Nógrádi Népújság. 1957. október (2. évfolyam. 78-86. szám)

1957-10-23 / 84. szám

4

NÓGRÁDI Népújság

1957. október 23.

GYERMEKEINK ÉRDEKÉBEN

törődjenek többet az óvodákkal

Ez a kívánság teljesíthető

De mi van. miért nem iönOktat-ók gyakorlati munkán

Ot^X)CXX)OOOOCOOOCX>OOCOOOOOOOOCXX)OOOOOOOOOC)OOOOOOOOOOOCX>0®OOOOeOOOOOOOC)OOt»OOCOC

<ÜÁdi& m fíJ

eey gyerek. Valakinek meg kell sínyleni ezt. és félős. hogy a gyerekek fizetnek rá

A világért sem arról van szó. hogy kifogásoltuk az óvónők ott étkezését. Ez a kedvezményes étkezés megilleti őket. államilag engedélyezett iutta- tás számukra. De az már igazán nem megengedett, hogy elég gyakorta ott étkezik a vezetőóvónő férte is az óvodában. Ez az ember munkanélküli. Mérnök de elbocsátották ellenforradalmi szerepe miatt és fizikai munkát nem vállal. Felesége keresetéből élnek, az asszony a napokban várta gyereküket. Méltánytalan dolog az ilyesmi egy tetterős erősfizikumú férfitől. És nem utolsó sorban ő a gyerekek szálától vonta el a falatot. Még akkor is. ha külön megfizet érte.

Van aztán még egyéb kisebb. de feltétlenül kiküszöbölendő hiba is. A 2. sz. óvodában nem mosatnak kezet a gverekekkel vécéztetésük után. Másutt nincs külön törülköző minden gyereknek. Vagy olyasmi is előfordul, hogy két gyereket fektetnek egy heverőre a délutáni pihenéskor.

A szülőkön, s az ellenőrző ** szerveken múlik, hogy megszűntön minden ilyen rendellenesség. hogy az óvoda valóban otthon helyett otthona legyen a gyerekeknek.

U. M.

Amint később kiderült: varietéműsor volt. Hát akkor miért nem írták ki. hogy 8 óra helyett 9 órakor, 6 óra helyett fél 7-kor kezdődik az előadás?

Úgy gondoljuk, ez a kívánság teljesíthető!

amelyre maid nekik kell oktatni a gyerekeket. Még az ebédnél is gyakorlati utasítást kaptak a szakácsoktól az ebédkészítés módjára vonatkozóan. Volt ott táborverés, akadály- verseny. turisztikai ismeretek elméletben és gyakorlatban, tájékozódás útjelek alapján, elsősegélynyújtás stb.

fej agyon szép dolog, hasz- nos intézmény az óvoda. Mennyi terhet vesz le az édesanya válláról, mennyire megkönnyíti a szülők munkáját a szerető gondoskodás, gyermekeikről.

Manapság egyre több az olyan család, ahol az anya is dolgozik, de az sem ritka eset. hogy az édesanya a család- fenntartó. Keze munkájára szüksége van az országnak, vagy olyan körülmények között él a család, hogy egy kereső fizetéséből nem tudnának igényeiknek megfelelően élni. Falun és városon apró gyermekek százait fogadja ölelő gondoskodó karjába az óvoda. Tisztaság és rend. hozzáértő nevelés és gondatlan játék itt a gyerek sorsa. Képzett nevelők. szakavatott gondozónők vigyáznak rájuk. Nem mellékes az a szempont sem. hogy ez az intézmény jelentősen elősegíti. megkönnyíti a gyermek útját az iskola felé Hozzászokik a társasághoz, az emberi együttélés szabályait szinte játszva sajátítja el. A gyermek fejlődését tehát egyértelműen hatékonyan, pozitív módon segíti elő a pici kortól megszokott társaság. Az emberi együttélésnek ez a legelemibb foka.

Ugyanakkor azonban azt is mgg kell mondanunk, élhetnének még szebben, törődhetnének még jobban, emberségesebben az óvodába jutó gyerekeinkkel. Nem minden óvodájáén kifogástalan a bánásmód a gyerekekkel, nem mindenütt elég emberséges, sokoldalú a törődés a kicsikkel.

A berkenyéi óvoda a leg** kirívóbb példája a gyerekekről való rossz gondoskodásnak. Ennek az óvodának nyolc éve Tóth Dezsőné a vezetője. Általában az csak külön jó dolog, ha egy óvónőt szoknak meg a gyerekek és nem kannak évente újat. Ez a pálya is olyan, hogy az évek számával nő az óvónő szaktudása. sok tapasztalattal, állandó gyakorlattal sajátíthatja el a gyönyörű hivatás legfontosabb elemeit. Tóth Dezsőné esetében ez nem így van.

Már kívülről is bizonyos viszolygás, bizalmatlanság csapja meg az emt>ert. Egy rendkívül elhanyagolt épületben kaptak otthont a gyerekek. Nyolc éve ezen az épületen semmi lényeges változás nem történt. Bár évente állítólag tízezer forintból javításo- I kát eszközölnek. Többet ért volna összegyűjteni azt a pénzt és egy új napközit adni a gyerekeknek. Annak legalább lenne látszata.

Nincs az óvodában semmi díszítés, nincs egy cserép virág. egy kis olcsó, egyszerű függöny sem. ami barátságosabbá tehetné az épületet. Pedig ehhez nem is nehezen megszerezhető forintokra, hanem csak jó érzékre lenne szükség.

Az udvar is piszkos, elhanyagolt. ugyanilyen a kert is. Nincs játék, nincs játszópark a gyerekeknek, pedig országosan egyenlő mértékű qz állami hozzájárulás —- gyerekenként 20 forint — ilyen célokra. Hol van ez a pénz?

És nyilvánvaló, hogy nemcsak az a jó óvónő, akit szeretnek a gyerekek, aki a gyerekekhez ért csupán. Igen sok múlik azon, hogy meg tudja-e

nyerni magának a szülőket. A jó szülői munkaközösség legalább annyit tehet a gyerekekért. mint az óvónő.

omokterenyén például új típus-óvodát kaptak a gyerekek. De mit érne a szép fal. az új külső, ha nem tennék vonzóvá, barátságossá a környezetét. Itt megszámlálhatatlanul sok a virág, az ablakokon kis függönyök pompáznak. Rengeteg a játék, azt sem tudják a gyerekek, melyikkel szórakozzanak. Ezt a sok szépet nem tudták volna ők sem csak az állami támogatástól megszerezni. De

összefogtak, lelkesen, önfelál- dozóan segítették a szülők. Esténként ott kézimunkáznak ma is a barátságos óvodában. És legalább olyan gonddal készítik a függönyöket, térítőkét, babaruhákat mintha saját stafirungjukat varrogatnák.

Csk a szép óvoda, a gyö** nyörűen rendben tartott, feldíszített játszószoba Salgótarjánban is De itt sem kifogástalan a gyerekekkel való bánásmód. A 2. sz. óvodában például finoman. ízletesen főznek. De ők látják el étellel a tűzhelygyári óvodát is és oda nem mindig olyan frissen jut el a főttészta. a pörköltön sokszor nincs is már zsír. csak a másodrendű barna zaft.

A Bartók Béla úti óvodában más problémával küszködnek. Átlag 180 személyre főznek naponta. mert innét juttatnak ebédet az 1. sz. Május 1 úti óvodának és innét kap ebédet a Bartók Béla úti iskola napközije is. A nagy baj ott van. hogy a napi 180 személyből átlag 35 a felnőtt. Az egésznapi kosztot hat forintból kell ki- állítaniok. ennyi pénz jut egy személyre, özv. Molnár Gyu- láné. a főszakácsnő, nagyon sokat vajúdik, hogy az ebédek kielégítőek. ízletesek, vitamindúsak legyenek. Ez ugyebár nem mindig sikerülhet neki. A napi hat forint gyerekekre van szabva és egy felnőtt nyilván nem éri be annyival, mint

nek már ki? Mit csinálnak olyan soká? — hangzott el a két utolsó előadáson a salgótarjáni November 7 filmszínházban a 8 órai előadás előtt.

Vasárnap egész napos úttörő vezetőképző túrát rendezett a balassagyarmati járási úttörő elnökség a Szügy melletti Dudáskán. A túrán úttörő csapatvezetők és ifi-vezetők vettek részt. A túra célja az volt. hogy az úttörő vezetők a gyakorlatban tanulják meg mindazt.

Csütörtök, október 24.

Kossuth-rádló: 8.10: Pergő ritmusok. — 8.40: Kórusok. — 9.00: Édes anyanyelvűnk. — 9.05: A Gyermekrádió műsora. — 9.25: Hangverseny gyermekeknek. — 10.10: Gondolatok a Renaissanc tanulmányok olvasása közben. — 10.30: A Lipcsei Rádió zenekara játszik. — 10.40: Magoss Gusztáv énekel. — 11.00: Csendes Don. Részletek Solohov regényéből. — 11.20: Népi zene. — 12.10: Operarészletek. — 13.00:

Alföldi színek. — 13.20: A Moszkvai Rádió esztrádzenekara játszik. — 14.00: Toldi. Arany János elbeszélő költeménye. I. rész. — 14.37: Olasz kórusmuzsika. — 15.10: A Gyermekrádió műsora. — 16.10: Tárogató muzsika. — 17.05: Magyarországon járt szovjet művészek hangversenye. — 18.10: Könnyű

zene. — 18.45: Tudományos híradó. — 19.00: Hangverseny Kálmán Imre 75-ik születésnapja alkalmából. — 19.50: Negyven éve történt ... — 20.25: Könnyű dalok. ----- 20.35: A Rádiószínház bemutatója: Pesti emberek. — 22.45: Boldizsár Iván tollrajzal. — 22.55: Kamarazene. — 0.10: Népi zene.

P

etőfi-rádió: 14.20: Fúvósindulók. — 14.40: Operarészletek. — 15.10: A külföldi sajtó hasábjairól. — 15.20: Tánczene. — 15.55: Zenekari hangverseny. — 18.20: Fiatalok Zenei Újságja. — 17.10: A Társadalmi Szemle legújabb számának ismertetése, — 17.25: Operettrészletek. — 18.00: Elisabeth Schwarzkopf

Schubert-dalokat énekel, — 18,20:

Válaszolunk hallgatóinknak. —18.30: Kórusok. — 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. — 19.15: A Belgrádi Rádió Népi Együttesének műsorából. — 21.05: Tánczene. — 21.50: Ila megáll a szív. Előadás.

— 22.00: Részletek Csajkovszkij «Anyegin» c. operájából. — 22.45: Versek.

Péntek, október 25. Kossuth-rádiő: 8.10: Operarészletek. — 8.50: Népi hangszerszólók.

— 9.10: Balettzene. — 10.10: Óvodások műsora. — 10.30: Fúvószene.

— 10.55: Jimmy Higgins. — Rádiójáték. — 11.30: Románcok. — 12.10: Tánczene. — 13.00: A belterjes

gazdálkodás útján. — 13.15: Verbunkosok és népdalok. — 14.00: Uttörőhíradó. — 14.20: Részletek régi magyar operákból. — 15.00:

Ifjúsági műsor. — 15.30: Könnyű dalok. — 15.40: Lechnitzky Erzsébet zongorázik. — 16.10: Szív küldi ... — 16.50: Levelek nyomában.

— 17.00: A daléneklés művészete.

Előadás. — 18.10: A Berlini Rádió esztrádzenekara játszik. — 18.40:

Ifjú Figyelő. — 19.00 A Szvjesnyi- kov-kórus énkel. — 20.20: Tánczene. — 21.25: Őszi tájakon . . . — 21.30: A Magyar Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye. — 22.50: Könnyű zene. — 23.25: A mikrofon előtt: Rigó Magda. — 0.10: Tánczene.

Petőfi-rádió: 14.20: Zenés utazás.

— 15.00: Zenekari hangverseny. — 15.40: Verses összeállítás. — 16.00: Paraszt táncok fúvószenekarra. 16,15: Magyar szerzők kórusai. —

Lányok, asszonyok örömére: újra megindul a szabászati tanfolyam

Már a múlt évben is jó eredményekkel kecsegtetőn indította meg a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat szabászati

tanfolyamát.

Az idén a feltételezhető kellő jelentkező esetén újra csak megindítják a tanfolyamot. Ha az érdeklődés úgy kívánja, nemcsak kezdők, hanem haladók is résztvehetnek. A három hónapig tartó tanfolyam hetenként kétórás foglalkozás keretében működik

/

A tanfolyamra november elsejéig lehet jelentkezni a TTIT Nógrád megyei szervezeténél. a városi kultúrház épületében. Részvételi díj mindössze 75 Ft.

A juhállomány minőségéért

A mesterséges termékenyítés igen nagymértékben folyik a Zabari Állami Gazdaságban. Többek között nyolc kos van, amelytől 1100 anyát termékenyítenek meg. Ennek előnye az, hogy egy kosra 30 darab anya jut és ezzel biztosítják, hogy fajtiszta juhokat tenyésztenek ki. Három A/AA gyapjú- finomságú juhot tenyésztenek.

Képünkön Kovács Ferenc inszeminátor és Gólián Gellért brigádvezető előkészítik a mesterséges megtermékenyítéshez szükséges kellékeket.

Kiszédelgett emberek

Egy év telt el az ellenforradalom óta. A múlt óv őszén, telén meggondolatlan fiatalok, megtévesztett, félrevezetett emberek ezrei indultak új hazát keresni.

Sokan azt hitték találnak szebbet, jobbat, igazabbat a miénknél. És milyen keserűen csalódtak ezrek és tízezrek. Hazavágyó, keserű, szívtépő levelek százait hozza naponta a posta. Mindegyikből só- várgó honvágy, keserű megbánás csendül ki, mindegyikben ott van a «csak még egyszer otthon lehetnék» sóhajtás. Olvassunk egyet, kettőt ezekből a szlvbemarkoló levelekből. Olvassunk és emlékezzünk.

Még semmi hír nincs a Magyar követségről. Azt hiszem, hogy nem is lesz. Éppen ezért, mintsem hogy itt a bolondokházába kerüljek elhatároztam, hogy vagy felakasztom magam, vagy elmegyek a francia ide- genlégióba. Ott legalább elpusztulok...

Én innét nem tudok semmit sem intézni hazamenetelem érdekében. írtam egy ügyvédnek Pestre, kétezer forintért el tudná intézni hazautazásomat. De honnét vegyek én kétezer forintot? Mond, mit csináljak? Ott legalább el fogok pusztulni, anélkül, hogy saját magam vetnék véget életemnek. Csókollak Ferikém mindnyájatokat, éljetek sokáig. Néha gondoljatok rám is...

„Öcséd. Gabi”

Egy másik levél írója tán sosem szimpatizált a mi rendszerünkkel. Nem érezte jól magát a munkások államában, vagyonra, jobbmódra vágyott. Azt hitte, idegenben job16.40: Ifjúsági műsor. — 17.00: Magyar nóták. — 17.22: Jókai ördöge. Arany János elbeszélő költeménye.

— 18.00: Emlékezés a Liszt-verseny- re. — 19.05: Filmzene. — 19.45: Zenei anekdoták. — 20.00: Az opera mindenkié.

Szombat, október 26.

Kossuth-rádió: 8.10: Zenekari

hargverseny. — 9.00: Úttörő-híradó. — 9.20: A Gyermekrádió műsora. — 9.40: Dalok és hangszerszólók. — 10.10: Daljátékok zenéjéből. — 11.00: Csendes Don. Részletek Solohov regényéből. — 11.20: A Zeneművészeti Főiskola hallgatóinak hangversenye. — 12.10: Nótacsokor. — 13.00: Mi van a könyvesboltokban? — 13.10: Művészlemezek. — 14.20: A Gyermekrádió műsora.'— 14.40: A Lipcsei Rádió fúvószenekara játszik. — 15.00:

Irodalmi műsor Bulgáriáról. — 15.25: Kórusaink életéből. — 15.45: Világgazdasági negyedóra. — 16.15: Zongoramuzsika. — 16.37: Negyven éve történt. — 16.42: Zenés hétvége.

— Közben 17.15: Tollagi János viszontagságai. Novella. — 18.10:

Szív küldi ... — 18.45: Riportműsor. — 19.00: Szíves emlékül. — 20.25: Vidám szombat este. — 22.15: Táncoljunk. Hanglemezek.

Petőfi-rádió: 14.20: Népek zenéje.

— 15.00: Kamarazene. — 15.25: Bélyeggyűjtők ötperce. — 15.30: Tánczene. — 16.10: Az 1002. éjszaka. Mesejáték. — 17.50: Válaszolunk hallgatóinknak. — 18.00: Vidám hangszerszólók — 18.10: Közvetítés az 1957. évi Bayreuthi Ünnepi játékokról. — 20.35: Lányok, asszonyok ... — 21.00: A2 operaközvetítés folytatása. — 22.15: Külföldi technika — magyar szemmel.

ban boldogul. Most keserű kiábrándulással vágyik vissza az egyszerű. csendes, békés hazába: »l/jcikám! Végtelen kedves soraid nagyon jól estek, formálisan kibőgtem magam hatására. De talán a jó Isten segít, hogy mégegyszer, öreg napjaimra megcsókolhassam szülőföldemet, mert csak ott érzem magam jól. De sok magyar zsidó sír itt éhesen, nuiga- tehetetlenül! Izrael! Izrael! Sokat tudnék erről írni, de majd élő szóval, ha egyszer hazajutok...

ölel régi, hű cimborád: Schön László

Tíz éve él Kanadában a hajdan Nógrád megyei ember, aki a következő levelet írta a megyei rokonainak:

„Most én szeretnék kérdezni, például azt, hogy kik és miféle emberek ezek, akik Magyarországról nyugatra szöktek. Mert ezekre az emberekre nem lehet rájuk ismerni, ezeküzenete

nek semmiféle magyar formájuk nincs, sőt mi több nagyon soknak még ember formája sem. Én, ha vissza gondolok, amikor kitaszított bennünket a nyomorúság, azt látom, hogy az én időmben az emberek egész mások voltak és főleg becsületesek és úgy tudom, hogy a magyar ember megbecsült munkás volt az egész világon. Ezek pedig... nem tudnak egyebet, mint lopni, rabolni... Dolgozni, azt nem akarnak semmiféleképpen... Megérkezésük óta a magyarok becsülete napról-napra lejjebb esik, ezeket a csavargókat pedig napról-napra szállítják vissza, vagyis kiutasítják az országból... Ti nem tudjátok elképzelni, hogy mennyire vártuk mi ezeket, hogy megláthassuk őket és segíthessünk rajtuk és hogy milyen nagy volt a csalódásunk, azt neked le nem tudom írni... Annak idején minden nemzet fia csak a magyarokról beszélt és mi magyarok pedig ahányszor ösz- szetalálkoztunk, annyiszor hullt a könny a szemünkből meglett ember létünkre. És kikért-! Ezekért a nemzetgya- lázókért, tisztelet a kivételnek. Ezek a hitvány emberek pedig jönnek és sajnos Kanadába is hozott belőlük épp elegendőt a sors és még mindig hozza őket sajnos.”

Levelek jönnek és levelek mennek. A becsületesek, a megtévesztettek fájdalommal haza vágynak. Az alja népség, a söpredék ott sem tudja magát megbecsülni.

II betegségek megelőzésére adjunk vért!

A haladó orvostudomány egyre jobban támaszkodik az emberi vérre, mint gyógyszerre. A vért, mint sürgős segítséget régebben alkalmazzák már vérátömlesztés formájában. A kutatók azonban idővel rájöttek, hogy a legkülönbözőbb fertőző megbetegedések elleni védőanyag a vérben található meg ieg- .nivaüb. Ezt oda vezetik visz- sza, hogy a fertőző megbetegedéseken átesett és azokból fölgyógyult felnőttek szervezete a betegség leküzdése alatt mindig kitermel egy bizonyos védőanyagot. Ez a védőanyag a szervezetbén — így a vérben is — felraktározódik.

Ilyen, vérből készült oltóanyag a Gamma Globulin, a paralízis hatásos gyógyszere.

A Gamma Globulin gyártásához szükség van tehát arra, hogy megmozduljon az egész ország és minél többen jelentkezzenek véradásra. Megyénk az év nyarán kapcsolódott bele az országos mozgalomba és máris igen szép eredményeket mutat fel. A három kórházban, ahol a vérvétel folyik, pillanatnyilag 1500 körüli a véradók száma. Ez a szám, figyelembevéve azt, hogy a véradók kétszerháromszor adnak, vagy adtak már vért, megsokszorozódik.

A Salgótarjáni Megyei Kórház pillanatnyilag 600 véradóval rendelkezik. Véradóink között a dolgozók minden rétege képviselve van. Hetente kétszer történik a vérvétel a orházban, szerdán és pénteken délután 5 órakor, időközönként azonban a vérvevő brigád felkeresi az üzemi dolgozókat munkahelyeiken is. Megható az az áldozatkészség, amelyet véradóink tanúsítanak. Különösen kiemelkedik itt — az eddig is rendszeres véradókon kívül — a tűzhelygyár kollektívája.

Föltehető most a kérdés, hogy a véradás nem ártalmas-e a szervezetre? Az egészséges szervezetre nem. Véradóink előzőleg orvosi vizsgálatokon esnek át. Nem célunk a minden áron és mindenkitől való vérvétel. A tüdő, szív, érrendszer állapotától és általános kondiciótól függ, adhat-e valaki vért, vagy sem. Ha valaki már átesett betegségeken, az adhat vért, mert minél több leküzdött vírusos megbetegedés védőanyaga van a vérben, annál jobb.

Magyar Vöröskereszt Nógrád megyei Szervezete