Nógrádi Népújság. 1957. október (2. évfolyam. 78-86. szám)

1957-10-23 / 84. szám

1957. október 23. NÓGRÁDI Népújság Hitűn k és reménységünk a versenyez Amerika, ha nem, be kell látnia — bármilyen fájdalmas is — a Szovjetunió megelőzte a ra­kétatudomány terén. Ha csak ez az egy tény lenne ami szál­ka Amerika szemében! Az idők változnak. A tapolcai csizmadi fia, Bacsányi János, a nemzet nagy költője 1790- ben még arról írt, hogy a forradalmat sóvárgó Európa vigyázó szemét Párizsra veti, addig modern korunk embere nemcsak a szovjet mesterséges holdat kutatja az égen, de vi­gyázó szemét is másfele for­dítja, Párizsról — Moszkvára veti. A Nagy Szocialista Forrada­lom az ember szép képessé­geinek kiteljesedése történe­tében csak a tűzcsihclás fel­találásával hasonlítható össze. Katonák, papok, polgárok után — miként József Attila írja — a föld legelhagyatottabb osz­tálya, a proletáriátus lett hű meghalló ja a történelemnek: a mérhetetlen szovjet fölelön megteremtette a proletáriátus demokráciáját. A Párizsi Kom- mün csak figyelmeztető erő­próba volt, 1917 októbere a világ minden proletárja érde­kében vívott győzelmes, szent forradalom. :ddig szilárdnak, áttörhe- = tétlennek hitt várfal be­dőlt — az egész világot meg­rengetve. A győzelmes prole­tárforradalom megindította, az erjedés Magyarországon is megdöngette az úrirend pillé­reit. Rokonszenv tüntetések, sztrájkok jelezték: a magyar munkásosztály is készül a megvívandó nagy csatára. A Kommunista Párt megalakulá­sa, majd a Tanácsköztársaság győzelme mutatja: a vörös ok­tóber útja nem szovjet út — egyetemes út, a szabadság út­ja. A hazánkban rövid ideig tartó munkáshatalom is meg­mutatta: a győzelmes forra­dalom bárhol történjék is — a világ munkásságáért törté­nik. Hogy sor kerülhetett a' magyar történelem egyik leg­szebb eseményére, a Kommu­nista Párt vezette forradalmi orosz nép győzelmére volt szükség. A magyar Tanács- köztársaság nemcsak követője volt — elsőnek a világon — az orosz példának, de hősi helyt­állásával hozzá is járult az ot­tani új rend győzelméhez, meg­erősödéséhez. Nemcsak a kint harcoló magyar hadifoglyok küzdöttek a vörös lobogó alatt, de a magyarországi harcok fel is tartóztatták — nem kis — a szovjet ellen törő imperia­lista hadsereget is. 1919. pél­dája is igazolja: az elnyomott szegények harca a nemzetközi tőke összefogása ellen a világ bármely részén follyon is — internacionális harc. A Szovjetunió szörnyű ne­hézségek között építette az el­ső munkásállamot. Éhínség pusztított, az intervenciós se­regek okozta ezer sebtől vér­zett az ország. De a szovjet nép hősiesen kiállta a próbát. A világ munkásai a proletár­nyomorúság és kiszolgáltatott­ság idején a Szovjetunióra gondoltak, ho»v megerősítsék hitüket a felszabadulás remé­nyében. A Horthy-rabság ide­jén, a negyedszázados meg­torlás kegyetlenkedései alatt is a Szovjetunió léte és a Tanács- köztársaság el nem homályo- suló emléke volt, mely erősí­tette a proletárok, az elnyo­mottak harcát. Ha a magyar, az amerikai, vagy a japán munkás harcba indult követe­léseiért, a tőkésnek nemcsak „saját" munkásaival kellett számolni — mint láthatatlan bátorító ott állt mögöttük a szabad szovjet munkás, a szov­jet paraszt is... Szovjetunió nemcsak a föld szegényeinek rajon­gó szeretetét vívta ki — de a világ tőkéseinek gyűlöletét is. Intervenció és gazdasági blo­kád, amikor az sem használt, kémkedés, szabotázs és bom- lasztás váltotta fel a tőkés esz­közöket. De az első munkás­paraszt hatalom magabiztosan haladt a maga útján. 1933- :ban, abban az évben, amikor Hitler fasiszta rendszere ura­lomra jut Németországban, a Szovjetunió egyre növekvő ere­jét látó, a döhtől tajtékzó Amerika — 16 év után! — kénytelen elismerni a Szovjet­uniót; felvenni vele a diplo­máciai kapcsolatot. A Szovjetunió tekintélyét az alapozza meg igazán a világ egyszerű emberei előtt, hogy a második világháború során az ellene törő és a népeket is szolgasággal fenyegető szeny- nyes fasiszta áradatot majd­nem, hogy egymaga nemcsak feltartóztatja, de meg is sem­misíti. A mi népünk szabad­sága is elválaszthatatlan ettől a győzelmes harctól. Nemcsak szabadságot kaptunk ,de ke­nyeret is az éhezőknek, nyers­anyagot, hogy dolgozhassanak gyáraink, földet kapott a pa­raszt, hitet a nemzet, hogy él­hessen ! Szovjetunió sokoldalú, mindenre kiterjedő segít­sége nélkül nem tudtunk volna megbirkózni az ország fasiszta kirablása utáni roppant ne­hézségekkel. A belső rend tá­mogatása mellett a nemzet­közi politika porondján is leg­főbb oltalmazónk volt. Küz­dött ENSZ-beli tagságunk el­ismeréséért, megvédett ben­nünket mindenféle imperialis­ta beavatkozástól. A Szovjetunió az életet je­lenti számunkra. Jelenti, hogy a munkás a holnap bizonyta­lansága miatt: rettegés nélkül dolgozhat: jelenti százados földper végleges eldöntését, je­lenti a nép szabadságát. A Szovjetunió békét jelent. A megmentett proletárhatal­mat jelenti számunkra: 1945 április 4-ét és 1956. november 4-ét egyszerre. Mi lett volna velünk a Szovjetunió segítsége nélkül múlt év novemberé­ben?! Sok száz katonája hul­latta vérét, hogy megvédhes- sük szabadságunkat. A nemzet jövőjének záloga, hogy a sza­bad népek nagy családjához tartozunk. A Szovjetunió, Kína és más szocialista országok támogatása nélkül éhínség sza­kad az országra, sokszázezres munkanélkülivel számolhat­nánk és újra kapitalizmus munkáséletének szolgasága lett volna osztályrészünk. Szovjetunió világraszóló- an bebizonyította, hogy a kisnépek leghűbb szövetsé­gese — legjobb barátunk. A Szovjetunió sikerei ben­nünket is örömmel és bizako­dással töltenek el. Ereje a béke híveinek, a népek közötti ba­rátság híveinek erejét növeli. Ezért jó tudni, hogy a Szovjet­uniónak roppant erejű fegyve­rek vannak birtokában, tud­juk, hogy ezzel megfékezi a béke ellenségeinek hadonászó kezét. Túrái Lajos A szovjet szocialista mezőgazdaság számbeli fejlődése 1927-ben a kollektivizáció előestéién a Szovjetunióban 1400 szovhoz, 14 800 kolhoz. 23,7 millió szegény- és közép­paraszti gazdaság volt. Ugyan­akkor 1.1 millió kulákgazdaság is működött. Harminc év múlva 1957-ben már 5800 szovhoz. 8000 gépállo­más. 78 900 kolhoz működött. Befejezték a vetést és a silózást A Magyarnándori Állami Gazdaság tervszerűen végez­te az őszi vetési és silózási munkáját. A traktorosok és gépészek jó munkáját bizo­nyítja, gépkiesésük nem volt. Ennek eredményeként októ­ber 18-ára befejezték az őszi vetéseket és silózásokat. Csütörtökön a Magyar Rádió is közvetiH a Salgótarjáni Zeneiskola műsorát Vasárnap délután kedves eseményben és rendkívül nagy élményben volt része a Zene­iskola műsorát megtekintő kö­zönségnek. A salgótarjáni iskola növen­dékei a Budapesti Állami Zene­iskola növendékeivel együtt tartottak egy rendkívül nívós, közös hangversenyt. A sikeres számokat a Magyar Rádió tel­jes egészében lemezre vette és csütörtök délután 16.20 órási adásában a »-Fiatalok zene­újsága« c. műsorában közve­títi. A színvonalas műsorhoz és a megtisztelő eseményhez ezúton mi is gratulálunk. Miért alacsony a nógrádi legelők fühozama ? A legeltetési bizottságok a megye legelőit megvizsgálták és megállapították, a fűhozam nagyon gyenge, mert évek óta elmaradt a talajerő vissza­pótlás. Ezen sürgősen változ­tatni kell. Még az idén 30-40 helyen végeznek szer­vestrágyázást. Beindítják az egy szekér trágya mozgalmat, továbbá 500 mázsa szuperfosz­fátot szórnak el a legelőkön. Kölcsön adják a trágyalé hordó lajtokat Komoly gondot okoz megye- szerte a gazdáknak a trágyá­ié kihordása, mert nem áll megfelelő hordó rendelkezé­sükre. A tolmácsi gépállomás igazgatója megígérte, hogy három trágyalé hordó lajtot készítenek, amit a gép­állomás körzetében a gazdák­Legelöjavítás Nádujfaluban A nádújfalui legeltetési bi­zottság komoly munkákra ké­szül. A kezelésében lévő 264 kh legelő sorsa foglalkoztatja a bizottság tagjait. Az idei kedvező időjárás ellenére sin­csenek megelégedve a legelő fűhozamával. Az állatok nem laknak jól, — otthon sok ta­karmányt kell feletetni, pe­dig ez a nagy legelő biztosít­hatná a körülbelül 200 szá­mos állatból álló szarvasmar­haállomány ellátását a legel­tetési időszak alatt. Ifj. Kotrocó J. Sándor, a legeltetési bizottság elnöke el­mondja: — A legelőket nem kezelik szakszerűen. Sok helyen ki­kopott a fű, nincs összefüggő gyepszőnyeg. A legeltetés mód­ja sem megfelelő. Az állat sokat jár, mégsem tud újabb gyepnövendékhez jutni. Le­geltetési terv idáig nem volt. A pásztor naponta végig le­geltette az egész legelőt. Az állatok sokat jártak, mégis üres bendővel jöttek haza. A szakaszos legeltetésről már volt szó, de a végrehajtására nem vállalkozott senki. Pe­dig ha a területet felosztották volna 4—6 szakaszra, úgy, hogy egy szakasz körülbelül 10 napig adjon az állatnak legelni valót, egy-egy szakasz­ra 6—8 hét múlva került volna sor. Ez alatt a fű újra sarjadt volna és a szakasz is­mét jó füvet adott volna. Mit tervez a legelők meg­javítására a legeltetési bi­zottság? — Először is a szakaszos legeltetés szigorú bevezetését, s ezzel egyidőben végzik el azokat a feladatokat, amelye­ket már az idén elkezdtek. Az idén 80 kh területen vé­geztek gyomirtást. Ehhez jó lenne, ha a legelő sorsát közügyként kezelné minden gazda. A legeltetési bizottságnak segítségére sietne a káros gyomnövények és bokrok irtásában, a kőszedés­ben. a vízmosások megkötésé­ben, a talaj sérülések megszün- nak kölcsön adnak. Ezzel is j tetősében. elősegítik a trágyalé haszno- I A jövőre vonatkozóan már sítását. | I most ősszel szeretnék a lege­lőn azokat a munkákat elvé­gezni, ami elvégezhető, pél­dául a kőszedés, a bokor­irtás, az utak fásítása stb. A legeltetési bizottság mun­katervében szerepel minta­legelő felállítása is. Kísérlet­ként csak 10 kh területen akarják bevezetni. Ezen a területen műtrágyáz- nak tavass»r’l 100 kh területen akarnak gyomot irtani. A pász­torokat is szúróbottal lát­ják el és versenyt hirdetnek köztük a gyomirtásra, ame­lyet jutalmazni fognak. A legnagyobb probléma a sovány legelők szervestrágyá­hoz való juttatása. Szeretnék bevezetni a delelőhelyek vál­toztatását, — a fektetéses trá- gyázási módszert. Továbbá azt is bevezetik, hogy az el­hullatott trágyát, amíg meg nem keményedik, a pásztó1* megfelelő eszközzel szétterítse. Így számos állatonként kö­rülbelül egy negyed kh terü­letet megtrágyázhatnak a le­geltetési idő alatt. Most ősszel tervezik a gyom­növények elégetését, s a legelő keresztben hosszában való megfogasolását. hogv az össze- tiport talajt megszellőztessék és utat nyissanak a téli csapa­dékoknak. A bizottság javasolja: a le­gelő minél gyorsabb megjaví­tása érdekében minden legel­tető gazda járuljon hozzá egy ko»si törmelék istálló trágyá­val a legelő megtrágyázásához. Ha ez a terv sikerül, az egész falunak haszna lesz belőle, mert ezzel is egy nagyon fon­tos lépést tesznek a belterjes­ség felé. — Kata János — Az Északmagyarországi Vegyi­anyag Nagykereskedelmi Vállalat 3. sz. fióktelepén Salgótarjánban, 1957 november 4—5—6-án leltár miatt az árukiadás szünetel. Gyönyörű kivitelben rekaméki fotelek, székek, asztalok fizetési kedvezménnyel. Budapest, . VH.j Lenin krt 20. XXXXXXXXXXXXXXyyy^nonnnnnoatMCeOOOQOOOCOOOOOClOOOOOO^OtJOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX» Mindannyiunk gondja! f cselédéletére, a régi bányász akaratát vesztette, tehetetlen, ' nyomorúságra ahonnét őt hoz- lomha testet sodorta a tömeg. M kóla, amelynek mint negyedi- ember mily keservesen mar­lomha testét sodorta a tömeg. '“ l TETTE ezt a fiával? De felébredt, kiszakadt közülök Tessék, most álljanak az apa munkában méggörnyedt ~"idős és haza ment. elé azok, akik az egész ország­munkaban meggornyeat. íaos Mindaddig) amíg tanulásra ra törtek, akiknek ő esztendő­nem szólították, otthon volt. kön keresztül cselédje volt, nyomorúságra, ahonnét őt hoz­ták. Gondolni arra. hogy a ÉRHETETLEN nagy kárt kés gimnazista tagja volt. Ott kolia a tollat, ha írnia szüksé- gzótlanul elzárkózva minden- akik keserű pirulaként nyel .4.1. Trnll- X «-> rz irt<V7i Tplll -fdlrQ + O O 70- OOC T\/T OCf1 Q f"n 1 Í4 7T Í4 hl 1S7! KPSP ff— * .. _ , , - t t i 1 i . -i i i okozott az ellenforradalom, volt ő az igazi ifjú. fekete sze- ges. Meglátni azt a büszkeség­Az anyagi része már megszám- mével. örökké bozontos haiá- tői. örömtől ragyogó arcot. ^ ,, _________„ „ ____, _ l áltatott. Mintegy 22 milliárd val. kamaszos. nehéz mozgású amikor neki. a mindig meg- ^ózva tanult és leérettségizett, gyerekét tanult emberré ne­forintot tesz. 22 milliárdot. 220 testével. Itt igazi ifjú volt. Ezt alázkodásban élt embernek a Azóta otth0n van falujában, velte. Állítsák elé azokat, akik ezer 100 ezer forintos ház érté- az igazi ifjúságát vesztette el. fia ma gimnázista. És azt. hogy Egyházasgergén, ’ ' ....................... k ét. Nagyon nagy érték ez a amikor oda állt az ellenforra- az idősebbek közül kinek tel- - - ’ mai nehéz lakásviszonyaink- dalom szekere mögé. lett fellépni a műveltség lét­ban. de mégis egyszerűbb szá- október 27-én lesz egy esz- rá1ára- És sondolni arra. hogy nlncCbarátja, bizalmasa, ni. Álljanak elő, mert a fiáért molni. mint azt a meg nem tendeie_ amikor az iskola kol- azok szamara ez mennyire el- Mint siknyik hordja a maltert aggódó apa magyarázatot kér. mérhető keserűséget, fáidal- légiumában — amelynek la- érhetetlen volt. egy tódozgató-fódozgató kőmű- Álljanak elő azok, akik a rop­kitől. A bűntudattól mardosva ték le, hogy földet kapott, tért az iskolába. Magábazár- hogy házat is épített, hogy a zsebében szöknek az igazságszolgáltatás érettségi bizonyítványa és elől, akik tagadnak, akik ma mert az élettől semmit nem a feketét fehérrel akarják mos­mat. lelki nyomorúságot amit kóla volt — megjelent egy ..............................Csak egy pillanatra kellett vésnék. Tekintete még mindig Pant anyagi pusztítás mellett a z emberekben szaggató vihar- eddjg még ismeretlen legénvke. volna ezekre gondolni . . . De riadt, kerüli az ifjúsági szer- j^yen . testet-lelket mérgező --------m. — „ - - - vezetet és mikor kérdezzük, kárt is okoztak es annyi tér­k ént hagyott maga mögött a Beszdde szárnyaló és választó- nem gondoltak, neore es hatalmara gyulolko- dők eldorádója. kos. Mozgása fürge. Egész lé- A többiek Sem. ő sem. Ha nve tekintélyt parancsolt. Be- gondoltak volna . . . De nem. Bele kell kiáltani a világba. szélt hozzájuk hamisan meg- m^Snan mentek, mint megvál­mindenki hallia meg: mit tette- elevenítette a tankönyvek elet- üedig farizeusok voltak, tek bűnösök? Rettegjetek, télén forradalmi alakjait, az- Azoknak lettek szolgái, akik az mert a számonkérést el nem ^an követeléseket olvasott fel. alvilágból bukkantak elő vérre csak ennyi a szava: — Nem bíznak énbennem. Érzi, mélyen érzi, hogy bűnt követett el és most mardossa a bűntudat. v w ÁLASZT kértünk egy év tőző szennyet hagytak maguk után. íme, ezek követték el a bűnt! ■^E, MI nem söpörjük utá­nuk mindazokat, akiket ma­kerülitek. Az egyszerű embe- szomjasan. Akik gyűlöletet távlatából; hogyan látja, Lnit gukkal sod°rtak\ .. Nem- ezt fognak számonkérést tenni, sáp memorandumai. r\ nanga ■hr»T»rH,air nnoTtnin +oc-Hiiri-*on «■ - nem tesszük. Aki iova akaric? hordtak pusztuló testükben cseiekedett. Keserűen nem tesszük. Aki jóvá akarj". mert a kábultságból ébredez- tokban felforralta a vert. pi- azok eiien. akik földet hasítot- rdnk Arca elvesztette ifjú ^enra bűnét, jóvá teheti és eb­nek. ' rosra gyújtotta az arcukat es ^ak a parasztnak, akik eltes- vonásait. Gond árnyékolja. De az orszag vezető ereje, a , . sodorta, hajtotta vesztük fele. ékelték őket pénzesládáik haja ma is úgy lóg a szemébe part seglt nekk De ezt a se~ Számonkérésre készül Fekete Öt is. Fekete Istvánt is. A na- menők akik Műtötték kezükből mint régen és remél még De gítséget érdemeljék ki. Érde­f-oán ie 0-7 orr ifin 1R ívoc Uin oio oünav+o .................................. . . 1C6Ö11 lclllcl lllc6- 1-’c I stván is. ez az ifjú 18 éves evotakarás bódulata söpörte, ember akit egyszerű, becsüle- De kinek az érdekében? . . . bdcsot tes életétől raboltak meg. ta- Vagy miért? . . . Erre nem szítottak mocsárba, aztán mint gondolt senki, nem is sejtették. \ß _ T , . megkopott játékszert dobtak hogy azokért indulnak, akik TT X9. x, Ff, c 1 ,’an’ el. Nem halt meg! Él. de meg- ezt az emberkét küldték, akik ar"lkor le^olt fájdalmas robaj­a munkás hátán csattanó kor- a szégyen pírja festi az arcát ^1 Fekete Istvan ls> se_ J giteni fogunk neki. És segítünk is elvtársak! Az ellenforradalmárok eltűntek, megbújtak, de a fekete ist- vánok itt maradtak közöttünk. —-Sízegyellem. De, hogy ke- gs nem élhetnek örökkön két- gett a vére. Ott hallgatta az ne jóvá tenni?! ^ ^ ségek között. Nem maradhat­alkalmi szónokok ecetízű be- Igen, hogy kéne jóvá tennie, nak prédaként az ellenségnek és szeme kerüli a tekintetet. Mondani szeretne, sokat mon­dani, de csak vergődik a bűn­tudattól. jal az emlékmű. És neki pezs­szédét. Nevetett a többiekkel mert jóvá akarja és jóvá is eszelős kacajjal, az esetlen tudja tenni. Hogy kéne? Mert zábanClHogykfé?reé1?ésC ne ^es- tréfákon. Aztán ment az ára- ha jóvá teheti, megnyugszik és gék ég jdl megértsük egymást: nyomorítottam Nem bízik a egy országot pusztító, bűzös holnapban, szaggatja lelkét a katlan mellett mámorral keve- mardosó lelkiismeret. Megbé- rik a forrástól rotyogó indula- nult akaratereje. De már nyi- tokát, ladozik benne az értelem és « ráümódf^MutatXmegnekí EDIG csak egV DÍllanatjS datt?! egyre .szédalve. s mire vMe együtt egy apai szív. Nyu- nem arról van szó> hogy el_ az élethez'a becsületes élethez kellett volna fannak marad- a városi tanacs ele ért meg- godt alomra hajthatja fejet felejtjük cselekedetüket, hogy vezető ütőt^ mdd kérjen szá niuk- megérezni a kollégium reszegedve a zsivajtól égett egy anya, nem marad szegyen megdicsérjük tetteikért. Nem vezető utat. Maud Rer jen sza meiegét. meglátni a fehér benne valami az állatból em- 51 mon es ne irgalmazzon azok- ágyakat. ízlelni az ételt, észre- berben maradt indulat, hogy a családon. erről van szó! Hanem arról, nak akik ha rövid időre is de *“'-**“ ““ — ---------------------7 Az apával is beszéltünk, hogy rendes, becsületes embe­A srítPtfék a heesfiletes 7u venni mindazt, amelyet mind- törjön zúzzon Az elsőkkel Nem akarja tudni fia cseleke- rek lehessenek. Segítsen az léről Mert eltérhették L el azoktó1 kaDtak' akikre akkor kaPf zkodott a letrara es^ fia- detét. Nem igaz, amit fiáról ifjúsági szervezet, segítsenek larox. Mert elíeritetteK az^i gyilkos tőrdöfésre készültek, fal testeben lappangó erejevel állítanak. „Ez nem lehet igaz, a politikusok, a gazdasági ve­egy pillanatig kellett VGlke a köztársasági címert, én nem erre neveltem”, öszin- zetők, de segítsenek a pedagó­míg az darabokban ala nem ték és fájdalmasak szavai, gusok is és mindenki, aki tud. Ián. Csak volna gondolni az apára, érezni' hullott, a szülői aggódást, érezni az DDIG bűntelenül élt. még “ ““ A zuhanás ébresztette fel. csak nem is tapintotta a világ otthon melegét, amely egész idegej megnyugodtak és nyi­eseményeit. Melengette, táplál- életén áradt a családi fészek- ladozni kezdett értelme. Ek- kifakad a haragtól, ta őt a szülői szeretet és az is- bői. Visszagondolni a szülők kor rettent meg. Egy darabig Ki tette ezt fiammal? ami a meglett ember szemé- jvij vezessük a fekete istváno- ben könnyet fakaszt. De a kér- kat> az ellenforradalom ilyen dés elől nem akar kitérni, áldozatait. Megéri a munkát, elvtársak! Bobál Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents