Nógrádi Népújság. 1957. december (2. évfolyam. 96-104. szám)

1957-12-18 / 100. szám

NÓGRÁDI Népújság 1957. december H. Az „időszerű kérdések“ tanfolyamának néhány tapasztalata a szécsényi járásban A szocialista társadalmat akarjuk építeni falun is--------------<■». -------------­V É rdemes veit . • . A barcsi Vörös Csillag Ter­mel őszöve t.k' „et ünnepélyes zárszámadó közgyűlésén meg­jelent Kádár János elvtárs is és beszédet mondott. Beszédé­ben nem csupán a Somogy megyei barcsi Vörös Csillag Tsz tagjaihoz szólt, hanem az egész ország parasztságához, termelőszövetkezeti tagja;hoz. Amiről beszélt Kádár elvtárs, bennünket is érdekel, a mi munkánkat is értékelte, ami­kor kijelentette, az idei me­zőgazdasági eredmény a ma­gyar parasztság nagyon ko­moly érdeme, amiért meg­becsülés jár. Erre a megbecslésre dere­kasan rászo’gá’t megyénk dol­gozó parasztsága is. A mi állami gazdaságaink is jól dolgoztak. Vajon nem illeti-e dicséret a sziráki, a borsosberényi, a zabari állami gazdaságokat idei jó munká­jukért? Még a leggyengébben do1 gozó állami gazdaság, a Karancskeszj Állami Gazda­ság eredménye is jobb gabo­nafélékből és más terményből is mint a helybeli egyénileg gazdálkodóké. De ezt el lehet mondani termelőszövetkezeteinkről is Legutóbb a pásztói járási pártbizottság ülésén is meg­decemberi ben, ahol a pártszervezetek ne képviselték volna magukat. És ez a megjelenés nem for­mális. Kifejezője annak, hogy mind egészségesebb lesz a párt és a KISZ-szervezetek kapcso­lata, együttműködése. A KISZ növekvő vonzerejét mutatja az a körülmény, hogy igen sok szervezetnél a KISZ- en kívülálló fiatalok is meg­jelentek a taggyűlésen — így karancskeszi Állami Gazdaság taggyűlésén és a pásztói járás több községében. A legjobban sikerült taggyű­lések azt igazolják, hogy a jó munka feltétele, hogy a veze­tőség iól lássa, mit kell végez­nie. helyesen szabja meg a megoldandó feladatokat. Mint a KISZ-syervezetek ■‘leire való'ágát, jól oéidázó f-invt érdemes megemlíteni, hogv a Salgótarjáni Tűzhely­gyárban az egvik taggyűlésen a kulcsformázó ifjúmunkások a szervezeti kedések mellett ‘■ermelő munkájuk egyik lé­nyeges gátlóiéra hívták fel a inlardévő nárt és műszaki ve­zetők figyelmét. Az iflúságj hriaád tagjai almondoí'+ák* r°- 1 »ménvök szerint a knl»*mű- halv maoas s(al»ttszázaiaV^t a ros«z homok okoz-a A mű- - 7 k i v»7»*ők i gór»i»t f»tt»k­mngTri zsgé1 * áh ag ittfv»t A, vizs­gálat a ti- + -l— h-t ígnnnltn A taggyűlések azt is mut.at­■-év hogy ahel a he-zámnlnh ÍU,Un^.1, „nlt-h nt+ « Sl-Se­lok aktivitása igen mérsékelt. *7«V a tén—»k a VTCI7 (Jnn. gntásánah fontosságára hívják fel figyelmünket. Az ellenforradalom elleni harc, a párt újjászervezése, gazdasági és sok más feladat megoldása miatt a párt, az állami funkcionáriusok, a kommunisták többsége egy év óta alig foglalkozhatott rend­szeresen a marxizmus-leainiz- mus tanulmányozásával. , Az MSZMP 1957 június 5-i határozata szerint ismét kez­detét vette a pártoktatás. A határozat fő feladat­ként szabja meg az ellen­forradalmi ideológia és a revizionizmus elleni har­cot. Ugyanakkor felhívja a figyel­met a dogmatizmus, a szek- táns nézetek még meglévő maradványainak leküzdésére. Az időszerű kérdések tan­folyama új oktatási forma pártoktatásunk rendszerében. Ennek bevezetése nagyon he­lyesnek bizonyult, mert ezen a tanfolyamon a legaktuálisabb politikai és gazdasági kérdé­sekkel foglalkoznak, ismerked­nek meg a hallgatók. Éppen ezért, ha az időszerű kérdé­sek tanfolyamának szervezeti kereteit helyesen használjuk fel, ezzel nagymértékben elő­segítjük a párttagság, a pár- tonkívüli dolgozók tisztánlátá­sát. A gyakorlati élet ugyanja rengeteg bonyolult kérdést vet fel. amelyek megoldása esői­kül lehetetlen. A pártoktatást a szécsényi járás területén is a teljes ön­kéntesség elve alapján szer­vezték meg pártszervezete­ink. Jóleső érzés volt szá­munkra, hogy a kommu­nisták már maguk vetették fel a pártoktatás szüksé­gességének kérdését. En­nek eredménye, hogy a járásban 862 párttag közül 362-en jelentkeztek az idő­szerű kérdések tanfolya­mára. 99 pártonkíviili dol­gozó jelenkezett a fenti tanfolyamra. Járásunkban 33 helyen van ilyen tan­folyam. Egy-két propagandistát ki­véve. megfelelnek a követel­ményeknek. Az irányítás fon­tos módja: a propagandisták munkájának tartalmi segítése, jó felkészülés az egyes témák feldolgozására. A vb. agit.- prob. osztálya havonként rendszeresen konferenciára hívja össze a propagandistá­kat, ahol megbeszélik a so- ronkövetkező anyagot és az oktatási munka tapasztalatait. A tanfolyamok időszerű jel­legét csak úgy lehet biztosí­tani, ha a propagandisták a temati­ka helyes összeállításán kívül az egyes témák fel­dolgozásához kapcsolódó időközben megjelent anya­gokat, beszédeket, cikke­ket is felhasználják. A fentieknek megfelelő mód­szerrel készül fel és vezeti a szemináriumokat Cserháti Já­nos elvtárs Litkén, Báli Sán­dor elvtárs Karancsságon, Gre­gor Sándor elvtárs Szécsény- ben. De lehetne ilyet még többet is felsorolni. Ez a módszer igen helyesnek bizo­nyult, mert leköti a hallga­tókat, ennek nyomán egész­séges vitára ad alapot, ugyan­akkor ezeken a helyeken újabb hallgatók is jelentkez­tek oktatásra. Az ilyen mód­szerrel tartott előadások, sze­mináriumok tartalmasak, szín­vonalasak, s így a hallgatók nem unatkoznak, hanem el­lenkezőleg, szívesen hallgatják az előadásokat, másrészt en­nek eredményeként igen aktí­vak. Az időszerű kérdések tan­folyamára általában az a jel­lemző. hogy a belpolitikai kérdések mellett egyre job­ban előtérbe kerülnek a nem­zetközi helyzet főbb politikai kérdései például: a szíriai, az egyiptomi és a francia események. De nem utolsó sorban a szovjet szputnyikok nemzetközi hatásának kérdé­sei. A fenti eredmények ellenére azonban az a tapasztalatunk, hogy egyes helyeken a párt- szervezetek vezetősége nem segíti eléggé a propagandisták munkáját. A propagandisták magukra hagyása helyenként azzal járt, hogy az előadások rendszertelenül voltak meg­tartva és így a hallgatók megjelenése is rendszertelen, .hullámzó“ volt. Ilyen helyek például Varsány, Nagylóc, Ludányhalászi és Nógrádsza- kál községek. Megengedhetetlen az olyan jelenség, ami például Var­sány községben fordult elő, hogy a hallgatók összejöt­tek, a propagandista vi­szont nem jelent meg. Az említett községben nagyobb felelősséget kell érezni a párt- oktatásért úgy a pártvezető­ségnek, mint a propagandis­táknak. Ez azt jelenti, hogy a pártoktatással való törődést is kollektív munkává kell tenni minden alapszervezetnéL Nem lehet helyeselni azt a módszert, ami egyes alapszer­vezeteinknél fennáll, hogy a propagandistát még plusz pártmunkával is megbízzák. Ez oda vezet, hogy nem jut elég idő arra, hogy alaposan felkészüljön az előadás meg­tartására, a szeminárium le­vezetésére. A hallgatók érdeklődése jó az oktatás, a foglalkozások iránt. A legtöbb helyen elég aktívak is a hallgatók. De vé­leményünk szerint az már hiba, hogy a szemináriumo­kon tanultakat nem eléggé hasznosítják a mindennapi életben. Ez pedig nélkülözhe­tetlen a tömegek között vég­zendő politikai felvilágosító munkában. Ahhoz, hogy a pártoktatás színvonala tovább javuljon arra van szükség, hogy el­sősorban a járási párt vég­rehajtóbizottság, de maga az ágit. prop. osztály is az eddiginél hathatósabb segítséget nyújtson a párt- szervezeteknek és a pro­pagandistáknak. Ennek elengedhetetlen felté­tele: az ellenőrzés és a konkrét segítés megjavítása. Ez annál is inkább szükséges, mert az agit-prop. osztály ellenőrző, segítő munkájában még gya­kori a szervezetlenség, a kap­kodás, a futólagos segítés. Az ellenőrzés legyen se­gítő, legyen céltudatos, körül­tekintő, alapos és tartalmas. A fenti célkitűzéseket azonban csak úgy tudjuk sikeresen megoldani, ha a járási párt- végrehajtó bizottságon belül is kollektív munkává válik a pártoktatással való foglalko­zás. Az utóbbi időben van ezen a téren komoly javulás, de még mindig van bőven tennivaló. Szigeti Béla a szécsényi járási pártbiz. agit.-prop. o. vezetője Az elmúlt napokban a po- lyósi tanbányában jártam a 14-es KISZ-brigád munkahe­lyén. Igen érdeklődtek a meg­indított munkaverseny első negyedévi összértékelés ered­ményéről, valamint azoknak a tanulóknak a névsoráról, akik jutalomként az üzemvezetőség­gel karöltve négynapos kirán­duláson vesznek részt. Elmon­dottam, hogy a negyedév össz- értékelése alapján intézetünk versenyében az első helyezést a KISZ-brigád érte el. A tan­bánya vezetőségével egyetér­tésben a 14-es KISZ-csapat összes tanulóját jutalomból tanulmányi kirándulásra is el­viszi Pécsre. S közöltem velük azt is, hogy mivel a csapatok közül ők a ver-env győztesei, az üzemvezetőség pénzjutalom­ban részesíti őket. Tehát érde­mes volt dolgozni. A csapat tanulói elmondot­ták, hogv tudják, Pécsen igen ió színházi előadások vannak, melyet szeretnének megnézni. A verseny győztesének járó pénzösszegen színházjegyet is veszn»k. A helyes kezdemé nyezésükért példaképül kell állítani a KISZ-brigád tagjait. Pál József, vájáriskolai oktató. állapították minden növény­nél, a termelőszövetkezetek túlhaladták termésátlagban a járás egyénileg dolgozóit. Ugyanezt el lehet mondani megyei szinten is, s azért ugyancsak megbecsülés és el­ismerés jár a termelőszövet­kezeti parasztságnak. Kádár elvtárs hangsúlyozta: általában abban a viharban, amely hazánkat a múlt esz­tendőben sújtotta, a paraszt­ság helytállt. Nógrád megyé­ben is így volt. A nógrádmegyeri Petőfi Tsz tagjai, a cserhátsurá- nyi Szabadság Tsz becsü­letes dolgozói életük árán is hajlandók lettek volna megvédeni közös gazdasá­gukat, s elűzték a szö­vetkezet ellen támadó el­lenséget. A munkás-paraszt szövet­ség az ellenforradalmi táma­dás idején megerősödött. A régi földbirtokosok és kapita­listák arra számítottak, hogy a parasztság őket fogja tá­mogatni és itt vissza lehet állítani a régi világot. A pa­rasztság azonban már nem támogatta őket. De hogyan is örültek volna a tereskei, a diósjenői, vagy a szécsényi parasztok volt földesuraik visszatérésének? Megyénk parasztsága is be bizonyította, szilárd támasza a népi hatalomnak A begyűj­tési rendszer eltörlésével egye­sek azt hitték, most már nem lesz kenyerük a városi embe­reknek, a munkásoknak. Nem így történt, a mi felvásárlási rendsze­rünk bevált, mert a felvá­sárlás heteiben annyi ga­bonát adtak el az állam­nak megyénk dolgozó pa­rasztjai, hogy alig tudták elhelyezni. Az idén Nógrád megyében 350 vagonnal több gabonát vásároltak fel felvásárló szer­veink, mint a begyűjtés ide­jén. Nemcsak Somogy megyében de ná’unk is jelentkezett az „ősi föld“ prob’émája. Nálunk is vo’tak o’yan községek, ame­lyek erősen követelték vissz? az ősi földet, nem gondolva arra, hogy ezzel az állam rendjét borítják fel, a kiala­kult földviszonyok felforgatá­sával. Kádár e’vtárs hangsú­lyozta, a megbántott paraszt- emberek dolgát a lehetőségek­hez kénest rendbehozzuk, de nem nvitiuk meg a kaput a régi tulaidonos előtt- Ezt ke’lert vo’na a nógrád- szakálj dolgozó parasztságnak is megérteni, amikor ahelyett, hogy az őszi munkák időbe15 elvégzésihez fogtak volna, kö- römmel-foggal az . ősi föld” visszaszerzésével foglalkoztak. Szó volt a beszédben a ki lépett tsz-tagokról is. Me­gyénkben is vannak ilyenek, de ezeket nem szabad össze­téveszteni az ellenséggel, mert ezek az emberek a mi hú- sunkból-vérünkből valók, még ha tavaly egy kissé megzava­rodtak, akkor is. Ezeket az embereket kötelességünk visz- szasegíteni a helyes útra, mert nem az a célunk, hogy az olyan embereket, akiket va­laki uszított valamire, oda­ajándékozzuk az ellenségnek. Ezt nem szabad A tévelygők­kel szemben türe’met ke'l ta­núsítani, s mi ezt a politikát folytatjuk. Nem szabad úgy beszélni, .mint a cserhátsurányi Szabad­ság Tsz zárszámadási közgyű­lésén egy elvtárs tette. Azt mondta, akik tavaly itthagy­tak bennünket, azok nekünk többé soha nem kellenek. Nem lehet ezt mondani. A meg­tévedt embereket nem lehet eldobni, erre figyelmeztet Ká­dár elvtárs- Ez a türe'messcg nem vonatkozik az ellenségre. Az ellenséggel szemben, akik ránk támadtak, legyünk ke­mények továbbra is. Miért kell a már volt tsz-tagokka1 türelmesebben foglalkozni? Azért, mert ezek az emberek már többé-kevésbé megszok­ták a közös munkát, a közös örömeit s esetleges fogyaté­kosságait. Nyíltan kimondja Kádár elvtárs: Általános célkitűzésünk, hogy a szocialista társadal­mat akarjuk építeni, szo­cialista módon, úgy hogy közben a dolgozó emberek élete a lehetőséghez képest javuljon. s megvédjük azt, ami ehhez a munkához szükséges — a békét. Elsősorban az a feladatunk, hogy fejlesszük az egész me­zőgazdaságot — a termelőszö­vetkezeteket, az állami gaz­daságokat, az egyéni gazdál­kodást, mert ha ezt elmulaszt­juk, akkor mezőgazdaságunk nem nyújtja azt, ami az or­szág egész fejlődéséhez szük­séges. Nyíltan hangsúlyozzuk, mi a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodás mellett vagyunk, mert ez jobb, gazdaságosabb. Míg az egyénreg gazdálkodó­nak 180 forintjába kerül egy mázsa búza megtermelése, ad­dig a jobb termelőszövetkeze­teknél már csak 130 forintba. Még így is drága, ha azt néz­zük. hogy Kanadának egy má­zsa búza mindössze 40 forint- iába kerül. Ott is nagyüzemi gazdálkodás folyik, de mi ab­ból nem kérünk, nem akar- iuk koldusbotra juttatni a pa­rasztságot. A szocialista nagy­üzemi gazdaság nem kizsák­mányoláson alapul- A mi po­litikánk az, hogy boldoguljon minden becsületes paraszt- ember. Mi nem csaphatunk be sen­kit, nem fogunk embereket bottal beverni a szövetkezet­be, mert megtanultuk, hogy így nem lehet csinálni. Tes­sék szavazni, melyik a jobb: a szövetkezés, vagy pedig visszamenni a kapitalista nyo­morba. Meggyőződésem — folytatta Kádár elvtárs —, hogy az egyéni parasztság 99 százaléka néhány év alatt be­lát! a a termelőszövetkezet elő­nyeit. Hogy • ezt beláthassák, ahhoz tsz-einknek fettét’enül fejlődniük kell Először is job­ban kell gazdálkodniok. Nö­velni kell az árútermelést i ígv a tagság pénzhez juthat. Türelmes, felvilágosító mun­kára van szükség. Nem.szabad erőszakot alkalmazni. Nem szeretik az emberek, ha lök- dösik őket valami ajtó felé, el­tűnnek maguktól is, ha meg­magyarázzák, hogy ott van a dolguk é° oda kell menniük, ^zt ígv csinálták a mohorai és herencsénvi volt tsz tagok is. ’’ónként harcoltak szövetkeze­tik újraalakításán. Ez ígv lesz másutt is, mert a mi paraszt­ságunk sem ellensége saját ’-nno’nnnk. Kádár elvtárs beszélt még egy nagyon fontos kérdésről’, a szövetkezeti tagok nyugdíj kérdéséről. Bejelentette — a közeljövőben meg fog jelenni a rendelet, amely rendezi a szövetkezeti ta- gck nyugdíját. A cél ma minden becsüle­tes ember előtt egy, akár egyé- ni’eg gazdálkodik, akár ter­melőszövetkezeti tag: egyet­értésben do’gozni, hogy ne egymást üssük, hogy az ellen­ség nevessen rajtunk, hanem értsünk egymással szót és ha kell, üssük az ellenséget. Ez a kötelessége a Nógrád megyei dolgozó parasztoknak is, s reméljük, mint ahogy eddig is, ezután is megállja he­lyét az erős szocialista Ma­gyarország építésében. Diósjenői földműves­szövetkezet FÉRFI KERESKEDŐ- SEGÉD MUNKAERŐT AZONNALI BELÉPÉSRE FELVESZ. Jelentkezni lehet az igaz­gatóság elnökénél sze­mélyesen, vagy levélben. Néhány szóval a. KISZ Nagy munkában vannak a megye KISZ-szervezetei: de­cember 5-től 23-ig tartják azo­kat a taggyűléseket, amelyeken a KISZ országos értekezleté­nek anyagát beszélik meg a megye kommunista fiataljai. Ezeknek a taggyűléseknek ter­mészetes módon el kell mélyí­teniük azt a tudatot, hogy a KISZ kommunista szervezet, amely elsőrendű feladatának tekinti az ifjúság kommunista szellemű nevelését. Mint Ilyen szervezetnek az alapját és tag­jai nevelésének eszközeit is jelenti, hogy alapját tagjainak társadalmi munkája képezi: jelenti, hogy fenntartásának anyagi bázisát társadalmi te­vékenységgel teremti meg. Mint fontos célkitűzés áll a KISZ-szervezetek előtt az „együtt az ifjúság tömegeivel” jelszó megvalósítása, szervezeti kereteinek kiszélesítése, újabb és újabb ifjúsági tömegek be­vonása a KISZ munkájába. Ezek azok a legfőbb kérdé­sek, amelyek az ünnepélyes fogadalomtétel mellett a decem­Űjtipusú A Moszkva-kömyéki szén­medencében felépítették a vi­lág első olyan gőzturbinás erőművét, amelynek műkö­dése a szén földalatti gázosí­tásán alapul. Az erőmű kis helyet foglal el. Sehol sem találkozhatunk a hőerőművek­nél megszokott óriási gőzgé­pekkel és vízgyűjtő meden­cékkel. Tömörség, kisméretű berendezések — ezek jellem­zik az új létesítményt. Az erőmű egyszerű és szép épülete mellett óriási sík mező terül el, amelyet csővek hálózata szel át. Sehol egy ház, vagy gép. Mégis ezt a területet „gázgenerátor mű­helynek“ nevezik. Ugyanis 40 méterre a felszín alatt itt iz­zik a szén. A hőmérséklet sokezer fokra emelkedik. S e félelmetes energiát is az em­beri akarat irányítja. A föld alól, 180 centiméter átmérőjű csöveken keresztül óránként 42.800 köbméter gáz kerül fel­színre. A geológusok kiszámí­tották, hogy a lelőhely tarta­lékai 50 millió tonna szénnel egyenértékűek. Az erőmű berendezéseit a leningrádi kohászati gyárban készítették el- Az első turbina kapacitása 12 000 kilowatt. A föld alól nyert gáz bonyolult taggyűléseiről béri taggyűléseken szerepel­nek. A taggyűlések egyrészét már megtartották. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség egyre jobban betölti hivatását. A taggyűlések előtt a titká­rokkal járásonként megbeszél­ték a gyűlések szervezési és tartalmi részével kapcsolatos feladatokat. Ezen megbeszélé­sek hangulata, a titkárok meg* jelenése azt igazolja, hogy egy­re jobban megszilárdul a szer­vezetek vezetése. Mutatja ezt az is, hogy a vezetőségek álta- ’ában megbeszélték a taggyű­lési beszámolókat és ezek egynéhánytól eltekintve helyi­leg konkrétak, a teendőket reálisan megszabok voltak. Mint nagyon lényeges ténye­zőt kell megállapítanunk, hogy a taggyűlések munkáját és általában a KISZ-szerveze­tek tevékenységét nagy figye­lemmel kísérik a pártszerveze­tek. Talán egyetlen Ifjúsági taggyűlés sem volt a megyé­rr vr erőmű hűtő- és tisztító berendezése­ken halad át és a tűzkamrá- ban eléri a megfelelő mutató­számokat. A kompresszorok ugyanakkor óránként több mint kétszázezer köbméter le­vegőt nyomnak ezekbe a kamrákba. Innen a gáz égés­termékei, amelyeknek hőmér­séklete több mint 650 fok, nagy nyomás alatt meghajtják a turbina futólapátjait.

Next

/
Thumbnails
Contents