Nógrádi Népújság. 1957. szeptember (2. évfolyam. 70-77. szám)

1957-09-18 / 74. szám

4

NÓGRÁDI Népújság

—l

1937. szepetember 18.

Alakítsuk meg a falusi bankukat, a parasztság takarékszövetkezetét

A mezőgazdaságban a nagyobb termelési eredmények eléréséhez, az állatállomány mennyiségi és minőségi növekedéséhez befektetésre van szükség. De ha a dolgozó paraszt házat akar építeni, istállóját bővíteni, új gépeket vásárolni, vagy ha az állat elhullott, felmerül a kölcsönkérés gondolata. De vajon honnan? Az uzsorakamat nagyon drága! Bankra van szükség, falusi bankra. Olyanra, amelyben megbízik a gazda, sajátjának is tudja azt. Ezt a célt szolgálják a falusi takarékszövetkezetek. Országszerte egyre nagyobb mértékben

III birinkei asszonyok | 1 és a mésziszap... |

Ü A diósjenői kapaszkodón = g nagy-nagy szuszogással tö- E rekedett előre vonatunk. A = 3 ragyogó szeptember eleji = g napsugarak erötvesztve sl- |

H mosatják a festői tájat.

3 a táj romantikus váltó- H H zataiban gyönyörködöm s Ü közben két borsosberényi g = ember beszélgetését hall- g Ü gatom: g

j§ — Mink csak szeretnénk g f§ valamit, az asszonyok meg g g már meg Is teszik — hal- =

| lom a sajátos -birinkei- g H tájszólást.

jj — No, no? — kérdezi a §§ S másik utas, s hangjában g §§ bujkált a kuncogás. g

H — A szombati Népújság- g = ban olvastam, hogy a nóg- g U rádl földeket meszeznl kel- g Ü lene, mert azt mondja, sa- g E vanyú a földünk, hogy g g mindenütt meszezik a föl- g H deket, mert attul jobb lesz g g a termés.

Ü — Úgy is van — szól a ,

= másik hang. — Az én fö- i_- deinen se áll meg a lucerna.

= — Éppen erről van szó, g

Ü sógor!

g — De nem ezt akarom g 2T én mondani, hanem azt, ^ 1 hogy nálunk (már mint Bor- jj g sosb erény ben) mán a múlt _ g évben is hordták a lápi- g ü mészt, vagy mésziszapot, g H oszt igen szaporán teriget- s sj ték a földekre.

H — De az asszonynépség = g kiváncsi és gondótta, ha ez g §| a szürke főd jó az állami ^

1 gazdaságnak, akkor bizony g g jó lehet az a kertre is.

g Gondolatot tett követte = g és az asszonyok estente |

= füles kosárral bizonyosak g g behordták a kertbe ... g g _ No, ezt én is hallót- g g tam, de aztat oszt nem is g

2 tudom, hogy vót-e foga- fjj jg natja?

g — Volt-e? Hát bizonnyal g Ü volt, mert májusban, ami- g i kor kijött a »talajosoktól» = §= egy vezetőforma, ahogy az E= végigment a kertek alján, g mindjárt azt kérdezte a g g tanácsházán, mi az oka an- g ü nak, hogy az egyik kertben g g sokkal szebb a vetemény, - = mint a másikban. De ott g - vagy nem tudták, vagy nem g 1 akarták tudni. Bizony a <tta- g = iajós« nem nyugodott bele, g g egy szó, mint száz, kiku- g jg tatta, hogy az őszön ki- = g hordott lápimészből vámol- g g tak a kertesek. j§ — No, csinált is belőle g

3 bajt? — kérdezi a másik. =

= — Az a? Dehogy csinált, g

g Inkább örült és nevetett, én g g magam hallottam tüle, hogy

g «életrevaló a mi népünk, e = mert ahol ennyire érdek- g g lödnek a javításon, külö- g = nősen, ahol az asszonyok g 3 ilyen ügyesek, ott nem áll g g meg a fejlődés». Ilyen for- g g mán mondta.

g — Ezek a mi asszonyaink g 1 még hirbekeverik a falut g Ü — nevet a másik, g — Szinte a számból vet- g g ted ki sógor. Dejtáron hal- g H lottam a szövetkezetben: g g «Úgy vetted te ezt, mint a g g birinkei asszonyok a mész- g g iszapot». g

g (Gy. E.) §

fejlődik a termelők új szövetkezeti formája, a takarék- szövetkezet.

Megyénkben a dolgozó parasztok kezdeményezésére ilyen takarékszövetkezet Ecsegen alakult meg elsőnek.

Több helyen, így Karancs- keszin, Érsekvadkerten, Di- ósjenőn már megalakult a szervező bizottság és hozzáláttak a szervező munkához.

Országosan, de megyénkben is a felszabadulás előtt voltak hitelszövetkezetek. Igaz, nem sok köszönet volt bennük. A hitelszövetkezet jórészt a falusi kizsákmányoló és nagyparaszti rétegek érdekeit szolgálta. Hozzásegítette őket a szegényparasztok kizsákmányolásához, ahány részjegy, annyi szavazat alapján. A tőkeerősebb nagyparaszti rétegek irányították a falu hitel- és pénzéletét. Ök voltak az igazgatóságban, a vezetőségben, ők döntötték el a hitelek megadását is. Ha egy-egy szegényparaszt kapott is néha- néha egy kis kölcsönt és nem tudta pontosan fizetni a törlesztéseket, megszólalt a dob a háza előtt, árvereztek.

Felvetődik a kérdés: mi is a célja a takarékszövetkezetnek? Milyen is legyen a falusi bank?

A takarékszövetkezetek a termelők széles rétegét gyűjtik maguk köré és mindenben az árutermelő paraszti rétegek érdekeit szolgálják.

A takarékszövetkezetek egyik fő jellemzője az önsegélyezés, a kölcsönös támogatás elve. A másik pedig a falusi lakosság megtakarításainak összegyűjtése. a tagság felesleges pénzének megőrzése és a tagságnál jelentkező hiteligények kisebb-nagyobb

A mezőgazdasági technikum levelező tagozatára szóló felvételi kérelmek beküldési határidejét a Földművelésügyi Minisztérium szeptember 20- ban állapította meg. A váci

^fZ/uíié

Csütörtök, szeptember 19.

Kossuth-rádló: 8.10: Pergő ritmusok. — 8.40: Kórusok. — 9.00: Édes anyanyelvűnk. — 9.05: Gyermekrádió műsora. — 9.25: Kispajtások hanglemeztára. — 10.10: Zenekari hangverseny. — 11.00: A csendháborító. — 11.20: Mezei csokor. — 12.10: Operarészletek. —

13.06: Versek. — 13.20: Szimfonikus könnyű zene. — 14.17: Regényrészlet. — 14.40: Kórusok. — 15.20: Ifjúsági műsor. — 16.10: Nótacsokor.

— 17.00: A társadalmi tulajdon vé- demében. — 17.10: Kamarazene. — 18.10: Richard Tauber énekel. — 18.45: Az életkor és a nagykorúság.

— 19.00: Nenny Goodman együttese játszik. — 19.15: Puccini: Bohémélet. Opera négy felvonásban.

— 21.45: Zenei műsor. — 22.15: Cigányrománcok. — 22.30: Tánczene.

— 23.10: Zenekari hangverseny. — 0.10: Népi muzsika.

Petőfi-rádió: 14.20: Népszerű szerelmi kettősök. — 14.50: Fúvósindulók. — 15.10: Pillantás a nagyvilágba. — 15.20: Tánczene. — 15.50: Mozart: Versenymű fuvolára és hárfára. — 16.20: Gyermeknevelés.

— Ne hagyjuk magára a gyermeket. — 16.40: A Gyermekrádió műsora. — 17.10: Vagyunk egy jobb rend hű katonái. — 17.25: Népszerű operettek. — 18.10: Válaszolunk hallgatóinknak. — 18.20: Végtelen földek. Jogé Amado regényének rádióváltozata. — 19.05: Az

Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. — 19.15: Népi hangszerszólók. — 18.45:

hitelfolyósításokkal való kielégítése.

A takarékszövetkezetek a falusi lakosság megtakarított pénzét nemcsak összegyűjti, hanem biztosítja azok megőrzését és a betizetett összegek után kamatot fizet. A takarékszövetkezetben elhelyezett pénzösszeget biztos kasszaba teszi a tagság, mert a takarékszövetkezetnél elhelyezett pénzösszegért az állam teljes garanciát vállal.

A takarékszövetkezet pénz- állománya részjegyből, bevételből, OTP hitelből, valamint a különböző pénzügyi műveletek (pld. biztosítás, totó-, lottóárusítás stb.) lebonyolításáért járó jutalékból tevődik össze. A takarékszövetkezeti tagok részéről jegyezhető részvények 100, 200, 300, 400 és 500 forintos címletekben kerülnek jegyzésre. Minden tag, függetlenül attól, hogy mennyi és milyen értékű részjegye van, egy szavazati joggal rendelkezik.

A takarékszövetkezet a jegyzett részjegyek értéke után 15 százalékos kamatot fizet a tagoknak.

A befizetett részjegyalap- ból és a bevételek egészéből kölcsönöket folyósít a takarékszövetkezet tagjai részére, méltányos kamat mellett. A takarékszövetkezeti tagoknak nem kell súlyos uzsorakamatra felvenni pénzüket. A takarékszövetkezeti alapból és a betétek 50 százalékából kölcsönöket folyósít.

A takarékszövetkezet társszövetkezete a földművesszövetkezetnek, irányítás szempontjából az FJK-hoz, illetőleg a MESZÖV-höz tartozik. A takarékszövetkezet a falu népének javát szolgálja, ezért érdeke is, hogy minél nagyobb taglétszámmal alakuljon meg, a legteljesebb önkéntesség alapján.

Szlabej István

Mezőgazdasági Technikum igazgatósága ez alapon figyelembe veszi a fenti határidőig még beküldött kérvényeket. Érdeklődni lehet: Mezőgazda- sági Technikum levelező tagozata. Vác. Temető utca 3.

m ils ö v

Sporthíradó. — 20.00: Olasz madrigálok. — 21.05: Magyar nóták. — 21.50: Az örök éjszaka lakói. Előadás. — 22.00: Operettrészletek. — 22.45: Árglrus királyfi. XVI. századbeli széphistória.

Péntek, szeptember 20. Kossuth-rádió: 8.10: Valahol Délen. — 8.50: Jugoszláv népdalok. — 9.10: Zenekari hangverseny. — 10.10: Óvodások műsora. — 10.30: Fúvószene. — 11.00: Az Apostol. Petőfi Sándor elbeszélő költeménye. — 11.30: Kamarazene. — 12.10: Tánczene. — 13.00: A belterjes gazdálkodás útján. — 13.15: Szovjet népek zenéjéből. — 14.00: Opera- részletek. — 15.00: Ifjúsági műsor. 15.40: Jámbor László énekel. — 16.10: Szórakoztató muzsika. — 16.50: Ami a párttagsággal jár. — 17.00: Szív küldi szívnek szívesen.

— 18.10: Rafael Márta és Szabó Miklós énekel. — 18.30: Ifjú Figyelő.

— 18.50: Feltámadás. Irta: Tolsztoj Leo. — 20.20: Bécsi operett-est. — 21.00: Haydn: Teremtés — oratórium. — 23.30: Néger spirituálék. — 0.10: Magyar nóták.

Petőfi-rádió: 14.20: Filmzene. — 15.00: Zenekari hangverseny. 15.40: A két hajcsár. Elbeszélés. — 16.00: Népi zene. — 16.40: Ifjúsági műsor.

— 17.00: Tréfás fúvószene. — 17.15:

Fiatal művészek operahangversenye. — 17.30: Rajzfilmzene. — 18.25: Kamarazene. — 19.05: Sennyei Vera énekel. — 19.45: Sporthíradó. — 20.00: Fúvószene. — 20.20: Heti

hangversenykalauz. — 21.05: GeGyermekbénulás elleni második védőoltás megyénkben

Az augusztus hónapban első oltásban részesült: 1951. 1952. 1953 és 1954. év folyamán született gyerekeket, valamint az 1957. év január és február havában született csecsemőket a második védőoltásban kell részesíteni.

E második oltás szeptember 19-én kezdődik és 25-én ér véget. 25-én pótoltások lesznek, azok részére, akiket valami oknál fogva 19—24-e közötti oltásra nem tudtak elvinni.

A most másodszorra is beoltott gyerekek még egy harmadik oltásban is részesülni fognak, előreláthatólag 1958. év elején.

Városainkban és községeinkben a helyi hatóságok a helyben szokásos hírközlések (dobszó, hangos híradó, falragasz, stb.) útján értesítik az érdekelt szülőket a védőoltás helyének kijelöléséről és a védőoltás pontos idejéről.

A védőoltást teljesítő orvosaink mindennapos megterhelő gyógyító és egyéb orvosi munkájuk mellett végzik el e különös figyelmet és gondosságot igénylő oltási munkájukat, ezt figyelembevéve felkérjük az érdekelt szülőket, hogy a kijelölt időpontban és helyen gyermekeikkel pontosan jelenjenek mee. az orvosokat ne várakoz- tossák.

Nógrád megyei Közegészségügyi- Járványügyi Állomás---------------------------A Salgótarjánban sorrakerülő védőoltások helye és időpontja

Felhívjuk a szülők figyelmét, hogy az 1951 január 1-től 1957 ! február 28-ig született gyermekek gyermek- bénulás elleni második oltását szeptember 20-án, pénteken, 23-án, hétfőn és 24-én, kedden délelőtt 9—12 óráig és délután 2—5 óráig hajtunk végre a 44-es bérház orvosi rendelőjében és a városi kul- turházban.

25-én, szerdán délelőtt 9—12 óráig mindkét oltóhelyen pótoltást tartunk.

Városi Tanács VB. Egészségügyi Csoport

orge Shearing-együttes játszik. — 21.20: Külpolitikai kérdésekre válaszolunk. — 21,30: Madarász Katalin és Vass József énekel. — 22.00: Tánczene.

Szombat, szeptember 21.

Kossuth-rádió: 8.10: Zenekari hangverseny. — 9.00: Uttörő-hir- adó. — 9.20: A Gyermekrádió műsora. — 9.40: Könnyű zene. — 10.10: Operettmuzsika. — 11.00: A csendháborító. — 11.20: A Zeneművészeti Főiskola hallgatóinak hangversenye. — 12.10: Magyar nóták. 13.00: Mi van a könyvesboltokban? 13.10: Opcvarészletek. — 14.00: A Gyermekrádió műsora. — 14.20: Szív küldi szívnek szívesen. — 15.05: Kórusaink életéből. — 15.25: Világgazdasági negyedóra. — 15.40: Könnyű zene. — 16.15: Zenés hétvége. — 17.07: A hétvégi halász, i- 17.15: Zenés képeslap. 18.10: Népi muzsika. — 18.40: Riportműsor. — 18.55: Lucienne Boyer hangversenye. — 20.25: Boldogságfelelős. Rádiójáték. — 22.15: Sporthíradó. — 22.35: Hanglemezek.

Petőfi-rádió: 14.20: Népek zenéje.

— 15.00: Motorosok ötperce. —

15.05: Vladimir Horowitz zongorázik. — 15.30: Zenekari hangverseny. — 16.40: Fúvóstáncok. —

17.00: Történetek nagy karmesterekről. — 17.40: Válaszolunk hallgatóinknak. — 17.50: Könnyű muzsika. — 18.20: Lányok, asszonyok ... — 18.40: Zenekari dalok.

— 19.05: Tánczene. — 19.40: Uj építőanyagok. Riportműsor. — 20.00: Az opera mindenkié. — 21.05: Népdalok. — 21,50: Zenekari hangverseny.

Ili u———

Szeptember 20-ig lehet jelentkezni a Váci Mezőgazdasági Technikum levelező tagozatára

COOOOOOOOOOOO OOC<XXXXDOOOC)OOOOOCXXXXXX>00

XX300000000000000000C

cAmlmI QátiOL

születésének 140. évfordulójára

1 ót f) esztendővel ezelőtt szü- letett a magyar költészet egyik legnagyobb alakja, a népi, nemzeti irodalom egyik megalapítója, Petőfi barátja és költőtársa, nyelvünk mindmáig utói nem ért mestere, a magyar költészet realizmusának nagy alkotója: Arany János.

Életművében népünk képzelete és gondolkodásmódja sokoldalúan gazdag művészi nyelvében hasonlíthatatlan erejű kifejezést nyert.

Költői formái, stílusa, nyelve kifejező ereje, művészetének rendkívüli tudatosságát bizonyítják. Művelt irodalmi látókörrel rendelkező író volt, a világirodalom egyik legragyogóbb fordítója.

Hatalmas életművét népünk magáénak tekinti, s legbecsül- tebb kulturális értékei között tartja számon.

»S mi vagyok én, kérded? Egy népi sarjadék, ki törzsömnek élek, érette, általa!« így mutatkozott be Arany Petőfihez írt verses levelében.

Első művében az »Elveszett

alkotmányiban a megyei nemességet ostorozza kíméletlenül, akik az ország polgári átalakítására törekszenek, de tanácskozásaik meddő, egyhelyben topognak és semmit sem tesznek az igaz cél elérésére. E művében is már azokat az erőket kívánja szolgálni, amelyek a rendi világ gyökeres felszámolására törekszenek.

Ahhoz a felismeréshez, hogy a rendi világot csak a népre támaszkodva lehet megdönteni, Petőfi segítségével jut el Arany.

Petőfi új, népi költészete adja a példát Aranynak legnagyobb műve, a »Toldi« megalkotására. Toldi alakjának a megformálásával a magyar irodalom legnagyobb ábrázolóinak sorába emelkedik Arany.

A mű megjelenése Petőfi lelkes barátságát hozta meg Aranynak legszebb jutalomként.

Kettőjük barátsága harci szövetség volt, amelyben a'for- radalmár Petőfi egy életre szóló, kitörölhetetlen hatást tett Aranyra, magával vonta a népi, realista irodalom útjára.

Amikor az első nemzetőr század megjelenik Szalontán, Arany megírja a »Nemzetőr dalát«, mely méltó módon fejezi ki a forradalmi néphadsereg katonáinak érzéseit, akiket nem a kényszer, vagy zsold, hanem a szabadságszeretete szólított a zászlók alá. A verset megzenésítették, katonadal lett belőle.

A nép harci készülődését mutatja be a remek »Mit csinálunk ?« című verse.

Petőfi tudta, hogy Arany tehetségére szükség van a magyar forradalomban. Éppen ezért az ő indítványára Aranyt bízták meg a »Nép barátja« c. néplapnak szerkesztésével. Ennek az volt a feladata, hogy felvilágosítsa a népet a szabadságharc céljairól. Hírlapi cikke mellett költeményeket is írt. Ostorozza a rablelkeket, akik visszariadnak, ha kemény harcról van szó a kivívott szabadságért.

Később a forradalmi belügyminisztériumban fogalmazó lesz. Nem csoda, hogy a világosi bukás személyében is sérti, állásvesztést, bujdosást jelent neki. Együtt szenved most a szenvedő népével. Petőfi halálával pedig elvesztette »lelke jobb részét«. Költészete keserűséggel, a kiúttalanság érzésével telik meg. A forradalom bukása után nem talált már tábort maga mellett. A forradalmi, harcos költészetet reménytelen útnak tartotta. Fojtogatja az egyedüllét, nem tud kitörni belőle. Kétkedéssel néz a jövőbe, a súlyos bukás elveti a dalnok hitét.

A sok veszteség és csaló71 dottság okozta, hogy Arany nem tudott ugyanaz a forradalmi népi költő maradni, aminek pályája elején elindult. A nemzeti pusztulás felveti lelkében a felelősségkeresés gondolatát és a szabadságharc vezetésének a megvizsgálását. A nép hős fiát, a megcsonkult honvédet mutatja be a »Koldusének« c. versében, aki házról-házra járva tengeti életét. Verse röplapokon terjed névtelenül. Szívében gyakran fellobogott a remény: »Félre kishitűek, félre, nem veszett el, élni fog még soká a nemzet!« Felbecsülhetetlen szolgálatot tett hazánknak, amikor vállalta a néma ellenállás szerepét, aki a dicsőséges múlt, a hős mártírok emlékének őrző je- ként, a gyönyörű művek egész sorában adott hangot a nép elkeseredettségének, elnyomói elleni gyűlöletének. (ősszel, Ráchel stb.)

Költői munkásságának ebben a szakaszában művelte ki a ballada műfaját, s ezekkel csodálatos remekműveket adott a magyar irodalom számára. (V. László, Szondi két apródja stb.) Ezek a dalba foglalt drámák a történelem nagy hazafias példáit állítják az olvasó elé, s tanulságaikkal erősítik a népben az ellenállás erejét. (Walesi bárdok, Zách Klára stb.)

1860-as években Arany Pesten él. Anyagi gondoktól terhelve, tragédiája, növekvő betegsége súlya alatt, megcsö- mörlötten az irodalmi klikk harcoktól, elszigetelve a néptől, egyre jobban elmagányo- sodik.

Szívét azonban szorítja, képzeletét bénítja elszigeteltsége, kétségbeesése, a feudálkapita- lista Magyarország sivársága; érzi, hogy e világ számára nem tud lelkesítőt mondani.

Arany akkor alkotta élete legnagyobb műveit, amikor a szíve együtemre vert a forradalmi népmozgalommal, amikor a felkelésre készülő nép, majd a harcoló tömegek álltak körülötte. Műveinek tanulsága meg- cáfolhatatlanul bizonyítja, hogy a nép életének, a társadalom harcainak talaján virágzik fel igazán az irodalom. Arany a realista művészetet tekintette az egyedül helyes ábrázolás- módnak, ugyanakkor harcolt a valóság szolgai másolása ellen. A típusalkotás, a lényeget megragadó művészet, a hősök bátor kifejlesztésének az elvét hirdette. Nyelvét is mesterien használja. A forma egyik legnagyobb mestere, viszont megvetéssel fordult el minden formalizmustól.

l\agy nemzeti klasszikusaink életműve végérvényesen azé lett, akinek szánta, a felszabadult magyar népé. Tanulmányozzuk halhatatlan művészetét, mert művei megtanítanak mindannyiunkat arra, hogy még jobban szeressük nyelvünket, népünket, hazánkat.

Az állandó bizottság tevékenykedni akar

Nógrádszakálban a tanácsülésen átszervezték az állandó bizottságokat. Voltak olyanok, akik csak névleg voltak az állandó bizottság tagjai, valójában nem végeztek semmit. Akadt olyan is, akitől az ellenforradalom alatt tanúsított magatartása miatt kellett megvonni ezt a megtisztelő megbízatást. Ezért vált szükségessé az átszervezés. Ez egymagában azonban még nem biztosíték arra, hogy az állandó bizottságok munkája megjavul. A végrehajtó bizottságoknak sokkal többet

kell foglalkozni az állandó bizottságok tagjaival, figyelemmel kísérni tevékenységüket és rendszeresen megismertetni velük a tanács előtt álló feladatokat.

Ezt akarja megvalósítani a nógrádszakáli tanácstagság. Ezért foglalták Havasi János tanácstag javaslatára határozatba, hogy az állandó bizottságok elnökeit ezentúl rendszeresen meghívják azokra a vb ülésekre, amelyeken a feladatkörükkel kapcsolatos kérdések kerülnek megtárgyalásra.