Nógrádi Népújság. 1957. november (2. évfolyam. 87-95. szám)

1957-11-23 / 93. szám

1957. november 23. NÓGRÁDI Népújság Mi történik a Nagybátonyi Szolgáltató Vállalatnál? Számtalan alkalommal ír­tunk már lapunk hasábjain sikkasztókról, bércsalókról. Nem egyszer adtunk segítsé­get a helyi problémák kijaví­tásához. Jelen írásunk célja is a segíteni akarás. A történet a Nagybátonyi Szolgáltató Vállalatnál ját­szódik le, a bányász lakásépí­téseknél. Történt itt bércsa­lástól kezdve minden. Novem­ber 15-én például a nemti kislakás építői kisebbszerű sztrájkot folytattak. A mun­kanapot italozással töltötték el. Persze nem jókedvükben tették. De ne vágjunk elébe a történetnek. A beruházási részleg kapta a megbízást a bányászkis­lakás építésére. Az építkezés vezetője Dancsó Gyula. A kőművesek zöme mátravere- bélyi. Ez még magában nem lett volna hiba. Az azonban már hiba. hogy a verebélyiek külön jogokat élveztek. A jogo­kat Dancsó biztosította. Tekintve azonban,^ hogy nem minden kőműves verebélyi és nem keresett 3200 forintokat havonta, reklamáció ütötte fel fejét. No, nem kell meg­ijedni, nem történt különö­sebb baj. Csupán csak annyi, mint azt már az előbb is említettük: egy napig nem dolgoztak. S most nézzük az előzményét. Benus István csoportvezető segítségével és az elfogyasz­tott italmennyiség. hatására érdekes eredmények kerültek felszínre. Egy kőműves 170— 200 százalékot, míg a vele dolgozó segédmunkás csak 60—70 százalékot teljesített. Itt kapcsolódik bele a törté­netbe Szabó János normás, aki az eredményt törvénye­sítette (persze nem ingyen és csak a verebélyiek számára). A segédmunkások hasztalan dolgoztak, mégse kerestek. Persze nem is csoda, hiszen Benus—Szabó nyugodt lelki­ismerettel növelte a kerese­tet. Amikor téglafalazás nem volt. a verebélyi kőműve­seknek mégis 100 óra tég- lavárási időt fizettek ki. Vagy egy másik segítés, öt­ven órát írnak útépítésre (lehet, hogy a levegőbe, mert a földön semmit nem látni). Bizony így meg is lett a havi 3.200 forint Megjutalmazták az ifjúsági export-brigádokat A gyárak és bányák KISZ-szervezetei meg­alakulásuk óta egyre többet foglalkoznak a termeléssel. Az e téren elért sikerek egyik állo­mása volt az a baráti összejövetel, amelyet az elmúlt napokban tartot­tak az üveggyár kultur- helyiségében. Ebből az alkalomból a Salgótar­jánban működő négy export KISZ-brigád tag­jai között — jó munká­juk elismeréseképpen — 3.300 forint jutalmat osztott szét a KISZ-bi- zottság. Győri László és Kol­lár János üveggyári ke- helyfúvó brigádjaik 1,9, illetve 1,84 százalékkal csökkentették a munka- selejtet. Az Acéláru­gyárban Domoszlai Vil­mos és Rusznyák Nán­dor szegcsomagoló bri­gádjai 117, illetve 114 százalékos teljesítményt értek el. Teljesítménye­ikkel hozzájárultak gyá­ruk sikeréhez és ezért méltán megérdemlik az elismerést. Jelenleg már a négy helyett nyolc ifjúsági export-brigád dolgozik a város üzemeiben, s létszámuk 26-ról 63-ra emelkedett. Valamennyi brigád a selejt csökken­tésére, a minőség javí­tására tett vállalást. A reklamációk azonban nagy hullámokat vertek fel. Napirenden volt a bérrekla­máció. Csak októberben 15 ezer forint. Igen ám, de ha ezt kifizetik, oda a műsza­kiak prémiuma, hisz 3 száza­lék bérreklamáció után nem adnak prémiumot. A rekla­mációt csak az új hónapban számolták el, mint új mun­kát, Ezek az esetek április­ban íratlan törvénnyé váltak. A vezetők jól járnak- csak a dolgozók látták kárát. Persze nem mindegyik. mert olyan is akadt, ki hí­zott libát, vagy bort vitt Dancsónak. Csoda-e, ha ezekután Dancsó jól érezte magát? Mindez azonban apró