Nógrádi Népújság. 1957. december (2. évfolyam. 96-104. szám)

1957-12-14 / 99. szám

2 NÓGRÁDI Népújság 1957. december 14. Pártaktívák tanácskozásai a salgótarjáni járásban Járásunk területén decem­ber 10-én, kedden az esti órákban tartottunk súlypon­tonként 9 helyen, például Nagybátonyban, Kisterenyén, Mátranovákon, Mizserfán, Zagyvapálfalván stb. aktíva­értekezleteket. Ezek a súly­ponti aktívák igen jól sike­rültek, sokkal jobban, mint a járási székhelyen tartott ösz- szevont aktívák. lobban sikerültek azért, mert az összevont já­rási aktívákon mindössze 250—300 fő vehetett részt, s ezzel szemben a kedden meg­tartott súlyponti aktívákon pedig 1150 fő vett részt, s hallgatták meg a tájékozta­tást. Ugyanakkor a járási székhelyen tartott aktívákon 10—12 elvtárs szólalhatott fel — mert az időből többre nem jutott, ezzel szemben pedig a most megtartott aktívákon 42 hozzászólás hangzott el és a résztvevők 48 kérdést tettek fel, amelyekre az aktívát ve­zető elvtársak válaszoltak. Ezeken az aktívákon sokkal szabadabb, bátrabb légkör alakult ki. ahol az elvtársak elmondották a véleményüket­A járásunk területén meg­tartott aktívák a szocialista országok kommunista és mun­káspártjainak 1957. XI. 14— 16-i moszkvai értekezletén el­fogadott nyilatkozattal és a békekiáltvánnyal foglalkoztak. Az aktívákon mind a 9 he­lyen nagyfokú fegyelmezett­ség, érdeklődés és lelkesedés volt. Az előadók magyarázták ezeknek a fontos dokumentu­moknak jelentőségét és leg­fontosabb pontjait. Különös súllyal azokat, amelyek a párt életére,. a pártegység további erősítésére és a párt munkájára, valamint a.,, póri és a tömegek kapcsolatára Vonatkozik. Ugyanakkor nagy súlyt ka­pott az aktívákon az eszmei, politikai munka szükségessége és az ezzel kap­csolatos feladatok, úgy a re- vízionizmus, mint a dogma- tizmus és szektáns nézetek leleplezése, ezen nézetek ká­rosságának megmagyarázása. Minden előadó foglalkozott a nemzetközi helyzet időszerű, a háború és béke perspektívá­jával és azokkal a feladatok­kal, amelyeket végre kell hajtani a béke biztosítása ér­dekében- Kiemelték a Szov­jetunió szerepét a békeharc­ban. Az aktívák számos kérdés­hez bátran és határozottan hozzászóltak. Helyeselték eze­ket a tájékoztatásokat és a tájékoztatásnak ezt a mód­szerét, s kérték, hogy fokoz­zuk a tájékoztatást és minél gyakrabban, rendszeresen tart­sunk ilyen súlyponti aktívá­kat. Járásunk kommunista aktivistái helyeselték és egyet­értettek a nyilatkozat minden pontjával, különösen azzal a résszel, amely kimondja, hogy a szocialista tábor egységes és nincs rajta semmiféle re­pedés, amelyről a burzsoá ideológusok annyi sokat fe­csegnek. Helyeslésre talált az is az aktívákon, hogy a szocialista országok kommu­nista és munkáspártjai között az alapvető kérdésekben azo­nos az álláspont. Egyetértet­tek azzal is, hogy a marxiz- mus-leninizmus alapvető tör­vényszerűségeit, például: a marxista-leninista párt veze­tésének szükségszerűsége, a munkásosztály és a nempro­letárok szövetségének megte­remtése és állandó szilárdí­tása, a termelési eszközök társadalmi tulajdonba vétele, a proletárdiktatúra funkciói­nak következetes alkalmazása stb.. minden szocializmust építő országban alkalmazni kell. De ugyanakkor helye­selek azt is, hogy a nemzeti sajátosságokat figyelembe kell venni, nem lehet a szocializ­mus építését tértől és időtől elvonatkoztatva végrehajtani. Az aktívákon azonban meg­értették a résztvevők és he­lyeselték is. hogy nem sza­bad a sajátosságokat eltúlozni és az alapvető törvénysze­rűségeket pedig mellőzni. Az aktíva minden résztvevője egyetértett azzal is, hogy a szocialista tábor vezető ereje a Szovjetunió és annak kom­munista pártja, amely rendel­kezik mindazokkal a feltéte­lekkel. melyek szükségesek a vezető hegemén szerep be­töltéséhez. Például a Szovjet­unió politikai, gazdasági és katonai ereje, a szocializmus építésében szerzett gazdag ta­pasztalatai stb. A hozzászólások mellett szá­mos kérdést is intéztek az aktíva résztvevői az előadók­hoz A kérdések zömmel a párt és pártépítés további fel­adataival, a szocialista tábor egységének további erősítésé­vel, az időszerű kül- és bel­politikai . kérdésekkel kapcso­latban merültek fel. Számos kérdésre még az elkövetkező időkben többször is vissza kell térni és — a lehetőségekhez mérten — bővebb magyaráza­tokat kell adni. Például nagy­fokú egyes elvtársakban még mindig az értetlenség — ami több elvtársnál a nem megfelelő tájékozottságból adódik — a jugoszláv elvtár­sakkal szemben. Ezek az elv­társak még nem látják elég világosan, hogy a jugoszláv elvtársakat a Tájékoztató Iroda 1948—49-es határozata komoly politikai és gazdasági helyzet elé állította. Nem tud­ják megfelelően értékelni azt, hogy a jügoszláv elvtársak már eddig is komoly lépése­ket tettek és határozottan közelednek a szocialista tá­borhoz, Például elismerik a Német Demokratikus Köztár­saságot, a szocialista tábort stb. De az is baj, hogy szá­mos elvtárs nem a jugoszláv elvtársak helyzetéből kiindul­va gondolkozik. Nem értik meg azt, hogy nem lehet azo­kat a gazdasági kapcsolatokat a jugoszláv elvtársaknak meg­szakítani a kapitalista orszá­gokkal, amelyeket több éveh keresztül kénytelenek voltak kialakítani. Többet akarnak tudni és hallani az elvtársak a Lengyel Kommunista Párt munkájáról és harcáról, s ha­sonlóan a kínai elvtái'sak munkájáról is. Az aktívák, amelyek járá­sunk területén igen jól sike­rültek, nagy volt az érdeklő­dés., fegyelmezettség, lelkese­dés. <— arra' köteleznek ben­nünket. hogy ilyen jellegű aktívákat rendszeresen kell tartani, fokozni kell a párt- aktivisták tájékoztatását ős á tájékoztatás színvonalát, hogy ezzel is segítsük a pártszervezetek politikai tö­megmunkájának fellendítését. Az aktívákon résztvevő elv­társak pedig az ott hallotta­kat széleskörűen magyarázzák a saiát területükön és bizto­sítják azt, hogy járásunk min­den dolgozója megismerked­jék a nyilatkozat és a béke­kiáltvány pontjaival. Szabó István Hogyan kezdődött, hová vezetett? A szovjet csapatok jelenléte új helyzetet teremtett. Az ellenforradalmáro­kat az a tény, hogy itt látták a szovjet fegyveres erőket, visszariasztotta a nyílt, fegy­veres támadástól De külön­böző taktikai fogáshoz folya­modtak, hogy sikerüljön végső céljuk: a provokáció kirob­bantása. Említésre méltó, hogy a forradalmi erők ebben az időben röpcédulákon és kü­lönböző felvilágosításokkal for­dultak az emberekhez és be­mutatták, kik ezek az ellen- forradalmárod Feltárták Ga- ramvölgyi műltját, Lénárd, Mlinarik népi demokrácia- el'enességét, Trezsnyik és Ha- dadi fasiszta tevékenységét, Kecskés külföldi ügynököskö- dését. leleplezték Bedát és a többieket. Oda vitték a nép elé nézzék: „Kik ezek a nén- barátok“. Ilyen körülmények között került sor a november 30-i gvű’ésre. ahol az eúen- forradalomnak az volt a célja, hogy az erkölcseiben megin­gott nemzeti bizottság helyébe megyei munkástanácsot hoz­nak létre A 30-i grfléM« mintegy 2M résztvevű volí. A környez® üaemefeból behívták a munká»- ruhába öltözött, valójában ®sz- tdyidrgen, büntetett előéletű embereiket. Például Mizseríá- ról Gál, volt malomtulajdonost. Nyolc pontból álló követelést terjesztettek az ott lévő kor­mányösszekötök és lúegyei ta­nácselnök elé. Mik voltak ezek a pontok? Nagy Imrét hozzák vissza. A legfelsőbb megyei szerv a mun­kástanács legyen. A karhata­lomban csak az ő javaslatuk alapián kerüljenek emberek. A tanács végrehajtó bizottsá­gából távolítsák el a nép által megválasztott vezetőket és az ö embereiknek Szabó Ervin, Garamvölgyi, Mlinarik, Kecs­kés, stb. adjanak helyet. Kerül­jön a sajtó és a rádió irányítá­suk alá. Oszlassák fel a tiszti századot! Teljesen nyilvánvaló volt, hogy a kulcspoziciókra tör­nek. Küldötteket menesztettek az ország különbőz?) részeire. Beda Budapestre ment. Itt kapta meg az utasítást: további ellenállást kell kifejteni. Kiss István Tatabányára ment, hogy az ottani elleníorradalmárok- kal összehangoljanak egy közös sztrá’kot. Itthon Szabó Ervin •Jecsmenik, Mlinarik felhívást adtak ki az üzemi munkásta­nácsokon keresztül, hogy de­cember 3-án és 4-én általános sztrá’kot tartanak. * Számoltak azzal, hogy kö­vetelésükkel a forradalmi erők feltétlen szembefordul­nak és ez jó ürügy lesz arra, hogy elérjék céljukat, utcára vigyék a népet. Ennek megfelelő volt felké­szülésük is. A MAVAUT ta­náccsal szemben lévő irodá­jába fegyvereket vittek, (szál­fegyver, géppisztoly, kézigrá­nát) a szolgálatukban álló el­lenforradalmár gépkocsiveze­tőket is felkészítették a táma­dásra. Más emberüket az üzemekhez osztották be, akik­nek feladatuk volt az üzemek­ben a sztrájkszervezés, majd a dolgozókat az utcára kény­szeríteni. Nagybátonyban ezt Beda vezette, Kisterenyén Gál és minden üzemben más, más. Az akcióba lépett ellenfor­radalmárokat a rendőrség visszaszorította. így került a rendőrséggel összeütközésbe Gál Lajos kisterenyei lakos, akit akkor fogtak el, amikor a sztrájkra szólító röpcédu­lákat osztogatta. De kézreke- rült egy Vicián nevezetű, az októberi események során börtönből szabadult egyén is. Ezeket a rendőrség letartóz­tatta. Az ellenforradalmárok csupán erre vártak. Rögtön szétvitték a megyébe, hogy ártatlan em­bereket tartóztattak le. A ké- szenlévö embereik behatoltak az üzemekbe, ott lazító beszé­Operatív bizottságot alakított a megyei nőtanács A nőmozgalom az ellenfor­radalom óta igen sok ered­ményt ért már el megyénk­ben. Mintegy 80 nőtanács mű­ködik ^ községekben és vá­rosokban és mindenütt tud­nak már eredményt felmu­tatni. Csak Salgótarján városban 12 nőtanács dolgozik. Ezen­kívül 22 helyen a járás terü­letén is megalakultak már a nők szervezetei- A pásztói já­rásban 15, a szécsényl járás­ban 6, a balassagyarmatiban 18 és a rétsági járásban 8 szervezet segíti elő a nők te­vékenységét. A nőtanácsok igen sokoldalú munkát végez­nek még azonkívül is, hogy igyekeznek bevonni a dolgozó nőket, a fiatal asszonyokat a szervezeti munkába. A gyerekek nevelését tekinti egyik legfontosabb feladatá­nak a nőmozgalom, A gya­kori gyermekbűnözések sza­bályozására most egy opera­tív bizottságot is létrehozott a nőtanács. 25 községben, va­lamint Salgótarjánban és Ba­lassagyarmaton szervezték meg eddig az említett bizott­ságokat. Az operatív bizottság tagjai közé tartozik a nőtanács ve­zetője, a pedagógusok, ügyész­ség, valamint a rendőrség és a KISZ-szervezet képviselője. Városban elősegíti a bizott­ság munkáját a gyámügy il­letékes előadója is. Munkájuk abból áll, hogy ellenőrzik a vendéglőket, találnak-e ott fiatalkorút italozás közben. Éjszakánként az utcát, a mu­latóhelyeket, a különféle tár­sas összejöveteleket és a 16 éven felüliek részére rende­zett filmek bemutatását is el­lenőrzik, hogy eleiét vegyék a fiatalkorúak szülői, nevelői felügyelet nélküli szórakozá­sának. ► Általában az operatív bi­zottság munkája eredménnyel járt. az utóbbi időben csök­kent már a fiatalkorúak által elkövetett kilengések száma. Elvtársi segítség A mizserfai bánvaüzemnél dolgozó F—4-es fel tőgép meg­hibásodott. Az Acélárugyár si­etett a bányászok segítségére. Rövid idő alatt elkészítették a hibás darabot, sőt még tarta­lékot is készítettek. Ezzel le­hetővé tették a gép üzembe­helyezését. !■«■■■■■■■ IRIIIIEniSBHBB ■■■■■«■ deket tartottak. Nyolcadiká» reggel megfenyegetve a dolgo­zókat, azokat az utcára hajtot­ták. Ekkor már az utcákon munkásszállító gépkocsik vo­nultak fel és keresztbe álltak, elzárva a közlekedést. A tu­multust szétoszlatni akaró kar- hatalmistákat gyalázni kezdték, sw köpködtek rájuk. Ebben a feszült hangulatban a Rákóczi úton lévő templom irányából megszólalt egy tűzfegyver, utána kézigránát robbant és az ellenforradalom hosszú időn át előkészített gyilkos provoká­ciója kezdetét vette. A bíróságon Ferenc István ezeket vallia: 1957. december 7-én Dancsák János, aki egyéb­ként külföldre szökött — a 33. sz. Autóközlekedési Vállalat volt dolgozója kézigránátot adott át nekem. Azt mondta: ha nyol- cad’kán felvonul a tömeg, hasz­náljam. En a gépkocsimmal a megyei tanácshoz mentem, az . / utón keresztbe fordultam, majd felálltam a kocsi eleiére, hogy jobban lássak. Láttam, hogy a karhatalmisták feltartóztatják a tömeget. Ekkor beugrottam a tanáccsal szemben lévő szo­roskába. Ekkor hallottam, a templom felől a lövést. Erre kivettem zsebemből a kézigrá­nátot, kihúztam zsinórját és az utcára, ahol sejtettem a karhatalmistákat, dobtam. Ez- ütán befutottam a házak mögé. Futás közben hallottam a 15­A piros könyv becsülete Nagy ünnep előtt áll az pártkönyvét eljuttatták ország, majd félmilliónyi szüleihez... párttagsága: az elkövetke- Amikor az emlékeit idé­zendő hetekben adják át a z» elvtárs befejezte a tőr- vérrel, harccal az ellenfor- ténetet, úgy tűnt, nemcsak radalom leverésével meg- a történet messzesége eről- váított új párttagsági tette meg a szemét, homá- könyveket. lyosította el azt — a his­Mit is jelent ez a kis tória most is átmelegítette piros könyv? öreg szívét. Végül csak A napokban egy idős ennyit mondott: ezért pi- harcos elvtárssal beszél- ros hát a kommunisták gettem. Elmondta, hogy a könyve, polgárháború idején Orosz- Nem ez az elvtárs, de országban harcolt az új mások mondták el, hogy a rend, a proletárhatalom Horthy-fasizmus ezerszer győzelméért. Ott hallotta ő nehéz viszonyai között har­is a történetet... coló kommunisták is meny­Az egyik egység Omszk nyi drága vérrel szentelték környékén harcolt a fe- meg a kommunisták e hérek ellen. Néhányuk — szimbólumát. Az illegali- | talán harmincuk — fog- tás nehéz viszonyai nem | Ságba esett. A cári tisztek tették lehetővé,* hogy a ♦ a foglyokat sorba állították Párt tagjai könyvet is kap- t és megkérdezték tőlük: janak, de hitték, remél­♦ van-e köztük kommunista? ték, hogy eljön az idő, ami- J — A kommunisták lépje- kor szabad lesz a nép, s a í nek előre! Valamennyien párt kiléphet az illegalitás- I előreléptek. A fehérek hói. Nem volt piros köny- I meglepődtek, nem hitték, vük, de ha tehették büsz- ! hogy a kis egységben min- kén, bátran mutatták: él- I denki kommunista lenne, nek, dolgoznak. Egy piros I Aztán úgy tették fel a kér- szekfű a gomblyukban, ba­♦ dést, hogy az lépjen előre, ráti intés egy vörös pipacs- | akinek pártkönyve is van. csal — elvtársi üzenet volt | A foglyok között mozgoló- akkor. I dás támadt. Egy borzas- És hogy a legfrissebb idők ♦ fejű, gyerekember lépett emlékét idézzük: hány és | elő — köpenye majd a föl- hány történetről hallot- | dig ért, bakancsa sáros és tunk, hogy amikor az el- S nagyon szakadozott volt. lenforradalom idején a | Nekem van! — vágta ki fasiszta banditák kezébe | büszkén. Mutasd! — volt került kommunista foglyo­♦ a tiszt kurta válasza. Nem kát kínozták, vallatták, de ♦ adom! — mondta a fiú da- azok megőrizték a kommu- | cosan. A tiszt nem kérlel- nista párthoz váló hűsé- | te tovább, ott a helyszínen güket — megőrizték a I végzett vele. A többiek hí- kommunista becsület piros | ába próbáltak leszámolni a könyvét. | gyilkos tiszttel — a fehérek Hallottunk olyan törté- | számbeli fölényben voltak netekről is, hogy az üldö- $ a „vörösökkel” szemben. zött dugdosta, kabátja bé­Valamennyiüket egy lésébe rejtette piros köny- I szűk, ablaknélküli épület- vét és megőrizte azt. I be zárták, hogy majd vé- Olyan is volt, aki elhagy- I geznek velük: a község fő- ta a könyvet? Nem voltak í terén egytöl-egyig fel- ezek soha kommunisták — | akasztják őket. A torién- csak önös érdekeikért ♦ tek után néhány órával a mutatták annak magu- i Vörös Hadsereg katonái kát. | példátlan hősiességgel fel- Drága könyv a kommu­| szabadították a községet, nista piros könyv. Nemcsak j Kiszabadították a foglyokat a kommunista párthoz va- I is. Később tisztázódott, ló tartozás szimbóluma, | a kommunista módra nemcsak az elvtársi szoli- | helytálló kis Kolja történe- daritás kifejezője. A kom- » te: nem volt ő kommunis- inunista párthoz való tar- I ta, gyerek volt még, alig tozással egész életre szóló | 17 éves. Feláldozta drága, elkötelezettséget vállal­| fiatal életét, hogy az egy- tunk. Azt, hogy munkával, I ség kommunista paracsno- ha kell harccal, ha kell I kát és még néhány idősebb lemondással küzdünk, j kommunista életét meg- Érdemes ezekre gondol­| menthesse. ni a párttagsági könyvek i Amikor a foglyok ki- átvételekor. Őrizzük becsü- I szabadultak, a kis hőst lettel e sok vérrel meg- | méltó módon, katonai pom- szentelt, megpecsételt pi- | pávai temették el. A pa- rosfedelű könyvecskét. A | I rancsnok javaslatára Kol- mozgalom derék katonái- £ | ját felvették a Bolsevik nak vére festette pirosra, j Párt tagjai sorába — nem Sokra kötelez ez bennün- ♦ I jelképesen, pirosfedelű két! (T. L.) • I ♦ * * 9 völdözést. Mikor elcsendesedett £ Miért ÍS nem VOqV'jnk a lövöldözés, előjöttem rejte- £ r. | P kémből és úgy tettem, mintha £ mOSl" jlQrOlOk akkor érnék oda, segítettem a £ sebesülteket elhordani. I Nem mindennapos esemény ,, , , , . 2 játszódott le 1957 december 5­Az ellenforradalom vezet ei « gn es^e a ludányhalászi Szoci- a provokáció után szetfutot- » ális otthonban. A mikulás un­tak. Nem ^ úgy történt, mint n nepség alkalmával a szécsényi ahogy ^ számítottak. A nép a gépállomás KISZ- és Szakszer­nem állt melléjük, hanem »vezetének kultúrcsoportja, gyűlölettel fordult feléjük- ■ meglátogatta az életük alko- Mlinarik, Garamvölgyi, Kecs- £.nyát élő öregeket és ott zené­kés, Kovács és még néhány £ vei, jelenetekkel és énekkel társuk elloptak egy MÁVAUX- “ szórakoztatta .őket. Az öregek kocsit és a felelősségrevonás “a régi magyarnóták hallgatá- eiöi elmenekültek az ország- ■ sakor sírvafakadva mondták bői. Lénárd bujdosott, Beda a £ „miért is nem vagyunk most provokáció után visszasietett 5 fiatalok.” Nagybátonyba és felhívta az £ m{jsor végeztével a zene­angol nagykövetséget azzal, « kar szórakoztatta az öregeket, hogy küldjenek ENSZ-csapato- «az dolgozó elvtársakat. Egy- kat* Jegy csárdás játszásakor az öre­Az ellenforradalom vezetőit, £ gek is táncra perdültek, valamint fegyveres erejét me- £ A szociális otthonban lakók gyénkben ekkor végleg fel- £ hálás szívvel köszönték meg számolták. Tevékenységük. sú-J ezt a gépállomás kultúrcso- lvos anyagi terhet, mintegy • portjának és kérték, hogy 21 millió forintot vont maga J többször is látogassanak el után. De még nagyobb az a £ hozzájuk. kár, amelyet emberáldozat- £ Jókedvben és vidámsággal ban követeltek. Ártatlan em- S ért végett az ünnepség. bereket toltak maguk előtt aS ---------------------------------------­f egyverek elé. Ezekre az ár- S Eladó egy 750 cm3 bmv és egy tatlan emberekre fájdalommal ■ 125 cm3-es Csepel motorkerékpár, emlékezünk és mint az ellen- « Érdeklődni: Nógrád megyei f orrad atom áldozataira tekin- ■ díszövnél, Rákóczi út 89. szám. tünk rájuk. £ Állami gazdasági gyakorlattal Soha nem feledhetjük, hogy J rendelkező bérelszámolót felve- az ellenforradalom hová akarta £ szünk. Jelentkezés Édesipari Gyü- sodomi a népet. ■ mölcstermelő Célgazdaság Keséd.

Next

/
Thumbnails
Contents