Nógrádi Népújság. 1957. november (2. évfolyam. 87-95. szám)

1957-11-16 / 91. szám

2 NÓGRÁDI Népújság 1957. november 16. A NYERESEGVISSZATÉRÍTÉSRŐL Az, hogy hazánkban népi demokrácia van és szocializ­mus épül — mindez nem jogi kérdés. Azt jelenti, hogy a munkásosztály vette kezébe a kormányrudat, a hatalom bir­tokosa lett. A hatalom gya­korlása roppant felelősséget jelent A demokrácia térhódítása (annak eredménye, hogy a munkásosztály osztálytudatra ébred) olyan jelenség, hogy nem térhet ki előle a népel­nyomó kapitalizmus világa sem. Amerikában van egy szánalmas próbálkozás, hogy fából vaskarikát csináljanak —, hogy a kapitalizmust „né­pivé“ tegyék. Természetesen úgy, hogy az igazságtalanság rendjén ne essék csorba: a hatalmas tőkésvállalatok rész­vényeiknek jelentéktelen ré­szét elárusítják (a dolgozók elenyésző rétegének) és az év­végi „részesedéssel“ ilymódon akarják cirkuszi hókusz-pó- kusszal elsvindlizni a munká­sok és a milliomos tőkés urak közötti áthidalhatatlan, kibé­kíthetetlen ellentétet. Amikor a szociálisa demok­rácia alapján megsokasodnak a dolgozók jogai, ez a hata­lom gyakorlásában való foko­KEPRE3TVENY PÁLYÁZAT a Szovjet Film Ünnepe alkalmáéi f ? A SZOVJET FILM ÜNNEPE Képrejtvény pályázata 11 ................................................. A színész neve: 12. ......................................... 11 12 11................................................. M elyik filmben látta: 12................................................. A beküldő neve és címe: zott részvételt is jelenti. Nem „elmélet“ kérdése, hogy az anyagi érdekeltség hatékony mozgósító erő. Nem „taktikai“ meggondolások vezérelték a párt és kormány vezetőit az évvégi nyereségvisszatérítés meghirdetésével, — a mun­kásvezetés következménye ez. Szó se róla: nem rossz dolog ez a visz- szatérítés. Csakhogy en­nek feltételei vannak. Mindenekelőtt az szüksé­ges hozzá, hogy a dolgo­zók mindennapos munká­jukkal igazolják: tudják, önmaguknak dolgoznak. Szükséges hozzá a munka olyan fokú szervezettsége, hogy a termelés a gazdaságos­ság keretén belül folyjék. A nyereségvisszatérítésről szóló intézkedést könnyebb volt meghozni, mint megteremteni azokat a feltételeket, amelyek reálissá teszik az évvégi ré­szesedést, — s ez döntően a munkások, a műszaki és az ad­minisztratív apparátus együtt­működésén múlik. A Salgótarjáni Üveggyár jól példázza: ha a párt s a gazdaság' vezetés a munkásokkal együtt dolgozik, ha azt ön­tudatos munkára ösztön­zi az előttük álló felada­tok megoldásáért, akkor nagyszerű eredményeket érhetnek el. De csak így. Az üveggyár idősebb dolgozói már 30. nem kevesen még ennél is több évet töltöttek a gyárban. Még ők sem emlékeznek olyan örvendetes nagy termelésre, mint amilyent napjainkban elérnek. Csak a legnagyobb elismerés hangján lehet szólni az idősebb és az ifjabb nem­zedék derekas együttműködé­séről. Mint nem akármilyen eredményről, érdemes meg­említeni. hogy az üveggyár nem a minőség rovására éri el sikereit. Javul gyártmányai minősége — termékeik 10—11 százalékát exportra szállítják. Növekszik a gyár. Űj üzem­részek épülnek, könnyebbé válik a dolgozók munkája. Ez a tény is ösztönzi a dolgozó­kat — s természetesen az év­végi visszatérítés is. Már bi­zonyosra vehető: a becsülettel helytálló munkások egyhavi fizetésüknek, sőt lesz olyan is — aki a legtöbbet tette a kö­zös asztalra —, aki még en­nél is többet kap. Nagy ösz­tönző, fegyelmező erő ez. A termelési értekezletek eredmé­nyesebbé váltak. Megnőtt a dolgozók újítási kedve is. Fel lehet ezt tüntetni önző érdek­nek is. De valóság az, hogy közösségi érdekű ez. részválla­lás a közösség boldogulása ér­dekében. Nagyszerű dolog ez: az egyén, boldogulása egy­beesik a közösség ügyével. Nagyon lényeges, hogy az eddigi sikerek ne tegyék el- bizakodottá az üveggyári ve­zetőket — megbosszulhatja az magát. Annak, hogy hazánkban a munkásosztály van ha­talmon, abban is meg kell nyilvánulni, hogy a dolgozók munkájuk fontosságának tu­datában vannak; a vezetőkre vonatkoztatva meg azt jelenti, hogy éberen őrködnek a kö­zösségi vagyon védelme felett és szigorúan megkövetelik a munkafegyelmet. Nem egy építőipari vállalatnál nagyon súlyos fegyelme­zetlenségekkel találkozunk. Nemcsak, hogy a népi tu­lajdon védelme ellen véte­nek, de egyes felelőtlen vezetők elnéző magatartá' sukkal szinte bátorítják a fegyclmezetlenkedőket. Ugyanakkor az évvégi vissza­térítés tényét is visszájára fordítják: demagóg hangok kel­tésére adnak lehetőséget. Mert hogyan lehet értékelni például a Nógrád megyei Építőipari Vállalat Zagyvapálfalván, a községi kultúrotthonnal szem­ben dolgozó részlege vezető­ségének munkáját, amely egy hatalmas lakóház építésénél akkor vette észre, hogy az alapot nem szigetelték és a beépített több vagonnyi tégla minősége sem megfelelő, — amikor a fal már másfél mé­teres volt. A falat le kellett rombolni — közben a tégla tönkrement. Gazdaságos le­het-e így a termelés? Lehet-e így visszatérítés? A dolgozók hogyan vélekedhetnek ilyen vezetőikről?! Ilyen munka után nem, hogy visszatérítést nem kapnak a dolgozók, de a vál­lalat is ráfizetéssel zárja az évet. Mit szólnak az ilyen ve­zetők munkájához az olyan dolgozók, akik sokalják a lakbért?! Az ilyen vezető önmagát fossza meg attól a buzdító erőtől (a nyereségvisszatérí­téstől), amely a termelés ha­tékonyabbá tételének, a mun­kafegyelem megszilárdításé nak segítője lehet. Más jelenségekkel is talál­kozunk. Nem egy üzemnél, válla­latnál nem foglalkoznak a visszatérítéssel — ne­hogy ..melléfogjanak” ne­hogy olyan csalódás érje a dolgozókat, mint ami­lyen anyaghiány miatt a tűzhelvgyáriakat érte. Máshol meg olyan jelenségek­kel találkozunk, hogy a dol­gozókat túlbiztatják: úgy, hogy már ennyi és ennyi fizetett hét lesz... Közben rossz üzem- szervezés. be nem tervezett szállítás kiadása miatt csök­ken a visszafizetésre össze­gyűlt pénz. Az ilyen dolgok sem ösztönző erejűek és csök­kentik a vezetők tekintélyét is. Ismét egy másik káros vo­nás: nem egv olyan üzem. il­letve vállalat van. amely­nek tevékenysége a má­siktól függ. És ekkor az ..egyik” a ..másik” terhére, rovására oróbál nyereség­re. jutalomra jogosulttá válni. Ezt tapasztaljuk a Salgótar­jáni Vágóhíd és a megyei ál­latfelvásárló vállalat kapcso­latában. Egészségtelen, káros „verseny“ folyik a két állami vállalat között — minden ez, csak nem szocialista versen­gés. A nyereségvisszatérítés — a megvalósult munkásdemok­rácia egyik lényeges mutatója. Gazdasági kérdés ez? Gazda­sági kérdés is, de igen lénye­ges politikai kérdés is. A fenti jó és rossz tapasztalatok ér­demesek arra. hogy tanulmá­nyozzuk. A pártszervezetek­nek többet kell ezekkel a kérdésekkel foglalkozniuk. Na­gyon fontos, hogy elérjük: a dolgozókat reálisan tájé­koztassák a termelés kér­déseiről. a legfőbb muta­tókról, tudják: mikkel szá­molhatnak. visszatérítésről szóló elvi intézkedés — ha mögötte a dolgozók eredményes mun­kája áll — a termelés nagy­fokú emelésének fontos té­nyezője, a szocialista munka­erkölcs megszilárdításának lé­nyeges alapja lehet. (T. L.) KÖZLEMÉNY A Nógrádi Népújság szer­kesztősége. kiadóhivatala és pártszervezete mély megdöb­benéssel és felháborodással vette tudomásul, hogy egyik vezető munkatársa: Lantos László, a lap mezőgazdasági rovatának vezetője visszaélve a párttól kapott bizalommal és a dolgozóknak újságírók iránt megnyilvánuló megtisztelésé- vel, súlyosan vétett a párt, a kommunista erkölcs ellen. Mint a párt megyei lapjának munkatársa olyan közbotrányt kiváltó magatartást tanúsított, amely a legsúlyosabban elité­lendő és amitől a szerkesztőség, a kiadóhivatal és a pártszer­vezet magát elhatárolja. A legteljesebb mértékben egyet ért a megyei párt végrehajtó bizottság azon határozatával, hogy Lantos Lászlót kizárja a párttagság soraiból, munka­köréből azonnal eltávolítja, s számára megtiltja, hogy bárhol is közfunkciót betöltsön. Lantos László 1949-ben ke­rült mint munkatárs a szer­kesztőségbe. Az itt töltött ideje során több, kevesebb sikert ért el a párt politikájának propagálásában. Rovatvezetővé történt előléptetése után azon­ban emberi magatartásának fogyatékosságaiból eredve egy­re inkább előtérbe kerültek negatív vonásai. Ezek főleg az alsóbb szervek és a beosztott munkatársaihoz való helytelen viszonyban jutott kifejezésre. Elharapódzott nála a mások munkájának aláértékelése, a parancsolgatás, saját tevékeny­ségének túlértékelése. Nem tudott eléggé uralkodni heves természetén. Lobbané­konysága és ingerlékenysége gyakran okozott összeütközése­ket közte és a szerkesztőség munkatársai között. Rossz ter­mészetének legdrasztikusabb megnyilvánulása október vé­gén Szurdokpüspöki község­ben történt. Csaknem tragikus kimenetelű botrányos viselke­dést tanúsított. Munkaideje alatt italozott, miközben tel­jesen megfeledkezve magáról pisztolyát elővéve embereket fe­nyegetve, életüket veszélyeztet­te. Botrányos, kommunistához nem méltó módon becsmérelt és tettlegesen bántalmazott köztiszteletben álló ember-eket. Viselkedésével az egész köz­ség, de nemcsak a község, ha­nem a pásztói járás, sőt a me­gye más részein is felháborí­totta a közvéleményt. A Nógrádi Népújság szer­kesztősége. kiadóhivatala, párt- szervezete. a Lantos Lászlóra hozott párt végrehajtó bizott­sági határozattal egyetért, azt támogatja, és a történtekből levonja magára nézve is a megfelelő tanulságot. Anélkül, hogy Lantos László felelőssé­gét csökkentené tudatában van annak, hogy felelősség terheli azért, hogy volt munkatársa ilyen körülmények közé került. Ugyanis hibáiért kellő időben és megfelelő következetesség­gel nem vonta felelősségre. Lantos László ügyében hozott döntés tanulság mindannyiunk számára. Nógrádi Népújság szerkesztő­sége és kiadóhivatala. Nógrádi Népújság pártszerve­zete. Megérdemlem a súlyos büntetést Az ellenforradalmi esemé­nyek átformálták jellememet, magatartásomat. Növelték ben­nem a felelőtlenséget, a rossz modort, a munkatársaim irán­ti bizalmatlanságot, sőt az em­berek iránti. bizalmatlanságot is. Ez volt az okozója többek között a szurdokpüspöki bot­ránynak. Ittas állapotban bán­talmaztam több ellenforra- dalmistának hitt becsületes embert, s így jogosan zúdult ellenem a párt, a szerkesztő­ség, s a falu haragja. Tettei­mért a párt felelősségre vont. Megérdemlem a súlyos bün­tetést. A sajnálatos esemény óta vádol, s még nagyon sokáig vádolni fog a józan lelkiisme­ret. Ez, kommunista be­állítottságom, s a volt újságíró munkatársaim őszinte, komoly bírálata ad erőt ahhoz, hogy bocsánatot kérjek tettemért a megbántott emberektől. Ké­rem. ne vessenek ki soraikból, s adjanak erkölcsi lehetőséget arra, hogy a leendő új mun­kahely munkáskollektívájának segítségévei kijavíthassam magatartásbeli hibáimat, s hosszú, küzdelmes munkával visszaszerezhessem ember­becsületemet. A sajnálatos esemény örök tanulságként fog szolgálni. Óvakodni fogok, s másokat is óvni fogok hasonló hibák el­követésétől. Lantos László DÍVSZ küldöttek érkeznek Salgótarjánba A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség megalakulásá­nak 12. évfordulója alkalmá­ból e hónap 23-án Salgótar­jánba látogat a DÍVSZ egyik titkára és kíséretében több külföldi vendég. A küldötte­ket a KISZ megyei bizottsága fogadja. A vendégek tisztele­tére a megyei tanács kultúr­termében gyűlést tartanak, majd ezt követően ifjúsági bált rendeznek. Mindkét ren­dezvényen részt vesznek a DÍVSZ küldöttei. Mindannyiunk kötelessége nélkül, hogy pánikot kel­tenénk, foglalkoznunk kell a légoltalom kérdésével. A néptömegek életvédelme igen nagy felelősséget követel meg a légoltalomtól. A légi­támadás lehetetlenné tétele a légoltalom és a lakosság feladata. A korszerű háború nemcsak a frontokon folyik, a háború aktív részesévé válik a hátország is. Nemcsak olyan értelemben, hogy a hátország a hadsereg szük­ségleteinek kielégítésével dön­tő mértékben járul hozzá a harci eseményekhez, hanem a szó szorosabb értelmében is: a bombatámadások következ­tében a háború közvetlen megpróbáltatásait is ki kell bírni a hátországnak. A légitámadások már a második világháború idején a háború szempontjából igen fontos tényezőkké váltak. Jelentőségük azóta is a légi­erők és a légitámadási eszkö­zök legújabb fejlődésének eredményeként csak tovább nőtt. A légierők és a légitá­madási eszközök napjainkig rendkívül fejlettek. A máso­dik világháborúhoz viszonyít­va hatalmas fejlődéssel kell számolni légoltalmi szerve­inknek is. légierők és légitáma­dási eszközök fejlődésé­vel együtt fejlődtek a légvé­delem és a légoltalom kor­szerű eszközei, módszerei, amelyek hathatós védelmet tudnak nyújtani a légitáma­dásokkal szemben. Sokan u vetik: az atomfizika hatalmas fejlődése szinte már lehetet­lenné teszi, hogy a különböző atomfegyverek hatásai ellen védekezni tudjunk. A második világháború óta nagyon sokat fejlődött az atomfegyverek el­len való védekezés módja is. Ilyenformán bebizonyosodott, hogy tudunk védekezni az atomfegyverek hatásai ellen, csak éppen az szükséges, hogy a különböző hatások ellen a védekezés módját a dolgozók nagy tömege megismerje, meg­tanulja. A dolgozó tömegek körében éppen ebből a célból tartunk légoltalmi kiképzése­ket. Az első atombombát 1945 augusztus 6-án Japán ellen, Hirosimára dobták, majd há­rom nappal később Nagasa- kit támadták meg. Eredmé­nye: Hirosimában 70.000 ha­lott, ugyanannyi sérült, Na- gasakiban pedig 35 ezer ha­lott és 40 0*00 sérült esett ál­dozatul. Meg kell jegyezni, hogy ebben az esetben az em­berek teljesen védtelenül, a napi munkájuk végzése köz­ben kapták a támadást; a támadást nem előzte meg lé­giriadó, az emberek nem tar­tózkodtak óvóhelyen. Minden dolgozó ember kötelessége a légoltalommal foglalkozni, kö­telessége a védekezés módját megtanulni abból a célból, hogy nálunk felkészületlenül hasonló eset elő ne forduljon. A mi légoltalmunk népi államunkra, a taná­csokra, azok szerveire, in­tézményeire épül fel. A lég­oltalmi törzsekben kiválóan képzett szakemberek teljesí­tenek szolgálatot, akik a nép­hadsereg katonáival és más fegyveres erőkkel együtt ébe­ren állnak őrt hazánk békéje és biztonsága felett, állandóan fejlesztik tudásukat és mély- felelősséget éreznek népünk életének és vagyonának biz­tonságáért, Fiikor László légoltalmi alhdgy

Next

/
Thumbnails
Contents