ügy Dancsó sze­mében. Nézzünk egy nagyob­bat, egy dolgozó panaszos le­velét. „Felháborodott állapotom késztet arra, hogy tollat jog­iak és megírjam, amit Dan­csó Gyula építésvezető a dol­gozókkal szemben tanúsít. Több mint nyolc dolgozót fegyelmi úton elbocsátott az­zal, hogy nem jól végzik mun­kájukat, amikor ezen üzem­résznél munkaerőhiány van. Az elbocsátott dolgozók kö­zött van özv. Berki Józsejné, aki nyolc éve dolgozik az üzemben, s ezidáig semmi ki­fogás nem merült fel mun­kája ellen. Dancsó Gyula hogy mond­hat véleményt a dolgozók munkaviszonyáról, amikor 8 órás munkaidejének 80 száza­lékát az irodában tölti, vagy olyan vezetőkre hallgat, mint Mester László, Szabó János IV., akik az ellenforradalom ideje alatt igen aktívan tevé­kenykedtek ? Például Szabó az Állatforgalmi Vállalatnál Sal­gótarjánban a munkástanács el­nökhelyettese volt és az a tapasz­talat, hogy ezen elemeknek'he­lyük van az üzemben, de a be­csületes dolgozók között nincs Igaz, hogy olyan vezető, aki nem ismeri a munkafegyel­met, nem is tudja megköve­telni. Ilyen Dancsó Gyula is, mert munkaideje alatt a fél­literes üveg pálinka az asztal alatt van, védőital gyanánt. November 10-re virradóra úgy be volt rúgva, hogy bezárták a hivatali irodájába. Ezt le­het? Igen, mert őt nem vonja senki felelősségre. A dolgozók most elmond­ják, hogy a kőművesek is hűtlenül bánnak a népgazda­ság anyagával. A betont be­keverték, de mivel műszak vége volt, nem dolgozták fel és Kiss Miklós kőműves ki­öntette velük. Az asztalosok és ácsok is munkaidő alatt gyúrótáblát, kisszéket stb. ké­szítenek a vállalat anyagából és drágán eladják és a pénzt megisszák. Ezt Dancsó Gyula ném látja. De mi sok mindent látunk, tudunk és felhívjuk az illeté­kesek figyelmét, de ezen nem sokat változtatnak. 1956-ban lelepleztünk egy nagyfokú bér­csalást is Dancsó és Verebélyi részéről, de ez elmúlt. Nem lett semmi bajuk. A dolgozók, akiket elküld­ték, igen nehéz napok előtt állnak, mert itt a tél és mind­egyiknek gyermekeik vannak. De van az üzemnél sok olyan, akinek a férje jól keres, s mégsem küldték el, meghagy­ták az üzemnél. Helyes ezT‘ Ezután úgy érzem, mindent leírtunk. Azaz mégsem, mert hát hogyan tudott ily hatal­mat élvezni Dancsó és a többi társa? Hol volt az , éberség, az ellenőrzés? A Dancsó-ügy teljes egé­szében bebizonyította, hogy van tennivalónk az éber­ség területén. Dancsóék nem saját pénzüket herdálták, hanem a miénket, valamennyiünkét. Mi azonban hisszük, erre a jövőben nem lesz alkalmuk. Hortobágyi András A sofőr lélekjelenléte harminckét utast mentett meg a biztos haláltól Könnyen végzetessé válható tömegszerencsétlenség történ­hetett volna a napokban a jugoszláv Raska és Ivangrad közötti útszakaszon. Az ivan gradi autóbuszvállalat egyik társasgépkocsija Ljubo Lon- csarevics sofőr vezetésével Raskára indult. A zsúfolt autóbusz a szerpentines hegyi úton minden baj nélkül elér­kezett egy mély szakadék mellett lévő kanyarig. Ekkor nagy lökést éreztek az uta­sok, a hatalmas autóbusz fél­oldalra billent és még mint­egy 50 métert csúszott az or­szágúton, majd az utolsó pil­lanatban a veszedelmes sza­kadék előtt pár lépéssel meg­állt. Mint kiderült, a meg­lehetősen nagy sebességgel robogó autóbusz egyik első kereke menet közben eltörött. Ezt a sofőr mindjárt észre­vette és csak lélekjelenlété­nek köszönhető, hogy idejében megfékezte a kocsit és így megmentette a 32 utast a biz­tos haláltól Egy találmány, AMELY TÖBB FIGYELMET ÉRDEMELNE Nagyjelentőségű újításról adtak hírt az Észak-Magyar­országi Áramszolgáltató Válla­lat dolgozói. A villamos táv­vezetékeken előforduló üzem­zavarok, zárlatok felfedése és kijavítása a nagy távolság miatt sok ember munkáját és Huzamosabb Időt vett Igénybe. Lénárd Lajos, az ÉMÁSZ üzemmérnöke olyan zárlat irányjelző ké­szüléket szerkesztett, amely a vezeték különböző pont­ján felszerelve megmutat­ja, behatárolja azt a sza­kaszt, ahol a hiba történt. A jelzőkészülék első darab­jait még 1955-ben felszerelték, az elmúlt hetekben pedig mintegy 5—600 módosított darabot küldtek szét az ország­ban. A felszerelt készülékek jelentősen csökkentették az üzemzavarok idejét, sok fárad­ságos munkától kímélték meg a szerelőket. A Találmányi Hivatal is fe­lülvizsgálta az eddigi kísérle­tek eredményét, s figyelembe- véve annak jelentőségét a ké­szüléket találmánynak minő­sítette. Lénárd Lajos azonban még nem nyugodott meg, tovább dolgozik a készülék tökélete­sítésén., Olyan berendezést szerkeszt, amely nemcsak az üzemzavar bekövetkezését jel­zi, hanem a hibák megelőzésé­re is szolgál. ______ A JcIí<5KCa*.aiCKtii SZdlEUT­ló berendezést helyez el, s ez mutatja, hogy azon a szakaszon hány olyan zár­lat vonult el, amely még üzemzavart nem okozott, de megrongálta a vezeté­ket. A kisebb hibák kijavításá­val ezután javíthatják a táv­vezeték üzembiztonságát. A találmány bár igen jelen­tős, mégis hiányzik a szerző­nek ezért kijáró anyagi és erkölcsi elismerés. A jelző- készülék előállítása jóformán fillérekből, hulladékanyagból megoldható. Üzemszerű gyár­tása mégsem indult meg eddig. Helyes lenne, ha a nehézipari minisztérium nagyobb gondot fordítana a feltaláló anyagi el­ismerésére is, hiszen eddig csak a vállalat nyújtott számá­ra lehetőséget, hogy kísérleteit folytassa. LELKIISMERETESEBBEN Tj( str)íri utódon indenki ismeri és most már lassan becsülni is kezdi Dejtáron a József Attila tsz munkáját. Ennek meg van az oka is. A tsz nem elszige­telten, a falu dolgozó paraszt­jaitól elszakadva éli egyszerű, de hétköznapiságában mégis nagyszerű életét, hanem velük együtt, a dejtári emberek sze­me láttára... Nem volt könnyű legyőzni azt az ellenszenvet, amely évekkel ezelőtt kiala­kult a falu egyénileg gazdál­kodói körében a tsz-el szem­ben. Nagyon göröngyösnek és akadályokkal tarkítottnak lát­szott az az út, melyet a nagy­üzemi gazdálkodás úttörői vá­lasztottak Dejtáron. , A gazdák féltékenyek vol­tak a tsz minden lépésére, mert azt hitték, ami a tsz-ben történik az sérti az ő érdekei­ket. Ahogy telt-múlt az idő, rájöttek, nem érdemes 'hara­gudni a tsz-re, mért az egy­általán nem az ő érdekeik el­len jött létre. Nyilvánvaló lett. a tsz erősödik, gazdagodik, s ezzel párhuzamosan a dejtári gazdák sem szegényednek. Ezután már kezdett fel­engedni az a fagyos közöny, amellyel eleinte fogadták a tsz-t. Kezdtek érdeklődni ered­ményei iránt, az esetleges hi­bákat sem kárörvendve ve­tették fel. De a tsz sem zárkózott el a falu gazdáitól. Igyekezett jó viszonyt teremteni. Ha segí­teni kellett az egyénileg gaz­dálkodókon, nem zárkóztak el gőgösen. Nem képzelték fel­sőbbrendű lényeknek magukat és nem dobálództak úton-út- félen azzal, hogy ők a szoci­alizmust építik. Ha kellett, testvéri módon segítették a segítségért hoz­zájuk fordulókat. Nem egyszer adták kölcsön a gépeiket, amellyel erősítették a helyi gazdáknál a bizalom szálait. Nem egy embert segítettek ki abrakkal sem, amikor azok szorult helyzetükben hozzájuk fordultak. A bizalmat, amelyet a tsz az elmúlt években meg­szerzett, az ellenforradalomnak sem sikerült eloszlatni. A dej­tári parasztok nem hagyták megtéveszteni magukat. Nem is történt semmilyen tsz elle­nes, cselekedet az ellenforra­Szó se róla, elég sokféle iga­zolás kell az SZTK-nak ahhoz, hogy egy-egy bonyolultabb esetet el tudjon intézni, érdem­leges döntést hozni. Viszont minden kifizetőhely tudja, hogy az ezzel kapcsolatos kér­dőíveken mit hogyan kell ki­tölteni és ha ezt elmulasztja, esak saját dolgozója ügyének elintézését hátráltatja. Horváth István. Nagybátony szorospataki lakos panaszáról már írtunk. Mivel még mindig nem intéződött el. bemutat­juk most olvasóinknak, „mi­lyen módszerrel sikerült ezt elérni”. Horváth István egy baleset következtében mindkét lábát elvesztette. Augusztusban le­járt a táppénzjogosultsága, akkor a szorospataki bánya­üzemnél bejelentette rokkant­sági nyugdí j igényét, hiszen le­vegőből nyilván senki sem tud megélni. A feleségének közben biztosított takarítónői fizetés­ből is bajosan két gyerekkel*' és egy magával tehetetlen em­berrel. Már ekkor kezdődött a húza- vona. Mit gondolnak kedves olvasóink, mennyi idő kellett a szorospataki kifizető hely­nek az igénybejelentés továb­bítására? Több mint egy hó­nap. Amikor szeptember 27-én végre megérkezett az SZTK salgótarjáni alközpontjához, ott megállapították, hogy a mun­kaviszony igazolás hiányos. A bányai munkaviszonyra vonat­kozó rendben volt. az azt meg­előző időkre szóló viszont nem. Az SZTK-nak pedig tisztázni kellett, meg van-e a tíz évi munkaviszony, mert ha nem. akkor egészen más az eljárás. Ennek tisztázására szükséges volt megtudni» meddig volt tént hazatérése után mikor állott újra munkaviszony ba. Ezt az egri levéltárral történt levélváltás útján tisztázták, de azokat az adatokat, ame.ve­ket a szorospataki kifizető­helynek kellett volna közölni, még mindig nem. Ezeket a válaszokat „folyamat»» mi" kapta meg az alközpont. Nem óvszerre, mert a>kor túl san elintéződött volna. Tisz­tázni kellett, hogy a vasúti eset munkavégzés közbei tör­tént-e. üzemi balesetne ........ >sü l-e tehát? Hiányos volt az üzem kereseti adatszolgál­tatása, ellentmondó adatok voltak a táppénzsegélyez. - ól. Mást tüntettek fel az igény- bejelentőn. mint a műi kav. szony igazoláson. Gondolják csak el. ennyi kérdés és a vá­laszok egyenként érkeznek. Csoda aztán, ha novemberben még mindig nincs tisztázva két kérdés, az egyik: mikot feje­ződött be a táppénzsegély,— -is. a másik: lelet a felülvizs, o orvostól, szakvélemény, h, Horváth István nyugdíj sze pontjából hány százalékos re kantnak tekinthető. „Amint a két adat megérkezik az al­központhoz, azonnal határoza­tot hoznak az ügyben.” — kö­zölték az SZTK-nál. — Szinte hihetetlen. Arra nem gondol­nak. hogy ha olyan családról lenne szó, ahol történeteden az "asszony is beteg, már régen éhen halhattak volna? Sok ellenzője van am . k a régebbi gyakorlatnak, h gv aki miatt ilyen sokáig húz egy beteg ügyének elintéz» azt pénzbírsággal sújtotta alközpont. Pedig ilyen esetet ben talán még sem ártar. ilyen zsebbevágó, adminisztra tív intézkedés, ha már a lelki­ismeret nem diktál gyorsabb-sets B gépkocsi közlekedés biztosításáért dalom napjaiban. Hogy mégis voltak, akik kiléptek csak azt bizonyítja, hogy nem vagyunk egyformák. Nem egyformán szemléljük a dolgokat, s főleg a jövőt. A kilépett 11 és a kizárt 5 család lényegében nem gyengítette a tsz-t, sőt mondhatjuk erősítet­te. Ezt bizonyítják az idei zárszámadási előkészületek is. megmaradt 40 család egy akarattal intézi az 500 holdas gazdaság ügyeit. A tsz-tagok érzik: nincsennek egyedül. Vannak jó barátaik, segítő elvtársaik. A tanács és a tsz kapcsolata évek óta ál­landóan erősödik. Ez a tanács­tagok összetételében is meg­nyilvánul. A tsz-ből nyolcán tagjai a helyi tanácsnak, hár­man a VB-nek