Nógrádi Népújság. 1957. december (2. évfolyam. 96-104. szám)

1957-12-14 / 99. szám

1MT. áMMMter 14. NÓGRÁDI Nipujsto 3 Két napos látogatás a salgótarjáni szolgáltatónál XDCCOOOOOC©C'»o«»»* •••••••• ••••«••«•* •••©••••* A napákban az egyik leg­többet emlegetett üzemet, a Salgótarjáni Szolgáltató Vál­lalatot kerestük fel. Két na­pig jártuk az üzem munka­helyeit, Vízválasztótól Gyuta- rakodóig- Mi is, mint vala­mennyi nógrádi bányász, arra voltunk kiváncsiak, lesz-e a télen elegendő ürescsille. Régi hagyománnyá vált már a bányaüzemeknél, ha nincs ürescsiiie, akkor azért egye­dül a Szolgáltató Vállalat a hibás. A kiszolgáló üzemrész a bányák között a bűnbak sze­repét játssza. Az is igaz, hogy sokszor jogosan, de akaa — és nem ritka — amikor jog­talanul szidják a szolgáltatót. Önállóság Erről tudnak legióboet be­szélni a lü kilovoltos üzemrész dolgozói. Szinte száUotgevé vált már az itt dolgozók ko­zott, „nincs nekünk se iste­nünk, se gazdánk". Az ava­tatlant meglepi a kijelentés, ae csak auuig, míg uoveuo niag> alázatot nem hah. Az üzemrész uoigozoinak ieiauaia a szenmeuence vala­mennyi uanyaja viiiamosener- gia-eiiatasanak biztosítása. Az irányi toszer v a tröszt gépé­szén osztálya, míg a végre­hajtó a szolgáltató üzem. A vezetés kétfelé szakított. A szolgáltató üzem vezetői nem tudnak az uj létesítmények üzemueneiyezéséről és a ki­adott munkát csak késve ké­pesek eivegezm- Ezért fordul­hatott elő, hogy több üzem­nél fölösleges naiozatokat épí­tettek. Anol viszont szükséges •enne, ott késik a vonal épí­tésé. Az energiaigény folyton növekszik. A jeiemegi náió- zat kicsinek oizonyui. Ez is az egyesített vezeiest teszi szükségessé. épülő transzformátorház. 1957- ben a transzformátorház szom­szédságában több mint száz bányászkislakás felépült és csodák csodájára a transzfor­mátorház még ez évben sem készült el. A bányászok sokszor hajba- kapnak az üres csillén, a föld mélyén. A külszínen már ők azok, akik kivonják a csilléket a forgalomból. Ez nyilvánult meg Kotyháza-bányatelepen, ahol néhány bányász saját házépítésére 16—18 csillét ki­vont a forgalomból. Szociális ellátás Mindenütt egyformán fel­lelhetők a panaszok a munka­ruha ellátására. Grosz József e panaszok előidézője. Az év elejen nem egész éves ruha- rendelest továobított a tröszt- noz, nanem csak egy negyed­éveset. A tröszt a negyedéves megrendelést bontotta szét, négy negyedévre. Innen ered­nek a ruhaellátás hiányossá­gai. Az a Kévés ruha, ami a szolgáltamhoz került, sem a legigazságosaooan lett szét­osztva. A zagyvái rakodó osz­tály ozoj an nem az kapta a í meleg ruhát, aki kint dolgozik, | nanem az aki a melegen vem. i nasonio a helyzet az esókabá- • tok elosztásánál is. Munkafegyelem A lü kilovoltos üzemnél a kettős vezeles miytán az ellen- oizes igen szakadozott. A teny- iegesen ledolgozott munkaidő ang haladja meg a 6—ti.a órát. A zagyvái szenosztaiyzon különleges neiyzet szuietett. ivenany dedeigetett dolgozó vem, akiknek mindent szaoad. moioiuui, nogy Későn jönnek munkaoa, vagy előbb elmen­nek. Például Kátaí László há­romnegyed kettőkor már el­hagyta munkahelyét. Az osz­tályzó vezetői hiába fogana­tosítottak megtorló rendsza­bályt, nem lett eredménye. A tröszt Kátait vette pártfogása alá és mi sem természetesebb, hogy ezzel a helyi vezetőket lejáratták. Ugyancsak itt for­dult elő olyan eset, hogy egy dolgozó egy műszak alatt még két forint értékű munkát sem végez. A kisterenyei műhelynél el­lenőrzés történt a délutanos és éjjeles műszakban. Az el­lenőri teendőkkel megbízott dolgozó, amikor bement a mű­helybe, ahelyett, hogy a fe­gyelmezetleneket a „fusizókat” felelősségre vonta volna, így szólt: „Muszáj volt jönnöm, az üzemvezetőség bízott meg”. Gyulatárón a dolgozók véle­ménye szerint is, vasárnap sok az iparos. Sőt a közelmúltban az is eloiordult, hogy Bencsik villanyszerelő munkahelyén meg sem jelent, számára mé­gis műszakot írtak. A kisterenyei vontatásnál sincs minden rendben. Kár­páti István állandóan a veze­tőkben keresi a hibát, miköz­ben saját munkáját sem végzi el. Terenyei Antal a múlt hó­nap végén tíz napot maradt távol. Amikor üzemvezetője kérte, igazolja távolmaradását, megfenyegette: „majd én el­intézem magát!” * Két nap nem hosszú idő. Lehet, hogy nem vettünk észre minden termelést gátló okot. A iegnagyobbakra azonban rá­mutattunk. Mi bízunk abban, hogy a tröszt sürgős intézkedé­seket tesz, mivel a szolgáltató vállalat ügye valamennyi bá­nyaüzem közös ügye. Hortobágyi András I-w>­Anyagellátás A zagyvarakodói műhelyben bányagépek javítása folyik. A bányaüzemek a javításra át­adott gépeket állandóan sür­getik. S ha nincs kész, mi sem könnyebb, mint szidni a szolgáltatót. Pedig nem a dol­gozók tehetnek erről. A nagy- bátonyi anyagraktár az anyag elszállításáról nem gondosko­dik. Anyagot csak úgy kap­nak, ha saját emberük megy Nagybátony ba- Többszáz csille vár javításra. Alig hi­hető, hogy közülük nagyon sok csavarok miatt. Küldenek ugyan csavart, de már a csa­varanyák nem hozzávalók. A fuvarozási üzemnél szin­tén anyaghiány mutatkozik, j Közel 50 gépkocsi segíti a bányaüzemek termelő mun­káját. Ha azonban netán va­lamelyik meghibásodna, nem ritka, hogy üzembehelyezése heteket, hónapokat vesz igénybe. A hibák forrása a különböző gépkocsitípus. Se­gíteni csak egyféleképpen le­hetne, ha nem tizenkétféle, hanem csak egy, vagy esetleg két típusú gépkocsi közlekedne. Rossz együttműködés Ebből adódik a legtöbb baj. A margittárói bányaüzem ál­landóan ürescsillék hiányára panaszkodik. Igazuk van, valóban kevés az ürescsille. Erről azonban a bányaüzen vezetősége tehet. Igen sok a palás csille. Külön palavá­gány két bányánál van, bár ott sem használják. A tolató­villamos vontatottan válogatja szét a csilléket. A téli idő­szakban a pala befagy a csil­lékbe, ha nem ürítik kellő időben. Ha aztán befagy, na­pokig eltart, míg kiürítenek egy-egy csillét. A másik hiba: a váltócsillék zöme lent van a bányákban A külszínen lévő kis csillepark nem elegendő. Ugyanez a helyzet a kistere nyei és újlaki bányáknál is- A szolgáltató természetesen nem tud elegendő csillét adni, ha a csillék nagy részét a bányában tárolják. A rossz együttműködés ele­ven példája a Rákóczi-telepen A jövedelmezőség érdekében A varsányi Dózsa Tsz a na­gyobb jövedelmezőség érdeké­ben elhatározta: gazdasagosan fogja kinasználni a telet is. Tervbe vették, hogy 10 lefejő tehenet vásárolnak hizlalásra. Ehhez minden lehetőségük megvan. A szálastakarmány biztosított, s a jelenlegi 120 köbméter silót 150 köbméterre emelik. Készpénzért vásárol­nak 6 vagon nyersszeletet s még a cukorgyártól is kapnak járandóság címén 1 vagonnal. Á párizsi NÁTO-ü Nagy gondban vannak az erőpohtika nyugati bajnokai. Hiába szervezik a különböző „védelmi” szövetségeket, vala­hogy nem találják meg a „kö­zös hangot”. Sőt az utóbbi idő­ben nemcsak „békétlenked- nek” a szövetségesek, de va­lósággal világgá kürtölik: baj van a tömbok „egysegével“. A NATO-ról beszéljünk most. A nyugati világ Hatalmasságai­nak szovjeteilenes, szocializ­mus ellenes katonai tömörülé­séről: e fő célkitűzésük mel­lett természetesen nem vetnek meg „kisebb munkát,, sem. Tűzzel-vassal, diplomáciai és gazdasági mesterkedéssel küz­denek a gyarmati népek fel­szabadító mozgalma ellen. A NATO „védelmi” szerepéről meggyőződhetünk, ha tudjuk: tagjai csaknem kivétel nélkül gyarmattartó hatalmak. Hol­landiának, Belgiumnak — hogy csak a kisebb „halakat” említsük — például az „anya­országnál” ötvenszer, hatvan- szőr nagyobb „gyarmata” van. A szövetségen belül azonban nem ez a lényeges, hanem az, hogy bár a tőkés hatalmak között egymás ellen is dúl a harc — a piacokért, a nyersanyagforrásokért, a ha­talmi pozíciók megerősítéséért — erőiket a fő ellenség, a szocializmus világa ellen össz­pontosítják. Japán maga ha­talmas bázisa az USA-nak: 700 támaszpont van rajta: a szocialista országok határainál köröskörül 250 amerikai tá­maszpontot létesített a „véde­kező” nyugati világ. Nem egyszerű a dolog. Ezek a katonai szervezkedések nem­csak a Szovjetunió, a népi Kí­na es a népi demokratikus or­szágok ellen irányulnak. Tel­jesen nyilvánvaló, hogy az erejük demonstrálását látják ebben, tehát azt akarják ezzel elérni, hogy a most szabaddá lett országok orientációját ele­ve nyugat felé irányítsák: mint veszedelmes ellenséggel számolnak a semleges orszá­gokkal és mindent elkövetnek, hogy letérítsék ezeket az or­szágokat erről a „veszélyes” útról. Hogy milyen eszközök­kel, azt jól láthattuk Egyiptom és Szíria esetében. A nyugati „vállalkozás” te­hát nem akármilyen. Csak­hogy... Nemcsak külső ellen­séggel kell számolniok, hanem a kapitalista világ dzsungel erkölcsével is. A tőkés világ­ban az elmúlt években mély­reható változások történtek. Az erőviszonyok megváltoztak A három „nagy” (Ame­rika, Anglia és Franciaország) mellé feltört a negyedik (Nyu- gat-Németország), de nem egy­szerűen negyediknek — meg­előzte a „klasszikus” nagy­hatalmat, Angliát — Francia- ország meg egyszerűen elvesz­tette nagyhatalmi súlyát. A német tőke nemcsak mint tö­megméretekben eladó kereske­dő jelent meg a világpiacon, de mint bankár is egyre hatal­masabb. Ezek a tények ter­mészetesen kiélezik a szövet­séges társak közötti ellentéte­Hegtartotfák az utcisó zárszámadási közgyűlést is a szécsényi járásban •aewraber 9-ig a szécsényi járás utolsó termelőszövetkeze­tében is megtartották a zár­számadási közgyűlést. Az utolsó zárszámadási közgyű­lést a magyargéci Marx Károly Tsz-ben tartották meg, ahol éppenhogy csak egyenlegben van a mérleg. A közös gazdaság erősítésé­ben szép eredményeket ért el a ludanyhaiászi Alkot­mány Tsz. amely 66 759 forinttal aktívan zárt. Itt a munkaegység értéke 50.35 forint volt. Aki egész évben becsületesen italán a legszorgalmasabb volt la tagok között, 478 munkaegy* I ségére 23664 forint értéket ka- j pett. A zárszámadási közgyűlé- isen 5 ezer forint készpénzt fizettek lei neki. Péter Pál jövedelméhez még hozzá kell számolni a háztáji földből és állatok­ból származó jövedelmet s így évi jövedelme túlszár­nyalja a 30 ezer forintot. Szép eredményeket ért el a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz is, ahol ebben az évben jelentősen nőtt a közös vagyon. A karancssági Alkotmánv * Tsz-ben 46 ezer forintot osz­dolgozott, szép jövedelemhez | tottak ki a zárszámadási köz- juuhaiott. Péter Pál kocsis, aki ' gyűlésen.--------------—iTw - i iwa.—1ITÄ .ÍOTV- ¥ if. ... - j G yengébb eredményt ért el 1 a zsunypusztai Dózsa Tsz és 'a isecskédpusztai Lenin Tsz. | Ezek a tsz-ek is úgy tervezik ■ a jövőt, hogy ez többé elő ne fordulhasson. A kecskédpuszíaiak 61 kh területen termelnek apró­magvakat. s a zsunypusz- taiak sem hagyják el ma­gukat. A passzívan záró tsz-ekben a munkaszervezésben volt a i hiba. A mezőgazdasági osztály- i nak több segítséget kellett vol- , na nyújtani, s így e tsz-ek a nehézségeket könnyebben le I tudták volna győni. Nagy keresletnek örvendenek Nemrégen múlt hat éve. hogy megalakult Szécsényben a háziipari szövetkezet. ízléses szőttesei, a palóc népi hagyo­mányokat őrző es fejlesztő térí­tői, szőnyegei hamarosan elju­tottak az ország minden ré­szébe, s a világ számos orszá­gába. Leküzdve sok nehézsé­get, ma a szövetkezet rohamos fejlődésének lenetünk tanúi. Uj üzemek, növekvő termelé­sük és hírnevük bizonyítja, hogy a földbe hullott mag bő termést érlel ebben a szövet­kezetben is. Ma már annyi rendelést kap­nak, hogy alig-alig győzik ki­elégíteni. Évi tervük mintegy 3,7 millió forint, de november végéig a teljesítés megha­ladta a négymilliót. Jelenleg egy negyedévben többet termel a szövetkezet, mint 1951—52-ben egész év­ben. Mintegy száz dolgozóval növekedett meg a munkáslét­szám is. Mint mindenütt, ebben a szö­vetkezetben is azért fejtenek ki nagyobb erőfeszítést a tagok és vezetők, hogy minél erőtel­jesebben növekedjen nyeresé­ket. A London és Bonn közötti viszony az utóbbi időben Ang­liának a rajnai hadsereg ellá­tási költség fedezése miatt vált rendkívül feszültté. Ang­lia ugyanis Nyugat-Németor- szágra szeretné hárítani a költ­ségek fedezésének egyrészét. Bonn húzódik ettől. Anglia itteni csapatainak csökkenté­sével fenyegetődzik. Ez a nyu­gat-német iölíegyverzesi tervet ásná alá. Tehát így áll Ang­lia és Nyugat-Németország vi­szonya — nagyon vázlatosan. Angliának és Franciaor­szágnak az Amerikai Egyesült Államokhoz túződó kapcsola­tai mar az egyiptomi kaland kikezdte (az egyesült Államok cserben hagyták szövetségesei­ket). Az utóbbi hónapok és hetek esemenyei meg jobban aláásták a „szabad világ” egy­séget. Gondoljunk csak a ká­rom „nagy” között a tuniszi fegyverszállítás miatt kirob­bant válságra. Ez az egyik oldal — a má­sik: a szocializmus sikerei. Nyugaton valósággal kétségbeesés lett úrrá azokon a körökön, amelyek az USA abszolút íelsóbbségére alapozták politikájukat — a Szovjetunió rendkívüli techni­kai és politikai sikereit látva. A két mesterséges hold, az atomerővel működő jégtörő, a tudós képzés ragyogó eredmé­nyei nemcsak azt eredménye­zik, hogy roppant mértékben megnőtt a Szovjetunió ereje és tekintélye a világ népe előtt —- ezek a tények a nemzetközi gük. A megalakulásukat kö­vem első években az eredmény szinte ugrásszerűen szökött fel, de az utóbbi években is állandóan emelkedett. 1956- ban az ellenforradalom táma­dásából eredő nehézségek elle­nére is 293 ezer forint volt a nyereségük. Ebben az évben pedig — az előzetes számítá­sok szerint — eléri majd a 600 ezer forintot is. Ez azt jelenti, hogy mintegy 100 ezer forintot oszthatnak majd szét a tagság között! Ha ehhez hozzávesszük, hogy emelkedett a munkabér is. ak­kor nyilvánvaló: a saját és az ország javára eredményesen gazdálkodnak a palóc szőtte­sek készitői. Termékeik ismertek és kere­settek a testvéri népi demok­ratikus országokban és a nyu­gati államokban is. Most az az öröm érte a szövetkezetét, hogy munkáikat kiállítják a jövőre megnyíló brüsszeli vi­lágkiállításon is. Mintegy 50—60 ezer forint értékben szőtteseket, térí­tőkét, fntószőnyegeket. porondon uralkodó erőket a szocializmus irányába tolták el. Es ami az imperialista erők­nek egy harmadik szputnyik felbocsájtásával is felér, ez a világ kommunista és munkás­pártjainak moszkvai nyilatko­zata. Messzehangzóan bizo­nyítja ez, hogy az imperialis­ták propagandistáinak, a szo­cializmus válságáról, a szocia­lizmus épületén meglévő repe­désekről szóló elméletük merő álom. Az elmondottakból természe­tesen önámítas lenne, ha azt a következtetést vonnánk le, hogy tegyük karba kezünket, mert a szocializmus mérhetet­lenül erős, (ez egyébként való igaz) és most már a béke ügye biztosítva van. Az amerikai — miként a csatlós országok kár- örvendően Írják — „pufínyik” kudarcából sem szaoad túlzott követKezteteseket levonni. Tény, hogy az idő határozot­tan a szocializmus javára dol­gozik, de azzal is számolnunk kell, hogy az ellenség sem gyenge — bármennyire is ingatag a NATO egysége. Éppen a megingott erő- egyensúly megteremtése ve­zérli a nyugati politika vezető­it, amikor decemoer 16-ra Pá­rizsban kormányfői színvona­lán összehívták a NATO tag­államok tanácskozását. Rend­kívül nehez problémák tor­nyosulnak a NATO-üiés elé. A világ figyelme kétségkívül az elkövetkezendő napokban Párizsra irányul. Tény, hogy ez az évvégi „diplomáciai hajrá” nem marad hatás nélkül a po­litikai események alakulására. seziontakaró&at visznek majd Belgiummá. A termékek egy részét / már januárban el kell száliítaniok a Duda pesti exportvállalathoz. Többek közölt ez is ösztönzi a szövetkezet tagságát arra, új mintákat, motívumokat ke­ressenek, bovauoi fellendülést biztosítsanak. Egyre szeiesabb körben ku- .atják, keresik a regi, eddig még ismeretien paiéc mintá­kat. Nagyiocon, — amely egyik központja az ilyen nagyomá- nyoknak — Szereim Sándorné, a palóc motívumok nagy isme­rője és tervezője nyújt segít­séget. De ugyanígy más közsé­gekből is rendszeresen kapnak egy-egy szép, hagyományos mintát. Ezt a célt szolgálja majd a Balassagyarmaton most helyreállítás alatt lévő népművészeti ház. Ugyanilyen népművészeti központot szán­dékoznak létrehozni Nagyló- con is. Jövő terveik között jelentős helyet foglal el a választék bővítése. A közelmúltban hor­goló tanfolyam indult, hogy 1958-ban már ezzel az új ter­mékkel is növeljék hírnevüket. Hat széket szereztek be magyar perzsaszonyegek szövéséhez. Jövőre már ezt is termelni sze­retnék. Szalagavatóra készülnek a diakok Salgótarjáni Állami Táncsics Mihály Közgazdasági Techni­kum ipari tagozatának IV. osz­tályos tanulói ma tartják Jó­zsef Attila, századunk legna­gyobb magyar munkásköltője halálának 20. évfordulója al­kalmából műsoros emlékest­tel egybekötött szalagavatóju­kat. A salgótarjáni Városi Kul- turhazában tartandó rendez­vényre táncról, zenéről, büf- férői előre gondoskodtak. Éj­félkor megrendezik a Hagyo­mányos tumbolajátékot is. Sikerek o TK-gyűrűk gyártásában Sikerült a kisterenyei TH- gyűrűgyártó üzemnél az el' deformálódott elemek kija vitása. 1958-ban nemcsak ja vitást végez az üzemrész, ha nem új elemeket is gyárt, t szükséges anyagmennyisége már most biztosítják. A fúró-szivaityú fért- hódi A fúrógéppel működ te tét szivattyú nagy népszerűségnél öi-vend. A napokban Mizser fán tapasztalatcserére gyűlnél össze a bányák vezetői. It döntik el, melyik bányaüzem ben, nány szivattyú szükséges A kéziszivattyúk hamarosai kiszorulnak a bányákból.

Next

/
Thumbnails
Contents