Nógrádi Népújság. 1957. október (2. évfolyam. 78-86. szám)

1957-10-02 / 78. szám

1957. október 2. NÓGRÁDI Népújság Néhány megjegyzés a kányási műszaki tanácskozásról Nagyszabású műszaki ta­nácskozást tartottak a minap a kányási bányaüzem dolgo­zói. Résztvettek a megbeszé­lésen a legkiválóbb vájárok, ott voltak az üzem aknászai, bányamesterei, a termelés sok kiváló parancsnoka, ott volt a bánya munkásigazga­tója és főmérnöke, a tröszt, a megyei pártbizottság és a bányász szakszervezet képvi­selője — ahogy az egyik fel­szólaló jellemezte: együtt volt a bánya műszaki vezér­kara. A kányásiak meghív­ták versenytársuk, a tiribesi bánya képviselőit is. összesen talán hatvanan lehettek. Kovács József igazgató rövid számadásban ismertette a III. negyedév eredményeit. El­mondotta, hogy a tervezett napi 34 vagon helyett szep­temberben 38 vagonnal ter­meltek; 17 forinttal csökken­tették a szén tonnánkénti árát. — Valamennyiöket jól­eső érzés töltötte el, amikor arról beszélt, hogy a bánya valamennyi dolgozójának de­rék munkája eredményeként szépen gyűlik az az összeg, amit az év végén nyereség­visszatérítésképpen osztanak ki az arra érdemes dolgozók között. Munkájuknak termé­szetesen hiányosságai is van­nak, ezekről is őszintén, reá­lisan beszél az igazgató. El­mondotta, hogy a megenge­dettnél 7 százalékkal maga­sabb a fafogyasztásuk. Elma­radtak az elővájási munkák­kal és a 17 forintos tonnán­kénti csökkenés ellenére is rendkívül drágán termelnek. Ehhez kérte a résztvevők tá­mogatását. Ezután a bánya főmérnöke ismertette részletesen a meg­oldásra váró feladatokat. Szá­mokat sorolt fel, bonyolult műszaki elgondolásait ismer­tette — és különös módon mindenkit érdekelt a téma. A tanácskozást senki nem hagy­ta ott, pedig több mint négy óra hosszat tartott... A műszaki tanácskozásnak indult összejövetel, de ahogy az okos, megfontolt felszóla­lásokat hallgattuk, egyre in­kább meggyőződhettünk, hogy több ez, mint egyszerű, szok­ványos termelési tanácskozás. A felszólalásokkal nemcsak a .téma szélesedett, kapott XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXJOOOOOOO OOOCOOOOOOOOOOOOOOOXX»XXXX)CXMO^ .... IT TAPASZTALTUNK MÁTRANOVÁK ÉS uppcQntfállPli SZOROSPATAK I C l a C H y C U CII Szorospatak és Mátranovák bányászainak kezde­ményezéséhez fűződik a szénmedencében kialakult pá- rosverseny. Most felkerestük a két bányát, hogy fel­világosítást kapjunk, hogyan történik a verseny ered­ményeinek értékelése, nyilvánosságra hozatala. Szorospatakon megtudtuk, hogy az első félévben az ő üzemük bizonyult jobbnak a vetélkedésben. Igaz, jelenleg nem nagyon dicsekednek, mert a termelési terv teljesítésében lemaradtak. Az üzem legjobb csapatainak eredményét rend­szeresen vezetik a versenytáb­lán, jutalomnótát is küldenek részükre. A baj azonban az, hogy a párosversenyző szoros­pataki és mátranováki csapa­tok, brigádok eredményeit már nem írják ki. Mint megtudtuk, a szorospatakiak jártak már Novákon is, meghívták üze­mükhöz a versenytársat. Mátranovákon már valami­vel jobb a helyzet. Rendszere­sen tudósítják mind a két üzem, mind a versenyző csa­patok eredményeit. Itt a han­gosbemondó mellett fényké­pekkel is népszerűsítik az élen járókat. A szakszervezeti bi­zalmiakkal ismertetik a páros­verseny állását, akik azután a dolgozók között tudatosítják azt. Mind a két üzemnél szerzett tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy a dolgozók többet várnak. Például nemcsak a százalék érdekli a bányászokat, hanem az is, hogy az egyes csapatok hogyan érték el eredményeiket. A verseny nyilvá­nosságának javítása érdekében helyes lenne, ha szorosabb kapcsolat alakulna ki a két bánya szakszervezeti bizottsága között. Tapasztalható az is, hogy az új módszerek keresése közben elhanyagolják a régi és jólbevált tapasztalatok fel- használását. Végül pedig: a napokban lezajló termelési érte­kezleteket jól felhasználhatnák arra, hogy a két vetélkedő bánya küldöttsége meglátogassa egymást, ismertetnék ered­ményeiket, s hogyan érték azt el, — szóval jobban bevonni a dolgozókat a verseny ügyeinek intézésébe. teljes értelmezést egy-egy so­kakat foglalkoztató probléma, de valahogy úgy tűnt, mintha’ a terem is kitágult volna: a demokrácia gyakorlása isko­lájának tetszett: a vezetés gyakorlása nagy iskolájának tűnt. Mi volt a legmegragadóbb? Az, ahogyan a résztvevők el­mondották észrevételeiket megjegyzéseiket a bánya munkájával kapcsolatban Egyikük arról beszélt, hogy’ a dolgozók a munka később kezdésével önmagukat csal- jak meg. A felszólaló hangoz- tatta, hogy a termelés irányí­tóitól a munkaidőt becsület­tel kihasználó bányászok is megkövetelik az ilyen fegyel­mezetlenségek megszünteté­sei. Egy másik felszólaló ar­ról beszélt, hogy mindent meg kell _ tenni a balesetek meg­előzése érdekében. Be kell tartani és tartatni a bizton­sági intézkedéseket. Egy har­madik elvtárs a gazdaságos termeles olyan „kis“ összete­vőire hívta fel a figyelmet, mint például a fölösleges túl­órázások megszüntetése. Egy negyedik a bánya egy részé­nek rossz világításáról szó­lott. Az ötödik... 16 felszólaló volt... Egyikük— talán még ilyen nagy gyülekezet előtt most szólt először — zavartan gyorsan, tőmondatokban be^ szélt; a másik megszokta már a nyilvánosságot: okos, vilá­gos okfejtéssel bizonygatta igazát. — Nem volt séma ahány felszólaló, annyiféle ember, annyiféle szemlélet. Azaz nem is annyi szemlélet, egyetlen közös vonása volt valamennyi felszólalónak. Az, hogy a mi dolgainkról be­széltek, a mi feladatainkról, a közösség érdekeiről, a bá­nya jövőjéről, de úgy, mintha Családi tanácskozáson vettek volna részt... Felszólaltak a tanácskozá­son a versenytárs tiribesiek képviselői _ is. Kiss Béla fő­mérnök részletes szakmagya­rázattal arról szólt, hogy a kaparószalag átszerelését frontfejtésen hogyan csinál­ják és helyes lenne, ha a jó tapasztalatokat a kányásiak is hasznosítanák. A tiribesi vezetők (párttitkár, az üb el­nök és a személyzeti vezető) a kányási mozgalmi vezetők­kel beszélték meg tapasztala­taikat adták át a talán itt is alkalmazható tapasztalatokat. Talán még annyit: szerve­zői arról sem feledkeztek meg, hogy a megbeszélés be­fejeztével a résztvevőket va­csorához lássák vendégül... T. L. Kirakatrendezők tanfolyamát tartották meg a héten A szocialista kereskedelem propagandáját kívánta elő­segíteni a Salgótarjánban megrendezett kirakatrendező tanfolyam A 13 Nógrád megyei kira­katrendező részére az előző­leg Prágában járt budapesti kirakatrendezők két képvise­lője mondta el prágai ta­pasztalatait, hogy ezzel is hozzásegítsék a vidéki keres­kedelmet a szocialista propa­ganda vonzerejéhez. Az öt­napos tanfolyamon az Állami Áruház két, a Balassagyar­mati Népbolt és Ven­déglátóipari Vállalat ugyan­csak két kirakatrendezője, va­lamint a Kisker 3 képviselője vett részt. Az eredményes előadások, élménybeszámolók után pén­teken záróankétot ren­deztek, amelyen a tanfolyam hallgatói mondták el észre­vételeiket, vitatták meg az elhangzottakat. A szécsényi járási kultúrházban A Szabad szél bemutatójára készül a szécsényi járási kul- túrház. Kezdeményezésük üd­vözlendő. szép úttörő munkát vállaltak az ellenforradalom után elsőként a szocialista kultúra terjesztésében. Menetrend változás A téli időszámítás beveze­tésével, szeptember 29-ével változás történt a vonatok és autóbuszok menetrendjében is Utazás előtt érdeklődjük meg a vonatok pontos indulását. Segítés MÁVAUT és bányász módon Gyakran emlegeti a falvak népe, sokszor nem a legszebb jelzők kíséretében a 33-as MÁVAUT-ot. Beszélnek rá kígyót, békát, annyi rosszat, amennyit talán nem is érde­mel. Némely hálátlan utasnak nem tetszik, hogy megállás nélkül elrobognak beteg szü­lei. vagy iskolába igyekvő gyermekei mellett. „Pedig hát ez az élet törvénye.” A busz robog — utas meg jó, ha csak morog az út sarában vára­kozva. Hibás lenne a kép, ha csak a rossz oldaláról mutatnánk be a MÁVAUT-ot. Nagyon sok olyan járata is van. amelyre panaszt alig hallani. A 33-as MÁVAUT-nak van olyan ol­dala is, amit még alig isme­rünk. Például a múlt évben ők patronálták a karancsaljai Béke tsz-t. Elvégre nem ma­radhatnak el az üzemektől, a bányáktól és más egyéb válla­lattól. Ők is patronáltak. De még hogy! Még ma sem felej­tette el, egy tsz-tag sem. pedig sokszor hálátlanul feledéke­nyek. A múlt évben megjavítottak a tsz-nek egy permetező gépet és hogy tud iák a lókapát éle­síteni. küldtek két. használt reszelőt. — Nem nagy segítség — gondolnák a kívülállók. Lehet hogy igazuk van. Ha a segíteni akarást nézzük, akkor dicsérendő a MÁVAUT tevé­kenysége. De ne ragadtassuk el dicséretre mégsem magun' kát. Telt-múlt az idő. s a Salgó­IJéke tsz-nek, amelyben felszó­lítják: permetezőjavítás címén 56 forintot. 5 százalék kamatot és 10 forint költséget fizesse­nek meg a 33-as MÁVAUT- nak. A két rossz reszelőt úgylát- szik kifelejtették. Ezúton kí­vánják figyelmeztetni a tsz tagjai a 33-as MÁVAUT-ot, hogy minél hamarabb bírósá­gon keresztül követeljék vissza, mert ők úgy se tudják hasz­nálni. Hát így néz ki az a híres MÁVAUT „patronálás”. amely után nem fog lelkesedni más tsz sem. Csodálkozik a MÁVAUT, hogy ebben az évben a Béke tsz már nem vette igénybe ezt az „önzetlen” segítséget? Ne csodálkozzon! — Jobb segítőtársra találtak a tsz tag­jai. A szorospataki bányaüzem nem MÁVAUT-módra értel­mezi a munkás-paraszt szövet­séget. A bányaüzem igazga­tója, Pintér elvtárs a bánya igazi támogatásáról biztosítot­ta a Béke tsz vezetőit. Azóta már sok nap eltelt. Amikor a legnagyobb szükség volt rá, megérkezett a bányá­szok segítsége. 10 napig két fogat ellenszolgáltatás nélkül segített a gabona behordásá- nál. A napokban a tehénistál­lóba és a silóhoz szállítanak használt síneket, amelyre a tsz-nek nagy szüksége van. A szorospataki bányaüzem bányászai megmutatták, ho­gyan lehet segíteni bányász Liu ac iwo. ” i tariáni járásbíróság bírósági | módra azon a tsz-en. amelyet végzést küldött a karancsaljai I MÁVAUT módon segítettek. KEDVEZŐEK FEJLŐDIK AZ ÚJÍTÓ-MOZGALOM AZ ACÉLÁRUGYÁRBAN (Tudósítónktól) Az acélárugyár újítási moz­galma januárban a mélypont­ról indult el. Ahogy teltek a hónapok, úgy növekedett az újítási javaslatok száma. A fejlődés nem ugrásszerű, ha­nem fokozatos és ez szerin­tünk egészségesebbnek mond­ható, mint a régi gyakorlat­ban tapasztalt kampányszerű újító hetek beiktatásakor be­adott javaslatok. * Dolgozóink megértették kor­mányzatunk célkitűzését és élnek a kormányrendelet le­hetőségeivel. Az új rendele­tet dolgozóink részben isme­rik és tudják, hogy az ő ér­dekeiket szolgálják. A szerző­déses újítási mozgalom beve­zetése nagy érdeklődést idé­zett elő vállalatunknál. Leg­inkább az tetszik az újítók­nak, hogy a szerződésben a százalékos kulcs megállapítá­sánál nekik is döntő szavuk van. Az igazgató, vagy meg­bízottja tárgyalások útján győződhet meg arról, hogy a javaslatok bevezetésénél mi­lyen problémák merülnek fel és azok leküzdésében milyen műszaki segítséget adnak az újítónak. Kedvező a rende­letnek az a pontja is, hogy az újítást önként átvevők ré­szére hat hónapon keresztül az újítás igénybevételével vég­zett munkákra kiegészítő fi­zetésként elszámolható az idő- szükséglet csökkenéséből vagy a teljesítmény követelmény Az MSzMP Nógrád megyei bizottsága kibővített pártbi­zottsági ülésen vitatta meg a dolgozó parasztok és a ter­melőszövetkezetek termelési biztonságát, s a termelőszö­vetkezetek helyzetét. A beszámolót Tóth Béla Gergely, a Megyei Mezőgaz­dasági Igazgatóság vezetője terjesztette az ülés elé. A be­számoló felett élénk vita ala­kult ki. Tizennyolcán, párt­os tanácsi vezetők, agrárszak­emberek, tsz-elnökök mond­ták el véleményüket, javas­lataikat. Az ülés délelőtt 9 órától délután 18 óráig tar­tott . * Örvendetes tény: megnőtt a dolgozó parasztok és a terme­lőszövetkezetek termelési ked­ve. Nagy a földhöz való ra­gaszkodás. Az adás-vételek száma a múlt évihez képest 300 százalékos emelkedést mutat. A múlt évben 147, ez év első felében 229 vagon mű­trágya került felhasználásra. Eredmény: szövetkezeteknél 10 (múlt évben 9), míg az egyénieknél 9.1 mázsa (előző Qexj,ipz£hJt a p.ártlúzőthjí<iL üJhjói ■ mánytermő terület. Persze az lenne a jó, ha a szántóterü­let 50—52 százalékán szemes­és szálastakarmányfélét ter­melnénk. Igen fontos a ló­tenyészkörzetek határait ne bő­2—3 év alatt. A kezdet biz­tató. A szövetkezetek a szü­letett borjak 35 százalékát felnevelik tenyésztés céljára. Megnőtt az egyéni gazdák kedve is: 110 darab tenyész­bikát és 275 vemhesüszőt ne­velnek szerződésesen. * Hasznos vita kerekedett az ipoly- mcnti tájfajta szarvasmarha ki- tenyésztése körül. A dán vörös magyartarka keresztezés, az állo­mány minőségi javítását célozza. A résztvevők egyrésze eredmény (S.-tarján, 1957 szept. 27-én.) úgy keli folytatni, hogy a kelle- rinttal szemben. A szükséges metlen meglepetések elkerülése vé- 4,236.000 forint hitelből csak gett a jelenlegi keresztezésbe be- 2,600.000 forintot igényeltek, vont állatlétszámot és a kialakított mert a különbözeiként jelent­kező 1,630.000 forintot saját erőből biztosították. * Ma sokan félre értik a szö­vetkezetek önállóságát. így szólt erről Burai elvtárs, a nagyoroszi Úttörő termelőszö­vetkezet elnöke: „Egyes szer­vek nem akarnak a tsz belső életébe belenézni még akkor sem, ha segítséget kérünk. A szövetkezetek elvárják, hogy a párt és tanácsvezetők több segítséget adjanak a gazdál­kodás megjavításához, az aka­dályok megszüntetéséhez.” here, lucerna, őszi keverékek vítsék mindaddig, míg lemérhető és a Siló-kukorica termesz- eredmények nincsenek birtokunk- tése E téren a megye jó ban A javaslatot elfogadták, a adottságokkal rendelkezik. A pártblzottság megbízta a végre- tehenallomanyt a jelenlegi 37 bizottságot, hogy a kísérie­szazalekról 40—45 százalékra — kívánjuk emelni a következő íbUU' ^VVV/Wv --------------­------ -----­é vben 7.2) lett a kenyérga- hiányában aggodalmát fejezte ki a bona átlagtermés. Az elkövet- kísérletezéssel szemben. Az aggo- kezendő években nagyobb dalmakat dr. Márkus József egye- gondot kell fordítani a talaj- temi docens a keresztezési munka erővísszapótlásra. Kezeljük irányítója akarta eloszlatni magas- helyesen a szervestrágyát, s színvonalú szakelőadásával, végül a kilúgozott, savanyú tala­jainkat meszezéssel javítsuk. * Az első félévben 7.700 kát. holddal növekedett a takar­Jakab Sándor elvtárs, a pártbi­zottság titkára tette meg javasla­tát: «A pártbizottság fogadja el a tezést tartsa szem előtt, s ha szük­séges, adja meg a támogatást, de ha szükséges, a figyelmeztetést is tegye meg. A határozattal Márkus elvtárs is egyetértett. * A palóc falvakban mély gyökereket eresztett a szövet­kezeti mozgalom. Ezért nem bírt vele az ellenforradalom. Szövetkezeteink 67 százalékra megmaradt, s az első félév­ben tovább erősödött a kö­zös gazdaság, s a tagok egy­sége. Jelenleg 67 termelőszö­vetkezet 1688 családdal, 2050 taggal, 21.698 katasztrális hold földön gazdálkodik. A termelő csoportok száma öt. Kétszáz­öt tagja 1502 kh földön mű­ködik. Van még 95 külön­böző szakcsoport 1898 taggal és 1523 kh földterülettel. A szövetkezetek gazdasági hely­zete A mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése nem öncél, hanem eszköze, fő módszere a mező­arányú fejlesztését, a mező gazdaság belterjessé tételét tűzte ki célul. Ezt csak úgy tudjuk jól megvalósítani, ha a mezőgazdaság szocialista át­alakítása terén további ered­ményeket érünk el. A jelen légi életszínvonalat megtarta ni és tovább fokozni csakis a nagyüzemi gazdálkodással le­hetséges. A kisárutermelők er­re nem képesek. Mi a dolgozó parasztoknak sosem mondtuk, hogy nem akarunk szocializ­must építeni falun. Igazi ter­melési biztonságot, igazi ter­melési kedvet, valamint ma­gasszínvonalú árutermelést csak a mezőgazdaság szociális ta átszervezése biztosít. A szö­vetkezést nem erőszakoljuk viszont nem mondunk le a nagyüzem jelentőségének is­mertetéséről. Azokon a helye­ken, ahol meg van a reális gazdasági és politikai feltétel, elősegítjük a tsz-ek létrehozá­sát. Ugyanakkor nem mon­dunk le a szövetkezetekből ko rábban kilépett tagok meg­nyeréséről sem. Etéren nem CÖÓA.UÓC, IU u — „---------------------­g azdasági termelőerők állandó szavakra, hanem tettekre van fejlesztésének, a dolgozó nép, szükség. s ezen belül a parasztság jó- Tizennyolcán szóltak hozzá léte állandó növelésének. Több a határozati javaslathoz. Töb- felszólaló szerint ezt a kettős, ben kérték a javaslat kiegészí- de egységes célt a termelési tését. A szavakból viszont ki­biztonság túlhangoztatásával csengett, hogy képesek va- elnyomják, s így látszatát kel- gyünk a párt agrárpolitikai tá­tik annak, hogy mi lemond- ziseibe foglalt feladatok végre- tunk a mezőgazdaság szociális- hajtására, amihez társadalmi ;adja el a zeie sokat javult. Az egy luiuv a mu,ug(uu<uug owvuw. —„--------, _______ _____ h atározati javaslatot.» Ez pedig tagra eső munkaegységelőleg ta átalakításáról. A párt agrár- összefogásra van szükség, így szól: a keresztezést munkát i228 forint, a múlt évi 727 fo- politikája a termelés nagy- (lantos) növeléséből adódó különbö­zet. Az Acélárugyárban már a rendelet ismertetése előtt is összejöttek a többszörös újí­tók és észszerűsítők és meg­vitatták a rendeletet. Szep­tember 24-én, kedden például újítási ankétot rendeztünk, amelyre a többszörös újitokat és az újítással foglalkozó mű­szaki vezetőket meghívtuk. Az ankét napirendi pontja az újítási mozgalom eddigi eredményeinek ismertetése és az új rendelet részletesebb ismertetése volt. Az ankéton megjutalmaz­tuk a legjobb újítókat is. Jelentősebb újítások: a sod­ronyüzemnél Bányik Antal, Fehér Gyula, Kálmán Lajos es Takács elvtársak megoldot­ták a gyorsdobi munkanelye- ken a többfokozatú húzás bevezetését. A javaslat már megtakarítást is hozott, az egy évre eső előkalkuláció szerint 133.600 forintot. A gazdasági szerszámüzem­ben i^ovacs László teennikus bevezette a csőkarima gyár­tásnál az összevont (külső karimavágás, belső karima­vágás és lyukasztás) szer­szám használatát, melynek alapján az évi előkalkuláit megtakarítás 48.000 forintot jelent. A rezező és horganyozó üzemben Váraljai László és Vágner János többszörös újí­tók olyan újítás bevezetésén kísérleteznek, hogy a húzó­dobok ne kényszermeghaj­tással, hanem lamellás ten­gelykapcsolókkal húzzanak. Ezzel a rengeteg szálszaka­dást kívánják kiküszöbölni. A gyár újítási bizottsága újítási feladat-terveket dol­gozott ki az újítók részére, amely az irányított újítási mozgalom célkitűzéseit fogja szolgálni. A feladattervek mellett biztosítja azt is, hogy az újítók kísérleteiket az újító műhelyben végezhessék, vagy végeztethessék. A fel­adattervekben pedig azokat a problémákat tűztük az újí­tók elé, amelyek a vállalat­nál legfontosabbak és a leg­sürgősebben megoldásra vár» nak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents