Nógrádi Népújság. 1957. július (2. évfolyam. 52-60. szám)

1957-07-10 / 54. szám

1957. július 10. NÓGRÁDI Népújság 3 Néhány sorban a nemzetközi szövetkezeti napról A Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából megyénk szö­vetkezeti tagjai is ünnepsége­ket tartottak. Ez alkalomból a salgótafjáni tagok szombaton gyűltek össze a KIOSZK, kert­helyiségében. Halász Sándor, a MÉSZÖV, választmányi el­nökének rövid ünnepi beszá­molója után, amely a magyar- országi szövetkezeti mozgalom több évtizedes munkáját is­mertette, megkezdődött a mű­sor. Meglehet, hogy a nagy meleg, de inkább mondhatnók, hogy a nem éppen színvonalas jelenetek miatt a megjelent vendegek inkáob csak íctogái- tak, mint az előadást hallgat­ták. A műsorból egyedül a ia- kaskarbantartó ktsz. számait emelnetjuk ki: Martó István és Jutka (8—10 évesek) balett­jét és csárdásait nagy tapssal köszönte meg a közönség. Szecsény A vidék vasárnap tartotta a nemzetközi szövetkezeti napot. összekapcsolt ünnepség. A szö­vetkezeti nap Pásztón a há­rom fajta (földműves, kisipari és mezőgazdasági) szövetkezet ’ közötti együttműködés jegyé- ' ben zajlott le. Balassagyarmat Balassagyarmaton Vajó elv­társ tartotta meg az ünnepi beszédet. Az ünnepséget rendkívül színvonalas és kedves kultúr­műsor egészítette ki. Ebből az alkalomból legszebb száma­ikkal szerepeltek az úttörők. Fellépett a népizenekar, mű­sort adott a borbély KTSZ. is. Az ünneplők — a földműves­szövetkezeti dolgozók és ven­dégek — ízletes, magyaros ün­nepi ebéden is résztvettek. Kétság A rétsági járásban nemcsak járási ünnepséget rendeztek. A községek is megmozdultak. A szövetkezeti napon Nagyo­rosziban egész nagyszabású megemlékezés volt, amelyen mintegy 400 szövetkezeti dol­gozó és meghívott vendég vett részt. A három fajta szövetke­zet közösen rendezte a nemzet­közi szövetkezeti nap alkalmá­ból tartott ünnepséget. Diósjenőn a földműves és a termelőszövetkezet rendezett egy közös ünnepséget. A nóg­rádiak vendégül a berkenyéi Béke tagságát hívták meg. Az ünnepség a termelőszövetkezet közös együttműködésének je­gyében zajlott le. Gondosabb ellátást a patvarcl parasztoknak A patvarci parasztok elsők között kezdtek hozzá az ara­táshoz és mint a jelek mutat­ják, az elsők között lesznek a munka befejezésében is. E hét elején végeztek a rozs aratással, az árpavágást pedig a múlt hét közepén már befe­jezték. Szombaton megkezdték néhol a búza aratását is. Az egyéni parasztok szorgalmasan eleget tesznek kötelességük­nek, mihelyt a gabona beérik, máris megkezdik vágását. A dolgozó parasztok szorgal­mával sajnos nem párhuzamos a község áruellátása. Kevés az italféle, napokig csak pálinkát lehet kapni, holott a parasztok kívánják a hűsítő italféléket is. Baj van a kenyér minősé­gével is. A Balassagyarmati Sütőipari Vállalat ritkán küld kifogástalan kenyeret. Csépelnek o balassagyarmati elürében Szecsényben mintegy 500 szö­vetkezeti dolgozó és vendég vett részt a ligetben megtar­tott ünnepségen. A hangosmradó és a plaká­tok már napokkal előbb hir­dették a nagyszabású ünnep­ség megrendezését. Délelőtt 10 órakor kezdődött meg az ün­nepi beszámoló, majd a szín­vonalas, szórakoztató kultúr­műsor. A jelenlévő szövetke­zeti dolgozók bensőséges lég­körben megtartott közös ebé­den is résztvettek. Friss étel, üdítő ital egész nap az ünnep­lők rendelkezésére állt. A ké­ső délutáni és esti órák kelle­mes szórakozással teltek el. A kultúrműsor után barátsá­gos labdarúgómérkőzés zajlott le a földművesszövetkezet és KTSZ. dolgozói között, majd megrendezték a hagyományos kövérek—soványak közötti kö- télhúzási versenyt is. Termé­szetesen a kövérek győztek. Pásztó Körülbelül 250 szövetkezeti dolgozó vett részt a pásztói nemzetközi szövetkezeti nap megünneplésében. Az ünnepséget a földműves­szövetkezet szépen kidíszített kultúrtermében rendezték. Az ünnepi beszéd és a feladato­kat meghatározó hozzászólások után bensőséges légkörben zaj­lott le a szórakoztató műsorral Mindig élen jár egy testhosz- szal a megye tsz-eihez viszo­nyítva a balassagyarmati Előre termelőszövetkezet. Abban a szerencsés helyzetben van, hogy a nap az ő gabonájukat érleli meg legelőször, elsők kö­zött virágzik ki a krumpli és hamarább lehet kezdeni a cséplést is. Az Előre tsz minden erőt összevonva elsők között aratta le őszi árpáját. Igaz, legelső­nek is ők kezdtek, június 26-án indultak vágni a gabonát. 3-án már végeztek is az aratásával. Azon nyomban bementek a rozstáblába. Az őszi árpa olyan volt, hogy vétek lett volna kéz­zel neki menni. Két aratógép vágta szakadatlan. Csak a sar­koknál szorultak kézi segít­ségre. A rozs ellenben nem tűr gépi beavatkozást. Átlag két méter húsz centire nőtt meg. így csak kézzel lehet megbir­kózni vele. A rozstáblán 3-án kezdték meg az aratást. Min­den épkézláb embere a tsz-nek — összesen 14 pár — a rozs­táblába ment. Elég szépen ha­lad a munka a harmadik nap már 25 holddal végeztek. Sokoldalú munkát kell ilyen­kor végeznie a tsz-nek. Már Á varsányi Dózsa tsz-ben kombájn aratja a gabonát előre kell gondoskodni a mag­tárról, tekintve, hogy a megyé­ben elsőként itt kezdik meg a cséplést. 10—11-re már meg­kezdődik a gabona elcséplése. Addigra tiszta, fertőtlenített magtár kell, hogy várja az első gabonaszállítmányt. Ugyanak­kor a tsz-beliek a gabona sor­sát is beszélik, vitatják. Ezidő- tájt az a vélemény terjedt el — bár ez egyáltalán nem vég­leges —, hogy legalább 150 mázsa kenyérgabonát adnak el az államnak. Kell az a pénz, nagyon is kell. de egyenlőre szerződést még nem kötöttek. Fontolgatják a dolgot, lehet, hogy mégegyszer ennyit értékesítenek. Persze az is meglehet, hogy keveseb­bet. De gond, aggasztó gond a kukorica jövője is. Olyan szé­pen, rohamosan fejlődött a nö­vény, hogy a tsz-tagság egyik fő reménységének tartotta. Most meg majd eleped a szom­júságtól a szépre nőtt tengeri. Levelei sóvárogva csavarodnak össze könyörögve egy kis eső­ért. De gond van még más is. Ahogy mi az Előrét ismerjük, megbirkózik két annyival is. Egyenlőre legelsőbbrendű feladat a cséplés jó megszer­vezése. Majd ha már gép zúg a határban, csépelve az első ga­bonát, akkor sorra kerülhet a többi is. MEGJAVUL-E A TEJSZÁLLÍTÁS? Nagybátonyból a lakosság arról pana zkodik, hogy no­vember óta későn érkezik a tej •a nagybatonyí eiosztohe.yre. A nyári melegben ez a “késés azt eredményezi, hogy a tej átmelegszik, megsavanyodik, ehetetlen. A szorosi bánya­telep többekközött egy órakor kapja meg a már erjedésnek indult tejet. Természetesen az ilyen árut nem lehet fogyasz­jében a tejjel rendeltetési helyre érkezni, akkor a tej­ipari vállalat oldja meg a szállítást a kora reggeli vonat­tal. A panaszt valóban meg kell vizsgálni, mert nem. ritka eset, többek­között az sem, hogy a vá­jártanuló otthonban nap­nap Titán össze megy a tej, s a tanulók tejeskávé he­lyett feketekávét, vagy teát kapnak reggelire. A mi termelőszövetkezeti tagságunk már el se tudná képzelni az aratást kombájn nélkül. Megmenti a tagokat a nehéz fáradságos fizikai mun­kától, s amíg a gép arat és csépel, addig a tagok végezhe­tik a nyári növényápolást. A kombájnmunka olcsóbb mint a kéziaratás. Ezért is ragaszko­dunk a kombájn aratáshoz. bájnnal, mert a többit a vihar összekúszálta. Tagjaink annak örültek volna, ha az összgabo- na-vetéseinket kombájn arat­hatta volna le. Elmondotta: Kiss Vincze a varsányi Dózsa termelőszö­vetkezet elnöke tásra felhasználni, külö­nösen a gyermekeknél. A késést abban látják, hogy a pásztói tejipari vállalat ké­sőn indítja a tejet széthordó autóját. A lakosság azt kéri, hogy ha az autó nem tud ide­A Pásztón székelő tejipari vál­lalat vezetősége a panaszt a napokban megvizsgálta. Intéz­kedett, hogy a jövőben min­denhová idejében érkezzen meg a tej és az friss és élvez­hető legyen. Illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllinilllllllllllllllllllllllll! A tapasztalatok azt mutat-1 ták, hogy kézi kasza után ket-1 tő, míg a kombájn munkája! után egy százalék alatt álla-! pítottuk meg a szemvesztesé-s get. Nagy jelentőséget tulaj-! doni tunk a kombájn munká-g nak azért is, mert a jónak! Ígérkező termést gyorsan be-f| tudja takarítani. így a gabona! nincs kitéve a vihar, s a jég-! verés pusztításának. * Sokan, szövetkezeti vezetők! azt tartják, hogy a kombájn! sok munkaerőt igényel. A mii véleményünk más. Ugyanis! mindössze egy zsákkötöző, két! Szalmaigazító és két zsákos! szükséges a munkához. A ga-g bona földről való beszállítását s a két zsákos végzi, s közülük! az egyik fogatos. A gabonát g azonnal rostáljuk, s egyúttal! szárítjuk is. A kombájnaratás- g nál az a legfontosabb, hogy |f érett gabonát vágjon a gép. s Sajnos az idén csak 30 khg gabonát tudunk aratni kom- ! Szakképzett tej házke­zelőt progresszív bére­zés mellett, azonnali belépésre felveszünk. Pásztói Állami Gazdaság. Egy nap Endrefalván — Végzik az aratást, vízvezetéket és kultúrházat építenek — REKKENÖ hőség­ben olyan csendes, néptelen a falu, mintha az utolsó ember is kihalt vol­na. A házak ablakai lefüg­gönyözve, a kapuk bezár­va és csak a tyúkok kot- kodácsólása és a libák gá­gogása veri fel a szinte félelmetes csendet. Ez a kép fogadja dél felé az embert Endrefalván. A si­ma, szurkozott országúton néha elsuhan egy-egy autó verejtékező utasaival, s nyomot hagy maga után a megpuhult úton. A tanácsházáról írógép kattogása hallatszik ki az utcára. Itt dobog a falu szive, ha itt nem dolgozná­nak nem lenne ilyen nyu­godt, csendes se a nyári délelőtt. A falu dolgozó paraszt­jai a szinte merőlegesen tűző napsugarak tengeré­ben végzik nehéz, verejté- kes munkájukat. Egyesek még a kapálássál vannak elfoglalva, mások már az aranyló kalászokat vágják rendületlenül. Mennyi munkában eltöltött drága napnak szedik le most pár nap alatt a gyümölcseit. Amikor az aratás ideje elérkezik azt gondolnánk, nincs is más gondja egy falunak, mint e munkála­tok befejezése. Pedig nem úgy van. Az endrefalv alak­nak meg vannak most is a maguk gondjaik, bajaik. A legnagyobb mezőgazda- sági munkák idején sem volt elegendő kenyér a boltban. Ez rendkívül iz­gatta mind a földműves­szövetkezet vezetőjét, mind a falu dolgozóit. A napok­ban a pékség komoly ígé­retet tett: 50 százalékkal több kenyeret fognak süt­ni. Reméljük a gyakorlat­ban is betartják ezt az ígéretüket. JEGYESEK panaszkod­nak — természete­sen joggal — a körzeti or­vosi rendelőre is. Még az ősszel 30.000 forint beru­házással vízvezetéket sze­reltek az orvosi lakásba és rendelőbe. Már csak arra lenne szükség, hogy körül­belül 80 méteren kössék be az ipari áramot. Már az oszlopot is beásták, de a villanyt nincs aki bekös­se. Szaporodnak a tanács­nál az akták, de ebből vi­ze így sohasem lesz a kör­zeti rendelőnek. Nem tud­ja senki elképzelni, hogy mit akarnak az illetékesek e téren. Vagy csak hiába dobta ki az állam a 30.000 forintot? — Ezen gondol­kozhatnának egyesek. A FALUSI pártelnök aratásról izzadtan hazatérve rögtön a falu dolgairól beszél. Úgy lát­szik, nagyon a szivén vi­seli Endrefalva ügyeit. — Most már megkezd­jük a kultúrház építését is — mondja büszkén. A községfejlesztési terv 149 ezer forinttal járul hozzá ebben az évben a költségekhez. A falu tár­sadalmi munkája is kitesz mintegy 20 ezer forintot. Még ebben az évben meg­Védekezzünk a lucernamag termés kártevői ellen A hosszú múltra visszatekintő lucernamag termelésünk sike­res vagy sikertelen voltát nem egy esetben az dönti el, hogy milyen eredménnyel védekez­tünk a lucernamag kártevők ellen. A lucernamag termelést ve­szélyeztető kártevők a követ­kezők: lucerna bimbóguhacs légy. Igen apró. szúnyogíer- metű, de jóval törékenyebb testalkatú, amit a gazda szeme észre sem vesz. Jelenlétét csak a fejlődő gubacsok árulják el. Kártétele abban nyilvánul meg, hogy a fürtökön lévő bimbó nem nyílik ki, tehát ter­mést nem hoz. Ellene való vé­dekezés zöldbimbós állapotban történik, 10 százalékos agnitox porozószerrel. Kh-nként 25 kg szükséges. A lucernapoloskák is nagy kárt tehetnek. A kifejlődött poloska alapszíne zöld, némi sárgás, vagy barnás árnyalat­tal, nyakpajzsán egy-egy fe­kete pontocska, hátpajzsán, a középvonalban ugyan ilyen szí­nű, de többé-kevésbé elmosó­dott vonalpár húzódik végig. Verőfényes időben élénken re­pül. Kártétele abban nyilvá­nul meg. hogy a lucerna föld­feletti részeinél és főleg a bim­bóban szívogat, melynek kö­vetkeztében a bimbó elszárad és lepereg. Ugyanúgy védeke­zünk ellene, mint a lucerna- bimbógubacslégy ellen. A lucernamag-ormányos. a lucernamagdarázs, a lucerna- hüvely-gubacslégy szintén a magtermést befolyásoló kár­tevők, de kártételük elenyésző- ek az előzőekben említettek mellett. Együttes fellépésük esetén azonban megsemmisít­hetik a magtermést. Elvirágzás után agritex porozószerrel vé­dekezhetünk ellene. Viszont virágzó lucernát permetezni, vagy porozni szigorúan tilos. E hónapban virágzik a lucerna egyik legnagyobb ellensége, az aranka. A fertőzött területet még virágzás alatt vágjuk le, ne­hogy magot hozzon és tovább fertőzze a területet. Vegysze­res védekezésre a kuszkután 2 százalékos oldatát használjuk. Uhlár László agronómus 16 termés Nógrádmarcalon Rövidesen befejezik az őszi­árpa aratását Nógrádmarca­lon. Az ősziárpa vágásának be­fejezésével együtt megindul a rozs aratása is. Szépen érik a búza, E hét végén valószínű azt is lehet aratni. A termés az idén is jó­nak ígérkezik. Ösziárpából át­lag 10—11 mázsa, búzából 8— 9 mázsa termést fizet a föld.------------­A z aratásra, cséplésre gondo­san felkészültek a marcaliak. Megszervezték a tűzőrséget. Népszerűségnek örvend a kö­zös szérű is. Most már csak egyetlen problémájuk van: tudnak-e idejében csépelni. Ugyanis a gabonát már csépelni lehetne, de a cséplőgépet hiába kérték, mindmáig nem kapták meg. —■—----*— Ű TJJEGYZET: JCárős divat (Palotás, július 5.) Forró a mező, s a levegő szinte mozdulatlan ... A május 1. tsz. gabonaföldjein egyszerre arat az ember és a gép. Az emberekről szakad a verejték, de agyuk, erős kar­juk egyenletes munkára kész­teti a kaszát s fürge munká­ra a fiatal, szívós marokszedő lányokat. Őráról-órára, fogy a lábon álló takarmánygabona. Távolabb a kürti gépállo­más két aratógépe kaszálja s köti kévébe a sárga búzát, amiből bizony jó termés mu­tatkozik. Az arató tagok mint­ha versenyt dolgoznának a gé­pekkel, közben bíz‘ arra is gondolnak, mily jó lenne, ha az árpát is gép vághatná. Megszabadulnának a kínzó hőségtől, meg a . . . A 26 holdnyi herés árpába nem merték bele engedni a gépet, különösen a kombájnt nem. Varga elnök szerint — kezdik az építkezést. — Igaz, nem fejezzük be ebben az évben — mondja a tanácselnök — de ha el­kezdjük, már az is valami. A tervrajzokkat a hely­beli Bartus Pál fiatal tech­nikus készítette el. Büsz­ke is rá a pártelnök. Hát még amikor a fiatal ön­kéntes tűzoltó egyesület­ről beszél, a szeméből büsz­keség csillog. Egy pár évvel ezelőtt el­ső volt az endrefalvai tűz­oltó egyesület a megyében. Deák László foglalkozik a fiatalokkal, s meg is van az eredménye. A szécsényi járási versenyről most is elhozták az első és harma­dik díjat. Nem kell félni, a fiatalok megszervezték a nyárra Endrefalva tűzvé­delmét. Elvégre az ország kenyeréről van szó! Naplemente tájban x ' indulnak hazafelé a munkában elfáradt s azért mégis mosolygós emberek. Újra megélénkül a falu, ki­nyílnak a kiskapucskák, a lefüggönyözött ablakok; pi­henni készül a mezők egy­szerű hőse, az endrefalvai dolgozó paraszt. Kata Jánoi de így van ez a valóságban is — az árpát sok helyen ösz- szekúszálta a szélvihar. Per­sze a legnyomósabb indok mé­giscsak az, hogy a herés ár­paszalmát takarmányozásra akarják felhasználni, s ha kombájn vágná: szalmába ke­verné a pelyvát. Ezt meg nem akarják a szövetkezetiek. Mások viszont úgy véleked­nek, kár lenne géppel tapos- tatni a jól beállt herést. így hát a sok indok kiűzte a gé­peket az árpából. Ezért kell most az embereknek a per­zselő napon izzadni. No de van, s még lesz mit aratniok a gépeknek is. 196 kh gabonát kell levágni kom­bájnnal és arató-kévekötő géppel. Az elnök csak 32 kh gabonát akar kombájnnal vá­gatni, de ha szorul a helyzet, kikerekedik e szám még,100- ra is. Több mint valószínű hogy így lesz, hiszen e nagy hőségben percek, órák, napok alatt beérik a tavaszi, s őszi = gabona. összetorlódik a mun- Ü ka, s az esetleges rossz szá- = mítás vagy késedelem nagy g kárt okozhat. Ezzel is számol­om kell! Most is olyan tsz. gokuljon a maga kárán, ame- §lyik már kifizette a tandíjat? gS amelyiknek tagsága már az ^utóbbi két évben hűséges se­gítőtársának ismerte el a = kombájnt? Mivel most a O„kombájnellenesség“ jött „di- jfivatba“, ők is lépést tartanak ga divattal. Lehet, hogy saját g kárukra! g Ma is olyan táblában dol­goznak az arató-kévekötő gé- %pek, amelyet egy-két nap múl­ana kombájnnal is igen jól le­jöhetne aratni. Ellenben a kom- !bájn éppen az aratási munka gdandárjában borsót csépel a gszomszédos földtáblában. g Furcsa helyzet! g... ________________ <L —L) | tanfolyamon képezik A MŰVELŐDÉSI ÜGYVEZETŐKET ! Egy hetes népművelési tan- g folyam indult július 1-én Ba- g lassagyarmaton a balassagyar- gmati, a rétsági és a szécsényi gjárás kultúrotthon igazgatói- gés népművelési ügyveze- g tői részére. A résztvevők po- glitikai és szakmai előadásokat g hallgatnak, továbbá a gyakor- = latban is megismerkednek a óvárosi kultúrotthon életével.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents