Nógrádi Népújság. 1957. szeptember (2. évfolyam. 70-77. szám)

1957-09-18 / 74. szám

1957. szeptember 18. NÓGRÁDI Népújság ILLÚZIÓ?! VAGY VALÓSÁG?! Válasz Kuris Gábor nőtincsi gazda levelére isztelt Kuris gazda! Levele őszinte, szókimondó és jóindulatú. Ilyen lesz a vá­lasz is. Ujjongva írja: »nincs kötve már a paraszt keze«, öröm, nagy öröm! S »tegnap«? »Teg­nap« még voltak kötöttségek, s voltak óhajok, melyet sokan csak illúziónak véltek. Gondol­ták: a begyűjtés, a kötelező magas gabonavetésterv még a sírba is elkíséri őket... Ám az illúzióból valóság lett! Egyesek kétkednek, s nem tud­ják beleélni magukat a ma va­lóságba. Várják, hátha vissza­csinál valamit a kormány. Ar­ra bizony elvárhatnak, akár ítélet napig is. S ugye nem kel­lett valami isteni csoda a teg­nap hibáinak jóvátételéhez. Elegendők voltak ehhez a kom­munisták is! Az ellenforrada­lomnak csak annyi köze van a ma valóságához, hogy véres terrorral késleltette annak ki­bontakozását. Ebben egyetértünk ugye? De legyünk igazságosak. Ne rejtsük véka alá azt, ami jó volt »tegnap«. Ugye a paraszt keze volt annyira szabad, hogy becsülettel megművelhesse a kommunistáktól kopott földet, s hogy az 1945 előttihez képest ■csökkentse a külterjes kultúrák területét, s hogy a belterjesség irányában fejleszthesse a me­zőgazdasági termelést... Igaz, lassú volt ez a munka... A párt, — amelyben ön is bízik — ma azt mondja: »Arc­cal a belterjesség felé!« Ez a fő feladat! Nyugodjon meg: a százezer számra gyártott ki­oktató brossura helyett ma több műtrágya, a több minő­ségi vétőmag, tenyészállat, nö­vényvédőszer, a helyes árpoli­tika, a kisüzemet kielégítő kis­gépek ezrei, s kiváló agrárszak­emberek segítik a belterjesség felé való egyenes haladást. Ennek hatása már érezhető országszerte — Nőtincsen is, hiszen azt írja: »Ez évben töb­bet haladtunk a belterjesség felé, mint az elmúlt 5—6 év­ben.« Belterjesség: magas hozam, jómódú élet! A ma valósága lehetővé teszi, hogy az egyéni gazdák még jobbá tehessék életüket. Ez attól függ, hogyan emelkedik termelésük és áru­termelésük, hogyan csökken termelési költségük... De tekintsünk a jövőbe: a dohánygóréja sem tud a csil­lagokig nőni. A nőtincsi gazdák parcellája sem ér el Salgótar­jánig. Egyszóval: a parcella­gazdálkodásnak megvan a ma­ga plafonja, — s ez a plafon elég alacsony — még a belter­jes viszonyok között is! S ez a plafon — ha tetszik a gaz­dáknak, ha nem — megállj-t parancsol, akadályozva a pa­rasztság biztos jövőjének ki­alakulását. S ezt a jövőt nem a kispa­raszti, se nem a középparaszti gazdálkodási forma, hanem a jól jövedelmező belterjes, gé­pesített szövetkezeti nagyüzem jelenti, amellyel a középparasz­ti gazdaság sem képes felven­ni a versenyt! A szocialista nagyüzemnek nincsenek korlátjai. Itt belát­hatatlan magasságú a plafon. A benne rejlő lehetőségek ki nem aknázásának jelenleg csak a technikai, s a szakmai elma­radottság a gátja. De ezt pótolni tudjuk! Üdvözlettel: Lantos László Külföldi H fl R E Mi következik a Nyugat-Német választások után? (MTI) A Frankfurter Runds­chau beszámol arról, hogy az ismét kormányra kerülő ke­resztény Demokrata Unió fa­siszta mintára készült meg­hatalmazás! törvényt kíván megszavaztatni, létre akarja hozni újra a Gestapot és tör­vényt akar hozni arra, hogy a Nyugat-Német hadsereget a sztrájkoló német munkások ellen is fel lehessen használni. „Már hetek óta gondot okoz a Keresztény Demokrata Unió vezetőinek — írja a lap — hogyan tudja majd az elkö­vetkező négy évben felfogni a feléje irányuló ütéseket, s hogyan tudja elfeledtetni a teljesíthetetlen választási Ígé­reteket. NEW-YORK. William N. Oatis, az AP tudósítója sze­rint Dulles amerikai és Selwyn Loyd Brit külügyminiszter hétfőn megvitatta „hogy mi­lyen stratégiát” kövessenek az ENSZ-ben a nagyfontosságú problémák, nevezetesen a le­szerelés és a közép-keleti hely­zet megvitatásánál. Dulles magánebédre hívta meg az angol külügyminisztert, alig néhány órával azután, hogy Loyd Londonból ideérkezett az ENSZ közgyűlés ülésszaká­ra. Az ebéd előtt Dulles titkos tájékoztatást adott az Egyesült Államok küldöttségének. BERLIN. A Román Népköz- társaság nagy nemzetgyűlésé­nek küldöttsége Dumitru Coliu vezetésével hétfőn délelőtt ha­zautazott a Német Demokra­tikus Köztársaságból. BELGRAD. A lengyel párt és kormányküldöttség Wladys- law Gomulkának, a LEMP el­ső titkárának és Jozef Cyran- kiewiczmek, a lengyel minisz­tertanács elnökének vezetésé­vel hétfőn délután Belgrádból repülőgépen visszautazott Var­sóba. PÁRIZS. A MONDE értesü­lése szerint szeptember 25-én tartja első ülését Párizsban a két ország kulturális kapcso­latainak fejlesztésére alakult Francia—Szovjet vegyesbizott­ság. * STOCKHOLM. Unden, svéd külügyminiszter meghívta Adenauer kancellárt, a jövő hónapban tegyen hivatalos lá­togatás Stockholmban. * PÁRIZS. A tervek szerint Párizsban kedden nyílna meg a volt Szuezi Csatorna Társa­ság alapító részvényeseinek közgyűlése. A francia fővárosból hétfőn szerzett értesülések szerint azonban valószínű, hogy a köz­gyűlést elhalasztják, mert azon előreláthatólag csak kevés részvényes jelenne meg. Hogy a tél ne érje őket VÁRATLANUL A szeptemberi nap még bőven ontja a meleget, s jólesik sütkérezni a vénasszonyok nyarában. De az ősz és a tél nemcsak a naptárban, hanem az életben, a természetben is jelzik közeledtüket. A gyárak, bányák vezetőit és dolgozóit az esős, sáros ősz, a hideg, sok akadállyal terhes tél fokozottabb feladat elé állítja. A felkészülést ezért már több helyen meg­kezdték. Az alábbiakban arról számolunk be, hogyan haladnak ezek a munkálatok. Tervszerint hajtják végre a bányák téli intézkedési tervét A szénmedence bányászai három hete, hogy megkezd­ték a téli intézkedési tervek megvalósítását. A végső ha­táridő még messze van. de az intézkedéseknek több mint a negyedét már végrehajtot­ták. A mátranováki bányá­szok a leggondosabbak, akik a téli intézkedésekkel összefüg­gően új termelési feladatok megoldását irányozták elő. A Gáti II. akna régi művelésű bányamezőjéből lecsapolják a vizet és a csinkési aknában — ahol különösen sok a ten­nivaló — kétműszakos terme­lésre térnek át. hogy a har­madik műszakban folyamato­san és gyorsan elvégezzék a téli előkészületeket. Dicsére­tükre válik, hogy mindezt a termelés csökkenése nélkül oldják meg. A szorosDataki bányászokat nem éri készület- lenül maid a munkásszállítás esetleges megakadása sem. amelynek áthidalására 80— 100 bányász részére biztosíta­nak téli szálláshelyet. Az Északi-táró dolgozói nedig már az őszi nagy esőzésekre is felkészülnek. A völgy al­jában nyíló akna szája előtt gátat ém'tenek. hogy ezzel fel­fogják és eltereljék a hegyek­ből lezúduló víz- és iszantö- meget. A szénmedencében különösen nagy gondot fordí­tanak a külszíni szállításra. A drótkötélpályákon több mint 15 ezer méter kötelet, a vá­gányhálózatból ezer méter­nyi szakaszt kicserélnek és a Kossuth leitősaknai 200 mé­ter hosszú siklópálya fölé te­tőt emelnek a hó és az eső el­len. Téli előkészületek az Acélárugyárban Az Acélárugyár dolgozói, műszaki vezetői az idén minden eddiginél gondosab­ban készülnek a télre. A szo­kásos anyagkészlet gyűjté­sen és más. általánosan is­mert előkészületen kívül egv sor új feladat megoldásán dolgoznak. Az idén alkalmaz­zák legelőször az acélöntődé­ben épített hőkicserélő beren­dezésüket amellyel a Martin­kemencéből távozó, még mint­egy ötszáz fokos hulladék­meleget hasznosítják. A fel­fogott meleget a Martin-ke­mencében táplált levegő elő­melegítésére és az öntöde fű­tésére fordítják, amellyel je­lentősen javítják a formázok munkakörülményeit és csök­kentik a seleitveszélyt a mun­kadarabok elkészítésénél. Csökken a Martin-kemence üzemköltsége is és így a töb­bi előnyös tulajdonsággal együtt évente 100—150 ezer forintot takarítanak meg ez­zel a berendezéssel. Az üzem­részek gőzszolgáltatásának és energiagazdálkodásának meg­javítására felújítják két auto­mata kazánjukat és az évek óta szabadban tárolt, rozsdá­sodó lapátlemezt ezer négy­zetmétert befedő tetőszerke­zettel védik meg az idő vi­szontagságaitól. Az előirány­zott feladatok túlnyomó ré­szét már megoldották és rö­videsen teljesen befejezik a téli felkészülést a gvár dolgo­zói. üzért mégsem égy, asszonyom! Egy meglepő és érdekes bí­rósági tárgyalás került a mi­nap napirendre. Nem keve­sebbről volt szó, mint arról, hogy Budapestről egy asszony, nevezetesen Pollák Lipótné, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságától 60 ezer forint kár­térítést követelt. Kereken hatvanezer forintot. Asszonyunk gondolta — és nem kis fondorlattal — hogy mostanság annyira elmélyül­tek a régi hibák kijavításával, hagy talán boldoggá is teszi a megyeieket, ha módot ad egy ilyen hatvanezer forintos hibajavításra. Ami azt illeti a megyei ta­nácson valóban elmélyülten, őszintén dolgoznak azon, hogy minden törvénysértést rendbe- tegyenek. Na. de bocsásson meg a világ, ezen élősködni? Ez nem fog sikerülni senki­nek, még Pollák Lipótnénak sem. Es még akkor sem, ha az ügyvédek sokaságát indítja hadba. De még akkor sem, ha ezek az ügyvédek annyira talp­raesettek, hogy suba alatt, a jtXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXJOOOOOCXXXXXXXXXXXXX IXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Tjizenkét napa H‘ |iába igyekszem elkerül­ni a szavak ismétlését: megint azzal akartam kezde­ni: felejthetetlen, soha nem felejtem el... De el lehet-e valóban felejteni? Még ma is átforrósítja testem, ha rá­gondolok... Fájdalmasan múl­tak a napok ... Moszkva né­pe és az idesereglett sokezer küllőiül fiatal utolsó búcsúzó találkozójára készült a luzs- nyiki Lenin-stadionban. Már órákkal a záróünnepség kez­dete előtt ezrek és ezrek lep­ték el a stadion gyönyörű Szökőkútakkal díszített park­ját. A záró este 9 órakor kez­dődött, de már 8 óra felé egymás után érkeztek nem­zeti lobogójuk alatt a külföldi fiatalok. A park kapuját szé­lesre tárták és jöttek, jöttek szüntelenül: „fehérek“ és „sár­gák“, európaiak, ázsiaiak; „feketék“ és „rézbőrűek“, af­rikaiak és színes amerikaiak. (De minek is mondom, hogy „fehérek“ és ... Moszkvában nincs e szavaknak jelentése.) Az ünnepi eseményt váró moszkvaiak tömött sorfalat alkottak, úgy várták a kül­dötteket. Kik voltak e türel­metlen várakozók? Feltűnően sok nő volt közöttük, fiatalok és idősebbek, férfiak csak egész ritkán. Es jött a színes áradat... a hollandok fapapucsban, az izraeliek csillagos zászlójuk­kal, a svédek ... olyan maga­sak voltak, hogy szinte lobo­gónak tűnt szőke hajuk. Piros, fehér, kék zászló alatt vonult egy igen népes csoport. A sorfalból valaki elkiáltotta: vengerszki! Vil­lám futott át rajtam, mintha hozzám szóltak volna. En akartam válaszolni: nem, ezek Egyes sorfalból, hogy elke­nem magyarok... Énekelnek, rüljék a nemzeti lobogó hiá­kézfogások ... (mellettem egy kislány szinte boldoggá lesz, ha megsímogathatja valame­lyiküket.) Újabb csoport érkezett. In­diaiak. Ingyia, Ingyia — ki­áltják innen is, onnan is. És azok válaszolnak. Kezüket mintha imádkoznának, üd­vözlésre emelik és alázatosan meghajolnak. Igen sok szakál­las férfi van közöttük; egyi­kük igen magas, mintha va­lamilyen különös megbíza­tása lenne, izgatottan a sor szélén jön. Mikor a sorfalnak ahhoz a részéhez ér, ahol a „legvastagabb“ a sor, int tár­sainak és egyszerre, talán kétszáz torokból zeng a kiál­tás, mely betölti a teret és le­írhatatlan érzés önti el az emberek szívét: Hindi-Russzi baj baj baj! — kiáltják. Mi a jelentése? Körülbelül ma­gyarul annyit tesz, hogy In­dia és Oroszország örökké együtt! ürágeső hull reájuk, azok zászlójukat tisztelgőén meglengetik és zeng, zúg a kiáltás: Hindi-Russzi baj baj baj! nyos ismeretéből adódó „le­égést“, új módon teszik fel a kérdést: kakoj sztrana? Mi­lyen ország? Mi a hazád? Ekkor valahogy úgy tűnt előt­tem, hogy az ifjúságnak ez a felejthetetlen találkozója nemcsak a népeket összefűző közös szálakat erősítette meg, de a nemzeti büszkeség érzé­sét is. Milyen büszkén mond­ták, hogy melyik országból hozta őket ide a boldog sze­rencse?! Mi a hazád? „Irak“, „Japán“, a „Német Demokra­tikus Köztársaság“, „Suómi“ (Finnország)... Úgy cseng­tek ezek a szavak, mintha azt mondták volna: drága ha­zám ... És ekkor eszembe ötlött, hogy az ellenforradalmi pro­paganda hatására kiszédel- , , . . „ . . , gett 180 ezer emberünk !fkedae,kj h°gy ™r,A,drUZS; ugyan mit mond, ha kérdik Magyar és skót fiatalok a Lomonoszov Egyetem előtt. tőlük: mi a hazád? — Fáj­dalmas volt tudni, hogy mennyien cserben hagyták azt a földet, ahol élnünk, halnunk kell... bá-t (béke és barátság); a franciák és brazilok, angolok és románok ... doszvidanyja Moszkva-t kiáltanak ... Felejthetetlen volt a ven­dégek és vendéglátók utolsó megható találkozása. Béke és barátság! — ez volt a talál­kozó alaphangja, ez volt, ami jra nepes csoport jön, nem olyan fegyelmezettek ...... Ismét egy népes csoport (nem lépnek olyan katoná- ‘ ‘ ej ’ ’ f r ' " nemien, uiyan „«.aurna atforrositotta a roppant varos “ * zold-feher-pi- san ), mint a nemetek, nem hangulatát. A Moszkva fo­ros. Újra elhangzik a szív- olyan fiatalok, mint a kínai- lvón6 rendezett vízi-Darádén Maevarors7á£^rdéS' kek-feher-kek lobogó- Okoztam egy belga házas­Magyarorszag?- es a valasz: jutat fiatalos hevyel, a tan- párral. A férfi kereskedelmi Itaha! Vivat-ot kiáltanak ra, go ritmusára engetik. Argen- £tazó volt talán negyvenéves f® ™ntka csalódnának a ya- tina fiai es leányai jönnek. lehetett> féleségét (hiába volt lasz miatt... A magyarokat Mikor oda érnék, ahol a leg- finom áDolt a bőreí harminc­nék aiátna magyar0kat SZeret‘ n,agy0bb, ,tömeg Syűlt össze, batnak dőltek hím poli­néklatm.--- .. elszór táján tizen, vagy hu- tizálnak. „Nagyon jó fiatalnak Testven ^zerotette1 koszon- szán később mar szazak aj- ienni>nagyszerű hékében élni, tik a voroscsillagos lobogo karol zeng a kiáltás: Argen- ..." . ’ alatt menetelő jugoszlávokat, tina Eszesz-szer, Argen-tina ezeri- Jöttünk Moszkvába forró ovációval fogadják a Eszesz-szer! (Argentina-Szov- így beszélt az asszony. Az kínaiakat. jetúnió!) A dánok úgy ked- ünnepség végén a hajó zene­kara is búcsúzott vendégeitől. Láttam, hogy a belga asszony egy fiatal szovjet lány kezét fogva énekli, hogy „milliónyi szív dobogja ritmusát.. Metropol Szálló előtt ál­lomásozott az a világhí­rűvé lett francia autó, amely a francia újságírókkal közvet­lenül Párizsból érkezett a szov­jet fővárosba. Hátsó üveglap­ján latin és ciril betűkkel a következő három város neve volt olvasható: Párizs—Moszk­va—Jalta. Az út pora is rajta ült még az autón. A moszkvai emberek kihasználták ezt a lehetőséget. Három új szót ír­tak rá: mir i druzsba! Az egész autót ezzel írták tele. Gondolom kedvesebb teher volt ez, mintha virággal szórták volna be... Túrái Lajos kulisszák mögött 40 ezer fo­rintos kiegyezést ajánlanak a megyei tanács képviseleté­ben lévő jogásznak. Nem, mert miről van szó? Ez a derék pesti asszony Pollák Lipótné néhai dr. Stei­ner Dezső özvegye. Valószínű, ráutalva az özvegységre lépett frigyre Fóliákkal, s lett buda­pesti lakos. Ugyanis a frigyig salgótarjáni volt, némi kis földbirtokkal és a hozzávaló cselédházakkal. Becsre méltó hölgyünk ezeken a cselédháza­kon akar most 60 ezer forintot keresni. Ha valaki emlékezni akar, a cselédházak ott voltak a Régi posta utca zsidótemplomi be­járó iánál. közvetlen a temolom tövében, egybeépítve és inkább ólakra, mint lakásokra emlé­keztettek. Egyetlen helyiségük körülbelül 3x2 méter volt. De történt egy és más ebben az országban, amivel úgylátszik asszonyunk nem számol. A cselédházak helyére új, szép bérházakat kezdtek építeni. Uram bocsá’ az építők bűnét, szétdobták Pollákné házait is, mert úgy találtatott, hogy alap­zata a háromemeletes bérházat nem bírja el. No meg Pollák- nén kívül ezek az épületek nem nagyon tetszettek senki­nek. Fene tudja, más most az emberek ízlése. Hát ezen háborodott fel né­hai dr. Steiner Dezsőné özvegye, immáron másodszor férjezett PoUák Lipótné. Hacsak felhá­borodott volna! Azt nem, mert azt mondja: ha már egyszer rehabilitáció van, akkor legyen rehabilitáció. És adja­nak neki 60 ezer forintot. Nem adtak .Egy fillért sem adtak. De nem is adhattak, hiszen az állam pénze nem csákiszalmája asszonyom. Bobál Gyula Alföldi csípős túró kapható 16.— Ft-os ár­ban a pásztói, szécsényi, balassagyarmati Tejipari Vállalat telephelyein. Az Állami Fodrászat vágott hajat vásárol. Budapest, v., Kossuth Lajos u. 15. Rugőnélküli sérvkötő éjjel-nap­pal viselhető, nagy sérvekre rúgő- val kombinálva. Lúdtalpbetétek, haskötők. Díjtalan képes Ismer­tető. Horváth Imre Budapest, V., Néphadsereg u. 3.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents