Nógrádi Népújság. 1957. szeptember (2. évfolyam. 70-77. szám)

1957-09-07 / 71. szám

r NÓGRÁDI Népújság 1957. szeptember 7. Amire választ kell adni l't# i megmondjuk és nem 1 árulunk zsákbamacs­kát, hogy bizony a magyar- országi októberi ellenforra­dalom idején a római kato­likus egyház sok „isten által fel kent“ szolgája, papja szimpatizált, vagy aktív ré­szese volt az ellenforrada­lomnak. Miért? Véletlen volt ez, hogy így volt? Nem. Nem volt véletlen. A kapitalista időkben az egyház hatalmas földbirtokkal rendelkezett itt, Magyarországon. Nagyon sok ipari vállalkozásban is rész„- vett, s így részvényese volt sok vállalatnak, bányának, gyárnak, banknak stb. A Magyar Kommunista Párt vezetésével a munkásosztály állama társadalmi tulajdon­ba vette a földet, gyárat, bányát, bankot stb. Ez ter­mészetesen nem nagyon tet­szett az egyház reakciós ve­zetőinek. Életszínvonaluk, fő­ként a főpapok életszínvonala nagymértékben megcsappant •és bár az állam anyagilag is támogatja az egyházakat, mégis bizonyos tekintetben „Péter filléreire“ is rá van­nak utalva. Ez nem tetszik a reakciós egyházi vezetőknek és ezt a nemtetszésüket különböző összeesküvésük az államhata­lom ellen is igazolja. Így többek között példa erre a Mindszentv-féle államellenes összeesküvés. Ami nem sikerült, akkor, úgy gondolták, sikerülni fog 1956 október—novemberben. Mindszenty, gróf Pallavicini segítségével kiszabadult a megyénkben lévő felsőpeté- ■nyi kastélyából és megkezdte istennek bizonyosan nem na­gyon tetsző — és meg kell mondani, a földhöz juttatott parasztoknak még úgy sem — munkáját. , Beszédét, amelyet elmon­dott a rádióban, mindenki ismeri. A munkás megtudta e be­széd után, hogy a proleta­riátus diktatúrája „bukott rendszer“. A paraszt meg­tudta, hogy azt a földet, amit ő 1945-ben a kommu­nistáktól kapott, vissza kell adni és ő újra hétrét gör­nyedő cseléd lehet az egy­házi birtokon. Minden ha­ladó gondolkodású ember megtudta e beszéd után. felkent szolgáival is. Bizony a kapitalisták sem tűrik, hogy a fennálló társadalmi kapitalista államrend ellen valaki erőszakosan fellépjen. De miért tűrné éppen a szo­cialista állam? Természete­sen nálunk sincs olyan de­mokrácia (és nem is lesz), amely megengedné számon­kérés nélkül a fennálló tár­sadalmi rend elleni izgatást és kísérletet az állam meg­döntésére. Éppen ezért úgy járunk el ezekkel, mint aho­gyan ezt minden államban teszik. Ez persze fáj a kapi­talistáknak. Node ez nem változtat a tényeken. Mi azt mondjuk minden bé­keszerető, vallását gyakorló embernek: ha néked a vallás úgy gondolod, életszükséglet, gyakorold. Az a te magán­ügyed. Senki nem fog téged ezért megkülönböztetett bá­násmódban . részesíteni. Mi azt mondjuk a lelkipászto­roknak: dolgozz úgy a híveid között, hogy az ne sértse és ne gyengítse a munkásosz­tály hatalmát! Szeresd fele­barátodat. szeresd a munká­sokat, akik a hatalom birto­kosai. Szeresd a parasztokat, azokat is, akik földet kaptak, azokat is, akik földet adtak és akkor téged senki ember­fia meg nem sérthet a fenn­álló társadalmi rendben. Így van ez? Igen. így van és ezt tudja minden jóérzésű vallá­sos ember. étségtelen, voltak hibák, súrlódások az állam és az egyház között. Ezt mi nem is tagadjuk. A kormány ezt ki is akarja javítani. Azonban azt is látni kell, hogy e hibák forrása nem a proletárdiktatúra állama volt. Forrásai voltak ezeknek az egyes reakciós főpapok által hangoztatott restaurációs ki­jelentések és nem utolsó sorban restaurációs tevékeny­ségük. Az elmúlt időszak el­lenforradalmi eseményei iga­zolták ezt bőven. Természe­tesen mi az ellenforradalmá­rokat a megfelelő helyre jut­tattuk, függetlenül attól, hogy pap-e az illető és nem azért mert pap. hanem azért, mert ellenforradalmár és tevé­kenykedett. Ezek legtöbbje már sza­badlábon van és van olyan is, aki ellen nem indult el­K is bizonyítja a szocialista rendszer humanitását velük szemben. Nem titok az, hogy egye­sek bizony aktívan tevé­kenykedtek az ellenforrada­lom ideje alatt. Pl. Kabar Sándor Etesen, aki egy Hort­hysta ezredesnek a fia. Első tevékenysége volt az úgyne­vezett „forradalmi bizottság“ megalakítása. A kommunista vezetőket eltávolította a ta- ; nácsból és úton-útfélen Mind- ! szentyhez hasonlóan azt han- ‘ goztatta, hogy a v népi demok­rácia megbukott. * Csábi József Ságújfalun pl. elzavarta a tanácselnököt és beválasztatta magát a „for­radalmi tanács“-ba és a nem­zetőrség parancsnokává Győ­ri János kulákot javasolta. A „tiszta demokráciát“ han­goztatva kijelentette, hogy a kommunistákat el kell távo­lítani minden funkcióból. Kárpáti Károly Rétságon pedig az úgynevezett „nem­zetőr“ zászlóaljat megalakító bizottság tagja volt és a zász­lóalj tábori lelkészének lett jelölve az ellenforradalom ré­széről. Mindszentyt a plébá­nián fogadta kiszabadulása után és elbeszélgetett vele „isten“ tudja, milyen dol­gokról. Látni kell ezt mindenki­nek, hogy megállapíthassák a dolgozók: szó sincs ebben az országban és megyében, mint ahogyan az egyes imperia­lista rádiók hangoztatják, a vallás vagy azok képviselőinek üldözéséről. A szocialista ál­lam biztosíjta minden hívő­nek a szabad vallásgyakor­lást. Az minden embernek a magánügye és nem tűri, hogy megsértsék a vallásos ember lelkületét. JJiztosítja minden egyes hogy a fasizmus újra po- . rondra lépett és döglesztő | járás semmiféle vonalon. Ez lehellete ellepte a Köztársa­ság-teret, a Budapesti Párt- bizottságot, Miskolcot és más •városokat és terjedt szét az országban. Bizony ez a be­széd jó szolgálatot tett a kommunistáknak és sok em­bernek felnyitotta a szemét. Ezért bizony csak gratulálni tudunk Mindszenty bíboros hercegprímás úrnak. 'j megyénkben is vol­papjának, legyen az római katolikus, vagy pro- • testáns, izraelita, vagy bab- tista, hogy vallásos munkát fejtsen ki és senki ebben a munkájában ne akadályozza. Mindezek mellett kijelent­jük, hogy a népi demokrácia mindén ellenségére a prole­tárdiktatúra ökle keményen lesújt, legyen az bárki: volt kapitalista, vagy földesúr, volt rendőr, vagy csendőr, Horthysta tiszt, vagy nyilas fasiszta, vagy éppenséggel a százezer holdjaikat visszasíró, a szocialista fejlődést gátló, reakciós főpapok és papok. Godó László 1 Mégegyszer a litkei ♦ szénfeltárásról * Nem rég foglalkoz­tunk a Litkén folyó szénfeltárással, amelyre illetékes geológus így válaszolt: — A valóság az, hogy szenes rétegcsoportot hármat harántolt a fú­rás, sőt még vastagabbat is. mint másfélméter. Az ilyen szenes rétegcso- nortokat földtani érte­lemben széntelepnek ne­vezzük. Ez azonban nem ielenti azt. hosv a telet) telies vastagsága n re­duktív. illetve a lefej­tésnél számításba iöh°t. (A telerjvastagsáff tehát, mée nem cz4nvacts»<»­cácfi A fúrásban más- fÁlm'ítoT'e<' n'.-ví.fn aan ba-anVn-zén rétes ne*n A félreértés elkerü­lése végett tisztáznunk kell. hogy a széntelepes rétegcsoDorton belül a produktívnek mondható rétegecskéket az egvéb rétegek vastagságától függetlenül nem lehet összegezni. Ugvanis nem mindegv. hogv a nroduktív összvaetagsá- got, például esv kétmé- teres. vagv pedig — mint Itt is — 60 méte­res ré+eae‘-nenrtbá! tud­Izgalomba hozta a környék lakosságát a közlésnek az a része, hogy több mint való­színű egy újabb szén­bánya lesz a jelenlegi litkei kutatás helyén. Az ennvire ismeretlen, feltáratlan területeken egv fúrás eredménye után bármennyire is bíztató az. korai, még azt is mondani, hogv több mint valószínű, új szénbányát eredményez. Azt azonban nyugod­tan mnndhatiuk hogv a környék további meg­kutatására oknt adotf. Meg kell még je­gyezni. hogy a fúrás még most sem fejező­dött be. Az esetleges .számításba jöhető fel­ső széntelep elemzése még nem készült el. A fúrás eredményéről te­hát még nem adhatunk összefoglaló kiértéke­lést. TIZENHÁROM ÉV A SZOCIALIZMUS ÚTJÁN 1944 szeptember 9-én a bol­gár dolgozók, a Bolgár Kom­munista Párt vezetésével, a szovjet hadsereg döntő segít­ségével megdöntötték a mo- narcho-fasiszta diktatúrát,. Az ország előtt megnyílt az út az új fényes korszak, a szocializ­mus és a kommunizmus kor­szaka felé. Az elmúlt 13 esztendő alatt a népi hatalom óriási változá­sokat hajtott végre Bulgáriá­ban. Az elmaradt agrár or­szágokból, amely játékszer volt az imperialisták kezében, fejlett ipari-agrár ország lett Egész sor hatalmas vállalat létesült, mint a ..Sztálin” ve­gyikombinát. a „Lenin” kohá­szati művek, a „Kari Marx szódagyár, a penicillingyár és sok textilüzem. 1956. év folyamán az ipar termelése 6,2-szer volt maga­sabb, mint 1939-ben Az alap­vető iparág, mint például gépgyártás, ércfeldolgozás és a vegyipar, 24-szer magasabb termelést ért el, mint 1939-ben Bulgáriában az egv főre eső villamosenergia 7,5-szer. a kő­szén 4-szer, a cement 3,5-szer, gyapotszövet 3,4-szer, a cukor 3,5-szer magasabb, mint a há­ború előtt. Uj vasérc, ólom, cink, réz, kőszén és más ásványok lelő­helyeit tárták fel. amelyek kellő mennyiségű nyersanya­got biztosítanak az egyre fej­lődő ipar számára. Hosszú tanulmányozás és kutatás után az ország észak­keleti részében olajlelőhelyet is feltártak. A nehézipar fejlődésével ál­landóan növekedik a könnyű­ipar is. 1956 folyamán az élel­miszeripar körülbelül 1 milli­árd 600 millió léva értékű áru­val termelt többet, mint 1952- ben, javult az áruk minősége is. Jelenleg a bolgár könnyű­ipar termékeit nemcsak a népi demokratikus országokban, hanem Törökországban, Szíriá­ban. Egyiptomban. Görögor­szágban. Libanonban, Etiópiá­ban és más kapitalista ország­ban is ismerik és kedvelik. A néni kormánvzat különö­sen naev gondot fordít az or­szág villamosítására. 1956. vé­géig. vagyis 12 esztendő alatt épített villamoserőművek ka­pacitása 392 285 kilowatt, amely 3,6-szer több, mint amennyit a burzsoá rendszer 66 év alatt épített. A jövő évben elkészülő bataki vízi erőmű-rendszer évi 166 000 kilowattóra energiát fog szol­gáltatni. Sikeresen fejlődik az ország mezőgazdasága is. A megmű­velhető területnek több mint 80 százalékán szövetkezeti ter­melés folyik. A faekéket fel­váltották a traktorok. Idén a hatalmas szövetkezeti táblá­kon körülbelül 26 000 traktor dolgozik. A modern agrotech­nika alkalmazásával növeke­dik a mezőgazdaság termés­hozama és emelkedik a ter­melőszövetkezeti tagság bevé­tele. Megváltozott a bolgár falu képe. Sokezer új ház épült a falvakban A néni kormányzat állandóan gondoskodik a falu jólétének fokozásáról. A népgazdaság sikerei bizto­sítják a nemzeti jövedelem állandó emelkedését. A nem­zeti jövedelem az 1952. évi 24 milliárd 601 millió 600 000 lévárói 1956-ban 27 milliárd 34 millió 200.000 lévára emel­kedett. Ez lehetővé teszi a párt és a kormány számára, hogy megvalósítsa alapvető felada­tát: a nép anyagi és kulturális színvonalának emelését. Ebben az évben jelentősen emelték 650 000 munkás és alkalmazott bérét és az alacsony nyugdí­jakat. Az állam jelentős ösz- szeggel támogatja az üzemi étkezést. Az itt felszolgált éte­lek árát 25—30 százalékkal csökkentette. Ebben az évben a bolgár pa­rasztok sok évtizedes álma is megvalósult. 1957. január 1-től a termelőszövetkezetben dol­gozó minden 55. évet betöltött nő és minden 60 évet betöltött férfi nyugdíjban részesül. Állandóan fejlődik a bolgár tudomány, kultúra és művé­szet is. Bulgáriában jelenleg 49 állami színház és opera, va­lamint 12 szimfonikus zenekar működik. Számos bolgár éne­kes, művészegyüttes nagy el­ismerésben részesült mind a szocialista országokban, mind pedig több nvugati országban. Nagy sikert aratott külföldön Dimitr Uzonov, Nikolaj Gja- urov. Katja Popova énekesek és mások. Az elért sikerekhez jelentős mértékben hozzájárult a Szov­jetunió és a testvéri néni de­mokratikus országok nagv se­gítsége. A béketábor országai között ezért oly erős és meg­bonthatatlan a barátság és az együttműködés. Ltak olyan papok, akik az első perctől kezdve oda- álltak . Mindszenty mellé és támogatták őt nagy tervei­ben — a proletárdiktatúra megdöntése, a föld vissza­vétele — megvalósításában. Ezt azért fontos így elmon­dani, mert egyes nyugati „igazmondók“, főleg az úgy­nevezett „Szabad Európa“ rádió annak idején és most is azt terjeszti, hogy a kommu­nisták a vallást akarják megszüntetni és üldözik isten felkent szolgáit. Egészen más- I képpen néz ez ki, ha rávilá­gítunk egy-két kérdésre. Hol van a világon olyan állam — kérdezzük mi —, ahol ne büntetnék a társa­dalmi államrend elleni izga­tást, az állam megdöntésének a kísérletét. Ilyen állam nem létezik. Még az úgynevezett „fejlett“ polgári demokrati­kus kapitalista állam is bün­teti ezt és börtönbe zárja azokat, akik fellépnek az ál­lam ellen. így járnak el bi­zony, ha erre alapos bizonyí­ték van, mindenkivel és „uram bocsáss“, még isten z elmúlt napokban bi­zottság alakult Nóg- rád megyében abból a célból, hogy áttekintést nyerjen a mezőgazdasági üzemek mun­kásvédelmi helyzetéről és megtegye a szükséges intéz­kedéseket a dolgozók munka- körülményeinek további javí­tása érdekében. A bizottságban a megyei szakszervezeti és egészség- ügyi szervek mellett résztvett még a megyei pártbizottság munkatársa, valamint a gép­állomások igazgatóságának képviselője. Az ellenőrzés egyelőre négy állami gazda­ságra és egy gépállomásra terjedt ki. A bizottság tagjai megál­lapították, hogy az ellenőr­zött üzemek közül a dolgo­zókról való gondoskodás te­kintetében van jelentős előre­haladás a sziráki, hényel- pusztai állami gazdaságok­ban és a tolmácsi gépállomá­son. Ezekben a gazdaságok­ban a vezetőség, a szakszer­vezeti bizottsággal összefog­va, az emberségesség alapján igyekszik eljárni a dolgozók egészségének és testi épségé­nek megvédése érdekében. Nyilvánvaló, ezekben az üze­mekben is vannak még hi­bák, de úgy látja a bizott­ság, hogy a gazdasági veze­tők viszonylag megfelelő hoz­záállása biztosíték lesz a hi­bák további megszüntetésé­hez. így például Varga Mi­hály elvtárs, a tolmácsi gép­Munkásvédelmi vizsgálat a megye mezőgazdasági nagyüzemeiben állomás igazgatója nem hú­zódozott a bizottság munká­jától, hanem szívesen hall­gatta meg annak észrevéte­leit. javaslatait, mert mint munkásvezető, tudja, hogy azoknak a dolgozóknak az egészségéről, testi épségéről van szó, akikkel a terveket akarják teljesíteni. Jónak találta a bizottság ezen a gépállomáson többek között, hogy van üzemképes fürdőhe­lyiség. megfelelő üzemi kony­ha. vagy például azt, hogy ha hiányosan is, de tartottak havonként munkavédelmi el­lenőrzéseket, mely viszonylag kedvezően befolyásolta az üzemi balesetek alakulását is. Kirívóbb hiba a gépállo­máson az volt, hogy a gép­állomás vezetői, köztük a brigádvezetők nem megfele­lően gondoskodtak arról, hogy a cséplőgépekhez kiadott vé­dőeszközöket használják is. Ugyancsa!^ hibának lehet te­kinteni azt, hogy a cséplőgé­pekhez kiadott ivóvíztároló­edények nem felelnek meg a célnak és egészségügyi szem­pontból is kifogásolhatók, ho­lott erre megfelelő anyagi alapok állnak a gépállomás rendelkezésére. Sziráki Állami Gazda­ságban is igyekeznek a vezetők eleget tenni annak, hogy javítsanak a dolgozók helyzetén. Helyes az például, hogy már elkezdték a mun­káslakások javítását, hogy mire az esős és hideg időszak megjön, akkorára készen le­gyenek. Jó érzéssel vette tu­domásul a bizottság, hogy a ciframajorban felépült két új lakás közül az elsőt egy hosszabb idő óta a gazdaság­ban dolgozó 10 családos em­bernek utalta ki a vezetőség. Helyes továbbá az, hogy az ellenőrzés során talált ga- bonaarató-gépek balesetveszé­lyes kardántengelyei a ren­delet szerint el lettek bur­kolva. A Sziráki Állami Gaz­daságban talált hibák közül legsúlyosabb az, hogy a cif­ramajori öreglakáso^hoz egy­általán nincs árnyékszék építve, pedig ezekben a laká­sokban jelenleg is kb. 10 család lakik. Súlyos probléma még Ciframajorban, de az újmajori telephelyen is a vízellátás, pedig a vízveze­ték-komplexum építése már három éve készül és sok pénzt emésztett fel. z ellenőrzött üzemek közül az előbbieknél több hibát talált a bizottság a zabari és a kisterenyei ál­lami gazdaságokban, mely helyeken az alapvető munka- és egészségvédelmi rendele­teket sem tartják be. Különösen sok a hiba a Kisterenyei Állami Gazda­ságban, ahol már az egész­ségügyi szervek több esetben észrevételezték a hiányossá­gokat és kérték a gazdaság vezetőségét a hibák meg­szüntetésére, de mindezek el­lenére ellenőrzésünkig nem történt intézkedés. A gazda­ság dorogpusztai üzemében levő szállások takarításáról egyáltalán nem gondoskod­nak. Felszerelésük meg sem közelíti a szociális normákat, annak ellenére, hogy a szo­ciális és munkavédelmi költ­ségekre jóváhagyott 143.000 forintból csak 37.000 forintot használtak fel. Az üzemi konyha is nagyon elhanya­golt az említett üzemegység­ben. Csupán egy szúnyogháló felszerelésével meg tudnák akadályozni azt, hogy a le­gyek tömegei bejussanak a konyhára. Étkezőhelyisége egyáltalán nincs. A munkás- szállások és lakások tetejei rosszak, pedig kis munkával azt meg lehet javítani. Az üzemegység az alap­vető egészségügyi követelmé­nyeknek sem felel meg és sú­lyos módon megsértik a bal­esetelhárítás megszervezésére vonatkozó rendeleteket is. Nem sokkal jobb a helyzet a Zabari Állami Gazdaságban sem. Jobb hozzáállást, nagyobb felelősségérzetet várunk a gazdasági vezetőktől a dol- g ókról való gondoskodás érdekében. Különösen várjuk ezt az igazgató elvtársaktól és várjuk a szakszervezéti aktíváktól, akiknek nem szabad eltűrniök, hogy a gazdasági vezetők elhanya­golják a dolgozókról való tö­rődést. A gazdasági vezetők az üzemi bizottságokkal kö­zösen gondoskodjanak róla, hogy a szociális és munka- védelmi célokra tervezett pénzösszegek célszerűen ren­deltetésüknek megfelelően le­gyenek felhasználva és indo­kolatlanul abból ne takarít­sanak meg. Sok helyen nem kezdték meg még a lakások építését sem. pedig a Kiste­renyei Állami Gazdaságnak is van tervezve munkáslakás­építésre 81.000 forint. E mberségesen, szocialista öntudattal törődjünk dolgozóinkkal s ezzel is csök­kenteni lehet majd a még ma is kedvezőtlen munkaerő­vándorlást, ami különösen a kisterenyei vezetőknek ma is egyik legsúlyosabb problé­májuk. Hargittai András munkavédelmi felügyelő.

Next

/
Thumbnails
Contents