Nógrádi Népújság. 1957. október (2. évfolyam. 78-86. szám)

1957-10-09 / 80. szám

4

NÓGRÁDI Népújság

1957. október 9.

VQAdi& míuúr

Csütörtök, október 10.

Kossuth.rádió: 8.10: Könnyű melódiák. — 8.40: Kórusok. — 9.00: Édes anyanyelvűnk. — 9.05: A

Gyermekrádió műsora. 10.10: Versek. — 10.40: Zongoramuzsika. — 11.00: A Bor. Elbeszélés. — 11.20' Verbunkosok, magyar nóták. — 12.10: Operarészletek. — 13.00: Versek. — 13.15: Könnyű zene. — 14.00: Látogatás rokon népeknél. — 14.40: Szórakoztató zenekari hangverseny. — 15.20: A Gyermekrádió műsora. — 16.10: Szórakoztató

zene. — 17.00: A puskásember. — 17.10: Nagy együttesek. Az Ale- xandrov-kórus. — 18.10: Népi zene, 18.10: Elektronikus számológépek a Szovjetunióban. — 19.00: Tánczene.

— 20.25: Szegény emberek. A Rádiószínház bemutatója. 22.15: Tánczene. — 22.30: Emberek között. Boldizsár Iván tollrajzal. — 0.10: Az Állami Népi Együttes zenekar játszik.

Petőfi-rádió: 14.20: Fúvós indulók. — 14.37: Német Zenei Hét. — 15.10: A külföldi sajtó hasábjairól.

— 15.20: Tánczene, — 15.55: Haydn:

3-dur cembaloverseny, — 16.20:

Az Ifjúsági Rádió műsora. — 17.10: Már nem kísértet többé. Elbeszélés. — 17.25: Operett- és filmzene.

— 18.10: Válaszolunk hallgatóinknak. — 18.20: Heti hangverseny- kalauz. — 19.05: Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. — 19.15: Romantikus kórusok. — 20.00: Könnyű zene, — 21.05: Operettmuzsika. — 21.30: Népi zene. — 21.50: Hogyan óvjuk gyermekeinket a meghűléses betegségektől? Előadás. — 22.00: Operahangverseny. — 22.47: Versek.

Péntek, október 11.

Kossuth-rádló: 8.10: Részletek lános vitéz című daljátékból. — 1.50: Népi zene. — 9.10: Reggelt hangverseny. — 10.10: Óvodások nűsora. — 10.30: A Pénzügyőrl- jenekar játszik. — 10.53: Az Apos- ol. Petőfi Sándor elbeszélő költe- nénye. — 11.30: Ránki Lili zongorázik. — 12.10: Tarka muzsika.

— 13.0«: A belterjes gazdálkodás

ltján. — 13.15: Népdalok, — 14.00: ttörőhíradó. — 15.00: A gyermek- ádió műsora. — 15.40: Kamara- ene. — 16.10: Szív küldi . . . — 6.50: A baranyai példa. — 17.00: ászt Ferenc és Oroszország. Elő- :dás. — 18.10: A Magyar Rádió jnekkarának hangversenye. — 8.30: Ifjú Figyelő. — 19.00: Az

peraszínpad csillagai. Fjodor Sal- ipln . — 20.20: Zenei műsor. Közén kb. 20.35: Újra hullik a mag.

— 21.00: Salzburgi Ünnepi Játékok

1957. — 22.55: Fiatalok a mikrofon előtt. — 23.15: Hanglemezparádé.

— 0.10: Zongorahármas.

Petőfi-rádió: 14.20: Könnyű zene.

— 15.00: Fúvószene. — 15.15: Kórusok. — 15.40: Nádas József írásai.

— 16.00: Szimfonikus zene. — 16.40: Ifjúsági műsor. — 17.00: Katonadalok. — 17.30: Közvetítés az «írjunk együtt« nyilvános adásáról.

— 18.00 Német Zenei Hét. — 19.05:

Filmzene. — 19.45: Karinthy Frigyes a zenéről. — 20.00: Az opera mindenkié. — 21.05: Amelita Calli- Curci énekel. — 21.20: Külpolitikai kérdésekre válaszolunk. — 21.30:

Magyar nóták. — 22.00: Operettest. Szovjet szerzők műveiből.

Szombat, október 12.

Kossuth-rádió: 8.10: Zenekari

hangverseny. — 9.00: Úttörő-híradó. — 9.20: A Gyermekrádió műsora. — 9.40: Tréfás dallamok. — 10.10: Régi magyar operettek. — 11.00: Versek. — 11.20: A Zeneművészeti Főiskola hallgatóinak hangversenye. — 11.50: Inglesie gitározik. — 12.10: Népi zene. — 13.00: Ml van a könyvesboltokban? — 13.10: Művészlemezek. — 14.20: A Gyermekrádió műsora. — 14.40:

Fúvószene. — 15.00: Német Zenei Hét. — 15.25: Kórusaink életéből.

— 15.45: A nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdései. — 16.15: Beethoven zongoraszonáták. — 16.37: Zenés hétvége. — 17.00: Szerelmes a fiam. Elbeszélés. — 18.10: Szív küldi ... — 18.45: Moszkvai fiatalok között. Riportműsor. — 19.00: Magyar dallal a Szovjetunióban. — 20.25: Közvetítés a Rádió Vl-os stúdióból.

Petőfi-rádió: 14.20: Népek zenéje. 15.00: Hegedűmuzsika. — 15.25:

Fotoamatőrök ötperce. — 15.30:

Közvetítés az 1957. évi Bayreuth! Ünnepi Játékokról. — Közben: 17.10: Válaszolunk hallgatóinknak. —> 17.26: Lányok, asszonyok . . . — 19.05: Voltaire és az egyház. Előadás. — 19.25: Az operaközvetítés folytatása. — 21.05: Népi énekesek és együttesek műsorából. — 21.12: Szimfonikus hangverseny.

A nők figyelmesebbek az ajándékozásban

Az amerikai kereskedők egyesülete megállapította, hogy a nők rendszerint 12- szer annyi ajándékot vásárolnak férfiaknak, mint a férfiak nőknek. A szakértők szerint, ha a férfiak ajándékot vesznek, azt nem mindig feleségüknek szánják.

Nem kell már külföldről vásárolni

poocxioooooaoaoooooa

OOOOOOOOOOOOOOOOOOOO'

A fa-, bőr- és dohányipar igen sok gyalu-, kaparó- hántoló- és különböző vágókést használ, amelynek anyagát eddig külföldről szereztük be. Az alapanyag érdekessége, hogy két rétegű, az egyik olcsó, lágy, a másik kitűnő szerszámacél, amelyből a kés élét képezik ki. A Salgótarjáni Acélárugyár műszaki dolgozói Lizsnyánszki Antal főmérnök irányításával kísérleteket íolytattak ennek az import cikknek házi előállítárétegű öntecseket, amelyekből Ózdon hengereltek lemezeket. Eddig 11 mázsa ilyen anyagot szállítottak a szerszámkészítő üzemnek, amely örömmel értesítette az acélgyáriakat, hogy jól bevált a hazai anyag. A salgótarjániak még megvárják a fa-, bőr- és dohányipari dolgozók véleményét és ha ez is kedvező lesz, akkor még az idén megkezdik a kétrétegű anyagok üzemszerű gyártását, amellyel évente többmillió forintot takarítaEserkiíencssáztisenhét harcos napjai

ELMONDJA SZERGEJ AR1SZTOV,

AKí 1911 ÓTA TAGJA AZ SZKP-NEK

Szerpuhov város bolsevik szervezete 1917 márciusának első napjaiban vette

őrzi a fegyverraktárt. Rengeteg puskánk, töltényünk és kézigránátunk van.

Xe a földalatti illegalitás Gyertek és zsákmányolj a- leplét. Munkánkat na- tok fegyvert. A katonák gyón nehéz körülmények mindenben szívesen segíte- Között kezdtük meg, mert nek.

sával. Sikerült leönteni a két- I nak meg népgazdaságunknak. ;

LEVELEK —

... S amikor már úgy érzi, mindenütt volt, ám segítséget mégsem kapott, mint vízbe- fúló az utolsó szalmaszálat, úgy ragadja meg a lehetőséget. Levelet ír a szerkesztőségnek. Mily nagy szó a bizalom. Segítséget kérő emberek sokasaga keresi fel naponta leveleivel munkatársainkat. Íme ezek közül néhány.

Agócs Ferenc Szandáról írt. Panasza nem mindennapi. Húgát, aki egyben család- fenntartó, elbocsátották a

nógrádkövesdi kőbányából. Idős szülei így gyámolító nélkül maradtak. Személyesen látogattunk el Nógrádkövesd- re, ahol sikerült közbenjárnunk s Agócs Julia újra munkát kapott. A tanulság e panaszos levélből: nagyobb körültekintéssel, a szociális helyzet figyelembevételével végezzék a vállalatok a létszám- csökkentést.

Potholoczki Ferenc munkakönyvét megsemmisítették még 1956 decemberében. Pedig Szorospatakon 1957 júliusáig munkaviszonya volt. Midőn leszámolt, csodálkozott, hogy munkakönyvé nincs. Az ügyet kivizsgáltuk s megállapítottuk, a mulasztást az üzemvezetőség követte el. S most arra kérjük Potholoczki elvtársat, keresse fel szerkesztőségünket, ahol új munkakönyvét személyesen átveheti.

Janó András kovács a nagybátonyi csille javító műhelyből nem saját problémájáról írt. A talbót-ütköző és horog szerelésének módosítását javasolja, amelyet kellően meg is indokol. Azonban nem

PANASZOK

tudni miért, a javaslat süket fülekre talált. Pedig ió lenne, ha az illetékesek elgondolkodnának azon, hogy megéri-e 32 darab talbóton 6 munkás 12 napi átalakító munkája. Igaza van Janó elvtársnak, hogy a bürokrácia még sok helyen igen nagy úr.

Kaszás Sándor külszíni szállítási felvigyázó a ménkesi bányaüzemből keresett fel bennünket levelével. Ügy érzi, sérelem érte, midőn a bányarendészet illetékes szerve pénzbírsággal sújtotta. Panaszát megvizsgáltuk s a következőket állapítottuk meg: A pénzbírságolás jogos volt, mivel a bányabiztonsági követelményeknek nem tett eleget. A kötelességmulasztást másutt is büntetik, de különösen ott, ahol emberek életéről van szó. Mi úgy hisz- szük. Kaszás elvtárs is megérti ezt, s a jövőben gondosabb munkával megelőzheti a pénzbírságolást.

Horváth István Szorospatakról írt. Panasza bennünket is magával ragadott. Lábát vonat vágta el s most tehetetlenül van otthon. Felesége heteket tölt el táppénz után való járkálással. Ezalatt a gyermek s az apa otthon gyámolító nélkül van. Nem nagy dologról van szó. Lelkiismeretesség, felelősségérzet kell és nem lesz sem Horváthék- nak, sem másoknak ilyen problémájuk.

*

Íme néhány a sok közül. Köszönjük a bizalmat, s cserébe mi is azt adunk. Még egyet. Várjuk a jövőben is a megye dolgozóinak leveleit, ígérjük, segíteni fogunk.

C7#

MEGTISZTULÁS

NNUSKA meggyötörtén piheg a hófehér szülőszobai ágyon. Órák teltek el a szülés óta. elcsitult már a testi fájdalom. de lelkében idegtépő vihar dúl.

Hát hiába volt minden, a négy hónapi keserves titkolózás, a rettegés a titok miatt. A titok él. csodálatosképpen hét hónapos korra is életképes. Amikor az ápolónő nemmel és mosollyal felel a kínzó kérdésre: — Meghalt? — Annuska maga sem tudta, mit érez. Élet az életéből, vér a véréből ez a csöppség, de mégis ... Ez a tétje a boldogságának. Gyuszinak ő már bizonyára nem kell. Hogyis törődne egy olyan rendes, becsületes ember a magafaita megtévedt bűnös lánnyal . . . Hiszen becsapta, megtévesztette, utolsó percig elhallgatta előtte a dolgot.

A szép, sápadt ifjúanya gyötrődve fetreng az ágyon. Észre sem veszi az aitónyílását. Rémületében a torkába ugrik a szíve. Gyuszi áll az ágya előtt. Hallgatagon, komoran. Széket húz az ágy mellé. Annuska lázas keze jegesnek érzi a merev, mozdulatlan férfikezet. Szörnyű a hallgatás . . . Szivárgó könnyei fátyolén át is látja, kedvese is gyötrődik.

— Miért tetted ezt velem? — szólal meg súlyos szavakkal a férfi. — Ha szóltál volna, segítettünk volna a dolgon.

— Mór késő volt — suttogja az asszony. — Akkor múltam már három hónapos, amikor megismertelek.

— De mégis becsületesebb dolog vallomást tenni, mint titkolózni. Hát nem érezted, hogy egyszer én is megtudom? — Vasmarokkal szorítja a vergődő női kezet. Annuska szisszenni sem mer. — Az egészben az a legszörnyűbb, hogy így is szeretlek. Érted? . . . Szeretlek. Nem tudok nélküled élni... De a gyerekkel

sem . . . Tégy valamit Anna. Az a gyerek nem kell... De téged akarlak. Gondolkozz ...

Búcsúcsókot sem ad. szónélkül. kemény léptekkel távozik. Anna szívén fészket rak a megkönnyebbülés. Hát mégis szereti. Telnek a napok szomorúan, egyhangúan. Minden délután betoppan Gyuszi. Többnyire hallgatnak. A férfi gyengéden simogatja a homlokát. Annuska megkönnyebbülve, ha kitárhatná a szívét. De nem lehet beszélni a szájára tapasztja a kezét, ha szólni akar.

E.

S ANNUSKA nem tudja, hogy mit tegyen. Még neve sincs a gyereknek. Amikor eteti, jóleső melegség árad szét lelkében. Olyan furcsa, hogy már anya... Es még sem lehet édesanya . . . Valami hirtelen bódulat, fergeteges mámor szállta meg akkor tájt... Nyár volt és ők kettesben kirándultak a meseszép Mátrába . . . így történt . . . Nem is szerette soha Horváth Pistát, nem is látta többet azóta... Kölcsönösen meggyűlölték egymást. Mástól tudta meg. hogy külföldre szökött . . . Neki meg itt maradt a szégyene . . . Még sem tudott orvoshoz fordulni segítségért. Abban a nagy. ijesztő felfordulásban akarta is. hogy legyen valakije. Most mégis el kell szakadnia tőle ...

Az ápolónő javasol egy gyerektelen asz- szonyt... Az boldogan, szinte mohón veti magát a gyerekre. Az ő gyerekére . . . Csókolja és gügyög neki. mintha az övé lenne ... De annak sose lehet gyereke . . . Meddő szegény. Mégis úgy tesz. mintha saját húsa vére lenne az idegen kisfiú . . . Nevet is ó ad a csöppségnek. Azonnyomban Béluská- nak kereszteli.

Annuska úgy adja oda a kicsit, mintha az egyik szeme fényéről mondana le. Hazafelé nehezen esnek a léptek, szívére homályos érzelem nehezedik. Csak akkor könnyül meg a járása, amikor szembe találkozik Gyuszi- val.

Az esküvő bosszúsággal kezdődik. A sógor és a nagybácsi hirtelen beteg lett. Máshoz meg hiába mennek, nem vállalja senki a tanúságot. És általában olyan furcsa lett mindenki. Molnár néni. az örökké kedves Molnár néni még a fejét is elfordítja, amikor szembe találkoznak. Amikor a boltoshoz megy, nem kap kenyeret. Azt mondja Ko- vácsné. az elárusító, hogy — sajnos, elfogyott.

a városi önkormányzatban, a városi Dumápan mindenütt mensevikek és eszerek uralkodtak. Nap- ról-napra azt hirdettéK, hogy a forradalom mar győzött és támogatni kell az ideiglenes kormányt.

Mi, bolsevikok megmagyaráztuk a népnek: a burzsoázia a forradalmi tömegek februári győzelmét saját hasznára fordítja. Lenin tanításai nyomán fel kell készülnünk a szocialista forradalomra. Ne támogassuk az ideiglenes kormányt, amely folytatja a kapitaiistáK érdekeit szolgáló háborút! Újra és újra emlékeztettük a népet Lenin szavaira: az imperialista háborút polgárháborúvá, a kizsákmányoló osztály elleni küzdelemmé kell változtatni.

Le a kapitalista miniszterekkel! Vessenek veget a háborúnak! Gyárakat es üzemeket a dolgozok kezébe! Földet a parasztoknak! — ezekkel a jelszavakkal vonultak a boise- vikok vezette tüntetők a városunk utcáin.

Az ideiglenes kormány, hogy megpénítsa a város munkásainak egyre erós- bödő mozgalmat, tankokkal és gépfegyverekkel felszerelt büntető-osztagokat küldött Szerpuhovba. A katonák azonban nem tudták megakadályozni a gyűléseket és hiába próbálkoztak a vezető boise- vikok letartóztatásával. Ekkor az osztag parancsnoka, a cári hadsereg ezredese ostromállapotot hirdetett a városban. A munkásgyűlések és tüntetések száma méginkább szaporodott. A munkásság szervezettsége meghiúsította a büntetőosztag célját, s az egy éjjel eltávozott a városból.

Jól emlékszem, milyen hatást váltott ki városunkban a bolsevik párt

A megbeszélt időben meg is érkeztünk és a katona«, segítségével sok fegyverhez jutottunk.

Ekkor már a városi szovjet csaknem teljes egészében a bolsevikok kezén volt. A bolsevik párt városi bizottsága megszervezte a katonai forradalmi bizottságot. Minden készen állt.

Október 26-ra virradó éjszaka városunkba érkezett a párt Moszkva-kör- nyéki bizottságának és a katonai forradalmi bizottság képviselője. Javasolta, hogy haladéktalanul tartóztassuk ie az ideiglenes Kormány megbízottait és foglaljuk el a legfontosabb középületeket. A városban már készen álltak a munkások és katonák Vörös Gárdái. Az osztagok főparancsnokává Ivan Plotnyi- kovot nevezték ki.

A város munkásai és katonái a bolsevikok zász- lai alatt haladtak. Az ideiglenes kormány megbízottai elmenekültek Szer- puhovból. Október 26-án megbíztak, hogy hívjam össze a munkás- és katonai küldötteket, az üzemi szakszervezeti bizottságok tagjait és a katonai bizottságok vezetőit. A gyűlésen Ivan Kokuskin, a párt- bizottság képviselője beszélt.

— Petrovgrádban győzött a forradalom. Leninnel az élen megalakult a szovjet kormány. Moszkvában a munkások a szovjet hatalomért küzdenek. Harcoljunk tehát, hogy Szerpuhovban is megszilárduljon a szovjet hatalom.

A mensevikek és az eszerek kiabálni, szónokolni kezdtek. Ekkor Aref- jev bolsevik textilmunkás előre lépett és határozottan kijelentette:

Eleget hallgattuk az

Annuska döbbenettel látja, hogy Majlákné pirosra sütött ropogós kenyeret gyömöszöl a szatyrába. Pedig jóval utána ment. A falubeli barátnők is gőgösen kikerülik. Az asszonynép meg, úgy vette észre, rajta köszörüli a nyelvét A piacon kénytelen kelletlen mérnek a kosarába Alig felelnek a kérdéseire. Csak azt tudná miért. Azért tán, hogy lányiétire gyereke lett? De Tóth Boriska is megesett a tavaly, vele mégsem bántak ilyen ridegen. Az megúszta a szokásos asszönyi pletykával.

A falu néma visszautasítása fái Annuská- nak. Már csak a férje az egyetlen, aki gyengéd. kedves, változatlanul szerelmes. De Annuskának ez kevés. Magának sem meri bevallani, hogy titkon emészti a vágy a fiáért. Elhessenti magától a gondolatot, de minduntalan áldozata az epedő sóvárgásnak.

Szerelmük nagy. tiszta, magávalragadó. Alig várják a viszontlátást, estéik varázslatosan szépek. Esténkint Annuska elébe megy a munkából hazaigyekvő férjnek. Gyuszi örül az ilyen apró kedveskedéseknek.

4

EGYIK ESTE szokatlanul vágyódott férje után. Csak pár métert haladt az úton. amikor valósággal belebotlik a porban játszó Janák Vilikébe. A két éves csöppség dundi arca mosolyra nyílik Annuska cirógatására. Egyszercsak fúriaként dobban elé a termetes Janákné. Gyűlölködve sziszeg az ámuló fiatalasszonyra.

— Törődne inkább a sajátiával. Megtiltom, hogy mégegvszer az enyémhez nyúljon!

Annuska dermedten tekint a szélvészként távozó asszony után. Torkát keserves sírás fojtogatja. Zokogva haza szalad. Karcsú testét rázza a keserűség.

— Hát ezért, ezért gyűlölik őt? Hát ilyenek ezek? Nem látják, hogy úgyis szenved? ömlik a könny, a sok visszafojtott bánat a vergődő asszonykából. A betoppanó férj sem tud mit kezdeni vele. Csak sír. zokog teheVI. kongresszusa, amely árulókat. Segítsük Moszk- felszólított bennünket: ké- vát. Szavazzunk!

szüljünk a fegyveres felkelésre. S mi készültünk. Először azonban fegyvereKövetkező nap elindult Moszkva felé az első szer-' puhovi vörösgárdista oszket kellett szereznünk, hi- tag. Hamarosan utasítást

szén csak a rendőröktől zsákmányolt nyolc revolverrel rendelkeztünk. Tyi- hov Romanov katona bajtársunk segítségével hamarosan fegyverhez jutottunk.

Késő ősszel egyik este kopogtattak a pártbizottság ajtaján. Tyihov Romanov lépett be.

— Ma éjjel az én rajom

kaptunk a katonai forradalmi bizottságtól: „A forradalom érdekében küldjétek még csapatokat“. Mint a Vörös Gárda törzskarának parancsnoka, láttam, milyen készségesen álltak csatasorba városunk munkásai.

1917 harcos napjaiban így álltak helyt a szerpu- hovi munkások.

<XX)COOOOOCCOOOOOCKX>OCOOCOCOCXXXXX)OOOCXX<XJOOOCXXX)OCXXX)C)C>CXDOCKX)COCOCOOCXX)OOOOOOCICXXÖ

tétlenül.- Görcsösen hajtogatja: — Nem bírom. nem bírom! . . .

Késő estére csillapodik valamennyire a fájdalma, de szavát nem lehet venni. Magába roskadva ül az ágy szélén. A férfi hiába próbálkozik, erőlködik, nem bírja lefektetni, az asszony szinte tiltakozik a nyugalmat jelentő pihenés ellen. Nagy sokára szólal meg. idegenül csengő különös hangon.

— Gyuszi, mond. de becsületedre, szeretsz te engem? Nem vetsz meg te is. mint . . .

A féri válaszképpen gyengéd csókkal tapasztja be a „remegő ajkakat, ölébe veszi az asszonyt és nyugtatóan ringatja a térdén.

— Gyuszi. én nagyon szeretném ... a gyereket ... A gyereket szeretném . . . Nem tudok tovább nélküle . . . Nem bírom . . .

A férfi percekig hallgatagon ringatja a vergődő asszonyt, majd gyengéden magához szorítja.

— Jól van édes. holnap érte megyünk.

A gyerek hazahozatala futótűzként terjedt

el a faluban. Másnap Molnár néni kopogtatott az ajtón. Mintha mi sem történt volna, kedvesen cirógatta meg Annuska arcocskáját és titokzatosan hunyorított a szemével.

r

'-''SAK EGY KIS ruhácskát hoztam leikecském, nézd csak meg. azt hiszem éppen ió lesz a lurkónak . . .

Annuska szemében megjelentek az első örömkönnyek.

Ujlaky Mária