Nógrádi Népújság. 1957. szeptember (2. évfolyam. 70-77. szám)

1957-09-04 / 70. szám

NÓGRÁDI Népújság 1957. szeptember 4. Forradalmi hagyományához méltóan ünnepelték Négrádban a VII. Bányásznapot Á közvélemény figyelmét nem lehet a „magyar üggyel" elterelni (Folytatás az 1. oldalról.) A résztvevők lelkes tapssal köszöntötték Biszku _ Béla elvtárs belügyminisztert, a Politikai Bizottság tagját, aki a forradalmi munkás-paraszt kormány, a párt Központi Bi­zottsága, személyesen Kádár elvtárs jókívánsáeait tolmá­csolta a nógrádi szénmedence bányászainak, megyénk vala­mennyi dolgozójának. Bevezetőjében méltatta a bányászok napját. Majd el­mondotta, hogy a szocialista konszolidáció során elért si­kereinket az imperialista re­akció — amely októberben a fő bujtogató szerepét töltötte be — gyalázatos propagandá­iéval. a szocialista országok békés külpolitikájának ered­ményeként megenyhült poli­tikai légkört ismételten meg akarja zavarni a provokatív ENSz-vitával. — Az elmúlt hónapokban mondotta — megerősödött és megszilárdult hazánkban a munkásosztály vezető szere­pe, a hatalom szilárdan a pa­rasztsággal szövetséges mun­kásosztály kezében van. A népköztársaság legnagyobb eredménye ez. Nemcsak azért van ez így, mert az államha­talom vezetésében, a fegyve­res testületekben, a párton keresztül a munkásosztály döntő befolyással rendelke­zik, hanem azért, mert a munkásosztály és a dolgozó tömegek támogatják a pártot és a kormányt, amely novem­ber 4-től vezeti az országot, intézi ügyeit. Ez jiem üres jelszó, hanem kifejezésre jut a gazdasági építőmunka sike­reiben is. — Ezek a sikerek örömmel töltik el a szocializmus hí­veit, de vak gyűlölettel ellen­ségeinket. A továbbiakban arról be­szélt, hogy népünk mindkét Az időszerű kér­dések és a marxizmus- leninizmus alapjai tanfo lyamának tematikája Időszerű kérdések tan­folyama. 1. Az ellenforradalom szétverése. A proletár- diktatúra magvédése és további erősítése. 2. Pártunk újjászerve­zése és fejlődése az el­lenforradalom elleni harcban. Pártunk egysé­ge és a tömegekkel va­ló kapcsolata a szoci­alizmus építésének dön­tő feltétele. 3. Az MSZMP, gazda­ságpolitikája. Feladata­ink az ipar és a mező- gazdaság terén. 4. A párt feladatai a kultúrális munka terü­letén. 5. Pártunk nemzetkö­zi kapcsolatai. Az MSZMP, internaciona­lista párt. Marxizmus-leninizmus kérdései tanfolyama. 1. Az osztályharc és a forradalom, a társa­dalmi haladás mozgató­erői. 2. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a leninizmus győzelme az opportunizmus felett. 3. A proletárdiktatúra időszerű kérdései ha­zánkban. 4. A párt vezető sze­repe a munkáshatalom megszilárdításának és a szocializmus építésének feltétele. 5. Hazafiság, proletár­nemzetköziség: harc a nacionalista nézetek ei­ns len' Y kezét a munka, az építés köti le. < Nem tetszik ez az imperia­listáknak, épnen ezért agyalták ki az úgynevezett ötös bizottságot, amely az ENSZ tekintélyéhez mél­tatlan módon szemensze- dett hazugságokat gyűjtött össze azzal a céllal, hogy részben megzavarja a magyar nép békés építő munkáját, táma­dásával, hogy elterelje a vi­lág közvéleményének figyel­mét az imperialisták ománi, ciprusi, algíri stb. agresszív törekvéseiről. — De a munkásosztályt nem lehet félrevezetni — hang­súlyozta —, a munkásosztály tanult az októberi ellenforra­dalomból, életet adott, vért áldozott. Nagy tanulság ez számunkra. 1948-ban vi­szonylag békés eszközökkel szereztük meg a hatalmat és nem becsültük eléggé. Októ­ber megmutatta, hogy a mun­kások, a széles tömegek nem támogatják a kapitalizmus visszaállítását. Hazánkban népi demokrácia volt, van és marad! Ezután arról beszélt, hogy az imperialisták erőszakosko­dással vádolnak bennünket. Mi nem vagyunk a minden­áron való erőszak hívei. Igaz. van nálunk korláto­zás. de azt ránk kénysze­rítették. Hagyják abba a diverziót és kémtevékeny­séget akkor nem lesz meg­torlás. A munkásosztálynak van ereje megvédeni hatalmát! Ezután a gazdasági építő­munka területén előttünk álló feladatokról szólott, majd ar­ról, hogy a kormány milyen erőfeszítéseket tesz a népjó­lét további emelése érdeké­ben. Beszélt az ország elkö­vetkező hároméves tervéről, a mezőgazdaság szocialista átalakításának lehetőségeiről és különböző ipari termé­szetű kérdésekről. Majd a kormány külpoliti­káját ismertette és így foly­tatta: Az Egyesült Államok kor­mánya évi 125 millió dol­láros összeget fordít a szo­cialista országokban foly­tatandó ellenforradalmi szervezkedésre. Ez megnyilvánult az októ­berben Magyarország ellen indított ellenforradalmi tá­madásnál is. Közismert a hír­hedt Szabad Európa rádió szerepe is. Majd ezután a magyar népnek az ENSz ötös bizott­sága elleni állásfoglalásáról beszélt. Követeli a magyar nép, hogy vessék el a bizott­ság jelentését. Tiltsák meg a felforgató tevékenységet szol­gáló 125 millió dollár felhasz­nálását, a szervező és más uszító, felforgató központok tevékenységét. Engedjék haza nyugatról a jogellenesen ott tartott magyar gyerekeket. Az ENSZ a „magyar ügy” helyett foglalkozzék inkább hatékonyabban a leszerelés kérdésével, majd így fejezte be: — Az igazság a mi olda­lunkon van, a párt képes er­ről meggyőzni a tömegeket. A pártnak szüksége van a munkásosztály és a dolgozó tömegek támogatására. A munkásosztálynak szüksége van harcos, forradalmi párt­ra. Tudjuk, hogy a bányász­ság — mint a munkásosztály forradalmi hagyományokkal gazdag osztaga — szilárdan tömörül a forradalmi mun-: kás-paraszt kormány és a Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága köré! Az ünnepség részvevői élénk tetszéssel fogadták a beszé­det. Ezután a • szovjet bá­nyászdelegáció vezetője szó­lalt fel és köszöntötte me­gyénk bányászait. A szovjet bányászok testvéri üdvözletét hozta, arról biztosítva a nóg­rádi szénmedence dolgozóit, hogy mindig számíthatnak a szovjet nép őszinte, baráti támogatására. Ezután táviratot intéztek az ENSz főtitkárához (szö­vege az ötödik oldalon), amelyben tiltakoznak az ötös bizottság jelentésének napi­rendre tűzése ellen. A táv­iratot Kaposvári Ferenc is­mertette és az egész ünneplő közönség kézfelnyújtással sza­vazott mellette. Az ünnepség befejező ak­tusa a hűségjutalom kiosztá­sa és a legkiválóbbak kitün­tetése volt. A délelőtti ünnepséget ké­ső éjszakáig tartó vidám kul­túrműsor zárta be. A Nagy Október és a kulturális forradalom Irta: Sz. Kaftanov, A SZOVJETUNIÓ KULTURÁLIS ÜGYEINEK ELSŐ MINISZTERHELYETTESE Vidéken is gazdag programmal ünnepelték a VII. Bányásznapot A szénmedence bányászai la­kóterületeinken ünnepelték a VII. Bányásznapot. Ünnepség volt Kazáron, Mizserfán, Mát- ranovákon, Ménkesen, Kiste- renyén, Nagybátonyban, Ka- rancslapujtőn, Nemtiben, Sai­gon stb. A kazári bányászok a bá­nyászlakásépítőkkel ünnepel­tek együtt. Az ünnepi nagy­gyűléseken mindenütt megju­talmazták a termelésben élen­járókat. Nem egy idős bányász könnyekkel küzdött mikor 25 évi munkája után jubileumi jutalomban részesült. De ju­talmat kaptak a fiatalok is. Ezen a napon igen sok minisz­teri és kormánykitüntetés fe­jezte ki a nógrádi bányászok megbecsülését. A bányászgyűlések résztve­vői az ünnep hevében sem fe­ledkeztek el az ENSZ ötös bi­zottságának hazug jelentéséről. Mindenütt tiltakozó táviratok születtek és vitték a nógrádi bányászok kérését, vegye le napirendről az ENSZ a ma­gyar ügy tárgyalását. A délutáni műsor szerte a medencében gazdag és válto­zatos volt. A bányászasszo­nyok sem unatkoztak. A ke­reskedelem igen bő árukészle­tet vitt a bányásznapra. Na­gyon sok bányászház lett gaz­dagabb ezen a napon egy rá­dióval, vagy egyéb más bú­tordarabbal. S ahogy besötétedett, meg­szólalt a zene és bányászaink vígan ropták a táncot. Ilyen boldogan csak nálunk, a mi felszabadult bányászaink tud­nak ünnepelni. Nehéz mérleget alkotni a bányásznapi ünnepségekről. Egy azonban biztos, bányásza­ink jól érezték magukat. Nagy Október az új kultúra kialakításának le­hetőségét teremtette meg számunkra. Negyven év alatt olyan kultúrális életet teremtettünk, amelynek al­kotója a nép. A Szovjetunió népeinek kultúrális felemelkedését az analfabétizmus felszámo­lásában, az iskolahálózat fejlesztésében1 is felmérhet­jük. Míg a Forradalom előtt az orosz lakosság három­negyed része analfabéta volt, a különböző nemzeti­ségek írástudóinak száma alig érte el a 2—3 százalé­kot, addig ma már tudósok­kal. művészekkel büszkél­kedhetnek. A szovjet hata­lom már első rendeletéiben leszögezte az általános tan­kötelezettséget, az ingyenes oktatást és az iskolát elvá­lasztotta az egyháztól. Je­lenleg a Szovjetunióban több mint 213 000 iskolában több mint 30 millió gyermek tanul. A hatodik ötéves terv végére a politechnikai ok­tatás alapján bevezetik az általános kötelező tízosztá­lyos oktatást. A Forradalom előtt a különböző techniku­mokban mindössze 54 000- en tanultak, míg idén több mint 2 millió diák jár a kü­lönböző szakközépiskolák­ba. A Forradalom előtt 105 főiskola, mintegy 127 000 hallgatóval működött, míg jelenleg 767 főiskolában több mint 2 millióan tanul­nak. Éppen ilyen gyorsüte­mű a fejlődés a nemzetiségi köztársaságok területén is. A szovjet hatalom évei alatt soha nem látott fel­virágzásnak indult a tudo­mány. Ez nemcsak a tudo­mányos intézetek és dolgo­zók számának növekedésé­ben tapasztalható, hanem világhírű tudományos vív­mányokban is. Ilyen példá­ul a világ legnagyobb atom­gépe, a szinkrofazotrom, az atomerőmű és sok más. Negyven év alatt kifej­lődött a szocialista-realista szovjet irodalom is. Az iro­dalom lépést tartott az egész nép kultúrális fele­melkedésével. Míg 1913-ban Oroszországban 26 000 kü­III Á i z uszító és dicstelen múltú „Szabad Európa” rádió augusztus 23-i adásában a VIT svájci küldötteiről beszél és el­mondja többek között, hogy a magyar delegáció által hozott propaganda anyagot — ame­lyek az ellenforradalomról szóltak — szinte rátukmálták, azaz ráerőszakolták a svájci fiatalokra. Mindezeket hall­gatva. mint a VIT egyik nóg­rádi küldöttje, szeretnék egy­két dolgot elmondani ezzel kapcsolatban. Mi. akik kinn voltunk ezer- százan a moszkvai fesztiválon, valóban egyik feladatunknak tekintettük, hogv megmutas­suk más nemzetek fiataljai előtt az október-novemberi eseményeket a maguk mezte­len valóságában, nem téve hozzá, de el sem véve belőle semmit. Erre szolgált nékünk nagy segítségül a „Fehér Könyv”, melvet több ország nyelvére lefordítottak. És itt szeretnék rátérni e dicstelen múltú rádió adásának azon ré­szére. amikor azt mondja, hogy a magvar küldöttség egves tag- iai szinte ráerőszakolták más nemzet fiataljaira ezeket a propaganda anyagokat. Mi az igazság? A magyar ellenforradalmi események iránt óriási volt az érdeklődés a külföldi fiatalok és különö­sen a svájci fiatalok részéről. Utón. útfélen megállítottak bennünket, hogy hű képet kap­janak kérdéseikre, a magyar- országi ellenforradalomról. Állandóan arra kértek ben­Néhány megjegyzés a „Szabad Európa" rádió augusztus 23-i adásához nünket. minél több „Fehér Könyv”-et adjunk nékik, hogy minél jobb felvilágosító mun­kát végezzenek országukban a magyarországi ellenforrada­lomról. Az anyagból és személyes be­szélgetéseink. élményeink alapján e találkozások után nagyon sok svájci fiatal kije­lentette. hogy most már való­ban megismerték a magyar- országi eseményeket és tudják értékelni azt. hogy a magyar- országi ellenforradalom leve­rése milyen óriási tragédiától mentette meg Magyarország és az egész világ népét. Nem tudtunk annyi anyagot vinni magunkkal, amennyit szét ne tudtunk volna osztani. Szinte kiszaggatták a kezünkből a „Fehér Könyv”-eket. olyan óriási érdeklődés volt iránta. Ez különösen megmutatkozott, mint már említettem a svájci küldötteknél, de hasonló érdeklődés volt tapasztalható a francia, olasz, angol, a közel­és középkeleti országok fiatal­jai részéről is is megfelelő létszámban képvi­seltették magukat. A magyar delegáció viszonylag kevés lét­számú képviselőt küldött erre a találkozóra, összesen 10 főt. Köztük voltam én is. Magam mellé tettem a székemre az oda elhozott „Fehér Könyv”-et. Azon tanakodtam az előadás alatt, hogy kinek fogom azt oda ajándékozni. Ahogy így elgondolkodtam ezen, arra lettem figyelmes, hogv a mö­göttem lévő padsorban halkan suttogva élénken vitatkoznak. Svájciak ültek mögöttem és míg én el voltam foglalva gon­dolataimmal egy svájci kis­lány elvette mellőlem a „Fe­hér Könyv”-et. A kislány sze­mében könnyek voltak, ahogy a könyvben lévő képeket néz­te. Mint ahogyan később a tol­mácstól megtudtam, azt ma­gyarázta társainak, hogy mennyire becsapták őket oda­haza. a magyarországi ellen- forradalmat illetően. ilönösen élénken él ben­nem egy szakmai találkozón megtörtént dolog. A vasas fia­talok találkozóján történt. Kb. 400-an vettünk részt ezen a találkozón. Népes táborral volt képviselve a kapitalista orszá­gok delegációja, de ugyanúgy a népi demokratikus országok ésőbb négyszemközt is elmondotta a tolmácson ke­resztül, hogy azt mondták né­kik, a budapesti pártbizottság épületét szovjet katonák lőtték össze és az egyes atrocitások, amelyek ott a téren történtek az is a szovjet katonák és a kommunisták művei voltak. Nagyon megköszönte, hogv fel­világosítottuk őt és megfogad­ta. hogy harcos szószólója lesz az igazságnak hazájában, ha hazamegy. Ugyanezt fogadta több más svájci fiatal és nagy gonddal tették el a nékik ajándékozott „Fehér Könyv”- eket. A „Szabad Európa” rádió ar­ról nem beszél, hogy a svájci és a többi kapitalista országok, főleg Franciaország, Olaszor­szág és Anglia fiataljai milyen kitörő örömmel és lelkesedés­sel üdvözölték a körünkben megjelenő Kádár elvtársat. Megható volt ez a jelenet, ami­kor a svájci fiatalok igyekez­tek kezet fogni Kádár elvtárs­sal. Azok, akik nem találkoz­hattak vele, még órák eltelté­vel is arról beszéltek nékünk, mennyire sajnálják, hogv nem ismerhették meg személyesen őt és nem szoríthattak kezet vele Mit bizonyít ez? Bizonyítja ez azt. hogv a nyugati orszá­gok fiataljainak szinte mond­hatnám nagyobb része, akik résztvettek a fesztiválon, nem hiszi el azt a hazugságot, ame­lyet nem utolsósorban a ma­guk e dicstelen múltú rádiója hangoztatott a magyarországi eseményekről. Bizonyítja azt, hogy ismerik Kádár elvtársat, ismerik és szeretik is. Hiába a ..Szabad Európa” rádió mun­katársainak minden erőlködé­se. a svájci fiatalok tudják, mert megismerték a magyar­lönféle könyvet 87 millió példányban adtak ki, addig az utóbbi években évente 56—60 ezer különféle könyv 1 milliárd, vagy annál na­gyobb példányszámban lá­tott napvilágot. Tavaly több mint 4300 új könyv, 180 mil­lió példányban jelent meg. A kultúra elterjedésének fontos eszköze a színház. Az Októberi Forradalom előtt egész Oroszországban mindössze 172 színház mű­ködött. Jelenleg a Szovjet­unióban több mint 500 szín­ház, köztük 32 opera ját­szik. Ifjúsági, vagy gyer­mekszínház 40 évvel ezelőtt még ismeretlen fogalom volt Oroszországban, míg ma 101 ilyen várja ifjú kö- zö"°“gét. egyven év alatt Világ­hírnévre tett szert a szovjet zene. A szovjet ze­neművészek. továbbfejleszt­ve régi hagyományaikat, méltón foglalják el helyü­ket a nagy művészek sorá­ban. Mindezek a számok egy végső következtetéshez ve­zetnek: a színház- és zene­művészet a széles néptöme­gek közkincsévé vált. Szép eredménnyel büsz­kélkedhetünk a tömegeket leginkáb érdeklő művészeti ág. a filmművészet terén 1956-ban 2812 millió néző látogatta filmszínházainkat. A Szovjetunióban 30 film­stúdió működik, amelyek tavaly 85 művészi és több mint 400 tudományos nép­szerűsítő és dokumentum­filmet gyártottak. Idén 100 művészi és több mint 500 más film gyártását tervez­zük, de 1960-ra évi 120 mű­vészi film elkészítését vesz- szük tervbe. Szóljunk néhány szót a szovjet hatalom egyik kul­túrális vívmányáról, a tá­volbalátóról. A televíziós központok száma állandóan emelkedik és 1960-ra min­tegy 75 ilyen stúdió szolgál­tat majd adásokat. A kultúrális forradalom eredményeként jöttek létre a Szovjetunió híres múzeumai, könyvtárai, kul­túrpalotái, amelyek ma már mind a dolgozók tudását gyarapítják. lllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllHlljllllllllllll országi eseményeket, hogy mi az igazi valóság ezzel kapcso­latosan. Véleményüket nem fogják megváltoztatni, hiába fogadták a hazatérő svájci fia­talokat a berni állomáson rendőrosztagok és fasiszta cső­cselék. akik tetlegesen bántal­mazták, szétszórták csomag­jaikat. amelyekben a Moszk­vából hozott baráti ajándékok voltak. Hiába akarják meg­akadályozni a moszkvai feszti­vál légkörének a behatolását Svájcba. Svájc tőkés urai, a béke és a barátság eszméje és gondolata tért hódít Svájc­ban is. Meg vágvok győződve arról, hogv a svájci küldöttek Ígére­tükhöz hűek lesznek és el fog­ják mondani, hogv mit láttak a kapitalisták által oly sokszor hangoztatott ..vasfüggöny” mö­gött és meg fogják ismertetni a svájci népet a valósággal és hű kénét fognak adni a magyar- országi ellenforradalmi esemé- nvoVről. e higvje a „Szabad Európa” rádió, hogy valamit hozzátettem volna az általam elmondottakhoz, ha talán ké­telkednék abban, amit elmon­dottam. kérdezzék meg a moszkvai fesztiválon résztvett svájci fiatalokat, majd azok igazolják szavaimat. Bár első­sorban nem az volt a célom, hogy igazamat e kétes értékű és hírű rádió vezetői és mun­katársai előtt bizonyítsam. Godó László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents