Nógrádi Népújság. 1957. október (2. évfolyam. 78-86. szám)

1957-10-23 / 84. szám

1957. október 23. NÓGRÁDI Népújság Húszmillió érlékű munkát végez a télen az építőipari vállalat Az építőipar a nagyvállala­tok államosítása óta minden évben jelentős lépést tett az építőipar idényjellegének fel­számolására. A régi építőmunkások em­lékezhetnek a kapitalista időkre, amikor október vé­gén, november elején az elbocsátások időszaka meg­kezdődött és a téli időjárástól függően általában március közepéig fi zetés nélkül, munkamélkül ten­gődtek.. Az állami építőipari válla­latok létrehozásuk után mind­inkább feladatukká tették az építőipar idény jellegének fel­számolását és igyekeztek, ha nem is a teljes létszámnak, de legalább az építőipar magvát képező törzsgárdának téli munkát biztosítani. Kezdetben kisebb, a későbbiek során mindig nagyobb mértékben folytak téli építkezések, bár az idényjelleg megszüntetése több esetben erőszakolt volt és mint mondani szokták töb­be került a leves, mint a hús. Első időszakban elég gyakran előfordult olyan építkezés, ahol többemeletes épületet teljes egészében körül burkoltak, le­fedtek és tégla, vasbeton szer­kezeteket készítettek a fedett térben. A betonérlelés költsé­ges. kettős zsaluzású helyszíni gőzöléssel történt. Általában laikus előtt is nyilvánvaló, hogy az ilyen körülburkolás és lefedés hatalmas többlet- költséget okozott. Ma már az elmúlt évek tapasztalatai so­rán ilyen költséges megoldá­sokhoz nem folyamodunk, hanem az építési batáridők helyes megállapításával igyek­szünk olcsó felkészülést és gazdaságos megoldást biz­tosítani. Országunk iparosítása és a nagyarányú lakásépítési prog­ram végrehajtása szükségessé teszi az egész éven át tartó építkezés megvalósítását, ugyanakkor az előbb említett gazdaságossági szempontokat is szemelőtt kell tartani. A feladatot ilyen módon csak úgy lehet kielégítően, vagy közel-kielégítően megoldani, ha az előre- gyártást fokozzuk és az előregyártott szerkeze­teket az épületeken széles kör­ben alkalmazzuk. Az építőipar a gépesítés terén az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül és ez nagy­mértékben elősegíti az előre­gyártott elemek beépíthetősé­gét. A vállalat évek óta har­col a tervezőkkel, beruházók­kal, egy-egy épület minél na­gyobb fokú előgyártásáért. Az anyagi eszközök biztosí­tása mellett az építőipar téli munkáinak sikeres lebonyolí­tásához azonban kellő és hat­hatós intézkedésekre, szervező munkára van szükség. A té- liesítésre való előkészülésnek tulajdonképpen már a vállalat éves programjának kialakítása során kellett megtörténnie, vagyis az éves tervet már úgy kellett elkészíteni, hogy a téli időszakra megfelelően munka- lehetőségek álljanak rendelke­zésre. Nagymértékben megne­hezítette a téli munkalehető­ségek biztosítását az a körül­mény, hogy a megyében is csaknem 1000 lakást kell az ősz folyamán átadni, s eddig még kellő erő nem jutott új munkák megindítására. A tervek szerint a vállalat a téli időszakban — ha a hő­mérséklet fagypont alá süly- lyed — Salgótarjánban 106 lakás építésén, valamint a Má- vaut irodaház, kazánház elkészítésén fog dolgozni. Nagybátonyban 64, Kiste- renyén 30, Mizserfán 20 lakás építését folytatjuk a téli időszakban is. Ez utóbbiakkal kapcsolatban szükséges megemlíteni, hogy a Nógrádi Szénbányászati Tröszt hitelátcsoportosítást akar végrehajtani és az épít­kezést leakarja állítani. Ezzel nemcsak a bányászok érdekei ellen cselekednek (később ké­szül el az épület és a leállítás miatt többe kerül), hanem az építőipari vállalatot is meg­fosztják egy jelentős téli mun­katerülettől. Nulla fok felett a külső hő­mérséklet már megengedi, hogy falazási munkákat foly­tassunk. Ha a nagyobb hide­gek csak januárban következ­nek be, úgy lehetőség nyílik december végéig további épü­letek falazására és később te- tőaláhozására, aminek követ­keztében újabb belső munka­terek állnak a vállalat dolgo­zóinak rendelkezésére. A belső munkaterű munkák­ra a vállalat 4 darab hőlég­fúvó berendezést igényelt és ezekkel temperált munka­helyet biztosít dolgozóinak. A felhasználandó anyagok fel- melegítésével további 6 darab gőzkazán áll rendelkezésre. Ezenkívül természetesen szám­talan apróbb segédeszközzel igyekszik a vállalat normális munkakörülményeket biztosí­tani dolgozóinak. A dolgozókat a vállalat vattás ruhával el­látja. A vállalat mintegy 20 millió forint értékű építőipari munkát szándékozik a tél folya­mán elvégezni, amely jelentősen elősegíti, hogy a jövő évben megyeszerte újabb lakások százai és kü­lönböző ipari létesítmények ke­rüljenek átadásra. Kovács László a Nógrád megyei Építőipari Vállalat főtechnológusa ----------------­F igyeljük meg ! Beteg kislányommal el­mentem a salgótarjáni ren­delőintézetbe, a gyermek- gyógyászatra, Rengeteg volt a beteg, órákig kellett várni az igaz, de ez sem indo­kolja azt a minősíthetetlen magatartást, amit egyesek, főleg a vidékiek tanúsítot­tak. Szabályszerűen ráver­ték az ajtót Zala doktorra annyira, hogy az végülis képtelen volt folytatni a rendelést. A betegeknek be kellene látni, hogy az orvos csak nyugodt körülmények között tud dolgozni. Kiváncsi voltam, mindig ilyen nagyon sok-e a be­teg? Megtudtam, hogy nem, csak hétfőn, amikor a vi­dékiek is bejönnek. Sokan — nagyon helytelenül — csak akkor hozzák be a be­teg gyereket az orvoshoz, amikor a piacra mennek árulni, Az egyik anya azt mondta, hogy ő nem ér rá a gyerekkel orvoshoz sza­ladgálni, mint a városiak. Arra nem gondol, hogy a gyerek közben meg is hal­hat orvosi segítség nélkül? Amikor végül is eljutnak a rendelőbe, annyira türel­metlenkednek, hogy még az orvos munkáját is aka­dályozzák. Jó lenne, ha a beteg . gyermekek érdeké­ben nyugodtan kivárná mindenki a sorát. Vincze Pálné, Salgótarján A szénmedence fiataljai válaszolnak a felhívásra Mint lapunk október 19-i számában hírt adtunk róla. a Kisterenyei Szénbányák KISZ- brigádiai szocialista verseny­vállalást tettek a KISZ I. or­szágos értekezlete és a Szocia­lista Forradalom 40. évforduló­ja tiszteletére. A felhívás a szénmedence KISZ-brigádiai körében lelkes visszhangra ta­lált. 46 elővájási és fejtési bri­gád jelentette be csatlakozá­sát a felhíváshoz. Kossuth lej- tősaknán Csúz Sándor és bri­gádja 100 csille szén terven felüli kibánvászását vállalta. A Gácsi-brigád 80 csillével te­tézi meg előirányzatát. Majgút Dezső és brigádja azt vállalta, hogy napi elővájási tervét 3 méterrel teljesíti túl. A kommunista fiatalok nagy­szerű munkasikerekkel készül­nek a nevezetes ünnepekre. A gyarmati vásárban . . . LÓVÁSÁRBAN nagy szakértelemmel vizsgál- gatják a lovakat az emberek. Ünneplőbe öltözött három pa­raszt és egy városias öltözékű fiatalember igencsak mustrál- gatja a lovakat. Minden lóban hibát találnak, minden lovat ócsárolnak, s aztán tovább mennek. — Biztos kupecek — mond­ja az egyik gazda szomszéd­jának. Pedig nem azok. Becsületes paraszt emberek, akiknek egyedüli céljuk az, hogy ol­csón, de jót vegyenek. Nem rég alakították újjá Mohorán a Kossuth tsz-t. Most hárman — az elnök: Borkő János és két tag: Kiss István és Uzso- vics Ferenc — eljöttek, hogy kedvükre való kétpár lovat vegyenek. A negyedik férfi, Amire büszkék lehetnek a kőbányászok (Tudósítónktól) Jogos büszkeség tölti el mostanában a Nógrádkövesdi Kőbánya dolgozóit. 107.8 szá­zalékra teljesítették III. ne­gyedévi tervüket és ezzel olyan magas termelést értek el, amilyenre a kőbánya mű­ködése óta még nem volt pél­da. A balassagyarmati járás legnagyobb iparvállalata ren­geteget fejlődött a felszabadu­lás óta. Az első ötéves terv során a régi szandai kőbánya mellett létesült modern üzem­ben, jelenleg három nap alatt termelnek annyit, mint a ré­gi üzem egy hónap alatt. A negyedév során csaknem 9 ezer vasúti kocsi kőanyagot szállítottak el. Ezt a mennyi­séget a régi szandai üzem négy év alatt termelte volna ki. Az ország három nagy kő­bányájának versenyéből Nógrádkövesd került ki győz­tesen, megelőzve Uzsabányát és Tállyát. A vállalat két bá­nyája: a berceli és a szandai is versenyben álltak egymás­sal. A győztes ezúttal a ber­celi üzem lett 108.3 százalékos tervteljesítéssel. A szandaiak most azon vannak, hogy a IV. negyedévben elnyerjék az el­sőséget. Termelékenységben a múlt év III. negyedévi, ugyancsak jó eredményével szemben 5.4 százalékos a javulás. Az ön­költség csökkent 2.7 százalék­kal a multévivel szemben. A kőbányászok jó munkája a keresetekben is kifejezésre jutott. Egy munkás átlagosan 1.097 forinttal, vagyis 32 szá­zalékkal keresett többet, mint a múlt év III, negyedévében. Bállá Mihály járási főállat­tenyésztő úgy csatlakozott hoz­zájuk. ÉÁ TSZ-BEN türelmetlenül várták a gyarmati vá­sárt. Még a kívülállók is meg­tudták, mire készülnek a tsz- tagok. Most a vásárban gyak­ran találkoznak ezekkel a gazdákkal, akik kíváncsian kérdezik: még nincs kinézve semmi? Az elnök feleli: Még nem egészen. Egész délelőtt a vásárt jár­ták. Egy gazda sem tartotta komoly vevőknek őket. Talán pénzük sincsen — vélekedtek. Amikor már minden vala­mire való lovat megszemléltek, elkezdték a tapogatózást. Te- tőtől-talpig megvizsgálták a számításba jöhető lovakat. Több pár ló esélyes volt. de ők mégis tovább kerestek. Végül megállapodtak egy pár lónál. Két, három ember tá­volabbról figyelte őket. Majd, amikor látták, hogy annál a pár lónál tovább időznek, ők is odamentek. Kik voltak ezek az emberek? A volt tsz tagjai: Mikus József és Antal István bácsi. GY IDEIG nem szóltak semmit. Amikor a tsz-tagok al­kudni kezdtek a két lóra, An­tal István bátortalanul meg­kérdi: meglehetne próbálni, hogy húznak? Tessék, mond­ja a tulajdonos. Egy, két kör következik, s utána visszajön, majd odasúg­ja az elnöknek: — Ne vegyük meg, nem ne­künk való. És tovább mennek, más lo­vakra kezdenek alkudni. De Mikus Józsefék mindenütt megtalálják őket. Bállá Mihály, főállattenyész­tő kissé dühös, hogy ennyire beleavatkoznak Antal bácsiék tőlük: Maguk is tsz-tagok? — Nem — hangzik a válasz. — Akkor meg mi közük az egészhez? — Több, mint gondolná. Le­hetünk mi is még tsz-tagok. Nekünk se mindegy milyen ál­latokat vásárol a Kossuth-tsz. Ezután már hatan vizs- gálgatták a kiszemelt lovakat. Már kezdett ritkulni a tö­meg, amikor megvették a két pár lovat. Áldomást akartak inni, de Antal és Mikus bá­csinak nyoma veszett. Alig tudták megtalálni őket. Végül mégis megkerültek. Eleinte csak koccintottak. Valahogy látszott rajtuk, hogy valami bántja őket. Otthon aztán büszkén új­ságolták: olyan két pár lovat vettünk a termelőszövetkeze­tünknek, hogy testvérek kö­zött is ötezer forinttal többet ér, mint amit fizettünk érte. „Barátság“ — a prémiumért Szorospataki bányászok szép- ezért szóra sem érdemes, temberben — a bányaviszo- Nem elvtársak, ez több mint nyok leromlása miatt — né- megszokottság, vagy könyve- hány tizeddel 100 százalék lési kérdés. Ez mindenekelőtt aiatt maradtak tervük teljesí- a szocialista erkölcs kérdése, tésében. Érthető, hogy ez az ál- a kommunista vezetők maga­lapot az egyébként eddig jó tartásának kérdése! S bármi­eredményt elérő üzem bányá- lyen nagy is volt az igyeke- szait és vezetőit erősen foglal- zet, hogy a sajtó hallgassa el koztatta, s törték fejüket, mi- az egész ügyet, nem tehetjük, tévők legyenek. Nem alkudhatunk meg saját Akadt néhány vezető — első- lelkiismeretünkkel, sorban Demeter Ferenc, a szó- A szorospataki vezetők be- rospataki főmérnök — akik csületes utat is választhattak hamar megtalálták a nyitját, volna: feltárni a tröszt vezetői hogyan lehet 99-ből legalább előtt, hogy rajtuk kívülálló, 101-et csinálni. Egy-egy hónap geológiai okok miatt hiányzik lezárta után a nagybátonyi ősz- az a néhánytized százalék, s tályozó és az egyes üzemek kérni, hogy emiatt ne zárják egyeztetik termelési adataikat, ki őket a premizálásból. De Szeptemberben ez úgy nézett mások munkája alapján szé­ki, hogy az osztályozón 78 va- rezni előnyöket, a jogos kérés gon szénnel kevesebbet mu- útjáról a tőlünk idegen speku- tatott az összesítés. mint láció útjára lépni semmikép- amennyit az odaszállító bánya- pen sem egyeztethető össze a üzemek adatai mutattak. Ilyen szocialista gazdálkodással, esetekben — a hóközben vég- Igaz, a tröszt vezetői nem zett ellenőrzések, csilleméré- mentek bele ebbe a manipulá- sek adatai alapján — levonják cióba, s elitélték. De a szoros- a nyerstermelésből ezt az úgy- pataki vezetőknek mégis ad- nevezett mérlegelési hiányt, tak prémiumot, az előbb emlí- Szorospatak is így került — tett indokok alapján. Az a jogosan — a 100 százalék alá. véleményünk, hogy a történ­De a szorospataki és a tek után ez nem helyes, s von- tiribesi bányák néhány ve- iák vissza a jutalmazást. A zetője gyorsan megegyezett, spekuláció, a jogtalan előnyök hogy átadnak ők annyi vagon szerzése nem elismerést, ha- szenet lemaradt társuknak, nem felelősségrevonást érde- hogy meg legyen — és meg is niel! lett — a 100,1 százalék — az- Végeredményben: ideje egy- zal együtt pedig valamennyi- szersmindenkorra megszüntet- ük számára a prémium is biz- ni a bányaüzemek közötti „ba- tosított. rútságnak” ezt a fajtáját. S Van, aki — mint például akik ezt az esetet felfedték el- Kutl elvtárs, a tröszt minőségi ismerést érdemelnek, s nyu- ellenőrzési osztályának vezető- godtak lehetnek, hogy a párt, je — azt mondja, hogy nem a kormány kiáll mellettük, ha kell ebből különösebb problé- ezért hátrányos helyzetbe ke- mát csinálni, mert a nagybáto- rülnének, vagy bárki is zaklat- nyi bányaüzemek ilyen módon ni próbálná őket. eddig is „kisegítették” egymást Ragaszkodunk ahhoz, hogy és így lesz ez a jövőben is. a 99 nem 100, bárhogy pró- Csillag elvtárs, a tröszt főmér- hálják is egyesek azt azzá vál- nöke szerint az egész csak toztatni. statisztikai, számtani kérdés, —hg— BÜROKRATÁK—E? A Népszabadság kritikával illette a megyei tanács mező- gazdasági osztályát, mert kí­sérletet tett a falu munkaver­senyének centralizálására. A mezőgazdasági osztály na­gyon helyesen nem várt fel­sőbb utasításra. A káderek ren­delkeztek annyi tapasztalattal, s energiával, hogy megoldhas­sák a falu munkaversenyének problémáit. Kísérleti célból, ér­tékelő füzetecskékkel próbál­ták megszüntetni a versenyben tapasztalható anarchiát. A füzetecskék hasznosíthatók lesznek a termelőszövetkezeti gazdaságokban. Éppen e gazda­ságok szervezettségénél fogva. Viszont az egyéni gazdák kö­rében nem lesz sikere. A gaz­dák nem kedvelik a papír­munkát, s ez a füzetecske bi­zonyos mesterséges kereteket szab a versenynek, s a verseny­zőknek. Legjobb lesz tehát új módszereket keresni. Ehhez viszont nélkülözhetetlen a gaz­dák javaslata. A Népszabadság cikke után megtorpant a versenyszervező munka. A járások, községek vezetői tétlenek. Utasításra várnak. A mezőgazdasági osztály ká­derei a negatív tények ellenére sem bürokraták. Lelkesedéssel és jó szándékkal kezdeményez­ték az új módszert, arra szá­mítva, hogy majd a gyakor­lat megmutatja a kezdeménye­zés pozitív és negatív oldalait. Tehát továbbra is segítik, ta­nulmányozzák a falu verse­nyét, s a gazdák javaslatai alapján határozzák meg az ér­tékelés és a nyilvántartás új, helyes módozatait. A agrártézisek reálisan ve­títik a célt, a cél megvalósí­tásának eszközeit. De ez még nem minden. A mezőgazdasá­gi termelés fejlesztéséhez szük­séges a falu versenye, amely felszínre hozza a nép alkotó kezdeményezéseit, s közkinccsé teszi az élenjáró termelési, s tenyésztési módszereket. Ebben a nemes vetélkedés­ben egyesek kiemelkednek, mások lemaradnak. Az lenne a jó, ha a falu szakemberei baráti segítséget adnának a le­maradóknak, hogy utolérjék, s megelőzzék az élenjárókat, így válna a verseny az agrár­tézisek megvalósításának mo- torjává. (l-D Lelkesen dolgozik az egyházasdengelegi nőtanács Szeptember elején alakult meg Egyházasdengelegen a nőtanács. Már az alakuló ülé­sen tervezgették, mit, hogyan tegyenek, hogy a nőmozgalom minden nő érdeklődését fel­keltse. A lehető legtöbbet se­gítsen az asszonyoknak min­dennapi életükben. Emellett bővítse látókörüket, növelje Dolitikai tudásukat, de azért ne kelljen okvetlenül külön elő­adásokon részt venniök. Szinte észrevétlenül a rendes heti összejöveteleken szeret­nék különböző ismereteiket bővíteni. A második összejövetelü­kön már egy-két gyakorlati munka megvalósításáról ta­a lóvásárlásba. Meg is kérdi nácskoztak. Csak üdvözölni lehet azt az elhatározást, hogy közös használatra mosógépet vesznek, amelyet csekély óra­díj ellenében minden asszony igénybe vehet majd. A mosó­gép árát különböző rendezvé­nyek bevételéből akarják ösz- szehozni. Beszerzéséhez a me­gyei nőtanács segítségét kér­ték, mivel a mosógépek iránt olyan nagy a kereslet, hogy jelenleg még nem tudja az ipar korlátlanul kielégíteni az igényeket. A gyermekváros építése ja­vára kibocsátott táglajegyek árusítását is vállalták és rövid idő alatt már a második 100-as tömb jegyei is elkeltek. E hónap elején azt is elter­vezték, hogy a mezőgazdasági munkák befejezése után rend­szeresen, minden héten egy­szer lesz összejövetel. Három­féle szakkört indítanak majd: . háztartási tanácsadó, szabás­varrás és kézimunka szakkört. Az eddigi összejöveteleken résztvevő asszonyok nagy lel­kesedéssel fogadták a szakkö­rök megindításának tervét, amelyet Lukács Mária, a nő­tanács titkára javasolt. Azt remélik, hogy előbb-utóbb a falu összes asszonyai részt vesznek összejöveteleiken. Mindenesetre szeretnék, ha olyan érdekesek és vonzók lennének. Reméljük, hogy igyekezetü­ket siker koronázza.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents