Nógrádi Népújság. 1957. október (2. évfolyam. 78-86. szám)
1957-10-09 / 80. szám
1957. októb NÓGRÁDI Népújság i 1958-at mutat a aapíÁt, teljes rend lesz a balassagyarmati kultúrházban ÍREK A z október—novemberi ese- mények hatása mindenki előtt köztudott. A sok- milliárdos kár következménye bizony még egy év után is érződik. Itt-ott jól meg kell szorítani a költségvetést. Egyelőre csak a legfontosabbra szabad költenünk. Az állam pénze mindannyiunk sze- mefénye. Mi gazdálkodunk vele és tőlünk függ, a jövőben mire telik és mire nem. Igényeink közül elég fontos az emberek kultúrszomj a, művelődési vágya. Minden kul- túrház kap valamennyi állami támogatást, ami a legszükségesebb kiadások fedezésére (fizetések, villanyszámla, téli tüzelő stb.) úgy ahogy elég. Hogy minden szükségesre, fontosra teljen, a kultúrveze- tőknek kell okosan tervezniük, gazdálkodniok. Balassagyarmaton a város lakóinak jóformán egyetlen komolyabb szórakozóhelye a járási kultúrház. A múlt év októbere óta azonban egyre inkább züllött egyének, erkölcstelen személyek tanyája lett. Szinte mindennapos volt a részegeskedés, sok baj volt • egyes nőszemélyek erkölcsével. És a kultúrház akkori igazgatója elnézte mindezt. Tűrte, hogy csak fogyjon a pénz, tétlenül várta, hogy összecsapj ahak a kultúrotthon feje felett az eladósodás hullámai. Tétlen volt és meggondolatlan, feledékeny és sokszor oktalanul cselekvő. Nem szerette a takarékoskodást könnyen szórta a pénzt, az állam pénzét. Hovatovább 1E •ezer forintos adósság terhelte a kultúrházat. Kiutat, meg oldást nem talált. Hiszen itt már nem is volt más kiút, mint az, sürgősen váltsák le a felelőtlen, nemtörődöm igazgatót. TTj galéria került a járási ^ kultúrotthon élére. Be- csü’etes, kommunista igazgatót kaptak. Szirtes Tibor szinte hatéves korától hivatásérzet köti az emberek szórakoztatásához. Jól ismeri a? embereket, az igényeket és mértéktartó ízléssel tervez egy kis könnyebb és egy kis ne hezebb. komolyabb szórakoz tatási programot. Űj ember lett a kultúrház gazdasági előadója is. Bokor István hozzá értéssel, becsületes akarással próbálja rendbehozni a szétzüllesztett adminisztrációt, a hiányos könyvelést. Cifra József művészeti előadó megmaradt régi helyén. Köztiszteletben álló, országoshírű karnagyot kapott a kultúrház a szimfonikus szakkör é^ére. Pongrácz Géza karnagy zenei ihletettséggel átitatott műsort tanít zenekarával. Megbízható, népszerű ember a zenetanár is, tánctanár is, az összes szakkörvezető. A kultúrház vezetői tehát a bizalmat csakhamar megszerezték maguknak. Mindannyian átérzik ennek az embereket nevelő munkának a felelősségét. Szív kell a kultúrmunkához és ők egy szívvel, egy lélekkel fáradoznak a sikerért. Az elsőn, a legnehezebb teendőn már túl vannak, visszaszerezték a közönséget. Legalább ilyen fontos sürgősen törleszteni az adósságot. Működésük első két hónapjában ötezer forintot adtak vissza a legsürgősebb tartozásból. De maradt még tízezer. És a beköszönő ősz alig zárható ajtókat, tönkretett cserépkályhákat talált az épületben És üresen tátongott a szenespince is. Égetően fontosnak tartották mindenekelőtt a fűtést. Társadalmi munkások dolgoznak, az emberek , szórakoztatásáért. Fűti őket a hivatásérzet, a munka iránti szeretet. Nem kérnek a szorgalmas szereplésekért pénzt. De azt már még sem lehet kívánni az önfeláldozó emberektől, hogy kitegyék magukat egy tüdő- gyulladás veszélyének. Órák hosszat próbálnak, be kell fűteni a próbatermeket, ösz- szekapamak minden felesleges. eltüzelhető holmit és másnap kellemes meleg fogadja a szereplőket. Egy napra futotta a széthullaitott tartalékból. De holnap és holnapután is hideg lesz, egészen áprilisig. A kasszában pedig alig 1200 forint van. Annak is ezernyi helye volna az adósság törlesztésében. De mindért szenet, fát vesznek. Még nagyobb szívvel, még több lelkesedéssel folynak így a próbák C zombat esténként táncra ^ hívják a fiatalokat. A KISZ is érzi felelősségét a nagy munkában. Magára vállalja olykor-olykor a rendezőséget — ezzel is kevesebb a kiadás. De ugyanakkor őrködhet a szórakozás tisztasága, a megengedett modor és a szigorúan erkölcsi magatartás kialakításán. Eleinte gyakori még a jampec-pár, sokan jönnek még illetlen öltözetben, jampec nadrágban, hasított szoknyában. Emberien, meggyőzően beszélnek az ilyen fiatalokkal. Ha a szónak van foganatja, maradhatnak, ha nincs, kitiltják a részegeskedőkkel együtt őket. Emiatt is egyre csak nő a kultúrház vonzereje. A mamák már nagyobb nyugalommal engedik el féltve őrzött lánygyermekeiket. És ez is nagy eredmény. Az előd politikájával ellentétben Szirtes Tiborék visz- szavonják a cigányok kitiltásáról szóló határozatot. Azt akarják, a kultúrház legyen otthona minden becsületesen, a jóízléshez méltóan viselkedő embernek. És ezt oly nagyon szeretnék elérni, hogy nem is érzik otthon jól magukat, ha valamiféle rendezvény van a kultúrházban. Persze ennek nem örülnek a feleségek. De most többről van szó, mint asszonyi szeszély kielégítéséről. Lassan ők is beadják a derekukat, Szirtesné például már szerepelni jelentkezett. A tartozás törlesztése mellett egyre születnek, egyre alakulnak a jövőt illető ter- vezgetések. A KISZ javasolta palóc művészeti együttes, társas táncok tanítása, ha lehet, balettiskola is szerepel a programban. És mihelyt a költségből futja, a járás községei kultúrmunkájának a segítése. Hiszen nemcsak a város szórakoztatása a feladata egv iárási kultúrotthonnak. TV/f ire 1958-at mutat a nap- tár, tán eltűnik minden adósság. Csak rossz emlékként él az emberek tudatában a hajdani, erkölcsében megromlott kultúrotthon. És egész heti munka után pihenni, szórakozni szívesen járnak majd ide a balassagyarmati dolgozók. V..M. Újra próbál a híres kisterenyei népi együttes Az ügyes mozgású fiúk és lányok frissen, tüzesen ropják a táncot Szüreti bált rendezett a Salgótarjáni Üveggyár! kultúrház október 5-én. A bálnak rendkívül nagy sikere volt. — O — A Nőtanács rendezett táncestét Kisterenyén. A bevételből sütőfőző tanfolyamot szerveznek a lányok, asszonyok részére. — O — ! Szüreti mulatságot tartottak Mát- raverebélyen. A vasárnapi vidám mulatságot érdekes, hagyományos szüreti felvonulás előzte meg. — O — Még lehet jelentkezni a Balassagyarmati Mezőgazdasági Szakiskolára. Az érdeklődő fiatalok október 15-ig benyújthatják felvételi kérelmüket az iskola balassagyarmati címére. ❖ Készítik a november 7-i ünnepség részletes programját a pásztói járásban. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára emlékezetes műsort állítanak össze. * Állat- és kirakodó vásárt tartottak október 7-én Salgótarjánban. Az őstermelők és kiskereskedők a hagyományos kirakodó vásárhoz híven sokféle érdekes áruval kedveskedtek a vásárlóknak. * Megsérült Benj amino Gigli, a híres olasz énekes. A kisebb sérülést közlekedési balesetnél elszenvedett tenorista rövidesen felgyógyul. * Az Ipafai lakodalmat mutatták be a Salgótarjáni Bányász Kulturotthonbcn. A felújított darab a jelek szerint nagy népszerűségnek örvend. Szécsényben a Három szegény szabólegényt mutatta be az Állami Faluszínház. A vidám darabot nagy tapssal jutalmazta a hálás, szécsényi közönség. Újfajta orvosi műszer minta- példányát készítik a Magyar Tudományos Akadémián\ Az újfajta orvosi műszer az elmebaj gyógyításában szolgál nagy segítségül. Az ezerszemű ellenőr Figyelemre méltó jelenségnek lehettünk tanúi az utóbbi hetekben. Lapunk legutóbbi számában többeközött arról adtunk hírt, hogy az Acélárugyár hideghengerművének dolgozói — párttagok és párton- kívüliek — egységesen követelték Farsangnak, az ellen- forradalom leghangosabb üzemi vezetőjének —, aki a napokban ismét megjelent — a gyár területéről történő azonnali eltávolítását. A gyűlésen, ahol a követelésüknek hangot adtak, felszólaltak olyanok is, akiket Farsang megtévesztett, félrevezetett, — s most már látják, hogy milyen céljuk volt az ilyenfajta embereknek —, s ők sem hajlandók többé együtt dolgozni vele. Rónai bányászok — szintén párttagok és pártonkívüliek együttesen — felháborodva ítélték el. hogy Pál István (pécse), aki jól élt a demokráciában, útszéli hangon gyaláz- ta a rendszert, a kommunistákat. Követelték, hogy az üzemvezetés távolítsa el őt a bányából, mert a becsületes dolgozók nyugodtan, megfelelt légkörben akarnak dolgozni semmi szükségük olyanokra akik lázítanak, s az imperialisták szekerét tolják. Figyelemre méltók ezek as események, mert mindenekelőtt mutatják azt az érettséget, amelyet a munkások tanúsítanak az eH 'uforrada! marokkal és szekértolóikkal szemben. Keserű tapasztalataink vannak arról, mit jelent, ha ai ellenség elleni harc pusztán és kizárólag adminisztratív eszközökből áll, ha az éberség a vezetők, a bűnüldöző szervek ügyévé válik csupán. De forróvá válik a talaj minden ellenséges próbálkozás alatt, ha a2 ezerszemű ellenőr, a dolgozók tömege szegezi rá figyelmét, és keményen lesd it a legkisebb próbálkozás esetén is! Fejlesszük és figyeljük a munkások hangját, tápláljuk a tömegek fokozódó forradalmi éberségét! Nem élhetünk meg nélküle... Egy jégszekrény panaszai Keserves élete van egy jégszekrénynek manapság Kisterenyén. Mert akárhogy szemléljük a dolgot, a hajnali hideg, deres időket ő sem nagyon szívleli, s bizony szeretne fedél alatt lenni, ha fúj a szél, esik az eső. — Nézzék kérem, már két éve itt heverek a tornácon szétszedve. Megérek vagy tízezer forintot, s mégis, a kutya sem néz rám... Rohamosan romlik az egészségem, esz a rozsda, bánt a tétlenség... Nagyon meghálálnám, ha valaki segítene rajtam. Szószerint így hallottuk ezt a panaszt a kisterenyei 39-es számú italboltban. Továbbítjuk az illetékeseknek, sürgős intézkedés végett! CSAPTA Gyönyörű őszibarack és szőlő csalogatja a vevőket a Salgótarjáni Csemegebolt gyümölcs osztályán. Megáll egy férfi vevő — s mutat a ládára. Az elárusítónő kereken kijelenti, hogy abból nem adhat. Miért? Mert a pult mögötti ládákban is ugyan olyan áru van. így már érthető lenne, de a férfi mégsem vásárol, inkább gyümölcs nélkül tér haza. Rövid szóváltás után én is kértem egy fél kiló olyan szőlőt, mint ami a kirakott ládákban volt. Fürgén meg is mérte az elárusítónő. Fizettem és távoztam. Amikor otthon megakartam mosni a gyümölcsöt, megdöbbenve vettem észre, hogy becsaptak. A hét forintos szép szőlőből csak egy piciny fürt volt mutatóban, az is a zacskó tetején. A többi aprószemű keverék szőlő volt. Még ez nem is lenne baj! — mondom. De az íze! Mint az ecet. A piacon még két forintért sem tudták volna ezt a szőlőt eladni. Itt meg hétért eladták. Ki tudja hány embert csaptak ugyan úgy be, mint engem. ügy látszik az ismeretlen férfinek volt igaza — pedig akkor el is ítéltem. Jó lenne, ha a Csemege bolt gyümölcs osztályán a pult mögül is olyan árukat adnának, amilyen a kirakott ládákban van. (— a — s —) ■ 91 (Nőtincs, október 1.) UTIJEGYZET TISZTA, hűvös elnöki szobában élénk beszélgetés folyik, Miről? A gazdák leleményességéről, újmódi gondolkodásáról. Ezt mondja az elnök: — Az itteni gazdák többre tartják magukat a szomszéd községbelieknél. Viszont amacHhtyáLi&an . . ♦ ♦♦♦♦♦ ♦»♦♦♦♦»♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦ re. (No, most biztosan elkoty- tyantpttak valamit.) Mi van mezsgyén túl? A titkár izeg-mozog a szé- ok előbbre látnak, mint az it- hen. ^ Fanyar^ vtosoly, alig észternek. Emiatt most nagy a restelkedés. revehető vállrándítás, végül elszánja magát: Mi történt? Erre már a titkár felel: — Keszegen, Ösogárdon sok málnát telepítettek a gazdák itt meg egy tő sincs... Az elnök közbeszól: TITKÁRT meglepi a kérdés. Látom nem szívesen árul el többet a társulás műhelyéből. Kelletlenül, de azért rákezd: — A juhokat Kollár József őrzi. Szakember, ötvennél több a saját juha. Az apjának is van annyi. Ott legelnek azok is a többivel. Sdjátjuk. A többi E M SOK SZÓT érdemel, van itt egy társulás, tagjai juhokat tenyésztenek. (Az elnökre néz, mintha azt tagnak ahhoz semmi köze... (A kérdezné, mondjcm-e még töb- titkár izeg-mozog a széken. Az bet. Kínos csend... Az elnök elnökre néz, majd a cipőorr a — Az itteniek'sem hagyják mosolyog, a titkár tovább fűzi hegyét veszi szemügyre.) Ré- mrgukat. A tanácsülésen már a fon, lat.) Volt itt egy tsz. Fel- szesul a közös tiszta jovede- kezdték pengetni a dolgot. Az oszlott Azjllenforradalom fuj- l^°l-^enJfJ^lj^^0Jo- egyik gazda azt javasolta, fogA földművesszövetkezet nem adott kölcsönt? Ijedt tekintet, piruló arc, (ugyan mi van még a suba alatt?) A titkár kifakad: — Nem tartozunk a szövetkezethez. Senkihez. Volt erről szó, de aztán jobbnak láttuk így... junk össze öten, hatan, így többrevihetjük. Másokat meg a feketeribizke-termelés jövedelmezősége hódított meg. Itt is felvetődött a társulás gondolata. Jó hallani, hogy a nőtincsi gazdák átlátnak már a mezsgyén túlra is ... Az elnök a titkárra néz, s némi büszkeséggel megjegyzi: — Ott pedig ven mit nézniük. Érdeklődve nézem az elnököt, várom, hogy mondjon még vál' mit, de nem m,ond, mintha! megnémult volna. Csak a titkárra néz, az meg az elnökta szét. Ott maradt a nyáj gazdátlanul. összeállt egy pár ember és az állományt bérbe vették a gyapjútermelőktől. 150 darab, összsúly 65 mázsa, öt év alatt kell visszatéríteni. A használati díj fél kiló gyapjú minden darab után... Kifújja megát, csend következik. A titkárra nézek, ő meg az elnökre. Erőltetett mosoly... hajsimogatás... Hány tagú a társulás? Elhadarja: — Takács, István, Hébel József, s én — a volt tsz tagjai, majd Szakács István és Kollár József. Ök ketten új tagok. Mi a munkarend? rintot kap. Minden anya után 2,50 kg gomolyát kell átadnia, s amit ezen felül termel, az őt illeti. (Ez már nem tiszta munka! Erős a tulajdonosi tendencia!) A titkár lesüti a szemét, s tovább beszél: A többiek közösen végzik a munkát. 250 mázsa szénát és sarjút, 25 mázsa vörösherét közösen takarítottunk be. Nem rég 15 hold földet törettünk fel a községi tartalékból. Bíbort vetettünk bele. Ezt felváltja fehérhere, később legelő lesz. Ebből kevés van. Az erdőben legeltetünk. A kiadás a tagok zsebét terhelte. LLEGÁLISAN működnek, mikor legálisan is működhetnének, törvényes keretek között. S most semlegesen működnek, alapszabály nincs, még csak házilagos sem. így aztán szabadjára burjánoz- hi.t az egyéni érdek anélkül, hogy a közös érdek határait is súrolná... Igénylik-e az állami kedvezményeket? Tűz gyúl ki a titkár szemében. Hangja kedvesebb lett: — Igen. Tizenöt darab jerke bárányt nevelünk továbbte- nyésztésre, 38 juhot pedig hiz- l< lünk levágásra. Mindezt szerződésesen... Mennyi ez évi jövedelem? A titkár savanyú arcot vág: — Nincs jövedelem. Lett volna 20 000 forint a gyapjúból, de a tartozás felemésztette. Takarmányt vettünk még a tavasszal. Elment a gyapjú értéke. Eddig a »juhokba raktuk« a pénzt. A következő évekbe már megfordítva lesz. így le: a jó, különben minek társu tunk volna? Látják-e ezt az eredményt gazdák? Szinte csattan a titkár ha ni ja: — Ajaj, bizony látják! Mi most közénk jönnének. Tavas: szál biz’ nem így tettek. Ne: fogadunk magunk közé senki Miért nem jöttek akkor, am kor hívtuk... Nem fogadnak maguk köz senkit... Nehogy több felé kel jen osztani a »koncot«. Atti tartanak, ha többen leszne) meg kell szüntetni az illegal tást, s ezután már törvényt keretek között kell a juhokt tenyészteni. Attól tartana) hogy ezek után be kell tartat a társulás szocialista alcpelvei s így magasabb jövedelembe kell jutniok, mert ugye nag bej az, ha a társuláson beli nem lehet megengedni a k: zsákmányolást, ha a társulái előnyben részesítik a szerződi sek kötésénél, ha felárat kaj. nak az egy tételben átadói minőségi áruért, ha célhite kepnak megfelelő árualap U kötése alkalmával, s ha a gél állomás olcsón végzi a szár tást... T, UDJA EZT a titkár Ezért kellett «harapófogó társulás történetének meg méréséhez. Meddig tart még az illega tár? (lantos)
