Nógrádi Népújság. 1957. november (2. évfolyam. 87-95. szám)

1957-11-23 / 93. szám

NÓGRÁDI Népújság 1957. november 28. A tagössseírást együtt a többi feladatokkal Nagy feladatok állnak a ^értezervezetek előtt. A tag- ftőnyvcserével kapcsolatos munkák javarésze még előt­tük van. Az év végéig hátra­lévő időben nem szünetelhet a termelési agitáció, a párt- iktatással járó teendők sem könnyűek — hogy csak a munkák legfontosabbja t em- Stsük. És ami még bonyolítja a dolgot: a feladatokat nem egymás után kell elvégezni, hanem valamennyit együtt, egyszerre. Nagy erőpróba ez a mostani időszak. A pártszervezetek döntő többsége igazolja: képe­sek megbirkózni ezekkel a sokirányú feladatokkal Nézzük a Salgótarjáni Acél­árugyár acélöntödéjének párt- szervezetét. A pártszervezet­nek 51 tagja van. Már napok­kal ezelőtt megkezdték az ös­szeírást. Naponta 4—6 elv­társsal kapcsolatos teendőket ínlézik el. Ilyenkor 3—4 ve­zetőségi tag elbeszélget a párt­taggal. Nem találomra, arról, ami éppen jön, a vezetőség néhány fontos ..szempontot“ papírra vetett, hogy ezek fe­lől érdeklődjön az összeírásra került elvtársaktól. Milyen szempontok ezek? Az illető termelési és pártmunkája iránt érdeklődik. Arról, hogy rendesen fizeti-e a tagsági iá- rulékot. ismeri-e a Szervezeti Szabályzatba rögzített jogait és kötelességeit. Miiven társa­dalmi munkát végez, részt vesz-e a pártoktatásban Ezek' me'lett családi helvzetéről is tudakozódnak, hogy esetlege- családi problémái megoldását segíthessék. Az acélöntödei pártszervezet vezetősége gondosan felkészül az összeírás nagy munkájára. Részle1 es tájékoztatója van arról, hogy a párttagság mi­lyen oktatási formán vesz részt, ott milyen munkát fejt ki, valamint arról, hogv mi­lyen pártmurikát végez. A pártvezetőség ezt a beszélge­tést felhasználja arra. hogy az oktatásban mutatkozó hiá­nyosságokat kijavítsa és hogy minél több tagot vonjon be a pártmunkába. Az acélöntődében három­harmados munka folyik. Ez nehezíti az összeírást. A veze­tőség úgy akarja elkerülni az ezzel kapcsolatos esetleges munkakiesést, hogy előző nap figyelmezteti az érdekelteket: ,.Nyomják meg a gombot“ — nehogy fennakadás legyen a munkában. A pártvezetőség ügyel arra A napokban Tóth Tibor (fia­tal párttag) öntő „összerúgta a patkót“ Gajdos Istvánnal, pártonkívüli csoportvezetőjé­vel. Tóth azt erősítgette, hogy ő bizony nem dolgozik az öre­gekre. akik nem bírják ve­lük, fiatalokkal a versenyt. A pártvezetőség nyomban fel­ismerte a vitában rejlő fe­szültséget, azt, hogy a fiatal párttag és a pártonkívüli cso­portvezető közötti egészségte­len kapcsolat megmérgezheti az egész üzem levegőjét. A pártvezetőség elbeszélgetett a két haragvóval. Kibékítette őket. Ezzel lecsillapodtak a kedélyek. Az üzem dolgozói — párttagok és a kívülállók is — megnyugvással vették tudomásul, hogy a pártvezető­ség rendreutasította az időseb­bekkel tiszteletlenül viselkedő párttagot. A pártszervezetnek ilyen tevékenysége alapján napról- napra nő a tekintélye. Az üzem terme’ése jól ala­kult. A dohány vágáshoz szük­séges kések előállításában pél­dául o'yan eredményeket mu­tatnak fel hogy nyugati ve­ié1 y tárnái kát is megfélemlítik. A kések hazai előállítási költ­sége jóval kisebb, mint a kül­földié élettartama meg an­nak duplája fölé emelkedett! Váratlan probléma zavarta meg az üzem egészséges me­netének rendjét. Egy héttel eze’őtt le kellett állítani a martin-kemence munkáját, mert a kemence tűzálló tég­lából készü’t fala ledőléssel fenyegetett. Az üzem kommu­nistái már jóval a történtek e'őtt jelezték a gyárvezetőség­nek : az a körülmény ho<?y " tűzákó téglának megfelel tá­roló helyet nem biztosítottak az eresz alatt az eső veri, a földön meg vízben áll — mindez megrövidíti a tégla élettartamát. A kommunisták figyelmeztetését nem hallgat­ták meg. Most megtörtént a baj A korábbi 700 csapolás helyett a kemence megrongá­lódott téglákkal csak 485 csa­polást bírt ki. Az acélöntöde dolgozói ab­ban reménykednek, hogy a gyár vezetői e mostani drága ttgye’meztető után végre me« fe'ekj helyet biztosítanak a tűzálló téglának. Az üzem kommunistái nem­csak saját munkájukat vég­zik el becsülettel, de a máso­két is figyelemmel kísérik. Nem tudják például mire vélni: egyes vezetők megen­gedik, hogy az üzemhez tar­is, hogy a közben elébük ke- tozó daruállvány építése olyan 'ülő problémákat is megoldja, lehetetlen lassúsággal halad, hogy már munkájukat is gá­tolja. Az. építőmunkások fe­gyelmezetlen, munkahalogató tevékenységükkel zavarják az öntöde munkafegyelmét is. Számos megjegyzést tettek ezzel kapcsolatban is az üzem kommunistái a vezetőség felé Az acélöntöde pártszervezete úgy szervezi munkáját, új ta­gokat vonva be tevékenysé­gébe, hogy a tagösszeírással kapcsolatos feladatok ne g-' tolják másvonatkozású, aktír lis feladatuk megoldását sem. Megkezdte munkáját" a Magyar-Szovjef- Baráti Társaság pedagógus szakosztálya A Magyar Szovjet Baráti Társaság mind több helyen és területen kezdi meg újra mu ködését. így Salgótarjánban november 14-én a pedagógus szakosztály is összeült, hogv megtartsa első megbeszélését. Részt vettek a megbeszélé­sen a többi már működő szakosztályok képviselői is, akik hozzászólásaikkal, tanácsaikkal segítették a pedagógus s^ak­TANULSÁG 1956. október 23- án az egész or­szágban lábra kap­tak a régi rend hí­vei. Sok helyen fegyveres véreng­zésre került sor, igyekeztek zavart kelteni a munkás­ság és parasztság között. A kapitalista társadalmi rend­szert 1945-ben megdöntötték, s harcban szétverték a szovjet elvtár­sik. Maradványai­nk k felszámolása azonban ránk ma­radt, s a magyar proletárdiktatúra nem semmisítette meg őket, csak fél­reállította az útból. Ezek a félig meg­vert elemek fer­tőztek, ahol csak lehetett, befura- kodt k fontos po­zíciókba és kül­földi támogatással megszervezték az ellenforradalmat. Nemti községben sem történt ez másképpen. t)anyi Ant'd, aki anno le­idé én Gömbös önkéntese volt és a f' luban levente­oktató, elsők kö­zött lépett a szov­jetellenes tüntetők élére és megszer­vezte a kommu­nistákat üldöző - fegyveres nemzet­őrséget, melynek legmegbízhatóbb két tagja Molnár János és Pintér Sándor egykori csendőrök voltak. Drnyi Antal úr egy fél órás ha­rangszóval is áldo­zott „szent forra­dalmuk győzelmé­nek” miközben elégettette a vörös zászlót. Dnnyi An­tal nem számolt azzal, hogy már a kurucok is vörös lobogók alatt ver­ték szét a császári lab-nc seregeket? Arról sem hallott soha, hogy a XIX. század szabadság­harc ibnn a forra­dalmi erők kezé­ben mindenütt ott volt a vörös lobo­gó? Hogy 1848- b'rn — amikor még a szovjet ha­talomról szó sem volt, Petőfi már azt írta: „Ha, majd minden rabszolga­név jármát meg­unva síkra lép, pi­rosló arccal és piros zászlókkal és a zászlókon eme szent jelszóval: Vi- lágszabadság!” A vörös zászló el­égetése bizony vi­lágosan megmutat­ta, hogy a szabad­sági ellenségei. A másik dühödt ellenforradalmi vezér — úgy is mondhatnám ér­telmi szerzője minden romboló és bomlasztó cse­lekménynek Nem- tiben és környé­kén — ifj. Kiss András volt, aki egyszer már négy évre internálva volt állnmellenes összeesküvés bűn­tettéért. Kiss And­rás népi demokrá­ciánk elleni dühe is érthető, hiszen a múltban cseléd­del dolgoztatta földjét, spekulált, kereskedett, v > gonszámra adta el a cselédek, s olcsó napszámosok ált l termelt gabonát. Közben állandóan vaV mi politikai kr rierröl ábrándo­zott. Kerékpáros politikát folytatott, felfelé görnyedt, lefelé taposott. A proletárhatalom megvalósulása szétrombolta min­den illúzióját. Ért­hető tehát, hoav ifi. Kiss András 1956. október 28- án az elsők között követelte a rend­szer meg.szünteté­sét. Nagy szerepe volt a sztrájk szer­vezésében. Mikor látta, hogy min­den hiába, a bá­nyászok dolgoz­nak, felrobbantot­ta n ménkesi vá­gányt és rálövöl­dözött a munkáso­kat szállító autók­ra. A felelősséare- r-oncs elől védi a külföldre szökött bűntársával együtt, Fekete Jánossal. Nagyon nagy lecke volt ez a nemti kommunis­ták. a nemti mun­kások számára. Ha megértik ennek a pár hétnek a ta­nulságait,, akkor mén egyszer nem tudták kivenni ke­zükből a csákányt az ilyen Danyi An­tal és Kiss And- rás-féle naplopók. Juhász László Nemti Szülök és nevelők összefogása Kisterenyén j agyon sokszor igazolta mái- az élet azt a tényt, hogy a gyermek neveléséhez kevés csak a szülői, de még kevesebb csak a pedagógusi hozzáértés, csak az ö neve­lésük. Igazi eredményt csakis szülők és nevelők kölcsönös együttműködése, közös mun­kája hozhat. Kisterenyén magáévá tette ezt a megmásíthatatlan igaz­ságot az iskola. Az előző évelt hasznos példájára az idén ok­tóberben is sor került a szü­lői munkaközösség létrehozá­sára. Ez egy roppant erős é* tekintélyes szerv lett Kistere­nyén méghozzá olyan szerv, amelyben csak elvétve találni férfit. Csupa asszony az egész; sok lelkes édesanya tömörüR itt össze, hogy gyermekeik fejlődését támogassák, hogy hatékonyan segíthessenek a pedagógusok munkájában. Nagyon sokoldalú munkát vállalt magára ez a közösség már a megalakulást kimondó napon. Mindenekelőtt azt. hogy a pedagógusokkal együtt szigorúan felveszik a harcot a bukások ellen, megkövete­lik csemetéiktől a napi leg­alább kétórás tanulást, ók ma­guk is ellenőrzik a tanuló­párok munkáját ég igyekez­nek elejét venni a tavaly oly nagy méreteket öltő mulasz­tásoknak. De gátat vetnek a késéseknek is. Ez a munkatervnek csak a munkát érintő része, de már­is mérhetetlen nagy feladatot rótt a szülőkre. Pedig meny­nyi minden egyéb is szerepel ebben a tervben. Egy nem utolsó, és minden iskolában nagy problémát jelentő dolog az anyagiak kérdése. Termé­szetesen a különböző célra szükséges forintok előterem­tésében valóban igen sokat tehet ez a lelkes szülői együt­tes. Vannak az évnek olyan napjai, amelyeken a hagyo­mány alapján ajándékozni szokták a gyerekeket. Tlyen a már rohamosan közelgő Télapó­ünnep és ilyen a karácsony is De hát az ajándékhoz, mégha egyszerűek és szeré­nyek is, sok pénz kell, mert sok növendéke van az isko­lának. A szülői szeretet sok önfeláldozó tettre serkenti a mamákat. Ezek a szülők már nem igen mozdulnak ki az otthon marasztaló melegéből, a szórakozást már egyre szí­vesebben hagyják örökül gye­rekeiknek. De most, hogy gyerekeiknek juthasson cu­korra és csokoládéra, mu­latság szervezésébe kezdtek. Magukra vállaltak mindent, ami csak szükséges ilyenkor, a nevelők meg jó kis műsor tanulásával segítettek. A ren­dezvény feledhetetlen jól si­került. A nélkülözhetetlen előkészületi kiadások kielégí­tése után is több mint két­ezer forint tiszta jövedelmük maradt. e egyre születnek a ter­vek a nyári hagyomá­nyos kirándulások fedezésére is. Szerepel még sok-sok ren­dezvény a programban, és havonta egészen csekély tag­díjfélével is ezt a célt kíván­ják elősegíteni. Hiszen az ap­ránként kiadott forintokat alig érzi meg az ember. Egy­szerre viszont kevés szülő tudna kétheti táborozásra való zseb­pénzt kiadni. A kirándulási terv egészen nagyszabású, már 22 darab sátrat is beszereztek a nyári idényre. A szülői gondoskodás azon­ban nemcsak a gyerekekkel törődik. Hiszen a gyerekek­nek sem közömbös — ebből következően a szülőknek sem —, hogy milyen körülmények között élnek a pedagógusok. Ha szabad idejükből futja szórakozásra, fáradt perceiket felüdíti egy kis tartalmas ki- kapcsolódás, nyilván több ere­jük és kedvük van a neve­lésre is. A baj csak az volt, hogy a pedagógusok nem tud­tak hol szórakozni. Lelemé­nyesen találtak egy jó meg­oldást: az iskolában kellene berendezni egy kis barátsá­gos fészket klubszobának. Már van egy gyönyörű függöny és szőnyeg, megkapták a széke­ket is, de még annyi minden kellene. Hiányzanak még a szórakozóeszközök és nagyon L osztály tevékenységét. A szak osztály céljának tekinti a szov­jet pedagógia eredményeinek hazai alkalmazását és a Szov­jetunió életének sokrétű meg­ismerését, valamint az iránta érzett szeretet elmélyítését. A szakosztály egyik küldötte részt vett az országos értekez­leten is. Az ott elhangzottak alapján rövidesen összeállít­ják munkatervüket. A salgó­tarjáni pedagógusok példájára remélhetőleg a megye többi pedagógusai is elősegítik munkahelyükön a baráti tár­saság megalakítáát. Nöbiznttsngi küldöttbözgvulés lesz a MÉSZÖVNÉL A földművesszövetkezetek mellett működő nőbizottságok képviselői ma dé’előtt 10 óra­kor nőbizottsági küldöttgyű­lésre jönnek össze a MÉSZÖV tanácstermében. A küldött- gvülést a fn’dművesszövetke- zetek Nógrád meg vei szövet­kezeti központja szövetkezet- politikai osztálya tartja. Tő- zsér Margit, a MÉSZÖV nő- fele'ő^e beszámol az eddig megalakult nőbizottságok te­vékenységéről és a soronlévő feladatokról. A küldöttek meg­választják a megyei nőbizott­ságot és a küldöttel et az or­szágos értekez’etre. I ______ KÉPREJTVÉNY PÁIYÁZAT i St9TÍ!í Film Üinene aikaM« kellene egypár kis dohányzó- g asztal is. A munkaközösség g egyelőre kétszázötven forint- g tál járult hozzá a legszüksé- g gesébbek beszerzéséhez. Ezek a diákkort pár évti- g zede túlhaladó szülők nagy ü hozzáértéssel nevelik gyere- H keiket. A puskázást, a lecke- g másolást szigorúan elítélik, g Kés nénit és Szakács nénit g hallgattuk meg a szülői vá g lasztmány tagjai közül. Ese- g teket soroltak fel gyermekeik g életéből: mennyi szívós kü^- g delemre és kitartásra, követ- g kezetességre és szigorra volt g szükség, míg elérték, hogy H Ferike és Miklós fiuk már g nem adja oda egyszerű má- g solásra az irkáját, hogy a g hozzájuk járó tanulóoárok g nem a játékra csábítják a g gyerekeket. Kós néni például jg bevezette azt, hogy a tanulás g szünetében hasznos játékkal g üdítsék fel magukat a gye- g rekek. Akárhányszor előfor- g dúl, hogy sakkoznak a fá­rasztó tanulás után. ehet, hogy még nem minden a legegysze­rűbb. nem egykönnyen megy a következetes szigor alkal­mazása, meglehet, hogy másutt még több az eredmény a szü­lői segítség hatására a neve­lés munkájában. Egy valami tény azonban: Kisterenyén nagyon jó szándékkal és a kezdetben megmutatkozó hasz­nos eredménnyel megkezdő­dött a szülők és nevelők ered­ményes összefogása a gyere­kek jó neveléséért. A SZOV.IEi I I* M ENVEI'i Képrejtveiiy pályáz» a 15 ................................................. A színész neve: Ki ................................................. 1 5 16 15 ................................................. Melyik filmben látta: 16 ................................................. A beküldő neve és címe

Next

/
Thumbnails
Contents