Nógrádi Népújság. 1957. december (2. évfolyam. 96-104. szám)

1957-12-18 / 100. szám

1957. december 18. NÓGRÁDI Népújság Gépállomás albérletben SZEMINÁRIUMOKON, különböző mezőgazdasági jel­legű előadásokon már meg­szokott frázissá válik a gépál­lomások szerepének hangsú­lyozása. Nagyon sokan eltudják mondani gondolkodás nélkül: a gépállomások a szocializmus építésének fontos falusi bázi­sai. Elmondják ezeket a szépen hangzó szavakat, de nem vizs­gálják meg tüzetesen, vajon mit is jelentenek ezek a gya­korlatban. Tudjuk azt is, a gépállomá­sok azért jöttek létre, hogy elősegítsék a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Ér­dekes lenne megvizsgálni mennyire látják el e felada­tot. Egy gépállomás példáján keresztül akarom bemutatni mit jelent a gyakorlatban a gépállomások társadalom for­máló munkája. Bóta János a tolmácsi gép­állomás főmezőgazdásza meg­próbálta röviden felvázolni a gépállomás munkáját. A be­szélgetés során csupa jót hall az ember. Ilyenkor nem szokás kiteregetni a hibákat, kivált azokat a hibákat amelyek a gépállomás vezetőinek mulasz­tásából származnak. De most nem is ez a cél. Meg kellene vizsgálni, hogy egy tsz, például a tolmácsi Szabadság Tsz életében milyen szerepet töltött, s tölt be ma is a gépállomás? A beszélgetés során kiderült, hogy bár a gépállomás irodái­ban vagyunk még sem a gép­állomás saját területén. Ele­inte érthetetlennek tűnt előt­tem, hogyan lehetséges ez? Az elvtársak elmagyarázták: a terület, az épületek a Sza­badság Termelőszövetkezeté. Tehát a gépállomás albérletben működik. Valahogy furcsán hangzik, de így van. Ez annál is furcsább, mert a rétsági já­rásban van a legtöbb termelő­szövetkezet, amelynek élete jól működő gépállomás nélkül el­képzelhetetlen. Gépállomás albérletben — nevetségesen hangzik, de el kell fogadnunk tényként — kényszer megoldásnak ez is jó. Most már ezek után más szempontból vizsgálhatjuk a tolmácsi termelőszövetkezet és a tolmácsi gépállomás viszo­nyát. A tulajdonos, már mint a Szabadság Tsz elvárja albérlő­jétől, hogy a jó viszony érde­kében teljesítse mindazokat a feltételeket, amelyeket a bé­kés egymás mellett élés meg­követel. Botlik János, a tsz elnöke nevetve mondja: próbálnák ne teljesíteni kéréseinket — azt vennék észre, hogy egy szép napon kitennénk a szűrüket. Persze a valóságban ez nem így van, mert a gépállomás tőle telhetőén mindent meg­tesz a helyi tsz érdekében. Ez erkölcsi kötelessége is, hi­szen a tsz létrejöttében nagy szerepe volt. A jelenlegi elnök is a gépállomáson dolgozott. Mikor 1951-ben megalakult a közös nagyüzemi gazdaság Botlik János szépen búcsút mondott gépállomási kollégái­nak. S azóta együtt, egy ud­varban, egy épületben élik kü­lön életüket. A gépállomás még, ha akar­na sem tudna kitérni a Sza­badságbeliek kérései elől. kívánságát, még akkor sem. ha ők csak albérletben vannak a termelőszövetkezetnél. Elő­fordult elég gyakran, hogy a tsz vezetőinek eszébe jutott, ma vontatóra, vagy traktorra lenne szükségünk. S ha a gép­állomás a gépeket nem tudta azonnal leakasztani a szögről a jó viszony egy rövid időre felbomlott. E NEMCSAK a tsz tudja néha napján meg­oldatlan feladat elé állítani a gépállomást, hanem ez for­dítva