Nógrádi Népújság. 1957. december (2. évfolyam. 96-104. szám)

1957-12-18 / 100. szám

ISST, dacember 18. NÓGRÁDI Népújság 3 Hogyan teljesítik bányászaink az éves tervet ? N! LESI A fenyőfa ALATT? Többezer cso- dálója, látogatója volt már eddig a Rákóczi úton meg­nyitott játékvásár­nak. És nem meg­lepő, hogy a leg­több látogató nem tud ellentállni a kísértésnek és egy kicsit megsová- nyított pénztárcá­val távozik el on­nét. Csak magunk ámítása, hogy ez a vásár a gyere­kek kedvéért tör­tént. Legalább annyi, ha nem több itt a felnőtt nézelődő. No és nincs olyan fel­nőtt, aki ne pró­bálná ki újra és újra a különféle játék-csodát. Sőt arra is van példa, hogy szégyenkezve bár, de jóval Ka­rácsony előtt visz- szahoznak egy-egy elrontott autót, Itt arra kérünk választ, adott szavukat teljesítik-e? — Vállalásunkból már 7.000 tonnát felszínre küldünk — mondja Sasvári elvtárs. — Minden reményünk megvan, hogy december 31-ig a vállalt 12-000 tonna szenet túlteljesít­jük. A NAGYBÁTONYI üzemegységtől a következő vá­laszt kaptuk: — E havi ter­vünket a hó első napjaitól 105 százalékra teljesítjük. A jó munka folytán december 15-én reggel befejeztük 1957. évi tervünket. A hátralévő 12 munkanapon 9.300 tonnát ter­melünk. SZOROSPATAKON nem könnyű a válasz, nem várták kérdésünk. — Az éves tervet december 27-én befejez­zük. A még hátralévő három munkanapon 5.000 tonna sze­net küldünk a felszínre­A TIRÍBESI bányászok nagy nehézségek­kel küzdenek. Vajon van-e előnyük? — Az október—novemberi hónap nagyon sokat rontott. Így most nincs reményünk arra, hogy határidőre befejez­zük éves tervünket. De ha Legyenek-e függetlenített lőmesterek a kis munkahelyeken? A bányászok munkáját tart­ják általában világszerte a legveszélyesebb foglalkozások egyikének. Ez a nézet abból a helytelen felfogásból fakad, hogy az ember a természeti erőkkel nem veheti sikeresen fel a harcot. Ez a felfogás a szocializmus országaiban meg­dőlt. A bányászok nap mint nap bebizonyítják, hogy a földalatti munka nem veszé­lyes, ha veszélytelenné tesszük. A bányászok életét, bizton­ságát védik a törvényerőre emelt biztonsági szabályok. Az egyik tág baleseti forrás a föld mélyén a robbantás. 1945 előtt nem sok gondot fordítot­tak e fontos területre, ami Elkészült a Rétsági Járási Tanács Végre­hajtó Bizottságának 1958. első negyedévi munkaterve VB. ülésen tárgyalták meg a rétsági járásban a tanács végrehajtó bizottságnak 1958 első negyedévének munkater­vét. A munkatervekben több ér­dekes jó dolog szerepel. így például rendszeresítik az egyes községek munkájának értéke­lését egyes VB. ülésre. Meg­vitatják a járás kulturális hely­zetét, külön megtárgyalják az ifjúsággal kapcsolatos problé­mákat. Szó lesz a negyedév folyamán a tsz-ek termelési tervéről, a gépállomások gépja­vítási munkájának ellenőrzésé­ről is. Már az első negyedév­ben körültekintően megszer­vezik április 4-e megünneplé­sét. Nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából ünnepélyesen felavatják a romhányi Rákóczi emlékművet. A VB. kitűzte a jövő évi első tanácsülés időpontját is feb­ruár közepére. Ezen az állandó bizottságokat számoltatják be egész évi munkájukról. térré várni órákat (ha a bá- nyarendészet megbízottja a bányában van). Nem kell sietnie, van idő a helyes tele­pítésre. És lehetne még a jó oldalát sorolni tovább. Azaz mégsem, mert van egy igen rossz oldala. A robbantást végző vájár munkája mellett nagy felelősséget vállalt. Tör­ténjen bármilyen kis baleset, azért a robbantó vájár a fe­lelős. S mindezért, bármilyen furcsa is, a vájár nem kap külön anyagiakat. Az egyszerű ember a zse­bén keresztül méri a munkát. Érthető tehát, ha nem szíve­sen vállalnak plusz feladatot a dolgozók. A lőmesteri tan­folyamra tehát nem járnak, sőt ha erre felhívják figyel­müket, legyintenek egyet- Szó se róla, ez az álláspont sem helyes. De ami igaz, az igaz. A közelmúltban a tröszt munkáját felülvizsgáló bizott­ság javaslattal fordult a tröszt illetékes vezetőihez. Számok­kal mutatták ki, hány vagon szenet eredményezne, ha a lőmester a csapaton lenne. Ja­vasolták, hogy a csapatvezető a robbantásért külön pótlékot (5—10 százalékot) kapjon. Az­óta eltelt jó pár hét, ám még­sem történt semilyen intézke­dés. A tröszt vezetői nem éltek javaslattal a minisztérium felé. Sőt olyan vélemények is vannak, hogy kap a csa­patvezető úgy is csapatve­zetői pótlékot. Ez az álláspont nem helyes. Sürgős intézkedésre van szük­ség. Nem kidobott forintokról van szó, mert az a néhány százalék, amelyet a csapat- vezetőknek kifizetnének, sok­szorosan megtérülne. Javasol­juk tehát e fontos kérdés mielőbbi rendezését. Hortobágyi András---------------------------------------­a íelsopetényi tanács példája: követésremélíő Jogalkotásunk nagy eredménye Az állami és gazdasági szervek gyors, hatásos és biz­tonságos működéséhez szinte nélkülözhetetlenül szük­séges, hogy az állampolgárok és az állami szervek jogait és kötelességét, átfogó, világos, közérthető, írott törvé­nyek szabályozzák. Számos jogalkotás után most került sor, egy már száz éve napirendre tűzött, de eddig még tételesen nem szabályozott jogterületnek — állami célkitűzéseinknek megfelelő új vonásokkal átszőtt, írásos rendezésére: A Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyve megalko­tására. A törvényjavaslat előkészítését tudományos kutató­munka előzte meg. E törvénytervezet felöleli a polgári jogok igen je­lentős területét, s mint ezt maga a törvény is mondja: „E törvény a polgárok és az állami, gazdasági és társa­dalmi szervezetek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza a társadalom anyagi és kulturális szükség­leteinek egyre növekvő mértékű kielégítése, a szocializ­mus építése érdekében.” E törvénytervezetben nem kapott helyet a szocialista polgári jogoktól különvált, önállóvá lett családjog és mun­kajog. Kimaradt belőle a különféle szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogviszonyokat rendező terület mint például a szerzői jog stb. Tudatosan mellőzték a tervezetbe felvenni egyrészt -az olyan, fejlődésünk mai fokán már nem lényeges egyes jogviszonyoknak a szabályozását, mint például a váltó­jog stb. másrészt ennek ellenkezőjeként, egyes még elvi kereteiben meg nem szilárdult jogintézmények szabá­lyozását, mint például a gépállomások és termelőszövet­kezetek közötti szerződési viszony szabályozását. Az új törvényjavaslat egyébként úgynevezett „keret- törvény”, amely azt jelenti, hogy nem tartalmaz e körben minden részletkérdésekre kiterjedő szabályozást. A túl­zott aprólékosság ugyanis bonyolulttá, áttekinthetetlenné tenné a törvényt és elkerülhetetlenül háttérbe szorítaná annak elvi vonatkozásait. A javaslat, Alkotmányunk rendelkezéseinek meg­felelően, a tulajdoninak a következő formáit ismeri. A szocialista társadalmi tulajdont, éspedig az állami és szövetkezeti tulajdont, továbbá a személyi tulajdont, amelynek alapvető jellegzetessége az, hogy a fogyasz­tási javakra áll fenn és közvetlenül a tág értelemben vett személyes szükségletek kielégítésére szolgál, továbbá a magántulajdont. A szocializmust építő népi demokratikus rendszerek­re, mint az átmeneti társadalmi korszakra jellemző, hogy­ha korlátozott keretek között is, de intézményesen fenn­tartják a szocialista tulajdonnak már ismertetett formái mellett a régi kapitalista forma maradványait is: a ma­gántulajdont. Népi demokráciánk érdeke is megkívánja, hogy an­nak a tulajdonosnak, aki tulajdonjogával nem él vissza, hanem termelőeszközeit a törvényszabta feltételek mel­lett a termelés szolgálatába állítja, az állam a termelés­hez szükséges biztonságot megteremtse, más szóval tulaj­donjogát védelemben részesítse. A törvényjavaslat kü­lönbséget tesz a túlnyomó részben a tulajdonos és csa­ládja munkájával fenntartott és megújított kisáruterme- lő tulajdon és a tőkés tulajdon között. Amíg a kisáru- termelő tulajdont a tervezet az állam által támogatott­ként, addig a tőkés tulajdont lényegében véve megtűrt intézményként kezeli. Az előbbinél az állami támogatást, az utóbbinál a tulajdonos ama kötelezettségét emeli ki, hogy gondoskodni köteles termelőeszközeinek a termelés szolgálatába állításáról. A javaslat többhelyütt kifejezésre juttatja a társadalmi tulajdon fokozott védelmét és le­szögezi azt az átfogó jogelvet, hogy a magántulajdon a köz érdekét nem sértheti. Kormányzatunk e nagyjelentőségű törvényterveze­tet a törvényhozás elé terjesztés előtt széleskörű meg­vitatásra bocsátotta, hogy a dolgozók megtehessék ide­jében észrevételeiket. Ezzel is kifejezésre akarja juttatni, hogy törvényeink valóban dolgozó népünk törvényei. Megyénk dolgozói, hogy a törvénytervezetet megismer­hessék a Nógrád megyei Hazafias Népfront Jogi Bizott­sága munkatervet is dolgozott ki az új törvénytervezet­nek a dolgozók előtti ismertetésére, hogy a dolgozók ész­revételeiket megtehessék, s hogy azok megfontolás vé­gett valóban el is jussanak az illetékesekhez. Dr. Eötvös László Á közös munka eredményeként: kutat kapott Ferenc-telep Az 1958-as új év roham­lépésekkel közeledik. Az év végén ad ki-ki számot 12 hó­nap munkájáról. Bányászaink­nak az év elején sok nehéz- léggel kellett megküzdeniök, munkájuk számtalan akadály- ka ütközött. Hiány volt fából, villamos motorokból, csillék­ből stb. Most, év végén lát­juk, hogy dolgoztak bányá­szaink. A bányaüzemek veze­tőihez fordulunk kérdésünk­kel: Mikor fejezik be az éves tervet? i — A RÓNAI BÁNYÁSZOK jó munkát végeznek — tájé­koztat Simon elvtárs. Ma reg­gelre befejeztük éves tervün­ket (december 14). A még hátralévő 12 nap alatt terven felül 900 vagon szenet terme­lünk. MIZSERFÁN Jézsa főmérnöktől érdeklőd­tünk. — Igen sok esetben gátolta munkánkat az ürescsille hi­ány. Nem egyszer kellett ki­lapátolnunk a szenet, hogy ne álljanak a bányák. Éppen ezért kétszeresen értékes, hogy már eddig négy-ötnapos előny­nyel rendelkezünk az éves terv teljesítésében. Szeretnénk karácsony előtt befejezni éves tervünket. Az év végéig ter­ven felül közel 7.200 tonna szenet termelünk. MÁTRANOVÁKON a számok emberétől, Paróczai elvtárs főkönyvelőtől várjuk a választ. — December 20-án, hét nap­pal határidő előtt befejezzük éves tervünket. Január 1-ig tarven felül 10 000 tonna sze­net termelünk. Á KAZÁRI üzemnél Molnár elvtárs felel kérdésünkre: — December elején rosszul indult a termelés, de még így is 18-ára befejezzük az éves tervet. December végéig ter­ven felül 800 vagon szenet küldünk a felszínre. A KÄNYÄSI BÁNYÁSZOK november 23-án elsőnek fejez­ték be éves tervüket. Az itt dolgozók ekkor 12.000 tonna szén kitermelését vállalták. hegyi vasutat. Pe­dig még a gyerek nem is látta. Bezzeg, ha ő rontotta volna el az első nap, lenne nemulass. Van itt minden, ami gye­rekszemnek ingere. A hegyi vasút vezet eddig az újabb já­tékok közül. Több mint két­száz cserélt gazdát belőle. Per­sze minden generáció legked­vesebb játéka a baba, ma is győzelmes vetélytársa vala­mennyi játéknak. Hiszen még a nagymamák sem tudnak el­lentállni a négerbaba bájának, a gumi, alvó, porcelán, beszélő baba csábításának. No és a tengernyi társasjáték, a sokféle ötletes fém- és fajáték, az autók, traktorok hada ugyan­csak nem egy újjongó gazdára lel. Természetesen egyre népsze­rűbbek az állatfigurák is. A hízelgő cica, az okosszemű ku­tya, az elbűvölő mackó ugyan­csak megleli vásárlóját. No és nem beszélve a hangszerekről. Többszáz karácsonyfa alatt ku­porognak majd meglepetésül a gyerekszíveknek e kedves ajándékai. Nagyon sok gyerek kért hintalovat a Jézuskától és csak kevésnek teljesülhet kívánsá­ga, Ebből ugyanis alig érke­zett. U, M. már előbb nem is tudjuk, nem szeretnénk lemaradni sem. Mindent elkövetünk, hogy de­cember 31-re befejezzük éves tervünket. A MÉNKESI bányaüzemet még telefonon is nehéz elérni, de sikerült. Va­jon milyen választ kapunk? — Sajnos, nem tudunk jót mondani. Igen nagy a lema­radásunk, nincs reményünk arra, hogy határidőre befejez­zük éves tervünket. KISTERENYÉN úgy érezzük, kárpótlást ka­punk: — Ma reggel (december 14-én) befejeztük éves ter­vünket. írja meg elvtárs az újságba, hogy nem volt köny- nyű, de sikerült. Az év végéig 10.200 tonna szenet terme­lünk még terven felül. A ZAGYVA! bányászok sem dolgoztak rosz- szul. — December 22-én befejez­zük éves tervünket. A még hátralévő hat munkanapon 480 vagon szenet termelünk. S befejezésül csak egyet: mi is üdvözöljük a nógrádi szénmedence kimagasló ered­ményt elérő bányászait. nem is volt csodálatos. Hiszen bányász, dolgozó ember volt elég. Nem számított az ember­élet. 1945 után megváltozott a helyzet. A legolcsóbb a múltban a dolgozó ember volt — ma a legdrágább. A rob­bantási teendők ellátására kü­lön lőmestereket állítottak be a bányák mélyén. Tapasztalt bányászok vet­ték kezükbe a robbanóanyag kezelését. Az új rendeletet kétféleképpen értelmezték. Volt olyan, aki örült en­nek, míg akadt, nem egy olyan bányász, aki sérel­mesnek tartotta, hogy nem bíznak benne, nem kezel­het robbanóanyagot. De mint annyi más újat, ezt is megszokták. Az előnynek hátránya is akad. így van ez a lőmester intézménynél is. A ciklusos módszer nálunk nem ismeretes. A csapatok zöme műszak kezdetén jöveszt. Ilyenkor a lőmester a hozzá beosztott négy-hat csapatnál nem tud eleget tenni a sza­bályoknak. Nem ritka eset, hogy a csapat ne várjon, ki­adja a robbanó töltetet. Ez viszont súlyos hiba, amely nem egyszer baleseti forrás. Hiába, nem lehet egyszerre két lovat ülni. Persze jó szer­vezéssel ez megoldható lenne és a csapatok nem egyszerre robbantanának. De menjünk tovább. A lőmesteri teendők ellátá­sára sok jó munkaerőt von­tak ki a termelésből. Ez talán, ha nem is súlyosan, de érez­hető volt a szakmunkások kö­zött. Hisz a lőmesteri teen­dőket végzők helyett a csa­patba fiatal, új dolgozó ke­rült. A másik ok, ami nem kevésbé jelentős, megnöveke­dett ezáltal a termelésből ki­esők száma. (Mizserfán a je­lenlegi 2? lőmester naponta 15 vagon szenet tudna ter­melni). Persze lehet ezt a kér­dést úgy is tárgyalni, hogy a 27 lőmester munkája nyomán nincs haláleset, vagy súlyos sérülés. Egy azonban bizo­nyos, az olcsó széntermelés lehetőségének megteremtése a helyes létszámgazdálkodá­son múlik. így született meg az a határozat, hogy kisebb munkahelyeken robbanthat a csapatvezető, ha elvégezte a lőmesteri tanfolyamot. Egyszóval a jövőben füg­getlenített lőmesterek csak sújtóléges bányákban és csoportos tömegfejtéseken lesznek. Az új rendelkezést örömmel fogadták a bányászok- De hát hogy is ne! Nem kell a lőmes­A Vöröskereszt az egészség- védelemmel kapcsolatos nagy­szabású értekezletet tartott a napokban a megyei tanácson. Az értekezleten a hozzászó­lások során számos fontos problémát beszéltek meg. A felsőpetényi orvos ez alkalom­mal is köszönetét mondott a községi orvosi rendelő rendbe­hozataláért. A szépen beren­dezett rendelőt a közelmúltban linóleumozták is. így most már minden higéniai követelmény­örömhír kélt szárnyra nem­régiben Salgótarján külváro­sában, Ferenc-telepen. A mint­egy kétszáz lakost számláló telep ivóvízhez, jó kúthoz ju­tott végre. Eddig száz-kétszáz métert kellett megtennie egy-egy asz- szonynak egy vödör vízért. Mivel a kerekes kutak magán­kézben voltak, nem is volt biz­tos, hogy kap mindig vizet, a tulajdonostól függött. 1945 előtt Ígéret sem volt arra, hogy kút- l hoz, közös kúthoz jusson a te­nek megfelel. Itt a községi ta­nács sokat segít a község egész­ségvédelmében . Nem mondható ez el az ős­agárdi tanácsról. Ugyanis is­tállószerű helyiségben rendel ott az orvos. Sok helyen nincs várószoba sem, a betegek a hidegben kénytelenek várni sorukra. A felsőpetényi tanács példáját sok helyen magukévá tehetnék, arra fordítanák a meglévő költségvetést, ami a legszükségesebb. lep lakossága. A felszabadulás után megszülettek a tervezge- tések, de valami miatt csak hú­zódott, halasztódott az ügy. Az idén aztán a telep lakossága, férfi és női népe maga vette kezébe a dolgot. Munkaidő után fáradtságot nem ismerve, megkezdték az 1200 méteres árok ásását. A tanács a költ­ségvetésből a lelkes társadalmi munkát méltányolva, meg is szavazta a szükséges összeget. A kutatások eredményre ve­zettek, bővizű lelőhelyet sike­rült felfedezni. A legújabb ter­vek és elképzelések szerint Fe- renc-telepről is sikerül majd megkönnyíteni az egész város vízellátását. A telep lakói most már azon fáradoznak, hogy végre kénye­lemhez is jussanak. Több csa­lád jelentkezett olyan igény­nyel: vezessék be lakásaikba a vizet. Mivel jelentkező sok van, csak a vállalaton múlik, hogy mielőbb a bőséges víz mellett kényelmesebb is legyen a Ferenc-telep vízellátása.

Next

/
Thumbnails
Contents