Nógrádi Népújság. 1957. augusztus (2. évfolyam. 61-69. szám)
1957-08-07 / 62. szám
NÓGRÁDI Népújság 1957. augusztws 7. Filmszínházaink augusztus havi műsora A nyári nagy meleg ellenére a filmszínházak kellően látogatottak, mert a műsorok jók, szórakoztatók. Augusztus hónapban megyénk filmszínházaiban még jobb, még szórakoztatóbb filmeket láthatunk, mint a június és júliusi műsorok voltak. De nézzük közelebbről Is: augusztus első napjaiban megyeszer- te VIT-filmnapokat tartanak a filmszínházak, ahol felújítják a régebben bemutatott ifjúsági filmeket és bemutatásra kerülnek az új Ifjúsági filmek is, mint például: Siker útján, Nehéz anya nélkül, Kisdobos, stb. De augusztus hónapban nemcsak ifjúsági filmeket láthat a közönség, hanem az országban megjelenő új filmekből Is számos bemutatásra kerül. Az Egy ember frakkban című lengyel filmvígjáték, amely film a lengyelek nagyszerű komikusának főszereplésével készült. A budapesti premier után vidéken is nagy sikerre tarthat számot. A balassagyarmati, salgótarjáni, kisterenyei és a szécsényi filmszínházak újították fel elsőnek a megyében a Külvárosi szálloda című francia filmet, amely az ősbemutatón Is nagy sikert aratott. A film főszereplője Marcel Carné. Fantasztikus történetet mond el a »Két óceán titka» című színes szovjet film. Egy mélytengeri búvárhajó felfedezéseit tárja a néző elé Igen izgalmas jelenetekben. Régen láttunk olyan ritmikus, zenés, vígkedélyű színes szovjet filmet, mint a Kötekedő Lia. A Szitakötő-bői megszeretett Abe- sidze új filmjében a Kötekedő, Iia-ban is csillogtatja rendkívüli képességét. A Szitakötő után a Kötekedő Dia a grúz filmművészet nagy fejlődéséről tanúskodik. A filmet a balassagyarmati és szécsényi filmszínházak mutatják be. Kiváló francia komikusok főszereplésével kerül bemutatásra a «Hét lányom volt« című színes francia film, amelynek főszerepét Chevalir alakítja és a «Vörös korcsma» Fernandel nagyszerű alakításával. A filmet a salgótarjáni November 7. filmszínház mutatja be. A Két Lotti című nyugatnémet film egy ikertestvérpár kedves, mosolygós történetét mondja el, hogy hogyan hozzák rendbe a gyerekek a szétzilált családi életet. A Kapitány és hőse, Kuruzsló, Megosztott szív és még számos más új film megjelenése és bemutatása teszi változatossá a filmszínházak műsorát. Kálovits Géza Szülők! Diákok! FIGYELEM! A szükségei iskolai cikkeket MOST kényelmesen és nyugodtan megvásárolhatják Kiskereskedelmi Vállalat Papír és Írószer SZüKÜZLETÉBEN (Szovjet emlékművel szemben) ASSZONYOK! GYERMEKEK! NAGY ÉRTÉK A MÄKGUBÖ, NE DOBJUK A SZEMÉTBE. A helyi földművesszövetkezet 1 kg mákgubóért 90 fillért fizet, mely összegből az alábbiakat vásárolhatja: 1 kg mákgubóért 1 db ceruza, vagy 2 db irka 5 „ „ 1 doboz színes iron 10 „ „ 1 pár gyermekharisnya 15 „ „ 1 db kapa 25 „ „ 1 db félliteres zománclábas 55 ., „ 1 db kasza 100 „ „ 1 db 10 literes zsírosbödön 200 „ „ 2 db férfiing 400 „ „ 1 db karóra. A begyűjtést végző és kiváló eredményeket elért dolgozók, gyerekek között ezenkívül értékes jutalmakat osztunk ki. SALGÓTARJÁN MEZŐÉRT KÖZPONT <Hádiá iníhúr Csütörtök, augusztus 8. Kossuth-rádió: 8.10: Könnyű melódiák. — 8.40: Kórusok. — 9.00: Édes anyanyelvűnk. — 9.05: A Gyermekrádió műsora. — 9.25: Kispajtások hanglemeztára. — 10.10: Rádióegyetem. — 10.50: Strausskeringők. — 11.00: Ifjúsági műsor. — 11.20: Falusiegyüttesek műsorából. — 12.10: Operarészletek. — 13.00: Regényismertetés. — 13.18: Nyári zenés szórakozás. — 14.00: Szimfonikus zene. — 14.40: Kórusok. — 15.20: Ifjúsági rádiójáték. — 16.10: Nótacsokor. — 17.00: Könyök Ödön előadó. — 17.10: Híres előadóművészek hangversenye. — 18.10: Zenei műsor. — 18.17: Beszélgetés a Népfrontról. 18.32: Zenés rádiójáték. — 20.30: Jelentés a VT. VIT városából. — 21.00: VIT-hangverseny. — 22.20: Tánczene. — 23.10: Kamarazene. — 0.10: Magyar nóták. Petőfi-rádió: 14.20: Fúvósindulók. — 14.40: Tánczene. — 15.15: Pillantás a nagyvilágba. — 15.25: Részletek meseoperákból. — 16.20: Elő adás. — 16.40: A Gyermekrádió műsora. — 17.10: Ki mire alkalmas? Előadás. — 17.25: Operettegyvelegek. — 18.20: Válaszolunk hallgatóinknak. — 18.29: Férges gyümölcs. Elbeszélés. — 19.05. Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. — 19.15: Régi Magyar muzsika. — 20.00: Hanglemez. — 21.05: Régi Tizenkét szék, öt főváros és négy komikus Fernandel, a világhírű francia komikus jelenleg a Don Quijote című film egyik főszerepét játssza, de amint a felvételek befejeződnek, máris új filmhez kezd, amelynek címe „A 12 szék“. A forgatókönyv szovjet regény nyomán készült, a főhős aranyat rejt el szobája egyik székének lábába. A székek végül egy régiségkereskedőhöz kerülnek, majd onnan szétszóródnak Európába mindenfelé . . . A felvételeket Franciaországban, Németországban, Angliában, Olaszországban és Spanyolországban készítik és Fernandel partnerei között ott lesz az utóbbi négy ország egy-egy híres komikusa. (f ádról (ar/uf ott oőleg^émj. Juliska már ki tud ja hányadik kérőjét utasította vissza. A minap is a derék, szorgos (és hat holdas — ez sem utolsó szempont) Balogh Józsi kerülgette. Az apa szive már repesett a boldogságtól, hogy végre kedvére való történik. Hogyisne. Itt van a nagy eladó lánya, szép lány, megkell hagyni, nem hiába kapják a legények egymás után a kosarat. De az már mégiscsak sok, hogy ez a lány minden legénynek csúfondáros kosarat ad, barnára sült keze helyett. Hiszen itt a kis gazdaság, nem sok az igaz, csak hat hold. De az asszonyt két éve temették, az öregember a lányával meg nem győziamunPásztói járási tapasztalatok a munkanélküli segély igénylőiről kórusmuzsika. — 21.30: A debreceni népi együttes műsorából. — 21.50: Látogatás a Textilipari Kutató intézetben. — 22.00: Esztrád- zenekar játszik. — 22.44: Hangszerszólók. Péntek, augusztus 9. Kossuth-rádió: 8.10: Operettrészletek. — 8.50: Népi zene. — 9.10: Szimfonikus táncok. — 10.10: Óvodások műsora. — 10.30: Fúvószene. — 11.00: Regényismertetés. — 11.30: Csajkovszkij-művek. — 12.10: Tánczene. — 13.00: A belterjes gazdálkodás. — 13.15: Verbunkosok, népdalok. — 14.00: Úttörőhíradó. — 14.20: Operarészletek. — 15.00: A Gyermekrádió műsora. — 15.40: Szólóművek. — 16.10: Magyar chansonok. — 16.50: Múzeumi séta. — 17.00: Szív küldi szívnek szívesen. — 18.10: Könnyű zenekari hangverseny. — 18.40: Elbeszélés. — 19.10: Offenbach-est. — 20.25: Jelentés a VI. VIT városából. — 21.00: Salzburgi Ünnepi Játékok. — 23.00: Hanglemezek. — 0.10: Bartók-művek. Petőfi-rádió: 14.20: Hanglemezek. — 15.00: Zenekari hangverseny. — 15.40 :Elbeszélés. — 15.56 Népi zene. — 16.40 Regényismertetés. — 17.00: Fúvószene. — 17.38: Don Juan. Moliére komédiájának rádióváltozata. — 19.05: Hangverseny. — 19.45: Schumann: Házi A pásztói járásban is felmérte a tanács munkaügyi csoportja mennyi valójában a munka- nélküli a járásban. Az eredmény meglepő. Kiderült, hogy munkanélküli jóformán nincs is, csupán „állástkeresők” és vándormadarak vannak. Még májusban egy hónapra 55 ezer forintot fizettek ki munkanélküli segély címén, 79 férfinak és 56 nőnek. Amikor tüzetesen megvizsgálták, kinek jogos valóban, kiderült, hogy alig a tizedrészének. Olyanoknak például, akik a racionalizálás alkalmával kerültek ki beosztásukból és idős korukra, vagy egészségügyi állapotukra való tekintettel még nem találtak számukra megfelelő munkát, vagy olyan szakmunkások, akiket eddig nem tudtak szakmájukba elhelyezni. A többi pedig? Hát bizony az fejőstehénnek nézte az államot. Például egyedül Jobbágyiban 36 ezer forintot fizettek ki májusban. Tehát az egész járásban kifizetett segélynek több mint a felét. Ezt azoknak fizették, akik azelőtt a tömegcikkműveknél dolgoztak és most kizárólag csak ott akarnak elhelyezkedni és sehol máshol. Nem egy van köztük olyan, akinek a férje 2000—2500 forintot keres, az asszony tehát nincsen ráutalva, hogy dolgozzon, nem is a munka után vágyik, csupán a könnyű állás kellett volna. De némelyiknek még az sem,£ megelégedett az 500 forint se- £ szabályok. — 20.00: Népi együttesek műsorából. — 20.20: Heti hang-j versenykalauz. — 21.05: Filmdalok, j — 21.20: Magyar nóták. — 21.50:j Külpolitikai kérdésekre válaszo- < lünk. — 22.00: Tánczene. Szombat augusztus 10. Kossuth-rádió: 8.10: Zenekari! hangverseny. — 9.00: A Gyermekrádió műsora. — 940: Svéd nép-! dalok. — 10.10: Két magyar dal-í játék zenéjéből. — 11.00:: Ifjúsági műsor. — 11.20: Kamarazene. —j 12.10: Népi zene. — 13.00: Mi van a könyvesboltokban? — 13.10: Operarészletek. — 14.20: Az Ifjúsági Rádió műsora. — 14.40: Szív küldi szívnek szívesen. — 15.25: Kórusaink életéből. — 15.45: Világgazdasági negyedóra. — 16.15 :j A versmondás művészete. —16.38: j hétvége. — 18.10: Uj népzenei fel-! vételeinkből. — 19.00: Zenés beszél-! getés a VlT-ről. — 20.25: A győz- ! teseké a szó. — 21.30: Jelentés ai VI. VIT városából. — 22.25: Táncoljunk! Hanglemezek. Petőfi-rádió: 14.20: Népek zenéje. — 15.00: Kamarazene. — 15.25: Bé-j lyeggyűjtők ötperce. — 15.30: Zene-Í kari hangverseny. — 16.40: A Lip-j csei Rádió fúvószenekara játszik. — 17.00: Gigll emlékiratai. — 17.40: Válaszolunk hallgatóinknak. —j 17.50: Könnyű szimfonikus zene. — 18.20: Lányok, asszonyok... — 18.40: Nemes Katalin zongorázik. — 19.05: Tánczene. — 19.35: Előadás. — 19.55: Az opera minden-; kié. — 21.05: Magyar népdalok. — 21.50: Zenekari hangverseny. géllyel, amit munkanélkül minden hónapban felvett. A munkaügyi csoportnál még nem is jelentkezett, nehogy véletlenül munkát találjanak számára. Mert munkát tudna biztosítani a csoport mindenkinek, aki tényleg rá van szorulva a keresetre. A pásztói, sziráki, hényeli állami gazdaságnál és az Űjmajori Kísérleti Gazdaságnál, lámpással keresik a munkásokat. Ha jelentkezik valaki munkáért, de munkáért, nem pedig kizárólag kiszolgálónői, vagy más hasonló állásért — azt minden további nélkül a lakóhelyéhez közel eltudják helyezni kertészetben, szőlészetben és más különböző növényápolási munkákhoz. A munkahelyükre is kiszállítják őket. Ez a munka nem1 nehéz, ezt bizonyítja az, hogy az általános iskolából kikerült 14 éves fiatalok közül is nagyon sok elhelyezkedett már ilyen munkára és egy cseppet sem erőltetik meg magukat, akkor az egészséges felnőttek egészen könnyen eltudnák végezni. kát. A fia meg Pestre nősült, fütyül az most már a földre. Legfeljebb ősz tájt látogat haza kikent-kifent feleségével. Akkoris első útjuk a szőlőbe vezet, egy kis hazai gyümölcskóstolóért. De a munka az nem ízlik nekik. Azt jó bolond apjukra bízzák. Milyen hízelgőén tudja mondani az a nyafka menye is, hogy apukának ez csudára megy, hogy csodálom apukát. . . Én csodálnám, ha te egy sor cukorrépát, vagy krumplit megkapálnál — dörmög vissza az öreg ilyenkor hosszú, bagósza- gú bajúsza alatt. Szóval most az a baj, hogy dühös az öreg. Az a lány megint elszalasztottá a munkáskezet, mert ő nem is lát mást a kérőben, csak a dolgos, munkáskezet. Ha ő kidől, mi lesz a lánya kis földecskéjé- vel? Mert a fiának nem ad belőle, legyen övé a pesti aszfalt. De ide meg emberkéz kellene! Annyira belelovagolja magát gondolataiba, hogy amit még soha meg nem tett, rári- palkodik a lányára. — Ide figyelj Juliska! Amit mondok, jól vigyázzál, mert úgyis lesz. Hozzámész a legelső férfihez, ki megkér. Még akkoris, ha fából faragták azt a férfit. Értsd meg, hogy ember kell a földre. Ez a parancsom. Juliska megrémült egy kicsikét. Azt már tapasztalásból tudta, hogy az apja ritkán jön ki a sodrából. De legtöbbször sikerül őt egy kis csengő kacagással, hízelkedő bajúsz- pedréssel levenni a lábáról. De most olyant villámlottak a szemei, hogy ezt már Juliska sem vehette tréfának. Az meg már bizonyos, hogy amit egyszer az apja megmond, az úgy lesz, mégha vasszilánkok is potyognak az égből. De emellett egy pici reményszikra lopódzik szivecskéjébe. Vagy harminc legénynek adott már ő kosarat, az apja meg egyetlen egynek. Éppen annak az egyetlennek, aki befészkelte magát a Juliska haszontalan szivecskéjébe. Ezért az egyért állt aztán bosszút a többi harmincon. Máris terjed az árulkodó pirosság a cseresznye szájtól egészen a furán elálló kis füiecskékig. Sőt még a szép márvány nyaka is beleveresedett, amikor az ő Pistájára gondolt. Csak, hogy Pista éppen a falu tsz-ének az elnöke. Márpedig az öreg mindent szível,, csak azt nem, hogy a tsz-ről. halljon. Nem méghogy egy- fedél alatt éljen egy ilyen „közösködővel“, ahogy ő szók-- ta nevezni a tsz-belieket. Éppen ezért a lány megkérdezé-. se nélkül kerek-perec kiadta, az útját a férfinek. — No most szaván fogjuk az öreget, — villant egyet szép Juliska huncut szilvakék szeme. Az apja megdöbbenve nézett a lányára. Eddig úgy ült, mintha megszorult volna, benne a szó, a mosoly, a szokásos csintalan vitázgatás. Most meg egyszercsak felpattan, és máris nekimegy gyönyörű szép copfjának, igazít rajta egyet, majd java dolog-, időben éppen a legszebb ruháját, a gyönyörű rózsásat kapja, magára. — Hová mégy te — enyhült; izgatott kérdésre a hangja at. öregnek, szinte feszesen a kíváncsiságtól. A lány huncut szemét rávillantja és hetykén böki apjának a szavakat: — Parancsára, vőlegényt keresni — és már kilibben az: ajtón. Az öreg Juhásznak bizony inába szállt a bátorsága egy ilyen feleletre. Alig győzte várni a lányát. Gyűlt benne a keserűség, meg a harag és ezekkel veszettül incselkedett szivében az izgalom. Hanyagolta a tehén fejését, nem volt kedve a disznókat sem tisztába tenni, csak nézte, állandóan nézte az utat. Végülis a kínzó várakozásban elbóbiskolt a padkán. Még pipáját sem volt kedve elővenni, ami bizony ritka dolog volt nála. Szunyókálásából kuncogás ébresztette fel. Juliska állt előtte, tűzpiros arcai és karjába csimpaszkodott a kiutasított „közösködőnek.“ Az apa végignézte őket, elővette pipáját, komótosan megtömte, s aztán dörmögve megszólalt: — Juliska te ... ültesd mái le ezt a . . . — nyelt egyet — ezt a . . . fából faragott vőlegényt . . . Ujlaky Mária Nógrádi bányászokkal a baráti Csehszlovákiában JK'ozel száz bányász várta izgatottan július 27-én a napkeltét. De hát hogyne dobogtak volna jobban a bányászszívek, amikor arról volt szó, hogy a II. negyedév munkaversenyében elért jó eredményekért három napos csehszlovákiai kiránduláson vehetnek részt. Háromnegyed ötre volt kitűzve aZ indulás a salgótarjáni Fő térről, de már félötkor ott volt a Somlyói KISZ-brigád Kovács László Kossuth-díjas vájár vezetésével. Ott várt már Somoskői Alajos Árpád, a salgói bányászok kis csoportjával. S jöttek, egyre jöttek a bányász elvtársak. S végülis elérkezett az oly várva-várt pillanat, amikor a küldöttség elindult. A határnál az izgalom szinte a tetőfokra hágott. Első állomásunk Fülek volt. Itt csatlakozott hózzánk a csehszlovákiai Kékkő bánya vezetősége, hogy háromnapos útunkon kalauzoljanak bennünket. El kell mondanom, hogy kölcsönös megállapodás útján született meg ez a kirándulás. Most a szlovák elvtársak a vendéglátók, de hamarosan mi leszünk. Mint mondták, a szlovák elvtársak, már nagyon szeretnék megnézni a magyar tengert. Ütünk tovább Losoncon keresztül vezetett. Számunkra is oly ismerős dombos vidéken vezetett az út. S hogy mégis kissé élénkebben néztük, annak talán a 12 fokos sör volt az oka. — Hű, milyen szép fenyő — kiáltott fel Lehoczki elvtárs tiribesi frontcsapatvezető. Bizony nagyon szép látvány tárult szemünk elé. Az Alacsony- Tátrába érkezünk. A szemek szorosan tapadtak az ablakhoz, hogy minél többet lássanak a nem mindennapi látványból. — Nem mondom, jó lenne belőle egy pár száz — jegyzi meg Lantos elvtárs. s megindult a beszéd a házépítésről, a jó fenyőgerendáról. Alig győznek a sok kérdésre válaszolni kísérőink cserto- vicai pihenőnk alatt. Elénk tárul az Alacsony-Tátra hatalmas fenyves erdejével. Itt- ott vihar által kidöntött fa hever. Közel tízezer köbméter fát döntött ki a hatalmas erejű vihar, de ez itt olyan, mint csepp a tengerben. Az átmentén hóvédő deszkák hevernek. — Hát ez nem maradna így meg nálunk — mondják egyszerre többen, A házak zöme fából készült. Elvétve látni egy-egy kő, vagy téglaházat. Az ablakon hűvös levegő áramlik az autóbuszba, itt már hegyilevegő van. ___ Ejnye komám, nézd m ár csak most vir rágzik — hallom a hátam mögött. — Nemcsak a mák, de a krumpli is most virágzik, a gabona élénk zöldszínű. S megindul a találgatás, mikor érik be a gabona. Most tudjuk csak értékelni a mi vidékünket, ahol már befejeződik az aratás. Délután volt, amikor első állomáshelyünkre, a Csorbatóhoz, a Magas-Tátrába megérkeztünk. Mintha haza érkeznénk, úgy vártak már bennünket a szlovák elvtársak. Itt volt az ebéd. Nem nagy távolságra szakadtunk hazánktól, mégis milyen furcsa. A mellettem ülő Somoskői elvtárs a leves különleges ízéről beszél. Fenyvesi elvtárs az uborkát sérelmezi. Itt nincs rajta ecet, csak őrölt borssal van leszórva. Hanem a hatalmas bécsi szelet bármely magyar konyhának becsületére lenne. jrbéd után Zemánek János elvtársat, a kékkői bányák igazgatóját kis csoport fogta körül. Kovács László érdeklődik az itteni bányászok életéről, s munkájáról, közben kiváncsi bányászszemek tüzében Zemánek elvtárs beszélni kezd. — Ismerjük nagyon jól a munkátokat. Sok jót hallottunk már a nógrádi bányászokról. Most mi is szeretnénk majd meglátogatni benneteket a legjobb bányászainkkal mert nálunk sem akármilyen emberek vannak ám. Az országos munkaversenyben hatszor egymás utápi mi szereztük meg a vezetést" Megnyertük a vörös zászlót, az ifjúsági zászlót, a kínai ifjúság zászlaját. Csak az ifjúsági brigádunk két zászlót nyert az országos munkaversenyben. A frontfejtéseink kifogytak, s most készülnek az új fejtések. Szeptember 9-re a bányásznapra azonban tervünket hiánytalanul teljesítjük, s a vörös zászlót újból visszaszerezzük. Ez után a Csorba-tavat néztük meg. A tó érdekessége, hogy a legmagasabban fekszik