is. A tanács elnöke Tóth László, három évig a tsz elnöke volt, s ösz- szeforrott a tsz-tagsággal. A tsz-tagok legalább olyan biza­lommal mennek belső ügyes­bajos dolgaikkal a tanács­elnökhöz, mint a tsz elnöké­hez, Tóth Istvánhoz. Ezért nem haragszik a tsz elnök, mert látja, hogy a tanács elnöke A gépkocsiközlekedést ko­moly mértékben nehezíti a tél. Az útviszonyok rosszabbodása, _ motorok megindítása sok nehézséget okoz. A 33. sz. Autóközlekedési Vállalat ve­zetői és dolgozói ezek figye­lembevételével tették meg in­tézkedéseiket. A téli üzemeltetés előkészí­tésének időszakában a gép­kocsi vezetőknek műszaki ok­tatást tartanak. A reggeli mo­torindítások megkönnyítésére „fagybrigád” szolgálatot szer­veztek a salgótarjáni, balassa­gyarmati és nagybátonyi tele­peken. Gondoskodtak hólán­cokról, hűtőtakarókról és la­pátokról is. mindenkor az össztagság ér­dekeit képviseli. A tanácselnök felesége is tagja a tsz-nek, s így Tóth elvtárs anyagilag is érdekelt. A tanácsüléseken sem feled­keznek meg a tsz ügyéről. A legfontosabb tennivalókat megvitatják. Így az egyénileg gazdálkodó tanácstagok is job­ban megismerhetik a tsz mun­káját, fejlődését. De nemcsak elvileg segíti a tanács a tsz-t, hanem gyakorlatban. is. A községi mezőgazdász Batta I,ászló tsz-tag fia. Szíve őt is a tsz-hez húzza. Kinn a határ­ban ellenőrzi a szántásokat, vetéseket, s észrevételeiről ál­landóan tájékoztatja a tanács és a tsz elnökét. Erős a pártszervezet is. Ti­zennégy párttagjuk van. Min­den fontosabb munka előtt taggyűlést tartanak, ahol meg­beszélik a legfontosabb tenni­valókat. Nem rossz a kapcsolat a helyi pártszervezettel sem. Háromhavonként a tsz és a falusi pártalapszervezet közös taggyűlést tart. így a falu kommunistái egységesen tud­nak állástfoglalni a községet érintő kérdésekben. Jó a kapcsolatuk a járási elvtársakkal is. A járási ta­nácsról és pártbizottságról gyakran kapnak gyakorlati A téli időszakban megsok szorozódik a karbantartó rész leg munkája. Itt azonba: olyan nehézséggel kell szem benézni, hogy nem áll rendel kezésükre kocsimosó, s ez hát ráitatja a hibák gyors feliedé sét, kijavítását. Mentőszolgá­latot biztosítottak a munka- közbeni hibák gyors meg­javításáért. Megbeszéléseket folytattak az útfenntartó vál­lalattal a jeges, csúszós utal: gyors lesalakolása érdekében Mindezeken túl egy sor in­tézkedést tettek megfelelő al­katrészek és üzemanyagok biztosításáért is. Ugyanakkor gondoskodtak a dolgozók téli védőöltözettel való ellátásáról. segítséget. így könnyebben megy a munka, s az eredmé­nyek is jobbak. Az idén 40—42 forint lesz a munkaegység értéke, de emei kedett a közös vagyon is. Vet­tek egy Zetort pótkocsival, a sertésfiaztató építéséhez is hoz­zájárultak. Húszezer forintért négy tehenet veitek. így most már 27 fejős tehenük van s jövőre sajáJ nevelésű úszókból 35-re em<*k- Jelenleg 55 szarvasmarhájuk van, ame­lyet ]flí8-ra saját szaporulat­ból 25 százalékkal emelnek. Nafiy terveik varrnak a tejjel kapcsolatban is. Jövőre fel­dolgozzák, s a fölözött tej így megmarad a sertéteknek- Nyugodtan néznek a zár­számadás elé a dejtáriak. Ér­zik: nem végeztek rossz mun- . kát. A tagság 18100 munka- egységet teljesített. Erősödtek, gazdagodtak. Nőtt az életszín­vonal. ................. A zárszámadási közgyűlés­re a tsz-hez legközelebb álló egyénileg gazdálkodókat is meghívják. Nem dicseikedm akarnak, csak a tényeket akarják még 1jobb^.vp?e^ ismertetni a falu népeve • zárszámadási ünnepélyen mé jobban mélyíteni azt a barát­ságot, amelyet mar évek óta k„vto„.»K. A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents