Nógrádi Népújság. 1957. november (2. évfolyam. 87-95. szám)

1957-11-16 / 91. szám

1957. november 16. NOcjRÄD! Népújság 3 Nincs ok megnyugvásra Az ellenforradalom fegy- veres leverése óta eltelt egy esztendőben megyénk gyá­raiban, bányáiban és helyi­ipari üzemeiben jelentős ered­ményeket értek el. A szocia­lista ipar (építőipar nélkül) egy év alatt 1.7 százalékkal növelte termelését. .Üj gyárt­mányok, műszaki, technikai eljárások, javuló költségszint jelzik a fejlődés útját. Az elért sikerek ellenére beszélni kell azonban arról, hogy elbizakodottságra, meg­nyugvásra nincs semmi ok. Kétségtelen, hogy a gazdasági helyzet helyreállítása gyors volt, mert a párt és a kor­mány élvezte a munkásosz­tály bizalmát. Azonban a je­lenlegi életszínvonal megtar­tása nem lehet célunk, hanem azt szeretnénk, hogy egyenle­tesen és fokozatosan, állan­dóan növekedjék a dolgozók jóléte. Ehhez pedig az szük­séges, hogy további erőteljes lépésekkel haladjunk gazda­sági életünk fejlesztésében. A szocialista iparón belül például a minisztériumi ipar 0.7 százalékkal termelt keve­sebbet 1957. III. negyedében, mint az előző év azonos idő­szakában. Tehát a legnagyobb gyárakban, a bányáknál még nem értük el az ellenforrada­lom előtti termelési szintet. A szocialista ipar összesített ter­melésnövekedését a helyi ipar és a ktsz-ek termelésének nö­vekedése segítette elő. A he- lyiipari vállalatok 10.3, a ktsz- ek pedig 26.5 százalékkal nö­velték egy év alatt termelé­süket. Ha például szénbányá­ink a jelenlegi magasabb lét­számmal pótolni tudnák a va­sárnapi termelés eltörléséből adódó kiesést és elérnék a múlt év III. negyedév szint­jét, a megye iparának érték­termelése egycsapásra 10—15 millióval növekedne. , 'T'ovábbra is jelentős érté- kék vesznek el a magas selejt miatt. E területen jó példáról beszámolni alig le­het. Egyedül a Salgótarjáni Üveggyárban csökken az utób­bi időben a selejt. A Tűzhely­gyárban, az Acélárugyárban és a Zagyvapálfalvi Üveggyár­ban állandóan nő, mert ezzel a kérdéssel nem foglalkoznak rendszeresen. Elsősorban a műszaki vezetés feladata, hogy feltárja a visszahúzó jelensé­geket és intézkedéseket te­gyen a selejtcsökkentés, az anyagtakarékosság állandó ja­vítása érdekében. Komoly fogyatékosságra hív­ják fel a figyelmet a létszám- gazdálkodás helyzetét mutató számadatok. A minisztériumi iparban egy negyedév alatt a munkáslétszám mintegy más­fél százalékkal, az alkalma­zottak száma pedig mintegy 3 százalékkal növekedett. Egyes üzemekben a racionalizálást visszacsinálták. A Salgótarjáni Üveggyárban például egy ne­gyedév alatt a munkáslétszám 3, az alkalmazotti létszám pe­dig 5.8 százalékkal emelkedett. A Szénbányászati Trösztnél 0.6, illetve 2.52 százalékos az eltolódás. Mindez azért követ­kezhetett be, mert sem a mi­nisztériumi, sem a helyi ve­zetők nem fordítottak elég gondot a munka ésszerűsíté­sére, a bürokrácia csökkenté­sére. Az egy munkásra jutóter- melési érték a III. ne­gyedévben 0.6 százalékkal ma­radt az egy évvel ezelőtti mö­gött, s 0.9 százalékkal keve­sebb, mint a II. negyedévben volt. A megnövekedett terme­lés tehát kimondottan a mun­káslétszám emelkedésének a következménye. A Szénbá­nyászati Trösztnél például 16.9, illetve 1.4 százalékos a csök­kenés. Általában a miniszté­riumi ipar termelékenységi mutatói kedvezőtlenebbül ala­kultak, mint a szocialista ipar többi ágazataiban. Ehhez ko­moly mértékben hozzájárul az igazolatlanul és a betegség miatt mulasztott napok szá­mának növekedése. Az Acél­árugyárban például mintegy 160-nal, a Vasötvözetgyárban 59-cel, a Tűzhelygyárban 210- zel növekedett az igazolatlan hiányzások miatt kiesett na­pok mennyisége. A miniszté­riumi ipar hét üzemében együttesen emiatt a III. ne­gyedévben több mint egy fél­millió forintos termeléskiesés következett be. A míg a termelés növeke- ** dése nem kielégítő, a termelékenység pedig csökken, addig a bérek a szocialista ipar valamennyi ágazatában jelentősen emelkedtek. A kon­szolidálódó gazdasági helyzet gyorsan felszínre hozta a ter­melékenység és a bérek kö­zött egyre növekedő arányta­lanságot. Intézkedések, s bi­zonyos javulás történt a III. negyedévben, de még mindig sok a tennivaló. A munkások a minisztériumi iparban 28.9, a helyi iparban 17.7, a ktsz- eknél 17.6 ’ százalékkal keres­tek többet, mint egy évvel ez­előtt. Nem arról van szó, hogy a kormány a jogosan engedélyezett béremeléstől egy fillért is elvon. A baj ott van, hogy a bérek aránytalanul jobban emelkedtek, mint a termelékenység. Etekintetben példának állíthatjuk a válla­latok elé a Salgótarjáni Üveg­gyárat és a Bányagépgyárat, mert ezekben az üzemekben az átlagkeresetek és a terme­lékenység arányosan növe­kedtek. Az Üveggyár szép eredményt ért el a termelési költségek csökkentésében is, veszteséges vállalatból nyere­séges lett. Bérpolitikánk további javí­tása érdekében szűkítenünk kell azokat az aránytalansá­gokat, amelyek a termelé­kenység és a bérek, az egyes iparágak, a minisztériumi ipar és a helyiipari vállalatok, va­lamint a ktsz-ek között kiala­kult. A legutóbbi időben pe­dig kedvezőtlen eltolódás je­lentkezik a szocialista ipar és a magánkisipar bérhányada között. A törvényes béremelésből adódó költségtöbblet fedezé­sének egy részét állami ár­támogatással biztosítjuk, s az elsősorban a minisztériumi ipart érinti. Jelentős felada­taink közé tartozik annak megvizsgálása, hogyan csök- kenthetnénk ennek az ártá­mogatásnak összegét, illetve ahogy erre már országos pél­dák vannak, teljes egészében lemondanak róla. Az ártámo­gatás jelentős tehertételt ró az állami költségvetésre, s végeredményben hosszabb tá­von a nép jólét emelésének fé- kezője. A gazdasági szervező mun- kában, a negyedik ne­gyedév feladatainak végrehaj­tásában megvan a pártszerve­zetek feladata is. A pártszer­vezetek a kommunisták moz­gósításával biztosítsák vala­mennyi dolgozó aktív közre­működését a termelékenység és a termelés állandó emelé­sében, a munkafegyelem ja­vításában, az önköltség csök­kentésében, a közerkölcs szi­lárdításában. A pártépítési munka és a gazdasági munka egységének helyreállításával, a politikai tömegmunka kü­lönböző eszközeinek céltuda­tos felhasználásával biztosít­sák, hogy a gazdasági vezetők — egyszemélyi felelősségük mellett — sikerre vihessék a gyárakban és a bányákban további célkitűzéseinket. Gazdasági vezetők értekezlete A megyei és városi párt- bizottság november 13-án ak­tívát tartott gazdasági vezetők résztvételével. Az értekezleten Gombár János elvtárs, a me­gyei pártbizottság ipari osztá­lyának munkatársa tartott be­számolót a gyáripari és helyi­ipari üzemek III. negyedévi munkájáról és a IV. negyedévi feladatokról. Az értekezleten számos hoz­zászólás hangzott el. Fehérmályvagyökérbői orvosság Igen hasznos növény a ned­ves, mocsaras, áradásos he­lyeken, árkokban termő, sok­szor egy méter magasra is felnövő szürkészöld színű, bár­sonyos, molyhos levelű, hal- vánvrózsaszínű virágú orvosi ziliz. A növény gyógyító hatását már a görögök idejében is megállapították. Ma is a gyó­gyászatban minden részét fel­használják, virágját, levelét, gyökerét. Virágját, levelét nyáron gyűjtik, gyökerét ősz­szel, tehát ebben az időszak­ban is gyűjthető. A növény gyökerének gyűj­tését a „Herbaria“ Orszá­gos Gyógynövény- és Selyem- gubóforgalmi Szövetkezeti Központ végezteti a földmű­vesszövetkezeteken keresztül. A gyűjtők megfelelő lelőhely feltárása esetén napi 80—100 forintot is meg tudnak ke­resni a nyers gyökér gyűjté­sével. A földművesszövetke­zetek az átvett nyers gyöke­ret szakszerűen feldolgozva, hámozott rúd, vagy kocka alakjában továbbítják, száraz állapotban a „Herbaria“ köz­pont felé. A gyógynövényközpont a feldolgozott árut nagy téte­lekben exportálja a világ min­den tájára, mellyel jelentős valutát biztosít népgazdasá­gunknak. A belföldi szükség­letet a gyógyszertárak, szak­üzletek felé biztosítja. A gyógyászatban magát a gyökér főzetét is alkalmaz­zák, de többféle teakeverék alkatrészét képezi. Főleg a légzőszervek hurutos bántal- mai ellen használják. A nö­vény levelének főzetét torok- bántalmak ellen, a virág fő­zetét pedig szemgyulladások ellen használja a gyógyászat. Az egész nemzetközi munkásmozgalom gyászolja Antonin Zápotocky elvtársat Nagy fájdalom jngm crte a csehszlo- ' vák népet, meg­halt a nemzetköz: munkásmozgalom ||lis és a csehszlovák nép egyik iegdere- ||f kabb harcosa, ve- fül teránia. a szereteti köztársasági cl- i nők. a pártmun- kás: Antonin Zá­potocky. Antonin Zápo­tocky elvtárs 55 évvel ezelőtt je­gyezte cl magát a munkásmozgalom­mal. Résztvctt a szociáldemokrata párt, majd később a Csehszlovák Kommunista Párt illegális munkájá­ban is. amiért többször sújtották börtönbüntetéssel. Munkájában ezek-| ben az időkben |, erélyesen föllépett a szociáldemokrata vezetők opportunista politikájával szemben. Ugyanakkor har­colt a népfront politikájá­ért. A felszabadulás után újra a szakszervezeti mozgalom­ban hasznosítja nagy élet- tapasztalatát, kitűnő szerve­zői, vezetői képességeit. Fá­radhatatlanul küzd azért, hogy létrejöjjön a győzelem záloga: a munkásosztály egysége. Az 1948-as februári fordulat után miniszter- elnökké választják, majd 1953 márciusától Klement Gottwald elvtárs halála után a Csehszlovák Köztár­saság elnöke lesz. Mini a nemzetközi mun­kásmozgalom régi és ki­próbált élharcosa mindig a népek közötti megértésért, a békéért és a dolgozó nép boldog jövőjéért szállt síkra. Zápotocky elvtárs vezette 1949-ben azt a csehszlovák kormányküldöttséget, amely aláírta Budapesten a ma­gyar—csehszlovák barátsági és együttműködési kölcsö­nös segélynyújtási egyez­ményt. Közismert, hogy Zápotocky elvtársnak nagy érdemei vannak a magyar —esehszlovák barátság épí­tésében, s abban a küzde­lemben, amelyet Csehszlo­vákia Kommunista Pártja mindennemű nacionalizmus ellen küzdött. Tavaly ősszel, amikor hazánkat az ellen- forradalmi támadás érte, ő, mint a Csehszlovák Köz­társaság elnöke nagy részt vállalat abban, hogy ha1 zánknak — s benne me­gyénknek is — jelentős gaz­dasági és politikai segítsé­get adjanak. Antonin Zápotocky elv­társ halálával súlyos és fáj­dalmas veszteség érte Cseh­szlovákia Kommunista Pártját, a cseh és szlovák dolgozó népet, mert kiváló embert és nagyszerű veze­tőt veszítettek el Antonin Zápotockyban. De a magyar dolgozó nép milliói is meg­őrzik szívükben Zápotocky elvtársat, a Magyar Nép- köztársaság és a Csehszlo­vák Köztársaság népei kö­zötti megingathatatlan tar­tós barátság, testvéri együtt­működés, példamutató har­cosának emlékét. „MI, A NÓGRÁD MEGYEI HEREN- CSÉNY KÖZSÉG DOLGOZÓ PARASZTJAI A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FOR­RADALOM 40-IK ÉVFORDULÓJÁNAK MÉLTÓ MEGÜNNEPLÉSÉRE ŰJ MEZŐ­GAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZE­TET ALAKÍTOTTUNK, NOVEMBER 7. CÍMMEL.“ Ezt A TÁVIRATOT kaptuk a szocializ" mus nagy ünnepén. Ki gondolt volna erre egy évvel ezelőtt? Talán senki. Sokan azt hitték, az ellenforradalom vihara gyökerestől kitépte a tsz-mozgalmat. De nem így történt! Bizony­ság erre ez a rövid távirat is. amely két hó­nap alatt már a második a balassagyarmati járásból. Egyik esős. novemberi napon felkerestem azokat az embereket, akik az új tsz megala­kításával ünnepelték november 7-ét. Szeret­tem volna velük elbeszélgetni arról, mi kész­tette őket arra. hogy ezt az utat válasszák. Sűrűn szitált az eső. nasvra növelve a kör­nyék sarát, amikor végig mentem a heren- csényi utcán. Ilyenkor a legszívesebben ki sem lépne az ember a házból. Aki teheti, nem is nagyon gyúrja a bokáig érő sarat. Otthon marad. Nem így tesz az a néhány ember, aki az említett táviratot fogalmazta. Kinn szorgos- kodnak a határban, ellenőrzik, hozván szán­tanak a traktorok. Az őszi mélyszántást vég­zik. A jövőről van szó. Nem lehet most tét­lenül ülni. Amikor meggyőződtek arról, hogy a trak­torosok jó munkát végeznek, nyugodtan in­dulnak hazafelé. Útközben megtudják, hogy az újságtól jöttem, mindjárt körül vesznek^ Az elnök — Magvar András — hív. hogy menjünk be hozzájuk. Nem mondtunk ellent a szíves meghívásnak. Majdnem megtelt a kis szoba. Elkezdődött a beszélgetés. Eleinte nehezen találták a megfelelő szavakat, várták, beszél­jen az elnök. Beszél is. Sok a mondanivalója.. Uj barázdát szánt az eke Herencsényben Nem rendkívüli emberek ezek. Semmi kü­lönös nincs abban, amit ők csináltak. Ami­kor a közös gazdálkodást választották, elsősorban személyes érdekeiket tartották szem előtt. Emberi módon akarnak élni — ennyi az egész. Magyar András röviden meg is fogalmazza mindannyiunk gondolatát. Mi ezt az utat választottuk, erről minket most már nem téríthet el senki. De hát miért éppen ezt az utat választot­ták? — Nem lett volna egy jobb. egy járha­tóbb? — kérdezem. — A mi számunkra nem! Ennél jobb út nincs — hangzik a határozott felelet. Egyáltalán nem meggyőző ez az érvelés. Miért nem az? Azért, mert a most alakult tsz-tagjai között sokan vannak olyanok, akik már voltak tsz-tagok, s tavaly mégis enged­ték felbomlani a meglévő tsz_t. Ez fáj is ne­kik. De nem tudták megakadályozni. Géczi József, Magyar András, özv. Nagy Jó‘ zsefné akarták, hogy maradion a tsz. de az ő akaratuk kevés volt. Erősebb volt a Nagy János vezette „forradalmi bizottság” ésa Bacsa János féle szószólók akarata. Először csak a tsz nevét akarták megváltoztatni. Zója tsz- ről Ifjúság tsz-re. aztán rájöttek, ez nem elég. Ezután már nyíltan a tsz ellen törtek, amely a támadás hevében összeomlott. 2S SZARVASMARHÁT. 6 lovat. 