Nógrádi Népújság. 1957. július (2. évfolyam. 52-60. szám)

1957-07-03 / 52. szám

1957. Július 3. NÓGRÁDI Népújság 1 A szécsényi kissisták nagy terve: szabadtéri színpadot és mozit, teke-, röplabda- és teniszpályát, a mostani pocsolyás halastó helyén strandot létesítenek Volt már ifjúsági szervezet SzéCsényben nem egy, de olyan, mint a mostani, a Kom­munista Ifjúsági Szövetség — még soha. Ez az általános megállapítás a hivatalos kö­rökben, de reméljük, hogy va­sárnaptól a KISZ-ház ünnepé­lyes megnyitójától hasonló­képpen vélekedik majd Szé- csény egész lakossága. Igen, igy van ez rendjén, dolgozik az ifjúság, nemcsak papíron, valóságban is. Bizonyítja a fi­zikai munkához nem szokott tenyerek közepén, szélén a sok múló vagy éppen új hólyag. Mit is csinálunk? Elmon­dom. KISZ központi házat. Mi lesz ott? A következők: Nagy tánc- és sporthelyiség, lesz iro­dánk is. Az udvaron szabadté­ri színpad, szabadtéri mozi, tekepálya, teniszpálya, röplab­da-pálya, kosárlabda-pálya. Lenn a várkertben a mostani pocsolyás halastó helyén strand, emellett még gyermek- játszóteret is csinálunk. Ezen­kívül parkírozzuk az elhanya­golt környéket. Már elkészült a két helyiség és az udvar elsimítása. Folya­matosan készül a szabadtéri színpad, hogy egy hónap múl­va a Marica grófnő-t már itt mutathassuk be. Sok munka ez, nagy kedvet és áldozatkészséget követel az ifjúságtól. Hogy honnan ered mindez, elmondom ... Mint minden ifjúság, a szé­csényi is szeret szórakozni, a fiatalok keresik egymás társa­ságát. Egy időben úgy gondol­tuk, hogy erre a célra megfe­lel nekünk a járási kultúrház. Jól is ment a kultúrháznak, nagy volt a látogatottsága. Egy idő után azonban a kultúrház igazgatóját megszállta az üzlet ördöge. Ha pingpongoztunk, azt kívánta, hogy fizessük meg a villanyszámlát. A sok bevé­telt adó előadások után a sze­replőknek nem adta meg a szokásos bankettet. Ezekből azután veszekedés veszekedés után jött. Éreztük, hogy ez igy nem mehet tovább, a kul- túrházból elszakadva nincsen más helyiségünk, keresni kell Valamit. A községi pártszervezet ve­zetősége megtárgyalta a KISZ helyzetét, és határozatot ho­zott, hogy a volt Forgách-kas- télyban két alkalmas helyisé­get biztosít részünkre. így is lett. A két helyiség bizony szomorú állapotban volt. Ab­lakrámái már rég nincsenek, falai piszkosak, levertek, de mégis volt tető és négy fal. Tudtuk, hogy sok munkánkba kerül rendbehozása, de meg­érte. Most már megnézheti bárki, már villany is van ben­ne. A fiatalok, élen a földmű­vesszövetkezetiekkel, napról napra ott dolgoztak és dolgoz­nak a nagy közös munkán. Igaz, még nem mondtam, hogy ez a munka a Szécsényben működő összes KlSZ-szerve- zet: a községi, a gépállomási, a vegyesipari, a földművesszö­vetkezeti alapszervezet közös munkája. Megtalál itt ifjúsá­gunk mindenfajta szórakozást. A mi szórakozási lehetősé, günkön kívül még más haszna is van ennek a munkának. Meggátoljuk a muzeális becsű felbecsülhetetlen értékű, török hódoltság idejéből származó kincseink további rongálását. A várbástya körüli parkíro­zással elzárjuk a technikumi rombolók elől az utat, nem tudnak majd több tetőt leszed­ni, több rombolást végezni. Persze az említett munkánk csak egy nagy távlatnak az alapja. Tervünk az, hogy Szé- csényből, éppen a kastély fel- használásával, üdülőhelyet te­remtsünk. Minden adottsá­gunk megvan rá, csak a köz­ségi és járási, valamint a me­gyei szervek támogatásukkal hozzásegítsenek. Most pedig meg keli említe­nem, hogy a községi tanács munkánk támogatására 5000 forintot szavazott meg, a já­rási tanács meg az adóprémiu­mot adja át nekünk. Ezenkí­vül is minden segítséget meg­adnak, ami rajtuk áll. Fiatal szervezet vagyunk, nagy munkának vágtunk neki, de ha elkészül, nagy munkát csináltunk. Reméljük, nem ál­lunk meg fél úton, sikerül be­fejezni. Domszky György Szécsény meg kell mondanunk, hogy az úgynevezett haladó hagyomá­nyok túlhajtása káros és kü­lönösen káros egy szocializ­must építő proletár-állam­ban. Bár az ellenforradalom idején nem erről, hanem sok­kal többről volt szó. Többről, mert 100 év után a Kossuth- címer követelése, a népköz- társasági címer elvetése alap­jában véve idejét múlt, hala­dásellenes, reakciós követe­lés volt. Távol áll tőlünk, hogy a Kossuth-címert reak­ciósnak bélyegezzük, nem, er­ről szó sincs. Ereklye ez a töb­bi történelmi emlékek között, de semmi több, de így is be­csülni kéll. A z ellenforradalom rövid idő alatt valóságos tö­megmozgalmat indított a Kos- suth-címer viselése érdekében. És aki mégts nem viselte, an­nak bizony legtöbbször két­ségbevonták még a magyarsá­gát is. Mer igaz, sokan visel­ték a Kossuth-címert, de ugyanakkor nagyon sokan nem tűzték azt fel. Emlék­szünk rá, hogy abban az idő­ben sokan még nem kommu­nisták is úgy vélekedtek, hogy mi szükség van erre. És bi­zony ezeknek igazuk volt. A Kossuth-címer állami címerré való nyilvánítása a mai hely­zetben helytelen lett volna. Helytelen azért, mert a címer egész más történelmi és társa­dalmi kort fejez ki. mint ami­ben jelenleg élünk. Mit jelképez a Kossuth-cí­mer? A kerete annak a pajzs- hak az emléke, amit a magyar lörténelem .cezdetén a magyar titézek a háborúban viseltek, Védekezésül szolgált a nyíl és » dárda ellen. A címerben le- t'ö kettős kereszt az apostoli királyságot jelképezte. Hason­lóan a négy folyó és Hármas­halom az idegen nemzetisége­ket leigázó nacionalizmust és sovinizmust ébresztette volna fel, azt, hogy csak a magyar­ság hivatott a Kárpátok me­dencéjében és a Duna völgyé­ben élő népek felett uralkod­ni, mint ahogy azt „ezer évig” tette. Űzzél szemben a népköztár­■*~i sasági címer, ha nem is volt teljesen hibátlan, de alap­jában véve helyesen fejezte ki a megváltozott helyzetet, azo­kat a gazdasági és társadalmi viszonyokat, amelyek dolgozó népünk életében végbementek. Soha a magyar történelem fo­lyamán még címer nem fejez­te ki úgy a nemzet nagy több­ségének, a munkásoknak és parasztoknak az egységét, sze­repét az ország életében, mint a népköztársasági címer búza- koszorúja és munkáskalapá­csa. A Szovjetunió által történt felszabadulásunk eredménye­ként országunkban megszűnt a királyság, hazánk köztársa­ság lett, mégpedig népköz- társaság, amelyben a hatalom a dolgozó parasztsággal szö­vetséges munkásosztály kezé­be került. Ezt a hatalmat fe­jezte ki többek között a nép­köztársasági címer is. Ismeretes, hogy a közelmúlt­ban lezajlott országgyűlés el­fogadta az új népköztársasági címert. Az új címer tartalmá­ban és formájában is egy-két változástól eltekintve, hasonló a régi címerhez. Kivitelezésé­ben és színezésében azonban szebb, mint a régi volt. A munkások, a dolgozó parasz­tok és a haladó értelmiségiek legjobbjai magukénak vallják az új címert. Az ellenségnek azonban nem tetszik. Ezer. Mély fájdalommal je­lentjük megyénk dolgozó népének, hogy június 28-án 19 órakor a mén- kesi bányaüzemnél bá­nyaszakadás történt. E váratlan esemény rend­kívül súlyos kimenetelű volt. Kötelességük telje­sítése közben a munkás- osztály négy derék har­cosa: Pintér Zoltán vá­jár nemti lakos, Hor­váth István vájár, Szabó Ignác vájár és Szabó Vilmos csillés szuhai la­kosok életüket vesztet­ték. Berkenyén is kedvet kaptak a versenyzésre A Nógrádi Népújságban megjelent egy cikk „A ka- rancslapujtői üj Barázda és a ceredi Búzakalász téeszek pá­rosversenye” címmel. E cikk alapján kedvet kapott a berke­nyéi Petőfi és a tolmácsi Sza­badság termelőszövetkezet is a párosversenyre. Az említett két termelőszö­vetkezet nemcsak egymás kö­zötti versennyel próbálja javí­tani eredményeit, hanem be­nevezett a megyei versenybe is. A berkenyéi Petőfi Terme­lőszövetkezet, vezetőségi érte­kezleten. majd közgyűlésen ha­tározta el, hogy a hozzá leg­jobban hasonlító tolmácsi Sza­badság Tsz-t szólítja fel a pá­rosversenyre. A versenykihívást a tolmácsi Szabadság Termelőszövetkezet tagsága hosszú és alapos vita után igenléssel fogadta. Megál­lapodtak abban, hogy a győz­test a vesztes fél jutalomban részesíti. A berkenye! Petőfi egy darab üszőt, a tolmácsi Szabadság téesz pedig 10 darab Jerketbkyó bárányt ajánlott fel versenytársának győzelme esetére. A párosverseny győztese megegyezésük szerint az lesz, aki a megyei versenyben jobb helyezést ér el. „A proletariátus igazi, a holnapi ura a világnak“- EMLÉKEZÉS DIMITROV ELVTÁRSRA ­különben nincsen semmi cső-: dálkoznivaló. Nyugodtan meg­mondhatjuk, hogy a párt és a kormány nem is törekedett ar­ra, hogy olyan címerünk le­gyen, ami az ellenségnek is tetszik. Nekünk sem tetszett a Horthy-rendszer királyi koro­nás címere s gondolom, hogy az urak ezen nem is csodál­koztak. Népköztársaságunk új címe­rére minden becsületes hazafi, munkás, paraszt és értelmisé­gi dolgozó legyen büszke. Sze­ressék és becsüljék az eddigi nél jobban ezt a címert, mint az ellenforradalom felett győ­zedelmeskedő munkáshatalom felségjelvényét. A zok a nagy feladatok, melyeknek megvalósításá­ért a párt és a kormány dol­gozik, igazi, népi és nemzeti célok, amelynek végrehajtását a dolgozó tömegek tevéke­nyen segítik. Csak ezzel ma­gyarázható az a gyors politi­kai és gazdasági konszolidáció, amely az ellenforradalom után hazánkban végbement. A dol­gozók politikai aktivizálódása a bányák, a gyárak és a me­zőgazdaság termelésének fel­lendülése mindennél jobban mutatja, hogy helyes úton já­runk. Hiába acsarkodnak és rágalmaznak bennünket ellen, ségeink, a dolgozó magyar nép többsége támogatja a Magyar! Szocialista Munkáspártot és a Kádár-kormányt, vagy ha úgy! tetszik „velünk tart”. Velünk! fognak tartani az öntudatos! dolgozók nemcsak most, ha-! nem a jövőben is, és nem en-j gedik soha többé, hogy ellen-! ségeink a hazaszeretet és a! nemzeti becsület legszentebb! érzéseit gálád ellenforradalmi! céljaik érdekében felhasznál-! hassák; ,! ___. ... .. a bolgár nép és a nem­e orgi Dimitrov xtközi munkásos2tály nagy fia 1935. augusztus 2-án a Kommunista Intemacionalé VII. Kongresszusán mondotta el történelmi jelentőségű beszédét. Tudomá­nyos értékelését adta a fasizmusnak és meg­határozta a feladatokat a fasizmus elleni küzdelemben. Nekünk magyar kommunisták­nak és a munkásosztály haladó elemeinek különösen időszerű erről az ülésről kiadott könyvet elolvasni. Időszerű, mert az októberi ellenforradalom idején a fasiszta diktatúra az ország fővárosában és egyéb területein „be­jelentette“ magát. Hiú ábránd még csak el­képzelni is azt, hogy a proletáriátus diktatúrá­jának leverése után polgári demokratikus rendszer honosodott volna meg Magyarorszá­gon. Tanúbizonyság erre, hogy az 1919-es proletárforradalom leverése után a fasizmus jutott uralomra. Véres bosszút állva, Horthy 25 éven keresztül tobzódott a kommunisták vérében és útjait olyan állomások jelzik, mint Orgovány, Siófok, stb. és háború a Szovjet­unió, az első proletárállam ellen! Dimitrov elvtárs a Kommunista Internacio- nálé VII. Kongresszusán meghatározta a fa­sizmus osztályjellegét; hogy a fasizmus „a finánctőke legreakciósabb, legsovinisz­tább, legimperialistább elemeinek nyílt ter­rorista diktatúrája és ennek is legreakciósabb vállfája a német típusú fasizmus. A német fasizmus arcátlanul nemzeti szocializmusnak nevezi magát, holott semmi köze nincs a szo­cializmushoz. A hitleri fasizmus..: burzsoá nacionalizmus j .; vadállati sovinizmus.. j a politikai banditizmus kormányrendszere a munkásosztállyal és a parasztság, kispolgár­ság és az intelligencia forradalma elemeivel szemben alkalmazott provokáció és kínzások rendszere..; féktelen agresszió más népekkel és országokkal szemben”. Mély tartalmú, előrelátó bölcs szavak! Min­den mondatát a történelem igazolta. A maga meztelen valóságában ismertük meg a náci „nemzeti szocializmust”, amelynek útját a má­sodik világháború több millió áldozata, a íaj- kiírtás „művészete“, a koncentrációs táborok — Auswitz, Majdanek, Mauthausen és a ham­vasztókemencék jelzik. Borzalmasan közel áll­tunk mi is októberben a fasizmushoz. Rossz- szagú lehellete már megcsapott bennünket és útját itt is október-novemberben az ártatla­nul legyilkolt kommunisták és azok testéből kitépett, fasiszta kézben szétnyomott, bokor tövébe dobott szívek jelzik. Jelzik még a vö­rös-zászlók elégetése, a nemzetközi munkás- osztály vörös csillagának az összetörése, sárbatiprása, a börtönökből kiengedett fasisz­ták és más ellenséges elemek tobzódása, a gróf Buthlerek, gróf Majláthok megjelenése megyénkben és a kapitalista gyárosok orszá­gos szövetsége megalakítása Budapesten. A fasizmus — tanítja Dimitrov — nem ne­vezi magát nevén. A szocializmus szent esz­méjét is felhasználta bűnös céljai érdekében; „A tömegek legjobb érzéseivel, igazságsze- retetével, sőt néha még forradalmi hagyomá­nyaival is csalárd játékot űz, Az elmúlt idő­szakban meghirdették a „nemzeti kommuniz­musról" szóló „ideológiájukat“, amelynek cél- a kommunista fonnák hangoztatása mel­llett, a Szovjetuniótól való elszakadás és vég- gső fokon a fasizmus megteremtése a népi de­li mokratikus országokban. H E céljaik elérésének fontos eszköze a Szov- gjetunió, Kína, a népi demokratikus országok lés a kapitalista országok kommunista párt­ijainak egymással való szembeállítása, egyszó- gjval a nemzetközi kommunista világmozgalom jj dezorganizálása. g A „nemzeti kommunizmus” a fasizmust el- 1 takaró fügefalevél, amely lehullott nálunk ok- 1 tóber-novemberben és megmutatta magát a gmaga meztelen valóságában! N ,. magukat egyesek azzal, hogy e altassak njncs szükség elvi, ideológiai harcra az 06ztályellenség ellen. Igenis szűk­ül ség van, mert az élet azt igazolja, hogy a csil­logó sztaniolpapírba bújtatott fasiszta jelsza­vak elég sok embert megtévesztettek. Köztük olyanokat is, akiket mi eddig szilárd kommu- Ijnistáknak hittünk. Vezető pártfunkcionáriusok § száját hagyta el, kettészakítva a hazafiságot ! és a kommunizmust, olyan kijelentés, hogy g „én először magyar vagyok és csak azután | kommunista“. A kommunisták a legjobb haza- jjfiak, ezt bebizonyították a 25 éves fasiszta g terror időszaka alatt is, mert a legdrágábbat, ga családi boldogságot, az életüket is feláldoz­ni ták hazájuk sorsának jobbrafordulása érde- g kében. g Vagy akkor, amikor októberben a fasiszta g terror dühöngött, egyesek „szabad szakszerve- gzetről“ papoltak és ezzel a követelésükkel g bomlasztották az egységfrontot a fasiszta el- g lenforradalmárok ellen. = m .a rossz, ártó szándék ve­il 1 alan nem is Z€tett egyeseket ilyen g követelések hangoztatásában, egyeseket nem g is neveznék ezek közüli ellenforradalmár- gnak. De be kell látniok, hogy ártottak a párt­nak, a munkásosztály hatalmának gyengíté­séhez járultak hozzá akarva va®- akaratla­nul, mert átvették ezeket a tetszetős jelsza­vakat és terjesztve, megtévesztettek sok em­bert környezetükben. „A fasiszták a tömegek szemében ;.; hata­lomra jutásukat forradalomként” tüntetik fel, azért, mert igyekeznek kihasználni a forrada­lomba vetett hitet, a szociailizmushoz .;. a kommunizmushoz ... való vonzódást..., amely a dolgozók szívében éL“ Mennyire időszerűek ezek a dimitrovi sza­vak! A magyarországi fasiszta ellenforradal­márok is igyekeztek forradalomnak feltüntet­ni az ellenforradalmat és megtéveszteni a tö­megeket, ami nem kis mértékben sikerült is egy időszakban. A fasizmus fegyvertárába tartozik és fő módszere a nacionalizmus és a sovinizmus; Itt a megyénkben is hangot adtak — főleg egyes pedagógusok — soviniszta, nacionalista nézeteiknek. „Ezeréves határról“, „Csonka Magyarorság nem országiról beszéltek; Ismertem olyan úttörő járási titkárt, később járási EPOSZ-titkér lett, aki még március 15-én is hangot adott ilyen nézeteinek. Ne csodálkozzunk azon, hogyha egyszerű embe­reknél talajra talált ez a reakciós, az impe­rialisták és fasiszták által táplált „ideológia", amelyet Horthyék 25 éven keresztül elhitettek a magyar népben az „oszd meg és uralkodj” elv alapján. Ügy gondolom, nagyon időszerűek számunk­ra a következő dimitrovi megállapítások, hogy „ ... fasizmusnak sikerül a rendes kerék­vágásukból kivetett kispolgári tömegeket, sőt a proletáriátus legelmaradottabbb rétegeinek egyes részeit is maga mellé állítani, amelyek sohasem követték volna a fasizmust, ha meg­értették volna a fasizmus igazi osztályjelle- gét, igazi természetét”; T , hogy nagyon sok értelmi- udjuk, ségire és alkalmazottra, a munkások egy kis részére is vonatkoznak a mi viszonylatunkban ezek a megállapítások. Hiszen olyan „elmélet“ terjedt el egyes értel­miségi körökben, amely tagadta a proletáriá­tus vezető szerepét a szocializmus építésében. Azt hirdették, hogy a vezetésre az atomkor­szakban az értelmiség — írók, műszakiak, stb. — jogosult és ezt alátámasztották azzal, hogy a polgári demokratikus államok némelyiké­ben az elnöki székben értelmiségiek — írók, zeneszerzők, ügyvédek — vannak. Ezt a tértől és időtől elvonatkoztatott meg­állapítást magukat kommunista íróknak ne­vezők mondták. Erre a rövid válasz az, hogy a munkásosz­tály nem osztja meg a hatalmat más osztály- lyal, vagy rétegekkel. Olyan proletárdiktatú­rát még nem ismer a történelem, ahol értel­miségi vezetéssel épülne fel a szocializmus. Csak a munkásosztály, szoros szövetségben a parasztsággal és az értelmiség haladó ele­meivel, vezetheti győzelemre a dolgozó népet a szocializmus, majd a kommunizmus felépí­téséért! Ez a marxizmus—leninizmus örök érvényű tanítása és minden egyéb más revi- Kónizmus, kispolgári, polgári mesterkedés, vagy tudatos fasiszta munka! Nekünk kommunistáknak ezek mellett az úgynevezett „atomértelmiségiek” mellett, lát­ni kell azt, hogy az értelmiség nagy része nem állt az ellenforradalom mellé. Ezekre számít a párt és a munkásosztály és nem kétséges, hogy egyre jobban megnyeri bizalmukat és ebben segítenek azok az értelmiségiek, akik a nagy „ingadozási időszakban" is szilárdan álltak a munkásosztály, a párt mellett! Ismerjük, hogy Dimitrov elvtárs, milyen konkrét viszonyokat vett figyelembe akkor, amikor az emlékezetes beszédét elmondotta. Azt is tudjuk, hogy azóta milyen történelmi változások történtek és hogy a fasizmusnak milyen sajátos formái találhatók meg ma a világon. A hős szovjet nép fiai mentettek meg ben­nünket a‘ fasizmus és egy újabb világháború rémétől és hiszek abban a dimitrovi megállapí­tásban, hogy „ez a világ, amelyet munkáske­zek építettek fel, a miénk, a munkásoké, nem pedig a társadalmon élősködőké és a nap- lopóké. A kapitalista világ urai csak ideig­lenesek. A proletáriátus igazi, a holnapi ura a világnak;,;" A . i. , , leit volna ” elmúl, na”' ka Dimitrov elv­társ 75 éves, ha a halál el nem ragadja tő­lünk. Tanitálsai túlélték őt, útmutatóak a vi­lág összes kommunista pártja számára. Godó László Bányaváros - víz nélkül A nagybátonyi la- kótelepkezelöség öt- percenként kapja a jelentéseket, ame­lyek már szinte min­den esetbén egyönte­tűen és így hangza­nak: Az 500 szemé­lyes üzemi étkezde nem tud főzni, mo­sogatni, mert nincs víz! A 104/1. szálló­ban dolgozók nem tudnak fürödni, mert nincs víz. Ugyanezt jelenti a 104/II-es munkásszálló és így tovább, a bányavá­ros többi közületei és intézményei, majd pedig a város több száz lakója. „A miért nincs víz“ mondat sokszor felelősségre- vonás és többször kérdőleg hangzik, de ez az egy mondat minden érdeklődő­nek a befejező szava. Sajnos ez így van, de mondjuk meg, miért nincs víz. Azért nincs rendszeresen vízszolgáltatás, mert a meglévő kutaknak nincs kellő kapacitá­suk, Egyszerűen te­hát több kútra van szükség, éspedig mi­nél előbb, mert ha számba vesszük, hogy a bányaváros olyan fejlődésnek indult, hogy ez év végére a lakások megkétsze­reződnek, akkor azt hiszem, van okunk az aggodalomra, hogy mi lesz akor, ha már most is vízhiány van. Ezért az a felelős, aki nem gondoskodott az építkezésekkel egy­idejűleg a kutak fej-» lesztéséről. A közel­múltban már voltak lenn a várostervező intézettől több Ízben helyszíni szemlén, azonban itt már tét-» tekre van szükség! PALOTÁS FERENC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents