Nógrádi Népújság. 1957. július (2. évfolyam. 52-60. szám)

1957-07-24 / 58. szám

\ 1957 július 24. NÓGRÁDI Népújság 3 j nig a gabonabetakarítást IDÉN jó gabonater­mésre számíthatunk. Ke­nyérgabonából elérjük a 9 má­zsás átlagtermést. Ez jobb a korábbi évek átlagainál. Ezt az eredményt nem a véletlen szülte. A munkás-paraszt for­radalmi kormány helyes ren­deletéi érdekeltté tették a me­zőgazdaság dolgozóit a mező- gazdasági termelésben. Ked­vező volt az időjárás, s mint­egy 70 százalékkal növekedett a pillangós virágú takarmány­termő terület, s a szövetkeze­tek, dolgozó parasztok kétszer- annyi műtrágyát használtak fel a gabonatermelés növelése érdekében, mint a múlt évben. S most dolgozó parasztjaink eddig nem tapasztalt szorga­lommal végzik a jó termés betakarítását. Alig nyolc nap alatt fejeződött be az aratás zöme, bár a viharos időjárás hátráltatta e munkát. Jelen­leg az összekuszált, ledőlt ga­bonák aratása folyik. Rend­kívül nehéz és lassú a munka. Ennek ellenére termelőszövet­kezeteink tagjai, dolgozó pa­rasztjai erőt nem kímélve mentik a gabonát. ép Állomásaink ís v komoly segítséget nyúj­tottak és nyújtanak jelenleg is az aratáshaz. De a messze­menő gépi támogatás sem tud­ja teljes egészében pótolni az emberi munkát. Nem tudja sem az aratásnál, sem a hor­dásnál. Éppen ezért helytele­nül cselekednek azok a ter­melőszövetkezeti vezetők, akik a gépre építve nem vonják be, vagy nem megfelelő számban vonják be a családtagokat a betakarítási munkába. Van még olyan szövetkezet is, ahol a családtagok bevonása sem oldja meg a munkaerőproblé­mát. Ezek a tsz-ek helyes, ha igénybe veszik — térítés elle­nében — a tanácsi vállalatok részéről felajánlott munkaerő segítséget. E segítség nagy jelentőségű lehet a hordási munkálatoknál. A hordáshoz elegendő gépi- és fogaterő áll rendelkezésre. Nagy szükség van most az erők teljes ki­használására, amely csak meg­felelő számú kézierő mellett lehetséges. Másfél hét alatt megszapo­rodott a gabonakeresztek szá­ma. Lassú a gabona szérűre hordása. így a gabonakeresz­tek ki vannak szolgáltatva az időjárás szeszélyeinek. Az el­múlt napokban lehullott csa­padék nagyon sok helyen meg­áztatta a kévéket. Ezért külö­nös gonddal kell végezni a be- hordási munkát. Megtérül a termelő fáradsága, ha napos időben szétbontja a beázott csomókat, s talpraállítva — kalásszal felfelé — egy-két óráig száradni hagyja. Na­gyobb területekről, amennyi­ben beáztak a csomók, lehe­tőleg napos időben végezzük a hordást úgy, hogy az első kocsikra csak a keresztek tete­jét rakjuk, s hagyjuk száradni az alját, amit csak később, szá­radás után szedjünk össze. Nedves gabonát ne hordjunk asztagba, mert így jobban fo­kozódik a beíüllés és a csírá­zás veszélye. BEÉRETT gabona csak zsákban van biztonság­ban. Tehát azok a termelők járnak el helyesen, akik mi­előbb megkezdik a gabonahor­dást, hogy így csökkentsek a veszteséget. Helyes, ha a ter­melők négyen-öten összefog­nak. s egymást segítve végzik a hordást. így gyorsabb, s biz­tonságosabb a munka. Helyes lenne, ha községi tanácsaink, s a termelési bizottságok a lehető legnagyobb segítséget nyújtanák a behordás meg­gyorsításához. Ahol lehet, minél előbb kezdjük meg a gabona cséplé- sét. Nincs vesztegetni való idő, s amennyire csak lehet, ki kell használni a cséplésre al­kalmas napot. Ugyanis a sze­szélyes időjárás megnehezít­heti a cséplési munkákat. A cséplés mielőbbi meg­kezdése rendkívül fontos, különösen a salgótarjáni .-já­rásban. Az aratás megkezdése óta Salgótarjánban 80 mázsá­val nőtt a kenyérfogyasztás. A nagymérvű igényt — noha liszt elegendő mennyiségben áll rendelkezésre, — sütőipa­runk kemencehiány és a pékek szabadságra történt távozása miatt nem tudja kielégíteni. A megyei tanács intézkedése nyomgn visszahívták a nyári szabadságukat töltő pékeket, s csökkentették — a kemence­tér biztosítása végett — a pék­sütemények mennyiségét. I?z az Állapot sokáig nem tartható fenn. He­lyes lenne, ha a községi gaz­dasági felügyelők az élenjáró termelők bevonásával minél előbb kezdeményeznék a ga- bonacséplés megkezdését. így hamarabb jutnának gaboná­hoz a községek lakói, lehető­ség nyilna saját őrletésre és kenyérsütésre, ezáltal teher­mentessé tennék a meglehető­sen szűk kapacitással rendel­kező sütőiparunkat. Az aratás mielőbbi befeje­zése, a hordás és a cséplés meggyorsítása mellett nem szabad megfeledkeznünk a tarlóhántás, s a másodvetés időbeni elvégzéséről. Sajnos, e tekintetben nagy a lemaradás. Egyes termelőszövetkezetek, gépállomások részéről nagy­fokú megnem értés tapasztal­ható. A dolgozó parasztok egy- része még nem ismerte fel a tarlóhántás előnyeit, s így ön­maguknak okoznak kárt. Csak helyeselni lehet azoknak a községi gazdasági felügyelők­nek a tevékenységét, akik nem sajnálják a fáradságot, s szá­mokon keresztül bizonyítják dolgozó parasztságunknak a tarlóhántás látható előnyeit. A csapadékos időjárás ked­vez a tarlóhántási és a másod­vetési munkáknak. A másod­vetéshez megfelelő vetőmag áll rendelkezésre. De a vető­maggal nem rendelkezők is kaphatnak segítséget a községi tanácsoktól. Másodvetéssel olcsó, nagytömegű takarmány­hoz jutunk, ami lehetővé teszi a gazdaságos állattenyésztést, viszont a tarlóhántás időbeni elvégzése javítja a talaj szer­kezetét, írtja a gyomnövénye­ket, s a növényi kártevőket, s megalapozza az őszi vetési munkák sikerét. Végezzük el jól, kellő időben ezeket a fon­tos mezőgazdasági munkákat. Tóth Béla Gergely Előleget osztottak a Ludányhalászi tsz-ben A ludányhalászi tsz-ben már elcsépelték az őszi, tava­szi árpát. A gondos munka eredményeként tavasziárpá­ból 12 holdon 15.5 mázsás, ősziárpából 11 holdon 21.3 mázsás átlagtermést értek el. A termelőszövetkezet tagjai máris szétosztottak 101 mázsa árpát előlegként munkaegysé­genként 3.80 kilót. így kapott az osztalékból Oravecz Mi­hály és felesége 296 munka­egységre 11.80 mázsát, Péter Pál és felesége 265 munkaegy­ségre . 10 mázsát, Józsa Ká­roly és felesége 270 munka­egységre 10.3 mázsát. A tsz tagjai egyébként már a búzát is levágták és a napokban a behordás is befe­jeződik. Jelentsék be a megtalált lőszereket A Nógrád megyei Légoltal­mi Parancsnokság felhívja a megye összes dolgozóját, amennyiben tudomásuk van bármilyen fel nem robbantott lőszerről (tüzérségi lövedék, akna, kézigránát, stb.) azt azonnal jelentsék az alábbi címnek: Nógrád megyei Lég­oltalmi Parancsnokság. Salgó­tarján, Megyei Tanács. Tele­fon: Salgótarján 13-93, vagy 12-12, 140 mellék. Jelentései­ket írásban, vagy telefonon tegyék meg. Viczián Zoltán légoltalmi százados H az állami gazdaságok gabonaföldjeiről Minden aratásra alkalmas percet kihasználnak A Borsosberényi Állami Gazdaság dolgozói nagy küz­delmet folytatnak a jó gabo­natermés betakarításáért. A viharkuszálta gabonát a kézi­kaszások aratják, míg az álló, s az egyirányba dőlt gabonát a kombájnok és az arató-kéve­kötő gépek vágják. Július 21-ig a gabonavetés 70 százalékát learatták. Saj­nos, még mindig sok a vágni- való: körülbelül 350 katasztrá- lis hold. A vezetők most újabb ara­tómunkásokat szerződtet­tek: dolgozó parasztokat és vasutasokat, akik nagy erőfeszítéseket tesznek a gabona megmentése érde­kében. A gazdaság két kombájnosa s négy aratógép kezelője min­den aratásra alkalmas percet kihasznál, bár a gyakori eső­zések keresztülhúzzák számí­tásaikat. 22-re virradó éjjel is 14 milliméter csapadék esett, ami hátráltatja a munkát. A gazdaságnak a tolmácsi és a vadkerti gépállomás is Ígért gépi segítséget. Ha ez a se­gítség idejében érkezik, s ha az időjárás közbe nem szól, még a héten nagyobb veszte­Vontatottan halad az aratás a nógrádi Béke tsz-ben A nógrádi Béke tsz kissé el­maradt az aratással. A tsz- tagokat nem fogja eléggé össze munkára a vezetőség. Ezt mi­sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a legnagyobb dolog­időben a tagok az utcán ácso- rognak. Már megszokták, hogy ha nem bírnak az aratással, akkor a honvédség segít. Most is erre várnak, pedig nem biz­tos, hogy fognak segítséget kapni. Legjobb lenne, ha Nóg- rádon is minden tsz-tag meg­fogná a kasza nyelét, mert nemcsak saját érdekükről van szó, hanem az ország kenye­réről. Berkenyén befejezték az aratást Július 19-én déli 12 órakor Berkenyén befejezték az ara­tást. Ha az időjárás kedvez, 20-án már megkezdték az előcséplést, s ezzel egyidőben a hordást is. ség nélkül befejezik az aratást. Érdemes és hazafias köte­lesség minden munkára alkal­mas percet kihasználni, hiszen a tavalyinál jobban fizet a gabona: a búza 14, míg a tava­sziárpa 16.5 mázsát ad hol­danként. A gyakori esőzések hátráltatják az aratás befejezését A Sziráki Állami Gazdaság dolgozóinak aratási munkáját a gyakori esőzés hátráltatja. Pedig még 100 hold zabot, s 200 hold kenyérgabonát kell learatniok. Ha az időjárás le­hetővé teszi, nyolc aratógép és tizenhat pár kézikaszás foly­tatja az aratást. A gazdaság minden gabona­féleségnél túlszárnyalja a ter­vezett termésátlagokat. Pél­dául zabból 6 mázsa helyett 12 mázsát fognak betakarí­tani holdanként. Ösziár- pából 13, búzából 13, míg rozsból 10 mázsás átlag­termésre számítanak. Eddig 16 vagon ősziárpát csé­peltek el, s ha az esőzések megszűnnek, megindul a rozs cséplése is. Még 380 kh. gabona vár learatásra A Pásztói Állami Gazda­ságban még 380 katasztrális hold gabona vár learatásra. 20-án, 21-én és 22-én az eső­zések hátráltatták az aratási munkát. E három napon összesen 35 milliméter csapadék hul­lott. S amióta beindult az aratás, összesen 125—130 milliméter csapadékot mér­tek. Tehát a gyakori eső­zések e gazdaságban is hátravetik az aratási mun­kát. A gazdaság vezetői mindent megtettek a lemaradás beho­zása érdekében. Két kombájn (egy kom­bájnt a gépállomás adott részükre) öt arató-kéve­kötő gép, s két zetoros fűkasza várja az aratásra alkalmas időt. Ezenkívül 50—60 pár kaszás kezdi majd meg a dőlt gabonák aratását. A helybeli gépállomás az egy kombájnon kívül még három arató-kévekötő géppel segíti az aratás mielőbbi befejezé­sét. így, ha az időjárás lehe­tővé teszi, három napon belül befejezik a gabona aratását. Ismét kapható a vidéki fogyasztók ál­tal kedvelt „alföldi csí­pőstúró« Fogyasztói ára: 16 Ft Ugyancsak kapható kiváló minőségű gyenge juhtúró, juhsajt, pare- nyica sajtféleségek. Gyártja és forgalomba hozza: Pest-Nógrád me­gyei Tejipari Vállalat. Kereskedelem a meg­rendeléseit leadhatja: Balassagyarmat, Pásztó és Szécsényi Tejüze­meknél. S innen csak egy lépés és a hústömegek a zúzógépekbe kerülnek. Kalamics Géza és Moravcsik Gergely alig győzi- „etetni” a gépet. A marhából kolbász lett. Füstölés után forróvizes für­dőt kap a szép, piros kolbász és az út a boltba, illetve a dolgozók asztalára vezet II balassagyarmati húsgyárban Nem könnyű ellátni húsféleséggel a fél megye lakosságát. Kü- önösen most az aratási munkák idején. A balassagyarmati ágóhídon dolgozók munkájuk javát adják, s reggelenként az •rvpb hústermékeken kívül 5 mázsa szalonna kerül ki a szántó- öldekre. Naponta átlagosan kilenc marhát vágnak. A „siralom házból” az egyik vágásra szánt állatot most vezeti be Reznicsek Pál. Ezután a hús a csontozóba kerül, hol szorgos kezek vá- lasztiák el a húst a csonttól Német Ferenc vezetésével Nem sok idő telt el a bevezetéstől és már a darabo­lási munkát vég­zik. Lencsénkkel Jakab Pált örökí­tettük meg mun­ka közben

Next

/
Thumbnails
Contents