180 ju­hot. 125 sertést adtak el pár nap alatt. Hiába fájt ez a tsz-hez hű Magyar Andrásnak, ezt így döntötték el. így is lett. Nem a 850 kh földet sajnálják, nem a 86 tagot, hanem a munkával létrehozott közös vagyont. Rengeteget tanultak a régi tsz politikából. Nem kérdezte az állam tőlük, hogy kell-e állat, vagy nem kell? Csak küldték. 1953‘ban — fájón emlékeznek vissza rá —. 19 szarvas- marha. 270 sertés pusztult el. mert nem volt élelem. A rengeteg adósság sem tetszett, meg a sok tag sem A 850 kh földhöz kellett volna a 86 tag. De nem így. mert amikor dolgozni kel­lett. alig voltak 30-an. Ez mind tanulságos lecke volt számukra. IMI AGYAR ANDRÁS ELMONDJA mióta a tsz felbomlott, nem találta sehol a helyét. Elment Nagybátonyba a Magasépítő Vállalat­hoz dolgozni. Alig keresett 1300—1400 forin­tot. Ugyanígy volt a sógora, Sági János is. Itthon is volt egy kis föld. melyből megélni nem tudtak, de mégis visszatartotta őket. Egyik lábukkal Nagybátonyban voltak, a má­sikkal Herencsényben. Az nem élet. hogy itt is. meg ott is dolgoznak — mondja Sági János. Ezért akarták már júniusban megalakítani a tsz-t. Szervezkedtek, összesúgtak-búgtak. de dűlőre nem tudtak jutni. Nem volt meg a tíz család. Agitálni meg nem akartak. Olyan magot akartak összehozni, amelyre mindig lehet számítani. Sok földet se akartak, mert az a tapasztalat, hogy a sok földdel nehéz bírni. Elég lesz a 86 kh szántó, a 13 kh rét. a 147 kh legelő, a 9 kh gyümölcsös és a 17 kh erdő. Most csak 15 tagja van a tszmek. de ezekre télen, nyáron, esőben sárban lehet számítani. Mindent teljesen élőiről kell most kezdeni. Állatállomány nincs, közös vagyon sincs, de van akarat, amely képes lesz mindent meg­teremteni. Nem akarnak adósságra dolgozni. Amit saját erőből nem tudnak megcsinálni, abba bele sem fognak. Sajátjuknak tekintik a most megalakult tsz-t. Ezért tudtak azonnal 12 mázsa búzát összeadni a vetőmagra, 10 mázsát meg a ber- celi Vörös Csillag tsz adott kölcsön, amit a cserhátsurányi Szabadság tsz díjtalanul el­hozott. Szép ez a testvéri segítség. Tetszik a ta­goknak.. Érzik, nincsenek egyedül. Hálásan emlegetik mindazok nevét, akik valamit is segítettek a tsz megalakításában. A járási tanácsról Kalapcza és Nándori elvtársak so­kat segítettek. Elmentek a gépállomásra — Bercelre. s elintézték a szántás-vetést. A gépállomás is bebizonyította, hogy való­ban a tsz'ekért van. Fáradtságot nem ismerve dolgoztak traktorosai még vasárnap is. hogy minél hamarább földbe kerüljön a mag. Di­cséret illeti Tóth József és Szalai Antal trak­torosokat. valamint Babka János zetorost. így valóban nem kell a jövőtől félni, min­denki segit. könnyebb lesz a munka. A jövő évi tervek igen bíztatótak. Magyar elvtárs elmondja: rendbehozzák a gyümöl­csöst. mert az utóbbi időben nagyon tönkre­tették. Árutermelést akarnak folytatni, főleg aprómagvakat termelnek majd. mert azok szépen díszlenek Herencsényben. Bár állatállományuk nincs, mégis sok ta­karmányt fognak termelni. A jövő évi ter­veik röviden így foglalhatók össze. Min­denből pénzt és pénzt... így hamarosan lesz állatállomány, lesz közös vagyon. Szeretnék egy pár év alatt adósság nélkül, a saját erő­ből megtölteni az istállókat. Sikerülni IS FOG. ha a kezdeti len­dület nem lesz szalmaláng. Nem hinnénk, hogy az lesz. Ezt a tagok becsülete sem en­gedné. Tudják, milyen utat választottak. A nehézségek nem fogják visszariasztani őket. mert a tizenöt tag jövője csak ezen az úton biztosítható. Kata János

Next

/
Thumbnails
Contents