Nógrádi Népújság. 1957. július (2. évfolyam. 52-60. szám)

1957-07-03 / 52. szám

6 NÓGRÁDI Népújság 1957. Július 3.----------A gazda érdeke:----------­minél kevesebb szem hulljon el! A sok munkával és aggoda­lommal megtermesztett gabo­nát — amíg a magtárba jut — még igen sok veszteség érheti. A hiánytalan betakarítás már jórészt a gazda kezében van. Még a leggondosabb munka esetén is 4—5 százalék veszte­séggel számolnunk kell. Hol­danként ez is már 40—50 kiló veszteség, de apró gondatlan­ságokkal két-háromszorosan több lehet. Ez pedig értékben sem közömbös. Az alábbiakban a szemveszteséget leggyakrab­ban előidéző munkafolyamato­kat és okokat ismertetjük, hogy minden gazda előtt fi­gyelmeztetőként álljon. A gabona betakarításánál szemveszteséget idéz elő..: :;. ha megkésünk az aratás­sal. Száraz, meleg nyár esetén a viasz-, vagy sárgaérést igen gyorsan követi a teljes érés, amikor a szem már peregni kezd. Az aratást a viaszérés elején kezdjük el, hogy a tel­jes érés előtt az egész táblát befejezzük; . s. ha a kézikasza terelőjét magasra állítjuk és az vagy közvetlen a kalász alá, vagy éppen a kalászra üt. A gabona magasságához úgy állítsuk, hogy a kétharmad magasságá­ba érjen. :;. ha a kötelet nem készít­jük el előre harmatos időszak­ban, vagy áztatott szalmából. A déli órákban törékeny szal­mából készített kötél nemcsak szemveszteséget okoz, de nem is tartós és későbbi szemvesz­teségnek is forrása, gyűlt szem megmutatja, hogy mennyi gabona hullott volna el. A ponyva használati díját a megmentett gabona vissza­téríti. .;. ha gondatlanul rakjuk a szekeret, nem törődve hány kéve hullik szét. c&. v -Ä ■ - i'l LvVV ,;. ha keskeny dülőútakon a lehajtó faágakat nem vágjuk le. .;;ha az asztag helyét nem jól választjuk meg, vagy nem készítjük elő. Olyan tiszta, ke- mónytalajú helyet jelöljünk ki, vagy készítsünk el, ahol csép- lés után össze tudjuk söpörni a lehullott szemeket, Lelkes készülődés e nemzetközi szövetkezeti nap megünneplésére A világ szövetkezetei évről évre megünneplik a nemzetkö­zi szövetkezeti napot. A népek közötti barátság elmélyítése, a különböző országos szövetke­zeti mozgalmak közötti együtt­működés kiszélesítése, a béke megszüárdítása érdekében emelik fel szavukat öt világ­rész szövetkezőivel együtt a magyar földművesszövetkeze­tek tagjai is. A szövetkezeti küldöttek 1948-as prágai talál­kozója, mint ismeretes, július első szombatját jelölte meg a nemzetközi szövetkezeti nap megünneplésének időpontjául. Ebben az évben július 6-án emlékeznénk meg a nemzetkö­zi szövetkezeti napról, azon­ban szövetkezeteink a nagy nyári munkálatokra való te­kintettel július 7-ét választot­ták az ünnepség megtartására. Az idei ünnepség új voná­sokban bővült. Uj vonása, hogy kifejeződik a hazai szö­vetkezeti mozgalom egysége azáltal is, hogy az előző évek­ben indokolatlanul kifelejtett mezőgazdasági szövetkezetek is bekapcsolódtak a nemzetkö­zi szövetkezeti nap megünnep­lésébe. Ilymódon tehát e nap a A „Pipó 7 éjszakája” című filmet július 23—25-ig mutatja be Balassagyarmat filmszínháza földművesszövetkezet, a mező- gazdasági és a kisipari terme­lőszövetkezet dolgozóinak egy­aránt ünnepe, A nemzetközi szövetkezeti nap megünneplését Salgótar­jánban július 6-án tartják a MÉSZÖV, KISZÖV termelő­szövetkezeti tanács, a MEZŐ­ÉRT és Földművesszövetke­zetek Járási Központja, vala­mint a helyi földművesszövet­kezeti KTSZ-ek dolgozói. Az ünnepséget a KIOSZ kerthe­lyiségében rendezik délután egy órai kezdettel. A szövetke­zetek dolgozói ünnepélyes ke­retek között vonulnak az ün­nepség színhelyére. Az ünnep­ségen csehszlovák szövetkeze­tek küldöttei is részt vesznek. Az ünnepi beszámolót Halász Sándor elvtárs, a megyei vá­lasztmány elnöke tartja. Be­számolóját ünnepi ebéd és kultúrműsor követi. Ebből az alkalomból a szécsényi FMSZ kultúrcsoportja, népi zenekara, valamint a KIOSZ kultúrgár- dája szórakoztatja a mintegy 470 szövetkezeti dolgozót. Ugyancsak nagy lelkesedés­sel készülnek az ünnepségre a szécsényi szövetkezeti dolgozók is. A község valamennyi szö­vetkezete együttesen tartja a nemzetközi szövetkezeti na­pot. Az ünnepséget július 7-én reggel 9 órakor zenés felvonu­lás vezeti be. A felvonuló szö­vetkezetek a sportpálya mel­letti ligetben tartják az ün­nepséget. A csehszlovák ven­dégek ide is ellátogatnak. A közönség szórakoztatásáról a helyi kultúrcsoport gondosko­dik; De hasonló lelkesedéssel és gondossággal készülnek másutt is az ünnepre. A nemzetközi szövetkezeti nap egyben alkalom a politikai számadásra; Az ünnepségek­ben kifejezésre fog jutni, hogy a szocialista jellegű szövetke­zeti mozgatóm léte, fennmara­dása és további virágzása el­választhatatlan az ellenforra­dalom felett aratott győzelem­től. Az ünnepségek olyan jel­legűek lesznek, hogy a szövet­kezetek tagsága megismeri azokat a lehetőségeket és ten­nivalókat, amelyek következ­tében növekszik a szövetkeze­tek munkájának eredményes­sége és fokozódik megszilárdu­lásuk, vonzó hatásuk. László András MÉSZÖV, szervezési osztály Aki magyar, velünk Ü TTgye milyen ismerősek H ezek a szavak? Igen, ok- ha a keresztbehordásnálltóber 23. után, s november a kévéket fejjel lefelé végig! hónapban, vagy mondjuk pon- húzzuk a tartón. Teljesen fel-f§ tosabban, az ellenforradalom emelve hordjuk össze. jg idején sokat hallottuk ezt. ;;; ha a tartót nem, vagyl Kik hangoztatták ezt „ jel­késve kaparjuk fel. Már arány-iszót? Elsősorban azok, akik tu- lag rövid idő után is — főleg!dalosan arra törekedtek, hogy harmat és eső esetén — a ka-i a nacionalista érzelmek felkor- parék a tartó köré szorul. ! bácsolásával, az „egész népet” ...ha késlekedünk a behor-Ia néphatalom ellen használja dással. Az egerek és madarak!1;6^ Ee adósak maradnánk az sok kenyérnek valót tesznekü igazsággal, ha nem mondanánk ilyenkor tönkre. Nyolc naponüme®’ hogy abban az időben túl lehetőleg ne hagyjuk al \geT} sok ,jo. ?zandeku fiatal tartón a kereszteket; Idlak’ értelmiségi, de nemegy­Ü szer meg munkás is szakara Ü vette ezt a különleges értelmű ^ 2CSY 1 szavakat, anélkül, hogy valódi _me2értette volna. v l \ ^':ßl E hangzatos jelszó kiagyalói ”” í / 1 Ok. >1 Al( ü és terjesztői mindvégiá adósak ~S>- , .., Vy7 y'/ i nmaradtak a válasszal, hogy a A ’ • i ! magyarok valóban miért is H tartsanak velük. Erre ők őszin- gtén nem válaszolhattak; Mit s mondhattak volna, ha igazán ! akarnak válaszolni. Azt, hogy g a vörös csillag és a népköztár- §! sasági címer leverésében, a vo­ll rös zászlók elégetésében, a §§ kommunisták és a legjobb ha- . . .. , .. = zafiák üldözésében és legyilko­, =: ha nem teszünk ponyvát g lásáf)an< a tőkések és a földbir. a szekerre. A ponyvában ossze-g tokosok hatalmának visszaállí­H tásában tartanak velük. Ezek- = nek a céloknak a megvalósí- gtása érdekében Nógrádban is s nagyon kevesen követték vol- = na őket; Alig használt 2 drb féderes kocsi könyvjóvá- frással is eladó a Magyarnándorl Állami Gaz­daságban. g Nem mondhattak igazat, g mert a nép nem támogatta ! volna őket, tehát hazudniok g kellett. Ebben a szakmában g pedig ezek az urak kivételes g gyakorlatot szereztek és egyál- Ü talán nem kell a tandíjat visz- = szakérni nekik. Még azt sem mondhatják, hogy „tanár úr, én nem készültem”, mert igen jól felkészültek, nem kismér­tékben a mi hibáink következ­tében is. Az amerikai impe­rialista körök képviselői igen „jó” tanároknak bizonyultak, akik nem sajnálták a dollárt azért, hogy a kémiskolák tu­catjában képezzék ki a Nyu­gatra szökött fasisztákat, a néphatalom elleni támadásra. Igazságtalanok lennénk, ha nem beszélnénk itt a münche­ni Szabad Európa Rádió ma­gyar osztályának lelket mér­gező tevékenységéről. Ezek, a hazaárulásban nem kis érde­meket szerzett urak, olyanok mint (Galicius) igazi nevén Mikes Imre, vagy (Bel ezredes) Borsányi Julian horthysta szá­zados, (Károly atya) Fábián Károly, volt erdélyi pap, a svájci titkos szolgálat ügynöke, vagy (Balogh Balázs) vitéz Bé­ri László, a nyilas Esti Újság volt szerkesztője, akik többi hazaáruló társaikkal együtt oroszlánrészt vállaltak az el­lenforradalom eszmei és gya­korlati előkészítésében. N éni árt utalni arra, hogy kivel tartottak a magya­rok az elmúlt 12 év alatt és kit követnek ma is. De mielőtt ezeknek a tagla­lására rátérnénk, nem árt megnézni közelébbről magá­nak a magyarságnak a fogal­mát is. Magyarság alatt értjük azoknak a lakosoknak az ösz- szességét, akik a nemzetiség­hez tartoznak nyelvben, törté­nelemben és kultúrában. Ez így rendjén is lenne. Igen ám, de a magyarság mint kifejezés, az tárgyfogalom. Vagyis e fo­galomba tartoznak a becsüle­tes dolgozók mellett a volt tő­kések, földbirtokosok, csend­CSONKA LETT A FENYŐ Drégelypalánk községben nincs olyan idős ember, aki emlékezne ültetésének idejére. Annyit tudnak róla még a 70— 80 éves emberek is, hogy ami­kor ők még gyerekeskedtek, már ott tetszelgett a jelenlegi tanácsháza udvarán. „Több mint száz éves és a magassá­ga túlhaladja az 50 métert.” így mondják, hiszen a falube­liek már csak jobban tudják... Sok évtizeden át dacolt a széllel, a viharral, a faggyal, s íme vénsége idején vált csúf­fá: az egyik nap tüzes villám hasított törzsébe, széjjel ron­csolva szöveteit, majd pár napra rá vihar törte derékba... Másról is híres ez a cson­ka fenyő: a fehérterroristák egyik ágára akarták felakasz­tani a balassagyarmati járási pártbizottság egyik politikai munkatársát... S az ellenforradalmat épp­úgy derékba törtük — örökre meggátolva a feléledését — mint a vihar a „büszke” fe­nyőt... AZ ÚJ FERDETORONY Varga Kálmán szécsényi la­kos írja hozzánk küldött leve­lében: „Valahányszor a szécsényi tűzcltótomyot látom, állandóan a pisai ferdetorony kell, hogy eszembe jusson, ugyanis a mi tornyunk észak-kelet irányban, legalábbis az én szememmel nezve, 50—60 centiméter el­hajlása. Csodálkozom azon, hogy a Szécsényben járó különböző hivatali személyek egyikének sem tűnt még fel városunk eme érdekessége. Helyes lenne, ha egy szak-> ember végre megvizsgálná ezt az állapotot, s megoldást ta­lálnának a torony szabályozá­sára, mert ha netán ledűlne, igen kellemetlenül érintené megyénk dolgozóit, mivel ez a torony ma már Szécsény neve­zetességei közé tartozik.” őrök, szolgabírók, és a külön­böző fasiszta és reakciós ele­mek, akiknek egy része nép­ellenes cselekedeteik miatt megérdemelt börtönbüntetését töltötte. Amikor az ellenforra­dalom vezetői azt látták, hogy a magyaroknak az a része, akiket köznyelven becsületes dolgozóknak szoktak nevezni, nem követi őket, úgy mond­ván, nem tartanak velük, ki­nyitották a börtön kapuit, ahonnan ezrével özönlöttek ki a rablók, gyilkosok és fasisz­ták, akik készségesen képvi­selték az úgynevezett „dicső­séges nemzeti forradalomban”, magyarán, az ellenforradalom­ban minden megbízatás nélkül a magyarságot. N incs azon semmi csodál­kozni való. hogy a nógrá­di paraszt, aki 12 évvel ez­előtt birtokba vette a földbir­tokosok által jogtalanul bito­rolt földet, nem lett volna haj­landó együtt haladni gróf Majláthival, Prónai báróval, báró Solymosival, Szilárdi földesúrral, dr. Tranyoszki Sándor földbirtokos és tár­saival. Mint ahogy a nógrádi bányászok és gyári munká­sok sem mentek volna együtt Corin Ferenc bányabáróval és a RIMA uraival, márcsak azért sem, mert az elmúlt ka­pitalista világ évtizedei alatt a nógrádi munkás és paraszt megtanulta, méghozzá a sa­ját bőrén, hogy nem jó az urakkal egy tálból cseresz­nyét enni. Október utolsó napjaiban alkalmam volt Kányáson és Verebélyben is több verebé- lyi bányásszal beszélni, akik közül szintén egy jó néhá- nyan hangoztatták, „Aki ma­gyar, velünk tart“ jelszót. Ak­kor nem volt módom véle­ményemet elmondani, mert a szót belémfojtották, de most elmondom. Mit szóltak volna hozzá a verebélyi bányászok, ha a fent hangoztatott jelszó alapján többek között Almási grófnő is „velük tartott“ volna, akinek a népi demokrá­cia által kisajátított birto­kán a verebélyi dolgozók egy egész falut, több száz házat építettek a népi demokrácia jóvoltából, nagy részük, ál- lamkölcsönnel, és takarodásrg szólította volna fel őket, a „piszkos prolit” a birtokáról, mert ismerve az almásiak ma­gatartását, azt hiszem, ebben senki sem kételkedik, hogy megcsinálták volna, ha urar tómra jutnak. És nem lett volna kommunista párt. ta­nács és szakszervezet, ahová végső kétségbeesésükben a dolgozók fordulhattak volna segítségért. Ha csak nem for­dultak volna a horthysta rend­őrséghez, csendőrséghez, vagy a szolgabírói hivatalhoz, akik közel sem a munkások párto­lásáról voltak híresek, Az elmúlt 12 év alatt a mun­kások, parasztok és értelmi­ségiek legjobbjai, a legnehe­zebb időben is a párttal, a nép­hatalommal tartottak és tar­tanak ma is. Erre mi kommu­nisták mindig büszkék le­szünk. És egyáltalában nem fáj a fejünk azért, hogy a ma­gyaroknak az az elenyésző kis része, akiket a nép tőké­seknek, földesuraknak és fa­sisztáknak nevez, nem tartot­tak velünk és nem támogattak bennünket. E zeknek az uraknak a ma­gyar szó sosem jelentett mást, mint gálád ellenforra­dalmi népellenes céljaik lep­lezését. Ezért igyekeztek elő­szeretettel magyartalannak nyilvánítani, elítélni és rossz­nak mondani mindent, amit a népi hatalom alkotott a fel- szabadulás óta. Ezt bizonyít­ja a népköztársasági címer példája. Távol áll tőlünk, hogy tagadjuk a népi, nemzeti haladó . hagyományok ápolá­sának szükségességét és fel- használását az új nemzedék ne­velésében. Nem. nem tagadjuk, sőt igenis szükségesnek tart­juk ezt. Mi magunk is el­ítéljük és károsnak tartjuk, hogy az elmúlt évek során nem fordítottunk erre megfe­lelő gondot, amit ellensége­ink ellenünk ki is használtak, A magyar nemzeti hagyo­mányok igazi hirdetői azon­ban mindig a munkások vol­tak. A kommunista mozgalom kialakulása óta nálunk is a dolgozók legjobbjai a kommu­nisták voltak a haladó hagyo­mányok igaz örökösei, hirde­tői, képviselői. Pártunk tag­jai az elnyomatás legnehezebb éveiben is, mindig bátran hirdették és képviselték a nép, a nemzet igazi érdekeit; Ez vonatkozik többek között az 1848-as hagyományokra is. Elég itt csak az 1942-es már­cius 15-i tüntetést idézni, ami a Petőfi-szobomál zajlott le a párt vezetése alatt. Em­lékszünk arra is, hogy a nem­zeti függetlenségi népfront rádiója, a Petőfi-rádió, vagy az illegális kommunista párt rádiója, a Kossuth-rádió a II; világháború legnehezebb nap­jaiban milyen nagy szolgálatot tett annak érdekében, hogy a magyar nép felismerje, hogy a haladás és a nemzeti függet­lenség útját csak a szovjet hadsereg győzelmes harcai nyithatják meg számunkra; Nem soroljuk tovább a példá­kat, bár véleményünk sze­rint a jövőben ezekről a kérdésekről is többet kell be­szélni, Ugyanakkor azt id

Next

/
Thumbnails
Contents