Nógrádi Népújság. 1957. november (2. évfolyam. 87-95. szám)

1957-11-27 / 94. szám

VJZKO TPBOLITÄBJA! EGYESÜLJETEK! NÓGRÁDI kl MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TANÁCS LAPJA II. ÉVFOLYAM 94. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1957. NOVEMBER 27. A községi és járási tanácsok befejezték a költségvetési vitát A községi és járási taná­csoknál 25-én záródott le a rendkívüli tanácsülések ülés­szaka. Ezeken a rendkívüli tanácsüléseken a tanácsok az 1958. évi költségvetéseket tár­gyalták meg. A költségveté­sek ilyen irányú elfogadásá­nak rendkívül nagy jelentő­sége van. Ugyanis ellentétben az eddigi évekkel, a költség­vetés nem a régi megkötött­ségekkel készült, hanem a ta­nácsok saját gazdálkodásának alapján. A saját szükségletük­nek megfelelően határozták meg, hogy a költségvetésben lévő összeget mire akarják költeni. A másik nagy jelen­tősége a költségvetések tár­gyalásának abban van, hogy a községi, járási tanácsok már januárra teljes egészében ren­év végéig 75000 tonna szén terven felül — ígérik a bányák KISZ fiataljai — A szénmedence KISZ-bri- gádvezetői, fiatal műszakiak és alapszervek vezetői vasár­nap délelőtt tanácskozásra gyűltek össze. Még nem kez­dődött meg az értekezlet, a fiatalok mégis csoportosan a munkaversenyről, eredménye­ikről beszélgettek. A beszél­getések kellően igazolták: fia­taljaink örülnek a tanácsko­zás összehívásának. A beszámolót Bozó elvtárs, a megyei KI$Z ipari vezetője tar­totta. Elmondotta, hogy a harmadik negyedéves terv teljesítésében nagy része van a 76 KISZ brigádnak. A fia­talok mindenütt ott vannak: a bánya mélyén, a szállítás­nál, a műhelyekben. A terven felüli szénmennyiség a jó munkát igazolja. Nyolc hó­nappal ezelőtt innen, a fiata­lok javaslatára indult el a munkaverseny. A nyolc hónap alatt szám­talan kimagasló eredmény született. A november 7-e tiszteletére indított mun­kaverseny legjobbjai kö­zött ott voltak a KISZ- brigádok. A mai tanácsko­zás célja eddig végzett munkánk értékelése, a jö­vő feladatainak megbeszé­lése. Barabás István szorospataki KISZ-brigádvezető arra kérte a tröszt vezetőit, hogy tegyék lehetővé a versenyeredmények naponkénti értékelését, majd az anyagtakarékosságról be­szélt. Az a bányász, aki ma csak egy 20 centiméteres fa­véget visz el, az holnap már 1 métereseket lop el az üzem- . tői. Ennek megszüntetése el­sősorban rajtunk, csapatveze­tőkön múlik. Kaposvári Ferenc mizserfai KISZ-brigádvezető elmondot­ta, hogy jelszavuk: minél több szenet. A KlSZ-brigádvezető- nek többet kell tudni, mint más csapatvezetőknek. A fiatalokat nemcsak szak­mailag, de politikailag is nevelni kell. Majd arról szó­lott, hogy a szakszervezeti világkongresszuson meg­győződött mily nagy nyo­morba élnek a tőkés or­szágok munkásfiataljai. Csúz Sándor a Kossuth-lej- tősi fiatalok nevében szólott. Kifogásolta a verseny jelen­legi értékelését. Mint mondot­ta, nem mindegy, hogy 3, vagy 30 fő ér el 110 százalékot. Ezután a szakmunkás-kérdés­ről beszélt. Helyteleníti a há­roméves vájárképzést. Az Al­földről idekerült fiatalt há­rom évig étkeztetjük, ruház­AAAAA/xAAAAAAAAAAAAAA /W\ /\/\/^/\S\;\/\S\S\/\S\/\ S\ ✓*. AA S< tatjuk s végül mégis elrepül­nek, mint a fecskék. Java­solta, hogy a jövőben kös­sék a vájárképesítés megszer­zését a csapathoz. Kápolnási elvtárs a kistere- nyei KISZ-fiatalok javaslatát tolmácsolta. Termeljünk olcsót és jót. Nekünk, fiataloknak nagy adósságunk van a párt és a dolgozó nép iránt. Vala­mennyien felelősek vagyunk, hogy a bányába* kerülő fiatal ne kallódjon el. A KISZ-fia- taloknak kell a fiatal dolgo­zókkal megszerettetni a bá­nyát. Budavári Károly Kossuth- díjas KISZ-brigádvezető arra kérte a fiatalokat, hogy dol­gozzanak jobban, mint eddig Majd arról szólt, hogy jólesett hallani, hogy a kányási bá­nyászok befejezték éves ter­vüket, A kányásiak sikerére mindannyian büszkék va­gyunk. Fenyvesi elvtárs salgói KISZ- titkár arról beszélt, hogy akár kis* vagy nagy csa­pat teljesíti túl tervét, a tervenfeliili szénmennyiség mindenképpen népgaeda- ságunkat segíti. Sok helyen nincs a KISZ-bri- gádnalc kellő tekintélye. Ben­nünket, KISZ-fiatalokat arról ismerjenek meg az idős bá­nyászok, hogy mi a munka­helyen váltjuk egymást, nem hagyjuk el előbb a munka­helyet. Races Ernő a kányási KISZ­fiatalok harcos üdvözlejét tol­mácsolta. Elmondotta, hogy a KISZ-fiatalok munkája is ré­szese az éves terv teljesítésé­nek. Jó eredményünket sze­retnénk továbbfejleszteni, mi­nél több szenet adni népgaz­daságunk számára. Tanyai elvtárs a tröszt ré­széről köszöntötte a fiatalokat. Ismertette a termelés jelen­legi alakulását. Majd ng éves terv sikeres befejezésének fel­tételeiről szólott. Kuborcik Miklós a mátra- nováki KISZ-fiatalok nevében szólott. Elmondotta, hogy ne nagy szavakat, ígéreteket te­gyünk. Legyünk szerények. Olyan javaslatokról szólott, amelyek nagy segítséget nyúj­tanak az önköltség csökken­téséhez. Javasolta a fúrólyu­kak helyes telepítését. Elmon­dotta, hogy csapata 13 fúró­lyuk helyett csak 9-et rob­bant. Így egy hét alatt több mint 50 patront takarítanak meg. A jövesztett szén dara­bos, melynek ára magasabb, mint a porszéné. Az értekezlet bebizonyította a fiatalok tenniakarását az olcsó és jobb széntermelésért. Nyolc hónappal ezelőtt azzal búcsúztak: ismét életre hívják a mun ka versenyt. Ma azzal távoztak: az év végéig 75.000 tonna szenet termelnek terven felül. Amit vállaltak, bizto­san teljesítik. Ezt bizonyította a bánvászfíatalok mai lelkes hangulata. —tob— Elkészültek a kányási bányász-lakások Ezekben a napokban egyre több lakást adnak át az épí­tők a bányászoknak. Kedden kezdődött meg 99 lakás mű­szaki átvétele Kányáson. A 22-es építőipari vállalat dol­gozói egy hónappal és 10 nap­pal a határidő előtt teljesí­tették vállalt kötelezettségü­ket Azonban a villanyszerelési munkák még nem készültek el, de az EMÁSZ dolgozói ígé­rik, hogy egy hónappal előbb, november 30-ra elvégzik a szerelési munkálatokat. Hét­főn Salgótarjánban hat lakás átvétele történt meg. A közeli napokban mind Nagybátonyban, mind Rákóczi- telepen újabb lakások átadá­sa, illetve átvétele várható. Á kányási bányászok befejezték éves tervüket A Nógrádi Szénbányászati Tröszt kányási bányaüzemé­nek párt-, szakszervezete és üzemvezetősége jelenti, hogy éves operatív termelési ter­vünket 1957. november 23-án 9 órakor teljesítettük. Ezen időszak alatt 100.495 tonna sze­net termeltünk. Az év végéig Jövőre megjelenik az üzletekben a Salgótarjáni Tűzhely­gyár legújabb készítménye a külsőre is nagyon mutatós, egészen modern tűzhely. j terven felül 12 ezer tonna sze­net adunk a népgazdaságnak. Az eredmények elérésében Sándor János elővájási KISZ- csapata, Győri Ferenc front­fejtésen dolgozó csapata. Rács Ernő KISZ-csapata, Ronyec István, Kispál Márton, Mátrai Pál csapatai jártak az élen, akik 110—140 százalék között teljesítették folyamatosan ter­vüket. összüzemi teljesítményünket 103,5 %-ra teljesítettük. Az elővájási kivájási terv novem­ber 23-ig 3.539 folyóméter volt, míg mi ezzel szemben 4 020 folyóméter vágatot hajtottunk ki. Üzemi meddőki hajtásunk ezen időszak alatt 10.4 méter volt, amelyet túlteljesítettünk 24 százalékkal. Produktív mű­szakarányunk a tervezettnél sokkal jobb, aholis a terve­zettnél jobb eredményt értünk el. Önköltségünk az év elejé­től igen kedvezően alakult. Egy tonna szenet 60.74 forint­tal olcsóbban termeltünk. Az olcsóbb termelés következté­ben üzemünk 610.000 forint megtakarítást ért el. Karnis Sándor Kohánka Lajos ÜB elnök párttitkár Kovács József bányavezető A héten eldől, melyik gépállomás lesz az első delkeznek a költségvetés ösz- szegével. A községi és ■ járási tanácsülések után jövő hónap 6-án kerül sor a költségvetés Éves tervüket eddig 92.9 százalékban teljesítették a Nógrád megyei gépállomások. Pásztó, Kisterenye 96.6, Ér- sekvadkert 95.8 és Erdőkürt 94,9 százalékra. Most, az utolsó dekádban dől el, hogy az egymással versengő gép­állomások közül melyik lesz az első. Az őszi munkákat eddig 81,6, a talajmunkát 77,5, a mélyszáníási tervet 76,7 és a vetést 102,3 százalékra teljesítették a megyei gép­állomások. Továbbra is tartják jó he­lyezésüket az országos ver­senyben. Az első helyet az őszi munkák elvégzésében to­vábbra is a pásztói gépállo­más tartja 97.1 százalékos tervteljesítésével. Az utolsó helyeket Szé- csény és Karancskeszi fog­lalják el 69,5, illetve 62,5 százalékos tervteljesítés­sel. Dicséret illeti az őszi mun­kák elvégzésében Pásztóról Csépe Lászlót, aki 342 nor­málholdon végzett talajmun­kát, valamint Tóth Józsefet 275 normálholdas teljesítmé­nyéért. Tolmácson Turcsányi János 329, Karancskesziben Klement János 245 normál­holdon végeztek talajmunkát, s ezzel hozzájárultak a me­gyei gépállomások jó eredmé­nyéhez. ^ A silózás is jól halad. Ed­dig 11.809 köbmétert silóztak a gépállomások. A tervteljesítés mellett mind többet kellene foglalkozni a gépek javításával. A főmér­nökök az elkészített javítási terv szerint nagyobb ütemben .^vitassák a gépeket! Nagyon gyenge a gépjavítás terén a szécsényi gépállomás. Ez azért is feltűnő, mert itt emellett a termelés is gyenge. Itt nem lehet azt mondani, azért nem megy a gépjavítás, mert min­den erőt a termelésre össz­pontosítanak. Gépállomásainkon sok a baleset, amelynek főként az ivás az oka és az enge­dély nélküli jármű igény- bevétel. A baleseteket, a munkafegye­lem megsértését fokozottabb ellenőrzéssel meg lehetne szüntetni, s ez kötelessége is a gépállomás vezetőinek. Vasárnap nyitották meg az V. Megyei Képzőművészeti Kiállítást Vasárnap délelőtt nyitották meg ünnepélyes keretek kö­zött az V. Megyei Képzőmű­vészeti Kiállítást a salgótar­jáni városi kultúrházban. Az ünnepi megnyitó beszé­det Vonsik Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője tar­totta. Már az első két nap többszáz dolgozó tekintette meg a kiállítást. Megyei szob­rász- és festőművészeink leg­szebb alkotásai elragadtatás­sal töltötték el a látogatókat. A kiállítás anyagának mél­tatására, a művek értékelésére következő számunkban vissza­térünk. Fegyverrejtegetőt vettek őrizetbe A salgótarjáni járási és vá­rosi rendőrkapitányság őri­zetbe vette és előzetes letar­tóztatásba helyezte Puporka Elemér többszörösen büntetett előéletű egyént. Puporka az ellenforradalom alatt szerezte a fegyvert. A kihallgatás során arra hivat­kozott, hogy a fegyvert egy éven át azért rejtegette, mert „alkalom adtán hűtlen fele­ségével és annak udvarlójával akart leszámolni“. A rendőrség az ügyet rövi­desen átadja az ügyészségnek és a fegyver rejtegető a bíró­ság előtt felel tettéért. megyei tanácsülésen való meg­tárgyalására. Feltételes megállót Nagybátony bányavárosnak! Szinte hihetetlen, milyen nehezen intéződnek el néha a legegyszerűbbnek látszó dolgok is. Ezen tűnődik párszáz ember naponta Nagybátonyban. Nem tud­ják elhinni, hogy a MÁV számára megvalósíthatat­lan lenne egy feltételes megállóhely létesítése a bá­nyaváros előtt. Megyénk legnagyobb forgalmú vasút­állomásai közé tartozik a Nagybátonyi vasútállomás. Naponta többszáz ember igyekszik onnan a bánya­városba és vissza az állo­másra. Ha az építkezésen dolgozók körül mennek az országúton, akkor na­ponta legalább fél órát kés­nek a munkahelyükről. Ha idejében akarnak odaérni,, akkor kénytelenek a vas­úton végigmenni. Ez pedig nem egyszer súlyos követ­kezményekkel jár. El lehet 'v képzelni, hogy ha a vasúti sínek között egyszerre több mint száz dolgozó siet a munkahelye felé, közben ! tolatnak a mozdonyok, te- ! hervonat érkezik, stb., könnyen megtörténik a bal­eset. Ennek a lehetetlen helyzetnek ebben az évben már négy halálos áldozata volt Nagybátonyban. A bányaváros tizenöt éves fejlesztési tervében egy vasútállomás építése is szerepel. De mi lesz addig? Még évekig a sínek között járjanak a dolgozók? Na­ponta ki legyenek téve an­nak, hogy egy vigyázatlan mozdulat, egymást véletle­nül meglökik és kész a baj. Úgy gondoljuk, nem lenne megoldhatatlan a MÁV ré­szére, hogy egy feltételes megállóhelyet biztosítson a bányavárosban lakó, az ott dolgozó, vagy az onnan máshova utazni szándékozó többszáz dolgozó számára. Ha ezt nem biztosítja, ak­kor okvetlenül felüljárót kell ott építeni. Ez pedig nyilván többe kerülne, mint a feltételes megálló. 22 000 forint kárt okoztak, a bíróság elé kerülnek Társadalmi tulajdon elleni vétségért kerülnek rövidesen bíróság elé egy bűnszövetkezet tagjai. Sándor Károly és Koós Mihály tari lakosok, volt er­dészeti dolgozók az állam tu­lajdonát képező szentkúti er­dőből az ellenforradalmi idők alatt és után is rendszeresen lopták a fát. Összesen 9 köbméter szer­fát és 140 mázsa vegyes tűzifát tulajdonítottak el. Ezt részben saját házuk épí­tésénél használták föl, részben eladták. Kovács Sándor erdész a lopás nagyrészéről tudott és elnézte. Ezen felül a gondjaira bí­zott fából ő maga is el­sikkasztott 6 köbméter ve­gyes tűzifát és két és fél­köbméter szerfát.. Ez utóbbit Tarnóczi Sándor szentkúti italboltvezetőnek ad- | ta el, aki Kovácsnak rendsze­resen adott hitelbe italt, eddig * összesen 3000 forint értékben. Tarnóczi az ellenforradalom alatt 820 liter bort vásárolt fel, melyet bevételezés nélkül adott el. Ezzel az üzérkedés­sel 11.910 forint jogtalan ha­szonra tett szert. Tarnóczi ezenkívül rávette Ivony József gépkocsivezetőt és társait ar­ra, hogy a 22-es Építőipari Vállalat Rákóczi-telepi építkezésé­Endler József budapesti la­kos, aki a képzőművészeti alap szervezőjeként járta az országot, kihasználta azt a le­hetőséget, amit az országjárás nyújtott. A Budapesten 280 forintért megvásárolt férfi ruhaszövetet vidéken 500 fő­ről egy darab épületajtót lopjanak részére.' Ezért 500 forintot fizetett ne­kik. Sándor és Koós is min­dig nála dőzsölte el a lopás­ból származó pénzt. A bűnszövetkezet 22.000 fo­rint kárt okozott a társada­lomnak, a rendőrség előzetes letartóztatásba helyezte őket és az ügyet átadta az ügyész­ségnek. rintért árulta. Azzal a manő­verrel próbálta becsapni a hi­székeny embereket, hogy az anyag kitűnő külföldi holmi, amit kinn élő rokonai küld­tek. A csalásért megkapja a méltó büntetést. Ruhaszövetekkel üzérkedett

Next

/
Thumbnails
Contents