom. Klári felzokogott. Tit­kot áruló hasára szorí­totta kezét és lerogyott a legközelebbi székre. Apja szánakozva lépett hozzá, kérges tenyerével megsimogatta a zokogó kislány haját. ö hol van? — kérdez­te. Klári mintha nem is hallotta volna a kérdést, zokogni kezdett. — Hol lenne — felelt helyette az anyja, — elérte amit akart és fa­képnél hagyta. Így szo­kott az lenni. Tisztesség­telen lány nem kell a férfinek... csak addig... legfeljebb csak addig. A világtól elzárt, a széltől óvott lánynak szokatlanul estek anyja durva szavai. Nem is értett meg mindent. Azt az egyet régen megérez­te, hogy hiába volt oda­adó ragaszkodása. Hiá­ba tagadta meg szüleit. A Jóska nem jön vissza többé. Megérezte azon a szeptemberi reggelen, amikor csók nélkül lo- pódzott el mellőle mun­kába. Nem is látta töb­bé, csak várta, egyre várta a hideg szobában. Várta étien, szomjan, magábazárkózva. Nem akart tudni senkiről és semmiről, nem akarta hinni, hogy vége. Eszé­be sem jutott, hogy ha­zajöjjön, hiszen tudta, istenfélő anyja világgá üldözné. De ma, ma éj­jel olyan furcsa dolog történt. Belsejében sej­telmes mozgolódást ér­zett, mintha picinyke lábak rugdalóznának. Terhes titkával hová is menekült volna, ha nem a szülői házhoz. De úgylátszik, hiába. Anyja dörmögő, tilta­kozó, ijedező hangja észhez térítette. Kissé még fulladozva a visz- szafojtott zokogástól, szemrehányó hangon megszólalt. — Igaza van édes­apámnak. Ezt miért nem mondta édesanyám? Miért nem tanított meg az életre? Miért csak tiltott a fiúktól, anélkül, hogy meg is magyarázta volna. Szerettem Jóskát, mert tiltott tőle is. Most már gyűlölöm..,de ké­ső...késő — zokogott fel újra szívettépően. — Hogy merészeled anyád oktatni? Még neki áll feljebb! Miért nem mondtam, miért nem mondtam! Hát ki is gondolt volna ilyen szégyenre, az én házam­ban? A család nem em­lékszik még ilyesmire. Mondom én, valaki meg­verte szemével és leg­jobb, ha elmégy innét. Ne hozz átkot a mi fe­jünkre is. — Hallgass — dörrent meg vésztjóslóan a fér­fi hangja — a lány itt marad! Csak nincs szí­ved halálba kergetni, ebben az állapotában. És azt is vedd tudomá­sul: a kislány ártatlan. Az ő bűne, a te bűnöd. Az asszony felpattant, — szép dolog, mondha­tom, Gábor. Még lovat ad alá ja. Szóval úgy döntött, itt marad ez a szégyentelén? — Nem is lehet más­képp. — Akkor elmegyek én. Én nem élek egy fe­dél alatt... Klári felkelt és szó nélkül kitámolygott az ajtón. Ujlaky Mária

Next

/
Thumbnails
Contents