is érvényes. Nem egy­szer kellett vitakozni a tsz elnökével, hogy időben igé­nyeljék a gépeket, vagy az őszi mélyszántásra tisztítsák meg a kukoricaszártól a föl­deket, mert így nem tudnak dolgozni. Ha még csak ebbe szólnának bele, akkor talán meg is egyeznének, de nem­csak erről van itt szó. Bi­zony, néha napján oda mond­ják a gépállomási elvtársak Botlik elvtársnak, nem jó a munkaszervezés, nemtörődöm módon hagyják pusztulni a közös vagyont. Ha füvesek a kapások, ezt is észreveszik a gépállomásiak. Szólnak akkor is, ha nem időben fognak egy bizonyos munka elvégzéséhez, és ez így megy napról-napra. Emellett a gépállomás igyek­szik is szállásadó gazdájának minden munkáját időben el­végezni. Ebben az évben is a tavaszi munkákat, a hordást, a cséplést, a tarlóhántást és az őszi vetőszántást időben el­végezték. Ami szántás október 15-e után maradt, azért nem a gépállomás a felelős. Sokszor nevetséges dolgok is történnek Tolmácson. Talán más . tsz ilyesmit meg sem merne csinálni. Még krumpli­ásás idején történt. A gépállo­más biztosította a burgonya­szedő gépet. Az asszonyok reg­gel ki is mentek időben, hogv megkezdjék a krumpliásást. A gép elkezdett dolgozni. Va­lahogy nem tetszett az a krumplimennyiség, amit ki­ásott — azt hitték, a gépben van a hiba. Szidták, mint a bokrot. Az elnök, amikor megjelent a helyszínen, nem tudta, kinek higyjen, a trak­torosnak-e, vagy az asszo­nyoknak. Végül mégis csak az asszonyoknak hitt és elküld­ték a gépet. Kézierővel fog­tak a munkának. Serényen folyt a munka, de több krumpli így sem került elő. Belátták végül, hogy nem a gépben van a hiba, hanem bennük, mert e részen nem jól végezték el a kapálásokat, s nem fize­tett úgy a burgonya. Délután már kezdték követelni, hogy hozzák vissza a gépet. A gép­állomás igazgatósága nem csi­nált hiúsági kérdést az ügy­ből. Nem mondta azt, hogyha egyszer elzavartátok, mosl már nem adom. Minden to­vábbi nélkül kiment a gép újra és elvégezte az asszo­nyok helyett ezt a fárasztó munkát. A tsz-nél dolgozó traktoro­sokkal is elégedettek. Dudoü József traktoros félig tsz-tag is, mert a felesége tagja a tsz-nek. Ö is érdekelt abban, hogy jobban végezze el a munkákat. Kifogás nem is lenne ellene, ha a szántás be- fejeztekor visszafordítaná a barázdát. Erre ő nem haj­landó, s nem csinálja meg, ha akármilyen szépen kérik, ak­kor sem Topolcsik Imre csak néha dolgozik Tolmácson, mégis nagyon szeretik, mert minden munkát úgy végez ahogy kell, ahogy kérik tőle­Gyakran felvetik a tsz- tagok, szeretnék, ha a kaszá­lásnál, betakarításnál na­gyobb segítséget adna a gép­állomás. Jó lenne — mond­ják —, ha olyan kombájnt j szereznének, amely keskenyebb vágószerkezettel rendelkezne s emellett tisztítaná is a ma­got. A gépállomás azt mondja, tőlük telhetőén mindent meg­tesznek a tsz érdekében. Cse­rébe csak azt kérik, hogy idő­ben takarítsák le a földeket mert anélkül nem tudják időben elvégezni a munkákat. A tsz itt is tesz javaslatot. Szerezzen a gépállomás szár­vágót, s gyorsabb lesz a mun­ka. Romhányban a gyermekekért Közeleg a gyermekek által kaközösség fenyőt és fenyődí­Z ELMONDOTTAKBÓL kitűnik, nem is olyan rossz egy tsz-nek, ha albérletben ott van a gépállomás. Való­ban így sokat tudnak segíteni egymásnak. De segíthetne a gépállomás akkor is, ha nem albérletben lenne Tolmácson Jó lenne, ha megkezdenék az új, modern gépállomás építé­sét, mert nem jó az sem, ha a cséplőgépek s más fontos gépek a szabad ég alatt áll­nak. Ebből nyerne a gépállo­más is, s nyerne a tsz is­— Kata János — Kezdők részét-e meerlnd'tTt a -—■t-/. fi Jonfnlvtm 3, sMo-ő- várost V-tU-ir-ttTiív-tVioo. Kellő jelentkezés hiányában a haladók részére hirdetett tan­folyam egyenlőre elmarad. 500eB000ee©©e©@©©e©©©0©e©ee©©©0€ annyira várt Karácsony. Hogy minél szebbé tegyék ezt az ünnepet, Romhányban meg­mozdult a nőtanács is. Gödöl­lői Imréné nőtanácsi elnök ve­zetésével az iskola szülői mun­kaközössége és a nőtanács de­cember 1-én teaestet rendezett, amelynek bevételéből a Télapó ünnepélyen megajándékozták az iskola 340 tanulóját. A meg­maradt pénzből villanygyertyá­kat vásárolnak Karácsonyra. A romhányi Cserépkályha- gvár a tanulók karácsonyi megaiándékozására 6oo forin­tot ajándékoz. A szülői mun­A család és iskolai nevelés összhangja címmel ankétot rendezett a Magyar Szovjet Baráti Társaság Pedagógus Szakosztálya december 17-én. * Műsoros estet rendezett a baelvasaliai iskola Szülői Mun­kaközössége szombat este. A bevételt a gyerekek karácsonyi megajándékozására fordítják. * Cukrászati bemutatót tarta­nok a Salgótarjáni Déryné cukrászdában. A karácsonyig nvitvatartó bemutatót már ed dig több százan megtekintet­ték. * Divatbemutatóval egybekö­tött hnlvacsorát reod“7“*t a központi bányász kultúrotthon -•-uibat este. A halvacsorán rrjr}o^nc-on ás kirántott hajat fogyaszthat­tak a látogatók. * A ka rácson vi vá^.árlá^ok ide­ien vacárnpponk£n+ i<5 mötvn- ^prtnnpk a iát^küzletek. az Äibmi Áruház éq p«*veg for- «5Z3közietek. Már 07 ~.1qö ve^árnani nvjtva tartás bí- ^nnvö-ntfq. «^ükség volt erre -'z intézkedésre. elotíít^ kelijtúlíá^u Kezdetben több volt az ígéret, mint amit el tudtak volna végezni- De ezért nem haragudtak a tsz tagjai. Akkor még nem voltak megfelelő gépeik, s így, ha akarták volna akkor sem tud­tak volna többet segíteni. Ami­kor javult a gépállomás gép­ellátása, javult a munka is. Nyugodtan el lehet mondani a gépállomás és a tsz vezetői megértik egymást. De ezért ne gondoljuk, hogy minden simán megy Tolmá­cson. Elég gyakran előfordul, hogy a gépállomás vezetősége beleszól a termelőszövetkezet munkájába, s ez nem minden esetben tetszik az elnöknek. Előfordult már olyan eset is, hogy a legszívesebben kidob­ták volna egymást az épület­ből. Botlik elvtárs utána min­dig rájön, igaza van a gép­állomásnak. Elvégre nem teljesítheti a gépállomás a tsz tagok minden 1956. NOVEMBER. A vízválasztói Erőmű szén­ellátása nincs biztosítva. Ma még van, de holnap ki tudja, mi lesz? Már a közeli bányák mindegyikével beszéltek. Hiá­ba. Nagyon sok bányász hi­ányzik munkahelyéről. Nincs mód a teljes munkafelvételre, de hát hogy is lenne, amikor mindenki egyformán megkap­ja fizetését. Most talán az jár jobban, aki otthon marad. Az a néhány bányász, aki mun­kába jár, nem keres többet, sőt... Fenyegetik őket, nem egyet tettlegesen bántalmaz­nak közülük. Ám ennek elle­nére is dolgoznak a föld mé­lyén Mar gittár ón és Saigon is. Igaz, ezek száma kevés. Szabó Ervinék kiadták a jelszót: csak annyi szenet, amennyi az erőműnek, a kórháznak kell. A csőcselék öröme leírhatat­lan. Vigyáznak Ménkesen, For­gácson, Saigon és mindenütt, ne rakjon egy csapat 2 csillé­nél többet• De minden hiába. Kovács László Forgácson még­is 10—15 csillébe rakodik. Igaz. titokban, mert erről sen­kinek nem szabad tudni. A kórházak, a családi otthonok melege, a világosságot adó villanyfény veszélyben volt. S hogy nem történt katasztrófa az köszönhető azoknak a be­csületes bányászoknak is. aki1 ott voltak a legnehezebb idők­ben is a bányák mélyén. A salgói bányaüzem decem­ber 14-én fejezte be éves ter­melési tervét. A jó eredmény elérésében az üzem valameny­nyi dolgozójának munkája benne van. Egy év telt el gaz­dag eredményekkel. Ma is ott találni a föld mélyén a kom­munista bányászokat, azokat, akik egy év előtt is példát mutattak. NAGYRÖCZEI JÁNOS csapatvezető vájárt keresem fel munkahelyén• Nem fiatal ember, hatvan év van mö­götte. Tizenhároméves korától dolgozik a bánya mélyén. Ott volt 1919-ben a fiatal munkás a Tanácsköztársaság védői kö­zött. Kommunista volt. Erejét a hosszú Horthy-rezsim sem tudta megtörni. Sokat üldöz­ték. Á kis család megismerte a nyomort, a nélkülözést. El­kelt volna a Nagyrőczei-család asztalára is egy nagyobb da­rab kenyér. Inkább szűköl­ködtek, de az apa mégsem vált árulóvá. A család élete 1945 után megváltozott• A nyo­mornak végeszakadt. Az ave továbbra is járta a bányát — most már örömmel. De hát hogyisne! Nem Chorinoké a bánya, hanem a népé, vala­mennyiünké. A két fiú isko­lába járt. Az egyik most végzi a bányaipari technikumot. Ügy érzem, beszélni kell erről. A néphatalom szeretete, a megváltozott családi élet, a kommunista név becsülete vit­te naponta Nagyrőczei elvtár­sat a munkába. AZ IDŐS KOMMUNISTÁT nem riasztotta vissza a fenye­getés. Bátor fellépése a mun­kástanács akkori vezetőivel szemben,’ nem maradt nyom­talanul. Társai akadtak, akik vállalták a harcot■ Dolgoztak — nem kettő, de 10—12 csille szenet raktak. Az igazsághoz tartozik az is, hogy nem egy­szer titokban. Társai voltak Fenyvesi Imre, Balázs Pál, gy. Műfűéi István, Faltán Béla idős, Somoskői Aladár, Kiss István, G. Antal András. A maroknyi bányászt árgus sze­mek figyelték. Nem egy közü­lük Somoskőről jött gyalog. A karbidlámpát szatyorba tet­ték, vagy a külszínen rejtet­ték el. Szökve jöttek a bá­nyába — de jöttek egyre töb ben. Otthon is maradhattak vol­na, a fizetést akkor is meg­kapják- S hogy mégsem ma­radtak otthoni A kötelesség, a felelősség — volt ez ez erő. amely munkába hozta a ma­roknyi csapatot. MA IS ITT DOLGOZNAK. A nehéz időről nem beszélnek, hisz‘ kötelességüket teljesítet­ték akkor. Azonban megis­merni egy év után is vala­mennyit. Ök együttesen a leg­jobbak. A versenytáblán a legmagasabb százalék nevük mellé van írva.. Dolgoztak az ellenforradalom alatt, dóin óz­nak ma és holvan. ök a föld mélyének névtelen katonái kezük nyomán gyullad ki a fény. Dolgoznak miértünk, va­lamennyiünkért. Megérdemlik az elismerést, büszkék va­gyunk rájuk. — tob — székét ad az iskolának. Még a tél jóformán meg sem kezdődött, a gyermekeket sze­rető szívek máris megmozdul­tak, a nyári táborozás érdeké­ben. A II. Rákóczi Ferenc Tsz a nyári táborozásra átadott az úttörő csapatnak 300 forintot. A földművesszövetkezet sem akart kimaradni a gyermekek megsegítéséből, s 600 forintot ajánlott fel az úttörő csapat részére. .............. B ár messze van még, mégis bizakodva várják a nyarat a romhányi úttörők. Járási kulturversenyre ké­szülnek a rétsági járásban. A verseny részletes programján már dolgoznak az illetékes szakemberek. Ünnepi ülést tartott a Salgó­tarjáni Sztahanov úti fiú- és leányiskola irodalmi szakköre József Attila halálának 20. év­fordulója alkalmából. * Tanácsülést tartanak a rét­sági járási tanácson december 19-én. Az ülésnek napirendi pontja értékeli a tanács egész évi munkáját. TANÁCSTAGOK OKTATÁSA A tanácstagok továbbképzé­sének első előadására decem­ber közepén került sor Balas­sagyarmaton. A továbbképzés keretében itt is megvitatják a tanács- törvényt. megbeszélik a leg­fontosabb tudnivalókat és el­sajátítják a minden tanácsi ’olgozó számára kötelező vég­rehajtási utasításokat is. A valamennyi tanácsi alkal­mazottat érintő továbbképző tanfolyamot havonta egysaer tartják meg. A tanács egész évi munkáját értékelik Balassagyarmat legközelebbi tanácsülésén Balassagyarmat Városi Ta­nácsának Végrehajtó Bizott­sága pénteken tartotta meg esedékes vb-ülését. Ezen az ülésen a szociál­politikai munka állását be­szélték meg. Sor került a de­cember 20-i városi tanácsülés előkészítésének megvitatására is. A legközelebbi tanácsülés ugyanis a tanács egész évi munkáját értékeli, erre viszont nagyon sokoldalú, gondos elő­készületekre van szükség. A vb-ü’ésen e«vebek között még a város számos időszerű problémáit is megtárgyalják­PILLANGÓ Az Állami Faluszínház Mó­ricz Zsigmond egyik legszebb kisregényét, a Pillangó-t vitte színpadra. A szép szerelmi idillt fél­dolgozó darabot megyénkben is bemutatják. A századik elő­adás felé halad már a Pillan­gó sikersorozata, amely két sze­gény szerelmes hamvas, üde, bimbózó érzelmét állítja szem­be a keserű élet önző paran­csával, amit a sokat nyomor­góit szülők képviselnek. Ez a drámai mag adja a darab konfliktusát. A darabot nagy siker mel­lett mutatták be Nagyoroszi­ban, Sóshartyánban, Somoskő­újfaluban, Baglyasalján, Ka- rancskesziben. Bemutatásra kerül még december 18-án Jánosaknán, 19-én Mizserfán, 20-án Nagybátonyban, 2l-én Salgótarjánban, 22-én Petőfi- bányán. 25-én Jobbágyiban, 26-án Nemtiben, 27-én Rákó- czi-telepen, 28-án Litkén, 29- én Szécsényben és 30-án Ha- mokterenyén. Munkához kezdtek az állandó bizottságok a pásztói járásban is A tanács tömegkapcsolati munkájában ezentúl tevékeny segítséget nyújtanak a járás állandó bizottságai. Élénk, tevékeny munkát vé­geznek a szurdokpüspöki és erdőtarcsai állandó bizottsá­gok. De a járás egész területén újjászervezték munkájukat a pénzügyi, mezőgazdasági, ke­reskedelmi bizottságok és kör­! zetenként beszélik, ismertetik meg a dolgozókkal a tanács­ülés egyes határozatait. Az egészségügyi bizottság a megfelelő szervek tisztaságá­nak, egészségvédelmének el­lenőrzését vállalta magára. Már eddig több üzletben és földművesszövetkezetben foly­tattak ellenőrző vizsgálatot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents