Nógrádi Népújság. 1957. december (2. évfolyam. 96-104. szám)
1957-12-14 / 99. szám
világ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÓGRÁDI Népuiső AZ MSZMP NÖGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. ÉVFOLYAM 99. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1957. DECEMBER 14. Itt a téli gépjavítás ideje A gépállomás munkájának egyik szerves része a gépjavítás, a gépek műszaki állapotának felújítása. Mivel ebben az évben erőnkhöz képest nem tettünk eleget a folyamatos javításnak, most a téli és kora tavaszi időszakban válik szükségessé a géppark csaknem egészének kijavítása. Jelentős feladat előtt állnak tehát gépállomásaink. Hiszen a rendszeres javítást is csak decemberben tudják kellőképpen beindítani, mivel a kedvező időjárás lehetővé tette, hogy a gépek az őszi idényt végig dolgozzák. December 1-ig a tervek szerint 21 traktor főjavítását, 39 folyó-javítását, 50 darab eke javítását, 29 tárcsa, 38 cséplőgép és 11 vetőgép javítását kellett volna elvégezni s ezzel szemben nem javítottak ki 16 traktort, 12 ekét, 15 tárcsát, 11 cséplőgépetA lemaradás a szécsé- nyi gépállomáson a legszembetűnőbb, annál is inkább, mivel ott a termelés sem volt kielégítő ez év őszén. Három traktor főjavításával, 4 cséplőgép és 4 tárcsa kijavításával maradtak adósok. A megyei szinten jelentkező lemaradás, ha nem is könnyűszerrel, de bepótolható, hiszen előfeltételei: a műhelyek, a szükséges javítási anyag, alkatrész, munkaerő rendelkezésre áll. A főmérnökökön tehát a sor, hogy hogyan, kénti javítási módszerre, mely máris eredménnyel jár, hisz 200 óra helyett 150 óra alatt javítottak ki egy traktort. Ha ez bevált akkor, nyilván most is beválik. Tehát ennek alkalmazását helyes lenne ez évben is megtenni. A gépek kijavításának döntő módszere az egyéni elbírálás legyen, vagyis vizsgáljuk meg azt is, hogy az a bizonyos javításra váró gép az elmúlt fő-, vagy folyó javítás óta mennyi teljesítményt végzett. Fordítsunk nagyobb gondot a használt, de még felújítható alkatrészek beépítésére, hisz nem lehet közömbös, hogy a gépek kijavítási költségei hogyan alakulnak. Már ebben az évben is számos gépállomás túllépte javítási kereteit. Ennek pedig pontosan döntő oka az volt, hogy néha kényelmi szempontokból a még alig használt alkatrészt kicserélték, de utána sem gondoskodtak annak feljavításáról. Ne feledkezzünk meg arról a jól bevált módszerről, hogy az egyes gépek kijavításába vonjuk be a gép felelős vezetőit, hiszen az ismeri legjobban gépe hibáit. A kijavítás után műszakilag vegyék át a gépet. A műszaki * felülvizsgálatot az arra beosztott dolgozók komolyan végezzék el, hiszen a gépállomás saját magát csapja be, ha nem megfelelően kijavított gépeket is kijavítottnak tekint. Alakítsák ki a javító brigádokat, miként szervezik meg ezt amelyeknek munkáját renda munkát. Figyelembe kell itt venni azt is, hogy az éves tervét nem mindegyik gépállomás teljesítette és az őszi terv teljesítéséből hátra van még 5.607 normálhold, melynek zöme mélyszántás. Ennek teljesítése valamennyi gépállomás becsületbeli kötelessége. Talán még valamennyi főmérnök emlékszik 1956 január 13-ára, amikor a pásztói gépállomáson egy főmérnöki értekezleten számoltak be a javítások állásáról és mondták el, hogy milyen gyakorlati módszerek váltak be, melyek helyes továbbalkal- mazásával kívánják a további gépjavítást elvégezni. Most is erre van szükség. Kiválasztani a helyes módszert, mellyel a gépjavítást a legzökkenőmen- tesebben, minőségileg megfelelően el tudnánk végezni. Azon az értekezleten Dudás elvtárs, a szécsényi főmérnök elmondta, hogy rátértek a részegységenszeresen értékeljék és ezen keresztül alakuljon ki helyes versengés. A jól dolgozók között előzetes célkitűzések után osszanak jutalmat, mely serkentően hat a munkára. Egyszóval az eddigi években jól bevált módszereket teljes egészében alkalmazni kell, mert csak így tudjuk határidőre, megfelelő minőségben a gépeké' kijavítani. Az előzp évi gépjavítás az ellenforradalom következtében, vontatottan haladt és minőségileg sem volt kielégítő. Hiszen december, január és február hónapokban nem folyt megfelelő munka a gépállomások javítóműhelyeiben. Az ezévi munkákban ez éreztette is hatását. Jóllehet a cséplést elvégeztük, azonban ha visszagondolunk, sok gépállomáson megbosszúlta magát a gyenge gépjavítás. S hogy ez ne következzék be, ez a gépjavításokon múlik. Döntöttek Nagvbátony városi özpontjának rendezésére kiírt pályázat ügyében Megbeszélést tartottak a megye képviselői Csütörtökön Salgótarjánban a Hazafias Népfront irodájában megbeszélést tartott Nóg- rád megye képviselő csoportja. Az évi munka értékelése mellett az országgyűlési képviselők megtárgyalták a kommunista és munkáspártok moszkvai nyilatkozatát és a békekiáltványt. Határozatot hoztak, hogy a képviselői munka alapját a jövőben a nemzetközi helyzet széleskörű magyarázása, tájékoztatása képezi. Elhatározták, hogy minden segítséget megadnak a népi ellenőrzéshez és a társadalmi tulajdon védelméhez is. A Nagybátony városközpontjának rendezésére kiiit tervpályázat bíráló bizottsága kedden a következő döntést hozta: az első díjat t bizottság nem adta ki. A 10 ezer forintos felemelt második díjat Virág Csabának ítélték- A 6.000—6 000 forintos felemelt harmadik díjat Juresik Károlynak, illetve Déligyümölcs karácsonyra A karácsonyi ünnepekre kellemes meglepetést tartogat a Fűszért és a Kiskereskedelmi Vállalat a dolgozóknak. Az ünnep előtti napokban megjelenik az üzletekben a nálunk egyenlőre még csak ritkán üdvözölhető, de igen közkedvelt déligyümölcs. Többmázsa datolya, két vagon narancs, tekintélyes mennyiségű füge, citrom és mazsola kerül az ünnepekre a dolgozók asztalára. A déligyümölcs kóstolót a megye valamennyi pontjára eljuttatják. A felsőtagozatú iskolák legtöbbjében jól felszerelt biológiai szertárak gondoskodnak a tanulók szemléltető eszközökkel megkönnyített tanulásáról. A felszabadulás előtt még sehol sem volt ilyen szertár, hiszen a tantárgyat is 1945 óta tanítják. A kitömött állatoktól, madaraktól a különféle preparátumokig, sőt több helyen az emberi csontváz beszerzésével is megkönnyítik a gyerekek tanulását. A megye szertárainak összértéke ma már több tízezer forintot tesz ki. : /V ■ . ■ " ‘ Wmm ! : V ■: ~ i Javul a szén minősége Közel 10 kalóriával csökkent novemberben a nógrádi szén fűtőértéke. December első de- kádjában a lemaradás megszűnt és ismét emelkedés várható. A nógrádi bányászok az év végére, nemcsak mennyiségileg, de minőségileg is teljesítik tervüket. XXXXXXXXXXíOOOCXaOCkbOOOOCODOCXXDOCXXXXXXXJOCOCXXXXXXKXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXlCOOCXDOOOOOOOC Megkezdődött az üzemi tanácsok választása megyénkben A gyárak és bányák dolgozói életéinek jelentős időszaka következik: megkezdik az üzemi tanácsok egyharmadának megválasztását. Erről nyilatkozott lapunknak Sándor István elvtárs, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnökhelyettese: — A kormány ég a SZOT határozatának megjelenése után Összehívtuk az SZMT elnökségének kibővített ülését, ahol megvitattuk e fontos intézkedés lényegét, s a további feladatokat. Fő célnak határoztuk meg, hogy a szakszervezeti ég gazdasági vezetőkkel megértessük az üzemi tanácsok létrehozásának, a demokrácia szélesítésének szükségességét. S azt, milyen jelentősége van, hogy a dolgozók még aktívabban szólnak bele az üzem életébe. Felmerültek olyan problémák, hogy a tanácsok létrehozása nem csor- bítja-é majd a szakszervezeti bizottság jogkörét, az igazgató egyszemélyi, felelős vezetését. Ennek figyelembevételével az elnökség rendkívüli ülésén és párttaggyűlésen ismételten foglalkoztunk a határozat jelentőségével. — A különböző értekezleteken lefolytatott vita után az a vélemény alakult ki, hogy a ssr-szervezeteknél Élenjáró cukorrépatermelők tanácskozása Selypen Vinkovits Istvánnak (munkatársai Pálffy Ferenc és Stu- der Antal) adták. Németh Antal és N. Ele- fánti Erzsébet, illetve Bonta János pályaművét 4.000—4.000, Légány Zoltán és Schmidt Lajos, valamint Galamb Erzsébet és Lőrincz József, illetve Varga László pályamunkáját a bíráló bizottság 2.500 —2.500 forintért megvásárolta. A selypi cukorgyár kultúrtermében rendezte meg az Élelmiszeripari Minisztérium e hó 12-én a selypi, hatvani és a szerencsi cukorgyár körzetéhez tartozó Borsod, Heves, Szabolcs, Hajdu-Bihar és Nóg- rád megyék élenjáró cukor- répatermelőinek tanácskozását. Az értekezletet Tamás elvtárs, a Heves megyei Párt- bizottság mezőgazdasági osz- tájának vezetője nyitotta meg. Előadást tartott Komáromi Gyula elvtárs, az Élelmiszer- ipari Minisztérium termelési főosztályénak vezetője. Hangsúlyozta: Egy kh-n termelt cukorrépából átlag 16 mázsa cukrot tudunk előállítani, 80 mázsa szeletet és ezenkívül melaszt. Ha az egy kh-ról termelt, Illetve készített cukrot akarnánk külföldről megvásárolni 3 kh. kukorica termést, illetve annak az árát kellene érte adni. Hazánkban pedig az életszínvonal emelkedésével rohamosan növekszik az egy főre eső cukorfogyasztás. Mig 1938-ban egy főre 11.8 kg cukorfogyasztás esett, addig 1956-ban már az egy főre eső cukorfogyasztás 26 kg volt, amely előreláthatólag ez évben emelkedik. Cukorgyáraink kapacitása az országban 26000 vagon, vagy annál is magasabb cukorszükségletet képes előállítani, csak az ehhez szükséges cukorrépát parasztságunk megtermelje. A cukorrépa termelése nemcsak a népgazdaság szempontjából kifizető, hanem elsősorban a termelők ] ként a salgótarjáni és a aaé- szempontjából is. csényí járásokat említette Kormányunk hathatós intéz- meg. kedéseket tett az árpolitika helyes kialakítása érdekében többek között a cukorrépa árát is 35%-al növelte. Egy kh területen 200 mázsát lehet termelni közepes termelési körülmények között is. 200 mázsa cukorrépa termelés utáni jövedelem 2000 Ft, 600 kg cukor, 130 mázsa szelet és 100 kg melasz. E pénzösszeg és a cukor együttvéve 8.600 Ft-ot tesz ki. A szelet és a melasz tápanyaga együttvéve többet ér egy kh. réti széna tápanyagánál. Az értekezlet előadója, Komáromi elvtárs ismertette a jelenlévő megyék élenjáró cukorrépatermelői előtt a megyék cukorrépatermelési szerződéskötés sorrendjét. A megyék közül legutolsó Nógrád megye 71.9 százalékos eredményével. Legrosszabb járásAz előadást vita követte. A nógrádi felszólaló csak hiányosságainkról tudott tájékoztatást adni a résztvevőknek- A megyei, járási, községi szervek nem foglalkoznak megfelelően a cukorrépatermelési szerződéskötéssel, s így a nagygazdák és középparasztok egy része nem segíti a cukorrépatermelést. és másütt is a vezető elv- társak megértették: az üzemi tanácsok előbbre fogják vinni munkánkat. — Ezek után az egyes szak- szervezeti területi bizottságok is ülést tartottak. így például a‘bányászok, a HVDSZ és egyes üzemi bizottságok is kibővített ülésen vitatták meg a teendőket. A szakszervezeti bizottságok nagyrésze már elkészítette az ütemtervet az előkészítéssel, a bizalmiértekezletekkel és a választás lebonyolításával kapcsolatban. A bányászszakszervezetnél például pénteken nagyaktíva értekezletet tartottak azzal kapcsolatban, hogy még ebben az évben megkezdődik néhány bányaüzemnél a választás. A megye területén december 10-től április 15-ig végezzük el az üzemi tanácsok létrehozását. Első alkalommal december 12-én a balassagyarmati Bútorgyárban, majd több kisebb üzemben választják meg az üzemi tanácsokat. Január 1- től kezdődően pedig elkezdődik a munka ilyenirányban a nagyipari üzemekben is. — Szükségesnek tartjuk, hogy minden termelő üzem gazdasági, műszaki és mozgalmi vezetői minden erejükkel segítsék az üzemi tanácsok létrehozását, támogassák a szakszervezeteket e nagy feladat végrehajtásában. Megyénk népművészért kincseinek gyűjtését kezdték meg a gimnázium tanulói Salgótarjáni Általános | ták a néprajzi szakkört. A szaA Gimnázium tanulói igen szép követésre méltó mozgalmat indítottak megyénk népművészeti kincseinek, hagyományainak ápolására. A népi művészetet, a magyar kultúrát igazán szerető fiatalok pár héttel ezelőtt létrehoz^ ^ > Halálra ítélték a Mindszentyt kiszabadító Pallavicini őrgrófot A Legfelső Bíróság katonai kollégiumának különtanáesa Pálinkás (Pallavicini) Antal őrnagyot, a rétsági ellenforradalmi katonai egység parancsnokát, aki 1956. október végén Mindszenty Józsefet a felsőpetényi kastélyból kiszabadította és harckocsik kíséretében Budapestre kísérte — halálra ítélte, mert katonai ellenforradalmi zászlóaljat szervezett, az államvédelmi őrség tagjait őrizetbe vette és gyalázkodó röpiratot szerkesztett. Az ítéletet végrehajtották. kok szervezésébe Csik Pál nevelő mellett valamennyi pedagógus szervesen bekapcsolódott. Sikerült megnyerni céljaiknak a szülőket is. A szakkör feladatának tartja fényképek, rajzok, egyéb adatok ábrázolásával feleleveníteni, megörökíteni néprajzi kincseinket, felkutatni a magyar népművészet meglévő elemeit. Megkezdték a népi irodalmi elemek, mesék, mondák gyűjtését. A ma már teljesen kivesző félben lévő nagy- bátonyi népviselet motívumainak keresését is célúkul tűzték ki. De felkutatják a hollókői, érsekvadkerti, bujáki, -kazár! népviseleti emlékeket, lakodalmak, egyéb szokások meglévő elemeit.
